C. G. Jung - Szellem És Élet...Az Archaikus Ember (2004, 50 Oldal)

7/21/2019 C. G. Jung - Szellem És Élet...Az Archaikus Ember (2004, 50 Oldal)

http://slidepdf.com/reader/full/c-g-jung-szellem-es-eletaz-archaikus-ember-2004-50-oldal 1/48

C. G. JUNG

SZELLEM ÉS ÉLETLÉLEK ÉS HALÁLFÖLD ÉS LÉLEK

AZ ARCHAIKUS EMBER



SZELLEM ÉS ÉLET

A fordítás az alábbi kiadás alapján készült C. G. Jung: Geist und Leben.

In: C. G. Jung: Gesaelte !erke."and #. pp. $%&'$#$. (as)*er + Cie. AG, -üri)* &%/

0ordította 1. 234(5 J6-170

A fordítást ellen8rizte LI2C-923I A;(J<2

= 7l*angzott &>%. okt?ber >'én az Augsburgi Irodali 7g@esületben a „Természet és szellem”téár?l szerezett el8adássorozat keretében.



A szelle és az élet Bsszefüggése azok kBzé a probléák kBzé tartozik, ael@ek izsgálatasorán rendkíül bon@olult tén@ez8kkel kell száolnunk. 9ppen ezért ig@áznunk kell, ne*og@agunk bon@ol?djunk bele a szaak *ál?jába, ael@ekkel eg akarjuk fejteni a nag@ rejté[email protected] *iszen *og@an is tudnánk ásképpen beonni a gondolkodási fol@aat áraába azt a

)sakne égtelen tálatD tén@kopleEust, ael@et Fszellenek ag@ Féletnek neezünk,int dráaian kifejeze szaak, fogalak segítségéel, ael@ek puszta ált?pénzei azintellektusnakH 2o*a ez a szaakkal kap)solatos kétel@ ter*esnek tnik, éleén@e szerintnag@on is *el@énal? inden ol@an esetben, aikor alapet8 dolgokr?l szándékozunk beszélni.A Fszelle és a Flélek szaak kétségtelenül kBzkelet, s8t 8sid8k ?ta isert figurák,ael@eket né*án@ éezrede ide'oda tologatnak a gondolkod? eber sakktábláján. A probléan@ilán a sBtét 8skorban kezd8dBtt, aikor alael@ik 8sünk azt a zaarba ejt8 felfedezésttette, *og@ az eleen leeg8, ael@ a *aldokl? utols? hörgésével el*ag@ja a testet, tBbbet

jelent, int pusztán a ozg? leeg8t 7zért alig*a életlen, *og@ ol@an *angutánz? szaak,int ruach, ruch, roho *éber, arab, szua*éliK a szelleet is jelBlik, ne keésbé ilágosan,int a gBrBg pneuma és a latin spiritus.

iszen tudjuk al?ban ' bárenn@ire iserjük is a sz?t ', i is tulajdonképpen a szelleH Mag@ biztosak ag@unk benne, *og@ *a ezt a sz?t *asználjuk, indann@ian ug@anazt értjük rajtaH7légre a Fszelle sz? ne eg*atároz?, *ane kétes, s8t ijeszt8en tBbbértel. Ng@anaz asz? ' szelle ' jelent eg@ átfog? jelent8ség elképzel*etetlen, transz)endens eszétO

banálisabban eg@ fogalat, ael@ az angol mind-nak felel egO eg@ intellektuális i))r8l isond*atjuk, *og@ Fszellees, de létezik kísértetként egjelen8 szelle is, toábbá ol@antudattalan kopleEus ag@ spiritiszta jelenség, ael@ asztaltán)oltatásban, autoatikusírásban, kopogtat? *angokban stb. n@ilánul eg, átitt érteleben pedig beszélünk eg@

bizon@os társadali )soport uralkod? nézetrendszerér8l ' Faz ott uralkod? szeller8l, éségül a néet n@el a Geist szelleK sz?t an@agi érteleben is *asználja, aikor például

Weingeist 'et borszesztK, Salmiakgeist 'et szaliákszesztK és általában geistige Getrnkeszeszes italokatK fejez ki ele. 7z ne rossz tréfa, *ane eg@fel8l a néet n@el tiszteletreélt? 8si Dltja, ásfel8l a gondolat bénít? te*etetlensége, és tragikus akadál@ indenkiszáára, aki tiszta eszék táoli agaslatait szaak létrájáal reéli elérni. iszen *a kion'do a Fszelle sz?t, ne korlátozo az adott pillanatban *angsDl@ozott értelere, neteljesen záro ki a sz? tBbbértel )sillogását, színjátszását.

7zért fel kell tennünk az alapet8 kérdést: tulajdonképpen it is jelent a Fszelle sz?, *a azFélet fogaláal Bsszefüggésben *asználjukH 1eiképpen se szabad *allgat?lagosan fel'tételeznünk, *og@ alapjában ée indenki pontosan tudja, it értünk Fszelleen ag@ Féleten.

2e ag@ok filoz?fus, *ane )sak eg@szer epirikus, és *ajlaos ag@ok rá, *og@ indenne*éz kérdésben a tapasztalatok alapján dBntsek. A*ol azonban nin)sen kézzelfog*at? tapasz'talati bázis, inkább egálaszolatlanul *ag@o a feletett kérdéseket 7zért indig ig@ekszeaz absztrakt téákat isszaezetni tapasztalati tartalukra, szeretnék ug@anis alaenn@ire

biztos lenni benne, *og@ tudo is, ir8l beszélek. "e kell allano, *og@ ne tudo, al?' jában i a szelle, és éppol@ keéssé tudo azt, *og@ i az élet Az Féletet )sak int él8testet isereO arr?l, *og@ i le*et Bnagában, absztrakt állapotban eg@ puszta sz?n kíül,arr?l so*a *alán@ sejtése se olt. 7zért kén@telen ag@ok el8szBr élet *el@ett él8 testekr8l,szelle *el@ett pedig a lelkir8l int jelenségr8l beszélni. 7g@általán ne azért, *og@ a feltettkérdést egkerüle a testr8l és a lélekr8l elélkedjeO ellenkez8leg, azt reéle, *og@ éppena tapasztalati bázis segítségéel juttat*ato *ozzá a szelleet al?ság*oz lété*ez ' és ne isaz élet roására.

Az él8 test fogala talán keésbé ne*ezíti eg kérdésünk egilágítását, int az élet általánosfogala, ert *iszen a test lát*at? és tapasztal*at? dolog, ael@ segítségére an a



képzel8te*etségnek. 7zért kBnn@en eg tudunk eg@ezni abban, *og@ a test an@agi eg@ségek'nek az élet )éljára alkalazott, ianensen Bsszefügg8 rendszere, és int il@en az eleenlén@nek érzékileg felfog*at? egjelenése, ag@ eg@szerbben kifejeze: az an@agnak az eleenlétezést le*et8é te8, )élszer elrendez8dése. 0élreértések elkerülése égett szeretnéfel*íni a fig@elet arra, *og@ a test definí)i?jába ne foglalta bele eg@ bizon@os alait,

neezetesen azt, ait *oál@osan eleen létnek, létezésnek, lén@nek !Wesen" neezek. Miszonte külBnálasztással, ael@et eg@el8re se édelezni, se bírálni ne ?*ajtok, azt szeretné*angsDl@ozni, *og@ a test ne pusztán int an@agok béna *alaza értend8, *ane int életrekész, az életet le*et8é te8 an@agi rendszer, azzal a feltétellel azonban, *og@ eg@ életre *í?lendület )satlakozása nélkül inden készség ellenére ne él*etne. iszen ' eltekinte ennek azéletlendületnek a le*etséges jelentkezését8l ' a puszta test *íján olna alainek, aielenged*etetlen az élet*ez, neezetesen a lelki koponensnek. 7zt tudjuk els8sorban azBnagunkkal kap)solatos kBzetlen tapasztalásb?l, kBzete pedig az ebertársaink*ozfz8d8 tapasztalatok réén, alaint azokb?l a tudoán@os egállapításokb?l, ael@ek alegagasabb fejlettség gerin)esekre és ' iel sei se sz?l ez ellen ' a legala)son@abbrend állatokra és a nBén@ekre is onatkoznak.

árost felte*et8en eg@enl8é kell tenne az Féletre *í? lendületet, ael@r8l az iént beszélte, azzal a lelki koponenssel, ael@ az eberi tudatban Dg@sz?lán kBzetlenül fel'fog*at?, és ezzel rekonstruálno kell a lélek és a test isert 8srégi di)*ot?iáját, kett8sségét.Mag@ léteznek ala*ol okok, ael@ek ennek az életre lendítésnek a lélekt8l al? külBnálasz'tását igazolnákH 7zzel a lelket is Dg@ fognánk fel, int alail@en )élszer rendszert, int ne

pusztán életre kész, *ane éppenséggel alail@en bioatériát ag@ ' ég pontosabban ' azéletfol@aatok alail@en elrendez8dését. 7g@általán ne ag@ok biztos benne, *og@ ez anézet általános *el@esléssel találkozik, iel ann@ira *ozzászoktunk a**oz a felfogás*oz, ael@szerint lélek és test eleen kett8sséget alkot, *og@ az eberek alig*a *ajland?k inden toábbinélkül a lelket a testben lejátsz?d? életfol@aatok puszta elrendez8désének tekinteni.

Aenn@iben tapasztalásunk eg@általán le*et8é tesz kBetkeztetéseket a lélek lén@egéreonatkoz?an, a lelki fol@aat az idegrendszert8l függ8 jelenség. 7légséges biztonsággaltudjuk, *og@ bizon@os ag@részek sérülése alail@en lelki kieséseket okoz. Az ag@el8 és agerin)el8 lén@egében ée a szenzoros és a otorikus pál@ák kap)sol?dásait, az Dg@neezettre#le$%veket tartalazza. Legjobb, *a eg@ eg@szer példáal szeléltete, it értünk ezen.Njjunkkal egérintünk eg@ forr? tárg@at: a forr?ság rBgtBn izgaloba *ozza a tapint?idegek égz8déseit. Az izgalo az egész érz8pál@a állapotát egáltoztatja a gerin)el8ig és onnan azag@ig. e a tapintási ingert felfog? ganglionsejtek ár a gerin)el8ben toábbítják azállapotáltozást a otoros ganglionsejtek*ez, ael@ek erre álaszul ingereket küldenek akarizoknak, és ezáltal el8idézik az izozat *irtelen Bssze*Dz?dását és a kéz isszarántását.7z ol@an g@orsan tBrténik, *og@ a tudatos fájdaloérzés )sak akkor jelentkezik, aikor kezün'ket ár elrántottuk. A reak)i? te*át autoatikusan kBetkezett be, és )sak ut?lag tudatosult.

Ai azonban a gerin)el8ben tBrtént, az fogalakkal és neekkel ábrázolt kép forájában jutel az érzékel8 én*ez. árost az ábrázolt refleEíek, te*át a kíülr8l befelé ozg? ingerek ésa belülr8l kifelé tBrtén8k alapján képet alkot*atunk azokr?l a fol@aatokr?l, ael@eken a lelkikoponens alapul.

2ézzünk árost eg@ keésbé eg@szer esetet: *allunk eg@ bizon@talan eredet *angot, ael@eg@el8re seil@en ás befol@ást ne g@akorol ránk, int *og@ *allgat?zunk, ig@ekszünk kitalálni, ajon it jelent. 7bben az esetben a *anginger az ag@ban képzetek, képek egész sorátidézi el8, ael@ek a *anginger*ez kap)sol?dnak. 7zek a képek részben *angokat, részbenar)okat, részben érzeleket toábbítanak. Itt a kép sz?t kifejezetten a képzet értelében*asználo. 7g@ lelki alai terészetesen )sak akkor le*et tudattartalo, *a elképzel*et8, *aképszerO ezért inden tudattartalat képnek neezek, ert indeg@ikük az ag@ban lejátsz?d?fol@aatok képása.



árost a *anginger által felidézett képsor *irtelen *angok, ajd ar)ok elékét juttatjaeszünkbe. (ádBbbenünk, *og@ )sBrg8kíg@? )sBrgését *alljuk. 7zzel kBzetlen kap)solatbanriad?jelzést kap a test egész izozata. A refleEí tBkéletesO de ebben az esetben külBnbBzik el8bbi állapotát?l, ert eg@ ag@i fol@aat, eg@ lelki képsor iktat?dott be a szenzoros inger és aotoros ingerület kBzé. A test *irtelen feszültsége ekkor a szí és a éredén@ek reak)i?ját idézi

el8, és eg@idejleg ol@an fol@aatokat, ael@ek lelkileg félelet idéznek el8.4g@ képzel*etjük el agunknak a lelki koponens létezését 7z az ag@ban lejátsz?d? eg@szerfol@aatok képásaib?l és a )sakne égtelen sort alkot?, elített képások átdolgozásáb?láll. 7zeknek a képásoknak a tulajdonsága a tudat . A tudat lén@ege a rejtél@, ael@nek egfejtését ne isere. er8ben forai tekintetben azt ond*atjuk, *og@ a lelki tBrténésakkor tudatos, *a kap)solatba kerül az énnel. a ez a kap)solat *ián@zik, akkor ne tudatos. Afelejtés egutatja, *og@ tartalak il@en g@akran és il@en kBnn@en elesztik kap)solatukataz énnel. A tudatot ezért rendszerint a reflektor fén@é*ez *asonlítjuk. Csak a fén@kéébe kerül8tárg@ak jutnak el az észlelés szintjére. A életlenül sBtétben le8 tárg@ létezése azonban nesznik eg, )supán ne látjuk. A ne tudatos lelki koponens te*át ala*ol létezik, és nag@onal?szín, *og@ ug@anol@an állapotban, int*a az én lát?kBrBben lenne.

A tudat ezzel a ag@arázattal, azaz az énnel al? kap)solattal eléggé ért*et8é ál*atna szá'unkra. Pjabb kritikus pont azonban az én. it értsünk énenH 2o*a az én eg@séges, égisrendkíül sokréten Bsszetett. A kíülr8l és belülr8l érkez8 ingerületeket kBzetít8 érzékel8funk)i?k képásaira, alaint lezajlott fol@aatok képeinek iszon@Dan nag@ tBegére épül.7zek a szerfelett külBnbBz8 alkot?részek eg@ er8s, Bsszetart? tén@ez8t igén@elnek, ezt pedigint a tudatot isertük fel. A tudat te*át az én elenged*etetlen el8feltételének tnik. 9n nélkülazonban tudat se képzel*et8 el. 7z a látsz?lagos ellentondás talán felold?dik azáltal, *og@az ént int ne eg@etlen, *ane nag@on sok fol@aatnak és ezek Bsszjátékának, ag@is azéntudatot alkot? Bsszes fol@aat és tartalo Bsszességének fogjuk fel. 7zek sokaságatén@legesen eg@séget alkot, égpedig azáltal, *og@ a tudatkap)solat afféle ne*ézkedési er8ként

eg@, talán irtuális )entru irán@ában Bssze*Dzza az eg@es részeket. 7zért ne pusztán azénr8l beszélek, *ane énkomple$usr&l , azzal az indokolt el8feltétellel, *og@ az én áltoz?Bsszetétel, és ezért áltozékon@, ebb8l kBetkez8en pedig ne szoros érteleben ettalakzat. A klasszikus én'áltozásokra, ael@ek elebetegeknél ag@ álokban jelentkeznek, ittsajnos ne tér*etek ki.

a az ént lelki eleek kopozí)i?jának fogjuk fel, logikusan kBetkezik az a kérdés: ajon azén )entrális képe, kizár?lagos képisel8je'e az egész eberi lén@nekH Majon rá onatkozik,

benne fejez8dik ki az Bsszes tartalo és funk)i?H

7rre a kérdésre neel kell álaszolnunk. Az éntudat ol@an kopleEus, ael@ az eberiléleknek ne az egészét Bleli fel: indenekel8tt égtelenül tBbbet felejt, int aenn@it tud.Mégtelenül sok ol@asit *allott és látott, ai so*ase jutott el a tudatáig. Gondolatok )síráznak a tudatán tDl, s8t álnak ár teljesen éretté, és égse tudatosulnak. Az énnek *alán@ sejtele sin)s a bels8 testi fol@aatok *i*etetlenül fontos szabál@ozásár?l, ael@nek szolgálatában a szipatikus idegrendszer áll. Ait kizár?lag )sak az én fog fel, talán alegkisebb rész abb?l, ait eg@ teljes tudatnak kellene tartalaznia.

Az én ezért )sak részkopleEus le*et. Qalán az én az az eg@edüli kopleEus, ael@nek bels8ko*eren)iája a tudatot jelentiH Qalán ás lelki rész teljes ko*eren)iája ne olna éppDg@ tudatH

2e*ezen lát*at? be, *og@ az érz8 funk)i?k bizon@os részének és az elékan@ag bizon@osrészének ko*eren)iája iért lenne tudat, ás lelki részek ko*eren)iája iszont iért ne. Alátásb?l, a *allásb?l stb. ered8 kopleEusoknak er8s és j?l szerezett a bels8 ko*eren)iájuk.1ei okunk azt feltételezni, *og@ ezek ne is tudatosul*assanak. <de a ak és süket elen

Reller esete azt utatja, *og@ elegend8 a tapint?érzék és a testérzékelés a**oz, *og@létrejBjjBn ag@ le*et8é áljon a tudat, terészetesen eleinte ezekre az érzékekre korláto'



z?d?an. 7zért az éntudatot int külBnbBz8 Férzéktudatok kobiná)i?ját képzele el,ael@en belül az eg@es tudattartalak Bnáll?sága a fBlérendelt én eg@ségébe integrál?dik.

iel toábbá az éntudat eg@általán ne fog át inden lelki teéken@séget és jelenséget,ag@is ne inden képást tartalaz, és a legnag@obb er8feszítést kifejt8 akarat se képes

be*atolni bizon@os, el8le elzárt régi?kba, terészetesen felet8dik a kérdés, *og@ ne létezik

az összes lelki teéken@ségnek az éntudat*oz *asonl? ko*eren)iája, alaiféle agasabb rendásféle tudat, ael@ben az éne bizon@os felisert tartalo olna, int például a látásteéken@sége, és ez agasabb rend Bsszefüggésben eg@beoladt olna külBnben tudattalanteéken@ségekkel. 9ntudatunk esetleg Dg@ foglal *el@et a teljes tudatban, illet8leg tudat'egészben, int a kisebb kBr a nag@obbikban.

A*og@an a látás, a *allás stb. teéken@sége agár?l képást produkál, ael@ *a az énnelBsszefüggésbe kerül, az adott teéken@ség tudatos oltát eredén@ezi, Dg@, int ár elítet'te, az én is értelez*et8 alaenn@i általa felfog*at? teéken@ség Bsszessége képásának.Csakne n@ilánal?nak tart*atjuk, *og@ alaenn@i lelki teéken@ség képást teret, s8téppen ebben rejlik lén@egi terészete, áskülBnben eg@általán ne neez*etnénk Flelkinek.

iért ne le*etne *át a tudattalan lelki teéken@ségeknek ug@anDg@ sajátossága a képszerség,int a tudato által elképzel*et8kéH 18t, iel az eber Bnagában zárt életeg@ség,kézenfek8nek látszana az a kBetkeztetés, *og@ alaenn@i lelki teéken@ség képásaintegrál?dik az egész eber Bsszképében, és az eber int én ezt szeléli és raktározza el atudatában.

7 feltételezés ellen seil@en lén@eges ellenéret ne *oz*atok felO de ez *iábaal?képzel8dés lenne addig, aíg nin)s szükség arra, *og@ ezzel alait egag@arázzunk. ég*a bizon@os lelki teéken@ségek ag@arázatára fel*asznál*atnánk is eg@ fejlettebb tudatle*et8ségét, ez akkor is )sak puszta felteés aradna, iel az ész képességét esszeeg*aladja, *og@ ezt a agasabb rend tudatot int iseretet bebizon@ítsa. indig fennállnaaz a le*et8ség, *og@ a tudatunkon tDli sBtétségben teljesen ásként is le*etnek a dolgok, int

a*og@ ' akár a legerészebb találékon@sággal ' elképzelésükre képesek [email protected] toábbiakban ég isszatérek erre a kérdésre. 7g@el8re félretesze, és isszakan@arodo azeredeti*ez, a lélek és a test kérdésé*ez. Az el8bb ondottak alapján *allgat?inak az a

ben@oása táad*atott, *og@ a lélek képszer' alai. A lélek képsorozat a sz? legtágabbértelében, de ne életlen eg@ásellettiség ag@ eg@ásutániság, *ane értéktelenülérzelegazdag és )élszer építén@, az életteéken@ségek képekben kifejezett szeléletessé'ge. 9spedig éppen Dg@, a*og@ a test életre kész an@agának szüksége an a lelki koponensre,*og@ életképes leg@en, a léleknek is szüksége an az él8 testre, *og@ képei életre kel*essenek.

2o*a lélek és test eg( ellentétpár, és int il@en eg( lén@nek a kifejez8dése, ez a terészetene iser*et8 fel se an@agi egjelenéséb8l, se pedig a bels8nk kBzetlen észleléséb8l.

int tudjuk, 8si felfogás szerint az eber eg@ lélek és eg@ test eg@esüléséb8l keletkezett. etalán *el@esebb azt ondani, *og@ egiser*etetlen él8lén@ ' ael@nek terészetér8l seitBbbet ne tudunk ondani, int *og@ ezzel *oál@osan életitele Bsszességét jelBljük 'Okíülr8l néze an@agi testként, belülr8l szeléle pedig int a testben zajl? életteéken@ségképeinek sorozatát fogjuk be. Az eg@ik ianens a ásikban, és elfog bennünket a kétel@,*og@ égül test és lélek külBnálasztása ne a tudatossá tétel )éljáb?l kitalált értelezésiak)i?'e, ne a egiserés*ez elenged*etetlen egkülBnbBztetése'e eg@ és ug@anazontén@nek, ael@nek jogosulatlanul Bnáll? létezést tulajdonítottunk.

A tudoán@nak ne sikerült egtalálnia az élet rejtél@ének n@itját ' se a szeres an@agban,se pedig a lélek titokzatos képsorozatában, ennek fol@tán ég indig )sak keresgéljük azeleen lén@t, ael@nek létezését kén@szeren a tapasztal*at?ságon tDli térben posztulál*atjuk

)supán. Aki iseri a fiziol?gia ijeszt8 él@ségeit, egszédül e kérdés felteésekor, aki pedig



alait is tud a lélekr8l, kétségbe onja ajd azt a gondolatot, *og@ ez a külBnleges tükBrlén@ala*a alait akár )sak egkBzelít8leg is Fegiser*et.

7zt a szepontot érlegele az eber felad*atná inden reén@ét, *og@ alai lén@egesetállít *at arr?l a *oál@os, sok'sok színben játsz? dologr?l, ael@et szellenek neezünk. 1zá'ora )sak eg@alai ilágos, neezetesen a kBetkez8: aiként az Féltet8 ele a testben

lakoz? élet, akként a Fszelle a lelki lét foglalata, a*og@an a kBzbeszédben is g@akortaBsszekeerik a szelle fogalát a lélek fogaláal. A Fszelle int ol@an ug@anabban atapasztal*at?ságon tDli térben leledzik, int az Féltet8 ele, ag@is ug@anabban a kBdBs,*oál@os egkülBnbBztet*etetlenségben. Az a kétel@ pedig, *og@ a lélek és a test égs8 soronne eg@ és ug@anazon dolog, fennáll a szelle és az Féltet8 ele kBzti látsz?lagos ellentétnélis. A szelle és az Féltet8 ele oltaképpen szintén eg@ és ug@anaz a ozzanat.

7g@általán szükség an'e efféle fogalakraH 2e ér*etnénk be a lélek és a test ár éppeneléggé titokzatos ellentétéelH A terészettudoán@os szepont itt *atárt kell *og@ szabjon.e létezik ásik szepont is, ael@ a egiserés oráljáal függ Bssze, s ael@ ne )supánle*et8é teszi, *ane éppenséggel egkBeteli t8lünk, *og@ toább*atola a látsz?lagát*ág*atatlan *atárt átugorjukO éspedig a pszichol&giai szepont.

Az eddigi fejtegetésben ug@anis a terészettudoán@os gondolkodás realista álláspontjára*el@ezkedte, anélkül *og@ kétségbe onná azt az alapzatot, ael@en állok. e *og@ rBidenegag@aráz*assa, it értek pszi)*ol?giai szeponton, eg kell utatno, *og@ kool@kétel@ le*etséges a realista álláspont kizár?lagos jogosultságát illet8en. Lássuk például azt,ait az eg@szer értele a leginkább al?ságosnak fog fel, neezetesen az an@agot: az an@agterészetér8l )sak *oál@os eléleti felteéseink annak, képek, ael@eket lelkünk alkotott.A *ulláozgást ag@ a napsugarat, ai a szeeet éri, érzékelése fén@ként fogja fel.Répekben dDskál? lelke kBl)sBnBz a ilágnak színt és *angot, és ai azt a leginkábbal?ságos, ra)ionális biztonságot, a tapasztalást illeti, annak legeg@szerbb forája is égér*etetlenül koplikált építén@e lelki képeknek. Mag@is bizon@os érteleben a kBzetlen

tapasztalás száára éppen )sak aga a lelki koponens *ozzáfér*et8. indent az kBzetít,fordít le, szr, allegorizál, torzít, s8t eg*aisít. Ann@ira ellep bennünket a áltoz? éségtelenül sok színben játsz? képek délibábja, *og@ n@elünkre kíánkozik eg@ nag@ kételked8ondása: F1ei se egészen igaz ' és ez se egészen igaz. ;l@an sr és ol@an )sal?ka eza kBd kBrülBttünk, *og@ fel kellett találnunk az egzakt tudoán@okat, ert íg@ legalább eg@

parán@i szikráját egpillant*atjuk a dolgok Dg@neezett Fal?ságos terészetének. Azeg@szer értele száára ez a )sakne kézzelfog*at? ilág terészetesen eg@általán neképek kBdBs gool@gásaként jelenik eg, de erüljünk bele a priitíek lelkébe, eg@ük szeüg@re ilágképüket a kultDreber tudatáal, és áris fogalat alkot*atunk agunknak arr?l a nag@ *oál@r?l, ael@ben ég i is létezünk.

