Brosura Piete HU

Centrul Istoric al Municipiului Cluj-Napoca

Piete istorice si zone pietonale

Piacterek és sétálóutcák

,,

Cluj-Napoca 2015– Capitală Europeană a Tineretului

Kolozsvár 2015– Európa Ifjúsági Fővárosa

LA PAS PRIN ORAȘUL COMOARĂ, CLUJ-NAPOCAPrimăria municipiului Cluj-Napoca, Aprilie 2013

Ministerul Dezvoltării Regionale şi Administrației PubliceAutoritatea de Management pentru Programul Operaţional Regional

Strada Apolodor Nr. 17, sector 5, BucureştiTelefon: 0372 111 409E-mail: [email protected]

www.mdrap.ro

Direcţia Gestionare Fonduri Comunitare pentru TurismOrganismul Intermediar pentru Turism

Bd. Dinicu Golescu Nr.38, sector 1, BucureştiTelefon: 0372 144 000

Fax: 0372 144 001

Conţinutul acestui material nu reprezintă în mod obligatoriu

© Copyright Primăria municipiului Cluj-Napoca 2013

Primăria municipiului Cluj-NapocaStrada Moților, Nr. 3, Cluj-Napoca

Telefon: 0264 452 244Fax: 0264 452 249

www.primariaclujnapoca.ro

Pentru mai multe informații vă invităm să accesați site-ul proiectului

www.visitcluj.ro

Investim in viitorul tău!Proiect selectat în cadrul Programului Operaţional Regional şi

Dezvoltare Regională.

Investim în viitorul tău! Proiect selectat în cadrul Programului Operațional Regional și co-finanțatde Uniunea Europeană prin Fondul European pentru Dezvoltare Regională

Ă

Ă

MUSEUMS


MUSEUMS


, ,

La pas prin orașul comoară,Cluj-Napoca


Ă

Ă

MUSEUMS


MUSEUMS


, ,

CuprinsPiaţa Muzeului şi zona pietonală din cetatea veche 4-11Piaţa Unirii 12-23Piaţa Avram Iancu şi Piaţa Ştefan cel Mare 24-25Piaţa Mihai Viteazul 26-27Aleea pietonală de pe Bulevardul Eroilor 28-29Zona pietonală de lângă zidul cetăţii 30Harta 31

TartalomjegyzékA Múzeum (Karolina) tér és az Óvár utcái 4-11A Főtér 12-23Az Avram Iancu tér és a Ştefan cel Mare tér 24-25Mihai Viteazul Square 26-27A Hősök sétánya 28-29A várfal melletti sétálóutcák 30Térkép 31

Piaţa Muzeului și zona pietonală din cetatea veche

Cea mai veche piaţă a oraşului, numită în trecut Piaţa Mică, este situată în centrul primei incinte fortificate a cetăţii medievale, ridicată după marea invazie tătaro-mongolă din 1241 şi ca urmare a actului regal din 1316, pe un teritoriu de aproximativ 7 hectare. Turnul din colţul sud-estic, denumit al Pietrarilor de la breasla care îl administra, era folosit şi ca temniţă. În turnul vechii închisori a oraşului medieval (1376) a fost amenajat Muzeul de Speologie „Emil Racoviţă”, singurul muzeu din România dedicat ştiinţei peşterii şi memoriei marelui savant, fondatorul primului institut de speologie din lume, la Cluj, în 1920.

Fragmente din zidul primei incinte a oraşului medieval s-au păstrat până astăzi, alături de situri arheologice, ruine de edificii urbane şi ziduri de incintă din epoca romană. Capitală a Daciei Porolissensis, ridicată la rangul de municipiu şi ulterior colonie, Napoca romană dispunea de edificii din piatră, cu numeroase încăperi, unele prevăzute cu instalaţii de încălzire de tip hipocaust, conservate in situ. Cercetările şi săpăturile arheologice au scos la iveală tezaure monetare, ateliere de ceramică, arme etc. (sec. I-III), păstrate actualmente în Lapidariul roman din cadrul Muzeului Naţional de Istorie a Transilvaniei.

A Múzeum (Karolina) tér és az Óvár utcái

A Múzeum teret régen “óvári piacnak” vagy kispiacnak is nevezték, és ez volt a város legrégebbi tere, illetve az első kővár központja. A mintegy hét hektár alapterületű kővár az 1241-es tatárjárást és az 1316-ban kiadott királyi oklevelet követően épült. A vár délkeleti szögletbástyája börtönként is funkcionált. Itt rendezték be az Emil Racoviţă Barlangászati Múzeumot a neves román barlangkutató és természettudós emlékére, aki 1920-ban Kolozsváron alapította meg a világ első barlangászati intézetét.

