Budapest Főváros stratégiai zajtérképére épülőbudapest.hu/Documents/zajterkep/zajterkep_intezkedesi_terv.pdf · BUDAPEST . Budapest Főváros . stratégiai zajtérképére

B U D A P E S T

Budapest Főváros stratégiai zajtérképére épülő

Intézkedési Terv

2008. november

Budapest Fővárost stratégiai zajtérképére épülő Intézkedési Terv

2

1. Bevezető - előzmények 1.1. Általános ismertetés A környezeti zaj elleni küzdelem korántsem megfelelő politikáját, annak hiányosságait ismerte fel az Európai Unió Bizottsága, amikor 1996 novemberében kibocsátotta a közösségi zajpolitikáról szóló un. „Zöld Könyv”-ét, melyben a megtett intézkedéseket és azok eredményeit tekintették át. Megállapítást nyert, hogy Európa „elzajosodott”, mivel az eddig követett szabályozási elvet követték, miszerint a környezeti zaj helyi, tagállami probléma. Az önkritikus helyzetelemzés után felvázolta a dokumentum azokat a szükséges lépéseket, melyekkel a felhalmozódott problémák kezelhetők. Ennek az új politikának az eredménye egy olyan keretszabályozás megalkotása lett, amely a környezeti zaj kezelésére vonatkozó kötelező előírásokat tartalmazza. Az ezt magába foglaló 2002/49/EK irányelvet 2002. június 25-én fogadták el, kihirdetésére 2002. július 18-án került sor. Az új szabályozás legfőbb eleme és lényege, hogy első lépésben un. stratégiai zajtérképeket kell készíteniük a tagállamoknak a területükön található, meghatározott kritériumok szerinti

• nagyvárosi agglomerációkra, • fontosabb, nagy forgalmú közutakra, • fontosabb, nagy forgalmú vasútvonalakra, és • fontosabb, nagy forgalmú repülőterekre.

Ezek a stratégiai zajtérképek a jelentős zajforrások, zajforrás-csoportok (közút, vasút, üzemi forrás, repülési zaj) által okozott terhelésen kívül információkat szolgáltatnak a zaj által érintett lakosság, lakóépületek, érzékeny intézmények (kórházak, iskolák stb.) érintettségére vonatkozóan is. Ez azonban csak az első lépés a környezeti zaj kezelésével kapcsolatban – megteremti az alapot és a lehetőséget arra, hogy felépíthető legyenek a lehető leghatékonyabb közép- és hosszú távú zajcsökkentési tervek. Az irányelv – és a hazai szabályozás is – ezért a stratégiai zajtérképek elkészítésének kötelezettségén túl előírja az ún. „intézkedési tervek” készítésének kötelezettségét is. A szabályozás ezen két eleme, a stratégiai zajtérkép és intézkedési terv egymással szoros egységet alkot, a vonatkozó jogszabályok minden esetben együttesen, egymásra épülve


3

tartalmazzák mindkét elemet – a stratégiai zajtérképek és az intézkedési tervek elkészítésének kötelezettségét. Nem lehet intézkedési tervet készíteni stratégiai zajtérkép nélkül – illetve nincs értelme a stratégiai zajtérképnek önmagában, intézkedési terv készítése nélkül. Az uniós tagállamok irányelvben foglalt kötelezettsége volt, hogy az előírásokat jogrendjükbe beépítsék, illetve az is, hogy a megadott kritériumok szerint stratégiai zajtérképeket, intézkedési terveket (jogszabályban előírt tartalommal) adott határidőre az Európai Unió Bizottságának megküldjék. Az Európa-szerte – és így Magyarországon is – az eddig követett módszerek nem voltak alkalmasak átfogó, eredményes zaj elleni védelmi stratégia kialakítására, ám ettől a szabályozástól ez már méltán elvárható lesz. Az irányelvben rögzített eljárás valamennyi elemének végrehajtásával teljesíthető azon új, európai szintű stratégia, amellyel valóban eredményesen felvehető a küzdelem ezzel a környezetszennyezéssel szemben. 1.2. Jogszabályi háttér, követelmények A hivatkozott EU irányelv hazai jogrendbe illesztése a következő jogszabályokkal valósult meg:

• a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

• a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/ 2004. (X. 20.) Korm. rendelet • a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes

szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. A törvény 2004. évi parlamenti módosításával a következő kiegészítések történtek meg: 46. § (4) bekezdés: „A külön jogszabályban meghatározott települési önkormányzatnak az (1) bekezdés e) pontjában előírt környezetállapot-értékelést környezeti zajra vonatkozóan - a külön jogszabályban meghatározott területekre, létesítményekre, és az ott előírtak szerint - stratégiai zajtérkép alapján kell elkészítenie.”


4

47. § (1) bekezdés: „A 46. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen: e) … a zaj és rezgés elleni védelem, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési terveket” 110. § (7) bekezdés: „Felhatalmazást kap a Kormány, hogy… p) megállapítsa a környezeti zaj mérséklésének feltételeit megteremtő stratégiai zajtérképek, valamint az erre épülő intézkedési tervek készítésére kötelezettek körét, azok tartalmi követelményeit, elkészítésük határidejét, továbbá az ezzel kapcsolatos eljárás és adatszolgáltatás rendjét.” A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/ 2004. (X. 20.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdés „A rendelet hatálya kiterjed Budapest és vonzáskörzete, – amely Budapest – Dunakeszi – Fót – Csömör – Kistarcsa – Kerepes – Pécel – Vecsés – Gyál – Dunaharaszti – Szigetszentmiklós – Diósd – Érd – Halásztelek – Törökbálint – Budaörs – Budakeszi – Solymár – Üröm – Budakalász – Pomáz – Szentendre –, által a külön jogszabály szerinti beépítésre szánt területeken, továbbá a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területeken keltett zaj értékelésére és kezelésére, valamint az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásra.” 2.§ (1) bekezdés „Az 1. § (1) bekezdés a-c) pontjaiban meghatározott területekre stratégiai zajtérképet és intézkedési tervet kell készíteni.” 5. sz. melléklet Az intézkedési terv minimális tartalmi követelményeit tartalmazza. A stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet A stratégiai zajtérképek elkészítésére vonatkozó részek:

• 2. § a zajtérkép előkészítésére vonatkozó általános rendelkezések • 3. § a közútra vonatkozó adatok • 4. § a vasútra vonatkozó adatok • 5. § a repülőtérre vonatkozó adatok • 6. § az üzemi létesítményre vonatkozó adatok


5

• 7. § a zajjellemzők és a terjedési modell • 8. § a zajtérkép megjelenítése • 9. § dokumentáció

Az intézkedési tervek elkészítésére vonatkozó részek:

• 10. § - az intézkedési terv szabályai 1.3. Az intézkedési tervekre vonatkozó előírásokról 1.3.1. Mire vonatkozóan, milyen céllal és milyen időtávlatra kell az intézkedési tervet készíteni, az abban foglaltakat megvalósítani? - A zaj ellen védendő, védelemre szánt csendes területekre Cél: a zaj növekedésének megakadályozása Ezek azok a területek, ahol: a stratégiai küszöbértékek nem haladják meg a következő szinteket:

• üzemi létesítmény esetén Lden = 46 dB, Léjjel = 40 dB, • közlekedési zajforrás esetén Lden = 63 dB, Léjjel = 55 dB.

Határidő: Nincs meghatározva - A küszöbértékek feletti zajjal terhelt területekre I. Cél: rangsorolt intézkedések a zajcsökkentésre, illetve elleni védelemre Ezek azok a területek, ahol: a stratégiai küszöbértékek meghaladják a következő szinteket:


Határidő: 10 évnél nem hosszabb - A küszöbértékek feletti zajjal terhelt területekre II. Cél: a rangsorolt intézkedések a zajcsökkentésre, illetve elleni védelemre Ezek azok a területek, ahol: a stratégiai küszöbértékek meghaladják a következő szinteket:


Határidő: 5 évnél nem hosszabb


6

1.3.2. Az intézkedési tervek főbb tartalmi követelményei A 280/2004. (X. 20.) Korm. rendeletben (továbbiakban: KR) foglaltaknak megfelelően Az intézkedési tervben a következő – most a teljesség igénye nélkül elsősorban az érdemi követelményekre helyezve a hangsúlyt – információkat, adatokat kell megadni.

• a stratégiai zajtérképek alapján feltárt problémák – érintettség – értékelése, a fejlesztésre szoruló helyzetek feltárása;

• a korábban végrehajtott és előkészítés alatt álló zajcsökkentési intézkedések megnevezése;

• a következő öt év során megteendő intézkedések (beleértve a csendes övezetek és a zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek megőrzését célzó intézkedéseket;

• hosszú távú zajcsökkentési stratégia megadása; • pénzügyi stratégia (költségvetések, költséghatékonysági felmérések, költség-haszon

értékelések) megadása; • jelentés a közvélemény tájékoztatásáról • az intézkedési terv végrehajtásának és eredményeinek értékelése.

A 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendeletben (továbbiakban: MR) foglaltaknak megfelelően Ismét csak a főbb előírásokat figyelembe véve:

• Az intézkedési tervek készítése során a hatékony zajcsökkentést célzó intézkedéseket együttesen kell figyelembe venni.

• A zajforrásnál elvégzett, megelőzést célzó zajcsökkentési intézkedések az intézkedési tervben elsőbbséget kell, hogy kapjon.

Az Intézkedési Terv dokumentációja a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletében rögzített követelmények szerint készült el.


7

AZ INTÉZKEDÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ JOGASZABÁLYI ELŐÍRÁSOKNAK MEGFELELŐ

TARTALMA 2. Budapest Főváros területén számításba vett zajforrások leírása (KR. 5. sz. melléklet 1. pont) Az Intézkedési Terv tartalmi követelményei között a rendelet elsőként előírja, hogy a meghatározott területen számításba vett zajforrásokat kell ismertetni. Budapest Főváros területén valamennyi zajforrás-csoport megtalálható, ezeket felsorolása kerületenként a következő. Megjegyzés: a közúti közlekedés esetén a vonatkozó jogszabályi előírások szerint a forgalmi zajforrások közé értendők a HÉV-, villamos és felszín feletti metróvonalak is. 2.1. Közúti közlekedés: I. kerület: Csalogány utca, Fő utca, Dezső utca, Hegyalja út, Győző utca, Szirtes út, Sánc utca, Várfok út, Attila utca, II. kerület: Apostol utca, Bimbó utca, Bognár utca, Budakeszi út, Cimbalom utca, Csatárka út, Fillér utca, Frankel Leó út, Gábor Áron utca, Hankóczy Jenő utca, Hidász utca, Hidegkúti út, Hűvösvölgyi út, Kapy utca, Lipótmezei út, Lóczy L. utca, Margit körút, Máriaremetei út, Nagyrét utca, Pasaréti út, Pusztaszeri út, Rómer Flóris utca, Sarolta utca, Széher utca, Szemlőhegy utca, Szilágyi Erzsébet fasor, Törökvész út, Vérhalom utca, Völgy utca, Zöldlomb utca III. kerület: Batthyány utca, Bécsi út, Bojtár utca, Czetz János utca, Donát utca, Dózsa György utca, Erdőalja út, Farkastorki út, Folyondár utca, Kadosa utca, Lajos út, Pacsirtamező utca, Rákóczi utca, Szentendrei út, Szépvölgyi út, Táborhegyi lejtő, Tavasz utca, Toronya utca, Ürömi út, Váradi utca, Viharhegyi út, Vörösvári út, Zay utca IV. kerület: Árpád út, Baross utca, Berda J. utca, Berlini utca, Erdősor utca, Farkaserdő út, Fóti út, Görgey Artúr út, Iglói utca, Irányi Dániel utca, István út, Károlyi István utca, Kiss Ernő utca, Kiss János utca, Leiningen Károly utca, Mártírok útja, Megyeri út, Nádor utca, Petőfi Sándor utca, Pozsonyi utca, Szent Imre utca, Szilágyi út, Váci út V. kerület:


8

Alkotmány utca, Bajcsy Zsilinszky út, József Attila utca, Károly körút, Kossuth Lajos utca, Nádor utca, Szabadsajtó út, Vámház körút VI: kerület: Andrássy út, Bajza utca, Benczúr utca, Dózsa György út, Király utca, Nagymező utca, Podmaniczky utca, Teréz körút, Városligeti fasor VII. kerület: Damjanich út, Dózsa György út, Rottenbiller utca, Dohány utca, Rákóczi út, Erzsébet körút VIII. kerület: Baross utca, Elnök utca, Fiumei út, Hungária körút, József körút, Könyves Kálmán körút, Orczy út, Üllői út IX. kerület: Ferenc körút, Haller utca, Közraktár utca, Mester utca, Soroksári út, Vágóhíd utca X. kerület: Bihari utca, Felsőcsatári út, Gergely utca, Gyömrői út, Heves utca, Jászberényi út, Kada utca, Keresztúri utca, Körősi Csoma Sándor út, Mádi utca, Sírkert út, Üllői út Vaspálya utca XI. kerület: Andor utca, Bartók Béla utca, Bocskai út, Budafoki út, Budaörsi út, Dayka Gábor utca, Előpatak utca, Etele út, Fehérvári út, Háromszék utca, Hengermalom utca, Karinthy Frigyes út, Karolina utca, Nagyszőlős utca, Rétköz utca, Sáfrány utca, Sasadi út, Szüret utca, Tétényi út, Villányi út XII. kerület: Városmajor út, Kútvölgyi út, Kútvölgyi lejtő, Diós árok, Kiss Áron utca, György Aladár utca, Alsó Svábhegy út, Istenhegyi út, Bürök utca, Pagony utca, Németvölgyi út, Böszörményi út, Alkotás utca, Kiss János Altábornagy út, Hegyalja út, Törökbálinti út XIII. kerület: Béke utca, Dózsa György út, Dráva utca, Fáy utca, Fiastyúk utca, Gyöngyösi utca, Lehel út, Mór utca, Násznagy utca, Pap Károly utca, Petneházy utca, Reitter Ferenc utca, Röppentyű utca, Róbert Károly körút, Szent István körút, Szent László utca, Tatai utca, Újpesti rakpart, Váci út, Vágány utca


9

XIV. kerület: Bánki Donát utca, Cinkotai út, Csömöri út, Egressy út, Erzsébet királyné útja, Fogarasi út, Füredi utca, Hungária körút, Kerékgyártó utca, Kerepesi út, M3 bevezető, Mexikói út, Miskolci út, Mogyoródi út, Nagy Lajos király útja, Öv utca, Rákospatak utca, Róna utca, Stefánia út, Szentmihályi út, Szőnyi út, Szugló utca, Telepes utca, Thököly út, Ungvár utca, Vezér utca XV. kerület: Bánkút utca, Demszky utca, Drégelyvár utca, Erdőkerülő utca, Fő út, Kazinczy utca, Kolozsvár utca, Kossuth Lajos utca, M3 bevezető, Nyírpalota utca, Páskomliget utca, Pozsonyi utca, Rákosmező út, Régi fóti út, Széchenyi út, Szentmihályi út, Sződliget utca, Zsókavár utca XVI. kerület: Állás utca, Baross Gábor utca, Bökényföldi út, Budapesti út, Csömöri út, György utca, Hősök fasor, József utca, Margit utca, Mátyás király utca, Pálya utca, Rákóczi út, Rákosi út, Rákospalotai határút, Rózsa utca, Szlovák utca, Timur utca, Újszász utca, Veres Péter utca, Vidám vásár utca XVII. kerület: 501. utca, Ananász utca, Baross utca, Borsó utca, Cinkotai út, Czeglédi M. utca, Csabai út, Diadal utca, Ferihegyi út, Gyöngytyúk utca, Lemberg utca, Liget utca, Lőrinci út, Melczer utca, Naplás utca, Péceli út, Pesti út, Szabadság utca, Szent Imre herceg utca, Táncsics Mihály út, Tarcsai út, XVII. utca, XVIII. utca ,Zrínyi utca XVIII. kerület: Ferihegyi repülőtérre vezető út, Halomi utca, Királyhágó utca, Lőrinc utca, Margó Tivadar utca, Nagybánya utca, Nagykőrösi út, Nemes utca, Petőfi utca, Pozsony utca, Ráday Gedeon utca, Sallai Imre utca, Szabadka utca, Száva utca, Törvény utca, Üllői út, Vasút utca XIX. kerület: Ady Endre út, Határ út, Hofherr Albert utca, Nádasdy utca, Nagykőrösi út, Szabó Ervin utca, Vas Gereben utca, Zalaegerszegi utca, XX. kerület: Előd utca, Jókai Mór utca, Knézich utca, Kossuth Lajos utca, Mártírok útja, Nagysándor József utca, Szabadka utca, Temesvár utca, Török Flóris utca, Vágóhíd utca, Wesselényi utca


10

XXI. kerület: Ady Endre út, Csőgyár utca, II. Rákóczi út, Kassai utca, Katona József utca, Késmárki utca, Kossuth Lajos utca, Kölcsey utca, Ságvári Endre utca, Szebeni utca, Széchenyi István utca, Szent István utca XXII. kerület: Ady Endre utca, Gádor utca, Mező utca, Nagytétényi út, Tóth József utca XXIII. kerület: Grassalkovich út, Templom utca, Vecsési út, Hősök tere, Haraszti út, Hunyadi utca, Újtelepi út 2.2.Vasúti közlekedés A vasúti közlekedés esetén azokat a vasútvonalakat kell megadni (szintén kerületenként), amelyek zajkibocsátásával a stratégia zajtérképek készítésénél számoltak. I. kerület: 1-es vasútvonal 30-as vasútvonal 40-es vasútvonal II. kerület: - III. kerület: 2-es vasútvonal IV. kerület: 70-es vasútvonal V. kerület: - VI: kerület: 2-es vasútvonal 70-es vasútvonal 71-es vasútvonal 100-as vasútvonal 142-es vasútvonal VII. kerület: -


11

VIII. kerület: 1-es vasútvonal 80-as vasútvonal 120-as vasútvonal 150-es vasútvonal IX. kerület: 1-es vasútvonal 150-es vasútvonal X. kerület: 1-es vasútvonal 80-as vasútvonal 100-as vasútvonal 120-as vasútvonal 142-es vasútvonal 150-es vasútvonal Körvasút XI. kerület: 1-es vasútvonal 30-as vasútvonal

40-es vasútvonal XII. kerület: - XIII. kerület: 2-es vasútvonal XIV. kerület: 2-es vasútvonal 70-es vasútvonal 71-es vasútvonal 100-as vasútvonal 142-es vasútvonal Körvasút XV. kerület: 70-es vasútvonal XVI. kerület: - XVII. kerület:


12

80-as vasútvonal 120-as vasútvonal XVIII. kerület: 100-as vasútvonal 142-es vasútvonal XIX. kerület: - XX. kerület:

142-es vasútvonal XXI. kerület: - XXII. kerület: 30-as vasútvonal 40-es vasútvonal XXIII. kerület: 150-es vasútvonal 2.3.Légi közlekedés

• Hármashatárhegyi repülőtér • Budaörsi repülőtér

A Ferihegyi repülőtér stratégiai zajtérképe nem e program keretében került kidolgozásra, azt a KTI Kht, a GKM kijelölt szervezete készítette, ezért a repüléstől eredő zajterhelés értékelése sem képezte a Fővárosi Önkormányzat feladatát.


13

2.4. Üzemi zajforrások Általános megjegyzés: A 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti üzemi létesítményekre (IPPC-üzemek) határozza meg a zajtérképezési feladatokat. A stratégiai zajtérkép számításakor a főváros területén összesen 43 üzem (45 telephelyen) lett figyelembe véve. Kerületenként:

• III. kerület: 3 db • IV. kerület: 5 db • VIII. kerület: 1 db • IX. kerület: 2 db • X. kerület: 9 db • XI. kerület: 2 db • XIII. kerület: 1 db • XIV. kerület: 2 db • XV. kerület: 3 db • XVII. kerület: 2 db • XVIII. kerület: 3 db • XIX. kerület: 1 db • XXI. kerület: 4 db • XXII. kerület: 1 db • XXIII. kerület: 4 db

A stratégiai zajtérképen szereplő üzemek pontos megnevezése Budapest Főváros területén:

Üzem megnevezése Cím FŐTÁV Zrt. Óbudai fűtőmű 1032 Budapest, Zápor u. 70. FŐTÁV Zrt. Észak-budai fűtőmű 1037 Budapest, Kunigunda út 49. Wienerberger Téglaipari Zrt. Solymár I. Téglagyár 1037 Budapest, Solymárvölgy Messer Hungarogáz Kft. 1044 Budapest, Váci út 117. EURO-METALL Kft. 1045 Budapest, Elem u. 3-7. Chinoin Zrt. 1045 Budapest, Tó u. 1-5. Újpesti Erőmű 1045 Budapest, Tó u. 7. GE Hungary Zrt. – Törzstelep 1047 Budapest, Váci út 77. Metal-Art Nemesfémipari Zrt. 1089 Budapest, Üllői út 102. Budapesti Vegyiművek Zrt. 1097 Budapest, Illatos út 19-23. sz. CF Pharma Gyógyszergyártó Kft. 1097 Budapest, Kén utca 5. Richter Gedeon Nyrt. 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21. Dreher Sörgyárak Zrt. 1106 Budapest, Jászberényi út 7-11.