Ait a ilágr?l tudunk, és ainek kBzetlenül a tudatában ag@unk, az egann@i tudat'

tartalo, ael@ táoli, *oál@os forrásokb?l szárazik. 2e szeretné itatni se a realistaálláspontnak, az esse in re'nek, se az idealista álláspontnak, az esse in intellectu solo'nak arelatí érén@ességét, *ane eg@esíteni szeretné ezeket a széls8séges ellentéteket eg@ esse inanima, azaz pszi)*ol?giai szepont réén. )özvetlen*l csak képvil+gan, a képek vil+g+anél*nk.

a ezt az álláspontot kool@an esszük, sajátos kBetkeztetésekre jutunk, például arra, *og@ alelki tén@ek érén@essége ne igazol*at? se az iseretelélet, se a terészettudoán@ostapasztalat által. Csak eg@etlen kérdés n@o a latban: alael@ tudattartalo adott'e ag@seH a adott, Dg@ ez a kBrülén@ Bnagában ée érén@re juttatja. A terészettudoán@)sak akkor kap*at szerepet, *a tartala azzal az igénn@el lép fel, *og@ kijelentéssel bírjonalael@ dologr?l, ael@ a küls8 tapasztalásban egjelentO az iseretelélet pedig )sak akkor,*a a egiser*etetlent egiser*et8nek tételezzük. 2ézzünk eg@ példát, ael@et indenkiiser: a terészettudoán@ se*ol se fedezett fel Istent, az iseretelélet bebizon@ítja Isten



egiserésének le*etetlenségét, a lélek azonban el8áll azzal a egállapítással, *og@ tapasztaljaIstent. Isten kBzetlenül tapasztal*at? lelki tén@. a ez ne íg@ olna, Istenr8l eg@általán sz?se esne. A tén@ Bnagában érén@es, anélkül *og@ szüksége olna alaiféle ne

pszi)*ol?giai bizon@ításra, és eg@szersind *ozzáfér*etetlen a ne pszi)*ol?giai kritikainden forája száára. 18t éppen ez a tén@ le*et a legkBzetlenebb és legal?ságosabb

tapasztalat, ael@et se egosol@ogni, se elutasítani ne le*et. Csak ol@an eberek zárk?z*atnak el ez el8l az igazság el8l, akiknek sei érzékük nin)sen a tén@ek*ez, ag@ akik babonák rabjai. Aíg az istentapasztalat ne táaszt igén@t általános érén@re ag@ arra, *og@elfogadtassa Isten abszolDt létét, inden kritika le*etetlen, *iszen eg@ irra)ionális faktu, int

például az a tén@, *og@ léteznek elefántok, ne bírál*at?. indazonáltal az istentapasztalat aiszon@lag általános érén@ tapasztalatok kBzé tartozik, Dg@ *og@ )sakne indenki tudjakBrülbelül, it értünk az Fistentapasztalat kifejezésen. A tudoán@os pszi)*ol?giának ezt,int iszon@lag g@akran el8fordul? tén@t el kell isernie. 2e szabad kézleg@intésselelintéznünk azt se, ai int babona keeredett rossz *írbe. a alaki azt állítja, *og@szelleeket lát, ag@ *og@ egrontotta eg@ boszorkán@, és ez száára tBbb int üres fe)segés,akkor isét tén@r8l an sz?, ael@ ann@ira általános, *og@ indenki tudja, it értünk

Fszelleen ag@ egrontáson. "iztosak le*etünk te*át, *og@ ebben az esetben iseg*atározott pszi)*ikai tén@kopleEussal an dolgunk, ael@ ebben az érteleben ug@anDg@Freális, int a fén@, ael@et látok. abár ne tudo, *og@an utat*atná ki a küls8tapasztalatban eg@ el*un@t szelleét, de el tudo képzelni azokat a logikai eszkBzBket,ael@ek segítségéel egg@8z8en kBetkeztet*etnék az élet *alál utáni fol@tat?dására. Miszontneke azzal a ténn@el kell foglalkozno, *og@ a lélek inden korban és inden *el@enszelleek észlelését *angoztatja, és ug@anDg@ tekintetbe kell enne, *og@ sokan kerekentagadják ezt a szubjektí tapasztalatot.

7z után az inkább általános fejtegetés után ost szeretnék isszakan@arodni a szelle fogal'á*oz, ael@et korábbi realista szeléletünkkel se*ol se tudtunk egragadni. A Fszelleug@anDg@, int az IstenK a lelki tapasztalás ol@an tárg@át jelBli, ael@ a külilágban se*ol se

utat*at? ki és ra)ionálisan ne iser*et8 eg, aenn@iben a szelle sz?t optiálisértelében alkalazzuk. a egszabadulunk att?l az el8ítélett8l, *og@ alael@ fogalatissza kell ezetnünk ag@ a küls8 tapasztalat tárg@aira, ag@ pedig az ész a priori kateg?riái'ra, akkor kon)entrál*atjuk fig@elünket és kíán)siságunkat teljesen arra a külBnBs és égiseretlen alaire, ait a szelle sz?al jelBlünk. Il@en esetben indig *asznos, *a eg@

pillantást etünk a feltételez*et8 etiol?giájára, iel fBlBttébb g@akran éppen a sz? tBrténeteeglep8 feliserésekre ezet az alapjául szolgál? pszi)*ol?giai tárg@ terészetét illet8en.

A Fszelle !Geist" nag@on rég?ta, ár az ?felnéetben és azután az angolszász gst 'banfBldBn tDli lén@t jelentett, ellentétben a testtel. Rluge szerint a sz? alapjelentése ' neoketlenül *itelesen, de al?színsít*et8en ' kap)solatban an az ?skandiná geisa ' dü*Bng, ag?t us-gas(an ' sodráb?l ki*oz, a sáj)i néet '#-gaista ' kiborul, alaint az angol aghast 'egréül, egdBbben szaakkal. 7zt a kap)solatot ás n@eli képz8dén@ek kiál?an alátá'asztják. Azt ondjuk például, *og@ FbelébDjt az BrdBg, Fegszállta az BrdBg, Feg'szállottja alainek stb. A *ees érzeleket a pszi)*ol?gia kialakulását egel8z8 id8kben éség a is a kBlt8i n@elben ' ael@ *atását ég él8 priitíségének kBszBn*eti ' szeretik déonokként egszeél@esíteni. A szereles eberr8l azt ondjuk, eltalálta <or n@ila."eszélünk 7risz alájár?l, ael@ a iszál@t jelképezi stb. a a Fdü*t8l agunkon kíülag@unk, n@ilánal?an tBbbé ne ag@unk azonosak Bnagunkkal, *ane egszállt

bennünket eg@ déon, eg@ szelle.

Az az 8skori atoszféra, ael@b8l alaikor a szelle sz? szárazott, a is bennünk él,terészetesen tudattalanul. e iként a odern kor spiritizusa utatja, nag@on keés kell

a**oz, *og@ az eber a priití szelleféleséget isét felszínre *ozza. a igaznak bizon@ul azetiol?giai leezetés ael@ Bnagában ée nag@on al?színK, akkor a Fszelle olta'



képpen a perszonifikál?dott affektus képása. Aikor alaki el*aarkodott kijelentésekreragadtatja agát, azt ondjuk r?la, *og@ *aar eljár a szája, aiel n@ilán azt fejezzük ki,*og@ szája Bnáll? lénn@é áltozott, ael@ a beszél8t8l függetlenül )selekszik. A pszi)*ol?gian@elén azt ondanánk: minden a##ektus halamos r+, hog( auton&m komple$uss+ v+lon ,*og@ elszakadjon a tudat *ierar)*iáját?l és le*et8leg az ént is agáal rántsa. 7zért ne

)sodál*at?, *a a priití ész il@enkor alail@en idegen, lát*atatlan lén@, szelle teéken@ségétlátja. A szelle ebben az esetben az Bnáll?sult affektus képása, aiel Bssz*angban neezték az ?kori r?aiak a szelleeket imagines'nek, képeknek is.

e eg@ük szeüg@re a Fszelle fogalo ásféle el8fordulását Az Fapja szelleében )sele'kedett ondat ég kétértel, *iszen a Fszelle sz? ebben az esetben éppen Dg@ utal eg@el*un@t szelleére, int gondolkodás?djára. Mag@ ásik példa: Fost ás id8 jár, ás aszelle... ' ai a gondolkodás?d egDjulását, egáltozását fejezi ki. A tulajdonképpeni el'képzelés lén@ege itt is az, *og@ a kBzBsséget egszállja eg@ szelle, ael@ például eg@ *ázban

spiritus rector 'rá ált. e il@esit is ond*atunk: F(ossz szelle uralkodik a )saládban.

Itt ár ne affektusok perszonifiká)i?jár?l an sz?, *ane eg@ egész gondolkodás?d,

iselkedési ?d ag@ ' a pszi)*ol?gia n@elén sz?la ' eg@ beállít?dás szeléltetésér8l. Qe*át anai felfogás szerint a rossz beállít?dásnak, ael@et Frossz szelleként elegetnek, kBrülbelülug@anaz a pszi)*ol?giai funk)i?ja, int eg@ perszonifikált affektusnak. 1okan eglep8dnek ezen akkor, aikor Fbeállít?dáson rendszerint azt értik, *og@ Faz eber beállítja agátalaire, ag@is alail@en Bnáll? teéken@ségre, és ezzel szándékosságra gondolnak. A

beállít?dás ag@ gondolkodás?d azonban korántse indig akarat eredén@e, teréke,*ane létrejBttét talán ég g@akrabban szellei *atásnak, a kBrn@ezet példájának ag@

befol@ásának kBszBn*eti. int iseretes, annak ol@an eberek, akiknek rossz beállít?dása,terészete érgezi a leeg8t, rossz példájuk ragad?s, kiáll*atatlanságukkal borzolják akBrn@ezetükben él8k idegeit. Az iskolában eg@etlen koisz tanul? elront*atja az egész osztál@szelleét, és ás iszon@latban eg@ g@erek idá és galablelk terészete derssé és

kedél@essé te*eti a )salád eg@ébként koor légkBrét, ai terészetesen )sak akkor le*etséges,*a a j? példa kedez8 *atással an a )salád inden tagjának beállít?dására. A beállít?dás képesát*atolni a tudatos akaraton is ' Faz eber tBnkreeg@ rossz társaságban. Alegkifejezettebben ez a tBegszuggeszti?ban utatkozik eg.

A beállít?dás ag@ gondolkodás?d te*át kíülr8l ag@ belülr8l éppen Dg@ képes birtokbaenni, egszállni a tudatot, int az affektus, eg@ *ees érzele, és il@ ?don kifejez*et8ug@anazokkal a etaforákkal. 7ls8 pillantásra Dg@ tnik, *og@ a beállít?dás lén@egesenkoplikáltabb alai, int az affektus. a azonban kBzelebbr8l szeüg@re esszük a dolgot,ne ez a *el@zet, *iszen Dg@sz?lán a legtBbb beállít?dás tudatosan ag@ ne tudatosan

szentenci+n alapul, ael@ g@akran éppenséggel ol@an, int a kBzondás. Mannak ol@an beállít?dások, ael@eknél a BgBttes szenten)iát rBgtBn egérezzük, s8t azt is észreesszük,

*og@ eberünk *ol tanulta az adott bBl)s ondást. A beállít?dás g@akran eg@etlen sz?al,rendszerint eg@ eszménn(el, eszmén(képpel jelleez*et8. Az is g@akori, *og@ a beállít?dásforrása ne szenten)ia, ne is eszén@, *ane tisztelt és utánzott szeél@iség.

A neelés fel*asználja a pszi)*ol?giai tén@eket, és egpr?bál szenten)iákkal és eszén@képek'kel szuggerálni egfelel8 beállít?dásokat, ael@ek kBzül sok ' int tart?s képz8dén@ ' azeber egész élete során *atásos arad. egszállják az ebert, int a szelleek. 18t

priitíebb fokon egjelenik a tanít? ester, a pásztor ízi?ja, ael@ egszeél@esíti és képiegjelenítéssé konkretizálja az uralkod? eszén@t.

Itt ár kBzeledünk a Fszelle ol@an fogalá*oz, ael@ sokkal tágabb, int az aniisztikusértelezés. A bBl)s ondás ag@ szenten)ia rendszerint eg@es eberek sok'sok tapasztalatá'

nak és fáradozásának eredén@e, feliserések és kBetkeztetések keés sz?ba srített Bsszeg'z8dése. Azok a szenten)iák ag@ eszén@képek, ael@ek a legátfog?bb élettapasztalatot és a



legalaposabb egfontolást tartalazzák, azt fejezik ki, ait a sz? legjobb értelébenFszellenek neezünk. 7l8fordul, *og@ a ezérl8 eszén@ korlátlan uralora tesz szert, ésinél er8teljesebb ennek kén@szerít8 szerepe, annál inkább auton? kopleEusként n@ilánuleg, ael@ rendít*etetlen tén@ként száll szebe az éntudattal.

2e téesszük azonban sze el8l, *og@ az efféle szenten)iák ag@ eszén@képek ' a

legjobbakat se kiée ' ne feltétlenül arázsszaak, *ane )sak eg*atározott feltételekkelál*atnak uralkod?á, neezetesen akkor, *a belülr8l, a szubjektu részér8l an irántuk érzeli fogad?készség. Az esze ' ag@ a indenkori doináns eszén@ ' )sak érzeli

befogadás réén ál*at auton? kopleEussáO e nélkül a tudat belátásának alárendelt fogaloaradna, puszta intellektuális zseton inden eg*atároz? er8 nélkül. Az eszének int

pusztán intellektuális fogalonak seil@en *atása sin)s ránk, ert ebben az állapotban netBbb, int üres sz?. a iszont az esze az auton? kopleEus jelent8ségére tesz szert, azérzeli befogadás réén *at az eg@én életére.

Az il@en auton? beállít?dások a tudatos akaratunk és a tudatos álasztásunk eredén@ei. aaz iént azt ondta, *og@ e**ez szükség an az érzelek segítségére, azt is *ozzátette,

*og@ a tudatos akaraton tDl szükség an ne tudatos készségre is. Azt is ond*atnánk, *og@ne inden az akaraton Dlik. iszen az, *og@ il@en eleket álasztunk és ig@ekszünk egal?sítani, alá an rendele belátásunknak és tudatunknak, itt te*át szerep*ez jut a tudatosBnkén@. 7zért al?jában inkább a sors kérdése, *og@ il@en el ezérli beállít?dásunkat.

"izon@ára elgondolkodnak rajta, *og@ elégre nin)s is ol@an eber, aki száára a saját szabadakarat a legf8bb el, aki te*át szándéka szerint álasztja eg beállít?dását. 2e *isze, *og@létezik alaki, aki elérte ag@ ala*a is eléri az Isten*ez al? *asonl?ságot, de azt tudo, *og@nag@on sokan tBrekednek ennek az eszén@nek a kBetésére, ert egszállottjai az abszolDtszabadság *eroikus eszéjének. Malail@en tekintetben inden eber függ8, alail@enértékben ind befol@ásol*at?, *iszen eg@ik8jük se Isten.

Qudatunk az eberi totalitást éppenséggel ne fejezi ki, *ane )sak eg@ részét alkotja annak."izon@ára elékeznek rá, beezet8 fejtegetései során utalta arra a le*et8ségre, *og@éntudatunk bizon@osan ne az eg@etlen tudatosság rendszerünkben, *ane ' talán anélkül,*og@ tudnánk ' alárendel8dik alail@en toábbi tudatosságnak, éppen Dg@, a*og@ azeg@szerbb kopleEusok függenek az énkopleEust?l.

9ppenséggel ne tudo, iként bizon@ít*atnánk be, *og@ létezik bennünk eg@ toábbi, azazaz éntudatnál agasabb rend tudatosságO de *a igen, akkor szükségképpen érez*et8en zaarjaaz éntudatot. 7g@szer példáal szeretné egilágítani, ire gondolok. Qételezzük fel, *og@optikai rendszerünknek an saját tudata, ennélfoga 8 aga sajátos szeél@iség, ael@et ostelneezünk Fszeszeél@iségnek. árost ez a szeszeél@iség egtorpan ala*ol, *og@ aszép kilátásban g@Bn@BrkBdjék. 7kkor az akusztikai rendszer áratlanul autoobil kürtjét

*allja. Az optikai rendszer err8l az észlelésr8l ne esz tudoást Az én ekkor ' toábbra isanélkül, *og@ az optikai rendszer tudna r?la ' paran)sot ad az izoknak, *og@ a test a térbenás*oá kerül*essen. A ozgás te*át ekkor *irtelenül elette az objektuot aszeszeél@iségt8l. a a sze képes olna gondolkodni, alig*ane arra a kBetkeztetésre

jutna, *og@ a fén@ek ilága te*etetlenül ki an szolgáltata indenféle iseretlen, zaar?tén@ez8nek.

"izon@ára il@esi tBrténne tudatunkkal, *a létezne eg@ toábbi tudat, ael@ ' int korábban 'az egész eber képása lenne. árost al?ban léteznek ol@an iseretlen, zaar? tén@ez8k,ael@eken seil@en akarat ne tud uralkodni, és ael@eket seil@en szándék se képeskiküszBbBlniH 9s létezik bennünk ala*ol eg@ egkBzelít*etetlen réteg, ael@et azzalg@anDsít*atunk, *og@ benne keresend8 e zaarok forrásaH Az els8 kérdésre inden toábbi

nélkül igennel álaszol*atunk. A neurotikus eberekr8l ne beszéle, ár norális ebernélis kBnn@en egfig@el*etünk ás szféráb?l érkez8 teljesen n@ilánal? beaatkozásokat és



zaarokat: *angulatunk *irtelen egáltoz*atO egfájdul*at a fejünkO be akarjuk utatnialakinek eg@ iser8sünket, de áratlanul ne jut eszünkbe a neeO eg@ dalla üldBz

bennünket egész napO szeretnénk alait tenni, de egag@aráz*atatlan ?don eleg@ t8le akedünkO elfelejtünk alait, ait seil@en kBrülén@ek kBzBtt se akarunk elfelejteniOBrülünk, *og@ álo jBn a szeünkre, és *irtelen éberré álunk, ne tudunk elaludniO ag@

fantasztikus, n@ugtalanít? alok zaarják alásunkatO keressük a szeüeget, ai ott an azorrunkonO fogalunk sin)s r?la, *ol tettük le a adonatDj esern@8nket 7zt a listát a égtelen'ségig fol@tat*atnánk. a eg éppen a neurotikusok lelkiállapotát esszük szeüg@re, alegparadoEabb zaaraik kell8s kBzepét észlel*etjük. 7lképeszt8 betegségekre utal? tünetek

jelentkeznek náluk, ikBzben seil@en szerük se beteg. A test legen@*ébb zaara nélkül*irtelen neg@en fok fBlé szBkik a lázuk, inden ok nélkül fojtogat? szorongásos állapotok fogják el 8ket, találkozunk kén@szerképzeteikkel, ael@ek érteletlenségéel aguk istisztában annak, ag@ b8rükBn kiütések keletkeznek, ael@ek kialakulnak, ajd elDlnak, ésisét fogalunk sin)s se az okár?l, se a terápiár?l. 7z a lista is égtelen. Qerészeteseninden eg@es esetre an alkalas ag@ alkalatlan ag@arázatunk, ael@ azonban ár akBetkez8 esetet se ag@arázza eg. e sei kétség se le*et az iránt, *og@ e zaarok

léteznek.Ai pedig a ásodik kérdést, a zaarok eredetét illeti, fel kell *íno a fig@elet arra, *og@az orosi pszi)*ol?gia kidolgozta a tudattalan fogalát, és bebizon@ította, *og@ ezek azaarok tudattalan fol@aatokon alapulnak. Az iénti példánknál arada ol@asir8l an sz?,int*a szeél@iségünk felfedezné, *og@ a lát*at? dolgokon kíül inden bizonn@al léteznek lát*atatlan, eg*atároz? tén@ez8k is. inden jel szerint a tudattalan fol@aatoknál eg@általánne *ián@zik az intelligen)ia. Riáltképpen ne autoatikus ag@ e)*anikus jellegek.1zubtilitás, finoság tekintetében )seppet se aradnak el a tudatos fol@aatok BgBtt,ellenkez8leg, g@akran lén@egesen fBlén@ben annak a tudatos belátással szeben.

Répzeletbeli optikai szeél@iségünk kételked*et benne, *og@ fén@ilágának *irtelen táadt

zaarai alail@en tudatb?l erednek. Ng@aníg@ kételked*etünk i is eg@ toábbi tudatlétezésében, anélkül *og@ tBbb okunk lenne a kételkedésre, int az optikai szeél@iségnek. eiel ne tudunk átlépni ebbe a ásik tudatállapotba, íg@ ezt képtelenek ag@unk fogalilagegragadniO ezt a sBtét szférát jobb *íján tudattalannak neezzük.

7zen a ponton isszakan@arodta a agasabb tudat beezet8ben ázolt kérdésé*ez, ert aszelle léteg*atároz? erejének bennünket foglalkoztat? probléája Bsszefügg az éntudatontDli fol@aatokkal. Ng@an)sak ott ' integ@ ellesleg ' egjeg@ezte, *og@ alael@ eszeer8s érzele nélkül so*ase ál*at léteg*atároz? tén@ez8é. 7ellett eg@ bizon@os szellekeletkezését sorskérdésnek is neezte, aiel azt akarta kifejezni, *og@ tudatunk neképes Bnkén@esen produkálni alail@en auton? kopleEust. A szelle éppenséggel so*aseauton?, *a ne késztet inket alaire, és ne bizon@ítja fBlén@ét tudatos akaratunkkal

szeben. Ng@anis eg@szersind eg@ike azoknak a zaarásoknak, ael@ek a sBtét szféráb?lerednek. a az el8bb azt ondta, *og@ az esze létrejBttét el8 kell segítenie az érzelek reak)i?jának, ezzel a tudattalan készségre utalta, ael@ érzeli Dton le*atol a tudatunk száára *ozzáfér*etetlen él@ségekbe. Qudatos értelünk te*át so*ase képes elpusztítani azideges szipt?ák g@BkereitO e**ez eo)ionális fol@aatokra an szüksége, ael@ek eg@edülképesek arra, *og@ befol@ásolják a szipatikus idegrendszert. 7zért azt is ond*atnánk, *og@*a a ásik tudat alkalasnak látja, alail@en kén@szerít8 eszét feltétlenül ráparan)sol azéntudatra. Aki indig tudatában an sorsdBnt8 elének, j?l tudja, il@en itat*atatlan*ataloal rendelkezik az életünk fBlBtt. A tudat azonban rendszerint tDlságosan el anfoglala a kitzBtt )él eléréséel, Dg@*og@ so*ase száol az eber életét eg*atároz?szelle terészetéel.

Sszi)*ol?giai szeszBgb8l néze a szelle ' akár)sak inden auton? kopleEus ' Dg@ jelenik eg, int a tudattalannak az éntudat fBlé ag@ legalábbis ellé rendelt szándéka. a



*el@es éleén@t akarunk alkotni a szellenek neezett jelenség lén@egér8l, tudattalan *el@ettinkább agasabb rend tudatr?l kell beszélnünk, iel a szelle fogalába elee beleértjük,*og@ Bsszekap)soljuk ele az éntudattal szebeni fBlén@, fBlérendeltség gondolatát. A szellee fBlén@e ne tudatos okoskodás eredén@e, *ane a fBlén@ a szelle jelenségének lén@egestulajdonsága, iként ez n@ilánal? inden kor dokuentuaib?l ' a 1zentírást?l kezde

2ietzs)*e /arathusztr+'jáig. A szelle pszi)*ol?giai tekintetben ol@kor szinte int lát*at?al?sággal bír? szeél@es lén@ jelenik eg. A keresztén@ dogában éppenséggel a1zent*ároság *aradik szeél@e. 7zek a tén@ek azt bizon@ítják, *og@ a szelle ne indig)supán egfogalaz*at? esze ag@ szenten)ia, *ane leger8teljesebb és legkBzetlenebbegn@ilatkozásaiban sajátosan Bnáll? életet él, ael@et t8lünk független létez8ként érzékelünk.indaddig, aíg eg@ szelle ért*et8 elel ag@ kifejezett eszéel azonosít*at?, illet8legkBrülír*at?, terészetesen ne érzékeljük Bnáll? létez8ként. a azonban eszéje ag@ elefelfog*atatlan, *a szándéka, indítéka és )élja tekintetében *oál@ossá álik, és égiskén@szerít8 er8el egal?sul és érén@esül, akkor az eber szükségszeren létez8kénttapasztalja, int eg@fajta Bnáll? létez8t, és felfog*atatlan, uralkod? terészete ne fejez*et8ki az eberi értele fogalaial. Rifejez8készségünk ebben az esetben ás eszkBz*Bz

fol@aodik: szim&lumot teret.1zib?luon eg@általán ne alleg?riát ag@ pusztán jelet értek, *ane sokkal inkább ol@anképet, ael@ a szellenek )sak *oál@osan sejtett terészetét a legjobban szelélteti. Aszib?lu a szelleet ne ragadja eg fogalilag és ne ag@arázza eg, *ane BnagántDl eg@ ég 8si, felfog*atatlan, *oál@osan sejt*et8 értelere utal, ael@ ai n@elünk eg@etlen szaáal se fejez*et8 ki kell8képpen. Az ol@an szelle, ael@ fogalilagegragad*at?, éntudatunk *at?táolságán belüli lelki kopleEus. 7z ne *oz létre és ne teszseit, ait ne i tápláltunk bele. Az a szelle iszont, ael@nek kifejezésé*ezszib?lura an szükség, lelki kopleEus, és ez belát*atatlan le*et8ségek kreatí, teret8agát tartalazza. 7rre a legkBzelebbi és legjobb példa az 8skeresztén@ szib?luoknak atBrténeleb8l isert *atása. a el8ítéletekt8l entesen szeüg@re esszük, *og@ az

8skeresztén@ szelle il@en *atással olt a ásodik észázad eg@szer átlageberére, azeredén@en )sak ául*atunk. e ez a szelle ol@an kreatí olt, *og@ alig*a iserünk *ozzáfog*at?t. 2e )soda *át, *og@ az eberek isteni *ataloal ru*ázták fel.

7z a ilágosan érzékelt fBlén@, ez a *ataloal kitüntetettség a szelle jelenségének kin@ilat'koztatásszerséget és egfellebbez*etetlen tekintél@t kBl)sBnBz ' és éppen ez a szelleeszél@es tulajdonságaO *iszen ait esetleg magasa rend' tudatnak neez*etünk, eg@általánne indig Fagasabb rend tudatunkkal kap)solatos értékeink értelében, *ane g@akranszBges ellentéte elisert ideáljainknak. 7zt a *ipotetikus tudatot tulajdonképpen eg@szerenFeg@éb, Fás jelz8el illet*etnénk, ne*og@ ol@an ben@oást keltsünk, int*a intellektuálisag@ orális onatkozásban indenkor agasrendséget reprezentálna. 1zelle sokféle an,an kBztük ilágos és sBtét. 7zért alig*ane joggal feltételez*etjük, *og@ a szelle seabszolDt, *ane relatí képz8dén@, és szüksége an rá, *og@ az élet kiegészítse, és íg@teljessé áljon. QDlságosan sok példát elít*etnénk ug@anis ol@an esetekb8l, aikor eg@szelle ann@ira egszállja az ebert, *og@ szinte ár ne is az eber, *ane )sak a szelleél, égpedig ne is a száára gazdagabb és teljesebb élet )éljáb?l, *ane életellenes ?don.7zzel eg@általán ne azt akaro ondani, *og@ a keresztén@ ártírok *alála érteletlen és)éltalan pusztulás olt ' ellenkez8leg, az il@en *alál indenki ásénál teljesebb életet jelentett', *ane inkább az életet inden áron tagad? bizon@os szekták szelleére gondolok. it ér aszelle, *a kiirtja a ebereketH A szigorD ultraontán felfogás bizon@ára Bssz*angban állt koralegagasabb rend erkBl)si kBetelén@eiel, de életellenes olt. Azt *isze ezért, *og@ alegneesebb eszén@einkkel Bssz*angban le8 szelle is korlátok kBzé szorít*at? az életérdekében. A szelle az élet száára bizon@osan elenged*etetlen szükséglet, *iszen a pusztánaz énre kon)entrál?d? élet eg@általán ne *asznos és ne kielégít8. Csak az ol@an életértékes, ael@et bizon@os szelleben élünk le. 0ig@elere élt? tén@, *og@ a puszta én életét



rendszerint ne)sak az érintett érzi n@oaszt?nak, *ane a kíüláll? is. Az élet teljességetBbbet kBetel a puszta énnél. 1zellere an szüksége, ag@is eg@ független és fels8bbrendkopleEusra, ert n@ilánal?an )sakis ez képes ozgalas életre kelteni a lélek indazonle*et8ségét, ael@*ez az éntudat ne ér*et el.

e a*og@ létezik ol@an szenedél@, ael@ féktelen, korlátlan életre tBrekszik, találkozunk ol@an

szenedéll@el is, ael@ ' éppen a szelle kreatí fBlén@e iatt ' az egész életet szeretnéfeláldozni a szelle oltárán. 7z a szenedél@ a szelleet rosszindulatD daganattá áltoztatja,ael@ érteletlenül pusztítja az eberi életet.

Az élet a szelle igazságának kritériua. Az a szelle, ael@ az ebert kiragadja indenéletle*et8ségéb8l s )sak Bnagában keres kiteljesedést, árt? szelle. e létrejBttében étkesaz eber is, aki kézben tartja a dBntést, *og@ feladja agát, ag@ se.

9let és szelle két *atalo ag@ szükségszerség, ael@ek kBzBtt an kijelBle az eber *el@e. A szelle adja az eber életének az értelet és a legteljesebb kibontakozás le*et8ségét.Az élet azonban elenged*etetlen a szelle száára, iel seire se eg@ az igazáal, *ane képes élni.



LÉLEK ÉS HALÁL*

A fordítás az alábbi kiadás alapján készültC. G. Jung: 1eele und Qod.