A középkori első kővár falmaradványai mellett a római korból fennmaradt régészeti lelőhelyek, épület- és várfalromok is megtalálhatók itt. A mai Kolozsvár belvárosi területén állt egykor Napoca municípiumú (városi) rangú, majd pedig colonia rangra emelt település. Az itt feltárt római kori kőépületekben a rómaiak által alkalmazott padló alatti fűtési rendszerek (latinul hypocaustum), éremkincsek, kerámiák és fegyverek kerültek napvilágra. Az I-III. század közötti időszakból származó leleteket jelenleg az Erdélyi Történeti Múzeum római kori kőtárában őrzik.

4 La pas prin oraşul comoară, Cluj-Napoca Pieţe istorice şi zone pietonale 5

Situat în partea de vest a pieţei, Muzeul Naţional de Istorie a Transilvaniei (foto 1) îşi are sediul într-o clădire monument de arhitectură din secolul al XIX-lea, de factură neoclasică – Casa Petrichevich-Hórvath. Familie descendentă din vechea aristocraţie croată, protectoare a artelor şi literaturii, a făcut eforturi pentru a transforma această casă într-un centru al vieţii culturale clujene. Din anul 1937, clădirea adăposteşte muzeul de istorie, prezentând publicului colecţii bogate şi inedite, care ilustrează evoluţia istorică şi gradul de civilizaţie pe teritoriul Transilvaniei, din preistorie, antichitate şi evul mediu, până la epoca modernă şi contemporană. Colecţia de bază cuprinde peste 400.000 de piese din ceramică şi metal, sticlărie, armament, cărţi vechi, documente şi fotografii, iar Tezaurul include circa 4600 de exponate din aur şi argint – idoli neolitici, tezaure monetare antice şi medievale, bijuterii cu pietre preţioase, medalii şi decoraţiuni. Mobilierul în diferite stiluri vest-europene, decoraţiunile şi obiectele de uz casnic din metale preţioase, alături de covoare, broderii şi lăzi de zestre recreează imaginea unor interioare luxoase, dovadă a faptului că nobilimea autohtonă ţinea pasul cu moda Europei.

Latura de est a pieţei este dominată de Biserica și Mănăstirea Franciscană (foto 2 și 3), edificii dintre cele mai vechi şi încărcate de semnificaţie. Iniţial, pe acest loc a fost ridicată prima biserică din Cluj (sec. XI-XII), distrusă apoi în timpul primei invazii a tătarilor (1241). După distrugerea acesteia, pe locul ei a fost construită în perioada 1260-1290 o biserică în stil romanic târziu, care va fi dată în folosinţă călugărilor benedictini. Biserica va fi refăcută în secolul al XV-lea în stil gotic. Cu sprijinul voievodului Iancu de Hunedoara, alături de biserica lărgită a fost ridicată şi o mănăstire (claustru) pentru călugării ordinului dominican. După alungarea ordinelor catolice de către protestanţi (1556), clădirea a fost folosită ca reşedinţă a reginei Izabella a Ungariei, apoi lăcaşul a fost transformat în şcoală unitariană (1558). Din dorinţa principelui Gabriel Báthory, în 1609 complexul a fost donat cultului reformat-calvin, până în 1693 când a fost retrocedat bisericii romano-catolice, urmare a instaurării dominaţiei Casei de Habsburg. Deţinut o vreme de iezuiţi, din 1728 revine franciscanilor, care încep restaurarea bisericii şi construirea turnului – principala componentă în stil baroc. Vestita şcoală din vechea mănăstire, la care a învăţat şi Nicolaus de Mirabilibus, devenit mai târziu profesor la Universitatea din Florenţa, dispunea de o bibliotecă renumită, cu o colecţie ce depăşea o mie de volume.