14

Üzem megnevezése Cím EGIS Gyógyszergyár Nyrt. 1106 Budapest, Keresztúri út 30-38. Kőbányahő Távhőtermelő és Szolgáltató Kft. 1106 Budapest, Keresztúri út 30-38. Globus Konzervipari Nyrt. 1106 Budapest, Maglódi út 47. RESIN Műanyagfeldolgozó és Felületvédelmi Kft. 1106 Budapest, Mázsa u. 7. ALPHARMA Gyógyszervegyészeti Kft. 1107 Budapest, Szállás u 1-3. Szilor Termelő és Kereskedelmi Kft. 1107 Budapest, Szállás u. 16/a Műgyanta – DOROLAC Kft. telepe 1108 Budapest, Újhegyi út 3. Finomvegyszer Szövetkezet 1116 Budapest, Fehérvári út 160. Kelenföldi Erőmű 1117 Budapest, Budafoki út 52. Révész Fűtőmű 1138. Budapest, Révész u. 18. FŐTÁV Zrt. Füredi u-i fűtőmű 1144 Budapest, Füredi út 53-63. REANAL Finomvegyszergyár Zrt. 1147 Budapest, Telepes u. 53. Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. –Hulladékhasznosító Mű

1151 Budapest, Mélyfúró utca 10-12.

Palota Környezetvédelmi Kft. 1151 Budapest, Szántóföld út 4. FŐTÁV Zrt. Újpalotai fűtőmű 1158 Budapest, Késmárk u. 2-4. EVM Háztartásvegyipari és Kozmetikai Zrt 1172 Budapest, Cinkotai út 26. FŐTÁV Zrt. Rákoskeresztúri fűtőmű 1173 Budapest, Gyökér u. 61-63. Kispesti Erőmű 1183 Budapest, Nefelejcs u. 2. Dunaferr Lőrinci Hengermű Kft. 1184 Budapest, Hengersor u. 38. Cséri telep Ártalmatlanító Üzem 1186 Budapest, Ipacsfa u. 19. Rába Kispest Öntöde és Gépgyár Kft. 1195 Budapest, Hoffher Albert u. 3 - 15. Csepel II Erőmű 1211 Budapest, Hőerőmű u.3. FémAlk Fémöntészeti és Alkatrészgyártó Zrt. 1211 Budapest, Öntöde u. 2-12. Csepel I Erőmű 1211 Budapest, Színesfém u. Dunapack Papír és Csomagolóanyag Zrt. 1215 Budapest, Duna u. 42. Storechem Kft. 1225 Budapest, Nagytétényi út 221-225. Táborplaszt Kft. Ipari folyékonyhulladék- kezelő telep

1237 Budapest, Szilágyi Dezső u. 101.

TRILAK Festékgyártó Kft. 1238 Budapest, Grassalkovich út 4. P+M Polimer Kft. 1238 Budapest, Helsinki út 114. Első Vegyi Industria Rt. – Központi telephely 1238 Budapest, Helsinki út 138. 3. Az Intézkedési Terv készítésére kötelezett megnevezése (KR. 5. sz. melléklet 1. pont) Az Intézkedési Terv tartalmi követelményei között a rendelet előírja az intézkedési terv készítésére kötelezett megnevezését. A KR 1.§ (3) bekezdés a) pontjában megadottak szerint Budapest esetében stratégiai zajtérkép és az intézkedési terv készítésére kötelezett a Fővárosi Önkormányzat.


15

4. A kapcsolódó jogszabályok megnevezése (KR. 5. sz. melléklet 1. pont) A kapcsolódó jogszabályok a következők:

• A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: KR)

• A stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet (továbbiakban: MR)

5. A stratégiai küszöbértékek (KR. 5. sz. melléklet 1. pont) A stratégiai küszöbértékeket a KR. 9.§ (3) bekezdése írja elő, melyek a következők:


6. A stratégiai zajtérképezés eredményeinek összefoglalása (KR. 5. sz. melléklet 1. pont) Az Intézkedési Terv tartalmi követelményei között a KR rendelet előírja a stratégiai zajtérképezés eredményei összefoglalásának kötelezettségét. 6.1. Az egész napi terhelés (Lden) értékelése közútra, vasútra, repülésre 6.1.1. Közút A jelentősnek mondható – egyértelműen küszöbérték feletti sávba eső – zajterheléssel érintett útszakaszok felsorolása (kerületenként, az EU Bizottság részére megküldendő, a KR-ben meghatározott 5 dB-es sávokba soroltan):

I. kerület

Vérmező út 70-75 dB Attila utca 65-70 dB Csalogány utca 65-70 dB Dezső utca 65-70 dB Fő utca 65-70 dB Győző utca 65-70 dB Hegyalja út (Avar utca - Czakó utca) 65-70 dB Sánc utca 65-70 dB


16

I. kerület

Szirtes út 65-70 dB Várfok út 65-70 dB

II. kerület

Margit körút 75-80 dB Budakeszi út (Árnyas utcáig) 70-75 dB Frankel Leó út 70-75 dB Gábor Áron utca 70-75 dB Hűvösvölgyi út 70-75 dB Kapy utca 70-75 dB Szilágyi Erzsébet fasor (Kútvölgyi út - Krisztina körút) 70-75 dB Apostol utca 65-70 dB Bimbó utca 65-70 dB Bognár utca 65-70 dB Cimbalom utca 65-70 dB Csatárka út 65-70 dB Fillér utca 65-70 dB Hankóczy Jenő utca 65-70 dB Hidász utca 65-70 dB Hidegkúti út 65-70 dB Lipótmezei út 65-70 dB Lóczy Lajos utca 65-70 dB Máriaremetei út 65-70 dB Nagyrét utca (Villám utca - Széchenyi utca) 65-70 dB Pasaréti út 65-70 dB Pusztaszeri út 65-70 dB Rómer Flóris utca 65-70 dB Sarolta utca 65-70 dB Széher utca 65-70 dB Szemlőhegy utca 65-70 dB Szilágyi Erzsébet fasor (Budakeszi út - Kútvölgyi út) 65-70 dB Törökvész út 65-70 dB Vérhalom utca 65-70 dB Völgy utca (Vadászkerti utca - Nyéki út) 65-70 dB Zöldlomb utca (Pitypang utca- Szépvölgyi útig) 65-70 dB


17

III. kerület

Batthyány utca (Szent István utca - Attila utca) 75-80 dB Lajos utca 75-80 dB Pacsirtamező utca 75-80 dB Vörösvári út (Vihar utca - Hévíz utca) 75-80 dB Bécsi út 70-75 dB Rákóczi utca 70-75 dB Szentendrei út (Raktár utca - Bogdáni út) 70-75 dB Szépvölgyi út (Váradi Sándor utca - Mátyáshegyi út) 70-75 dB Tavasz utca 70-75 dB Bojtár utca (Kunigunda utca - Bécsi út) 65-70 dB Czetz János utca (Mátyás király utca - Czetz János) 65-70 dB Donát utca 65-70 dB Dózsa György utca 65-70 dB Erdőalja út (Királylaki köz - Viharhegyi út) 65-70 dB Farkastorki út (Bécsi út - Viharhegyi út) 65-70 dB Folyondár utca 65-70 dB Kadosa utca (Palicsi utca - Nánási utca) 65-70 dB Szentendrei út (Zsófia utca - Határ utca) 65-70 dB Szentendrei út (Zsófia utca - Emőd utca) 65-70 dB Táborhegyi lejtő 65-70 dB Toronya utca 65-70 dB Ürömi út (Dózsa György utca - Rókahegyi út) 65-70 dB Váradi S. utca 65-70 dB Viharhegyi út 65-70 dB Zay út 65-70 dB

IV. kerület

Árpád út 75-80 dB Váci út 75-80 dB Fóti út 70-75 dB Görgey Artúr út 70-75 dB István út 70-75 dB Kiss Ernő utca 70-75 dB Megyeri út 70-75 dB Baross utca 65-70 dB Berda J. utca 65-70 dB Berlini utca 65-70 dB Erdősor utca 65-70 dB


18

IV. kerület

Farkaserdő út 65-70 dB Iglói utca 65-70 dB Irányi Dániel utca 65-70 dB Károlyi István utca 65-70 dB Kiss János utca 65-70 dB Leiningen Károly utca 65-70 dB Mártírok útja 65-70 dB Nádor utca 65-70 dB Petőfi Sándor utca 65-70 dB Pozsonyi utca 65-70 dB Rózsa utca 65-70 dB Szent Imre utca 65-70 dB Szilágyi út 65-70 dB

V. kerület

József Attila utca (Október 6. utca - Bajcsy Zsilinszky út) 75-80 dB Kossuth Lajos utca 75-80 dB Szabadsajtó út 75-80 dB Vámház körút 75-80 dB Bajcsy Zsilinszky út 70-75 dB Károly körút 70-75 dB Alkotmány utca 65-70 dB Nádor utca 65-70 dB

VI. kerület

Teréz körút 75-80 dB Andrássy út (Bajza utca - Izabella utca) 70-75 dB Andrássy út (Bajza utca - Dózsa György út) 65-70 dB Andrássy út (Izabella utca - Bajcsy Zsilinszky) 65-70 dB Bajza utca (Szondi utca - Városligeti fasor) 65-70 dB Benczúr utca 65-70 dB Dózsa György út 65-70 dB Király utca (Teréz körút - Nagymező utca) 65-70 dB Nagymező utca (Dessewffy utca - Király utca) 65-70 dB Podmaniczky utca 65-70 dB Városligeti fasor 65-70 dB


19

VII. kerület

Erzsébet körút 75-80 dB Rákóczi út 75-80 dB Damjanich út 70-75 dB Dohány utca (Síp utca - Károly körút) 65-70 dB Dózsa György út (István utca - Damjanich utca) 65-70 dB Rottenbiller utca 65-70 dB

VIII. kerület

József körút 75-80 dB Üllői út (Orczy út - Múzeum körút) 75-80 dB Hungária körút 70-75 dB Könyves Kálmán körút (Vajda Péter utca - Üllői út) 70-75 dB Baross utca 65-70 dB Elnök utca 65-70 dB Fiumei út (Kőbányai út - Salgótarjáni út) 65-70 dB Orczy út 65-70 dB Üllői út (Könyves Kálmán körút - Vágóhíd utca) 65-70 dB

IX. kerület

Ferenc körút 75-80 dB Soroksári út (Vágóhíd utca - Ferenc körút) 75-80 dB Haller utca 70-75 dB Közraktár utca 70-75 dB Vágóhíd utca 70-75 dB Mester utca (Haller utca - Ferenc körút) 65-70 dB Mester utca (Szabadkai út - Illatos út) 65-70 dB

X. kerület

Körősi Csoma Sándor út (Bánya utca - Harmat utca) 75-80 dB Üllői út (Ceglédi út - Kőér utca) 75-80 dB Bihari utca (Jegenye utca - Horog utca) 70-75 dB Gergely utca (Noszlopy utca - Szlávy utca) 70-75 dB Gyömrői út (Kőér utca - Noszlopy utca) 70-75 dB Jászberényi út (Fehér út - Tárna utca) 70-75 dB Sírkert út 70-75 dB Felsőcsatári út (álmos utca - Hangár utca) 65-70 dB Heves utca (Pilisi utca - Dömsödi utca) 65-70 dB Kada utca 65-70 dB


20

X. kerület

Keresztúri utca (Kerepesi út - Rákosvölgyi utca) 65-70 dB Mádi utca (Sibrik Miklós utca - Hangár utca) 65-70 dB Vaspálya utca (Román utca - Lámpagyár utca) 65-70 dB

XI. kerület

Bartók Béla utca (Tétényi út - Szent Gellért tér) 75-80 dB Budaörsi út (Hegyalja út - Töhötöm utca) 75-80 dB Budaörsi út (Beregszász utca - Rahó utca) 75-80 dB Karinthy Frigyes út 75-80 dB Nagyszőlős utca (Karolina út - Jászóvár utca) 75-80 dB Andor utca (Thán Károly utca - Fehérvári út) 70-75 dB Bocskai út (Nagyszőlős utca - Október 23. utca) 70-75 dB Budafoki út (Karinthy Frigyes utca - Szent Gellért tér) 70-75 dB Fehérvári út 70-75 dB Karolina út (Nagyszőlős utca - Villányi út) 70-75 dB Sasadi út 70-75 dB Villányi út (Szüret utca - Budaörsi út) 70-75 dB Budaörsi út (Gazdagréti út - Beregszász utca) 65-70 dB Dayka Gábor utca (Budaörsi út - Előpatak utca) 65-70 dB Előpatak utca (Dayka Gábor utca - Sasadi út) 65-70 dB Etele út (Etele tér - Tétényi út) 65-70 dB Háromszék utca (Sasadi út - Rétköz utca) 65-70 dB Hengermalom utca (Szerémi út - Budafoki út) 65-70 dB Rétköz utca 65-70 dB Sáfrány utca 65-70 dB Szüret utca (Villányi út - Somlói út) 65-70 dB Tétényi út (Bártfai utca - Bartók Béla út) 65-70 dB Tétényi út (Bikszádi út - Kondorosi út) 65-70 dB

XII. kerület

Alkotás utca 70-75 dB Böszörményi út 70-75 dB Bürök utca 70-75 dB Hegyalja út (Aladár utca - Mészáros utca) 70-75 dB Németvölgyi út 70-75 dB Alsó Svábhegy út 65-70 dB Diós árok 65-70 dB György Aladár utca (Kis Áron utca - Kútvölgyi út) 65-70 dB Istenhegyi út 65-70 dB


21

XII. kerület

Kiss Áron utca 65-70 dB Kiss János Altábornagy út 65-70 dB Kútvölgyi lejtő 65-70 dB Kútvölgyi út 65-70 dB Pagony utca 65-70 dB Törökbálinti út 65-70 dB Városmajor út 65-70 dB

XIII. kerület

Róbert Károly körút (Esztergomi út - Béke utca) 75-80 dB Szent István körút 75-80 dB Váci út (Nyugati tér - Árpád út) 75-80 dB Béke utca 70-75 dB Lehel utca (Dózsa György út- Lehet tér) 70-75 dB Dózsa György út 65-70 dB Dráva utca 65-70 dB Fáy utca (Röppentyű utca- Váci út) 65-70 dB Fiastyúk utca (Násznagy utca - Göncöz utca) 65-70 dB Gyöngyösi utca (Béke utca - Göncöl utca) 65-70 dB Mór utca (Reitter Ferenc utca- ) 65-70 dB Násznagy utca (Gyöngyös utcáig) 65-70 dB Pap Károly utca 65-70 dB Petneházy utca 65-70 dB Reitter Ferenc utca 65-70 dB Röppentyű utca 65-70 dB Szent László utca (Róbert Károly körút - Kisgömb utca) 65-70 dB Tatai utca 65-70 dB Újpesti rakpart (Jászai Mari tér - Szent István Park) 65-70 dB Vágány utca 65-70 dB

XIV. kerület

Erzsébet királyné útja 75-80 dB Hungária körút (Kerepesi út - Kós Károly sétány) 75-80 dB Thököly út 75-80 dB Csömöri út 70-75 dB Fogarasi út (Róna utca - Öv utca) 70-75 dB Füredi utca (Vezér utca - Nagy Lajos király útja) 70-75 dB Kerepesi út (Hungária út - Pongrác utca) 70-75 dB M3 bevezető (Nagy Lajos király útja - Rákospatak utca) 70-75 dB


22

XIV. kerület

Nagy Lajos király útja (Bánki Donát utca - Kacsóh Pongrác utca) 70-75 dB Telepes utca 70-75 dB Bánki Donát utca 65-70 dB Cinkotai út (Vágóhegy utca - Egressy út) 65-70 dB Egressy út 65-70 dB Füredi utca (Vezér utca - Rákosi utca) 65-70 dB Kerékgyártó utca (Öv utca - Rákospatak utca) 65-70 dB Mexikói út (Kerepesi út - Mogyoród út) 65-70 dB Miskolci út (Csömöri út - Erzsébet királyné útja) 65-70 dB Mogyoródi út (Róna utca - vezér utca) 65-70 dB Öv utca (Mogyoródi utca - Egressy út) 65-70 dB Öv utca (Telepes utca - Erzsébet királyné útja) 65-70 dB Rákospatak utca (Ungvár utca - Csömöri út) 65-70 dB Róna utca 65-70 dB Stefánia út 65-70 dB Szentmihályi út 65-70 dB Szőnyi út (Teleki Blanka utca - Rákospatak utca) 65-70 dB Szugló utca (Vezér utca - Róna utca) 65-70 dB Ungvár utca 65-70 dB Vezér utca (Vezér utca - Fogarasi út) 65-70 dB

XV. Kerület

Bánkút utca (Szent korona útja - Szentmihályi út) 70-75 dB Kolozsvár utca (Széchenyi út - Rákospalotai körvasútsor ) 70-75 dB M3 bevezető (Szentmihályi útig) 70-75 dB Nyírpalota utca 70-75 dB Szentmihályi út (Bánkút utca - Régi fóti út) 70-75 dB Sződliget utca 70-75 dB Dembinszky utca 65-70 dB Drégelyvár utca 65-70 dB Erdőkerülő utca 65-70 dB Fő út 65-70 dB Kazinczy utca 65-70 dB Kossuth Lajos utca 65-70 dB Páskomliget utca 65-70 dB Pozsonyi utca (Sződliget út - Főút) 65-70 dB Rákosmező út 65-70 dB


23

XV. Kerület

Régi fóti út (Epres sor - Kossuth Lajos utca) 65-70 dB Széchenyi út 65-70 dB Zsókavár utca 65-70 dB

XVI. Kerület

Csömöri út 70-75 dB Hősök fasor 70-75 dB Szlovák utca (Csömöri út - Timur utca) 70-75 dB Veres Péter utca 70-75 dB Vidámvásár utca 70-75 dB Állás utca (Szlovák út - Menyhért utca) 65-70 dB Baross Gábor utca (Margit utca - Veres Péter út) 65-70 dB Bökényföldi út (Zsemlékes út - Veres Péter út) 65-70 dB Budapesti út 65-70 dB György utca 65-70 dB József utca 65-70 dB Margit utca (Arany János utca - Futórózsa utca) 65-70 dB Mátyás király utca 65-70 dB Pálya utca (Csömöri út - Rákospalotai határút) 65-70 dB Rákóczi út (Csömöri út - Rákospalotai határút) 65-70 dB Rákosi út 65-70 dB Rákospalotai határút (Rigó utca - Rákóczi út) 65-70 dB Rózsa utca (Csömöri út - Rákosi utca) 65-70 dB Szlovák utca (Csömöri útig) 65-70 dB Szlovák utca (Timur utca - Budapesti út) 65-70 dB Timur utca 65-70 dB Újszász utca (Pilóta utca - Hősök fasor) 65-70 dB

XVII. kerület

Pesti út (Csordás utca - Ferihegyi út) 75-80 dB Baross utca (Orgoványi utca - Bélatelepi utca) 70-75 dB Cinkotai út (Liget utca - Gyöngytyúk utca) 70-75 dB Csabai út 70-75 dB Ferihegyi út (Széchenyi utca - Bánya part) 70-75 dB Lőrinci út (Bélatelepi utca - Orgoványi utca) 70-75 dB Naplás út (Szent Imre herceg utca - Diadal utca) 70-75 dB Péceli út 70-75 dB Pesti út (Zsigmond utca - Csordás utca) 70-75 dB 501. utca 65-70 dB


24

XVII. kerület

Ananász utca 65-70 dB Baross utca (Bocskai István utca - Szabadság utca) 65-70 dB Borsó utca 65-70 dB Czeglédi Mihály utca 65-70 dB Diadal utca 65-70 dB Ferihegyi út (Szabadság utca - Melczer utca) 65-70 dB Ferihegyi út (Liget sor - Ananász utca) 65-70 dB Gyöngytyúk utca 65-70 dB Lemberg utca (Csabagyöngye utca - Péceli út) 65-70 dB Liget utca 65-70 dB Lőrinci út (Szabadság utca - Bocskai István utca) 65-70 dB Melczer utca 65-70 dB Naplás út (Diadal utca - Koponya utca) 65-70 dB Szabadság utca 65-70 dB Szent Imre herceg utca (Naplás út - Tarcsai utca) 65-70 dB Táncsics Mihály út Flamingó köz - Széchenyi utca) 65-70 dB Tarcsai út (Adorján utca - Szent Imre herceg utca) 65-70 dB XVII. utca 65-70 dB XVIII. utca 65-70 dB Zrínyi utca 65-70 dB