In: C. G. Jung: Gesaelte !erke."and #. pp. T%$'T/$. (as)*er + Cie. AG, -üri)* &%/

0ordította 1. 23I(5 J6-170

A fordítást ellen8rizte LI2C-923I A;(J<2

U 7l8szBr &$T'ben jelent eg 0uropaische 1evue 2 száában, ajd pedig ug@an)sak &$T'ben aWirklichkeit der Seele, Ss@)*ologis)*e Ab*andlungen IM. kBtetében.



ár g@akran neke szegezték a kérdést, it gondolok a *alálr?l, az eg@es eberi élet eg'kérd8jelez*etetlen égér8l. A *alált Dg@ iserjük, int ai eg@általán a ég. 7z az a pont,ael@ sokszor ég befejezése el8tt lezárja a ondatot, és utána ár )sak ásokban aradalai elékezet ag@ ut?*atás. Az érintett száára azonban lepergett a *ook?ra, a lainaeleeire porlott szét. A *alál il@en tükrében az élet indig ol@an fol@aatnak tnik, int afel*Dzott ?ráé, ai agát?l értet8dik, *og@ a égén lejár. 18t kiáltképpen egg@8z8száunkra Faz élet ?rájának lejárta, aikor szeünk láttára ér éget eg@ eberi élet, és azélet értelét és értékét firtat? kérdés so*a ne et8dik fel szorongat?bban és kínosabban, intaikor látjuk, *og@an táozik eg@ ég éppen él8 testb8l az utols? le*elet. enn@ire ásnak tnik az élet értele, *a eg@ fiatal ebert fig@elünk eg, aint táoli )élok felé ig@ekszik, és

jB8jén unkálkodik, int aikor eg@ g@?g@ít*atatlan beteget ag@ aggast@ánt, aint a*alállal da)ola, áde er8tlenül a sír felé tart. A fiatalságnak ' Dg@ tn*et ' an )élja, jB8je,értele és értéke. A ég felé kBzeledés pedig érteletlen egsznés. a eg@ fiatal fél ailágt?l, az élett8l, a jB8t8l, azt indenki sajnálatosnak, oktalannak, neurotikusnak tekintiO azil@en eberr8l azt tartják, g@áán kitér inden el8l. e *a eg@ Breged8 eber titkos

borzongást, s8t *alálfélelet érez arra a gondolatra, *og@ ésszeren ár*at? élettartaa ár )sak enn@i eg enn@i é lesz, akkor kínosan elékezünk saját bens8nk bizon@os érzéseireOfig@elünket le*et8leg eltérítjük és a beszélgetést ás téára tereljük. Az az optiizus,aell@el a fiatal ebert ítéltük eg, itt )s8dBt ond. indenesetre készenlétben tartunk né*án@ alkalas életbBl)sességet, el@et adand? alkaloal elsütünk, int például: Finden'kinek eg kell *alnia eg@szer, F1enki se él BrBkké stb. e *a eg@edül aradunk, *a leszállaz éjszaka és ol@an sBtét és )sBnd an, *og@ sei ást ne *allunk és ne látunk, intazokat a gondolatokat, ael@ek Bsszeadják és kionják életünk éeit, int kelleetlen tén@ek *osszD sorát, ael@ kBn@Brtelenül bizon@ítja, enn@ire el8re*aladt ár az ?rautat?, *a )sak annak a fekete falnak lassD és feltart?ztat*atatlan kBzeledését érezzük, ael@ égleg eln@elajd indent, ait szeretünk, kíánunk, birtokolunk, reélünk és aire tBrekszünk, akkor az

Bsszes életbBl)sesség n@otalanul eltnik alai rejtett zugba, és álatlanul *án@kol?dafojtogat? takar?ként ne*ezedik ránk a félele.

A*og@an nag@ szában annak ol@an fiatalok, akik alapjában ée páni félelet éreznek azélett8l, ael@re pedig ol@ nag@on ág@nak, Dg@ talán ég nag@obb szában annak Breged8eberek, akik ug@anil@en félelet éreznek a *alált?l. 18t tapasztalato szerint épp azok afiatalok, akik félnek az élett8l, szenednek kés8bb éppDg@ a *alálfélelet8l. a fiatalokr?l ansz?, azt ondják r?luk, infantilis ellenállást fejtenek ki az élet norális kBetelén@eielszebenO *a Bregekr8l, akkor tulajdonképpen r?luk is ug@anezt kellene ondani, ag@is *og@félnek az élet eg@ norális kBetelén@ét8l. Csak*og@ ann@ira eg annak g@8z8de arr?l,*og@ a *alál eg@szeren eg@ fol@aat ége, *og@ rendszerint eszünkbe se jut, *og@ a**oz

*asonl?an )élnak és beteljesülésnek tekintsük, int a*og@ a feltBrek8, fiatal életet )éljai ésszándékai tekintetében inden toábbi nélkül annak tartjuk.

Az élet energia'el*asznál?dási fol@aat, int bári ás. e elben inden energetikaifol@aat irreerzibilis, és ezért eg@értelen )élra irán@ul, a )él pedig a n@ugali *[email protected]égs8 soron inden fol@aat beállta a egzaarása eg@ Dg@neezett BrBk n@ugali *el@'zetnek, ael@ Djra eg Djra ig@ekszik eredeti forájába isszaállni. 18t az élet jellez8je a par e$cellence teleologikus, aga a )élratBrés, az él8 test pedig ol@an )élszerségek rendszere,ael@ek kiteljesülni ig@ekeznek. inden fol@aat ége a fol@aat )élja. inden fol@aat*asonlatos a fut?*oz, aki a legnag@obb er8feszítéssel és aEiális er8bedobással arratBrekszik, *og@ )élba érjen. Az ifjDkor ág@akozása a ilágra és az életre, a agasrBptreén@ek beteljesülésére és a táoli )élok elérésére az élet kBzisert )élratBrése, ael@

azonnal az élett8l al? félelebe, neurotikus ellenállásba, depresszi?ba és f?biába fordul át,i*el@t egtapad ala*ol a Dltban, ag@ isszariad att?l a erészségt8l, ael@ nélkül



kitzBtt )éljai ne ér*et8k el. < *a el is értünk a biol?giai élet teljes érettségé*ez és)sD)spontjá*oz, ael@ nag@jáb?l eg@beesik az élet feléel, az élet )élratBrése seiképp sesznik eg. Ng@anol@an intenzíen és feltart?ztat*atatlanul, a*og@ az élet delel8je el8tt*eg@nek fBl *aladtunk, *aladunk ost lefelé, ert a )él ne a )sD)s, *ane a Blg@, a*onnanfBlfelé indultunk. Az életgBrbe ol@an, akár a lBedék rBppál@ája. a kezdeti n@ugali *el@'

zetéb8l elindítják, a lBedék felfelé tart, ajd isszatér n@ugali *el@zetébe.A pszi)*ol?giai életgBrbe persze nin)s Bssz*angban ezzel a terészeti tBrén@szerséggel. AzBssz*ang *ián@a alkalasint ár korán, a felszáll? ágon elkezd egutatkozni. "ár kezdetben

biol?giai tekintetben fBlfelé *atolunk, pszi)*ol?giai tekintetben késlekedünk. 7laradunk éeink BgBtt, 8rizzük g@erekkorunkat, int*a ne tudnánk elszakadni a talajt?l.egállítjuk a utat?t, és azt képzeljük, ezzel egáll az id8. a bizon@os késéssel égülégis)sak felérünk eg@ )sD)sra, pszi)*ol?giai érteleben ott is Djra egpi*enünk, j?lle*etészree*etnénk, *og@ a ásik oldalon isét le)sDszunk, de legalább eg@ késleltet8isszatekintéssel belekapaszkodunk az eg@szer elért agaslatba. A*og@ korábban az élett8lal? félele jelentett akadál@t, ost a *alálfélele jelent. "ár eliserjük, *og@ az élett8l al?félele iatt késésbe kerültünk a felkapaszkodás idején, ost épp e késés iatt ég inkább

szeretnénk egaradni az elért agasságban. 2@ilánal?á ált ug@an, *og@ az élet 'leg@re inden ellenállásunkat el@et ost ?, de nag@on sajnálunkK ' égül is érén@re

jutott, de e feliserésünket ell8ze égis egpr?báljuk Djra egállítani. Il@enkor lelkünk eleszíti terészetes talaját. Qudatunk leeg8ben lebeg, íg alatta életünk rBppál@ája eg@reg@orsabban süll@ed.

Az életet a terészetesség táplálja. 2élküle talajtalanokká és *ajt*atatlanokká álunk. 7zértfásulnak el ol@ sokan érett korokban, eg@re )sak issza tekintenek és szíükben titkos *alál'féleleel kapaszkodnak a Dltba. Legalábbis pszi)*ol?giai érteleben kisiklanak az élet'fol@aatb?l, és álla aradnak elékoszlopokként, ikBzben ég élénken isszaelékeznek ug@an az ifjDkorukra, de ne találnak seiféle eleen kap)solatot a jelennel. Az élet delét8l

kezde )sak az arad eleen, aki az élettel eg*alni is akar. ert *iszen az, ai az életdelének titkos ?rájában tBrténik, a rBppál@a irán@áltása: a hal+l sz*letése. Az élet ásodik felében létünk ne feleelkedés, kibontakozás, g@arapodás és tDláradás, *ane a *alál, iel)élja a ég. 2e akarni életünk )sD)spontját ug@anaz, int ne akarni a égét. indkett8 élnine akarás. Az élni ne akarás eg@et jelent a eg*alni ne akarással. Reletkezés és elDlásug@anazt a gBrbét alkotja.

A tudat le*et8leg ne állalja a partnerséget ezzel a teljesen kétségtelen igazsággal. Az ebe'rek általában *ozzá annak kBte a Dltjuk*oz, és fogl@ai aradnak a fiatalosság illDzi?jának.Vregnek lenni rendkíül népszertlen dolog. Pg@ tnik, ne eszik észre, *og@ *a alaki netud egBregedni, az éppol@ ostobaság, int*a ne tudná kin8ni g@erek)ip8it. 7g@ *arin)'ées eber, aki ég infantilis, terészetesen sajnálatra élt?, de eg@ fiatalos *etenéesre azt

ondják: *át ne elbBl8H Sedig indkett8 pererz, ízléstelen dolog, pszi)*ol?giaiterészetellenesség. Az a fiatal, aki ne küzd és ne g@8z, elulasztja fiatalsága jaát, az azBreg pedig, aki ne eszi tekintetbe a *eg@)sD)sokr?l a Blg@ekbe )sordogál? patakok titkát,esztelen, al?ságos szellei Dia, ne eg@éb, int a egderedt Dlt. Ríül arad a sajátéletén, gépiesen isétli Bnagát, aíg egészen el)sépeltté ne álik. i)soda kultDra az,ael@ik il@en árn@alakokra tart igén@tW



1tatisztikailag egállapított, iszon@lagos *osszD életünk a kultDra íán@a. A terészetinépek )sak kiételképpen érnek eg agas kort. Az általa eglátogatott kelet afrikaitBrzsek kBrében igen keés fe*ér *ajD és *atanéesnél id8sebb férfit látta. e ezek al?banBregek oltak, égpedig Dg@, int*a indig Bregek lettek olna, ol@an tBkéletesen beleélték agukat Bregségükbe. inden tekintetben 8k aguk oltak. i iszont indig )sak tBbbé'

keésbé ag@unk azok, akik tulajdonképpen ag@unk. int*a a tudatunk eg@ ki)sit le)sDszottolna terészetes alapjár?l, és ár ne iserné ki agát a terészetes id8ben. int *a atudat játszana elünk, és j?kedében azt a látszatot keltené, *og@ az életid8 puszta illDzi?,ael@et az eber tetszése szerint egáltoztat*at. 0elet8dik a kérdés, *og@ a tudat tulajdon'képpen *onnan kapja azt a képességét, *og@ a terészet ellenére )selekedjen, és a terészett8leltér8 ?don iselkedjen, és *og@ tulajdonképpen it jelent ez az Bnkén@esség.K

Aiként a lBedék rBppál@ája a )élban, Dg@ az élet a *alálban égz8dik, ael@ te*át az egészélet )élja. 0elszáll? ága és tet8pontja is )supán lép)s8fok és eszkBz arra, *og@ elérje a )élt,neezetesen a *alált. 7z a paradoE egállapítás ne ás, int logikus kBetkeztetés az élet)élra tBrekésére és )élja eg*atározottságára. 2e *isze, *og@ ezzel a szillogisztikusszefén@esztés bnét kBette el. a az élet felszáll? ágának )élt és értelet tulajdonítunk,

akkor a leszáll? szakaszának ajon iért neH Az eber születése jelent8séggel ter*es, deajon a *alál iért neH A fiatal eber *Dsz éig és annál toább is készül az eg@éniegziszten)iája teljes kibontakoztatására, iért ne kellene készülnie *Dsz éig és akár annáltoább is az élete égéreH indenesetre az eber élete tet8pontján lát*at?an elérte, ait bírt,aire képességeib8l futotta. e it ér el a *alállalH

Aikor alait árnak t8le, ne szeretek *irtelen el8kapni a zsebeb8l alail@en *itet,ael@nek alapján felsz?lít*atná az olas?t, *og@ pontosan azt teg@e, aire so*ase oltképes, neezetesen *og@ *igg@en alait. "e kell allano, én se olta erre képesso*ase. 7zért aztán ost se állíto, *og@ az ebernek *innie kell abban, *og@ a *alálásodik születés, ael@ átezet a síron tDli fol@tatásá*oz. e talán azt legalább szabad

egelítene, *og@ a consensus gentium Xa népek kBzegeg@ezéseY *atározott nézetekkelrendelkezik a *alálr?l, s ezek a fBld inden nag@ allásában félreért*etetlenül kifejez8dnek. 18tazt is kijelent*etjük, *og@ a allások tBbbn@ire a *alál el8készítésének bon@olult rendszerei,égpedig ann@ira azok, *og@ a fenti paradoE forulá értelében ée az élet szerintük neás, int el8készület a legégs8 )élra, a *alálra. A két legnag@obb él8 allás, a keresztén@ségés a budd*izus szerint a lét értele akkor teljesül be, aikor az élet éget ér.

A felilágosodás korában a allások lén@egér8l ol@an éleén@ fogalaz?dott eg, ael@széles kBr elterjedtsége fol@tán elítést érdeel, j?lle*et tipikusan aufklérista félreértés. 7szerint a allások ol@anok, int a filoz?fiai rendszerek, ael@eket j? fej eberek kieszeltek.Mag@is eg@szer alaki kitalált eg@ istent és tBbbek kBzBtt dogákat, és ezzel a Fág@teljesít8fantáziáal orránál foga ezette az eberiséget. 7z a éleén@ azonban ellenkezik azzal a

pszi)*ol?giai ténn@el, *og@ a allási szib?luoknak éppen a fej*ez an aji keés kBzük.7zek a szib?luok eg@általán ne a fejb8l erednek, *ane ás*onnan, talán a szíb8l,indenesetre alail@en lelki él@rétegb8l, ael@ aji keéssé *asonlít a tudat*oz, *iszen atudat indig )sak a felszín. A allási szib?luok ezért kiondottan Fkin@ilatkoztatás

jellegek, és rendszerint a tudattalan lelki teéken@ség spontán produktuai. 1ok indentle*et ondani r?luk, )sak azt az eg@et ne, *og@ az eber kieszelte 8ketO inkább azt ond'*atjuk, *og@ az éezredek fol@aán lassan nBekedtek, int a nBén@ek, int az eberiséglelkének terészetes sugallatai, Fkin@ilatkoztatásai. ég a is egfig@el*etjük a indentekintetben *el@es allási szib?luok spontán keletkezését, a*og@ eg@es indiiduuoknál atudattalanb?l kin8nek afféle idegen fajtájD irágokként, a tudat pedig zaartalanul bául )sak,és fogala sin)s r?la, it kezdjen ezeknek az idegen alaiknek a születéséel. 2e ütkBzik

tDlságosan nag@ ne*ézségbe annak egállapítása, *og@ ezek az indiiduális szib?luok tartalilag és forailag ug@anabb?l a tudattalan Fszelleb8l ag@ alai il@esib8lK



száraznak, int az eberiség nag@ allásai. A tapasztalatok indenesetre azt bizon@ítják,*og@ a allások eg@általán ne a tudatos ész produktuai, *ane a tudattalan lélek terészetes életének kBszBn*etik létrejBttüket, és ezt az élet?dot adekátan fejezik ki. 7z aag@arázata ug@anis a ilágallások unierzális elterjedésének és az eberiségre g@akoroltfantasztikus tBrténeli *atásának. 7z ért*etetlen olna, *a a allási szib?luok ne lennének

legalábbis pszi)*ol?giai érteleben ett terészetes produktuok.Qudo, sokan idegenkednek a Fpszi)*ol?gia sz?t?l. 7zért e kritikusok egn@ugtatására*ozzátesze, *og@ senki se tudja, i a Fpszi)*é, és azt se tudja senki egondani, il@enterjedel a Fpszi)*é a terészetben. A pszi)*ol?giai igazság ezért ug@anol@an értékes és j?dolog, int a fizikai igazság, ael@ ' iként a pszi)*ol?giai a pszi)*ére ' az an@agrakorlátoz?dik.

A allásokban kifejez8d8 consensus gentium ' int láttuk ' szipatizál paradoE téziseiel.Qe*át inden jel szerint az eberiség unierzális lelkének jobban egfelel, *a a *alált az élet

beteljesülésének és tulajdonképpeni )éljának tekintjük, intse puszta érteletlen egsznés'nek. Aki te*át ebben a tekintetben az aufklérista éleén@ *íe, az pszi)*ol?giai tekintetben

elszigetel8dik, és ellentétbe kerül saját általános eberi lén@egéel.7z a legut?bbi tétel inden neur?zis alapelét is tartalazza, *iszen az ideges zaarok lén@egeégs8 soron az, *og@ az eber elidegenedik az BsztBnBkt8l, a tudat elszakad bizon@os lelki

bázisát?l. Az aufklérista ítéletek ennélfoga áratlanul a neurotikus sziptoák kBzetlenszoszédságába kerülnek. Ng@anis ezek is, azok is hi+s gondolkod+son alapulnak, ael@ a

pszi)*ol?giai tekintetben *el@es gondolkodás *el@ét foglalja el. Az ut?bbi indig kap)solatbanarad a szíel, és a lélek él@ségéel jár karBlte. Mégtére is a terészet ' felilágosodást?lag@ tudatt?l függetlenül ' a *alálra készül. a kBzetlenül egfig@el*etnénk ésregisztrál*atnánk eg@ fiatal eber gondolatait, aikor ideje és kede an álodozni, né*án@elékkép ellett f8leg ol@an fantáziákat találnánk nála, ael@ek a jB8el kap)solatosak. Afantáziák legnag@obb része al?ban anti)ipá)i?kb?l áll. 08ként el8készít8 )selekések ag@

éppenséggel lelki tréningek bizon@os jB8beli tBrténések*ez. a elégez*etnénk ug@anezt akísérletet eg@ Breged8 eberrel ' terészetesen tudta nélkül ', n@ilánal?an tBbb elékképettalálnánk, int a fiatal eber esetében, ug@anakkor eglep8en nag@ száD anti)ipá)i?t is a

jB8el, ezen belül is a *alállal kap)solatban. i tBbb, a*og@ szaporodnak az éek, Dg@szaporodnak elképeszt8 értékben a *alállal foglalkoz? gondolatok is. Az Breged8 eber nolens volens Xakara, ne akaraY készül a *alálra. 7zért éle én Dg@, *og@ a terészet ár aga is felkészít bennünket a égre. 7ellett objektí szepontb?l kBzBbBs, *og@ az eg@énitudat it gondol err8l. 1zubjektí érteleben iszont *atalas külBnbség an két állapotkBzBtt, eg@fel8l aikor a tudat lépést tart a lélekkel, ásfel8l aikor ol@an éleén@ek*ezragaszkodik, ael@eket a szí ne iser. iszen az is neurotikus állapot, aikor az eber nekészül a *alálra, int )élra, eg az is, *a ifjDkorában elfojtja a jB8el foglalkoz? fantáziákat.

egle*et8sen *osszD pszi)*ol?giai g@akorlato során száos egfig@elésre tette szertol@an szeél@eknél, akiknek tudattalan lelki teéken@ségét a *alál kBzetlen kBzelségéigkBetni tudta. A kBzelg8 éget rendszerint azok a szib?luok jelzik, ael@ek a noráliséletben is lelki állapotáltozásokat sejtetnek, neezetesen Djjászületési szib?luok, int

például *el@áltoztatások, utazások és ás effélék. A kBzelg8 *alálra tBrtén8 utalásokat tBbbint eg@ ére isszaen8leg kBet*ette álosorozatokban, ol@an esetekben is, aikor aküls8 szituá)i? sei okot se adott il@en gondolatokra. Az elDlás te*át elkezd8dBtt j?alazel8tt, *og@ a tén@leges *alál beállt. 7g@ébként ez g@akran egutatkozik eg@ sajátos jelle'áltozásban is, ael@ id8ben j?)skán egel8z*eti a *alált. <lélkoda látta, *og@ atudattalan lélek il@ )sekél@ jelent8séget tulajdonít a *alálnak. 7szerint a *alál alai

jelentéktelen dolog lenne, ag@ pedig lelkünk ne tBr8dik azzal, ai az eg@ént életlenül éri.7zzel szeben a tudattalant inden jel szerint sokkal inkább érdekli az, hog(an *al eg azeber, neezetesen *og@ a tudatnak a *alállal kap)solatos beállít?dása egfelel8'e ag@ se.



7g@szer eg@ *atankét ées asszon@t kellett kezelne. ég életteli olt és egle*et8senintelligens. 2e rajta Dlt, *og@ ne tudta egérteni az álait. 1ajnos tDlságosan n@ilánal?olt, *og@ nem akara egérteni 8ket. <lai ug@anis nag@on ilágosak, de eg@szersindkelleetlenek oltak. Az asszon@ a fejébe ette, *og@ kifogástalan an@ja olt g@erekeinek, 8k azonban eg@általán ne osztották ezt a nézetét, és álai is nag@on az ellentétes egg@8z8dést

képiselték. 2é*án@ *eti eredén@telen fáradozás után kén@telen olta félbe*ag@ni akezelést, ert be kellett onulno katonai szolgálatra indez a *áborD alatt tBrténtK. 7z alatt pá)iense g@?g@ít*atatlan betegség kBetkeztében a *aldoklás állapotába került, ael@ bárel@ pillanatban a égét jelent*ette. QBbbn@ire eg@fajta delíriu, ag@ kázi'alajárásalakult ki nála, és ebben a sajátos szellei állapotban spontán fol@tatta félbe*ag@ott analíziseunkáját. Isét beszélt az álair?l, és Bnaga kiegészítette 8ket indazzal, ait el8ttekorábban aka)sul tagadott, s8t ráadásul ég sok indent elondott. 7z az Bnelez8 unka*at *éten át napi eg@ ?ra *osszat tartott. 7nnek az id8szaknak a égén ann@ira egn@ugodott,int eg@ pá)iens norális kezelés során, és aztán eg*alt.

7bb8l és száos ás tapasztalatb?l azt a kBetkeztetést kell leonno, *og@ lelkünk égsenézi kBzBbBsen az eg@én *alálát. Az a *aldokl?knál g@akran egfig@elt kén@szer, *og@ ég

indent elrendezzenek, ug@anebbe az irán@ba utat*at.Az, *og@ ezeket a tapasztalatokat égül is *og@an kell érteleznünk, ol@an probléa, ael@eg*aladja az epirikus tudoán@ kopeten)iáját és intellektuális le*et8ségeinket, iel aégs8 kBetkeztetés*ez szükségképpen *ozzátartozna ég a *alál tapasztalata is. 7z az ese'én@ azonban a egfig@el8t sajnos ol@an *el@zetbe *ozza, ael@ le*etetlenné teszi szááratapasztalatának és a bel8le ad?d? kBetkeztetéseknek objektí kBzlését.

A tudat szk keretek kBzBtt ozog, beszoríta a kezdet és a ég kBzti rBid id8tartaba,ael@et ráadásul ég kBrülbelül eg@*araddal egrBidít a periodikus alás. A test életealaiel toább tart, indig korábban kezd8dik, és igen g@akran kés8bb sznik eg, int atudat. A kezdet és ég inden fol@aat elkerül*etetlen aspektusa. e rendkíül ne*éz eg'

*atározni, *ol kezd8dik és *ol sznik eg alai, iel az eseén@ek és a fol@aatok, akezdetek és a égz8dések a sz? pontos értelében se*ol se oszt*at? kontinuuot alkotnak.A fol@aatokat a egkülBnbBztetés és a egiserés )éljáb?l felosztjuk, de alapjában éetudjuk, *og@ inden felosztás Bnkén@es és konen)ionális. 7zzel ne aatkozunk be ailágfol@aat kontinuuába, ert Fkezdet és Fég legels8sorban tudatos egiserésifol@aatunk szükségszersége. Azt kell8 biztonsággal egállapít*atjuk, *og@ az eg@éni tudat

bennünket illet8en a égé*ez ért. e kétséges, *og@ ezzel félbeszakadt a pszi)*ikai fol@aatkontinuitása is, iel a pszi)*ének az ag@*oz al? kBtBttsége anapság sokkal kisebb

biztonsággal állít*at?, int akár Bten éel ezel8tt. 7nnek érdekében a pszi)*ol?giának el8bbég eg kell eésztenie bizon@os parapszi)*ol?giai tén@eket, ait azonban ind a ai napigel se kezdett.

Qudattalan pszi)*énknek ug@anis inden jel szerint annak ol@an tulajdonságai, ael@ek fBlBttébb fig@elere élt? egilágításba *el@ezik a pszi)*ének a tér*ez és az id8*Bz al?iszon@át. A térbeli és id8beli telepatikus jelenségekre gondolok, ael@eket, int iseretes,sokkal kBnn@ebb ignorálni, int egag@arázni. A tudoán@ eddig ' né*án@ di)séreteskiételt8l eltekinte ' a kBnn@ebbik égér8l fogta eg a dolgot. "e kell azonban allano,*og@ a pszi)*é Dg@neezett telepatikus képességei neke nag@ fejtBrést okoztak, ielkizár?lag a Ftelepátia egjelBléssel aji keeset ag@aráztunk eg. A térid8beli tudatkorlátozottsága ann@ira átüt8 erej tén@, *og@ ennek az alapigazságnak indenne át*ágásaszerfBlBtt nag@ eléleti jelent8séggel bír? eseén@ lenne, iel általa bizon@ít*at? olna, *og@a térid8beli korlátozottság egszüntet*et8 kateg?ria. A egszüntet8 tén@ez8 eszerint a

pszi)*é le*etne, ert *ozzá a térid8beliség legfeljebb int relatí, feltételes tulajdonságtartozik. 18t adott esetben át is *ágja a térid8beliség korlátait, ag@is a relatí tér' és id8'nélküliség lén@eges tulajdonságáal rendelkezik. 7z az érzése szerint nag@on n@ilánal?



le*et8ség ann@ira belát*atatlan *orderej, *og@ a kutat? szelleet a legnag@obb er8feszítésreserkent*eti. Jelenlegi tudatfejl8désünk azonban ann@ira isszaaradt kiételek er8sítik aszabál@tWK, *og@ *ián@zik az a tudoán@os és gondolkodásbeli felkészültség, ael@ képes olnakell8képpen értékelni a telepátia tén@einek jelent8ségét a pszi)*é lén@ege szepontjáb?l.Csupán utalta itt a jelenségek e )soportjára, arra )éloza ezzel, *og@ a pszi)*ének az ag@*oz

kBtBttsége, azaz térid8korlátozottsága ne ol@an agát?l értet8d8 és egdBnt*etetlen, a*og@eddig feltételezték.