A tér keleti oldalát a város egyik legrégebbi épülete, a Ferenc-rendi vagy Ferences templom (fénykép 2 és 3) és kolostor (közismert nevén “Barátok temploma”) ural-ja. Eredetileg ezen a helyen épült a város első temploma a 11-13. században, amelyet azonban szétromboltak az első tatárjárás idején (1241). Ezt követően is ide épült fel a város késő román stílusú központi temploma 1260-1290 között, amelyet később a Do-monkos-rendnek adományoztak. A 15. században a rend hozzáfogott a szűknek bizo-nyuló templom és a hozzá csatlakozó zárdaépület gótikus stílusban való átépítéséhez. Hunyadi János támogatásának köszönhetően épült fel a kétemeletes kolostor, ahol a reformáció hatására kiűzött szerzetesek (1556) után Izabella királyné lakott kilenc hó-napon át. Az Országgyűlés rendelete nyomán unitárius iskola nyitotta meg a kapuit itt (1558), majd Báthory Gábor fejedelem óhajának megfelelően a reformátusok használ-ták az épületegyüttest 1609-től egészen 1693-ig, amikor a Habsburg-uralom kezdetekor a Római Katolikus egyház visszakapta azt. Ekkor a jezsuiták vették használatba, majd 1725-ben átadták az épületet a visszaigénylő ferences szerzeteseknek, akik 1728-ban elkezdték a templom helyreállítását és a barokk stílusú torony megépítését. A régi ko-lostor híres iskolájában (itt tanult többek között Nicolaus de Mirabilibus, később a firen-zei egyetem tanára) volt a Ferenc-rendiek több mint ezer kötetet számláló könyvtára is. 1906-1948 között itt működött a vallásos folyóiratokat kiadó Szent Bonaventura nyom-da, ezt követően a kommunista hatóságok pedig a zeneiskolát költöztették a kolostor falai közé. A Sigismund Toduţă Zenelíceum 2011 őszéig működött a kolostor épületében.

Az Erdélyi Történeti Múzeum székhelye a Múzeum (fénykép 1) tér nyugati oldalán található Petrichevich-Horváth ház. A 19. századi neoklasszikus műemléképület építettője, Petrichevich-Horváth Dániel főbirtokos (1769 –1842) nevét örökölte, aki a magyar színjátszás mecénásaként volt ismert és az épületet a társadalmi-művészeti élet központjának szánta. Az 1937-ben ideköltözött Történeti Múzeum rendkívül gazdag és egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik, amely egész Erdély területének civilizációs fejlődését dokumentálja, az őstörténettől egészen a jelenkorig. A múzeum birtokában jelenleg 400000 tárgy (kerámiák, fém- és üvegtárgyak, fegyverek, régi könyvek, fényképek stb.) található, illetve éremgyűjteménye körülbelül 4600 arany– és ezüst kiállított tárgyat (neolitikumbeli bálványszobrok, ókori és középkori érmék, drágakövekkel kirakott ékszerek és más díszek) tartalmaz. Itt őrzik az Erdélyi Múzeum-Egyesület által létrehozott Erdélyi Múzeum régészeti és történelmi gyűjteményét is. A kiállított nyugati stílusú bútordarabok, a nemesfémekből készült dísztárgyak és háztartási eszközök, értékes szőnyegek, hímzések és hozományos ládák luxus beltereket alkotnak újjá, és egyben arról tanúskodnak, hogy az erdélyi arisztokrácia lépést tartott az európai divatirányzatokkal. A múzeum érdekességei közé tartozik egy festett szarkofágban fekvő igazi egyiptomi múmia is (Kr.e. III. századból való), valamint egy keleti fegyvergyűjtemény.


Din anul 1898, în faţa bisericii se află amplasat Obeliscul Carolina, primul monument laic al oraşului şi unul dintre cele mai reprezentative monumente publice neoclasice din Transilvania. Coloana memorială, înaltă de 10 metri şi decorată cu stema oraşului şi cu basoreliefuri aparţinând sculptorului Josef Klieber, maestrul artei neoclasice din Austria, a fost ridicată în urma vizitei împăratului Francisc I şi a soţiei acestuia, cel dintâi cuplu imperial care a vizitat oraşul, în 1817, pentru a calma spiritele datorită foametei care a urmat războaielor napoleoniene. Obeliscul, realizat cu fonduri de la cetăţenii Clujului şi finalizat în 1831 cu contribuţia financiară a procurorului oraşului, aduce un omagiu generozităţii împărătesei Carolina Augusta, care în timpul vizitei efectuate la Cluj a făcut numeroase acte de caritate pentru cei săraci, precum şi o donaţie importantă pentru spitalul oraşului. Atât spitalul înfiinţat cu sprijinul împărătesei, cât şi piaţa care îl adăpostea au primit numele Carolina, acesta fiind şi motivul pentru care monumentul a fost ulterior mutat aici din Piaţa Mare (actualmente Piaţa Unirii), odată cu sistematizarea oraşului.