XVIII. kerület

Ferihegyi repülőtérre vezető út 75-80 dB Sallai Imre utca (Vaskút utca - Üllői út) 70-75 dB Üllői út (Hengersor utca - Lakatos utca) 70-75 dB Üllői út (Pozsony utca - Nagybánya utca) 70-75 dB Halomi utca (Körős utca - Nagyenyed utca) 65-70 dB Királyhágó utca 65-70 dB Lőrinc utca (Szófa utca - Kapocs utca) 65-70 dB Margó Tivadar utca (Baross utca - Üllői út) 65-70 dB Nagybánya utca 65-70 dB Nagykőrösi út 65-70 dB Nemes utca (Határ út - István utca) 65-70 dB Petőfi utca 65-70 dB Pozsony utca 65-70 dB Ráday Gedeon utca 65-70 dB Szabadka utca 65-70 dB Száva utca (Fiume utca - Gyékény tér) 65-70 dB Törvény utca (Nagykőrösi út - Ady Endre utca) 65-70 dB


25

XVIII. kerület

Üllői út (Lakatos utca - Pozsony utca) 65-70 dB

XIX. kerület

Nagykőrösi út (Fiumei utca - Határ út) 70-75 dB Ady Endre utca 65-70 dB Határ út 65-70 dB Hofherr Albert utca (Nádasdy utca - Tóth Árpád utca) 65-70 dB Nádasdy utca 65-70 dB Szabó Ervin utca 65-70 dB Vas Gereben utca (Nádasdy utca - Ady Endre utca) 65-70 dB Zalaegerszegi utca (Kossuth utca - Vas Gereben utca) 65-70 dB

XX. Kerület

Előd utca (Vágóhíd utca - Vörösmarty utca) 65-70 dB Jókai Mór utca 65-70 dB Knézich utca 65-70 dB Kossuth Lajos utca 65-70 dB Mártírok útja 65-70 dB Nagysándor József utca (Török Flóris utca - Nagykőrösi utca) 65-70 dB Szabadka utca 65-70 dB Temesvár utca 65-70 dB Török Flóris utca (Liliom utca - Előd utca) 65-70 dB Vágóhíd utca 65-70 dB Wesselényi utca (Török Flóris utca - Lázár utca) 65-70 dB

XXI. kerület

Ady Endre út (Kossuth Lajos utca - Duna út) 70-75 dB Csőgyár út (Koltai Anna utca - Corvin út) 65-70 dB II. Rákóczi út (Rózsa utca - Klapka utca) 65-70 dB Kassai utca (Szebeni utca - Katona József utca) 65-70 dB Katona József utca 65-70 dB Késmárki utca 65-70 dB Kossuth Lajos utca (Ady Endre utca - Corvin út) 65-70 dB Kölcsey utca 65-70 dB Ságvári Endre utca 65-70 dB Szebeni utca (Kassai utca - Késmárki utca) 65-70 dB Széchenyi István utca (Kolozsvári utca - Táncsics Mihály utca) 65-70 dB


26

XXI. kerület

Széchenyi István utca (Kassai utca - Késmárki utca) 65-70 dB Szent István út (Mátra utca - Kossuth Lajos utca) 65-70 dB

XXII. kerület

Tóth József utca (Kereszt utca - Mária Terézia utca) 70-75 dB Ady Endre utca (Tordai út - Görgény utca) 65-70 dB Gádor utca 65-70 dB Mező utca (Ferenc utca - Temető utca) 65-70 dB Nagytétényi út (Gyümölcs utca - Március 15. utca) 65-70 dB

XXIII. kerület

Haraszti út (Millennium utca - Dél utca) 70-75 dB Grassalkovich út 65-70 dB Haraszti út (Grassalkovich út - Tájkép utca) 65-70 dB Hősök tere 65-70 dB Hunyadi utca (Grassalkovich út - Vadászkörút) 65-70 dB Templom utca 65-70 dB Újtelepi út 65-70 dB Vecsési út (Arany utca - Grassalkovich út) 65-70 dB

A kedvezőnek ítélhető környezeti zajhelyzet adódott a stratégiai zajtérképek alapján a következő területeken:

I. kerület: Budai Vár belső területe Gellért hegy II. kerület: Ferenc hegy Lipótmező Ferenc-halom Kurucles Kővár Erzsébetliget Pesthidegkút Márairemete Törökvész utca, Bimbó utca Törökész utca, Zöldlomb utca III. kerület: Aranyhegyi út


27

Bécsi út, Harsány lejtő, Jablonka út közötti terület Donát utca, Kőbánya utca Harsány lejtőtől északra eső terület Budapest közigazgatási határáig Kadosa utca, Városfal utca Királyok útja, Batthyány utca Királyok útja, Czetz János utca Ürömi út, Kőbánya utca IV. kerület: Árpád út, Tél utca Baross utca, Nádor utca Erdősor út, Fóti út Farkaserdő út, Külső Szilágyi út Homoktövis utca, Külső Szilágyi út V. kerület: - VI. kerület: - VII. kerület: - VIII. kerület: - IX. kerület: - X. kerület: Kada utca, Gergely utca, Óhegy utca, Ihász utca közötti terület XI. kerület: Gellért hegy Madárhegy Spanyolhét Kamaraerdő XII. kerület: Eötvös út, Béla király út Eötvös út, Hegyhát út Farkasvölgy, Irhás árok közötti terület János Zsigmond utca, Edvin Illés út XIII. kerület: Margitsziget XIV. kerület: Városliget XV. kerület: -


28

XVI. kerület: Batthyány utca, József utca Mátyás király utca, József utca Szlovák út, Timur utca, Budapest közigazgatási határa közötti terület Újszász utca, Ballada utca között a X. kerület határáig XVII. kerület: 545. utca, 528, utca, 516. utca közötti terület Ananász utca, Diadal utca Ananász utca, Inda utca Ferihegyi út, Felsőbánya utca, Erdődülő utca közötti terület Flamingó utca, Aranyhíd utca Liget sor, Gyöngytyúk utca Liget sor, XVII utca, XVIII utca közötti terület Naplás út, Tarcsai út Szabadság út, Bocskai István utca, Szent Imre herceg utca, Diadal utca Táncsics M. utca, Ferihegyi út Zrínyi utca, Ecseri dűlő Zrínyi utca, Péceli út, Pesti út, Budapest közigazgatási határa közötti terület Zrínyi utca, Pesti út, Csabai út, Péceli út közötti terület Zrínyi utca, Zsigmond utca XVIII. kerület: Hengersor utca, Darányi Ignác utca Kártoló utca, Lakatos utca Királyhágó utca, Esze Tamás utca, Ganz Ábrahám utca Királyhágó utca, Halomi út, Körös utca Kisfaludy utca, Határ út Kisfaludy utca, Nagykőrösi úr, Dózsa György utca közötti terület Petőfi utca, Margó Tibor utca Sallai Imre utca, Mályinka utca Sallai Imre utca, Petőfi utca XIX. kerület: Hunyadi utca, Nádasdy utca, Vas Gereben utca, Ady Endre utca közötti terület Vas Gereben utca, Batthyány utca, Üllői út, Ady Endre utca közötti terület Vasút utca, Simonyi Zsigmond utca


29

XX. kerület: Kossuth Lajos utca, Wesselényi utca Pacsirta telep XXI. kerület: Szent István utca, Hollandi utca Szent István utca, Széchenyi utca Szent István utca, Szentmiklósi út Királyerdő Erdősor Kertváros XXII. kerület: Háros utca, Gádor utca, Nagytétényi úr közötti terület Mária Terézia utca, Kertész utca, Falka utca közötti terület VII. utca, XIII. utca XV. utca, XIII. utca XXIII. kerület: Soroksár új telep 6.1.2. Vasúti közlekedés A jelentősnek mondható – egyértelműen küszöbérték feletti sávba eső – zajterheléssel érintett vasútvonal menti szakaszoknál megadjuk az EU Bizottság részére megküldendő, a KR-ben meghatározott 5 dB-es sávokba sorolt jellemző környezeti terhelést: I. kerület:

1 vasútvonal 65-70 30 vasútvonal 65-70 40 vasútvonal 65-70

IV. kerület:

70 vasútvonal 65-70 VIII. kerület:

1 vasútvonal 65-70 80 vasútvonal 65-70 120 vasútvonal 65-70 150 vasútvonal 65-70


30

IX. kerület: 1 vasútvonal 75-80

150 vasútvonal 75-80 X. kerület:

1 vasútvonal 75-80 80 vasútvonal 70-75 100 vasútvonal 65-70 120 vasútvonal 70-75 142 vasútvonal 65-70 150 vasútvonal 70-75

körvasút 65-70 XI. kerület:

1 vasútvonal 75-80 30 vasútvonal 75-80 40 vasútvonal 75-80

XIII. kerület:

2 vasútvonal 65-70 XIV. kerület:

2 vasútvonal 65-70 70 vasútvonal 65-70 71 vasútvonal 65-70 100 vasútvonal 65-70 142 vasútvonal 65-70

körvasút 65-70 XV. kerület:

70 vasútvonal 70-75 XVII. kerület:

80 vasútvonal 70-75 120 vasútvonal 70-75

XVIII. kerület:

100 vasútvonal 65-70 XIX. kerület:

142 vasútvonal 65-70 XX. kerület:


142 vasútvonal 65-70

XXI. kerület: Nem található vasútvonal. XXII. kerület:


XXIII. kerület:

150 vasútvonal 75-80 A kedvezőnek mondható – küszöbérték alatti, vagy a körüli sávba eső – zajterheléssel érintett vasútvonal menti szakaszoknál: II. kerület:

2 vasútvonal 60-65 VI. kerület:

2 vasútvonal 60-65



XVIII. kerület:

142 vasútvonal 60-65 Nem található vasútvonal a következő kerületekben: II. kerület, III. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület, XII. kerület, XVI. kerület, XXI. kerület 6.1.3. Repülés Repülési zaj sem éjjel, sem nappal nem okoz határérték túllépést. (Csak a vizsgált zajforrások között felsorolt két un. „kisrepülőteret” figyelembe véve) 6.2. Az egész napi terhelés (Lden) küszöbértékekhez való értékelése közútra, vasútra, repülésre

31


32

6.2.1. Közút Jelentős (5-10 dB ) konfliktus: I. kerület: - II. kerület: Frankel Leó út III. kerület: Bécsi út Bojtár utca (Kunigunda utcáig) Czetz János utca Csillaghegyi út Szentendrei út (Mátyás király utca) IV. kerület: Megyeri út Iglo utca Rózsa utca Tél utca V. kerület: Balassi Bálint utca VI. kerület: Dózsa György út VII. kerület: Dózsa György út VIII. kerület: - IX. kerület: Gubacsi út X. kerület: Maglódi út XI. kerület: Budafoki út Hengermalom utca (Szerémi útig) Karolina út Sasadi út Szerémi út (Hengermalom utcáig) Tétényi út (Etele útig) XII. kerület: Alsó Svábhegyi út Diós árok


33

Eötvös út (Agancs út, Diana utca) György Aladár utca Istenhegyi út Jagelló út Kútvölgyi út Németvölgyi út (Hegyalja úttól) Tornaalja út Törökbálinti út XIII. kerület: Göncöl utca Röppentyű utca Népfürdő utca (Róbert Károly körúttól) Dráva utca XIV. kerület: Nagy Lajos király útja Róna utca Egressy út (Nagy Lajos király útja, Mexikói út) Miskolci út Füredi út Ond vezér útja XV. kerület: Széchenyi út Zsókavár utca Erdőkerülő utca Páskomliget utca Kazinczy utca Pozsony utca XVI. kerület: Arany János utca Baross Gábor utca Batthyányi I utca Bökényföldi út Budapesti út (Szolnoki út, Futórózsa utca) Futórózsa utca Magtár utca Ostoros utca Rákóczi út Rákospalotai határút (Szentmihályi út, Szlovák út) Szlovák út (Csömörig)


34

Újszász utca (Korona utca, Hősök fasor) XVII. kerület: Ceglédi út Ferihegyi út (Bánya Liget sor Naplás út (Diadal utca, Szt. Imre herceg utca) Péceli út Tarcsai V. út (Almásháza utca, Szt. Imre herceg utca) XVII. utca XVIII. kerület: Haladás utca Nagykőrösi út (Hunyadi J. utca, Dózsa György út) Petőfi utca Sallai Imre utca Üllői út (Henger sor utca, Királyhágó utca) XIX. kerület: Ady Endre utca Nádasdy utca (Kossuth L. utca, Vas Gereben utca) Szabó Ervin utca Üllői út XX. kerület: Baross utca Török Flóris utca XXI. kerület: Védgát utca Corvin út Ságvári Endre utca Katona J. utca Széchenyi István utca (Kolozsvári utcáig) Késmárki út Hollandi út Szent István út (Tölgyes utca - Kossuth Lajos utca között) Táncsics Mihály utca Erdőalja út II. Rákóczi Ferenc út (8655 úttól) XXII. kerület: Ady Endre út


35

Gádor utca Kőberki út Nagytétényi út (Rózsakert utcáig) Tegzes utca XXIII. kerület: Grassalkovich út (Haraszti úttól) Jelentős 10 dB felett konfliktus: I. kerület: Hegyalja út Márvány utca Vérmező út II. kerület: Bimbó utca (Ady utca, Törökvész utca) Budakeszi út Hűvösvölgyi út Kapy utca Margit körút Pusztaszeri út (Törökvész utcáig) Rómer Flóris út Völgy utca (Vadaskerti utca, Nyéki út) Zöldlomb utca III. kerület: Pacsirtamező utca Rákóczi utca Szentendrei út (Rákóczi utcáig) Szépvölgyi út Vihar utca (Raktár utcáig) Vörösvári út IV. kerület: Váci út Fóti út (Baross utca, Megyeri út) Fóti út (Szilágyi út, Leningen Károly utca) Árpád út Görgely Artúr utca István út Pozsonyi utca


36

V. kerület: Bajcsy- Zsilinszky út Károly körút Kossuth Lajos út Múzeum körút Szabadsajtó út Vámház körút VI. kerület: Andrássy út Teréz körút VII. kerület: Erzsébet körút Rákóczi út Thököly út VIII. kerület: Baross utca Fiumei út Hungária körút József körút Könyves Kálmán körút Orczy út Üllői út IX. kerület: Ferenc körút Haller út Könyves Kálmán körút Soroksári út Vágóhíd utca


37

X. kerület: Jászberényi út Kőbányai út Körösi Csoma Sándor út XI. kerület: Andor utca Bartók B. út Bocskai út Budaörsi út Budaörsi út (Nagyszebeni útig) Etele út Fehérvári út Irinyi J. út Karinthy F. út Karolina út (Bocskai út, Karolina út) Nagyszőlős út Villányi út XII. kerület: Alkotás út Böszörményi út Bürök utca Érdi út Hegyalja út (Alkotás úttól) Mártonhegyi út Németvölgyi út (Hegyalja út, Érdi út ) XIII. kerület: Váci út Béke út Róbert Károly körút Népfürdő utca (Róbert Károly körútig) Szent István körút Lehel utca XIV. kerület: M3 bevezető Hungária körút Thököly út Csömöri út Kerepesi út Fogarasi út


38

Nagy Lajos király útja (Thököly út, M3 bevezető) Erzsébet királyné útja Vezér utca XV. kerület: M3 bevezető Kolozsvári út Drégelyvár út Nyírpalota utca Szentmihályi út Bánkút utca Szőcs Ágnes utca Fő út XVI. kerület: Csömöri út Hősök fasor Kerepesi út Szabadföld út Szlovák út (Csömör, Ostoros utca) Veres Péter út Vidám vásár utca XVII. kerület: Bakter utca Baross utca (Bocskai István utcáig) Bélatelepi utca Cinkotai út (Liget sor, Gyöngytyúk utca) Csabai út Lőrinci utca (Bocskai István utcáig) Péceli út (Szabadság sugárút, Rákoscsaba utca) Pesti út Szabadság utca XVIII. kerület: Ferihegyi repülőtérre vezető út XIX. kerület: Határ út Hunyadi utca (Nádasdy utca, Nagykőrösi út) Nagykőrösi út XX. kerület: Határ út


39

Helsinki út Kossuth Lajos utca Topánka utca XXI. kerület: Kossuth Lajos utca Ady Endre út Duna utca II. Rákóczi Ferenc út 8655 út Csepeli út (8655 úttól) XXII. kerület: 6. számú főút Balatoni út Leányka utca Tordai út Tóth József utca XXIII. kerület: Grassalkovich út (Haraszti útig) Haraszti út 6.2.2. Vasút Jelentős (5-10 dB ) konfliktus: IV. kerület: 70-es vasútvonal XIV. kerület: 2-es vasútvonal 70-es vasútvonal 71-es vasútvonal 100-as vasútvonal 142-es vasútvonal Körvasút XVIII. kerület: 100-as vasútvonal Jelentős (10 dB felett ) konfliktus: IX. kerület:


40

1-es vasútvonal 150-es vasútvonal X. kerület: 1-es vasútvonal 80-as vasútvonal 120-as vasútvonal 150-es vasútvonal XI. kerület: 1-es vasútvonal 30-as vasútvonal 40-es vasútvonal XV. kerület: 70-es vasútvonal XVII. kerület: 80-as vasútvonal 120-as vasútvonal XX. kerület: 142-es vasútvonal XXII. kerület: 30-as vasútvonal 40-es vasútvonal XXIII. kerület: 150-es vasútvonal 6.2.3. Repülés Repülési zaj sem éjjel, sem nappal nem okoz konfliktust. (Csak a vizsgált zajforrások között felsorolt két un. „kisrepülőteret” figyelembe véve.) 6.3. Az éjszakai terhelés (Léjjel) küszöbértékekhez való értékelése közútra, vasútra, repülésre 6.3.1. Közút


41

Jelentős (5-10 dB ) konfliktus: I. kerület: - II. kerület: Frankel Leó út III. kerület: Bécsi út Bojtár utca (Kunigunda utcáig) Czetz János utca Csillaghegyi út Szentendrei út (Mátyás király utca) IV. kerület: Megyeri út Igló utca Rózsa utca Tél utca V. kerület: Balassi Bálint utca VI. kerület: Dózsa György út VII. kerület: Dózsa György út VIII. kerület: - IX. kerület: Gubacsi út X. kerület: Maglódi út XI. kerület: Budafoki út Hengermalom utca (Szerémi útig) Karolina út Sasadi út Szerémi út (Hengermalom utcáig) Tétényi út (Etele útig) XII. kerület: Alsó Svábhegyi út Diós árok Eötvös út (Agancs út, Diana utca) György Aladár utca


42

Istenhegyi út Jagelló út Kútvölgyi út Németvölgyi út (Hegyalja úttól) Tornaalja út Törökbálinti út XIII. kerület: Göncöl utca Röppentyű utca Népfürdő utca (Róbert Károly körúttól) Dráva utca XIV. kerület: Nagy Lajos király útja Róna utca Egressy út (Nagy Lajos király útja, Mexikói út) Miskolci út Füredi út Ond vezér útja XV. kerület: Széchenyi út Zsókavár utca Erdőkerülő utca Páskomliget utca Kazinczy utca Pozsony utca XVI. kerület: Arany János utca Baross Gábor utca Batthyányi I utca Bökényföldi út Budapesti út (Szolnoki út, Futórózsa utca) Futórózsa utca Magtár utca Ostoros utca Rákóczi út Rákospalotai határút (Szentmihályi út, Szlovák út) Szlovák út (Csömörig) Újszász utca (Korona utca, Hősök fasor)


43

XVII. kerület: Ceglédi út Ferihegyi út (Bánya Liget sor Naplás út (Diadal utca, Szt. Imre herceg utca) Péceli út Tarcsai V. út (Almásháza utca, Szt. Imre herceg utca) XVII. utca XVIII. kerület: Haladás utca Nagykőrösi út (Hunyadi J. utca, Dózsa György út) Petőfi utca Sallai Imre utca Üllői út (Henger sor utca, Királyhágó utca) XIX. kerület: Ady Endre utca Nádasdy utca (Kossuth L. utca, Vas Gereben utca) Szabó Ervin utca Üllői út XX. kerület: Baross utca Török Flóris utca XXI. kerület: Védgát utca Corvin út Ságvári Endre utca Katona J. utca Széchenyi István utca (Kolozsvári utcáig) Késmárki út Hollandi út Szent István út (Tölgyes utca - Kossuth Lajos utca között) Táncsics Mihály utca Erdőalja út II. Rákóczi Ferenc út (8655 úttól) XXII. kerület: Ady Endre út Gádor utca Kőberki út