Akinek bári )sekél@ iserete an a ár rendelkezésre áll? és eléggé bizon@ított para' pszi)*ol?giai an@agr?l, tudja, *og@ az Dg@neezett telepatikus jelenségek kétségtelen tén@ek. Arendelkezésre áll? egfig@elések objektí izsgálatának és kritikájának kell egállapítania,*og@ el8fordulnak az eseén@ek Dg@ is, int*a eg@fel8l a tér, ásfel8l pedig int*a az id8ne létezne. 7bb8l terészetesen ne ezet*et8 le ol@an etafizikai kBetkeztetés, *og@ intFagánal? ne létezik, *og@ nin)sen se tér, se id8, és ezért az eberi szelle a térid8'kateg?riának )supán integ@ kBdBs illDzi?ira szorítkozna. Inkább azt ond*atjuk, *og@ a tér és id8 ne )supán a legkBzetlenebb, legnaiabb bizon@osság, *ane epirikusszelél*et8ség is, ug@anis inden, ai észlel*et8, Dg@ eg@ égbe, int*a térben és id8ben

tBrténne. 7 *atalas erej bizon@osság fol@tán ért*et8, *og@ az eberi ész a legnag@obber8feszítéssel ig@ekszik egiserni a telepatikus fenoén sajátosságait. Aki azonban igazságotszolgáltat a tén@eknek, ne kerül*eti el annak eliserését, *og@ látsz?lagos tér' ésid8nélküliség e jelenségek tulajdonképpeni lén@egét alkotja. Mégtére is a nai szelélet és akBzetlen bizon@osság a sz? legszorosabb értelében ée )supán bizon@íték a pszi)*ol?giai a

priori szelélete ellett, ael@ eg@általán seil@en ás forát ne enged eg. Az a tén@,*og@ értelünk eg@általán ne tud elképzelni térid8 nélküli létforát, eg@általán ne

bizon@ítja azt, *og@ il@esi Bnagában ée le*etetlen. 9s iként ne on*atunk le abszolDtérén@ kBetkeztetést eg@ látsz?lagos térid8 nélküliségb8l int tulajdonságb?l arraonatkoz?an, *og@ a térid8 nélküli létforát tén@ként kell elisernünk, éppen üg@ ne le*etaz észleléslátsz?lagos térid8'kalitásáb?l ol@an kBetkeztetést leonnunk, *og@ seiféle

térid8 nélküli létfora ne le*etséges. A térid8'szelélet abszolDt érén@ességét illet8 kétel@azonban ne )supán egengedett, *ane a ai tapasztalatokra al? tekintettel éppenséggelajánlatos. Az a *ipotetikus le*et8ség, *og@ a pszi)*é térid8 nélküli létforáal is kap)solatbanan, eg@el8re kool@an eend8 tudoán@os kérd8jel. 2apjaink eléleti fizikájának eszéi éskétel@ei ?atosságra kell *og@ intsék a pszi)*ol?gust is, *iszen i ás Fa tér be*atároltságafiloz?fiai érteleben ée, int a térkateg?ria relatiizálásaH Az id8kateg?riáal akár)sak akauzalitássalK kBnn@en eges*et *asonl?. Az ezzel kap)solatos kétel@ anapság inkább légb8lkapott.

A pszi)*é alapet8 lén@ege, *og@ essze tDl terjeszkedik a sBtétség birodalába. A lélek ol@sok rejtél@t tartalaz, int a ilág a aga galaEisrendszereiel, ael@eknek fenséges látán@ael8tt )sak eg@ fantáziátlan szelle képes egfeledkezni parán@i oltár?l. Az eberi felfog?'képesség te*át felilágosodás korabeli fontoskodás, és *a ezt fig@elebe esszük, azaufklérista BrBujjongása ne )supán neetséges, *ane éppenséggel elszoorít?anszelletelen is. a te*át alaki szíe indulatának szükségletéb8l, ag@ az eberiség 8srégi

bBl)s tanaial al? eg@ezésb8l, ag@ Ftelepatikus észlelések el8fordulásának pszi)*ol?giaitén@éb8l azt a kBetkeztetést onná le, *og@ a pszi)*é els8sorban térid8 nélküli létforáalrendelkezik, ennélfoga pedig az a tulajdonsága, ait pontatlanul és szibolikusan FBrBkké'al?ságnak neezünk, a kritikus ész ezzel ne tudna seil@en ás éret szebeszegezni,int a tudoán@os non li3uet 'et Xne ilágos, ne tisztaY. (áadásul az a le ne be)sül*et8el8n@e lenne, *og@ egeg@ezik az eberi lélek id8tlen id8k ?ta létez8 és eg@eteesen elterjedt

penchant 'jáal X*ajlaáalY. Aki iszont ne onja le ezt a kBetkeztetést ' ert szkeptikus,ert lázadást sziatol a *ag@oán@ ellen, ag@ ne eléggé erész, ert felszínes a

pszi)*ol?giai tapasztalata, ag@ eg@szeren, ert gondolkodni rest és tudatlan ', az száít*at anag@on keés statisztikai al?színségre, arra, *og@ a szelle DttBr8jéé áljék, de az is



teljesen kétségtelen, *og@ ellentétbe kerül BnnBn igazságaial. Azt persze, *og@ ezek égs8soron abszolDt igazságok'e ag@ se, so*ase tudjuk ajd bebizon@ítani. 7legend8, *a

penchcant 'ként jelen annak, és elég pontosan tudjuk, it jelent eggondolatlan konfliktusbakerülni az FDg@neezett igazságokkal: ug@anazt jelenti, int ait az BsztBnBk tudatos ell8'zése, seibeétele, ag@is a g@Bkerek elesztése *oz létre, dezorientá)i?t, értele nélküli

életet ag@ a*og@ eg@ébként ég neezzük a )sBkkent érzés szindr?áit. 7g@ike a legégze'tesebb szo)iol?giai és pszi)*ol?giai téedéseknek, ael@ekben korunk ann@ira b8elkedik,*og@ eg@ adott pillanatt?l kezde alai teljesen ássá ál*at, például az eber g@Bkeresenegáltoz*at, ag@ *og@ le*et találni eg@ képletet ag@ igazságot, ael@ er8ben Dj kezdetet

jelent stb. 9ppenséggel indig )soda olt, *a eg@általán alai lén@egesen egáltozott ag@ pláne jobb lett. A saját érzülett8l és az BsztBnBk igazságait?l al? eltérés #esz*lt inger-léken(séget idéz el8, ol@asit, aib8l anapság az ebernek éppen elege an. Az idegesfeszültség érteletlenséget produkál, az élet érteletlensége pedig ol@an szenedés, ael@etkorunk ég ne fogott fel teljes terjedelében és egész jelent8ségében.



FÖLD ÉS LÉLEK *

A fordítás az alábbi kiadás alapján készült C. G. Jung: 1eele und 7rde.

In: C. G. Jung: Gesaelte !erke."and &Z, pp. T$'%[. !alter Merlag AG, ;lten &/T

0ordította LI2C-923I A;(J<2

U 7l*angzott &>/'ben arstadtban, a 1zabad 0iloz?fiai Qársaság ülésén. 7l8szBr, kissé ás szBeg'gel, a 4ensch und 0rde )í kBtetben jelent eg, ael@et erann on Re@serling állított Bssze.



F0Bld és lélek. A kérdésfelteés kissé poétikusan *angzik. Vnkéntelenül is ' ellentétéül ' alélek égi függ8ségére gondolunkO int a*og@an a kínai lélektan is sen' és gui'lelket külBnbBz'tet eg. RBzülük az els8 a enn@*ez, az ut?bbi pedig a fBld*Bz tartozik. int*og@ azonbani, n@ugati eberek, a lélek szubsztan)iájár?l seit se tudunk, és ezért azt se tudjuk

eldBnteni, *og@ ajon a lélek eg@ik része égi terészet, ásik része pedig fBldi jelleg'e,azért eg kell elégednünk azzal, *og@ annak a koplikált jelenségnek, ait léleknek neezünk,két külBnbBz8 szeléleti ?dja, illet8leg két látsz?lagos aspektusa le*etséges. A*el@ett, *og@égi lélekr8l beszélnénk, tekint*etjük a lelket a kauzalitásokt?l független teret8 lén@nek, ésa*el@ett, *og@ a gui'lélek kBetelén@ét állítanánk fel, a lelket Dg@ is felfog*atjuk, intokokb?l és *atásokb?l felépült al?ságot. Qéánk onatkozásában indenesetre az ut?bbinézet olna a egfelel8, azaz a lelket Dg@ szelél*etnénk, int a #öld körn(ezeti #eltételei5l

sz+rmaz& alkalmazkod+si rendszert. 2e is kell külBnBsebben *angsDl@ozno, *og@ ennek akon)ep)i?nak kauzális szepontb?l eg@oldalDnak kell lennie, *a )éljának eg akar felelniOezzel azonban a léleknek )sak az eg(ik felét érteleztük *el@esen. A probléa ásik felét,int*og@ ne tartozik kérdésfelteésünk*Bz, *ag@juk *át fig@elen kíül.

Ai elélkedésünk tárg@át, agukat a lelki jelenségeket illeti, talán ne lesz felesleges, *aeg*atározzuk, *og@ it is értsünk ezen a sz?n: Flélek. Mannak ug@anis nézetek, el@ek azt,ai Flelki, kizár?lag a tudatra szeretnénk korlátozni.

anapság azonban az il@en korlátozással alig eg@ünk alaire. A odern pszi)*opatol?giaegész sereg egfig@eléssel rendelkezik ol@an lelki teéken@ségekr8l, el@ek a tudatfunk')i?kkal teljesen anal?gok, és égis tudattalanok. Répesek ag@unk tudattalanul észreenni,gondolkodni, érezni, elékezni, el*atározásra jutni és )selekedni. inden, ai a tudatbantBrténik, adott esetben tudattalanul is egtBrtén*et. og@ ez iként le*etséges, a legjobbanDg@ ilágít*at? eg, *a a lelki kBdéseket és tartalakat Dg@ képzeljük el, int alai éjisBtétségbe burkolt tájat, ael@re eg@ fén@sz?r? sugárkééje esik. Ai az észreeésnek ebben

a fén@ében egjelenik, az tudatosO ai azonban kíül, a sBtétségben fekszik, tudattalanulug@an, de égis él és *atékon@. a a sugárkée toább ándorol, az el8bb ég tudatos tartal'ak a tudattalanba süll@ednek, és Dj tartalak lépnek a tudat fén@ezejébe. A sBtétségbeneltnt tartalak toább *atnak, és kBzete, tünetileg álnak észree*et8é, els8sorban Dg@,int a*og@an azt 0reud 6 mindennapi élet pszichopatol&gi++ ban leírta. A tudattalanul létez8készségeket és gátlásokat az asszo)iá)i?s kísérletek réén kísérletileg is kiutat*atjuk.

a te*át a pszi)*opatol?giai tapasztalatokat is száításba esszük, akkor a lélek ol@bá tnik,int az Dg@neezett pszi)*ikai jelenségek kiterjedt tartoán@a, el@ jelenségek részbentudatosak, részben tudattalanok. A lélek tudattalan terjedele a egfig@elés száára kBzet'lenül *ozzáfér*etetlen ' ert külBnben ne lenne tudattalan ', )sak következtetni le*et ráazokb?l a *atásokb?l, ael@ek a tudattalan fol@aatokb?l a tudatra irán@ulnak. 9s kBetkez'tetéseink so*ase ond*atnak tBbbet ennél: FDg@ áll a dolog, int*a.

Itt kissé kBzelebbr8l ki kell térne a tudattalan lén@egére és szerkezetére, ert külBnben neolna le*etséges, *og@ a léleknek a fBldt8l al? függ8ségi iszon@át *el@esen ítéljük eg.7nnél a kérdésnél a léleknek n@ilán a kezdeteir8l és alapjair?l an sz?, te*át ol@an dolgokr?l,ael@ek 8sid8k ?ta beteete n@ugszanak a sBtétségben, ne pedig az érzeteknek és akülilág*oz al? tudatos alkalazkodásnak a banális tén@eir8l. 7z ut?bbiak a tudat pszi)*o'l?giájá*oz tartoznak, és én ' aint ár ondotta ' ne szeretné a lélek *el@ébe a tudatotiktatni. A lélek a tapasztalásnak ol@an területe, ael@ sokkal átfog?bb és *oál@osabb, int atudat szkre szabott fén@kDpja. 6 lélekhez a tudattalan is hozz+tartozik.

ás *el@ütt ár egkísérelte XB. 7ung8 1truktur der 1eeleY, *og@ a tudattalan szerkezetér8l

általános képet adjak. Qartalai, az archet%pusok bizon@os értékig a tudatos léleknek aél@ben rejt8z8 fundaentuai, ag@ ' eg@ ásik *asonlattal ' a g@Bkerei, ael@eket a lélek



ne)sak a szkebb érteleben ett fBldbe, *ane eg@általán a ilágba él@esztett bele. Azar)*etípusok készenléti rendszerek, ael@ek eg@Dttal képek is és e?)i?k is. Az ag@szerkezet'tel BrBkl8dnek, s8t ennek a pszi)*ikai aspektusát képezik. 7g@részt a legaka)sabb BsztBnBsel8ítéleteket forálják, ásrészt iszont az elgondol*at? leg*atékon@abb segítségek azBsztBnBs alkalazkodás száára. a szabad ezzel a kifejezéssel élnünk, 8k tulajdonképpen a

lélek chtonikus XfBldi, fBldb8l eredt és fBld alattiY része, az a rész, aell@el a terészet*ez anlán)ola, ag@ legalábbis ael@ben a fBlddel és a ilággal al? kap)solata a legkézzel'fog*at?bbnak tnik. 7zekben az 8sképekben lép fel talán a legilágosabban az a *atás, ael@eta fBld és tBrén@ei g@akorolnak a lélekre.

7z a probléa ne)sak nag@on bon@olult, *ane nag@on kifinoult is. 7 kérdés tárg@alásánálegészen szokatlan ne*ézségekkel kell száolnunkO indenekel8tt azzal a ténn@el, *og@ azar)*etípust és funk)i?it sokkal inkább a tBrténele el8tti irra)ionális pszi)*ol?gia eg@darabjaként, intse ra)ionálisan átgondol*at? rendszerként kell felfognunk. Qalán szabad akBetkez8 *asonlat*oz fol@aodno: 7g@ ol@an épületet kell leírnunk és eg*atároznunk,el@nek fels8 eeleteit a &. században eelték, a fBldszint a &%. századb?l szárazik, és afalak kBzelebbi egizsgálása azt utatja, *og@ eg@ &&. századbeli toron@lakásb?l építették át.

A pin)ében r?ai alapfalakat fedezünk fel, és a pin)e alatt eg@ beteetett barlang bDik eg,el@nek padl?zatában, a felszínibb rétegben k8korszakbeli eszkBzBk, a él@ebbekben pedig ak8korszak faunájának aradán@ai tár*at?k fel. Lelki struktDránk képét ala*og@an íg@le*etne felázolni: a legfels8 eeleten élünk és éppen*og@ )sak dereng bennünk az a tudat,*og@ az épület als? része kissé 8skori. Ai pedig a fBldfelszín alatt terül el, az teljesentudattalan a száunkra.

int inden *asonlat, terészetesen ez is sántít, ert a lélekben sei sin)s, ai *oltaradán@ lenne, *ane inden eleenen él benne, és legfels8 eeletünkre, a tudatra az él8 és*atékon@ fundaentuok álland? befol@ással annak. 5t is ezek tartják, éppDg@, int azépületet. 9s aiként az épület szabadon eelkedik a fBld fBlé, akként tudatunk is integ@ a

fBld fBlé eelkedik, szabad kilátással kBrBs'kBrül. < inél él@ebbre ereszkedünk alá, annálszkebb lesz a lát?*atár, és annál inkább belekerülünk a kBzetlen kBzeli dolgok sBtétjébe, ígégül ár a )supasz sziklatalaj*oz kBzeledünk, s ezzel eg@Dttal azok*oz az el8id8k*Bz, aikor rénszarasadászok küzdBttek szegén@es létükért a zord terészet elei *atalaial szeben.7zek az eberek ég teljesen állati BsztBnBkkel rendelkeztekO nélkülük életben searad*attak olna. < az BsztBnBk szabad urala ne fér eg eg@ er8s és kiterjedt tudattal.A priití eberek tudata sz?rán@os terészet, int a g@ereké, és iláguk korlátozott,aiként a g@ereké. Igen, g@erekkorunkban, a filogenetikai alaptBrén@ szerint, egisétl8'dik bennünk a faj és eg@általán az eberiség pre*ist?riájának a issz*angja. ind filogenetikai'lag, int ontogenetikailag a fBld él@ Bléb8l eelkedtünk ki. 7zért lettek a legterészetesebbtén@ez8k ar)*etípusokká, és ezek az 8sképek befol@ásolnak bennünket leginkább, azértlátszanak ol@an len@gBz8en *atalasoknak. Azért *angsDl@ozo, *og@ Flátszanak, ert ainekünk pszi)*ikailag a legfontosabbnak látszik, annak ne kell szükségképpen alegfontosabbnak is lennie, ag@ legalábbis ne kell ol@annak aradnia.

el@ek árost a iszon@lag legterészetesebb ar)*etípusokH 7z a kérdés eg@enesen azar)*etípus'funk)i?k probléájá*oz és ezzel a kopliká)i? agá*oz ezet bennünket. Majonerr8l adjuk eg a álaszt erre a kérdésreH A g@erek, a priití ag@ pedig a feln8tt eber tudatának álláspontjár?lH og@an iserjük fel az ar)*etípustH 9s eg@általán: ikor kén@sze'rülünk arra, *og@ ennek a feltételezésére szoruljunkH

Jaaslato a kBetkez8: minden lelki reakci&t, amel( nincs ar+n(an az 5t kiv+lt& okokkal,meg kell vizsg+lnunk arra vonatkoz&lag, hog( eg(ide'leg nem +ll-e valamil(en archet%pus isa h+ttéren.



7g@ példáal szeretné egilágítani, *og@ it értek ezen. 7g@ g@erek félelet érezan@jáal szeben. a egbizon@osodunk arr?l, *og@ erre nin)s sei ésszer oka, int

például a g@erek rossz lelkiiserete, ag@ az an@a er8szakos bánás?dja, ag@ alai e**ez*asonl?, és eg@ébként sei ol@asi ne tBrtént, ai ezt a félelet egag@aráz*atná,akkor azt jaasolná: izsgáljuk eg a szituá)i?t az ar)*etípus szeszBgéb8l isW Az il@en

szorongások éjnek idején lépnek fel, és az álokban is jelentkezni szoktak. A g@erek árost azt álodja az an@jár?l, *og@ boszorkán@, aki üldBzi a g@erekeket. Az il@enálok*oz )satlakoz? tudatos an@ag legtBbbszBr a Jan)si és Juliska eséje. 7zért g@akran Dg@élekedünk, *og@ kár olt ezt a esét a g@ereknek elondani, iel azt *isszük, *og@ ez aszorongás oka. 7z terészetesen tées ra)ionalizálás, azonban eg@ szeern@i igazság égisan benne, aenn@iben a boszorkán@ otíu teljesen egfelel8 kifejez8dése a g@erek szorongásának, és kezdett8l foga is az olt. 9pp iatta jBnnek létre az il@en esék. Azinfantilis éjszakai szorongás tipikus jelenség, ael@ indenütt és indig egisétl8dik, ésrégt8l foga tipikus eseotíuokban fejez8dik ki.

A esék azonban )sak infantilis forái a priití eberek Féjszakai ilágáb?l száraz?legendáknak, ondáknak és babonáknak. Ait én Féjszakai ilágnak neezek, az a m+gikus

vall+s#orma, ael@nek értele és )élja: érintkezés a sBtét *atalakkal, BrdBgBkkel, boszorká'n@okkal, arázsl?kkal és szelleekkel. int a*og@an a g@erekese filogenetikai isétl8dés arégi éjszakai *iedelekb8l, akként a g@erek szorongása is filogenetikus aradán@,egisétl8dése a priití pszi)*ol?giának.

a ez a aradán@ )sak bizon@os értékben jelentkezik, az eg@általán ne abnorális, ertaz éjszakai szorongás )iilizált kBrülén@ek kBzBtt ég feln8tt ebereknél se feltétlenülrendellenes jelenség, )sak fokozott értéke tekint*et8 k?rosnak. A kérdés árost az: il@enkBrülén@ek kBzBtt fokoz?dik ez a szorongásra al? *ajlaH 7r8sBdése ag@aráz*at?'e

pusztán a esékben jelentkez8 boszorkán@ otíual, ag@ pedig ás ag@aráz? okot iskell találnunkH Az ar)*etípus )sak bizon@os en@*e, norális értékig felel8s a szorongásért,

feltn8 és abnorálisnak érzett fokoz?dásának azonban szükségszeren külBnBs oka an.Aint iseretes, 0reud a szorongást a g@erek in)esztu?zus tBrekéseinek az in)esztus'tilaloba ütkBzéséel ag@arázza. 0reud te*át a g@erek szeszBgéb8l értelezi a szoron'gást. og@ a g@erekeknek ' a 0reud által alkalazott tágabb érteleben ' in)esztu?zustBrekéseik lennének, az száora eg@általán ne kétséges. Azt azonban, *og@ ezek a tenden')iák inden toábbi nélkül a sui generis g@ereki lélek szálájára ír*at?k, azt kétségbeono.

Ng@anis nag@on n@o?s okok sz?lnak a ellett a felfogás ellett, *og@ a g@erek lelke aszül8i, külBnBsen pedig az an@ai pszi)*é arázsa alatt áll, ég*ozzá ol@an értékben, *og@ ag@erek lelkét a szül8k lelke funk)ionális függén@ének kell tekintenünk. A g@erek

pszi)*ikai indiidualitása )sak kés8bb fejl8dik ki, iután tudatának egbíz*at? fol@tonossága

ár al?sággá ált. Az a kBrülén@, *og@ a g@erek eleinte )sak *aradik szeél@ben beszélBnagár?l, éleén@e szerint, ilágos bizon@ítéka lelki szeél@telenségének. 7zért *ajland?ag@ok arra, *og@ a g@erek esetleges in)esztu?zus tBrekéseit inkább a szül8k

pszi)*ol?giájáb?l ag@arázza eg, int a*og@an inden g@erekkori neur?zist els8sorbana szül8k lelke tükrében kellene izsgálni.

7zért a fokozott infantilis szorongás g@akori okául a szül8k doináns kopleEusát kelltekintenünk, azaz bizon@os életbe ág? probléáik elfojtását és fig@elen kíül *ag@ását.indaz, ai a tudattalanba kerül, tBbbé'keésbé ar)*aikus alakot Blt. a például az an@aelfojtja eg@ kínos és szorongást okoz? kopleEusát, akkor ezt gonosz szellenek érzi, ael@üldBzi 8t ' skeleton in the cupoard X)sontáz a szekrén@benY, a*og@an az angol ondja. 7z aegfogalazás arra utal, *og@ a kopleEus áris ar)*etipikus alakot BltBtt. 1zorongásn@oasztja, lidér)n@oás kínozza. Akár esél g@erekének réeséket, akár ne, kop'leEusa égis egétel@ezi g@erekét, és a saját pszi)*ikai állapota réén kelt életre g@ereke



lelkében az ar)*etípus réképeit. Qalán erotikus fantáziái annak eg@ ásik férfialkap)solatban. A g@erek lát*at? jele *ázassági kBtelékének. 7llenállása ezzel a kBtelékkelszeben tudattalanul a g@ereke ellen irán@ul, akinek létezését ennek egfelel8en eg netBrténtté kell tennie. Ar)*aikus fokon ennek a g@erekg@ilkosság felel eg. Il@ ?don álik azan@a Fgonosz boszorkánn@á, aki felfalja a g@erekeket.

A*og@ az an@ában, éppDg@ a g@erekben is ar)*aikus képzetek le*et8ségei lappanganak, és azaz ok, ael@ az eberiség egész tBrténete fol@aán az ar)*etípust els8 ízben egalkotta, ésazután Djra eg Djra létre*ozza, ég a is ug@anaz, ael@ az 8sid8k ?ta egle8 ar)*etípustéletre kelti.

2e egészen életlenül esett a álasztáso az ar)*etípus g@erekkori egn@ilatkozásának éppen erre a példájára. A legkBzetlenebb 8skép éppen az an@a, ert inden onatkozásban 8a legkBzelebbi és leg*atásosabb élén@, ael@ ezenfelül éppen a legképléken@ebb életkorábanálik az ebernek osztál@részéül. iel a tudat a g@erekkorban ég rendkíül g@engénfejlett, kBetkez8leg indiiduális élén@r8l ekkor ég eg@általán sz? se le*etO ellenkez8leg,az an(a eg@ ar)*etipikus élén@O a g@erek tBbbé ag@ keésbé tudattalanul érzékeli, ne

int alail@en eg*atározott, indiiduális szeél@iséget, *ane int az an(+t , int *allatlan jelentésle*et8ségekkel teli ar)*etípust.

Az élet toábbi fol@aán az 8skép el*alán@ul, és eg@ tudatos, iszon@lag indiiduális képkerül a *el@ébe, air8l azt szokás feltételezni, *og@ ez az eg@eden an@akép, aielrendelkezünk. < a tudattalanban az an@a toábbra is egarad *atalas 8sképnek, ael@ azeg@éni és tudatos élet fol@aán a n8*Bz, a társadalo*oz, az érzés*ez és az an@ag*oz al?iszon@unkat színezi, s8t deterinálja is, de indenesetre ol@an árn@altan, *og@ tudatunk rendszerint it se esz bel8le észre. Man, aki azt *iszi, *og@ )supán etaforár?l an sz?.<de nag@on is konkrét tén@, *og@ alaki )sak azért ette el a feleségét, ert az an@jára*asonlít, ag@ éppen azért, ert eg@általán ne *asonlít rá. A néetek száára 4utter Germania, a fran)iák száára iszont la douce 9rance ne lebe)sülend8 *áttere a politikának,

ait )sak a ilágt?l elrugaszkodott intellektuel *ag@*at fig@elen kíül. A mater ecclesi+nak,az an@aszenteg@*áznak indent befogad? Ble se éppenséggel etafora, éppol@ keéssé, intaz an@afBld, a terészetan@ánk és aga a materia XB. a sz? g@Bkét: ater, an@a'gY.

A g@ereknek az an@a'ar)*etípus a legkBzetlenebbül adott al?ság. Qudatának fejl8déséelazonban az at@a is lát?terébe kerül, és egeleenít eg@ ol@an ar)*etípust, ael@nek terészeteaz an@áéal sok tekintetben ellentétes. A*og@ az an@aar)*etípus a kínai in definí)i?jának, Dg@az apaar)*etípus a ang definí)i?jának felel eg. 7z *atározza eg a férfi*oz, a tBrén@*ez, azálla*oz, az értele*ez, a szelle*ez és a terészet dinaizusá*oz fz8d8 iszon@t. Anéet :aterland *atárokat jelent, azaz eg*atározott lokalizáltságot, a ;oden iszont an@ug? és teréken@ an@afBldet jelenti. Apa a (ajna is, int a*og@an a 2ílus, a szél, a i*ar, aillá, a enn@dBrgés is az Xalaenn@i *íne sz?Y. Az apa az alkot? és a tekintél@, ezért 8a tBrén@ és az álla. <tszBi a ilágot képzel8erejéel, int a szél, 8 a lát*atatlangondolatokkal alkot? és korán@z?. 5 a teret8 szell8 !pneuma - spiritus - atman", a szelle.

7szerint az apa is *atalas ar)*etípus, ael@ ott él a g@erek lelkében. Az apa is els8sorban azat(+t jelenti, eg@ indent átfog? istenképet és dinaikus elet. Az élet fol@aán a tekintél@nek ez a képe is *áttérbe szorul: az apa eg@ jellegzetes, g@akran nag@on is eberi szeél@iséggéálik. Miszont az apa'iág? a jelentésének alaenn@i le*et8sége felé kitágul. A*og@an azeber )sak ut?bb talált rá a terészetre, ug@anDg@ )sak lassanként fedezte fel az állaot, atBrén@t, a kBtelességet, a felel8sséget és a szelleet is. Ail@en értékben a nBek8 tudatképessé álik a egiserésükre, ol@an értékben zsugorodik Bssze a szül8i szeél@iségfontossága is. 4g@ égül az apát a férfiak társasága, az an@át pedig a )salád *el@ettesíti.