Lângă spitalul Carolina şi casa renascentistă Basta (demolată la începutul secolului trecut), pe latura de nord a pieţei a fost ridicat în sec. al XVIII-lea Palatul Mikes, unul dintre palatele reprezentative ale barocului din Cluj, care păstrează elemente din diferitele faze de construcţie, de la perioada ante-barocă până la cea eclectică. Faţada iniţială, cu balcon central susţinut de două coloane şi de o consolă aşezată deasupra porţii principale, se întâlneşte şi la Palatul Teleki şi alte clădiri proiectate de Joseph Leder, maestrul barocului târziu din Cluj. Deţinut de familia Mikes, una din cele mai importante familii nobiliare din Transilvania secolelor XVI-XIX, care a jucat un rol hotărâtor în conducerea politică a principatului, a fost construit după modelul Palatului Bánffy, etalon de lux pentru elita aristocraţiei transilvănene. Palatul deţinea o serie de apartamente şi spaţii de închiriat, care reprezentau o sursă importantă de venit, pentru acoperirea cheltuielilor de construcţie şi de întreţinere. O parte din spaţii au fost închiriate pentru maternitatea spitalului din vecinătate, motiv pentru care în sec. al XIX-lea clujenii numeau acest edificiu Casa pentru naşteri.

A tér közepén áll a Karoli-na-oszlop, amely a város legré-gebbi világi emlékműve és egy-ben a legreprezentatívabb köztéri neoklasszikus emlékmű egész Erdély területén. Az oszlop I. Ferenc csá-szár és felesége, Karolina Augusz-ta 1817-es kolozsvári látogatását örökíti meg, akik azért látogattak a városba, hogy megnyugtassák a kedélyeket a napóleoni háborúkat követő éhinség miatt. A város pol-gárai gyűjtést rendeztek az oszlop felállítására, mely végül Topler Imre, a város ügyésze által felajánlott adománynak köszönhetően 1831-ben készült el. A 10 méter magas oszlopon látható a féldombormű-veket és a város címerét Josef Klieber híres bécsi szobrász készítette. Az oszlop Karolina Auguszta császárnő bőkezűségének állít emléket, aki a kolozsvári látogatás alkalmával jó-tékony cselekedeteket hajtott végre a szegények és rászorulók javára, illetve jelentős pénzösszeget ado-mányozott a városi kórház mega-lapítására is. Ezért mind a kórházat, mind pedig a teret róla nevezték el, és ez volt az oka annak is, hogy a Főtér átrendezésekor az eredetileg oda felállított emlékművet a Karoli-na (ma Múzeum)-térre helyezték át.

A tér északi oldalán, a Karolina kórház épülete és a valamikori Basta-ház (a reneszánsz kori házat a múlt század elején bontották le) mellett épült a 18. században a Mikes-palota, amelyet a város egyik legreprezentatívabb barokk épületeként tartanak számon (a barokk előtti időszakban elkezdett palota végül az eklektika korszakában készült el). Az eredeti homlokzat két oszloppal alátámasztott erkélye és a főkapu kőkeretének megoldásával találkozunk a Bánffy palota, illetve a Joseph Leder építész, a kolozsvári késő barokk mestere által tervezett más épületekben is. A Mikes család, Erdély egyik legfontosabb nemesi családjának birtokában levő épületet a Bánffy palota alapján építették, amely az erdélyi elit arisztokrácia körében etalonnak számított. A Mikes-ház építésének és fenntartásának költségeit az épülethelyiségek kiadásából fedezték, például a szomszédos Karolina kórház szülőintézete is itt működött a 19. század második felében.