44

Nagytétényi út (Rózsakert utcáig) Tegzes utca XXIII. kerület: Grassalkovich út (Haraszti úttól) Jelentős 10 dB felett konfliktus: I. kerület: Hegyalja út Márvány utca Vérmező út II. kerület: Bimbó utca (Ady utca, Törökvész utca) Budakeszi út Hűvösvölgyi út Kapy utca Margit körút Pusztaszeri út (Törökvész utcáig) Rómer Flóris út Völgy utca (Vadaskerti utca, Nyéki út) Zöldlomb utca III. kerület: Pacsirtamező utca Rákóczi utca Szentendrei út (Rákóczi utcáig) Szépvölgyi út Vihar utca (Raktár utcáig) Vörösvári út IV. kerület: Váci út Fóti út (Baross utca, Megyeri út) Fóti út (Szilágyi út, Leningen Károly utca) Árpád út Görgey Artúr utca István út Pozsonyi utca V. kerület: Bajcsy- Zsilinszky út Károly körút


45

Kossuth Lajos út Múzeum körút Szabadsajtó út Vámház körút VI. kerület: Andrássy út Teréz körút VII. kerület: Erzsébet körút Rákóczi út Thököly út VIII. kerület: Baross utca Fiumei út Hungária körút József körút Könyves Kálmán körút Orczy út Üllői út IX. kerület: Ferenc körút Haller út Könyves Kálmán körút Soroksári út Vágóhíd utca X. kerület: Jászberényi út Kőbányai út Körösi Csoma Sándor út XI. kerület: Andor utca Bartók B. út Bocskai út Budaörsi út Budaörsi út (Nagyszebeni útig) Etele út Fehérvári út Irinyi J. út


46

Karinthy F. út Karolina út (Bocskai út, Karolina út) Nagyszőlős út Villányi út XII. kerület: Alkotás út Böszörményi út Bürök utca Érdi út Hegyalja út (Alkotás úttól) Mártonhegyi út Németvölgyi út (Hegyalja út, Érdi út ) XIII. kerület: Váci út Béke út Róbert Károly körút Népfürdő utca (Róbert Károly körútig) Szent István körút Lehel utca XIV. kerület: M3 bevezető Hungária körút Thököly út Csömöri út Kerepesi út Fogarasi út Nagy Lajos király útja (Thököly út, M3 bevezető) Erzsébet királyné útja Vezér utca XV. kerület: M3 bevezető Kolozsvári út Drégelyvár út Nyírpalota utca Szentmihályi út Bánkút utca Szőcs Ágnes utca Fő út


47

XVI. kerület: Csömöri út Hősök fasor Kerepesi út Szabadföld út Szlovák út (Csömör, Ostoros utca) Veres Péter út Vidám vásár utca XVII. kerület: Bakter utca Baross utca (Bocskai István utcáig) Bélatelepi utca Cinkotai út (Liget sor, Gyöngytyúk utca) Csabai út Lőrinci utca (Bocskai István utcáig) Péceli út (Szabadság sugárút, Rákoscsaba utca) Pesti út Szabadság utca XVIII. kerület: Ferihegyi repülőtérre vezető út XIX. kerület: Határ út Hunyadi utca (Nádasdy utca, Nagykőrösi út) Nagykőrösi út XX. kerület: Határ út Helsinki út Kossuth Lajos utca Topánka utca XXI. kerület: Kossuth Lajos utca Ady Endre út Duna utca II. Rákóczi Ferenc út 8655 út Csepeli út (8655 úttól) XXII. kerület: 6. számú főút Balatoni út


48

Leányka utca Tordai út Tóth József utca XXIII. kerület: Grassalkovich út (Haraszti útig) Haraszti út 6.3.2. Vasút Jelentős (5-10 dB ) konfliktus: XIV. kerület: 2-es vasútvonal 70-es vasútvonal 71-es vasútvonal 100-as vasútvonal 142-es vasútvonal Jelentős (10 dB felett ) konfliktus: IV. kerület: 70-es vasútvonal IX. kerület: 1-es vasútvonal 150-es vasútvonal X. kerület: 1-es vasútvonal 80-as vasútvonal 120-as vasútvonal 150-es vasútvonal XI. kerület: 1-es vasútvonal 30-as vasútvonal 40-es vasútvonal XV. kerület: 70-es vasútvonal XVII. kerület: 80-as vasútvonal 120-as vasútvonal


49

XVIII. kerület: 100-as vasútvonal XX. kerület: 142-es vasútvonal XXII. kerület: 30-as vasútvonal 40-es vasútvonal XXIII. kerület: 150-es vasútvonal 6.4. A stratégiai zajtérképek adatai alapján megtehető összefoglaló értékelés A fenti adathalmazból látható, hogy Budapest főútvonalai mellett jelentős a zajterhelés, ami több órás tartósságot feltételezve már nehezen tolerálható. Néhány fontos útvonal környezetében a Lden zajterhelési szint 75 és 80 dB között van, azaz a terhelés a megkívánt értéknél 12-17 dB-el nagyobb. Tovább rontja a főváros zajterhelését, hogy az éjszakai és nappali zajszintek közötti különbség csak 4-7 dB, ami azt jelenti, hogy a terhelés az éjszakai időszakban sem esik jelentősen vissza. Meg kell jegyezni, hogy a nappal >68, éjjel >63 dB-es Lden zajszint értékek Budapest minden főútjának környezetére jellemzőnek mondhatók. A zajszint-túlépés mértéke jelentős a belváros főútjai, autópályák bevezető szakaszai mellett. Ugyancsak kedvezőtlen a helyzet a budai hegyvidéki (Istenhegyi út, Hűvösvölgyi út) utak környezetében ill. a kertvárosokban (Pestlőrinc, Kispest). Különösen magas (nappal 75-80 dB, éjjel 65-70 dB) a főutak környezetében a zajterhelés (Budaörsi út, Fehérvári út, Bocskai út, Október 23-a út, Bartók Béla út, Rákóczi út, Kossuth Lajos utca, Nagykőrösi út, Üllői út, Rákóczi út, Vámház krt., Múzeum krt. stb.). A felsorolt területeken a magas zajterhelés elsősorban a nagy forgalom és másodsorban a szűk beépítés következménye. Különösen kedvezőtlen a helyzet a felüljárók környezetében, így pl. BAH-csomópont, Ferihegyi gyorsforgalmi út felüljárói, Árpád híd budai hídfő, Nyugati tér, Róbert Károly krt., Bethesda utca, Rottenbiller utca. Továbbá magas a zajkibocsátás az elővárosi vasútvonalak, és a fővároson átmenő vasútvonalak mellett, utóbbinál különösen éjszaka, így a szentendrei HÉV vonalán vagy a Hamzsabégi úton a vasúttól származó zajterhelés éjjel jelentős.


50

Ugyancsak magas és zavaró hatású a vasúti hidakon áthaladó szerelvényektől eredő zajterhelés (Budafoki út, Soroksári út, Bartók Béla út, stb.). A XI., XXII. Kerületben a 30a, 40a vasútvonalak mellett jelentős a zajterhelés. Itt a zajárnyékoló falak tervezés alatt állnak, a vasútvonal felújításakor, bővítésekor kerül sor a közeljövőben a vasút melletti lakóépületek védelmére. Megjegyzések:

• Néhány helyen a zajárnyékoló falak ellenére azért jelenik meg a térképeken konfliktus (pl. Soroksár vasúti zajterhelés), mert a házak többsége földszintes, az előttük lévő zajárnyékoló fal pl. 3 méter magas, és így a 4 méter magasságra számított zajtérkép nem alkalmas a zajhelyzet bemutatására.

• Ugyancsak félrevezető képet ad a zajtérkép a Lágymányosi híd melletti lakóházakra is, és az olyan hasonló esetekre is, ahol 5-10 emeletes házak vannak, és a zajárnyékoló fal 5-7 m magas. Itt a zajtérkép nem mutatja ki a 4. emeleti feletti konfliktust, mivel az 4 m-re készült.

• Meg kell jegyezni azt is, hogy a zajtérkép készítésnél alkalmazott repülési zaj számítási módszerrel magasabb zajterhelés adódik a mértnél. Kedvező helyzetet takar mindezt figyelembe véve az, hogy a zajtérképen látható értékek ellenére sincs a repülési zajból eredő küszöbérték-túllépés.

Az összes lakosszámhoz viszonyítva nem magas a jelentős zajjal érintett lakosok száma a vasút, repülés, ipari zaj esetén. (Különösen üzemi zaj esetén kicsi ez az érték – ezért indokolatlan felsorolásszerűen feltüntetni az ipari üzemek által okozott konfliktushelyzeteket.) A közúti zajjal terhelt lakosság száma azonban jelentős mértékűnek (41-48 %) ítélhető. Ez lényegében azt jelenti, hogy közel a lakosság közel felét éri a küszöbértéknél magasabb zajterhelés.


51

7. A zajterhelésnek kitett emberek becsült számának értékelése, a problémák és a fejlesztésre szoruló helyzetek feltárása (KR. 5. sz. melléklet 1. pont) Budapest Főváros esetén a zajterhelésnek kitett emberek becsült száma az elvégzett számítások szerint a következőnek adódott:

Közút

Objektum Lden (dB) Darabszám Lakosszám 55-59 25 830 259 100 60-64 18 202 253 900

Lakóépület 65-69 15 591 315 000 70-74 7 007 251 100 >75 1 086 86 200 55-59 300 60-64 267

Iskola 65-69 284 70-74 162 >75 28 55-59 76 60-64 60

Kórház 65-69 58 70-74 25 >75 1

Objektum Léjjel (dB) Darabszám Lakosszám

50-54 21 263 259 600 55-59 15 577 265 800 Lakóépület 60-64 9 806 267 300

65-69 2 691 159 600 >70 248 14 400 50-54 303 55-59 279

Iskola 60-64 171 65-69 81 >70 8 50-54 68 55-59 53

Kórház 60-64 36 65-69 10 >70 1


52

Vasút

Objektum Lden (dB) Darabszám Lakosszám 55-59 11 414 96 700 60-64 4 429 38 200

Lakóépület 65-69 1 664 15 300 70-74 747 6 500 >75 187 1 200 55-59 104 60-64 42

Iskola 65-69 13 70-74 15 >75 2 55-59 23 60-64 8

Kórház 65-69 70-74 1 >75


50-54 9 460 80 600 55-59 3 654 30 600 Lakóépület 60-64 1 373 13 000

65-69 606 5 300 >70 136 700 50-54 79 55-59 36

Iskola 60-64 14 65-69 13 >70 2 50-54 24 55-59 3

Kórház 60-64 1 65-69 >70


53

Repülés (csak az un. „kisrepülőterek” – csak egész napi)

Objektum Lden (dB) Darabszám Lakosszám

55-59 577 3 600 60-64 19 100

Lakóépület 65-69 1 70-74 >75 55-59 60-64

Iskola 65-69 70-74 >75 55-59 60-64

Kórház 65-69 70-74 >75


54

Üzemek (egész napi)

Objektum Lden (dB) Darabszám Lakosszám 55-59 67 1 300 60-64 31 500

Lakóépület 65-69 9 200 70-74 1 >75 1 55-59 60-64

Iskola 65-69 5 70-74 >75 55-59 60-64

Kórház 65-69 70-74 >75

Üzemek (éjjel)


50-54 53 1 100 55-59 10 400 Lakóépület 60-64 8 100

65-69 >70 50-54 55-59 1

Iskola 60-64 4 65-69 >70 50-54 55-59

Kórház 60-64 65-69 >70

Megjegyzés az érintettségi adatok meghatározásához: Az érintettséget a vonatkozó hazai jogszabály alapján a következők szerint kell meghatározni: az érintettségi adat „azon személyek becsült teljes létszáma, akik olyan lakóépületekben laknak, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 méterrel a talajszint felett meghatározott értéke a következő sávok valamelyikébe esik…..” (KR. 6. sz. melléklet 1.7.)


A zajjal ténylegesen érintett lakosok száma ennél jóval kisebb kell, hogy legyen, mivel a jogszabály szerinti legzajosabb homlokzathoz kell hozzárendelni az összes lakosszámot. Lehetőség lenne az érintett lakosszám un. „egyenletes eloszlást” feltételező meghatározásához (amely a valóságos lakossági terheltségről hiteles képet adhatna), azonban a 49/2002/EK irányelv erre vonatkozóan nem tartalmaz egyértelmű utasítást, s a magyar jogszabály pedig egyértelműen a maximális terheltséghez való rendelést írja elő. A két egymástól lényegesen eltérő eredményt adó eljárás vázlatos elvi különbségeit a következő ábra mutatja be.

Az érintett lakosszám meghatározása oly módon, hogy a lakóházban élőket a „leginkább terhelt homlokzat“-ra koncentráljuk. (Ez a hazai előírás szerint.)

„Egyenletes elosztás“ elve szerinti eljárás. Ekkor a lakóépületben lakókat a teljes homlokzatra egyenletesen osztjuk meg. (Ez az eljárás az EU WG AEN munkacsoportjának és a német Umweltbundesamtnak a javaslata. 1)

55

1 Lärmkontor: Technisch-wissenschaftliche Unterstützung bei der Umsetzung der EG-Umgebungslärmrichtlinie in nationales Recht – Teilvorhaben: Erstellung eines Leitfadens zur Bestimmung der Belastetenzahlen, im Auftrage des Umweltbundesamtes, 2004


7.1 A zajterhelésnek kitett emberek becsült számának értékelése A zajjal való terheltség értékeléséhez a számszerű érintettség helyett alkalmasabbnak tűnik a teljes lakosságszámhoz viszonyított értékelés. Ezt a következő diagramok szemléltetik:

010203040506070

>55 >60 >65 >70 >75

Lakossági érintettség (%) Budapest területére Teljes napi terhelés - Lden (dB)

KözútVasútLégiközlekedés

0

10

2030

40

50

60

>50 >55 >60 >65 >70

Lakossági érintettség (%) Budapest területére Éjszakai terhelés - Léjjel (dB)

KözútVasútLégiközlekedés

Megjegyzés a diagram adataihoz:

• a diagramon szereplő adatsorban már a Ferihegyi repülőtér forgalma okozta lakossági érintettséget is tartalmazza (KTI vizsgálati eredményei alapján.)

• az üzemi zajforrások ki nem mutatható érintettségi arányai miatt e csoport adatait nem tartalmazza a diagram.

56


57

Legfontosabb értékelések

• A Főváros területén a lakosságot terhelő környezeti zaj domináns módon a közúti közlekedés kibocsátására vezethető vissza.

• A küszöbérték feletti terheléssel érintettek száma az éjszakai időszakban a nagyobb.

• Igen jelentős a nehezen tolerálható és kritikus módon veszélyes napi 75 dB és éjszakai 70 dB zajszint feletti terheltek száma.

• A vasút okozta küszöbérték feletti terhelés arányaiban jobban növekszik az éjszakai időszakban, mint a közúti zaj okozta küszöbérték feletti terhelés.

Legfontosabb következtetések

• A Főváros területén első sorban a közúti zajterhelés csökkentésére kell a prioritásokat helyezni.

• Különös figyelemmel kell lenni az éjszakai időszakban történő zajcsökkentésre – ekkor nagyobb a küszöbérték feletti terheléssel érintettek aránya.

• A vasúti közlekedés esetén kiemelten kell kezelni az éjszakai időszakban történő zajcsökkentést.

• A zajcsökkentés megvalósításánál kiemelt prioritást kell, hogy kapjon a legnagyobb terhelések mértékének csökkentése – a napi 75 dB és az éjszakai 70 dB zajszint feletti terheltek számának csökkentése.

7.2 A problémák és a fejlesztésre szoruló helyzetek feltárása A stratégiai zajtérkép adatbázisából egyértelműen látható, hogy Budapest főútvonalai mellett jelentős a zajterhelés, ami több órás tartósságot feltételezve már nehezen tolerálható. Elsődlegesen ”veszélyeztetett” zónák: • Autópályák bevezető szakaszai (M1-M7; M3; M5 stb.) – különösen a sűrűn beépített

lakóterületeken átmenő szakaszok. • Nagy nehézteher-forgalmat (általában átmenő) lebonyolító belső útvonalak: Hungária

körút, Kerepesi út és kapcsolódó szakaszaik. • Városból kimenő 1. sz. főútvonalak kivezető szakaszai – 4-es, 6-os fő közlekedési

utak. • Az érintettség miatt különösen kedvezőtlen útszakaszok (magas házú beépítettség pl.

Szentendrei út) – 10. és 11. sz. utak kivezető szakaszai. • Egyéb nagy forgalmú belterületi utak: Fehérvári út, Bocskai út, Október 23-a út,

Bartók Béla út, Rákóczi út, Kossuth Lajos utca, Vámház krt., Múzeum krt. stb. • Nagy forgalmú vasútvonalak környezete – 80-as, 1-es, 30-as és 40-es vasútvonalak

környezete (különösen a belterületi lakóépületek közelében, kedvezőtlen geometria és elhelyezkedés miatt).


58

Az említett közlekedési létesítmények környezetében az Lden zajterhelési szint 75 és 80 dB között van, azaz a terhelés a megkívánt értéknél 12-17 dB-el nagyobb. Tovább rontja a főváros zajterhelését, hogy az éjszakai és nappali zajszintek közötti különbség csekély mértékű, azaz a terhelés az éjszakai időszakban sem esik jelentősen vissza. Meg kell jegyezni, hogy a nappal > 68, éjjel > 63 dB-es Lden zajszint értékek Budapest minden főútjának környezetére jellemzőnek mondhatók. További kedvezőtlen helyszínek: Kedvezőtlen a helyzet a budai hegyvidéki (Istenhegyi út, Hűvösvölgyi út) utak környezetében, ill. a kertvárosokban (Pestlőrinc, Kispest). Előbbieknél rontja a helyzetet az emelkedőn való közlekedés jelentősen megnövekedett zajkibocsátása, utóbbiaknál pedig a sűrű beépítettség miatti nagyszámú érintettség a probléma forrása. Kedvezőtlen a helyzet a felüljárók környezetében (emelkedő útvonal, és kedvezőtlen rálátás miatt), így pl. BAH csomópont, Ferihegyi gyorsforgalmi út felüljárói, Árpád híd budai hídfő, Nyugati tér, Róbert Károly krt., Bethesda utca, Rottenbiller utca stb. Magas továbbá a zajkibocsátás az elővárosi vasútvonalak, és a fővároson átmenő vasútvonalak mellett, utóbbinál különösen éjszaka, így a szentendrei HÉV vonalán vagy a Hamzsabégi úton a vasúttól származó zajterhelés éjjel jelentős. Ugyancsak magas és zavaró hatású a vasúti hidakon (Budafoki út, Soroksári út, Bartók Béla út, stb.) áthaladó szerelvényektől eredő zajterhelés. A XI., XXII. Kerületben a 30a, 40a vasútvonalak mellett jelentős a zajterhelés. Itt a zajárnyékoló falak tervezés alatt állnak, a vasútvonal felújításakor, bővítésekor kerül sor a közeljövőben a vasút melletti lakóépületek védelmére.


8. Jelentés a közvélemény tájékoztatásáról (KR. 5. sz. melléklet 1. pont) A Fővárosra elkészített stratégiai zajtérkép adatai mindenki számára könnyen és teljes körűen elérhetőek a Budapest Portálról (www.budapest.hu), a következő címen közvetlenül: http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_html/zaj_index1.htm Az elkészült stratégiai zajtérképek 2007. május 29-től – a közgyűlési elfogadás óta – folyamatosan elérhetőek, megtekinthetőek az interneten keresztül. A Fővárosi Önkormányzat sajtóanyagot jelentetett meg, melyben tájékoztatta a lakosságot a zajtérkép elkészültéről és elérhetőségéről. A Főváros Önkormányzat informatikai rendszerébe beépítésre kerültek a zajtérképek, konfliktustérképek, érintettségi adatok is. Az értelmezés megkönnyítése érdekében az alapvető tudnivalókat is megkapja mindenki, aki a honlapra ellátogat. A honlap bevezető oldala: a látogató számára bemutatja a projektet, a rendszer, az elérhető adatok/térképek helyét – minderre csak a kötelezően elolvasandó általános információk tanulmányozása (és ennek visszaigazolása) után van lehetőség.

59

http://www.budapest.hu/

http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_html/zaj_index1.htm


Áttekintő térkép – részletnagyítási (zoom) lehetőséggel:

Zajterhelési térkép (M 1:15.000)

60


Konfliktus térkép (M 1:15.000) – ipari üzem

Fentiek alapján a teljes körű és folyamatos lakossági tájékoztatást megvalósult.