Méleén@e szerint *el@telen olna azt állítani, *og@ indaz, ai a szül8k *el@ébe lép, neeg@éb, int p?tlék a szül8i 8sképek elkerül*etetlen elesztése iatt. Ai ug@anis *el@ettesíti



8ket, ne )supán p?tlék, *ane eg@, a szül8kkel ár Bsszekap)solt al?ság, ael@ a szül8i8sképpel eg@ütt és általa ár kifejtette a *atását a g@erek lelkére. A eleg, a édelez8, atáplálékot n@Djt? an@a ol@an, int a tz*el@, a édelez8 barlang ag@ kun@*? és a kBrn@ez8nBén@zet. Az an@a eg@Dttal a táplálékot biztosít? szánt?fBld is, fia az isteni bDza, az eber testére és barátja. Az an@a a tejet ad? te*én és a n@áj. Az apa jár'kel a tBbbi férfiel, tárg@al,

adászik, ándorDtra kél, *áborDt isel, szabadjára engedi rosszkedét int alai égi*áborDt,lát*atatlan gondolatokt?l BsztBkéle, int alai *irtelen széli*ar egáltoztatja akBrülén@eket. 5 a *ar) és a feg@er, 8 az oka inden áltozásnak, 8 a bika: ingerléken@er8szakoskodásáal ag@ apatikus lustaságáal. inden segítésre kész ag@ ártalas, eleen'táris *atalonak a képása.

indezekkel a dolgokkal a g@erek terészetesen ár korán találkozik, részben a szül8k kBzetítése réén, részben agukt?l a szül8kt8l. inél kisebb és eberibb a szül8k képe,annál er8sebben lépnek el8térbe indazok a dolgok, ael@ek eleinte )sak *áttérnek ésellékes *atásnak látszottak. A fBld, ael@en a g@erek játszott, a tz, ael@nél elegedett,az es8 és a i*ar, aikor didergett, indig is al?ságos oltO a ég )sak dereng8 tudatakBetkeztében azonban eleinte ol@bá tnt és Dg@ fogta fel, int szülei tulajdonságait. Rés8bb

azonban, int alai fát@ol Bgül, el8lép a fBld an@agszersége és dinaikus olta, és kiderülr?luk, *og@ tulajdonképpen 8k azok a *atalak, ael@ek azel8tt a szül8k álar)ában jelentek eg. 7zért *át ezek nem p&tlékok, hanem a #elette tudatnak meg#elel5 tén(ek.

Malai azonban a fejl8dés során els8sorban eg@ eszend8beO ez pedig a szül8kkel al?kBzetlen Bsszetartozás és eg@ség p?tol*atatlan érzése. 7z ne )supán érzele, *ane fontos

pszi)*ol?giai tén@ez8, ael@et Lé@ "ru*l& egészen ás Bsszefüggésben participationm(sti3ue'nek, isztikus részételnek neezett el. 7zzel az eo ipso kifejezéssel jelBlt tén@ ne')sak a priití pszi)*ol?giában, *ane a i analitikus pszi)*ol?giánkban is nag@ szerepet

játszik. (Biden a kollekt%v tudattalan eg(ségét jelenti. 7zt talán alaiel alaposabban is egkell ag@arázno. a két eberben ug@anaz a tudattalan kopleEus eg@idejleg jBn létre,

akkor eg@ külBnBs érzeli *atás alakul ki, éspedig a projek)i?é, a tudattalan lelki tartalokietítéséé, ael@ kettejük kBzBtt ag@ onzást, ag@ taszítást eredén@ez. a eg@ ásik eberrel eg@szerre ug@anarr?l a fontos dologr?l tudattalanul éleén@t alkotok, akkor részbenazonosulok ele, és ennek kBetkeztében ol@an lesz iránta a beállítottságo, int ail@enlenne az illet8 kopleEus*oz akkor, *a az tudatosult olna benne.

Il@en participation m(sti3ue an a szül8k és a g@erekek kBzBtt. <ltalánosan isert példa erreaz an@?s, aki leán@áal azonosítja agát, és az 8 réén tudattalanul integ@ n8ül eg@ aejé*ezO ag@ az apa, aki abban a *iedeleben ringatja agát, *og@ a fiár?l gondoskodik,ala*án@szor nai ?don arra kén@szeríti, *og@ neki ' tudniillik az apának ' a kíánságaitteljesítse, például a pál@aálasztásnál ag@ a n8sülésnél. ásfel8l pedig éppen ol@an kBzisertfigura az a fiD, aki az apjáal azonosítja agát e külBnBsen szoros a kap)solat an@a és leán@a

kBzBtt, ai esetenként ég az asszo)iá)i?s kísérlettel is kiutat*at?. XMB. 7ung :iagnostis)*e Assoziationstudien. II. "eitrag \.Y

2o*a a participation m(sti3ue az illet8 eg@én száára tudattalan, azt azonban égis egérzi,*a tBbbé ár ne áll fenn. Pg@sz?lán indig an bizon@os külBnbség annak a férfinek a

pszi)*ol?giája kBzBtt, akinek az apja ég életben an, és az ol@an férfié kBzBtt, akié ár eg*alt. Aíg ug@anis a szül8kkel al? participation m(sti3ue létezik, addig a iszon@laginfantilis életstílus fenntart*at?. A participation m(sti3ue réén ug@anis t8le külBnáll?él8lén@ek táplálják az eg@én tudattalan otiáltságát, aiért ' éppen ert tudattalan ' ne isállalja a felel8sséget Az infantilis tudattalan kBetkeztében kBnn@ebb az élet ter*e, ag@legalábbis kBnn@ebbnek tnik. Az eber nin)s eg@edül, *ane tudattalanul kettesben ag@*árasban létezik. A fiD iagináriusan az an@a Blében an, az apa édele alatt. Az apa

& <év(-;ruhl, <ucien &#[/'&$K ' fran)ia szo)iol?gus, a terészeti népek gondolkodásának kutat?ja.



Djjászületik a fiában ' legalábbis az BrBk élet kezdete reén@ében. Az an@a ifjD férjjé fiatalítjaaz apát a fiában, íg@ *át ég ne esztette el fiatalságát. "izon@ára szükségtelen bizon@íté'kokat a priití pszi)*ol?giáb?l felsorakoztatnoO felte*et8en ezek az utalások is elegend8k.

A tudat b8üléséel és eger8sBdéséel indez odaész. 7zzel bekBetkezik a szül8'iág?k kiterjesztése a ilágra, ag@ sokkal inkább a ilág betBrése a g@erekkor *oál@ába. 7z fel'

függeszti a szül8kkel al? tudattalan eg@séget. 7zt a fol@aatot a priití beezet8 rítusok ag@ férfié aat? szertartások tudatosan is el8idézik. 7zzel a szül8k ar)*etípusa a *áttérbeszorulO ár nin)s F*el@zetben, a*og@ ondják. 7redén@ül indenesetre ad?dik eg@ bizo'n@os participation m(sti3ue a tBrzzsel, a társadaloal, az eg@*ázzal ag@ a nezettel. 7z a

parti)ipá)i? azonban általános és szeél@telen, indenekel8tt pedig ne biztosít a tudat'talannak alai tDlságosan nag@ le*et8ségi kBrt. a alaki nag@on tájékozatlan és tDl nai?don *iszéken@, azt a tBrén@ és a társadalo *aarosan ész*ez téríti. A nei érés kBetkez'tében azután felbukkan az Dj, személ(es participation m(sti3ue le*et8sége is, *og@ a szül8kkelal? azonosságnak a eszend8be ent szeél@es része p?tol*at? leg@en. 7g@ Dj ar)*etípusalakul ki: a férfinél az asszon@ ar)*etípusa, a n8nél pedig a férfié. 7z a két alak is a szül8i képálar)a BgBtt rejt8zBtt, )sak ost ár leplezetlenül lép el8térbe, persze ég j?)skán, s8t

sokszor tDln@o?an a szül8i képt8l befol@ásoltan. "izon@os és ég egtárg@aland? okokb?l aférfiben le8 n8'ar)*etípusnak az anima, a n8ben le8 férfi'ar)*etípusnak pedig az animusneet adta. inél er8sebb a szül8i kép tudattalan befol@ása az eg@énre, annál kifejezettebbenfog a szeretett lén@, akire a álasztás esett, a szül8k pozití ag@ negatí p?tlékául szolgálni.XMB. 7ung. ie "ezie*ungen z]is)*en de I)* und de Nnbe]ussten.Y

A szül8i képt8l al? esszeen8 befol@ásoltság ne rendellenes, ellenkez8leg, nag@on isnorális, és ezért nag@on is általános jelenség. 18t igen fontos, *og@ ez íg@ is leg@en, ertkülBnben a szül8k a g@erekeikben ne születnek Djjá, azaz a szül8'iág? ann@ira eszen'd8be eg@, *og@ az eg@én életében inden fol@tonosság egsznik. G@erekkorát ne tudjaátenteni feln8ttkori életébe, ennek kBetkeztében tudattalanul g@erek arad, ai eg@kés8bbi neur?zis kifejl8désének a legbiztosabb bázisa. 1zenedni fog indazokt?l a

betegségekt8l, ael@ek az el8zén@eket seibe e8 szerez8ket táadják eg ' leg@enek ezek akár eg@ének, akár pedig társadali )soportok.

Az is norális, *og@ a g@erekek tBbbé'keésbé isét a szüleikkel *ázasodnak, ert ez pszi)*ol?giailag ug@anol@an fontos, int a*og@an eg@ j? rassz fejl8dése szepontjáb?l az 8sBk elesztésének !6hnenverlust" bizon@os értéke is biol?giai szükségesség. 7z biztosítja afol@tonosságot, és azt, *og@ ai elDlt, az ésszeren éljen toább a jelenben. 7zt illet8en )sak a tDl sok ag@ a tDl keés az egészségtelen.

a a párálasztásnál a szül8k*Bz al? pozití ag@ negatí *asonl?ság olt érad?, akkor aszül8i képt8l, s ezzel a g@erekkort?l al? elszakadás se olt teljes. "ár a tBrténetifol@tonosság érdekében a g@erekkort az ebernek agáal kell innie, ez azonban ne

tBrtén*et a toábbi fejl8dés roására. 7g@szer, az élet kBzepe táján, a g@erekkori illDzi?k utols? szikrája is kialszik ' indenesetre )sakis eg@ ideálisnak feltételezett életben, ne isol@an keesen BrBk g@erekként szállnak sírba ', és a szül8k iág?jáb?l egszületik a feln8tteber ar)*etípusa: a férfi képe, ail@ennek 8t a n8 8sid8k ?ta tapasztalta, illete a n8 képe,a*og@an ezt a férfi BrBkt8l foga Bnagában *ordja.

1ok ol@an férfi an, aki egész pontosan, égpedig egészen a részletekbe en8 pontossággaleg tudja ondani, *og@an is fest ez a n8kép, ai benne kialakult. e )sak keés ol@an n8reakadta, aki képes lenne éppen ol@an pontos képet rajzolni a férfir?l. int a*og@an az an@ai8skép az el8z8 korok Bsszes an@jának Bsszesített képe, akként az ania kép is eg@én fBlBttikép, ael@ sok, eg@énileg nag@on külBnbBz8 férfinél pontosan eg@ez8 onásokat utat, Dg@'*og@ ezekb8l )sakne rekonstruálni le*etne eg@ egészen eg*atározott típusD n8t. 0eltn8kBrülén@, *og@ ebb8l a típusb?l a sz? szoros értelében ett an(ai von+s teljesen *iá[email protected] esetben élettársn8t és barátn8t jelent, kedez8tlen esetben szaj*át. 0antasztikus



regén@ekben g@akran egészen tBkéletes leírását találjuk ezeknek a típusoknak, Bsszes eberi ésdéoni tulajdonságukkal eg@ütt, íg@ például (ider aggardnak > az 6(esha A@es*aK és aWisdom=s >aughter A bBl)sesség leán@aK )í regén@ében, "enoit$ <=6tlantide'jában,tBredékesen a 9aust II. részének ?elén++'ban, és a legrBidebben és leg)sattan?sabban 1ionágus gnosztikus legendájában, el@nek karikatDrája az Apostolok Cselekedeteiben is

el8fordul. 1ion águst utazásai során indig eg@ eléna ne leán@ kíséri, akit eg@ t@rusin@ilános*ázban fedezett fel, s aki a tr?jai elénának a reinkarná)i?ja 2e tudo, *og@enn@ire tudatosan kap)sol?dik Goet*e 0austjának eléna'otíua a 1ion legendá*oz.asonl? Bsszefüggésre bukkanunk a Wisdom=s >aughter ben is, a*ol biztosak le*etünk abban,*og@ ne áll fenn seiféle tudatos fol@tonosság.

(endes kBrülén@ek kBzBtt a szokásos an@ai onásnak a *ián@a bizon@ítja eg@részt az an@a'iág?t?l al? teljes elszakadást, ásrészt eg@ kizár?lagos eberi'indiiduális iszon@eszéjét, a fajfenntartásra irán@ul? terészeti szándék nélkül. A ai kultDrfokon a férfiak tDln@o? tBbbsége issza*8kBl a n8 an@ai jelentése el8l, ainek kBetkeztében az aniaso*ase fejl8dik tDl a szaj*a infantilis, priití fokán. 7zért a prostitD)i? a )iilizált *ázasságeg@ik legf8bb ellékteréke. A 1ion'legendában és a 9aust II. részében azután eg'

talál*at?k a teljes feln8ttség állapotának szib?luai. A felnBésnek ez az állapota t@lnövés atermészeten. A keresztén@, illete budd*ista szerzetesi intézén@ ug@anezzel a probléáaliaskodik, de a *Ds feláldozása árán. 0élistenn8k és istenn8k *el@ettesítik itt azt az eberiszeél@iséget, ael@ik az ania projek)i?ját egszeél@esít*etné.

7zzel eg@ rendkíül itás területre értünk, a*ol ezDttal ne szeretnék toább erészkedni.1okkal jobban tesszük, *a isszatérünk az eleibb probléá*oz, égpedig a**oz a kérdés*ez,*og@ ir8l iser*et8 fel az il@en n8i ar)*etípus létezése.

Aíg az ar)*etípus ne proji)iál?dik alail@en tárg@ra és ne álik benne kedeltté ag@ellenszenessé, addig teljesen identikus arad az indiiduual, és szükségképpen 8t fejezi ki.Il@en kBrülén@ek kBzBtt te*át eg@ férfi az aniáját fogja leképezni. 2@elünknek ár rég?ta

an eg@ szaa, ael@ik ezt a külBnleges beállítottságot jelBli: ez a sz? az Faniozitás. Nt?bbiegjelBlést legegfelel8bben az Fania'egszállottság fejez*eti ki. Itt ug@anis ég eg nefékezett e?)i?kr?l an sz?. Az Faniozitás egjelBlést indenesetre )sak kelleetlenkedél@*ullázások értelében *asználják, a al?ságban azonban az ania pozití érzéseket isokoz*at. XMB. 7ung und Wilhelm8 as Ge*einis der Goldenen "lüteO 7ung8 ie "ezie*ungenz]is)*en de I)* und de Nbe]ussten.Y

Az Bnuralo tipikus férfieszén@, ait )sak az érzeli fol@aatok elfojtása árán le*etegal?sítani. Az érzele jellegzetesen a n8 erén@e, és iel férfiasság'eszén@ének eléréseérdekében a férfi inden n8ies onást elfojt agában ' pedig ezek éppen Dg@ egannak

benne, int a*og@an a n8ben is annak férfias onások ', ezzel bizon@os érzeli *ullázását iselfojtja, int n8ies g@Bngeséget. A tudattalanjában ezáltal feinin tulajdonságokat, ag@isszentientalizust *aloz fel, ael@ *a el8tBr, éppen ennek a n8i lén@nek a létezését árulja el

benne. Isert dolog, *og@ a nag@on férfias férfiak azok, akik a n8ies érzésnek lelkük él@én aleginkább alá annak ete. 7bb8l a tén@b8l le*etne egag@arázni eg@részt a férfiBng@ilkosságok jelent8sen nag@obb száát, ásrészt azt a g@akran rendkíüli er8t ésszilárdságot, ait éppen a nag@on n8ies n8k szoktak tanDsítani.

a a férfi fékezetlen e?)i?it gondosan egizsgáljuk, és kBzben egkíséreljük rekonstruálniazt a al?szín szeél@iséget, akit8l ezek az e?)i?k száraznak, akkor igen *aar eg@ n8ialak*oz jutunk el ' éppen a**oz, ait én aniának neezek. 7zért a régi *it is feltételezett eg@

> ?aggarcd ?enr( 1ider &#[%'&>[K ' angol ír?. QBbb fantasztikus és isztikus tartalD regén@szerz8je.

$ ;enoit, Aierre &##%'&%>K ' fran)ia regén@ír?, a 0ran)ia Akadéia tagja



n8ne lelket, ag@ pszichét ag@ anim+t , és az eksztatikus kBzépkor ne inden pszi)*ol?giai alap nélkül tette fel a kérdést: haet mulier animam Xan'e a n8nek lelkeYH

A n8nél éppen fordított a *el@zet a nála az anius kerül el8térbe, akkor ez ne érzelekben n@i'latkozik eg, int a férfinél, *ane itatkozni és okoskodni kezd. 9s int a*og@an az ania'érzések Bnkén@esek és szeszél@esek, éppDg@ a n8i arguentuok is logikátlanok és érteletlenek.

Rifejezetten anius'gondolkodásár?l is beszél*etnénk, aikor is indig igaza an, indig azBé az utols? sz?, és indig eg@ Féppen azért záradékkal ér éget. Az ania irra)ionálisérzele, az anius irra)ionális nézet.

Qapasztalato szerint a férfi indig kBnn@ebben fogja fel, *og@ it értünk anián, s8t adottesetben egészen *atározott kép él benne r?la, Dg@*og@ nag@obb száD n8 kBzül indig egtudja jelBlni azokat, akik leginkább egkBzelítik az ania'típustO azonban rendszerint felettébbne*éznek találta egértetni eg@ n8el, *og@ i az anius, és a sok kBzül ég so*asetalálkozta eg@etlennel se, aki az anius jellegzetességér8l *atározott felilágosítással tudottolna szolgálni. 7bb8l arra kBetkeztette, *og@ az anius n@ílán seiféle *atározottonást ne tartalaz, ás sz?al: az anius ne eg@ség, *ane g@anít*at?lag alaiféle

sokaság. 7nnek a tén@nek Bsszefüggésben kell lennie a férfi, illete a n8 külBnleges pszi)*ol?giájáal. "iol?giai síkon a n8nek rendkíül fontos érdeke fz8dik a**oz, *og@egtartsa az eg(etlen férfit, íg a férfi legf8bb érdeke arra Bsszpontosul, *og@ *?dítsa an8ket, és terészeténél foga ritkán áll eg eg@etlen *?dításnál. 7zért az eg@etlen férfiszeél@e dBnt8 szerepet játszik a n8 szááraO a férfinek a n8*Bz al? iszon@a ezzel szebenkeésbé *atározott, azaz azt a n8t, akit eg*?dított, Dg@ is tekint*eti, int eg@et a sok kBzül.7zért a férfi a *ázasságnak indig a tBrén@es és szo)iális karakterét *angsDl@ozza, íg a n8ebben kizár?lag szeél@es onatkozást lát. 7iatt korlátoz?dik a n8 tudata rendszerint azeg@etlen férfira, íg a férfi tudata a szeél@ szerinti kizár?lagosság át*ágására tBrekszik,ael@ bizon@os kBrülén@ek kBzBtt ellentétben áll*at inden eg@éni onatkozással. A tudat'talanban ezért ennek az ellentétnek a kopenzá)i?jára száít*atunk. 7z kitn8en eg@beág a

férfi, iszon@lag *atározottan kBronalazott ania'típusáal, s ug@aníg@ a n8 aniusának *atározatlan poliorfizusáal.

Az aniának és az aniusnak az az ábrázolása, aire itt ?do n@ílik, szükségképpen*ézagos. ég inkább kiélezné ezt a *ián@osságot, *a Dg@ írná le 8ket, *og@ az ania neeg@éb, int a n8 8sképe, és lén@egében irra)ionális érzésekb8l áll, az anius pedig ne eg@éb,int a férfié, és éleén@ekb8l áll. ind a két típus rendkíül probleatikus, ert ar)*aikusintái azoknak a pszi)*ikai jelenségeknek, ael@eket 8sid8kt8l foga léleknek neeztek, és 8k *ozzák létre azt az eberi szükségletet is, *og@ eg@általán lelkekr8l ag@ déonokr?l

beszéljünk.

1eil@en, a tudatt?l független lelki jelenség se szeél@telen ag@ tárg@i jelleg. 7zek a

tudatosnak a kateg?riái. Malaenn@i auton? pszi)*ikai faktor szeél@iségjelleggel bír, kezdeazokt?l a *angokt?l, ael@eket az elebetegek *allanak, a spiritiszta édiuok szelleekr8ltBrtén8 tájékoztatásáig és a isztikusok ízi?jáig. 7zért az ania és az anius is a szeél@iség

jellegéel rendelkezik, ait ne jelleez*etünk ásként, )sakis a Flélek sz?al.

indenesetre ?a intek itt eg@ félreértést8l: az a Flélek fogalo, ait itt alkalazok, sokkalinkább Bssze*asonlít*at? a priití szelélettel, például az eg@iptoiak a' és ka'lelkéel,int például a Flélek keresztén@ eszéjéel, ael@ ár eg@ etafizikai eg@éni szubsztan)iafiloz?fiai foglalatának a kísérlete. 7**ez az én, )supán fenoenol?giai lélekfelfogásonak kifejezetten sei kBze. 2e pszi)*ol?giai isztikáal foglalkozo, *ane eg@szeren )sak egkísérle tudoán@osan egragadni azokat a pszi)*ol?giai 8sjelenségeket, ael@ek alélekbe etett *it alapjai.

iel az anius és az ania tén@leges kopleEusa leginkább annak felel eg, ait inden kor és inden nép Fléleknek írt le, azért nin)sen sei )sodálni al? azon, *og@ ind a kett8



rendkíül isztikus atoszférát áraszt aga kBrül, i*el@t kissé kBzelebbr8l esszük szeüg@re tartalaikat. A*ol az ania proji)iál?dik, ott rBgtBn fig@elere élt? *istorizál?érzele erül fel, el@et Goet*e ezekbe a szaakba BltBztet: F;*, te a régDlt id8kbentestére ag@ felesége oltál. (ider aggard és Sierre "enoit GBrBgországra és 7g@ip'tora n@Dl issza, *og@ ennek az elkerül*etetlen *ist?riai érzésnek eleget teg@en.

Az anius érdekes ?don ' ár aenn@ire tapasztalta ' *íjáal an az effajta isztikus*istorizusnak. Csakne azt ond*atná, *og@ inkább a jelennel és a jB8el tBr8dik.ajlaai sokkal inkább nootetikusak XtBrén@*oz? jellegekY, szíesen fejtegeti, *og@il@ennek kellene a dolgoknak lenniük, és apodiktikus nézeteket all ol@an dolgokr?l, ael@ek éppen eléggé *oál@osak és itat*at?k, ég*ozzá ann@ira *atározott nézeteket, *og@ ezfelenti a n8t inden toábbi, talán tDlságosan is g@Btr8 gondolkodás al?l.

7zt a külBnbséget egint )sak int az ellentétek okozta kopenzá)i?t tudo ag@arázni. Aférfi tudatában el8re terez, és egkíséreli a jB8t alakítaniO íg iszont jellegzetes n8i onás,*a alaki azon tBri a fejét, ajon ki is olt \. 3. dédnag@nénje. e éppen ez a n8i genealogizál?tenden)ia utatkozik eg nag@on ilágosan, angol érzeli síkon (ider aggardnálO íg

"enoitnál ug@anez a tBrekés a chroni3ue #amiliale et scandaleuse pikáns ellékízéel jelentkezik. Az Djjászületés eszéjére al? utalás irra)ionális érzés alakjában az aniáal annag@on er8s kap)solatbanO ikBzben a n8 az effajta érzéseket adott esetben tudatosan is

beallja, *a)sak ne áll tDlságosan a férfi ra)ionalizusának befol@ása alatt.

7z a *istorizál? sejtele indig a jelent8ség és a égzetszerség tulajdonságáal bír, és ezértkBzetlenül a *al*atatlanság és az istenség probléájá*oz juttat el. ég a ra)ionalista'szkeptikus "enoitnál is a szerele *alottait eg@ külBnBsen *atékon@ balzsaoz? eljárással8rzik eg az BrBkkéal?ság száára, ne is sz?la (ider aggard dDsan burjánz? iszti)iz'usár?l a The 1eturn o# She'ben, ael@ eg@ébként els8rend pszi)*ol?giai dokuentu.

int*og@ az anius Bnagában ée ne érzés és ne is *ajla, ezért ennek az itt ázoltszepontnak teljesen *íjáal anO és égis, elejében szintén *istorizál. 1ajnos az aniusranin)s kell8 irodali példánk, iel a n8k ritkábban írnak, int a férfiak, *a pedig égisfol@tatnak irodali teéken@séget, lát*at?an *íjáal annak eg@ bizon@os nai introspek)i?nak,ag@ legalábbis szíesebben 8rzik ás fi?kban ennek az eredén@eit ' talán éppen azért, ertseil@en érzés se kap)sol?dik *ozzájuk. Csak eg@etlen elfogulatlan dokuentuotiserek: arie a@ The 0vil :ine(ard A gonosz sz8l8skertK )í noelláját. 7bben arendkíül igén@telen tBrténetben az anius tBrténeti ozzanata az ír?ja által bizon@ára ne isszándékolt, üg@es kend8zésben fordul el8.

Az anius eg@ el nem gondolt ítélet a priori létez8 tudattalan feltételezése. 7nnek az ítéletnek a fennállását )sak abb?l le*et feliserni, a*og@an a tudat bizon@os dolgokra beállít?dik.1zolgáljon erre a kBetkez8 kis példaW 7g@ an@a elragadtatott ig@ekezettel bánt a fiáal, és

tDlzott jelent8séget tulajdonított neki, ainek az lett az eredén@e, *og@ a fiD indjárt a pubertás után neurotikussá ált. 7nnek az érteletlen beállítottságnak az oka ne olteg@kBnn@en feliser*et8. Csak be*at?bb kutatás derítette ki azt a tudattalan dogáját, ael@íg@ sz?lt FAz én fia az eljBend8 essiás. 7z egészen kBzBnséges esete a *8s ar)*e'típusának, ai a n8knél általánosan szokásos, és ait ag@ apjukra, ag@ férjükre, ag@ fiukra

proji)iálnak a felfogás ol@an forájában, ai aztán tudattalanul irán@ítja a )selekést. "ájos éskBzisert példa Annie "esantT esete, aki szintén felfedezte a aga üdBzít8jét.

arie a@ tBrténetében a *8sn8 8rületbe kergeti férjét lelki beállítottságáal, el@ arra atudatta fan és so*a ki ne ondott el8felteésre épül, *og@ férje eg@ iszon@atos zsarnok, aki8t foga tartja, éppen Dg@, int... 7zt a befejezetlen F9ppen Dg@, int'et férjére bízza, *og@ 8fejtse eg, aki égül eg@ cin3uecento'zsarnok ide ill8 figurájára talál, és ebbe bele8rül. AT 6nnie ;esant &#T/'&$$K ' kBzgazdászb?l lett teol?gus. int a Qeoz?fiai Qársaság elnBke száos

intézén@t alapítottO &&Z'ben a &$ ées Jiddu Rris*naurtit a Milág Qanít?jának n@ilánította.



*istorizál? jelleg te*át eg@általán ne *ián@zik az aniusb?l, azonban az aniáét?l alapet8enkülBnbBz8 alakban n@ilatkozik eg. Az ítéleti ele ug@anDg@ tDlteng az anius allási

probleatikájában is, íg ezzel szeben a férfinél az érzeli ele a tDln@o?.