Unul dintre monumentele emblematice ale Clujului este Casa Matia, locul de naştere al celui care avea să devină cel mai puternic şi erudit principe al Transilvaniei şi rege al Ungariei (1443-1490). Conform tradiţiei istorice, al doilea fiu al lui Iancu de Hunedoara, guvernator al Regatului Ungariei şi al nobilei maghiare Elisabeta Szilágyi s-a născut în încăperea din spatele ferestrei aflate spre vest faţă de intrarea cu portal a hanului deţinut de familia Méhffy. Ulterior, regele Matia va răsplăti oraşul în care s-a născut cu nu mai puţin de patruzeci şi unu de privilegii, iar casa şi celelalte proprietăţi ale familiei Méhffy vor fi scutite de la plata impozitelor. Piesă importantă a centrului istoric al Clujului, monument istoric şi de arhitectură laică, construit în jurul anului 1440, cu elemente de interior care aparţin stilului gotic de factură târzie, Casa Matia este singura clădire civilă a perioadei gotice care se mai păstrează în oraş, rămânând peste timp unul din simbolurile Clujului. În sec. al XVIII-lea, clădirea intră în proprietatea municipalităţii, care o transformă în spital, urmând ca mai târziu să devină închisoare politică. La începutul secolului trecut, aici a fost sediul Asociaţiei Carpatine din Ardeal, apoi Muzeul Revoluţiei de la 1848. După ce este folosită o perioadă de oficiul veterinar, devine reşedinţa Colegiului Móricz Zsigmond şi după naţionalizare este închiriată de universitate, în preyent fiind în administrarea Universităţii de Artă şi Design.

Vizavi de Casa Matia se află casa în care s-a născut Ştefan Bocskay, principe al Transilvani-ei între anii 1605-1606. De-a lungul timpului, aici a fost şi reşedinţa altor bogate familii nobiliare – Teleki şi Bethlen. Aşa se explică faptul că sub imobil s-a descoperit un pasaj de trecere, despre care se presupune că ar fi servit drept refugiu. Una dintre cele mai vechi clă-diri ale Clujului (construi-tă în sec. al XV-lea, păstrează încă în subsol fragmente din zidul incintei medievale), era cunoscută ca şi Casa Tipografului sau Casa Heltai, după numele locatarului său, unul dintre cei mai renumiţi autori, editori şi tipografi ai Transilvaniei, care în 1550 a deschis aici prima tipografie din Cluj şi cea mai activă din Transilvania acelor timpuri. În sec. al XIX-lea, aici a funcţionat Poşta, iar în prezent aici îşi desfăşoară activitatea Universitatea Maghiară din Transilvania – Sapientia.

Chiar dacă mai multe clădiri au fost reconstruite în anii 1970-1980, aspectul pieţei medievale se păstrează datorită caselor-monument istoric din sec. XVI-XVIII. Faţadele clădirilor memoriale ascund în spatele lor istorii multiseculare. Aşa este şi povestea Casei Tauffer, centru al masoneriei transilvănene şi loc de întâlnire al bur-gheziei, din care s-a dezvoltat Casina Naţională, un veritabil club al elitei din Cluj. În apropiere se află şi Casa lui Ioan Piuariu-Molnar, reprezentant al iluminismului şi unul din redactorii memoriului pentru drepturile românilor din Transilvania – Supplex Libellum Valachorum.

A Mátyás király szülőháza a város egyik leghíresebb műemléképülete. A történel-mi hagyomány szerint a későbbi bölcs fejedelem és Magyarország királya (1443-1490) a ház bejáratától nyugatra néző ablak mögötti szobában született Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második gyermekeként A ház az 1440-es években Méhfi Jakab tehe-tős szőlősgazda tulajdona volt; 1467-ben Mátyás király a ház akkori tulajdonosát, Kolb Istvánt és családját, illetve minden leszármazottjukat felmentette a ház és a hozzátar-tozó birtokok minden adója alól. Ugyanekkor a város is nem kevesebb, mint negyven-egy privilégiumot kapott a királytól. A gótikus stílusban épült, illetve késő gótikus stílusú

A Mátyás király szülőháza mellett található a Bocskai István, Erdély egykori fejedel-mének szülőháza (1557-1606). A helyreállítás során derült ki, hogy a többször átépített épület eredetileg két gótikus stílusú ház volt, mindkettőnek az építését a 15. századra teszik. Az alagsorban ma is láthatóak a középkori várfal maradványai. A hagyomány szerint Heltai Gáspár, a kor egyik leghíresebb írója és nyomdásza is az egyik házban la-kott, aki itt alapította 1550-ben az első erdélyi nyomdát. Az idők során a ház két gazdag nemesi család, a Telekiek és a Bethlenek lakóhelyéül is szolgált, ezzel magyarázható az épület helyreállításakor (2001) felfedezett földalatti átjáró, mely valószínűleg menedé-khely lehetett. A 19. század utolsó évtizedeiben a postahivatalt helyezték ide, az épület jelenleg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem székhelye.