61


62

9. A korábban végrehajtott, a folyamatban levő és előkészítés alatt álló zajcsökkentési intézkedések (KR. 5. sz. melléklet 1. pont) A környezeti zaj kezeléséről szóló 49/2002/EK irányelv olyan stratégiai probléma-kezelési módszert irányoz és ír elő, amely egy folyamatos, ciklikusan ismétlődő folyamatot indított el 2007-től az Európai Unió tagállamaiban. Az ötévente ismétlődő „stratégiai zajtérkép készítése – intézkedési terv készítése – stratégiai zajtérkép újabb készítése – újabb intézkedési terv készítése…..” ciklikusan ismétlődő folyamatot jelent. Ez teremti meg a lehetőséget arra, hogy hosszabb távú, stratégiai tervezési folyamat induljon el, valósuljon meg. Az első lépést a legelső hazai stratégiai zajtérkép készítésével Budapest és a kötelezett önkormányzatok tették meg, erre épült a jelen intézkedési terv. Mindenki, aki ennek a folyamatnak a szereplői a kezdeti lépések után, a tapasztalatok alapján – szükség esetén – majd korrigálják a módszert, folyamatot. Mivel még valódi, stratégiai szempontból tervezett és áttekintett zajcsökkentésről – lévén szó az első zajtérképről – nem lehet beszélni, ezért nagyon nehéz lenne áttekinteni mindazt, ami a fővárosban eddig stratégiai zajcsökkentési intézkedésként megvalósult. A korábbi intézkedéseknek az volt a sajátossága, hogy egy viszonylag szűk terület problémájára koncentrálva valósultak meg, nem teljes városi/agglomerációs léptékben születtek a döntések, de ehhez egy támogató műszaki lehetőség, egy várostervezési eszköz sem volt. Az első intézkedési terv készítésekor még nincs arra mód, hogy a korábbi zajcsökkentések ebben a rendszerben áttekinthetők lennének. Erre a következő intézkedési terv készítésekor nyílhat majd lehetőség, ezért csak a rendelkezésre álló további rendszerekből megszerezhető, erre vonatkozó információkat lehet közölni. Közlekedési zajforrások Az elmúlt években új utak (M0-s, M6-s bevezető, M5-s városi bevezető, Lágymányosi híd és további kapcsolódó úthálózat, Szerémi út, Dél-budai tehermentesítő út) épültek, amelyek a belső területek forgalmát hivatott kevésbé érzékeny területekre átirányítani. Az útkorszerűsítések nagy részénél a városszerkezeti kötöttségek nem tették lehetővé a környezeti zajvédelmi határértékek betartását, itt passzív akusztikai módszerekkel biztosították a belsőtéri határértékeket.


63

Zajárnyékoló fal épült pl. a Hungária krt. felszíni rendezése során, az 5-ös számú városi főforgalmi út egy szakaszán. A kötöttpályás közlekedésnél kedvezően értékelhető a legmagasabb zajkibocsátású nagypanel (Nagykörút, Fehérvári út) a korszerű, gumiágyazatos pályával való kiváltása. Az újabban épített szakaszokon (pl. Könyves K. krt.) a zajvédelmi tervezés eredményeként a legkedvezőbb zajkibocsátású kavicságyas villamospálya épült. Meg kell említeni, hogy az elmúlt esztendőkben is történtek olyan beruházások, zajcsökkentések, amelyek jelentős költségráfordítással ugyan, de számottevő mértékű javulást eredményeztek egy-egy kisebb területen. Így említést érdemelnek: • az autópályák bevezető szakasza mentén végrehajtott zajvédő fal létesítését jelentő

zajcsökkentési beruházások (Budaörs, Törökbálint); • passzív akusztikai védelem felülvizsgálata, kiépítése az Ml és M7 bevezető szakasza

mentén, a Budaörsi úton, a Nagyszőlős utcában; • "tempo30" bevezetése új területeken, - lakó utakon - a környezetterhelés mérséklése

érdekében (pl. XI. ker.); • útrekonstrukciók során (azokkal összefüggésben) megvalósult jelentős

zajcsökkentéssel együtt járó beavatkozások (pl. Haller utca rekonstrukciója); • forgalomcsillapított, forgalomtói elzárt területek egyre bővülő köre (belvárosi térség).

Üzemi zajforrások Üzemi zajforrásnak tekinthető minden zajt előidéző, termelő-, szolgáltató tevékenységet, -telephelyet, -gépet, -berendezést (a továbbiakban ipari jellegű zaj forrást), továbbá szabadidős zaj forrást (sport, szórakoztató, stb. létesítmények) és közlekedési zajnak nem minősülő, a telephelyhez kötött, illetve a felsorolt zajos tevékenységekhez kapcsolódó járműműködtetést, -mozgást. Megjegyzés: Itt csak az IPPC-engedély megszerzésére köteles üzemi létesítmények esnek a KR és az irányelv hatálya alá, ennek ellenére itt került összefoglalásra a teljes ezen zajforrás-kategóriába sorolható vertikum. (Talán azért is, mivel egyre több lakossági panasz forrása ez a csoport.) Az ipari jellegű zajforrásokhoz soroltak a nagy- és középüzemek, a zajt okozó kisüzemek és a zajos tevékenységek telephelyei, valamint azok a zajos gépek, berendezések, amelyek az épületek funkciójuknak megfelelő üzemelését biztosítják, pl. szellőző- épületgépészeti és klímaberendezések, hűtőgépek, stb. Az üzemi zajforrásoktól származó zajterhelés a főváros lakosságának 2-3 %-át érinti. Az ipari jellegű zajforrások közül a nagy- és középüzemek elsősorban iparterületen találhatók, míg a kisüzemek és a zajos telephelyek a lakó- és intézményterületeken elszórtan, rendszertelenül helyezkednek el.


64

Az ipari jellegű zaj források nagy csoportját alkotják az üzemépületekben, irodaházakban, bevásárlóközpontokban, szállodákban stb. működő zajos épületgépészeti berendezések, amelyek sok esetben a tetőn, épülethomlokzatokon elhelyezve a városi környezetben határértéket messze meghaladó zajt okoznak. A fővárosban összefüggő iparterületek elsősorban a pesti oldalon a termelő ipari térségekben, a Hungária gyűrűn kívül a XIII., IV., VIlI., IX., és X. kerületben, Csepelen és Mátyásföldön találhatók. A budai oldalon XI. és a XII. kerületben a Duna mellett, ill. Óbudán található összefüggő iparterület. Ezeken az iparterületeken működő üzemek csak a lakóterületek határain okoznak zajproblémát, mert utóbbiakon - az iparterületek közelségétől függetlenül - éppen úgy be kell tartani a határértékeket, mint egy kertvárosban. A lakó- és intézményterületekbe szigetszerűen elhelyezkedő nagyobb ipari jellegű létesítmények közül legtöbb panaszt a fűtőművek (pl. Óbudai, Jázmin utcai) okozzák. A kisüzemek különösen csendes környezetben okoznak problémát, ahol az ún. háttérterhelés értéke alacsony. Az utóbbi években a gazdasági szerkezetváltás következtében a zajos nagyüzemek száma csökkent, a környezeti zajszennyezésük miatti problémák sok esetben maguktól rendeződtek. Jelentős mértékben nőtt viszont a lakóterületeken létesülő zajos tevékenységgel járó vállalkozások (gépjárműjavítás, szolgáltatók, gépgyártó, fémmegmunkáló, asztalos, stb.) és szabadidős létesítmények száma. Ezeket a telep- és szórakozóhelyeket sokszor a lakóterületen, a családi házak garázsában, kertjében alakítják ki, a szomszéd lakóházától néhány méterre, jelentősen túllépve a megengedett zajhatárértékeket. A szabadidős zajforrásokhoz a kulturális-, szórakoztató-, vendéglátó-, sportlétesítmény, -berendezés, - tevékenység tartozik. Ezek egy része a sportpályák és strandok számára fenntartott területeken működik, míg az utóbbi időben egyre szaporodó biliárd termek, squash- és bowlingpályák vagy a szabadidő centrumokban, ill. lakó épületek mellett vagy azokon belül létesülnek. Szabadidő centrumok céljára a felhagyott gyárépületek nagyméretű csarnokait alakítják át, és több ilyen létesítmény működik a bevásárló centrumokban. Az ilyen összevont létesítmények csak ritkán okoznak zajpanaszokat, környezetvédelmi szempontból legfeljebb, mint nagy forgalmat vonzó létesítményt kifogásolják, míg a lakóterületen működő magánvállakozások keretében működő létesítmények által okozott zaj sok esetben zavarja a környezetet, egyre több lakossági panasz forrása a fővárosi nagy rendezvények (Budapest Parádé, Sziget) által keltett zaj.


65

10. A következő öt év során megteendő intézkedések (KR. 5. sz. melléklet 1. pont) A Főváros környezeti zajproblémájának megoldása – de még a csökkentése is – csak hosszú távú feladat lehet. Azonban a zajcsökkentést jelentő intézkedések tervszerűen és következetesen már most megkezdendők, illetve folytatandók. 10.1. Kitűzhető célok 10.1.1. A közúti közlekedés okozta terhelés lehetséges csökkentése Ez az a zajforrás, amely a legjelentősebb környezeti zajterhelési problémát okozza a Fővárosban. A reálisan kitűzhető célok a következők lehetnek: Minimális célkitűzés: a lakosság zajterheltsége ne növekedjék – ez a célkitűzés a motorizáció még ma is növekedő tendenciái mellett jelentős. További előre mutató célkitűzések: • a nappali időszakban a 75 dB feletti terhelés számottevő csökkentése, hosszabb távon

teljes megszüntetése; • a nappali időszakban jelenleg fennálló - 5 dB-es sávonkénti - lakossági érintettség

(min. 1-2%-os) csökkentése; • az éjszakai 65 dB feletti terhelés mérséklése/hosszabb távon megszüntetése; • az éjszakai időszakban jelenleg fennálló - 5 dB-es sávonkénti - lakossági érintettség

(min. 1-2%-os) csökkentése. A legjelentősebben terhelt területek zajcsökkentést célzó lehetséges intézkedések: • Zajvédő falak építése a leginkább terhelt, M5-ös, M3-as autópályák bevezetési

szakaszán. Ezen helyszíneken a napi zajterhelés mértéke 75 dB feletti. A zajvédő fal megépítésével jelentősen mérsékelhető a főváros 75 dB-lel terhelt lakosságának száma, amelyet célként korábban megfogalmaztunk.

• Az éjszakai, zavarás szempontjából kritikus időszakban a nagy forgalmú utakon

sebességcsökkentés megvalósítása. A nagy forgalmú utakon (autópálya bevezető szakaszok – pl. Nagykőrösi út bevezető szakasza, M3-as bevezető szakasza; vagy Hungária körút, Ferihegyi gyorsforgalmi út stb.) a nappali időszakban megengedett sebesség általában a zsúfoltság miatt nem érhető el egyébként sem. Az éjszakai időszakban pedig a haladás viszonylag zavartalansága miatt egyébként is jó haladás érhető el – még alacsonyabb, a lakóterületen egyébként megengedett 50 km/h-ás sebesség mellett is. Intézkedési javaslatunk az, hogy ezeken az útszakaszokon az éjszakai időszakban 50 km/h-ás


66

sebességkorlátozást vezessenek be és azt hatékonyan ellenőrizzék. (Tapasztalatunk az, hogy a most megengedett 70 km/h sebességet is túllépik általában…) Az intézkedés hatásossága több dB is lehet az éjszakai időszakban.

• Útburkolatok tervszerű, folyamatos felújítása.

Jelentősen befolyásolja a közúti forgalom zajkibocsátását az út burkolata, a felület minősége. A nem karban tartott, hibás, egyenetlen útfelületen zajló forgalom kibocsátásában meghatározó szerepet is játszhat. Ezért az útburkolatok minőségét folyamatosan ellenőrizni és karban tartani kell. Azokon az útszakaszokon pedig (pl. Thököly út), ahol még az igen jelentős zajkibocsátást eredményező kockaköves burkolat van, mielőbbi átépítésre van szükség. Évente mintegy 50 km útszakasz felújítására van előre láthatóan lehetőség.

• Kötöttpályás közlekedés pályatestének tervszerű, folyamatos karbantartása

A vonatkozó jogszabályok szerint a városi kötöttpályás közlekedés (villamos, HÉV) is a „közúti közlekedés” kategóriába sorolandó. Esetenként ezen alcsoport is befolyásolhatja a lakossági zajterhelést. A villamospálya-rekonstrukciós folyamatot – melynek egyik legszembetűnőbb változása az új, szubjektív megítéléssel is csendesebbnek minősíthető Combino villamosok forgalomba helyezése volt a Nagykörúton. A pályafelújításokat folytatni kell azokon a szakaszokon, ahol ez nem történt meg. Nagyon fontos a zajkibocsátás szempontjából a gördülés zaj csökkentése, ezért a folyamatos felületjavítás – síncsiszolás – végzése szükséges.

10.1.2. A vasúti közlekedés okozta terhelés lehetséges csökkentése Ez a zajforrás jóval kisebb érintettséggel jellemezhető, mint a közúti közlekedés. A reálisan kitűzhető célok a következők lehetnek: Minimális célkitűzés: a lakosság zajterheltsége ne növekedjék – ez a cél mindenképp teljesítendő. További előre mutató célkitűzések: • a nappali időszakban a 65 dB feletti terhelés mérséklése, hosszabb távon

megszüntetése; • a nappali időszakban jelenleg fennálló - 5 dB-es sávonkénti - lakossági érintettség

csökkentése; • az éjszakai 60 dB feletti terhelés mérséklése/megszüntetése; • az éjszakai időszakban jelenleg fennálló - 5 dB-es sávonkénti - lakossági érintettség

csökkentése.


67

A legjelentősebben terhelt területek zajcsökkentést célzó lehetséges intézkedések: • Zajvédő falak építése a leginkább terhelt területeken átmenő vonalak mentén

Ezen helyszíneken a napi zajterhelés mértéke 65 dB feletti. A zajvédő fal megépítésével jelentősen mérsékelhető a terhelt lakosság száma, amelyet célként korábban megfogalmaztunk.

• A meglevő járműpark korszerűsítése – hosszú távú feladat • A folyamatos pályakarbantartás, síncsiszolás

10.1.3. A repülési zaj okozta terhelés lehetséges csökkentése Erre a zajforrás-csoportra vonatkozóan az üzemeltető köteles intézkedési tervet készíteni a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően. Az egyéb vonatkozó jogszabályok is kötelezettséget írnak elő a repülési forgalom okozta zajcsökkentés végrehajtására, azonban ezek megvalósítása jelentős késésben van (zajgátló védőövezetek kijelölése, csendes repülési módok bevezetésére vonatkozó előírások). A Fővárosnak – mivel más konkrét beavatkozási lehetőségei igen korlátozottak - elsősorban szorgalmaznia kell a vonatkozó jogszabályi előírások végrehajtását, a mulasztásos jogszabálysértés mielőbbi felszámolását, megszüntetését. 10.1.4. Az üzemi zajforrások okozta terhelés lehetséges csökkentése A stratégiai zajtérkép készítésekor szerzett tapasztalatok, a teljesebb körű lakossági zajterheltség felmérése azt mutatta, hogy a lakossági zajterhelésben az üzemi zajforrások nem vesznek részt jelentős mértékben. A magyarországi szabályozás immár több évtizedes következetes végrehajtása – amely elsődlegesen ezekre a zajforrásokra koncentrált – meghozta eredményeit és elmondható, hogy nem okoz nagy területen zajtúllépést üzemi zajforrás. A kisebb-nagyobb helyi problémák kezelése viszont feltétlenül szükséges. Az üzemi zajforrások jó részénél a technológiai zajforrások mellet a klíma, hűtő-fűtő, és szellőztető berendezések okozzák a leggyakoribb zajproblémát. Ezek zajcsökkentése az illetékes környezetvédelmi hatóság folyamatos ellenőrzésével és hatósági kötelezésével jól és eredményesen hajtható végre. Mindenképp meg kell jegyeznünk azt azonban, hogy az engedélyezési, és egyéb hatósági eljárások során figyelembe kell venni az üzemi zajforrások okozta meglevő terheléseket is. Tapasztalatok mutatják, hogy újabb és újabb problémát hozhatnak létre pl. olyan


68

intézkedések, változtatások, amelyek egy meglevő zajos üzem környezetébe engedélyezik lakó funkciójú épület létesítését (pl. Révész utcai fűtőmű). Körültekintő tervezéssel és engedélyezési eljárással ezek a problémák megelőzhetők. (Ebben mindenképp előre lépés és nagyobb odafigyelés szükséges.) 10.1.5. Zajpanaszok, egyéb zajforrások okozta szennyezés csökkentése Mint a rendelkezésünkre bocsátott, illetve beszerzett erre vonatkozó adatok mutatják, a lakosság igen nagy számban fordul zajpanasszal a hatóságokhoz. A beérkezett zajpanaszok érdemi kezelése eddig igazából nem történt/nem történhetett meg. Tapasztalatok azt mutatják, hogy a panaszok legnagyobb része olyan zavaró zajhatásra vonatkozott, amely nem reprodukálható, nem mérhető, határértékkel így össze nem vethető, azonban emberek nyugalmát zavarja. Eddig ezzel a típusú zajjal az eredményes küzdelmet nem lehetett felvenni, 2007. március 1-től az Alkotmánybíróság (AB) határozata értelmében a lehetőség jogilag is adott. Az AB határozata értelmében ilyen esetekben a mérhetőség, és a vonatkozó határértékeknek való nem megfelelés a bírság kiszabásának nem feltétele. Ez a zavaró zajhatás csakis egy ilyen jellegű szabályozással, ellenőrzéssel kezelhető – mint azt a nemzetközi tapasztalatok is mutatják. Célkitűzés: • a zajpanaszok hatékony kivizsgálása; • a zajbírságok jelentős számának növelésével az ilyen jellegű zajpanaszok számának

jelentős csökkentése. 10.2. Konkrét zajcsökkentési intézkedések A Főváros területén a következő öt évben végrehajtandó zajcsökkentési intézkedéseket a Főpolgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Ügyosztálya (továbbiakban: FpH) a következő folyamat szerint, tematikusan valósította meg: Tájékoztató és konzultációs megbeszélések után koordináltan összegyűjtötte a kerületek, hatóságok, intézmények ezen a területen megvalósítani tervezett lépéseit, döntéseit. 2008. február 7-én a kötelezett települési önkormányzatok számára, 2008. február 8-án a nem kötelezett, de együttműködésre felkért kerületi önkormányzatok számára az FpH tájékoztató fórumot tartott, ahol elsősorban az intézkedési tervek elkészítéséhez szükséges intézkedési tervjavaslatok összeállításához kaphattak információt a résztvevők.


69

Az FpH konzultációt összesen 6 alkalommal tartott, további egy alkalommal az üzemek részére is. Intézkedési tervjavaslat benyújtására a következő szervezeteket, érintett hatóságokat és üzemeltetőket az FpH kérte fel: • települési önkormányzatok, • kerületi önkormányzatok, • Magyar Közút Állami Közútkezelő Kht. (Szabályozási, Környezetvédelmi és

Minőségbiztosítási Osztály), • Állami Autópálya Kezelő Zrt., GKM (Infrastruktúra-fejlesztési Programok Főosztály), • BR Metró Projekt Igazgatóság, • Főpolgármesteri Hivatal: Közlekedési Ügyosztály, Városrendezési Ügyosztály,

Főépítészi Iroda, • a konfliktust okozó IPPC-cégek.

A beérkezett intézkedési javaslatokat szakértő közreműködésével tematikusan egységes rendszerben az FpH dolgozta fel, és a beérkezett javaslatok alapján összeállította a vonzáskörzetre vonatkozó intézkedési tervjavaslatot, amit a lakosság 2008. május 15-től véleményezhetett. Ehhez kapcsolódóan sajtóanyag jelent meg a www.budapest.hu portálon, amelyben a Fővárosi Önkormányzat tájékoztatta a lakosságot, hogy az intézkedési tervjavaslatok az ügyfélszolgálaton elérhetők és megtekinthetők. Ezek után a következő lépések következtek: • Az egységes rendszerbe gyűjtött tervjavaslatok véleményeztetése

A Fővárosi Önkormányzat a jogszabályban foglaltak szerinti kötelezettségnek eleget téve véleményezésre megküldte a tervjavaslatot az illetékes hatóságoknak, illetve az interneten keresztül lehetőséget biztosított a tervjavaslat széles körű megismerésére, vélemények, észrevételek és javaslatok megtételére;

• Az véleményeztetett intézkedési tervjavaslatok egységes rendszerbe foglalása, összeállítása Az FpH a véleményeztetett intézkedési tervjavaslatokat újra feldolgoztatta a megbízott zajszakértővel és egységes rendszerbe foglalta azt;

• Az véleményeztetett intézkedési tervjavaslatok műszaki feldolgozásának elvégeztetése Az FpH a véleményeztetett intézkedési tervjavaslat végrehajtásának környezetre gyakorolt várható hatásainak – a jogszabályban előírt adatok (lakossági érintettség) – meghatározására, műszaki feldolgozására szakértői megbízást adott ki, melynek eredményeképp az intézkedések eredményességét kimutató adatállomány előállt.