Mégül ég azt szeretné egelíteni, *og@ az anius és az ania ne az eg@edüli auton?alakok ag@ Flelkek a tudattalanban. G@akorlatilag azonban 8k állnak *ozzánk legkBzelebb és

8k a legfontosabbak. int*og@ a lélek fBldi feltételezettsége probléájának eg@ ásik oldalátis szeretné eg ilágítani, ezért a legárn@altabb bels8 tapasztalásnak ezt a ne*éz területétel*ag@o, és afelé a ásik oldal felé fordulok, a*ol tBbbé ár ne sBtét *áttereket fogunk fáradságosan felderíteni, *ane kifelé, a *étkBznapi dolgok tág ilágára tekintünk.

int a*og@an a fejl8dés fol@aatában a fBldi feltételek forálták az eberi lelket, Dg@ ug@aneza fol@aat, integ@ a szeünk láttára, ég ost is egisétl8dik. Qelepítsük át gondolatbanalael@ik eur?pai eberfajta jelentéken@ *án@adát ás fBldre és ás ég*ajlat aláO ekkor ár*at?, *og@ ez az eber)soport idegen keeredés nélkül is, né*án@ eberBlt8 után bizon@os

pszi)*ikai és talán fizikai terészet áltozásokon eg@ át. RBzetlen kBzelben, a külBnbBz8eur?pai országokban él8 zsid?kon észree*et8 külBnbségeket fig@el*etünk eg, ait )sakis a

gazdanép sajátságaib?l ag@aráz*atunk. 2e ütkBzik kool@ ne*ézségbe a span@ol zsid?egkülBnbBztetése az észak'afrikait?l, a néeté az oroszt?l. 18t ég a külBnbBz8 oroszzsid?kat is eg le*et külBnbBzteti eg eg@ást?l: a leng@elt az észak'oroszországit?l, illete akozák típusDt?l. A faj inden *asonl?sága ellenére is észlel*et8 külBnbségek állnak fenn,ael@ek oka *oál@os. Az is rendkíüli ne*ézségbe ütkBznék, *og@ egzakt ?don *atározzuk eg ezeket a külBnbségeket, annak ellenére, *og@ a j? eberiser8 inden toábbi nélkülegérzi 8ket.

7g@ faj átültetésének legnag@obb szabásD kísérlete az Djabb korban az észak'aerikaikontinens tDln@o?an gerán lakossággal al? betelepítése olt. iel a kliatikus iszon@ok eléggé külBnbBz8ek, azért az eredeti faj típusán indenféle áltozás olt ár*at?. Az indiánérrel al? keeredés elen@ész8en )sekél@, Dg@*og@ ne játszik szerepet. "oas[ Dg@ éli,

sikerült kiutatnia, *og@ a beándorl?knak talán ár a ásodik generá)i?jánál anat?iaiáltozások jelentkeznek, f8ként a kopon@aéreteikben. indenesetre a beándorl?nál kialakula jenki'típus, ael@ ann@ira *asonlít az indián*oz, *og@ aikor a kBzép'n@ugaton al?tart?zkodáso alkaláal eg@ g@árb?l kit?dul? tBbb száz unkás elonult el8tte,kísér8*Bz a kBetkez8 egjeg@zést intézte: so*ase gondolta olna, *og@ az indiánérnek il@en agas bennük a százalékarán@a. 5 neete álaszolt, báribe *ajland? fogadni,*og@ ebben a nag@ tBegben, ebben a sok'sok eberben eg@üttée eg@etlen )sepp indián ér se fol@ik. 7z sok éel ezel8tt tBrtént, aikor ég sejtele se olt az aerikai lakosságérdekes elindiánosodásár?l.

7nnek a rejtél@nek )sak akkor jBtte n@itjára, aikor nag@on sok aerikait kellett analízisselkezelne. 7kkor ug@anis az eur?paiakkal szeben fig@elere élt? külBnbségek ad?dtak.

7l8szBr is feltnt a négerek nag@ befol@ása, terészetesen pszi)*ol?giai befol@ása, érkeere'dés nélkül. Az aerikai eber eo)ionális egn@ilatkozását, els8sorban neetését, legjobbanaz aerikai lapok képes ellékletein le*et tanulán@ozniO az utánoz*atatlan (ooseelt neetés8sforájában az aerikai négernél lel*et8 fel. A iszon@lag laza ízülettel al? sajátságos járás,ag@ a *ibál?z? )síp8, ai az aerikai n8knél ol@ g@akran tapasztal*at?, a négerekt8lszárazik. Az aerikai zene legf8bb BsztBnzését a négerekt8l kapta, ug@aníg@ a tán) is. Aallásos érzés egn@ilatkoz?sai, a revival meeting ek XDjjászületési BsszejBetelekY, a hol(roller s XFszent *eperg8kY és eg@éb abnoritások er8sen néger befol@ás alatt állnak, és a*íres aerikai naiitás ind kedes forájában, ind az inkább kelleetlen egn@ilatkozási?djában kBnn@en Bssze*asonlít*at? a négerek g@erekességéel. Az átlagosan rendkíül élénk

teperaentu, ai ne)sak a baseball'érk8zések alkaláal utatkozik eg, *ane[ ;oas 9ranz &#[#'&T>K ' aerikai'néet antropol?gus és etnol?gus.



egészen feltn8en a szokatlan n@eli eEpressziitásban, aire a legékesebb példa a szüntelen éségtelen fe)segésáradat az aerikai Djságokban, ai alig*a szárazik gerán el8dBkt8l,sokkal inkább eg@ néger falu chattering jé*ez Xkaratt@olásá*ozY *asonlít. Az intiitásnak )sakne teljes *ián@a és a indent eln@el8 tBeges társadali élet a n@itott kun@*?kban zajl?

priití életre elékeztet, a tBrzs Bsszes tagjának teljes identitásáal. Az olt a ben@oáso,

int*a inden aerikai *ázban alaenn@i ajt? indig n@ita állna, int a*og@an az aerikaiidéki ároskákban kerítés se talál*at?. Pg@ tnik, int*a inden ut)a lenne. Qerészetesenne*éz részleteiben eldBnteni, *og@ it kell a négerekkel al? szibi?zis roására írnunk, és itulajdonít*at? annak a kBrülén@nek, *og@ Aerika, szz talajon, ég indig pioneering nation Xpionír nezetY. < nag@jáb?l és egészben ée félre ne iser*et8 a négerek jelent8s

befol@ása az általános népi karakterre.

A priitiitásnak ez a fert8z8 olta ug@anil@en j?l egfig@el*et8 ás országokban is, azonbanne il@en értékben és ne ebben a forában. Afrikában például a fe*ér eber elen@ész8kisebbségben an, és ezért a legszigorDbb társadali forák betartására kén@szerül anégerekkel kap)solatban, *og@ az Dg@neezett going lack ellen édekezzen. a a priití

befol@ásnak ne tud ellenállni, ár el is eszett. Aerikában azonban a négerség, kisebb

arán@száa iatt, ne degenerál?, *ane ol@an sajátságos *atást fejt ki, ait nag@jában ésegészben ée eg@általán ne neez*etünk kedez8tlennek ' feltée, *a ne szenedünk éppenséggel azz f?biában.

A külBnBs árost az, *og@ az indián jellegb8l keeset ag@ éppen seit se eszünk észre.Az el8bb elített fiziogn?iai *asonl?ságok eg@általán ne Afrika felé utatnak, *ane

jellegzetesen aerikaiak. 7zek szerint a test Aerikára, a lélek pedig Afrikára reagálnaH 7rre akérdésre Dg@ kell álaszolno, *og@ )sak a odorukat befol@ásolták a négerekO az pedig, *og@iként alakult a lelkük, ég külBn izsgálat tárg@a.

Qerészetes, *og@ aerikai pá)iensei álaiban a néger ' int szeél@iségük )sBkkent értékfelének kifejez8je ' ne )sekél@ szerepet játszik. asonl? esetben az eur?pai eber

)saarg?r?l ag@ az ala)son@abb néprétegek ás eleeir8l álodna. e a legeslegtBbb álo,és külBnBsen az analitikus kezelés kezdetén fellép8 álok, egle*et8sen felületesek. Csak esszeen8 és él@re*at? analízisek során bukkanunk ol@an szib?luokra, ael@ek indiánokkal állnak onatkozásban. A tudattalannak a progresszí tenden)iája, ás szaakkal a*8sotíu, az indiánt álasztja szib?luául. 4g@ az 7g@esült <llaok bizon@os éreireindiánfejet erettek, ai a korábban ann@ira g@lBlt, ost pedig kBzBbBs indián eg'

be)sülését jelenti. 7g@ben ez annak az el8bb elített tén@nek a kifejez8dése, *og@ az aerikai*8sotíu az indiánt álasztotta eszén@i alakjául. "izon@ára eg@etleneg@ aerikaikorán@nak se jutna eszébe, *og@ Cete]a@?nak ag@ alael@ik ásik néger *8snek a fejétésesse ér)pénzeire. onar)*ikus állaok szíesen látják királ@uk képét éréiken,deokratikus állaok pedig eszén@eik ásféle szib?luát tartják ideálisnak. 7g@ il@en

aerikai *8sfantázia részletes példáját a Wandlungen und S(mole der <iido A libid?áltozásai és szib?luaiK )í kBn@eben kBzBlte. 7**ez tu)atjáal sorol*atnék ég*asonl? példákat.

A *8s indig a legnag@obb ag@ leger8teljesebb tBrekést testesíti eg, ag@ pedig azt, aiéez a tBrekés ál*at, és ezért eg@Dttal azt is, ait leginkább szeretnénk egal?sítani. 7zértindig nag@on fontos, *og@ a *8sotíuot il@en fantázia kíséri. Az aerikaiak *8sfantáziáiban az indián karakter játssza a f8szerepet Az aerikai sportfelfogás essze agaBgBtt *ag@ta az eur?pai kedél@ességet. 7g@edül az indián beaatási szertartások e*etik fel aersen@t a *ajlít*atatlanul szigorD aerikai tréning kíéletlenségéel és keg@etlenségéel 7zért

báulatra élt? az aerikai sportnak a teljesítén@e. indabban, ait az aerikai al?banakar, kiütkBzik az indián: a kitzBtt )élra al? rendkíüli kon)entrá)i?ban, a *ajszaszí?sságában, a legnag@obb ne*ézségek rendületlen eliselésében az indiánok Bsszes legendáserén@ei teljes értékben érén@esülnek. XMB. 7ung8 Jung 2egroid and Indian "e*aiour.Y



A *8sotíunak ne)sak az élet*ez al? általános beállítottság*oz, *ane a allási probléá*oz is kBze an. 7g@ abszolDt beállítottság indig allási beállítottság, és bár*ol álik is eg@ eber függetlenné, ott egjelenik a allása is.

Aerikai pá)ienseinél azt találta, *og@ a *8s fantáziaalakja az indián allás isertet8 jeg@éel is rendelkezik. Az indián allási forák legfontosabb alakja a sáán, a doktor és a

szelleidéz8. 7zen a téren az els8 és 7ur?pa száára is fontossá ált aerikai leleén@ aspiritizus olt, a ásodik a Bhristian Science X&#%%'ban alapított és iáal g@?g@ít? teé'ken@séget kifejez8 keresztén@ szekta, illete ennek tanításaY és a 4ental ?ealing Xszuggeszti?sg@?g@kezelésY eg@éb forái. 6 Bhristian Science ráolasási rituálé: a betegségdéonokatszázik, az engedetlen testre Fráénekelnek, és agas kulturális ní?nak egfelel8 keresz'tén@ allási arázslattal al? g@?g@ításra *asználják. A szellei tartalo siársága elképeszt8,égis a Bhristian Science'nek eleen, *atározottan életer8s g@Bkerei annak, és létre*ozzaazokat a )sodákat, ael@eket a *iatalos eg@*ázakban *iába is keresnénk

2in)s a fBldBn ég eg@ ország, a*ol a jelsz?, a slogannek neezett arázsforula átüt8bb*at?er8el rendelkeznék, int Aerikában. Az eur?pai )sak neet rajta, azonban egfeled'

kezik arr?l, *og@ a sz? arázserejébe etett *it ne)sak *eg@eket ozdít el. iszen Rrisztusaga is ige olt, az CG0. 7z a pszi)*ol?gia idegenné ált száunkra, az aerikaiakbanazonban ég eleenen él. 7zért ne tud*atjuk, *og@ eg@szer ég it tesz Aerika.

Az aerikai ennek egfelel8en külBnBs látán@t n@Djt száunkra: eur?pai eber eg@ néger odoráal és eg@ indián lelkületéel. ;sztozik az idegen területek kizsákán@ol?inak sorsá'

ban: eg@es ausztráliai tBrzsek állítják, *og@ az eber seiféle idegen fBldet ne bitorol*at,ert ott idegen 8sBk szelleei élnek, és íg@ az DjszülBttekben idegen 8sBk szelleei Bltenek testet. 7bben sok pszi)*ol?giai igazság rejlik. Az idegen fBld assziilálja a *?dít?it. e 'eltér8en a kBzép' és délaerikai latin *?dít?kt?l ' az észak'aerikaiak, *a a legpuritánabbszigorral is, de fenntartották az eur?pai ní?tO azt azonban ár ne tudták egakadál@ozni,*og@ indián ellenfeleik lelkeiel ne *asonuljanak. A szz fBld indenütt azon esterkedik,

*og@ a *?dít?nak legalább a tudattalanját a bennszülBtt lakosság színonalára süll@essze le.7zért az aerikai eberben tudatos és tudattalan kBzBtt akkora táolság tátong, ail@en azeur?paiakban ne talál*at?: éles feszültség uralkodik a tudatos agas kultDra és a tudattalanátenet nélküli priitiitása kBzBtt. 7z a feszültség azonban poten)iális pszi)*ikus energiát

jelent, ai az aerikainak korlátlan állalkoz? szelleet és eg@enesen irig@lésre élt? lelke'sültséget kBl)sBnBz, ai 7ur?pában iseretlen. 9ppen azzal a ténn@el, *og@ 8seink szelle'einek ég birtokában ag@unk, azaz *og@ száunkra indent a tBrténele *ozott létre,tudattalanunkkal ug@an kontaktusban ag@unk, de éppen e kontaktus réén eg@ben fogl@ok isag@unk, és tBrténeli deterináltságunkban ann@ira elfogultak, *og@ a legnag@obb katasztr?'fák szükségesek a**oz, *og@ egebereljük agunkat, *og@ például politikai onatkozásbantBbbé ne Dg@ iselkedjünk, int Btszáz éel ezel8tt. A tudattalannal al? kontaktus

fBldünk*Bz bilin)sel és rendkíül ne*ézkes ozgásDá tesz bennünket, ai a *alad? jelleg ésinden eg@éb kíánatos ozgékon@ság tekintetében ne éppen el8n@. < ne szeretnék tDlsok rosszat ondani a i j? an@afBldünk*Bz al? iszon@unkr?l. Alurimi pertransiunt XlegtBbben átutazunk )supánY, aki azonban * arad a fBld*Bz, az maradand&. Az eltáolodása tudattalant?l és ezzel a tBrténeti eg*atározottságt?l, eg@értel a g@Bkértelenséggel. 7z aeszél@ fen@egeti azt, aki idegen fBldet *?dít eg, de agát az eg@ént is, *a alail@en F'izus el8idézte eg@oldalDság kBetkeztében eleszíti az Bsszefüggést lén@ének sBtét, an@ai,fBldszer 8sokáal.



AZ ARCHAIKUS EMBER U

A fordítás az alábbi kiadás alapján készültC. G. Jung: er Ar)*ais)*e ens)*.

In: C. G. Jung: Gesaelte !erke."and &Z. pp. %/'Z. !alter Merlag AG, ;lten &/T

0ordította LI2C-923I A;(J<2

U 7l*angzott &$Z okt?berében -üri)*ben, a ottinger ;las? kBzkezdeén@ezésére. RionatosankBzBlte az 0uropaische 1evue, MIII^$. "erlin &$&.



Az ar)*aikus sz? eredetileg azt jelenti: 8si. Az elképzel*et8 legne*ezebb és leg*álátlanabbfeladat, *a a ai, )iilizált eberekr8l báril@en fontos egállapítást teszünk, *iszen aki erreállalkozik, azt azonos feltételek korlátozzák és akítják, int akikr8l egfontolásait kBzzé'tenné. Az ar)*aikus eber izsgálatánál iszont látsz?lag kedez8bb a *el@zetünk. Milágnézete

felett elszállt az id8, szellei felkészültségünk az Bénél kifinoultabb, éppen ezértle*et8ségünk an rá, *og@ értelét és ilágát agasabb szeszBgb8l tekintsük át. 7g@Dttal eegállapítással szkül el8adáso tárg@kBre, ert külBnben ne olnék képes az ar)*aikuseber jelenségének elégséges, átfog? isertetésére. Ng@anis erre korlátoz?do, ikBzbenértekezéseben ell8zB a priití eberek antropol?giáját. a általánosságban beszélünk az eberr8l, ne feltétlenül szükséges egtárg@alnunk anat?iáját, kopon@aalkatát, ag@ b8reszínét, *ane elég, *a eberi lelki ilágár?l, tudatállapotár?l és életezetésér8l teszünk egállapításokat. 7zek a téák azonban a pszi)*ol?giá*oz tartoznak, ezért a toábbiakbanal?jában az ar)*aikus eberekr8l, azaz a priití eberekr8l tett lélektani egfig@elésekkelfoglalkozunk. A korlátozás ellenére b8ül is a téa, iel az ar)*aikusan orientált pszi)*ol?giane)sak a priití eberek lélektana, *ane a odern, )iilizált eberé is: ne )supán a ai

társadalunkban esetlegesen el8fordul? ataisztikus jelenségeké, *ane nag@jáb?l inden )iili'zált eg@éné, aki ' eltekinte tudata fokozatait?l ' lelke él@ rétegében ég indig ar)*aikusszeél@. egállapították, *og@ testünk ég az el8s állaté, és a ég sokkal korábbankeletkezett *idegérek BrBkségét is agán iseli. 7nnek egfelel8en lelkünk is fejl8désg@üBl)se, és eredete izsgálatánál ég indig szátalan 8si onása kerül napilágra.

Rétségkíül itat*atatlan, *og@ *a alaki priití eberekkel el8szBr kerül kap)solatba, ag@*a a priití eberekr8l sz?l? tudoán@os lélektani unkákat tanulán@ozza, elkerül*etet'lenül él@ ben@oást n@er az 8si eber idegenszerségér8l. 18t Lé@'"ru*l, aki tekintél@ a

priití lélek kutatása terén, fárad*atatlanul *angsDl@ozza ezt, a i tudatunkt?l ol@ann@iraidegen etat prelogi3ue'ot Xprelogikus fokozatotY. 2eki, int )iilizált ebernek er8ben

felfog*atatlan, a*og@an a priití eber tDlteszi agát a n@ilánal? tapasztalaton, és kézzel'fog*at? okok kiondott tagadásáal a kollektí reprezentá)i?ját agát?l értet8d8en érén@e'síti. 1epresentation collectives'en Lé@'"ru*l az ol@an a priori igazság létrendjének általáno'san elterjedt ideáit tekinti, int a szelleekét, a boszorkán@ságét, ezek g@?g@erejét stb. Mal?tén@ például, *og@ *a alaki agas életkor ag@ kBziserten g@?g@ít*atatlan betegség iatt*al eg, az nekünk terészetes, a priití ebernek iszont ne. 1enki se *al eg Bregségiatt ' állítja ', és azzal érel, *og@ *iszen ég annál sokkal id8sebbek is életben annak.1zerintük betegség kBetkeztében se *al eg senki, ert enn@ien eg enn@ien egg@?'g@ultak, ag@ eg@általán eg se betegedtek. 1záukra indig a ágia a al?ságos ag@a'rázat. Aki eg*alt, azt ag@ arázslat, ag@ szelle Blte eg. 1okan kBzülük )sak *ar) kBzbentartják terészetesnek a *alált. ások ég ezt is i egoldásnak élik, ert ag@ arázsl?olt az ellenfél, ag@ arázsfeg@errel íott. Adott esetben ez a groteszk ideájuk ég*atásosabb forát Blt. QBrtént eg@szer, *og@ eg@ eur?pai lel8tt eg@ krokodilt, ael@nek ag@orában két, bokát díszít8 karikát találtak. A bennszülBttek ráisertek a két ékszerre, éstudták, *og@ indeg@ik eg@'eg@ asszon@é olt, akiket eg@kor eg@ krokodil falt fel. Qüsténtarázslatr?l kezdtek *andabandázni, iel ez az a inden szepontb?l terészetes eset, aieg@etlen eur?pai száára se tnt olna g@anDsnak, a priití lélek feltételezése réén XB.Lé@'"ru*l representation collectives'éelY teljesen áratlan ag@arázatot n@ert. 7g@ ise'retlen arázsl? ráparan)solt a krokodilra, és utasította arra, *og@ ragadja el indkét asszon@tés ig@e el neki. 2o és a két bokag@r az állat g@orábanH A krokodilok ' ag@arázták 'felsz?lítás nélkül ne esznek ebert. A bokát díszít8 karikákat a krokodil a arázsl?t?lajándékba kapta.

7z az eset j?l példázza az Bnkén@ eg@ik intadarabját, alaint az etat prelogi3ue indoklását.7z ut?bbi n@ilán azért prelogikus, ert nekünk az il@en ag@arázat képtelen logikátlanságnak



tnik. e )supán azért il@en száunkra, ert i teljesen ás el8felteésekb8l indulunk ki,int a priití eber. a i is ann@ira eg lennénk g@8z8de arázsl?k és eg@éb titokzatoser8k létezésér8l, int az Dg@neezett terészetes kauzalitásr?l, akkor az 8 égkBetkeztetéseszáunkra is teljesen logikus lenne.

Mal?jában a priití eber ne logikusabb és ne logikátlanabb, int i, )sak a kiindul?'

pontja ás. Csupán ez *ozza létre a külBnbséget. A priití eber egészen ás el8felteésselgondolkodik és él. inden, ai ne a aga egszokott rendjében zajlik, inden, ai éppeneiatt n@ugtalanítja, ijeszti ag@ )sodálatot ébreszt benne, ol@asalait8l függ, ait iterészetfBlBttiként *atároznánk eg. 2eki ez persze ne terészetfBlBtti, *ane beillesz'kedik az általa tapasztalt ilágba. 1záunkra terészetes a kBetkez8 ag@arázat: ez a *ázleégett, ert a illá felg@Djtotta. A priití eber ug@anol@an terészetességgel íg@ érel:eg@ bizon@os arázsl? ráette a illáot, *og@ éppen ezt a *ázat g@Djtsa fel.

7g@általán sei sin)s a priití eber ilágában, ai ' *a )sak alaenn@ire is szokatlanag@ egkap? ' il@en ag@ e**ez *asonl? ag@arázatot ne onna aga után. Miszont eg@onatkozásban ug@anDg@ jár el, int i: el8felteéseit 8 se fontolja eg. 2eki a priori

bizon@osság, *og@ betegséget stb. szelleek ag@ boszorkán@ok okoznak, éppDg@, int a*og@nekünk is elee itat*atatlan, *og@ a betegségnek Dg@neezett terészetes oka an. i éppDg@ne tBr8dünk a arázslatokkal, int 8 a terészetes okokkal. 1zellei funk)i?i lén@egébenne külBnbBznek alapet8en a ieinkt8l. RülBnbség ' int a*og@ ár sz? esett r?la 'kizár?lag az el8felteésben érén@esül.

0eltételezték azt is, *og@ a priití ebereknek ások az érzeleik és erkBl)seik ' sz?al, bizon@os szepontb?l, afféle Fprelogikus érzeli iláguk olna. A oráljuk indenesetreás, int a ienk. ikor eg@ néger tBrzsf8nBkBt egkérdezte, *og@ i a külBnbség j? ésrossz kBzBtt, íg@ álaszolt: Fa én az ellensége asszon@ait elrabolo, az j?, *a iszont 8rabolja el az en@éeket, az rossz. 1ok idéken szBrn@ sértés alakinek az árn@ékára lépni,ag@ egbo)sát*atatlan étek f?kab8rt tzk8 *el@ett fékéssel tisztára kaparni.

Leg@ünk azonban 8szinték: nálunk ne *iba, *a a *alat késsel esszükH a a szobában neesszük le a kalapunkat, ag@ sziarral a szánkban kBszBntünk eg@ *Blg@etH

7 ozzanatoknak se nálunk, se a priití ebereknél sei kBze sin)s az erkBl)siérzék*ez. Léteznek kBztük derék és lojális fejadászok, ad?dnak ol@anok, akik keg@elettel éstudatosan elborzaszt? rítusoknak *?dolnak, akad, aki a legszentebb egg@8z8désb8l g@ilkol,és égis indazt, ait i az etika tartoán@ában )sodálunk, alapjában ée a priití eber szintén értékeli. Ai neki j?ság, éppDg@ j?, int nálunk, gonoszsága éppol@an rossz, int aienk. Csak a forák külBnbBznek, á az etikai tartalo ug@anaz.

Mélekedtek Dg@ is r?luk, *og@ érzékeik pontosabbak, ag@ a ieinkt8l külBnbBznek. e ez)sak a *el@iseret, ag@ a látás és *allás *iatásos differen)iáltságában érén@esül. i*el@tol@an feladat *árul rájuk, el@ le*et8ségi kBrükBn kíüli, eglep8en lassDak és üg@etlenek."ennszülBtt adászoknak ' akiknek ol@an éles olt a szeük, int a karal@é ' kezébe adtaeg@ ol@an képesDjságot, ael@ben nálunk inden g@erek azonnal feliserte olna az eberialakokat. Az én adászai iszont eg@re )sak forgatták a képeket, íg égre az eg@ikük akontDrokat ujjaial kBete eg@szerre )sak felkiáltott: F7zek fe*ér eberek ' és ezt ateljesítén@t a tBbbiek nag@ felfedezésként ünnepelték.

1ok priití ebernek a g@akran *i*etetlen *el@iserete er8ben professzionális, és az azelkerül*etetlen szükséglet ag@arázza, *og@ el kell igazodnia a rengetegben és a szaannákon.18t, ott az eur?pai aga is rBidesen elkezd ' aiatt a félele iatt, ne*og@, akár irán@t

birtokában is, égzetesen eltéedjen ' ol@an kBrülén@ekre fig@elni, ael@ek külBnben álában

se jutottak olna eszébe.



7lileg sei se utal arra, *og@ a priití eber ásképp gondolkodna, érezne ag@észlelne, int i. Lelki funk)i?i lén@egében ug@anazok, azonban az el8felteései ások.7ellett eltBrpül annak a jelent8sége, *og@ tudatának terjedele kisebb, ag@ kisebbnek tnik,int a ienk, ag@ *og@ szellei teéken@ségre alig, ag@ eg@általán ne képes kon)entrálni.Az ut?bbi az eur?pai ebernek kétségtelenül idegenszer. 7iatt sose tudakoz?d*atta

t8lük két ?ránál *osszabb ideig, ert ennek elteltéel az eberei indig sz?á tették, *og@fáradtak. Akkorra ár kierültek, pedig igen kBnn@ed stílusban egészen eg@szer kérdésekettette fel. Ng@anezek az eberek iszont adászat kBzben ag@ enetelésnél báulatba ejt8kon)entrá)i?t és kitartást tanDsítottak. Leél*ord? például eg@ Dtszakaszon indig száz*Dszkiloétert tett eg egszakítás nélkül, és látta eg@ *atodik *?napban le8 ter*es asszon@teg@ bébiel a *átán, szájában *osszD szipkáal, aki ajdne egész éjjel kb. $T C_'os elegbena lobog? tz kBrül tán)olt anélkül, *og@ kierülten Bsszeesett olna. 7zek szerint ne le*ett8lük a kon)entrá)i? képességét se elitatni ol@an teéken@ségben, ai érdekli 8ket. e *anekünk érdektelen üg@re kell kon)entrálnunk, akkor i is )sak*aar észreesszük, *og@il@en rosszul Bsszpontosítunk. 7o)ionális ipulzusokt?l te*át ug@anDg@ függünk, int a

priitíek.

A priití eberek kétségtelenül ind a j?, ind a rossz egítélésénél eg@szerbbek ésinfantilisabbak, de ez se iseretlen száunkraO égis alai roppant idegenszerség fog el,i*el@t az ar)*aikus eber ilágába téedünk. Aenn@ire ezt az érzést analizál*atta, alén@ege els8sorban abb?l ered, *og@ el8felteéseik a ieinkt8l g@Bkeresen eltér8ek, azaz a

priití eber Dg@sz?lán ás ilágban él, int i. 7z a ne*ezen ért*et8 talán@ száunkraindaddig, aíg el8felteéseit ne iserjük. Azután ár inden iszon@lag eg@szer. Miszontug@anDg@ elond*at? az is, *og@ i*el@t sa+t el8felteéseinket egiserjük, akkor a priitíeberek se rejtén@ek tBbbé száunkra.