70

Az intézkedési tervjavaslatok műszaki feldolgozása során az alábbi szempontokat mindenképp figyelembe kellett venni: • Az intézkedési terv alapját, az adott területre vonatkozó, elkészített és a

közgyűlés/képviselőtestület által elfogadott stratégiai zajtérképek képezik [KR 9.§ (3)-(5) bekezdések].

• A zajtérképeket számítási eljárással kell előállítani, a számítási eljárást részletesen a MR. foglalja magába.

• Ahhoz, hogy a MR 10 §. (1) bekezdés szerint valamennyi intézkedést együttesen lehessen figyelembe venni, és a KR 5. sz. melléklet 2. pontjában előírt érintettségben jelentkező csökkenést meg lehessen határozni, újra el kell végezni a terhelési számításokat valamennyi tervezett intézkedést magába foglaló egységes új adatbázisra (pl. csakis így zárhatók ki az esetleges egymásra hatások).

A korábban elmondottakat figyelembe véve az intézkedési tervjavaslat műszaki feldolgozása során a következő általános érvényű megállapítások és feltételrendszer rögzíthető. Nem lehetett figyelembe venni az intézkedési tervjavaslatok adatfeldolgozása során azokat az intézkedéseket, amelyek • olyan zajforrásra vonatkoznak, amelyek nem tartoznak a vonatkozó rendelet (KR)

hatálya alá (pl. szórakoztató létesítmények, nem IPPC hatálya alá tartozó üzemi létesítmények, földutak stb.);

• olyan változást eredményeznek (környezeti zajterhelés szempontjából), amelyek a számítási eljárás kötelező alkalmazása miatt nem zajszint-csökkenéssel, hanem zajszint-növekedéssel járnak (pl.: aszfaltburkolat helyett díszkő burkolat stb.);

• a zajszámítás szempontjából nem kezelhető információt hordoznak (pl.: 12 t-ás súlykorlátozás bevezetése – mivel a zajszámítási eljárás szerinti kategóriákat 3,5 t-ás és 7 t-ás határokhoz köti a MR);

• olyan változást írnak le, amelyek a zajszámítás szempontjából indifferensek (pl.: útjavítás, kátyúzás, villamospálya-felújítás – ugyanis mindkét esetben a számítás alapadata ugyanaz kell, hogy maradjon, még ha felújított nagypaneles villamospálya is az „eredmény” stb.)

• csak a homlokzatok mögötti zajterhelést csökkentik, ezáltal a stratégiai zajtérkép jellemző adatai szempontjából változást nem jelentenek (pl.: ablakok hanggátlásának növelése);

• nem a 2007-ben elkészített stratégiai zajtérképen számításba vett zajforrások okozta zajterhelés csökkentésére vonatkoznak, hanem például egy majdan később létesítendő, tervezett létesítés/beruházás zajvédelmi intézkedései (pl. újonnan építendő felüljáró zajárnyékoló fala) – ezeket nem a stratégiai zajtérkép intézkedési tervében, hanem magánál a beruházás vizsgálatánál kell figyelembe venni (vagy pl. az 5 év múlva esedékes aktualizált zajtérképnél);


71

• pontatlanul és azonosíthatatlanul megadott zajcsökkentésre vonatkoznak (pl. „forgalomcsillapítás a teljes kerületben”…)

• még ki nem dolgozott (tervek hiánya), jóvá nem hagyott – és ezáltal értékelésre alkalmatlan, csekély információtartalommal bíró – zajcsökkentési beruházásra vonatkoznak;

• amelyek a stratégiai zajtérkép készítésekor már figyelembe lettek véve; • olyan zajforrásra (pl. útszakaszra) vonatkoznak, amelyeket nem tartalmaz a 2007-

ben elkészített stratégiai zajtérkép (nincs is értelme ilyen esetben az érintettség-változás becslésének, nem is lehetséges az…)

Az intézkedési terv készítésekor figyelembe nem veendő zajcsökkentési intézkedések Figyelembe véve a stratégiai zajtérképezés jogszabályokban megfogalmazott céljait (nagy területre kiterjedő legjelentősebb, stratégiai szempontból figyelembe veendő zajforrások okozta terhelés, illetve annak csökkentése), valamint a környezeti zaj fizikai törvényszerűségeit, jellemzőit, a tervjavaslatok műszaki feldolgozása során szakmai megfontolásokból a következő egyszerűsítések történtek: Nem indokolt a stratégiai zajtérképre épülő intézkedési tervben figyelembe venni azokat az intézkedéseket, amelyek • számítással igazoltan a zajforrás kibocsátásában kevesebb, mint 0,5 dB-es zajszint-

csökkenést eredményeznek (a terhelési szint ennél még kisebb mértékű, illetve az érintettség-változásokat 5 dB-es sávokban értelmezett.) – természetesen az adott körülmények figyelembe vételével ettől el lehet térni (pl. több esetben az ilyen javaslatok műszaki feldolgozása is megtörtént – pl. XIX. kerület, XX. kerület esetében);

• műszaki becslés alapján még az előbbi esetnél is kisebb zajcsökkentést jelentenek, gyakorlatilag teljesen elhanyagolhatók az adott környezetben.

Az intézkedési tervjavaslatok feldolgozásának metodikája (közút és vasút) Az átadott intézkedési terveket áttekintése és zajforrás-csoportonként történő feldolgozása a következő folyamatábra szerint történt:


72

IInnttéézzkkeeddééssii tteerrvv--jjaavvaassllaatt

A rendelet hatálya alá tartozik?

A MR számítási eljárása szerint

jelent-e az intézkedés

zajcsökkenést?

Nem vehető figyelembe

(1)

Műszaki becslés szerint jelent-e zajterhelés-csökkenést a környezetben?

Elegendő adat áll rendelkezésre a zajszámítások elvégzésére?

Közvetlenül vihető a zajszámító IMMI szoftverbe az adat?

Bevitel a zajszámítási szoftverbe

Imissziós zajszámítások elvégzése


(2)


(3)

Előállítható-e számításhoz a műszaki adat,

vagy hozzáférhető az

adat?

Becsülhető az

érintettség változása?

Adat előállítása,beszerzése


(5)

Műszaki becslés az érintett-ségre (4) Zajszámítási

szoftverbe való bevitelhez történő

előkészítés, átalakítás

Érintettség szoftverrel történő

meghatározása (6)

Érintettségi adatok

igen

igen

igen

nem

nem

nem

nem

igen nem igen

igen nem

igen nem


73

A folyamatábra szerinti feldolgozás eredményeképp valamennyi intézkedést besorolásra került valamilyen csoportba, melyek közül az alábbiak szerinti intézkedés-csoportokat nem lehetett figyelembe venni a jogszabály szerinti érintettség-változás számszerű meghatározásánál:

1 Az adott intézkedés olyan zajforrást, vagy olyan beavatkozást jelent, amely zajforrás, vagy elért eredmény nem esik a jogszabály hatálya alá, illetve nem értelmezhető a jogszabály szerint.

2

Az adott intézkedés műszaki becslésünk szerint – bár a rendelet hatálya alá eső forrást érint – nem hoz a környezetben értékelhető zajszint-csökkenést (pl. passzív védelem a homlokzati hanggátlás megerősítésével), illetve más esetekben új beruházáshoz köthető intézkedést foglal magába (ennek hatását nem az intézkedési terv keretén belül kell vizsgálni…).

3 Az adott intézkedés a stratégiai zajtérkép számítási előírásait (MR) figyelembe véve nem okoz kimutatható, értékelhető változást a környezetben – annak ellenére, hogy valószínűsíthető a zajcsökkenés. (Pl. vágányfelújítás stb.)

4 Az adott intézkedés zajszámításhoz szükséges paraméterei nem álltak rendelkezésre, illetve a megadott információk alapján műszaki becslést sem lehetett tenni a várható érintettség-változásra (pl. kerületi általános forgalomcsillapítási koncepció – konkrét információk nélkül).

A folyamatábra szerinti feldolgozás eredményeképp valamennyi intézkedést besorolásra került valamilyen csoportba, melyek közül az alábbiak szerinti intézkedés-csoportokat lehetett figyelembe venni a jogszabály szerinti érintettség-változás számszerű meghatározásánál:

5

Az adott intézkedésről kapott információk nem tartalmaznak olyan adatokat, amelyek alapján pontos számítások lennének elvégezhetők a zajterhelésre, az érintettségre vonatkozóan, ám a stratégiai zajtérkép adatai (terhelési szintek, konfliktustérképek, épületek elhelyezkedése stb.) alapján műszaki becslés adható az érintettség változására (pl. zajvédő fal konkrét tervek nélkül).

6 Az adott intézkedésről kapott információk elegendő adatot tartalmaznak ahhoz, hogy a zajtérkép-számítási szoftver adatbázisába beépítve a zajszámításokat/érintettség-számításokat újrafuttatva pontos eredményt kapjunk az érintettség-változásokról.

A Fővárosi Önkormányzat területén nincs kijelölve fokozottan védett terület, és annak övezetei. A meglevő csendes területek jelenlegi szintjének megőrzése az általános zajcsökkentési intézkedések során megnevezett javaslatok következetes végrehajtásával biztosítható. Mindezt figyelembe véve a következő táblázatok tartalmazzák a kerületenkénti zajcsökkentési intézkedések sorát, a fenti csoportba sorolás szerint:


74

Intézkedési tervjavaslatok

Intézkedési javaslat Az intézkedési javaslat

besorolása Megjegyzés Egyéb

I. kerület: Nem érkezett zajcsökkentési intézkedésre javaslat II. kerület: 5-10 dB konfliktus

Frankel Leó út 12t súlykorlátozás 3

A 12 t-ás súlykorlátozást a jogszabály szerinti számítási módszer nem lehet figyelembe venni. (3 t-ás és 7 t-ás határokat tartalmaz a MR 2. sz. melléklete)

Zajszintcsökkenés valószínűsíthető, de nincs értékelésre megfelelő adat, és a jogszabály szerinti számítással a csökkenés nem értékelhető.

>10 dB konfliktus

Bimbó utca (Ady utca, Törökvész utca)

12t súlykorlátozás 3

>10 dB konfliktus

Kapy utca 12t súlykorlátozás 3 >10 dB konfliktus

Margit körút 12t súlykorlátozás 3 >10 dB konfliktus

Pusztaszeri út (Törökvész utcáig)

12t súlykorlátozás 3 >10 dB konfliktus

Rómer Flóris út 12t súlykorlátozás 3

>10 dB konfliktus

Völgy utca (Vadaskerti utca, Nyéki út)

12t súlykorlátozás 3

>10 dB konfliktus

Zöldlomb utca 12t súlykorlátozás 3


75



III. kerület:

5-10 dB konfliktus

Bécsi út Felépítménycsere, Budai fonódó teljes átépítés

3 A MR számítási eljárása szerint a felépítmény cseréje, felújítása nem jelenthet csökkenést – a jelleg marad Zajszintcsökkenés

valószínűsíthető, de nincs értékelésre megfelelő adat, és a jogszabály szerinti számítással a csökkenés nem értékelhető.

5-10 dB konfliktus

Szentendrei út (Mátyás király utca)

Szentendrei vasútvonal teljes felépítménycseréje

3 A MR számítási eljárása szerint a felépítmény cseréje, felújítása nem jelenthet csökkenést – a jelleg marad

>10 dB konfliktus

Szépvölgyi út 12t súlykorlátozás 3


IV. kerület: 5-10 dB konfliktus

Megyeri út 12t súlykorlátozás 3 A 12 t-ás súlykorlátozást a jogszabály szerinti számítási módszer nem lehet figyelembe venni. (3 t-ás és 7 t-ás határokat tartalmaz a MR 2. sz. melléklete)


>10 dB konfliktus

Váci út 12t súlykorlátozás (Tímár u-ig) 3

>10 dB konfliktus

Görgely Artúr utca villamospálya átépítés 3 A MR számítási eljárása szerint a felépítmény cseréje, felújítása nem jelenthet csökkenést – a jelleg marad

>10 dB konfliktus

István út villamospálya felújítás 3

A MR számítási eljárása szerint a felépítmény cseréje, útburkolat felújítása nem jelenthet csökkenést – a jelleg marad

>10 dB konfliktus

István út Útburkolat javítása 6


76



V. kerület:

>10 dB konfliktus

Teljes kerület Forgalomcsillapítási koncepció Belváros-Lipótváros területére

4 Nincs adat a forgalomcsillapítás tényleges műszaki tartalmára, helyére, jellegére, idő- és hatály-behatároltságára – az érintettség nem becsülhető

Zajszintcsökkenés valószínűsíthető, de nincs számszerű értékelésre alkalmas adat

VI. kerület: >10 dB konfliktus

Teréz körút Combínó villamosok 6

VII. kerület: >10 dB konfliktus

Erzsébet körút Combínó villamosok 6

VIII. kerület:

>10 dB konfliktus

Fiumei út Salgótarjáni út csp. Felépítménycsere 3

A MR számítási eljárása szerint a felépítmény cseréje, felújítása nem jelenthet csökkenést – a jelleg marad

Zajszintcsökkenés valószínűsíthető, de a jogszabály szerinti számítással a csökkenés nem értékelhető.

>10 dB konfliktus

József körút Combínó villamosok 6

>10 dB konfliktus

Orczy út Orczy-Balázs-Elnök u. között RAFS átépítés

2 A nagypaneles villamospálya RAFS rendszerűre való átépítése nem jelent zajszintcsökkenést (MR 2. melléklet 7. sz. táblázat)


77



IX. kerület:

5-10 dB konfliktus

Gubacsi út Gubacsi - Illatos út - Kén u. felépítménycsere


Zajszintcsökkenés valószínűsíthető, de a jogszabály szerinti számítással a csökkenés nem értékelhető.

>10 dB konfliktus

Ferenc körút Combínó villamosok 6

X. kerület:

>10 dB konfliktus

Jászberényi út 2008-ban tanulmánytervek készülnek

4 Konkrét tervek nem állnak rendelkezésre.

XI. kerület

5-10 dB konfliktus

Tétényi út (Etele útig)

Passzív zajvédelem 2 A belső zajterhelést csökkenti a passzív védelem, a környezeti (külső) terhelésre nincs hatással.

>10 dB konfliktus

Andor utca

3,5t és 12 t súlykorlátozású területekre behajtás csak közútkezelői hozzájárulással

3

A megadott súlykorlátozást a jogszabály szerinti számítási módszerrel nem lehet figyelembe venni. (3 t-ás és 7 t-ás határokat tartalmaz a MR 2. sz. melléklete)

Nem tartalmaz az intézkedés konkrét adatot – helyre, időtartamra, a korlátozás volumenére.

>10 dB konfliktus

Hamzsabégi út

Hamzsabégi út mentén 208 m zajvédő fal a vasút mellett

6


78



>10 dB konfliktus

Bartók B. út UV helyett GANZ kocsik 3

A RAFS rendszerű vágánytípuson az UVMPM villamosnál nem bizonyítottan csendesebb a GANZ villamos (MR 2. melléklet 7. sz. táblázat)

A számításoknál nem javaslunk figyelembe venni zajcsökkenést >10 dB

konfliktus Fehérvári út

>10 dB konfliktus

Irinyi J. út Combínó villamosok 6

>10 dB konfliktus

Karinthy F. út

XII. kerület Nem érkezett zajcsökkentési intézkedésre javaslat XIII. kerület >10 dB konfliktus

Róbert Károly körút Szórványos panelcsere


Zajszintcsökkenés valószínűsíthető, a jogszabály szerinti számítással a csökkenés nem értékelhető.

>10 dB konfliktus

Szent István körút Panelcsere a Jászai M. téren

XIV. kerület

5-10 dB konfliktus

Róna utca 12t súlykorlátozás 3


Zajszintcsökkenés valószínűsíthető, a jogszabály szerinti számítással a csökkenés nem értékelhető.

>10 dB konfliktus

M3 bevezető Zajvédő fal mindkét oldalon 6


79



>10 dB konfliktus

Nagy Lajos király útja (Thököly út, M3 bevezető)

3-as villamos teljes átépítés 3

A MR számítási eljárása szerint a felépítmény cseréje, felújítása nem jelenthet csökkenést – a jelleg marad


XV. kerület

>10 dB konfliktus

M3 bevezető 2009. dec. 31-éig mindkét oldalon zajvédő fal

6

>10 dB konfliktus

Kolozsvári út "Fekvőrendőrök" 2 Nem bizonyított a zajcsillapító hatása.

>10 dB konfliktus

Bánkút utca

Villamospálya átépítése RAFS rendszerrel, 30 km-es övezet

2 Már ezekkel a paraméterekkel szerepel a stratégiai zajtérképen.

Különböző földutak Aszfaltburkolat kiépítése 1

XVI. kerület

5-10 dB konfliktus

Arany János utca Passzív akusztikai védelem 2

A belső zajterhelést csökkenti a passzív védelem, a környezeti (külső) terhelésre nincs hatással.

XVII. kerület >10 dB konfliktus

Baross utca (Bocskai István utcáig)

7,5 t súlykorlátozás 6


80



XVIII. kerület

5-10 dB konfliktus

Ferihegyi reptérre vezető út

Ferencváros-Vecsés vasútvonal mellett 3-4,5 m zajvédő fal 2008 nyarára

6

5-10 dB konfliktus

Haladás utca Petőfi utca Sallai Imre utca

7,5t súlykorlátozás 6

XIX. kerület

5-10 dB konfliktus

Ady Endre utca Villamospálya átépítés, Hannoveri villamosok

3

A MR számítási eljárása szerint a járműtípus-váltás önmagában nem okoz zajszintcsökkenést. (Lásd MR 2. sz. melléklet 7. táblázat – nagypaneles vágány)

A villamospálya átépítéséről nem áll rendelkezésünkre adat.

5-10 dB konfliktus

Ady Endre utca Köki-Terminál - "környezetvédelmi védőmű" 2

Új beruházás, új tervezés – a létesítés során kell figyelembe venni a környezetvédelmi követelményrendszert – nem a meglevő zajforrások zajcsökkentése közvetlenül a beruházás célja.

Az engedélyezési eljárás során kell érvényt szerezni a vonatkozó előírásoknak.

5-10 dB konfliktus

Ady Endre utca Vak Bottyán - Alsó Erdősor u. zajvédő fal


81



5-10 dB konfliktus

Ady - Hoffer-Nádasdy - Vas Gereben – Nagykőrösi u., illetve Iparos –Fadrusz – Kócsag - Hoffer u-ák által határolt terület

"Tempo 30" 1 A forgalomcsillapítással érintett utcák nem részei a stratégiai zajtérkép úthálózatának – zajterhelés szempontjából nem stratégiai jelentőségűek.

5-10 dB konfliktus

Vak Bottyán A "tervezett felüljárón" zajvédő fal

2

Új beruházás, új tervezés – a létesítés során kell figyelembe venni a környezetvédelmi követelményrendszert – nem a meglevő zajforrások zajcsökkentése közvetlenül a beruházás célja.

Az engedélyezési eljárás során kell érvényt szerezni a vonatkozó előírásoknak.

5-10 dB konfliktus

Budapest - Lajosmizse vasútvonal

A vasútvonal mentén zajvédő fal 6

5-10 dB konfliktus

Bp. - Szolnok, Bp. - Lajosmizse vasútvonal mentén

Passzív akusztikai védelem 2

A belső zajterhelést csökkenti a passzív védelem, a környezeti (külső) terhelésre nincs hatással.

>10 dB konfliktus

Határ út Zajvédő fal 5 Nincs pontos információ a fal elhelyezésére, magasságára, egyéb paramétereire vonatkozóan – a tervek nem véglegesek

Zajszintcsökkenés valószínűsíthető, az érintettségre műszaki becslést végeztünk.

>10 dB konfliktus

Nagykőrösi út M5 bevezető szakasz zajvédő fal 6


82



XX. kerület

5-10 dB konfliktus

Perczel Mór u., Bem u., Mártonffy u., Előd u., Wesselényi u., Székelyhíd u.