2ekünk az a ra)ionális feltételezésünk, *og@ indennek egan a aga terészetes ésészlel*et8 oka. 7rr8l ag@unk i a priori egg@8z8de. 7bben az értelezésben a kauzalitás

a legszentebb dogáink eg@ike. A i ilágunkban lát*atatlan, Bnkén@es, Dg@neezett teré'szetfBlBtti er8knek nin)s legiti tere, *a)sak a odern fizikusokkal le ne rándulunk az ato belsejének parán@i ilágába, a*ol ' Dg@ tnik ' fur)sa dolgok tBrténnek. XMB. eisenberg:*atározatlansági relá)i?.Y Ng@anis ott ár sei se biztos. Rifejezetten iszol@g? érzések táadnak bennünk a lát*atatlan, Bnkén@es er8k iránt, *iszen ne ol@an régen olt az ég,ikor a lidér)n@oás és babonaság szorongat? kBzegét agunk BgBtt *ag@tuk, és az eber utols? és legnag@obb ét: eg@ ol@an ilágképet *oztunk létre, el@ élt? ra)ionálistudatunk*oz. ost ár ol@an ilágindenség esz kBrül inket, ael@ érteles tBrén@eknek engedeleskedik. 2o*a ég ne indennek az okát iserjük, de ajd felfedezzük azokat is,és ajd egfelelnek érteles elárásunknak. 9ppenséggel ez a agát?l értet8d8 reén@ünk.<bár el8fordulnak életlenek is, de )sak int afféle esetlegességek, és tulajdon kauzálisrendünket ne ingat*atják eg. A életlen a rendszeret8 tudatosságnak kelleetlen. A ilágszabál@szer fol@aatait neetségesen és eiatt bánt?an zaarja, ezért ug@anDg@ ne*eztelünk rá, int a lát*atatlan, Bnkén@es er8kre. 2ag@on is *asonl? a rossz kisBrdBg*Bz ag@ a deus eEa)*ina Bnkén@é*ez. 1zorgos kalkulálásunk legádázabb ellensége, és inden állalkozásunkateszél@be sodorja. ír*edt az érteletlenségér8l, inden szidalat egérdeel, deitat*atatlanul el kell isernünk a létezését. Az arab tiszteletben tartja, s ezért inden leélreráírja: Insallá* ' *a Isten is Dg@ akarja, egérkezik ajd a leél. ert inden ressentientXfáj? elékY és tBrén@szerség ellenére egdBnt*etetlenül Dg@ igaz, *og@ álland?an ésinden*ol ki ag@unk tée a kiszáít*atatlan életlennek. 9s i az, ai lát*atatlanabb ésBnkén@esebb, elkerül*etetlenebb és égzetesebb, int a életlenH

5szintén sz?la, azt is egállapít*atnánk, *og@ a dolgok tBrén@szer kauzális alakulásának

ele Bten százalékban utat*at? ki, és a aradék Bten százalékot *ag@juk eg a déoniéletlen Bnkén@ének. Nt?bbinak is biztosan teljesen terészetes oka an, el@nek banalitását



általában ár )sak sajnálkoza esszük észre. 7rr8l a sajátos kauzalitásr?l azonban szíesenleondanánk, ert egészen ás a bosszant? benne: az tudniillik, *og@ éppen itt és most kellett

bekBetkeznie, ás szaakkal: *og@ kifejezetten Bnkén@es. Legalábbis annak tnik, és adottesetben elátkozza a legegátalkodottabb ra)ionalista is. ag@aráz*atjuk bár*og@an aéletlent, *atala tén@én itse áltoztat*atunk. "iztos, *og@ inél szabál@ozottabbak az élet

feltételei, annál inkább kizárt és annál keésbé kell édekeznünk ellene. indaellettg@akorlatilag indenki szebesül ele, ag@ *isz benne, no*a a *iatalos *ittudoán@nak aéletlennel foglalkoz? záradéka nin)s.

A i el8felteésünk az a pozití egg@8z8dés, *og@ inden, legalábbis észlel*et8 dolognak 'teoretikusan ' Dg@neezett terészetes oka an. A priití eber el8felteése pedig akBetkez8: inden a lát*atatlan Bnkén@ uraláb?l jBn létre, de ezt a kBrülén@t 8 neéletlennek, *ane szándéknak tulajdonítja. A terészetes kauzalitás száára pusztán látszat,és eiatt elítésre se élt?. a *áro asszon@ a fol@?*oz eg@ izet eríteni, és a kBzépenáll?t krokodil kapja el és íz alá rántja, err8l a i felfogásunk a kBetkez8: az a kBrülén@,*og@ az eseén@ a *áro kBzül éppen a kBzéps8el tBrtént eg, er8 életlen, az pedig,*og@ a krokodil eg@általán elragadta az asszon@t, abszolDt terészetes, ert a krokodilok

alkaloadtán felfalják az ebereket.7z a ag@arázat azonban agát a szituá)i?t teljesen eltussolja. Az egész izgalas drááb?lseit se indokol. Az ar)*aikus eber jogosan tartja az il@en egokolást felületesnek ag@akár abszurdnak, ert ennek a szeléletnek az alapján, *a sei se tBrténik, a**oz is illeneug@anez az értelezés. Az eur?pai eg@általán ne fogja fel, *og@ *asonl? indoklásaial il@enkeeset ond. 7z eg az 5 el8felteése.

Mele szeben a priití eber sokkal igén@esebb. 2eki az, ait i életlennek neezünk,Bnkén@. 7zért n@ilánal?, *og@ a krokodilnak szándékában állt, *og@ a *áro asszon@ kBzül akBzéps8t *ur)olja el, s ez indenki száára eidens. iszen *a ne éppen az lett olna aszándéka, akkor a ásik kett8 kBzül bárel@iket eli*ette olna. Az a kérdés, *og@ *onnan

eredt a krokodilnak ez a tBrekése. A krokodilok általában ne ebere8k. 7z általában igaz,legalább ann@ira, *og@ a 1za*arában rendszerint ne esik az es8. A krokodilok félénk, kBnn@enelijeszt*et8 állatok. a Bssze*asonlítjuk a krokodilok sokaságát azoknak az ebereknek aszááal, akiket egBltek, Dg@ az ut?bbi el*an@agol*at?an )sekél@. Qe*át ne ár*at?, ésterészetellenes, *og@ felfaljanak eg@ ebert. Qe*át az szorul ag@arázatra, *og@ kit8l kapottaz a bizon@os krokodil paran)sot arra, *og@ g@ilkoljon. iszen saját terészetéb8l fakad?an ezne szokása.

A priití eber els8sorban saját kBrn@ezetének tén@eire alapoz, és joggal dBbben eg éskezd n@oozni spe)ifikus okok után, *a áratlan eseén@ kBetkezik be. 7ljárása idáig éppenol@an, int a ienk. e eg@ lépéssel toább eg@ nálunk. 2eki a életlen Bnkén@uralár?l aneg@'két elélete. ikor i azt állapítjuk eg eg@ eseén@r8l, *og@ indBssze életlen, 8 aztállítja, *og@ az bizon@ kiszáított Bnkén@esség. Qe*át az eseén@ek ásik Bten százalékának tulajdonít nag@obb jelent8séget, ag@is ne a színtiszta Bsszefüggéseket preferálja, *ane akauzális lán)nak azt a zaaros és kusza eg*iDsulását, ait i életlennek neezünk. Aterészet tBrén@szerségei*ez idoult ár rég?ta, ezért retteg az el8re ne lát*at? életlen*atalát?l, int eg@ Bnkén@es, kiszáít*atatlan tén@ez8t8l. 7bben is igaza an. Az 7lgon'*eg@ségt8l délre fek8 idéken, a*ol *osszabb ideig tart?zkodta, sok a *ang@ász. 7z eg@éjszakai, rendkíül félénk állat, ai épp eiatt ritkán kerül az eber szee elé. a árostégis el8fordul, *og@ nappal *ang@ászt látnak, akkor ez kifejezetten terészetellenes eseén@,ai rájuk éppol@an egdBbbent8 *atással an, int*a i ol@an patakra lelnénk, ael@ben a ízid8nként *eg@nek felfelé fol@ik. a al?ban ol@an eseén@r8l tájékoz?dnánk, *og@ a íznegatí ne*ézkedési er8t kezd kifejteni, akkor ez a jelenség nekünk is nag@ aggodalora adnaokot. Qudjuk ug@anis, *og@ ekkora íztBeg esz bennünket kBrül, és kBnn@enelképzel*etjük, *og@ i tBrténne, *a a íz a fizikai tBrén@eknek fitt@et *án@na. RBrülbelül



ebbe a *el@zetbe kerül a priití eber, aki nag@on j?l iseri a *ang@ász szokásait, de arr?lfogala sin)s, *og@ i annak a *atásfoka, *a a *ang@ász a ilág rendjét *irtelen át*ágja. A

priití eber ann@ira *asonult kBrn@ezete létez8 ben@oásai*oz, *og@ ilágrendjének egszegése neki belát*atatlan le*et8ségek bekBetkezését jelenti. 1záára az il@en eseén@rossz jel, éppol@an ?en, int az üstBkBs ag@ a napfog@atkozás. 1 iel a

terészetellenességek ag@arázatá*oz nin)s naturális indoka, )sakis lát*atatlan Bnkén@ességkésztet*ette a *ang@ászt arra, *og@ nappal is egjelenjék. Malaiféle Bnkén@ riaszt? éré'n@esülése, ai arra is képes, *og@ a ilág rendjét felforgassa, s íg@ terészetesen rendkíüliel*árít? ag@ engesztel8 intézkedéseket igén@el. ozg?sítják a szoszédos falakat, és a*ang@ászt roppant fáradsággal kiássák és egBlik. 7zután az állatot els8ként egpillant? férfian@ai ági legid8sebb bá)sikájának eg@ bikát kell feláldoznia. A szefüles férfi leeg@ agBdBrbe, és 8 kapja eg az els8 darab *Dst az állatb?l. ajd a nag@bá)si és a )ere?nia tBbbirészte8je is eszik bel8le. 4g@ engesztelik ki a terészet eszél@es Bnkén@ét.

1z?al, *a a íz iseretlen okokb?l eg@szerre )sak *eg@enetbe fol@na, akkor i is n@ugtalan'kodnánk, de bennünket teljesen *idegen *ag@, *a nappal *ang@ászt látunk, *a albín? születik ag@ napfog@atkozás an. i iserjük a felsorolt eseén@ek jelent8ségét és *at?sugarát, a

priití eber iszont ne. 1záára a szokásosan lezajl? eseén@sor az a j?l illeszked8egész, ael@ BsszekBti 8t inden létez8el. 7z az oka kirí? konzeratiizusánakO ag@is,*og@ azt )sinálja, ait indig is tett, de *a azután alai tBrténik, ai ezen a egszokottáltalánosságon tDllép, Dg@ ilágrendje *iDsult eg. Akkor pedig Isten tudja, *og@ ég iinden le*etséges.

"áril@en, fig@elet kelt8 eseén@t azonnal indennel Bsszefüggésbe *oznak. 7g@isszionárius eg@szer a *áza elé zászl?rudat állított, *og@ asárnaponként felon*assa azNnion Ja)k'et. 7zért az ártatlan kedteléséért azonban nag@on egfizetett, iel keésselizgalat kelt8 teéken@sége után pusztít? i*ar kerekedett, ait terészetesen Bsszefüggésbe*oztak a zászl?rDddal. 7z elég olt a**oz, *og@ általános nép*aragot zDdítson rá.

A priití eber száára a ilág biztonsága a egszokott eseén@ek pontos szabál@szer'ségében rejlik. Az ett8l eltér8 báril@en kiétel eszél@es )selekedetnek tnik neki, aitegfelel8en ki kell engesztelnie, ert az ne)sak a egszokás kereteinek pillanatn@iegszegése, *ane eg@szersind rossz eseén@ek el8jele is.

i ezt abszurdnak tartjuk, ikBzben elfeledjük, a*og@an nag@', és dédszüleink gondolkodtak:született eg@ kétfej és BtlábD borjD, a szoszéd faluban eg@ kakas tojt tojást, eg@ Bregasszon@

pedig azt álodta, *og@ üstBkBs jelent eg az égen, erre a kBzeli árosban nag@ tz ütBtt ki,utána eg kitBrt a *áborD. Il@en a régi tBrténeleírás a legrégibb ?kort?l egészen a &#. száza'dig. 7z a i szepontunkb?l zag@a )soportosítás, a priití eber száára teljesen ésszerés egg@8z8. 4+rpedig een meglepetésszer'en igaza van. egfig@elése egbíz*at?, 8srégitapasztalatokb?l tudja, *og@ il@en Bsszefüggések al?ban léteznek. Ai száunkra ' akik )sak az értelere és élén@eink jellez8 kauzalitására üg@elünk ' eg@ást?l független életlenek érteletlen *aloz?dása, az a priití eber száára rossz el8jelek teljes értékben logikuskBetkezén@e, és a iattuk bekBetkez8 eseén@ek eg@ déon Bnkén@ének égzetes, deindenképpen kBetkezetes érén@esülései.

A kétfej borjD és a *áborD eg@azon jelenség, iel a borjD )sak a *áborD anti)ipá)i?ja. 7z azBsszefüggés azért *at a priití eber száára ol@an biztosnak és egg@8z8nek, ert neki aéletlen Bnkén@ *asonlít*atatlanul jelent8sebb tén@ez8, int a tBrténések tBén@ és szabál@'szer alakulása, és ert 8 éppen ezért a rendkíüli dolgok gondos egfig@eléséel a életlenek )soport' ag@ sorozatképz8dését nálunk sokkal régebben felfedezte. inden klinikánkonisert az esetek egkétszerez8désének tBrén@e. A ]ürzburgi pszi)*iátria eg@ik Breg pro'

fesszorának szinte el8írásos egjeg@zése olt, *a eg@ külBnBsen ritka k?rképet utatott be aklinikán: FNrai, ez eg@ egészen eg@edüláll? eset. olnap egint látunk eg@et.



aga is g@akran kerülte ol@an *el@zetbe, *og@ *asonl?t észleljek. 2@ol)ées ele'g@?g@intézeti praEiso során eg@szer például eg@ sajátságosan kBdBs állapot külBnBsen ritkaesetét ette felO ez olt az els8 il@en beteg, akit ala*a is látta. Rét napon belül *ozták aásodikat, azután tBbbel ne találkozta.

A >uplizitt der 9lle Xaz esetek egkétszerez8déseY eg@részt eg@ tréfás klinikai sz?lás'

ondás, ásrészt a priití tudoán@ 8si ?dja. 7g@ kutat? nerég azt a egállapítást tette:Fagi) is t*e s)ien)e of t*e jungle Xa ágia a dzsungel tudoán@aY. A letnt korokbann@ilán az asztrol?gia és ás látnoki ?dszerek jelentették a tudoán@t.

Ai szabál@szeren tBrténik, azt Dg@is látjákO felkészül*etnek rá. A tudoán@ukat és é'szetüket te*át )sak ott érdees elniük, a*ol az adott *el@zetet sBtét Bnkén@ *áborítja.Leginkább g@?g@ít? sáánjukat, a tBrzs eg@ik legokosabb és legdBrzsBltebb férfitagját bízzák eg eg@'eg@ eseén@ el8rejelzésének a feladatáal. Az 8 kBtelessége, *og@ tudásáalindenféle dolgot egag@arázzon és észetéel leg@8zzBn. 5 a tud?s, a szakeber, aspe)ialista a életlen kezelésében, és eg@szersind a tBrzs tanult tradí)i?inak a leéltárosa.Qisztelet és félele Bezte szeél@e a legnag@obb autoritást élezi, áde égse akkorát,

*og@ tBrzse ne lenne titokban arr?l egg@8z8de, *og@ a szoszéd tBrzsnek jobb sáánjaan. A legjobb orostudor so*ase a kBzelben, *ane a legtáolabbi esszeségben talál*at?.A rendkíüli félele ellenére, ait Breg sáánja iránt érzett az a tBrzs, ael@iknél eg@ ideigtart?zkodta, 8t égis )sak a j?szágok és eberek en@*ébb egbetegedései esetén *íták ki,inden kool@abb esetben eg@ külfBldi tekintéll@el, eg@ m=gang+al Xarázsl?alY konzul'táltak, akit agas ellenszolgáltatás fejében Ngandáb?l *ozattak ' partout comme chez nousX)sakDg@, int nálunkY.

A életlenek el8szeretettel kisebb és nag@obb sorozatokban ag@ )soportokban jelentkeznek.Az id8járás progn?zisának is rég beált szabál@a az, *og@ *a tBbb napja esett az es8, akkor ég ásnap is esni fog. A kBzondás szerint: FA baj ritkán jár eg@edül., ag@ Fáro aag@ar igazság, neg@edik a ráadás. XF!as si)* z]eit, das drittet si)*.Y A sz?lásondásoknak

ez a bBl)sessége aga a priití tudoán@. A nép ég széltében'*osszában *isz bennük és félt8lük, a tanultak egosol@ogják ' feltée, *og@ ne tBrténik elük alai nag@on külBnBsdolog. add ondjak el BnBknek eg@ n@oaszt? tBrténetet. Az eg@ik *Blg@ iser8sB reggel*ét ?rakor az éjjeliszekrén@e fel8l jB8 sajátos )sBrrenésre ébredt. (Bid kutatás utánfelfedezte az okát: izespo*arának a fels8 szegél@e kBrülbelül eg@ )enti szélességbenkBrBskBrül lepattant. 0ur)sállta, és )sengetett eg@ ásik po*árért. integ@ Bt per))el kés8bb*asonl? zBrejre riadt, ert isét leált a po*ár fels8 széle. 7kkor ár idegesen *ozatta a*aradik po*arat. Dsz per))el kés8bb ug@anaz a zaj: isét le*asadt a po*arának a kariája.áro életlen kBzetlenül eg@ást kBet8en ár az 8 képzettségét is pr?bára tette. 0eladta aterészetes okokkal kap)solatos álláspontját, és el8arázsl?dott a representation collectives'

je, az Bnkén@es *atalakr?l al? egg@8z8dése. egesik ez sok, ne tDl konok odern

eberrel is, *a ol@an eseén@ekkel konfrontál?dnak, a*ol a terészetes kauzalitás kudar)otall. 9ppen ezért tagadjuk az il@en élén@eket. Relleetlenek, ert ' és ebben n@ilánul eg ai ég indig eleen priitiitásunk ' át*ágják a ilágrendünket: akkor pedig ég i egne tBrtén*etH

A priití ebernek az Bnkén@es *atalakba etett *ite ne teljesen légb8l kapott ' inta*og@ eddig *itték ', *ane tapasztalaton alapul. A életlenek )soportosulása *itelesíti azt,ait i az 8 babonásságának neezünk, *iszen al?ban *i*et8, *og@ a szokatlan eseén@ek térben és id8ben eg@beesnek. 2e feledjük, *og@ bennünket *asonl? kBrülén@ek kBzBtt kissé)serben*ag@ a tapasztalásunk. egfig@eléseink *ián@osak, ert ás a beállít?dásunk. Séldáulso*a ne jutna kool@an eszünkbe, *og@ a kBetkez8 eseén@sorozatot Bsszefüggéseibenszeléljük: reggel alakinek a szobájába berepül eg@ adár, eg@ ?ráal kés8bb tanDi ag@unk eg@ kBzDti balesetnek, délután eg*al eg@ kBzeli rokonunk, este a szaká)sn8 leejti aleeseskanalat, és kés8 esti *azatértünkkor észreesszük, *og@ elesztettük a kapukul)sunkat.



A priití ebernek a fig@elét azonban ennek az élén@sornak a legparán@ibb ozzanatase kerülné el. Az eseén@lán) inden eg@es tagja a árakozását igazolná, és ebben igaza isan, s8t sokkal inkább, int aenn@ire spontán eliserjük. 1zorong? árakozása teljes ér'tékben indokolt, s8t )élszer. a alaki balj?slatD napon seire se állalkozik, az nálunk kifogásol*at?, int babonaság, a priití ebereknél iszont )élraezet8 éleseléjség, ert

8k a életlennek sokkal inkább kiszolgáltatottak, int i a édett és szabál@ozott élet?dunk ellett. 2e tDl sok életlent ko)káztat*at az, aki a adonban él. 7zt az eur?painak is el kell*innie.

a eg@ puebl? ne érzi agát lelkileg Bssze*angoltnak, ne eg@ el a férfiak g@ülekezetébe.a a régi r?ai, *ázáb?l kilépe, egbotlott a küszBbBn, leondott a szándékár?l. 1záunkraezek érteletlennek tnnek, de priití kBrülén@ek kBzt az il@en ?enek legalábbisel8ig@ázatra intenek.

a lelkileg disszo)iált ag@ok, ozgáso en@*én gátolt, fig@ele egbíz*atatlan, kissészétsz?rt, és ennek kBetkeztében alaibe beleütkBzB, ala*ol egbotlo, elejtek,elfelejtek alait. Ciilizált kBrülén@ek kBzBtt indez seiség, az 8serd8ben a leg'

sDl@osabb ko)kázat. ;tt egbotlani azt jelenti, *og@ le)sDszo az es8t8l síkos fatBrzsr8l, aiBt éter agasan *idat képez eg@ krokodilokt?l *ezseg8 fol@? fBlBtt. Mag@ járo a sza'annát és a égtelen kiterjedés agas fben eleszíte az irán@tet. 7lfelejte egtBlteni afeg@ereet és rino)éroszn@ora bukkanok a dzsungelben. 1z?rakozottság esz er8t rajta,és iperára lépek. 7ste elfelejte idejében kifeszíteni a szDn@og*ál?at, és tizeneg@ nappalkés8bb a tr?pusi alária els8 ro*aában eg*alok. 18t az is elég, *a alaki fürdés kBzbenelfelejti )suka tartani a száját, és *alálos ér*ast kap. Qerészetes, *og@ száunkra az il@enéletleneknek sz?rakozottságunk a terészetes feliser*et8 oka, de a priití ebereknek ezek tárg@ilagosan feltételezett int8 jelek ag@ arázslatok.

e ásféle dolgok is tBrtén*etnek. A kitos*i tájon az 7lgont?l délre, Rabras 8serdejébentette eg@ kirándulást. ;tt a sr fben ajdne kBp8 kobrára lépte, eg@ pillanaton Dlt,

*og@ át tudta ugrani. 7zen a délutánon baráto a fogol@adászatr?l *ullasápadtan és indenízében reege tért eg: eg@ *ét láb *osszDságD aba *átulr?l, eg@ teresz*alo Bgül)sapott feléje, és ajdne egarta, ai feltétlenül *alálos lett olna. A kíg@?t kBzetlenkBzelr8l )sak az utols? pillanatban tudta lel8ni. Ng@anazon az estén *iénafalka táadta eg atáborunkat ' ael@ik ár el8z8 nap rátáadt eg@ eberre álában és széttépte. A lángol? tzellenére a *iénák ben@oultak szaká)sunk kal@ibájába, aki éktelen ordítással enekült el8lük,át a falon. Ntána az egész Dton sei bajunk ne tBrtént. 7z a nap négereiet *osszDra n@Dl?egbeszélésre késztette. Ai nekünk a életlenek eg@szer )soportosulása olt, nekik eg@ int8

jel beteljesedését jelentette, ait a adonba indulásunk els8 napján kaptunk. Akkor ug@anis0ord ko)sinkkal rá*ajtottunk eg@ *ídra, s a *íddal eg@ütt eg@ patakba zu*antunk. Akkor a

bo@ok ol@an képet ágtak, int*a azt ondanák: F2a, ez is j?l kezd8dik. ozzá ég eg@

tr?pusi i*ar is táadt, ai b8rig áztatott bennünket, és tBbb napig lázas olta iatta. A fentelített estén azonban i, fe*ér eberek eredtünk elgondolkoda eg@ásra, és kén@telenolta adászbarátonak azt ondani: F1zinte az a ben@oáso, *og@ ez ár sokkalrégebben kezd8dBtt. 7lékszel ég arra az álodra, ait kBzetlenül -üri)*b8l al?elutazásunk el8tt eséltél elH Akkor ug@anis eg@ igen)sak n@oaszt? lidér)es ála olt. Aztálodta, *og@ Afrikában adászik, és áratlanul eg@ ?riási aba egtáadja. 0élelet8lsikoltoza ébredt. <la él@ ben@oást tett rá, és be is allotta, arra gondolt, *og@ ez az áloalael@ikünk *alálát jelenti. Qerészetesen az en@ére gondolt, ert a Fguter Raerad % 'szokás szerint ' indig a ásik. égis kés8bb 8 betegedett eg sDl@os aláriában, ael@ asírig elkísérte.

% Ntalás <udvig Dhland néet kBlt8 &/#/'&#%>K Fer Guter Raerad )í balladájára, el@ben aFj? bajtársat éri az ütkBzetben a *alálos találat. egzenésíte kBzisert néet g@ászindul?.



Blg@ei és uraiW 7z az elbeszélés itt, a*ol nin)senek kíg@?k és anofeleszek, Dg@sz?lánseitond?. e képzeljék el a kék bárson@ tr?pusi éjszakát, gigantikus, feketén n@Djt?z?8serdei fákkal, gondoljanak az éjszakában esszir8l odaszr8d8 rejtél@es *angokra, aagán@os tz ellé táasztott tBltBtt feg@erekre, a oszkit?*ál?kra, az iás*oz felforralto)sárízre és arra a él@ egg@8z8désre, el@et eg@ Breg, a idéken járatos afrikai íg@

fogalazott eg: F3ou kno] t*is isn`t an`s, it`s God`s )ountr@. XQudja, ez a idék Istené,ne az eberé.Y ;tt ne az eber uralkodik, *ane a terészet, az állatok, a nBén@ek és aikrobák. 7**ez járul a egfelel8 lelkiállapot, és akkor ért*et8, *og@ ol@an Bsszefüggések derengenek fel bennünk, ael@eket korábban kineettünk. 7z a *atártalan Bnkén@ uralának az a ilága, el@et a priití ebernek naponta száításba kell ennie. 1záára a szokatlaneseén@ ne tréfadolog. Il@en kBetkeztetéseket on le bel8le Fez ne j? *el@ ag@ Fez a napkedez8tlen ' és ki tudja, *og@ enn@i eszél@ kerül*et8 el ezzel a fig@eleztetésselH

Fagi) is t*e s)ien)e of t*e jungle. A balj?s el8jel arra BsztBnBz, *og@ azonnal eg kelláltoztatni az eddigi teéken@séget, ell8zni kell a terezett állalkozást, ?dosítani a lelki*ozzáállást. 7zek bizon@ára ind nag@on )élszer intézkedések, tekintettel a életlenek )soportosulására és a priití ebereknek a lelki kauzalitást illet8 tBkéletes járatlanságára. i

egtanultuk ' *ála az Dg@neezett terészetes okok eg@síkD preferen)iájának ', *og@elálasszuk a szubjektí lelki jelenségeket az objektí terészetesekt8l. 7zzel szeben a

priití eber lelke kBrn@ezete tárg@aiban foglal *el@et. 2e 8 esik báulatba, *ane azobjektu, eg@ mana, ag@is az rendelkezik arázser8el, ennélfoga inden lát*atatlan *atás,ait i szuggesztibilitásnak ag@ képzel8er8nek tulajdonítanánk, száára kíülr8l jBn. Az aidék, a*ol él, ne fBldrajzi, ne geol?giai, ne is politikai terület. A itol?giáját és allásáttartalazza, és *a ne is tudatosan, a ele kBzBs gondolatokat és érzeleket rejti. 0élele

bizon@os Fne j? *el@ekre korlátoz?dik. 7bben az erd8ben el*un@tak szelleei laknak. Abbana barlangban BrdBgBk annak, akik inden belép8t egfojtanak. Azon a *eg@en lakik a nag@kíg@?, a dob a ondabeli királ@ sírját rejti agában, annál a forrásnál, sziklánál ag@ *eg@nélinden asszon@ te*erbe esik, ott azt a gázl?t kíg@?déonok 8rzik, ez a nag@ fa pedig ol@an

*angokat *allat, ael@ek eg@eseket kBzülük *íogatnak. A priití eber ne rendelkezik pszi)*ikual. A lelki tBrténés objektí, és a külilágban zajlik. ég az álaik is realitások,külBnben fig@elere se élt?k. Az 7lgon'*eg@ség kBrn@ékén él8k például a legkool@abbankBzBlték, *og@ 8k so*ase álodnak, legfeljebb a sáánjuk. 5 pedig kérdésere aztálaszolta, *og@ i?ta az angolok bejBttek az országba, ár 8 se álodik. Sersze az apjának ég oltak nag@szabásD álai, tudta, *oá ándorolt a )sorda, *ol tart?zkodnak a te*enek

borjaikkal, ikor an *áborD ag@ dBgész. ost ár )sak a district commissioner tudindent, 8k seit. Ng@anol@an rezignált olt, int eg@es pápuák, akik Dg@ élik, *og@ akrokodilok nag@ része belépett az angol adinisztrá)i?ba. Ng@anis eg@ bennszülBtt feg@en)eg@szer egszBkBtt a *at?ságokt?l és ikBzben eg@ fol@?n egkísérelte az átkelést, eg@krokodil sDl@osan eg)sonkította. Az?ta feltételezik, *og@ az eg@ rend8rségi krokodil olt. Az

Isten ár )sak az angolok álaiban beszél, *iszen Bék a *atalo, ne pedig az elgoniarázsl?é. ozzájuk kBltBzBtt át az álo funk)i?ja. Ng@aníg@ kBltBzik ki alkalilag a sajátlelkük is bel8lük, és a sáán kalitkába zárja 8ket, int a adarakat. Mag@ pedig idegen lelkek ándorolnak beléjük és betegségeket okoznak. A lelki tartalmaknak ez a proekci&aterészetesen ol@an iszon@t teret az eberek, az eberek és állatok, alaint a tárg@ak kBzBtt, ai nekünk teljesen felfog*atatlannak tnik. 7g@szer eg@ fe*ér adász lel8tt eg@krokodilt. A kBzeli falub?l n@oban odasereglettek a lakosok és igen indulatosan kártérítéstkBeteltek. Qudniillik a krokodil az eg@ik Bregasszon@ olt a falujukban, aki a lBés pillanatá'

ban *alt eg. 2@ilánal?, *og@ adonbéli lelki ása ez a krokodil olt. 7g@ ásik adászlel8tt eg@ párdu)ot, ert j?szágait eszél@eztette. 7g@idejleg a szoszéd faluban eg*alt eg@asszon@. Sersze, *og@ 8 is azonos olt ezzel az állattal.