Egyirányúsítás 6

Csak azokat az útszakaszokat, útvonalakat lehet figyelembe venni, amelyek szerepelnek a stratégiai zajtérképeken, illetve, ahol a számított zajszintcsökkenés több, mint 0,5 dB.

>10 dB konfliktus

Határ út

Határ út – Nagykőrösi – Szentlőrinci – Alsó Határ – Helsinki út 7,5t súlykorlátozás

6

Csak azokat az útszakaszokat, útvonalakat lehet figyelembe venni, amelyek szerepelnek a stratégiai zajtérképeken, illetve, ahol a számított zajszintcsökkenés több, mint 0,5 dB.

>10 dB konfliktus

Helsinki út

Határ út – Nagykőrösi – Szentlőrinci – Alsó Határ – Helsinki út 7,5t súlykorlátozás

5-10 dB konfliktus

Kossuth Lajos utca Forgalomcsillapított övezetek

5-10 dB konfliktus

Teljes kerület Tempo 30-as övezetek 4

Nem állt rendelkezésre a pontos útvonaljegyzék – a kisebb utcákon a hatás stratégiai szempontból elhanyagolható..

Zajszintcsökkenés valószínűsíthető, de nincs értékelésre megfelelő adat.

XXI. kerület


83



>10 dB konfliktus

Teljes kerület

Gerincút zajvédő fal (Főv.Önk. Beruházása) teherforgalmi elkerülő út (tervezés alatt)+E255

4 Az un. “Gerincút” tervezés alatt – hatása még pontosan nem határozható meg.




XXII. kerület

>10 dB konfliktus

Teljes kerület területe

Kerületi Környezetvédelmi Program “Zajvédelmi Akcióterve” – konkrét adatok nélkül

4 A “Zajvédelmi Akcióterv” csak a fő stratégiai lépéseket fogalmazza meg, az érintettségben jelentkező hatás becslése ez alapján nem lehetséges.


XXIII. kerület

5-10 dB konfliktus

Rézöntő u., Templom u., Grassalkovich út, Hősök tere, Csillag u. Táncsics u.

Zajterhelésnek kitett számos intézmény passzív akusztikai védelme

2 A belső zajterhelést csökkenti a passzív védelem, a környezeti (külső) terhelésre nincs hatással.

>10 dB konfliktus

Grassalkovich út Burkolatcsere 6

>10 dB konfliktus

Haraszti út


84



>10 dB konfliktus

Grassalkovich u. 297. óvoda

Zajvédő fal építése 5 Az érintettségi adatok között csak az óvodát lehetett figyelembe venni.

>10 dB konfliktus

Tárcsás u. – Grassalkovich u.

Zajvédő fal kiépítése 6 Meglevő falrendszer kiegészítése

A kerületi javaslatok közt szereplő zajvédő falak fel vannak tüntetve a stratégiai zajtérképeken.

5-10 dB konfliktus

Péteri major Zajvédő fal kiépítése 5 Nincs pontos információ a fal elhelyezésére, magasságára, egyéb paramétereire vonatkozóan – a tervek nem véglegesek.

Zajszintcsökkenés valószínűsíthető, az érintettségre műszaki becslést végeztünk.

Intézkedési tervjavaslatok



BUDAPEST Főváros egyéb létesítések

>10 dB konfliktus

4. metró teljes hatásterülete

Forgalomcsökkenés a 4-es metró üzembehelyezésével

6

M0 keleti és északi szektor

4

Az új szakasz, a Duna-híddal nem szerepel a stratégiai zajtérképen, és a forgalmi viszonyok változásáról nincs adat. A változás jelenleg nem értékelhető.

M1 - M7 autópálya bal oldalon, 5+240 - 5+425 km.sz. zajvédő fal

6


85


86

10.3. Általános zajcsökkentési intézkedések

• Meg kell vizsgálni, miképp lehetséges a tervezési, döntési folyamatok rendszerébe beilleszteni (pl. fővárosi, kerületi közlekedési stratégia) – az eddigieknél sokkal hatékonyabban és érdemben – egy, a stratégiai zajtérképek eredményeire, lehetőségeire épülő új elemet/kötelezettséget.

• Meg kell vizsgálni egy olyan szabályozás kialakításának feltételeit, amely

alkalmas eszköz lehet arra, hogy • a stratégiai zajtérképen a küszöbérték feletti terheléssel jellemzett területeken

új védendő létesítmény kialakításakor minden esetben akusztikai, zajvédelmi vizsgálat elvégzési kötelezettségét írják elő, és ennek eredményeit az adott beruházási tervdokumentációnak tartalmaznia kelljen;

• a stratégiai zajtérképen a küszöbérték feletti terheléssel jellemzett területeken új védendő létesítmény kialakításánál a tervezett létesítmény környezeti zaj ellen védett helyiségében a belső téri határértékek teljesítését biztosítani kell;

• Kezdeményezi az önkormányzat az illetékes tárcánál, hogy a következő

költségvetés kialakításakor biztosítsák a „Zöld forrás” pályázatban passzív akusztikai védelem kiépítésének támogatását;

• Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a következő költségvetési évtől kezdődően

- a mindenkori költségvetés lehetőségeinek függvényében – lehetőség nyílik-e un. „önkormányzati zajcsökkentési alap”-ot létrehozására, amely a stratégiai zajtérképen konfliktushelyzettel jelölt területeken levő védendő épületek védelmének megvalósításához legyen pályázat útján igénybe vehető és felhasználható (pl.: homlokzati hanggátlásának megerősítéséhez nyújthasson pályázati lehetőséget az ingatlan tulajdonosok számára).

• Elemző vizsgálat elvégeztetése, és a vizsgálat eredményeképp megfelelő

szabályozási javaslat kidolgozása a stratégiai zajtérkép előállítása során keletkezett adatállomány további, egyéb területeken történő alkalmazási lehetőségeiről, az adatkezelés és feladat-felhasználás szabályairól (intézményi háttér létrehozásáról, személyi feltételek megteremtéséről). A stratégiai zajtérkép készítése során sok olyan adat előállt, amelyek hasznosak lehetnek más szakterületek, a Főpolgármesteri Hivatal további ügyosztályai, más szakterületek számára is. (Ugyanezek az adatok alkalmasak arra is, hogy például a közlekedési légszennyezés területi eloszlásának becsléséhez kiinduló adatul szolgáljanak.)


87

A térinformatikai formában (ESRI-shape állomány) rendelkezésre álló adatok – kis többletmunkával – felhasználhatók ingatlanügyi, népesség-nyilvántartási, városrendezési, építészeti, műemléki vagy közművekkel, vagy mással kapcsolatos adatábrázolásra, feldolgozásra. Javasolt egy minden ügyosztály által gondozott adatbázis, amelyet a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal informatikai csoportja (vagy akár egy erre a célra létrehozott külön szervezet) tartana karban; ez első ízben adna lehetőséget arra, hogy egységes adatok, térképek alapján történjen a város helyzetének leírása és az egyes projektek tervezése.

• Javaslat kidolgozása a stratégiai zajtérképek alkalmazásának

(„működtetésének”) részletes szabályairól, amellyel – megfelelve a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. és 47.§-ainak – megvalósítandó a törvényben előírt folyamatos lakossági tájékoztatás. (Szabályozni kell ezzel összefüggésben a stratégiai zajtérképeket érintő adatokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget, az adatkezelés rendjét is.)

A törvényi kötelezettségből származó feladatok

• El kell készíteni a stratégiai zajtérképeket – és természetesen az intézkedési terveket is a vonatkozó végrehajtási rendeletek szerint – az is fontos, hogy 5 évente újra kell készíteni, azaz aktualizálni kell a stratégiai zajtérképeket.

• A törvényi szabályozásból következik az is, hogy a környezetvédelmi programnak az intézkedési tervnek kell lennie, illetve az intézkedési terv a környezetvédelmi program zajos része…

• Elemezni és értékelni kell a környezet állapotát és erről szükség szerint, de legalább évente kell tájékoztatni a lakosságot – és ez a környezetállapot-értékelést is a stratégiai zajtérképek alapján kell elkészíteni az önkormányzatnak.

Következtetések:

• a stratégiai zajtérképekkel átfogó környezetértékelést lehet adni a zajhelyzetről – meg van a lehetőség arra, hogy „szükség szerinti” gyakorisággal, szinte azonnali információkat tudjunk szolgáltatni, ám ennek feltételei vannak: működtetni kell a rendszert – de ez az önkormányzat törvényben egyébként is előírt kötelezettség; A működtetés jelenti:

• a zajállapotot befolyásoló tényezők változtatását/változását nyomon kell követni (pl. útfelújítások, funkcióváltások bejelentése a Környezetvédelmi Ügyosztálynak/vagy az adatbázis kezelőjének, ezek átvezetése a zajtérkép adatrendszerébe);

• főváros területén végzendő tervezések (pl. rendezési terv, közlekedési koncepció, fővárosi beruházások stb.) környezeti zajvédelmi munkarészére vonatkozóan a stratégiai zajtérképek alkalmazását lehet javasolni;


88

• kinek, és miért előnyös ez a „működtetés”, miképp szolgálja a környezeti zajállapot általános javulását?

Az önkormányzatnak szemszögéből: • folyamatosan „aktualizálja” a zajtérképet, nem kell az újabb határidőre (2012)

egy lépésben elkészíteni az új zajtérképet, hiszen a legjelentősebb változások folyamatosan kerülnének átvezetésre;

• az egyes beruházások, tervezések elkészítik a tervfejezeten, a beruházás költségvetésében a stratégiai zajtérkép aktualizálását;

• egységes rendszerbe épülnek fel a különböző projektek, átlátható és koherens adatok kapcsolódnak egymáshoz;

• folyamatosan és szisztematikusan ellenőrzik a stratégiai zajtérképek helyességét (akár részletesebb zajtérképek is előállhatnak);

• a környezetvédelmi program is mindig „aktuális” lesz;

A tervező, beruházó szemszögéből: • világos, egységes a követelményrendszer; • az alapállapot felmérése nem vitatott eredmény, és már rendelkezésre áll, nem

kell sokadszorra felmérni egy-egy terület alapállapotát (költséget kímél meg); • nem probléma a hatásterület lehatárolása - a környezeti hatást nem csak a

közvetlen környezetben, hanem annál jóval nagyobb (tetszőleges) kiterjedésre elvégezhető, különösebb költségnövekedés nélkül;

• a hatás bemutatása nem csak a zajszintek értékeire, hanem a lakossági érintettségre is kiterjedhet (sokszor a zajszint bizonyos helyeken ugyan nő, de az érintettség összességében kedvezőbb is lehet), ez eddig nem volt vizsgálható, értékelhető;

• az egymással párhuzamosan, ám egymástól függetlenül futó projektek esetleges egymásra hatását is figyelembe lehet venni;

A lakosság szemszögéből: • egyértelmű, egységes és gyors információkat kaphatnak a környezeti

terhelésekről; • adott a hatások komplex áttekintési lehetősége, a zaj mérsékléséhez

rendelkezésünkre álló eszközrendszer és annak alkalmazhatósága is áttekinthetővé válik – partner lehet (partner tud lenni) a lakosság az intézkedési tervek megalkotásánál.


89

11. Hosszú távú zajcsökkentési stratégia (KR. 5. sz. melléklet 1. pont) Több, hosszabb távú (forrás-specifikus intézkedéseket) stratégiai zajcsökkentési megoldásokat már a 10.1. fejezet is ismertetett. További kiegészítő stratégiai javaslatok 11.1. Zajvédelmet eredményező közlekedésfejlesztési javaslatok A Közlekedésfejlesztési Operatív Program indikatív projektlistája (2006. október)

• M0 autóút pályabővítés, 51. sz. főút - M5 autópálya között • M0 autóút, pályabővítés M1 autópálya - 51 sz. főút között pályabővítés • 10. sz. főút Budapest - Kesztölc közötti kiépítése • Budapest-Lőkösháza vasútvonal fejlesztése • Budapest – Pusztaszabolcs vonal fejlesztése • Városi és elővárosi közösségi közlekedés Közösségi közlekedés Budapesti elővárosi

vasutak fejlesztése • Budapest É-D-i gyorsvasút fejlesztése üzemmód-váltásra felkészülés • Városi és elővárosi közösségi közlekedés Közösségi közlekedés fejlesztése • Budapest 1-es és 3-as villamos fejlesztése (korszerűsítés, meghosszabbítás) • Dunai vízi út fejlesztése

Állami beruházásban épült az M0-ás körgyűrű keleti szektora és ehhez kapcsolódóan az északi, Megyeri híd. A Megyeri hidat már át is adták a forgalomnak, az új átkelő várhatóan jelentősen javítja majd a főváros északi térségének közlekedését. Tervezett Kohéziós Alap projektek 2007-2013-ra (GKM tájékoztatása alapján)

• M0 Déli szektor • M0 - M2-északi Duna-híd és 10-11 utak közti szakasza • Budapesti elővárosi vasút hálózat (szakaszosan) fejlesztése a szorosan kapcsolódó

infrastrukturális fejlesztésekkel, gördülőállomány beszerzéssel • 1-es, 3-as villamos meghosszabbítása • Észak-déli regionális gyorsvasút (5-ös metró) I. szakasz

11.2. További projekttervek

• Aquincumi híd és körvasúti körút északi szakasza • Nemzetközi személyhajó kikötő létesítése • Ferihegyi gyorsvasút kiépítése, fejlesztése • Duna hajózhatósága I. ütem • Etele tér és Moszkva tér intermodális csomópont fejlesztése


90

11.3. Villamosvonalak korszerűsítése:

• 17-19 villamos összekötése • rakparti villamos kiépítése • Kispest Ady Endre úti villamosvonal (Jelenleg 42- es) meghosszabbítása Pestlőrinc

Gloriett lakótelepig

11.4. A város közlekedésének és a közlekedés környezetének minőségét kiterjedten meghatározó átfogó fejlesztési célok:

• Belváros — mint a város legérzékenyebb területének védelme • A budai hegyvidék közlekedési problémáinak megoldása • Az északi és a déli szektorok tömegközlekedési feltárásának javítása • A nyugati kapu koncentrált terhelésének kezelése • A keleti szektor feltárása, a haránt irányú átjárhatóság megteremtése

11.5. A közösségi közlekedés fejlesztése

Középtávon: • 4-es metró (Kelenföld — Bosnyák tér) • 56-os villamos közúti gyorsvasúttá fejlesztése • kiskörúti villamosvonal fejlesztése • budai E-D-i villamostengelyek megépítése (Rakpart, Fehérvári út — Villányi út) • E-D-i regionális gyorsvasút I. ütemének megvalósítása • MÁV elővárosi hálózat fejlesztése, S-bahn koncepció • intermodális csomópontok kialakítása

Hosszú távon:

• 4-es metró teljes vonal kiépítése (Virágpiac) • E-D-i regionális gyorsvasút teljes vonal megvalósítása • Budai-hegyvidéki gyorsvasút megvalósítása • Közúti vasút teljes hálózatának kiépítése

11.6. Közúti főhálózat fejlesztésének legfontosabb feladatai • a Körvasút menti körút és Duna-hídjainak megvalósítása • a Külső Keleti körút megépítése • az M0-ás autópálya differenciált paraméterű megépítése • a budai alsó rakparti átbocsátóképességének növelése • a dél-budai közúthálózat rendszerelvű fejlesztése • a budai hegyvidéken a forgalom elosztását segítő, harántoló gyűjtőutak építése


91

• a belsővárosi övezetek útvonalain az átbocsátóképesség korlátozása. („Budapest Szíve” program)

11.7. Parkolásszabályozás P+R rendszerek utazási láncba integrálása:

• az agglomerációs települések megállóiban • a külsővárosi övezetben • a köztes harántoló közlekedési gyűrűk mentén és • az intermodális központok térségében

11.8. A közúti főhálózat fejlesztésének további fontos feladatai

• a csepeli gerincút és a Kvassay „áttörés” kiépítése • a soroksári elkerülő út megvalósítása • a hidegkúti elkerülő út és a II-III. kerület közötti útkapcsolat megépítése • a XVII., Rákoskeresztúr mentesítő út megvalósítása • a Nagy Lajos király útja szélesítése és a Szegedi úti vasúti felüljáró megépítése,

a X.ker. Fehér út - Éles sarok térség közúthálózatának fejlesztése 11.9. A dunai átkelések fejlesztése

• Körvasút menti körút hídja • A Lágymányosi Duna-híd budai kapcsolataként a Hamzsabégi út megépítése indokolt • A Galvani utcai (és Illatos úti) hidak megvalósítása • A Csepel-albertfalvai (és a Határ úti) hidak a városi főhálózat fontos elemei, a keleti

szektor fejlesztésre kijelölt átmeneti zónáját feltáró Körvasút menti körút részei • Az M0 körgyűrű déli Duna-hídját középtávon a jelenlegi 2x2 forgalmi sávról 2x3

forgalmi sáv+leállósáv keresztmetszetre kell bővíteni (országos hálózatfejlesztési feladat)


92

12. Pénzügyi stratégia: költségvetések, költséghatékonysági felmérések, költség-haszon elemzések (KR. 5. sz. melléklet 1. pont) Ahhoz, hogy a zajcsökkentési beavatkozások költséghatékonysági felméréseit és költség-haszon elemzéseit el lehessen végezni, szükség lenne az egyes intézkedések költségadatain túl a zaj összefüggésében a dózis-hatás összefüggésekre is, ami adott esetben – lévén szubjektív összetevőkről is – korántsem egyszerű reláció. A környezeti zaj számos területen fejt ki káros hatást a környezetre, ezeknek a káros hatásoknak a forrásoldallal való kapcsolatára vonatkozóan azonban nincsenek pontos információink, adataink, tapasztalataink. Az Európai Unió által a környezeti zajszabályozás kidolgozásában részt vevő szakértői csoportok (workgroup) egyike épp ezzel a feladattal volt megbízva. A szabályozás megjelenésére azonban nem készültek el ezzel a munkával oly szinten, ami lehetővé tette volna az eredmény jogszabályba való illesztését, megjelentetését. A szabályozás erre vonatkozóan a következőket tartalmazza: Idézet a 49/2002/EK irányelvből - 6. Cikk (3) bekezdés: „A káros hatásokat a III. mellékletben említett dózis–hatás összefüggések révén lehet kiértékelni.” A hivatkozott III. számú melléklet azonban ebben az értelemben „üresen maradt”, hiszen nem tartalmaz semmiféle kiértékelési módszert. Csak utal arra, hogy ezeket a dózis-hatás összefüggéseket a jövőbeli felülvizsgálat során kell bevezetni, rögzíteni. Az irányelv ennek megfelelően nem is írja kötelezően a Bizottság részére megküldendő dokumentációként a költség-haszon elemzéseket, költséghatékonysági vizsgálatokat. A magyarországi jogszabály – a KR. – 2. sz. melléklete a következőket tartalmazza: Értékelési módszerek a káros hatásokhoz A zaj által az emberekre gyakorolt hatás értékeléséhez a terhelés–hatás összefüggéseket kell használni. Az e melléklet szerinti terhelés–hatás összefüggések különösen az alábbiakra vonatkoznak:

• a zajterhelés és a közúti-, a vasúti- és a légi közlekedés zajára, valamint az üzemi létesítmények zajára vonatkozó Lden érték és a káros hatás közötti összefüggés,

• az alvás megzavarása és a közúti-, vasúti- és légi közlekedés zajára, valamint az üzemi létesítmények zajára vonatkozó Léjjel érték és a káros hatás közötti összefüggés.

Látható, hogy ez sem tartalmaz információkat, összefüggéseket a dózis-hatás relációkra. Mindezek alapján igen nehéz lenne bármilyen megalapozott erre vonatkozó elemzést, vizsgálatot végezni/végeztetni.


93

Az, hogy a hatás-válasz összefüggésrendszer milyen bonyolult lehet, a következő – a teljesség igénye nélkül, a legfontosabb feltárható kapcsolatrendszert összefoglaló – ábra szemlélteti (s ezzel vázolható az is, hogy mi lehet az oka az ezen dolgozó munkabizottság „késésének”). A zajterhelés ingatlanértékre gyakorolt hatását, költség-haszon elemzésben történő figyelembe vételét az európai gyakorlatban már megtették; erre vannak példák, tapasztalatok (enyhe háttérszínezéssel kiemelt összetevő). Megjegyzés: az Európai Bizottság által 1996-ban kibocsátott „Zöld Könyv” erre vonatkozóan a következőket tartalmazza: „Az ingatlanok zajártalomból eredő értékcsökkenésére vonatkozó, számos országban lefolytatott vizsgálatok az elmúlt 25 év folyamán azt mutatták, hogy a 80-as években az értékcsökkenés átlagos rátája közelítőleg 1%/dB(A) -ra tehető, ha a zajszint meghaladja az 55 dB(A)-t” Ám az is látható, hogy egyelőre ez az egyetlen olyan hatás, ami a közgazdasági eszközrendszerben viszonylag becsülhető, s jelentős azon további hatások száma, amire vonatkozóan igencsak kevés az információ, adat.


94

A zaj kedvezőtlen hatásának megnyilvánulási területei

A zaj által kiváltott reakciók

A zaj kedvezőtlen hatásának

megnyilvánulási területei

A kedvezőtlen hatások következményei, költségösszetevők

Emberi egészség Kezelési költségek

Lakáshasználat

Ipar / Üzem

Szabadidő/ Turizmus

Településtervezés

Infrastruktúra / Közlekedési

módok

Lakósűrűség

A természet teljesítőképessége

Termeléskiesés Immateriális kts-ek (halál,

fájdalom, alacsonyabb életminőség)

Ingatlanok értékcsökkenése, Bérlés utáni illetékek/adók kiesése

Zajvédelem építési kts-ei

Csökkenő termelékenység (alacsonyabb teljesítőképesség)

Zajvédelem építési kts-ei (ablak, teremelrendezés stb.)

Forgalomkiesések (Attraktivitás vesztesége)

Zaj miatti kora távozás

Telkek beépíthetőségi korlátai miatti veszteségek

Zajcsökkentési intézkedések (Zajvédő falak, útburkolatok, motortokozás, stb.)

Teljesítményvisszaesés/korlát (zajra érzékeny egyedek és kapcsolódó életközösségek csökkenése/visszaszorulása )

Sokszínűség elvesztése Élelmiszerveszteség

Fizikai és pszichés zavarok az embereknél

Eltérő emberi viselkedésmó-

dok

Társadalmi reakciók

Zavarok az állatoknál /

ökoszisztémában

Alacsony képzettség (későbbi, alacsonyabb szintű tanulás)

Alacsonyabb szintű átlagos értékteremtés

Tanulási képesség


95

Mindazonáltal a hazai jogszabály előírja az intézkedési terv minimális tartalmi követelményei között a költséghatékonysági felmérések, költség-haszon elemzések elkészítésének kötelezettségét. Látható azonban, hogy ennek elkészítése egyelőre jelentős objektív akadályokba ütközik, mivel nem várható el a kötelezett önkormányzattól, hogy egy a Bizottság által többéves szakmai munkaráfordítással és költséggel elvégzett, ám még be nem fejezett szakmai munkát a Fővárosi Önkormányzat egy éven belül, az intézkedési terv keretében elvégezzen. Végrehajtandó intézkedés ezen a téren Figyelembe véve a korábban elmondottakat, szükséges megjegyezni, hogy a lehetőségekhez képest meg kell tenni az elvárható lépéseket ezen a területen is, ezért az FpH megbízást ad ki a magyarországi egyik legelismertebb szakértői csoportnak a költség-haszon elemzés és a költséghatékonyság elvi módszertanának kidolgozására (természetesen felvéve a kapcsolatot az ezen a téren dolgozó európai szakértői munkacsoporttal). Az előzetes információk szerint a kutatás-fejlesztési projekt eredménye jövő év második felére várható. Meg kell ezzel kapcsolatban azt is említeni, hogy az intézkedési tervben szereplő valamennyi megadott intézkedésre vonatkozóan már megfelelő szintű döntések születtek, így azok végrehajtása nem lehet az egyes költséghatékonysági, költség-haszon elemzések eredményeinek függvénye.


96

13. Az intézkedési terv végrehajtása eredményeinek értékelés módszere (KR. 5. sz. melléklet 1. pont) Az intézkedési terv eredményességének legfőbb mutatója az intézkedés végrehajtásaként bekövetkező érintettség-változás. Ez az az információ, amely az EU Bizottságának is kötelezően megküldendő adatszolgáltatás. Az érintettség-változást két módon lett meghatározva:

• egyrészt műszaki becsléssel, • másrészt pedig zajszámítások újrafuttatásával.

Az érintettség meghatározásának leírása az ismertetett két esetben 13.1. Az érintettség-változás meghatározása műszaki becsléssel Az érintettség meghatározására vonatkozó műszaki becslések a következők szerint történtek:

• az intézkedéssel várhatóan érintett terület körülhatárolása a stratégiai zajtérképen; • a területen a vonatkozó jogszabályban rögzített terhelési sávokba eső épületeket

(mindig a maximális terheltséget volt figyelembe véve– jogszabályi előírások szerint); meghatározása;

• az érintett épületekhez rendelt lakószámot becslése (tömbök szerinti lakószám áll rendelkezésre);

• a területen, az adott intézkedés várható zajcsökkentő hatásának becslése; • a zajcsökkenés becsült mértékének figyelembe vételével az épületeket érő zajterhelés

újbóli meghatározása; • a zajcsökkentés végrehajtása utáni állapotra vonatkozóan a már új terhelési sávokba

eső épületszámok meghatározása (megváltozott az egyes sávokba eső épületek száma);

• az új terheltségnek megfelelő lakószámok meghatározása (az „alapállapotban” rögzített lakószámokat megtartva);

• az egyes zajszint-sávokban jelentkező érintettség-változási adatok előállítása. 13.2. Az érintettség-változás meghatározása a számítások újra történő elvégzésével, a számítások újrafuttatásával Ezekben az esetekben rendelkezésre álltak a pontos számítások elvégzéséhez szükséges adatok, információk. Ezeket lehettek:

• a 4-es metró építésével összefüggő adatok (forgalmi átrendeződés adatai); • egyéb jól meghatározható intézkedések (pontos hely, műszaki tartalom stb.), illetve

konkrét tervek (pl. zajvédő falak tervei), adatai.


97

13.2.1. A 4-es metró kivitelezése és üzembe helyezése utáni állapot modellbe építése A 4-es metró üzembe helyezésével összefüggésben a főváros területén jelentős forgalmi átrendeződés következik majd be. Az átrendeződés forgalmi adataira vonatkozóan az átadott dokumentáció nem tartalmazott adatokat, azonban a beruházás hatástanulmányának zaj- és rezgésvédelmi munkarészét, annak eredményeit rendelkezésre bocsátották. Ez a dokumentáció az I. és II. ütem megépítésére vonatkozó várható helyzetet mutatta be, valamennyi változással érintett útszakasz várható zajjellemzőjére vonatkozó adatot tartalmazta mind az éjszakai, mind pedig a nappali időszakra vonatkozóan. Az adatokat feldolgozása a következő lépésekben történtek:

• a változást bemutató táblázatok áttekintése; • a korábbiakban már ismertetett szakmai, műszaki megfontolásoknak megfelelően a

0,5 dB, vagy azt meghaladó zajszintváltozás mutató útszakaszok kiemelése (legyen ez akár csak az egyik napszakban is) – a továbbiakban csak ezek képezték vizsgálat tárgyát (stratégiai zajtérkép és zajcsökkentési intézkedés szempontjából az ennél kisebb változások elhanyagolhatóak);

• ezen értékek táblázatban történő összefoglalása (a részletes dokumentáció tartalmazza ezeket az értékeket is).

A táblázatban megadott adatokat feldolgozása:

• a stratégiai zajtérkép rendelkezésre bocsátott IMMI fájljában (IPR kiterjesztésű) az útszakaszok azonosítása;

• ezen útszakaszok kiemelése a rendszerből, és külön azonosítóval ellátva őket az adatbázis excel-fájlba történő konvertálása (az adatbázis természetesen tartalmazta a forgalmi adatokból számított Lw’ - útszakaszra jellemző teljesítmény - értékeket is);

• a fenti táblázatban közölt várható változások szerinti zajszintek módosítása az azonosítók szerint kezelhető adatbázisban;

• a módosított adatbázis újra beolvasása a stratégiai zajtérkép adatai közé – immár a megváltoztatott zajjellemzőkkel.

Így előállt a 4-es metró építésével és üzembe helyezésével összefüggő zajváltozásokat tartalmazó IMMI fájl.


98

13.2.2. Az egyéb jól meghatározható intézkedések, illetve konkrét tervek adatainak modellbe építése Zajvédő falak A rendelkezésünkre bocsátott dokumentáció több olyan zajvédelmi létesítményt tartalmazott, amely megfelelő adatbázissal rendelkezett, azaz alkalmasak voltak ezek az adatok arra, hogy a zajszámítási modellbe beépíthetőek legyenek. Az M3-as autópálya, illetve az M5-ös autópálya városi bevezető szakaszainál megtervezett zajvédelmi létesítmények teljes dokumentációja rendelkezésre állt, így a zajvédő falrendszerek – geometriai méretekkel, akusztikai jellemzőkkel együtt – beépíthetőek voltak a zajszámítási szoftver adatbázisába (külön variációként kezelve ezt a változtatást). Forgalomszervezési intézkedések Azok a forgalomszervezési intézkedések, amelyek helyszíne egyértelműen körülhatárolható volt, illetve a forgalomszervezés, forgalomcsillapítás paraméterei egyértelműen definiáltak voltak, így a zajszámítási modellbe is beépíthetők voltak. A modellbe építés menete megegyezett a 4-es metró kapcsán már alkalmazott eljárással azzal a kiegészítéssel, hogy ebben az esetben a forgalomszervezési intézkedések hatása az IMMI szoftverbe történő átvitellel került meghatározásra (új Lw’-t meghatározva). A zajszámítási szoftverbe való beépítés további menete megegyezett a 4-es metrónál leírtakkal. Megjegyzés: Ennek az eljárásnak az alkalmazását az indokolta, hogy a 4-es metró által okozott változás adatbázisa mennyiségileg dominált a többi változtatáshoz/intézkedéshez képest, azonban a 4-es metró adatainak beépítésénél nem álltak rendelkezésre adatok a konkrét forgalomváltozásról, így csak ez az eljárás volt alkalmazható. A forgalmi intézkedések fentiek szerinti feldolgozása a következő szempontok szerint történt:

• Azokon az útszakaszokon, ahol 7,5 t-ás, vagy e feletti tehergépkocsi számára behajtási tilalmat rendeltek el (meg kell jegyezni, hogy ez sem felel meg a rendelet számítási eljárásában rögzítettel kategóriakorláttal), a végrehajtás nehézségeit is ismerve, 90%-os valószínűsíthető megvalósítás volt feltételezhető, a számítások ezzel az adattal készültek (ez zajkibocsátás szempontjából elhanyagolható, ugyanakkor a tényleges megvalósításhoz közel álló helyzetet reprezentál – pl. célforgalom valószínűleg lesz ezután is, az ellenőrzés hatékonyságát ismerve a betartatás is problémákba ütközik stb.).

• A villamosközlekedésben jelentkező változásokat első sorban a körúti villamosjármű-csere jelentette. Az ICS2 (dupla Ganz szerelvények) helyett közlekedő Combino


99

villamosok a rendelkezésre álló információk szerint legalább 1,5 dB(A) elhaladási zajszinttel kisebb mértékben terhelik környezetüket. (Bár a vonatkozó jogszabály szigorú betartása esetében ezt a változást sem lehetne számítások során figyelembe venni – mégis a kibocsátás-változás csökkenésének meghatározása során ez a tényező szerepel a számításokban.)

A fentiek szerinti zajcsökkentést jelentő intézkedések szintén beépítésre kerültek a zajszámítási szoftver adatbázisába. Az adatbázisba beépített valamennyi változtatás ábrázolásra került – közúthálózat, épülő zajvédő-fal, töltés, villamoshálózat esetében. Üzemi létesítmények A Fővárosi Önkormányzat adatszolgáltatása 13 üzem zajcsökkentési intézkedéseit, illetve az Önkormányzat által az intézkedések megküldésére kiküldött felhívására az üzem részéről adott választ tartalmazza. Megjegyezések:

• A vonatkozó zajvédelmi előírások szerint az egységes környezethasználati engedélyköteles üzemek környezeti zajhatásának korlátozása, illetve csökkentése nem az önkormányzat, hanem a környezetvédelmi felügyelőség hatáskörébe tartozik; az önkormányzat nem irányíthatja, nem írhatja elő és követelheti meg, csak elfogadhatja például egy üzem zajcsökkentési intézkedéseit, - ha vannak ilyenek.

• Az üzemek zajkibocsátására vonatkozó környezetvédelmi „hatósági” előírások eltérnek a stratégiai zajtérképre alapuló intézkedési terv követelményeitől, így előfordulhat, hogy adott üzem teljesíti a környezetvédelmi hatósági előírásokat, ugyanakkor a stratégiai zajtérképen konfliktust mutat a zajkibocsátása. Ezektől az üzemektől nem várható el, hogy a hatósági követelményeknél szigorúbb feltételeknek tegyenek eleget. (Más kérdés, hogy az intézkedési tervre vonatkozó rendelkezéseket ezen üzemek esetén is teljesíteni kell. Erre szolgálnak a konfliktust mutató zajforrások környezetében a stratégiai küszöbértékek különböző szintű túllépése esetén javasolt általános zajcsökkentési megoldások.)

A zajvédelmi intézkedéseikről beszámoló üzemek adatainak feldolgozása után a következők állapíthatók meg:

• A következő üzemek teljesítik a zajkibocsátásukra meghatározott környezetvédelmi hatósági előírásokat, ezért a stratégiai zajtérképek elkészítését követően külön zajcsökkentési intézkedéseket nem tettek:

Alpharma Kft. Dreher Sörgyárak Zrt.


100

Első Vegyi Industria Zrt. Wienerberger Zrt. Solymár I. Téglagyár

• A HOFFER Acélöntő és Szolgáltató Kft. 2007. október 31-ei megvalósulással

zajvédelmi intézkedési tervet készített, és a 2008. március 4-i levelében arról tájékoztatta a Fővárosi Önkormányzatot, hogy 2008. március 31-ére zajméréssel ellenőrzi a zajcsökkentés utáni zajkibocsátását. A vizsgálat eredményeit nem küldték meg, ezért ezen zajcsökkentési intézkedéseket az érintettség értékelésénél nem lehetett figyelembe venni.

• A következő üzemek értékelhető zajcsökkentési intézkedéseket tettek, illetve

terveztek, és erről megfelelő adatokat adtak, így ezen üzemek környezetében az érintettség-változást a vonatkozó előírások szerint részletesen lehetett elemezni:

Budapesti Erőmű Zrt., Kelenföldi Erőmű Budapesti Erőmű Zrt., Révész fűtőmű Chinoin Zrt. Dunaferr Zrt. Dunapack. Zrt. EGIS Gyógyszergyár Nyrt. Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. Storechem Kft.

Az értékelés módszere Az üzemek környezeti zajkibocsátása által érintett lakosság becsült száma az „eredeti” helyzetben (azaz a stratégiai zajtérkép szerinti zajkibocsátással), illetve a zajcsökkentési intézkedéseket követően a következők szerint került meghatározásra:

• A Budapest Főváros Önkormányzata által rendelkezésre bocsátott stratégiai zajtérkép alapadatainak felhasználásával.

• A vizsgált üzem zajkibocsátásával érintett személyek becsült száma IMMI 6.3 zajszámító szoftverrel kerültek meghatározásra úgy, hogy az adott lakóépület legzajosabb homlokzatát érő zajterhelés 4 méterrel a talajszint felett meghatározott Léjjel, illetve Lden értékei lettek figyelembe véve.


101

13.2.3. A számítások elvégzésének rövid ismertetése A számításhoz megfelelően használható adatok feldolgozása - részben előállítása – és zajszámítási szoftverbe történő beépítése után előállt a számítható zajcsökkentési intézkedéseket tartalmazó, magába foglaló IMMI fájl (IPR formátumban): Az új, módosított adatbázis számításra történő előkészítése Németországban, a Lärmkontor GmbH. közreműködésével történt. A számítások megkezdését adatellenőrzés, próbafuttatások előzték meg, majd ezek után volt indítható a számítási eljárás. A számításokat ugyanazon a gépparkon végezték el, ahol a stratégiai zajtérképek is készültek, így a különbségértékek előállításához szükséges azonos futtatási körülmények mindenképp biztosítottak voltak. A számítások közúti zaj esetében a teljes vonzáskörzetre, míg vasúti zaj esetén az érintett hatásterületre kerültek elvégezésre. (A számítások egyidejűleg 36 nagyteljesítményű számítógépen futottak – 6.3 IMMI licensz alkalmazásával.) Az intézkedési tervek elkészítésének jogszabályi követelményei csak az érintettség változásának meghatározására vonatkozóan írnak elő követelményeket, nem kell újabb, a változást bemutató zajtérképeket előállítani – így a számítások is ennek megfelelően készültek el.


102

14.) A zajjal terhelt emberek számának becsült csökkenése (KR. 5. sz. melléklet 1. pont) A vonatkozó jogszabályok szerint az intézkedési tervekben szereplő zajcsökkentések eredményeképp mérhető érintettség-változás becsült mértékét kell megadni. A korábban elmondottak, és leírt módszerek szerint az érintettség-változásának meghatározása

• zajterhelési számítások, érintettség-számítások elvégzésével, másrészt • zajcsökkentési beavatkozást értékelő műszaki becsléssel történt.

Az érintettség-változás eredményeit az alábbi táblázatok tartalmazzák.


103

Lakossági érintettség becsült változása Budapest Főváros

KÖZÚT Lden (dB)

Zajszintsávok Stratégiai zajtérkép

érintettségi adata

Intézkedési tervjavaslat

tervezett végrehajtása

után

Érintettség becsült

változása

55-59 259.100 231.700 - 27.400 60-64 253.900 247.100 - 6.800 65-69 315.000 317.500 + 2.500 70-74 251.000 253.600 + 2.600 >75 86.200 62.000 - 24.200

Léjjel (dB)





után


változása

50-54 259.600 242.400 -17.200 55-59 265.800 264.900 - 900 60-64 267.300 265.000 - 2.300 65-69 159.600 144.000 - 15.600 >70 14.400 6.900 - 7.500


104

VASÚT

Lden (dB)





után


változása

55-59 96.700 96.800 + 100 60-64 38.200 37.400 - 800 65-69 15.300 14.900 - 400 70-74 6.500 5.700 - 800 >75 1.200 1.100 - 100

Léjjel (dB)





után


változása

50-54 80.600 81.000 + 400 55-59 30.600 29.800 - 800 60-64 13.000 12.400 - 600 65-69 5.300 5.100 - 200 >70 700 600 - 100


105

ÜZEMI LÉTESÍTMÉNY

Lden (dB)





után


változása

55-59 1.300 1.190 - 110 60-64 500 390 - 110 65-69 200 180 - 20 70-74 0 0 - >75 0 0 -

Léjjel (dB)





után


változása

50-54 1.100 950 -150 55-59 400 340 - 60 60-64 100 80 - 20 65-69 0 0 - >70 0 0 -

15.) A nyilvánosság tájékoztatása az intézkedési tervről, illetve az intézkedési tervjavaslatok műszaki feldolgozásáról


106

Az intézkedési tervjavaslatokat a Fővárosi Önkormányzat 2008. május 15-től széles körű lakossági véleményezés számára is elérhetővé tette. Sajtóanyag jelent meg a www.budapest.hu portálon, amelyben a Hivatal tájékoztatta a lakosságot, hogy az ügyfélszolgálaton elérhető és megtekinthetők az intézkedési tervjavaslatok. Szélesebb körű szakmai körökben való ismertetés, bemutatás: A 2008. szeptember 16-18-án Siófokon megrendezésre kerülő Országos Környezetvédelmi Konferencián bemutatásra került Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérképének és intézkedési tervének elkészítési folyamata, a műszaki feldolgozás első eredményei. A konferencián elsősorban környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek vettek részt. Mivel a zajtérkép bemutatása a Levegő- és zajvédelem szekció keretein belül került sor, ezért kifejezetten zajvédelemmel foglalkozó szakemberek ismerkedhettek meg vele.

2008. szeptember 19-én a Mobilitási Hét keretein belül megrendezésre került a Fővárosi Környezeti Konzultációs Fórum, amelyen a stratégiai zajtérképet és intézkedési tervet készítő szakemberek ismertették a résztvevők számára a stratégiai zajtérkép és az intézkedési terv főbb jellemzőit és hasznosíthatóságát. A Fórumra meghívást kaptak a projektben résztvevő önkormányzatok kapcsolattartó munkatársai, a kerületi önkormányzatok zajvédelemmel foglalkozó munkatársai, a Főpolgármesteri Hivatal érintett ügyosztályainak munkatársai, valamint a Fővárosi önkormányzattal kapcsolatban álló civil szervezetek.

2008. szeptember 22-én az intézkedési terv elkészítésének folyamata, a műszaki feldolgozás módszere és eredményei a Fővárosi Önkormányzat Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Bizottságának albizottsága előtt, azaz a környezetvédelemért felelős képviselők előtt is bemutatásra került.