Lé@'"ru*l ezekre a külBnBs onatkoztatásokra *ozta létre a szakkifejezést: participationm(sti3ue. A isztikus jelz8t ne tarto szeren)sés álasztásnak, ert a priití ebereknél



ekBzben sei féle isztikus jelenségr8l nin)s sz?, *ane ezek al?jában a legterészetesebbdolgok. 7zek )sak nekünk ol@an külBnBsek, ert t8lünk az effajta lelki *asadások látsz?lagidegenek. Sedig nálunk is el8fordulnak, )sak ne ebben a nai, *ane alaiel )iilizáltabbforában. Séldául g@akorlatilag agát?l értet8d8, *og@ a ásik eberben a saját lelkünk

profilját tételezzük fel azzal az elárással, *og@ a ásiknak is ug@anaz tessék ag@ tnjék

kíánatosnak, int ai nekünk, és ai nekünk rossz, az a tBbbieknek is rossz [email protected]@akorlatunk például )sak nerég szán*atta rá agát az ítélet pszi)*ol?giai érlegelésére.A Fuod li)et joi non li)et boni Xait szabad Jupiternek, ne szabad az BkBrnekY irán@elég indig b8szíti a nai lelkeket. A tBrén@ el8tti eg@enl8ség ég anapság is értékel*et8íán@nak száít. RBzben inden *itán@ságunkat és értéktelenségünket, ait ne szíesenallunk agunkénak, a ásik n@akába arrjuk, iattuk 8t kritizáljuk és ele szállunk szebe,aikor is ne ás tBrténik, int *og@ a )sBkkent érték lélek eg@ikünkb8l a ásikunkbakBltBzBtt. A ilág ég indig tele an Etes noires'okkal Xfekete bárán@okkalY, int a*og@korábban boszorkán@ok és farkaseberek n@üzsBgtek benne.

A pszi)*ol?giai projek)i?, ag@is Lé@'"ru*l isztikus parti)ipá)i?ja, ait 8 nag@ eliseréstkelt8en a priití eber külBnBsen jellez8 sajátosságaként tüntet fel, a leginkább szokásos

lelki jelenségek eg@ike, )sak i ásképpen *íjuk, és rendszerint kételkedünk létezésében.Qudattalanunk eg@üttesét a szoszédunkban iserjük fel, és ennek egfelel8en bánunk ele.a ár ne égeztetünk éregpr?bát ele, ne sütBgetjük, ne kínozzuk, *ane orálisanokozunk fájdalat neki, saját igazunkr?l a legszilárdabban egg@8z8de. Sedig aiért síkraszállunk ellene, az rendszerint saját )sBkkentértékség'érzésünk.

A priití eber differen)iálatlan tudata és az ezzel jár? totális Bnkritika *ián@a iatt eg@'szeren alaiel tBbbet proji)iál, int i. 9s iel a projektu teljesen objektí tén@ként *atrá, ennek egfél8en kijelentései is objektiizál?dnak. 2álunk alai tréfás dolog rejt8zik aBgBtt, *a alakit Dg@ jellezünk, *og@ n8stén@párdu), ag@ *a libának, te*énnek, t@Dknak,kíg@?nak, BkBrnek, szaárnak, teének stb. tituláljuk, *iszen ezek az epit*eton ornanszok

kBzkeletek. Az 8serdei eber lelkéb8l )supán )sak ez a )sipkel8d8, orális ellékíz *ián@zik,ert e**ez az ar)*aikus eber tDlságosan terészetes, és az éppen zajl? eseén@ek ann@iraigén@be eszik, *og@ nálunk sokkal keésbé késztetik in8sítésre. A puebl?k teljestárg@ilagossággal fejtették ki, *og@ én a edetote*ez tartozo, ag@is ede ag@ok, ertne táaszkodás nélkül jBBk le a létrán, *ane *áttal, nég@kézláb, int a ede. a alaki7ur?pában barlangjába isszaonult edének tartana, ug@anezt tenné, )sak egészen ás éllel.Az 8serd8k lak?inak a lelki otiáltsága, ai ránk ol@an külBnleges *atással an, nálunk sz?képpé ált, int ann@i sok ás ozzanat. a etaforáinkat konkretizáljuk, akkor kerülünk

birtokába a priití szeléletnek. 2ézzük például a kBetkez8 kifejezést Forosi kezelésbeenni. Sriití átfogalazásban: Fkézrátétel, Fkézzel tBrtén8 egunkálás, te*át ug@anaz,ait a sáánoros tesz a betegeiel.

Az 8serdei pszi)*ét azért értjük eg ol@an ne*ezen, ert tBkéletesen elképedünk att?l akonkrét szelélett8l, *og@ alakinek totálisan le*asad*at és alael@ik adállatban tart?zkod'*at a lelke. ert *a i alakit teének neezünk el, ne az állítjuk, *og@ az illet8 indenszepontb?l teeszer el8s, *ane Dg@ éljük, *og@ )sak bizon@os onatkozásban *asonl?e**ez az állat*oz. 7zzel i az 8 szeél@iségének ag@ lelkének )sak eg@ darabkáját *asítjuk leés )supán ezt a tBredéket szeél@esítjük eg, int teét. 7nnek egfelel8en, akit n8stén@'

párdu)nak neezünk, toábbra is eber arad a száunkra, )sak az eg@énisége eg@ párdu)é.A priití ebereknek azonban, iel nekik inden tudattalan lelki tartaluk konkrét, *aalakit párdu)nak *ínak, annak párdu) lelke is an, ag@ ég teljesebb *asadásnál ez a

párdu)lélek al?ságos párdu) alakjában él is a adonban.

A projek)i?t?l át*atott identitáskép ol@an ilágot *oz létre, ael@be az eber ne)sak fizikailag, *ane pszi)*ikailag is teljesen beág@az?dik, bizon@os értékben Bssze is olad ele.7nnek a ilágnak so*ase az ura, *ane )sak eg@ része. 7zért állnak a priití eberek ég



táol az eber partikularizá)i?ját?l. Azt ne is álodják, *og@ 8k lennének a teretéskoronái. <llattani osztál@ozásuk se az eberben kulinál, *ane a legrangosabb él8lén@ azelefánt, utána kBetkezik az oroszlán, azután az ?riáskíg@? ag@ a krokodil, ajd az eber, éségül az ala)son@abb rend lén@ek. Az eber ég be an sorola a terészetbe. 2e gondolarra, *og@ ural*atná a terészetet, ezért legfontosabb tBrekése arra irán@ul, *og@ eszél@es

életlenjeit8l édekezzék. A )iilizált eber iszont kísérletet tesz arra, *og@ uralkodjék aterészeten, ezért legf8bb érdekl8dése azokra a terészetes okokra terel8dik, ael@ek aterészet rejtett *el@ének a kul)sát ígérik neki. 7zért is bántja ann@ira az Bnkén@es*atalak létének feltételezése és egziszten)iájának korlátai, *isz ez esetben okkal sejlik fel

benne az a konklDzi?, *og@ alapjában ée felesleges az a tBrekése, *og@ uralja a ilágot.

Vsszefoglalásul a kBetkez8ket állapítaná eg:

Az ar)*aikus eber alapet8 sajátossága a életlen Bnkén@é*ez al? *ozzáállása, ert ailágban tBrténteknek ez az a faktora, ai neki Bssze*asonlít*atatlanul nag@obb jelent8ség,int a terészetes okok rendje. A életlen Bnkén@e eg@részt a életlenek tén@leges *aloz?'dásáb?l, ásrészt a tudattalan lélek kietüléséb8l ' az Dg@neezett participation m(sti3ue-5l '

te8dik Bssze. <bár az ar)*aikus eber száára a fenti egkülBnbBztetés ne *el@táll?,ert a projektált eseén@ ne álaszt*at? külBn az objektí fizikai tBrténést8l. 2eki a életlenazért *oli lélekt8l át*atott beaatkozás, azaz szándékolt Bnkén@es aktus, ert ne fogja fel,*og@ a szokatlan eseén@ azért rendíti eg, ert )sodálatáal ag@ ijedeléel 8 aga teretieg az erejét. Itt indenesetre ingoán@os talajra léptünk. Majon alai azért szép'e, ert énkBl)sBnzB neki a szépségetH Mag@ a dolgok szépsége késztet arra, *og@ eliserjeH VnBk j?ltudják, *og@ az eberiség legnag@obb szelleei eg@kor azzal a probléáal foglalkoztak,*og@ ajon a szentséges 2ap ilágítja'e eg a indenséget ag@ az eberi sze sugara. Azar)*aikus eber a 2apban, a )iilizált a szeében *isz, *a)sak ne orbid poéta, ag@ *aeg@általán foglalkoztatja a téa 5 kén@telen egfosztani a lelkét8l a terészetet, *og@ uralaalá *ajtsa, azaz inden 8si projek)i?t issza kell onnia, legalábbis onnan, a*ol

tárg@ilagosságra tBrekszik.Az ar)*aikus ilágban indennek an lelke, az ebernek ' *el@esebben ' az eberiségnek akollektí tudattalan a lelke, *iszen az eg@ed ég ne rendelkezik lélekkel. 2e feledjük, *og@ akrisztusi keresztelés szentségének az igén@e az eberiség lelki fejl8désének a legfontosabbérfBldkBe. A keresztség n@Djtja az eg@éni, al?ságosan létez8 lelket, de ezt ne az eg@es,ágikus keresztel8 rítus *ozza létre, *ane a keresztség eszéje, ai az ebert a ilágáallétesített ar)*aikus identitásáb?l kieeli, és eg@ ilág fBlé *el@ezett él8lénn@é aatja. og@ azeberiség ennek az ideának a ní?ját elér*esse, ez olt a keresztségnek és a szellei, azátlén@egült eber egszületésének a legalapet8bb szándéka.

A tudattalan pszi)*ol?giájában az az alapel érén@esül, *og@ inden iszon@lag Bnáll? lélek'résznek szeél@iségkaraktere an, ag@is tüstént egszeél@esül, i*el@t alkala ad?dik független egn@ilánulásra. 7**ez legszebb példák az elebetegek *allu)iná)i?i és aédiuokkal tBrtén8 kouniká)i?k. A*ol a lélek alael@ függetlenné ált része proji)iá'l?dik, ott létrejBn eg@ külBnben lát*atatlan szeél@. 4g@ jelennek eg a szokásos spiritisztaszeánszokon a szelleek, és ug@anez a *el@zet a priití ebereknél is. a lén@eges lélekrész

proji)iál?dik alakire, akkor abb?l mana lesz, azaz eg@ szokatlanul *atékon@ lén@, te*átarázsl?, boszorkán@ ag@ farkaseber stb. Az a priití elképzelés, *og@ a sáánoros azéjjelente elándorolt lélekrészeket ketre)ébe fogja, int a adarakat, a legfén@esebbenillusztrálja a ondottakat. 7zekb8l a projektuokb?l lesz a sáán mana, ezek késztetik

beszédre az állatokat, fákat és kBeket, és iel lélekrészek, éppen azért kén@szerítik feltétlenengedelességre az eg@ént. 7nnélfoga álik az elebeteg *allu)iná)i?i rabjáá, iel ezek a

projek)i?k a saját lelki teéken@ségéb8l erednek, és ezeknek tudattalanul éppen ol@an érték' ben alan@a, int a al?ban *all*at?knak, lát*at?knak és észlel*et8knek.



Lélektani szepontb?l te*át a priití ebereknek az az elképzelése, *og@ a életlen Bnkén@urala a szelleek és a arázsl?k kBdésének szándékolt kBetkezén@e, nekik alegterészetesebb ' ert elkerül*etetlen ' kBetkeztetés.

e ne áltassuk agunkat e tekintetbenW Qudniillik, *a eg@ okos priití ebernek el8adnánk ai tBkéletesen tudoán@os ag@arázatunkat, akkor 8 ádolna bennünket a legneetségesebb

babonasággal és a logika teljes *ián@áal, ert neki az a éleén@e, *og@ a 2ap ilágítja eg a0Bldet, és ne a szeünk. Il@enforán részesülte eg@szer eg@ barátot?l, FQengersze

puebl? f8nBkt8l egszég@enít8 rendreutasításban, ikor is az ágostoni éreléssel: F2on est *i)sol doinus noster, sed ui illu fe)it. X2e ez a 2ap a i Nrunk, *ane, aki teretette.Yinszinuálta. egbotránkoza riallt rá, a 2apra utata: F5, aki ott eg@, a i at@ánk,*iszen lát*atod. "el8le árad inden fén@, inden élet, sei sin)s, ait ne 8 )sinált olna.ees izgalo ett er8t rajta, birk?zott a szaakkal, égül kitBrt bel8le: Faga a *eg@lak?, akieg@edül jár, se tudná ég a tüzét se nélküle egg@Djtani. 1zebben, int e szaakkalal?jában alig le*et jelleezni az ar)*aikus álláspontot. inden *atalo kíül talál*at?, és )sak általa létez*etünk. "izon@ára, inden toábbi ag@arázat nélkül is j?l látják, *og@ankonzerálja ég a i, isteneit8l egfosztott napjainkban is a allásos gondolkodás az

ar)*aikus lélek állapotát. 1ok'sokilli? eber gondolkodik ég indig *asonl?képpen.id8n fentebb egtárg@altuk a priití eberek alapbeállít?dását a életlen Bnkén@ére, arraaz álláspontra *el@ezkedte, *og@ ez a szellei agatartásuk bizon@os fokig )élszer, ésennek egfelel8en érteles. Ro)káztassuk eg ' *a )sak eg@ per)re is ' azt a *ipotézist, *og@az Bnkén@es *atalasságokr?l sz?l? priití eléletnek ne)sak pszi)*ol?giai, *anetén@leges jogosultsága is an.

2e féljenek: ne akarok ajt?stul rontani a *ázba és BnBket a boszorkán@ság tén@szerségér8legg@8zni, )supán BnBkkel eg@ütt szeretné egfontolni, *og@ il@en kBetkeztetésekre

jutnánk, *a ' int a priitíek ' azt tételeznénk fel, *og@ inden fén@ a 2apb?l ered, *og@ adolgok Bnagukt?l szépek és *og@ az eberi lélek eg@ darabja esetleg eg@ párdu), *a te*át

igazat adnánk a priití ana'te?riának. 7 szerint az elélet szerint a szépség *at r+nk , ésne mi n@ilánítunk szépnek alait. Malaki tén(legesen BrdBg, ne pedig att?l ált BrdBggé,*og@ i ráetítettük saját gonoszságunkat. Mal?ban léteznek Bnaguk erejéb8l *atékon@eberek, a ana'szeél@iségeknek neezettek, akik az egziszten)iájukat eg@általán ne a iképzel8er8nknek kBszBn*etik. A ana'te?ria ug@anis azt jelenti, *og@ an alaiféleeg@eteesen árad? er8, ai rendkíüli *atását al?ságosan kifejti. indenre *at, ai )sak létezik, külBnben sei se olna igazi. Csakis az 8 energiája kBetkeztében tételez*et8 fel alétezés. A létez8 eg@ er8tér. Aint látják, a priití ana'te?ria eg@fajta energetikai kiegészítésképzetét kelti. Idáig bizon@ára ne okozott ne*ézséget a priití felfogás kBetése. aazonban ezt a szeléletet kBetkezetesen toább sz8jük és a fent elített lelki projek)i?katellentétükbe fordítjuk, akkor azt is állítjuk, *og@ ne a képzeletünk ag@ az érzéseink

áltoztatják a sáánt arázsl?á, *ane 8 var+zsl&, és 8 az, aki ágikusan *at ránkO *og@ aszelleeket se *allu)ináljuk, *ane Bnszántukb?l jelennek eg nekünk. a pedig il@enegállapításokra jutunk, leg@enek bár a ana'elélet logikus deriátuai, égis)sak eg*Bkkenünk és isét a i szép projek)i?'te?riánkra tekintünk issza. 2e kisebb

probléár?l an ug@anis sz?, int arr?l a kérdésr8l: ajon a lelki funk)i?k, a lélek, a szelleag@ a tudattalan bennünk keletkezett, ag@ pedig a pszi)*é a tudat képz8dése kezdeténtén@legesen szándékok és Bnkén@es *atalak forájában kíül foglalt *el@et, és a lelki fejl8désfol@aán )sak fokozatosan került az eberekbeH Majon az Dg@neezett le*asított lélekrészek alaikor igazán eg@ teljes eg@éni lélek részei oltak, aag@ Bnáll?an létez8 lelki eg@ségek,eg@szerbb kifejezéssel: szelleek, 8sBk lelkei ag@ *asonl?ak, ael@ek a fejl8dés soráninkarnál?dtak az eberbe, és fokozatosan illesztették Bssze benne azt a ilágot, ait ost a

lelkének neezünkH 7z a égkBetkeztetés kétségkíül szokatlanul *angzik, azonban alapjábanée ne teljesen érteletlen. 2e)sak a allásos, *ane a pedag?giai felfogás szerint is



ol@an lelki tartalat plántál*atunk az eberekbe, ael@ eredetileg ne olt bennük. Létezik szuggeszti? is és befol@ásolás is, s8t a legodernebb be*aiourizusnak e tekintetbenszertelen elárásai annak. A lélek kopleE Bsszeoladásának az eléletét az eg@szerszeléletben ért*et8en, külBnbBz8 forákban képezi le: például a egszállottságban és az8sBk lelkének inkarná)i?jában, a lélekándorlásba etett ' általánosan elterjedt ' *itben. Mag@

eg@ük szeüg@re a tüsszentést, aire ég indig illik az ondani: FRedes egészségéreáljék, ai azt jelenti, *og@ Freél*et8leg az Dj lélek ne árt neked. Az is *asonlít akopleE Bsszeoladás*oz, ikor tapasztaljuk saját eg@éni fejl8désünk fol@aán, *og@ azeg@ásnak ellent ond? rész*alazok *og@an forál?dnak eg@séges szeél@iséggé. atestünk a endel'féle BrBklBtt eg@ségek sokaságáb?l állt Bssze, akkor talán ne teljesenkizárt, *og@ lelkünk is azonos kBrülén@eknek olt kitée. asonl? a egg@8z8dése napjaink aterialista nézetének, ael@et az ar)*aikussal eg@ütt kBzBs tenden)ia jelleez, éspedig az,*og@ az indiiduu )supán eg@ rezultátu, ai a aterialisták szerint külBnféle terészetesokok, a priití eberek szerint a életlen Bnkén@éb8l keletkezett. indkét esetben az eg@éna kBrn@ezetében *at? szubsztan)ia lén@egtelen és életlen terékének tnik. 7z a szeléletteljesen kBetkezetes az ar)*aikus ilágkép fén@ében, a*ol is a kBzBnséges eg@ed so*ase

fontos, *ane korlátlanul p?tol*at? és feltétlenül Dland?. A aterializus a legszigorDbbkauzalitás kerül8Dtján jutott Djb?l issza a priití felfogás*oz. e a aterialisták rendszerességükb8l ad?d?an radikálisabbak, int a priití eberek. Nt?bbiaknak an eg@el8n@ükO a kBetkezetlenségük: kiételeznek a ana'szeél@iségekkel. 7zek a tBrténelifejl8dés során istenek, *8sBk és isteni királ@ok élt?ságára eelkedtek, akik ' iel az istenek BrBklétét biztosít? eledelb8l ettek ' *al*atatlanságban részesültek. "izon@, az eg@én*al*atatlanságának és aradand? értékének az eszéje ár a korai ar)*aikus fokon isfellel*et8: el8bb a kísértet*itben, ajd a korabeli ítoszokban, a*ol ég ne olt *alál, *aneaz indenkor alail@en idétlen félreértés ag@ *an@agság iatt kBetkezett be.

A priití eber nin)s tisztában felfogásának ezzel az ellentondásáal. 2égerei eg@re bizon@gatták neke, *og@ fogaluk sin)s arr?l, i tBrténik elük *aláluk után. Akkor ug@e

eg*alnak, ne lélegzenek, a *olttestet az erd8be iszik, a*ol a *iénák felfalják. 4g@ gondol'kodnak nappal, éjszaka iszont )sak Dg@ n@üzsBgnek a *alottak szelleei, akik ebert és

j?szágot egbetegítenek, egtáadják és egfojtják az éjszakai ándort stb. Az il@en ésezek*ez *asonl? kBetkezetlenségek iatt az eur?pai Dg@sz?lán kibDjna a b8réb8l, ert negondol arra, *og@ a i kulturált ilágunkban sin)s ez ásképp. Mannak eg@eteeink, el@ek az isteni beaatkozásr?l azt tartják, *og@ sz?ra se érdees, ug@anakkor an teol?giaifakultásuk. Létezik ne eg@ aterialista terészettud?s, aki obsz)én dolognak tartja, *aalail@en állatfaj akár legparán@ibb ariá)i?ját isteni Bnkén@ aktusáb?l ezetik le, és kBzbenlelke ásik rekeszében eg@ tBkéletesen felépített keresztén@ allást dédelget, ai, no*a )sak asárnaponként, de akkor szeel lát*at?an igaznak bizon@ul. át akkor iért bosszankod'nánk a priití kBetkezetlenségekenH

Az eberiség 8si gondolkodásáb?l eg@általán seil@en filoz?fiai rendszer ne ezet*et8 le,)supán antin?iák, ael@ek azonban inden korban, inden kultDrában inden probléakierít*etetlen bázisát képezik.

Majon az ar)*aikus eber representation collectives'jei él@en g@Bkereznek, ag@ )sak ol@bátnnekH Rezdetben olt az esze, ag@ )sak kés8bb az eber teretette egH 7zekre a égs8kérdésekre ne isere a álaszt, de ' befejezésül ' elondaná ég eg@ egfig@eléseet,ait az 7lgon'*eg@ség tBrzseinél tette. Vsszeissza kutatta és kérdez8skBdte allásoseszéik ag@ )ere?niáik báril@en n@oa fel8l, és *eteken át seire se bukkanta.Sedig az eberek egutattak indent és készségesen adtak felilágosítást indenr8l."eszélgetéseinket bennszülBtt tolá)s se *átráltatta, ert sok Breg férfi beszélt szua*éli

n@elen. "ár kezdetben tart?zkod?ak oltak, de aikor egtBrt a jég, a legbarátságosabbfogadtatásban részesítettek. Mallásg@akorlatukr?l azonban akkor se tudtak seit ondani.



9n azonban ne tágította, és eg@szer )sak eg@ Breg azt ondta: F(eggel, napfelkeltekor kieg@ünk a kun@*?kb?l, ten@erünkbe kBpünk és a 2ap felé tartjuk. egkérte, *og@utassa be neke a )ere?niát, és isertesse pontosan. 1z?al: er8sen belekBpnek ag@

belefDjnak a szájuk elé tartott arkukba, ajd a 2ap felé fordítják ten@erüket. egkérdezte,*og@ ez it jelent, *og@ iért )sinálják, *og@ inek fDjnak ag@ kBpnek a ten@erükbeH iába:

Findig íg@ )sinálták ' )sak ezt álaszolták. Le*etetlen olt báril@en ag@arázatot iskapno, és égül teljesen egg@8z8dte arr?l, *og@ al?ban )sak azt tudják, *og@ )sinálják,de *og@ iért teszik, azt ne. 9rtelet ne látnak ebben a teéken@ségükben, ael@*ez*asonl? gesztusokkal az Dj*oldat is kBszBntik.

Qeg@ük fel, *og@ én itt eg@ teljesen idegen jBeén@ lennék, aki azért jBtt ebbe a árosba, *og@az itt uralkod? szokásokat kutassa. 7l8szBr is letelepednék -üri)*berg illái ellett éslak?ikkal szoszédi kap)solatot létesítenék. Azután feltenné a kérdéseet üller és e@er uraknak: FRére, ondjanak alait allásg@akorlásukr?l. indkét Dr eg*Bkken: 8k so*ane ennek teploba, seir8l se tudnak és *eesen tagadják, *og@ il@en dolgokkalfoglalkoznának.

RBzben kitaaszodik, és jBn a *Dsét. 7g@ reggel külBnBs teéken@ség kBzben lepe egüller urat, buzg?n l?t'fut a kertjében, festett tojásokat rejteget el és külBnleges, n@ulat ábrá'zol? figurákat rak elléjük. (ajtaütBk in flagranti: Fát ezt a rendkíül érdekes )ere?niáteg iért titkolta el8leH ' kérdeze. Fiféle )ere?niátH iszen ez sei. 7zt indig)sináljuk *Dsétkor.

Fe *át akkor it jelentenek a tojások, a figurák, a rejtegetésH üller urat int*a fejbek?lintották olna. aga se tudja, éppol@ keéssé, int azt, *og@ it jelent a kará)son@fa, éségis )sinálja éppDg@, int a priití eberek.

7setleg a priití 8sBk tudták jobban, *og@ it tesznekH ' de ez fBlBttébb al?színtlen. Azar)*aikus eber )supán egteszi a dolgokat, és )sak a ár )iilizált tudja, *og@ it *ajt égre.

át akkor it jelent*et az 7lgon'*eg@ség kBrn@éki tBrzsek fent elített )ere?niájaH 2@il'ánal?, *og@ offert?riu X*?dolatY a 2apnak, ai ezeknek a népeknek a felkeltekor ' és )sak akkor ' mungu, azaz isteni ana. Meg@ük a n@álat, ai priití felfogás szerint a szeél@esana, g@?g@ít?', arázsl?' és életer8t tartalazO eg@ük a lélegzetet, az a Fzo*o, arabul: ru)*,*éberül: rua)*, gBrBgül: pneua, szél és szelle Qe*át a )selekés íg@ fejez*et8 ki: felajánloIstennek él8 lelkeet. 1z?tlanul égzett ia, ai akár íg@ is *angoz*atna: FNra, a Qekezedbe ajánlo lelkeet.

7z inden ok nélkül tBrténik, ag@ ideája ár az eberiség el8tt elgondolt szándék oltH

Blg@ei és uraiW 7zzel a egoldatlan probléáal fejezné be el8adásoat.

Documents

C. G. Jung - Szellem És Élet...Az Archaikus Ember (2004, 50 Oldal)