Noha az 1970-1980-as években több épületet is átépítettek, a 16-18. századi műeml-ékházaknak köszönhetően a térnek sikerült megtartania középkori jellegét. A környező műemléképületek homlokzatai többszázéves történelmi múltat őriznek. Ilyen péld-ául a Tauffer-ház is, mely az erdélyi szabadkőműves páholy központja volt, illetve itt működött a Polgári Társalkodó Egylet, a későbbi Nemzeti Kaszinó. A közelben található Molnar-Piuariu román nemzetiségű szemész háza, aki a felvilágosodás szimbolikus ala-kja volt, valamint az erdélyi románok jogait kérvényező Supplex Libellum Valachorum egyik írója.

belterekkel rendelkező ház egyben a város legrégibb lakóépülete is. 1740 körül az örökösök eladták a városnak, ezt követően politikai foglyok átme-neti szállása és katonakórház is mű-ködött itt. A homlokzatra elhelyezett bronz emléktáblát 1889. szeptem-ber 2-án Jókai Mór és Orbán Balázs részvételével leplezték le. A 19. szá-zad végétől a Erdélyi Kárpát-Egyesü-let székhelye volt egy ideig, azután Országos Történelmi és Ereklye Mú-zeum kiállítása kapott helyet benne. Az épület mai kinézetét a Kós Károly tervei szerint az 1940-es években végzett restaurálásnak köszönheti. Közvetlenül a II. világháború után a Móricz Zsigmond Kollégium műkö-dött itt, majd a Bolyai Egyetem bé-relte az épületet rövid ideig. Jelenleg a Ion Andreescu Képzőművészeti és Design Egyetem székhelye.


Piaţa Unirii Piaţa centrală a oraşului, numită în trecut Piaţa Mare (fiind de altfel cea mai mare

dintre pieţele Europei centrale şi de sud-est la vremea respectivă), s-a dezvoltat după ridicarea celei de-a doua incinte fortificate a cetăţii medievale, în perioada de înflorire a Clujului, când acesta a fost supranumit oraşul comoară, ca recunoaştere a valorii sale urbanistice, economice, politice şi spiritual-culturale.

Săpăturile arheologice din ultimele decenii au scos la iveală faptul că aici a fost

din vechime centrul vieţii economice, spirituale şi administrative a oraşului, încă din epoca romană (106-275) pe amplasamentul pieţei desfăşurându-se o intensă viaţă cotidiană. Situl arheologic este acoperit cu sticlă pe o suprafaţă de 82 de metri pătraţi pentru protejarea vestigiilor, devenind astfel un punct de informare şi vizitare, care beneficiază de un sistem de iluminat ambiental. Ruinele de construcţii romane (două clădiri publice, cu o curte inerioară având în mijloc o fântână) făceau parte din piaţa centrală a oraşului Napoca, peste care s-au suprapus construcţii medievale, moderne şi contemporane.

A Főtér A város központi tere, amely eredetileg a Nagypiac nevet viselte és annak idején

Közép– és Dél-Kelet-Európa legnagyobb piactere volt, az új városfalak építését követően (1405), a város felvirágzásának időszakában indult fejlődésnek. Kolozsvár ekkoriban kapta a kincses város elnevezést urbanisztikai, gazdasági, politikai, szellemi és kulturális értékeinek elismeréseképpen.

Az utóbbi évtizedekben a téren végzett régészeti ásatások feltárták, hogy a város irányításának, illetve gazdasági és szellemi életének itt volt a központja már a római korban (106-275) is. Az itt látható 82 négyzetméteres alapterületű, üveggel befedett és kivilágított régészeti lelőhely ma a főtér egyik látványossága. A római épületromok (két középület egy belső udvarral, középen egy kúttal) az egykori Napoca municípiumi város főterén álltak, erre építkeztek a középkorban, később pedig a modern korban és napjainkban.


Piaţa este dominată de Biserica romano-catolică Sf. Mihail, remarcabil monument istoric şi de arhitectură religioasă. Construcţia bisericii a început în 1316, în timpul lui Carol Robert de Anjou, în contextul privilegiilor şi libertăţilor acordate oraşului, printre care şi acela de a se autoadministra pe plan juridic şi bisericesc şi de a-şi alege liber parohul. Finalizată abia în secolul următor (1437), în timpul lui Sigismund de Luxemburg (a cărui stemă regală apare pe frontispiciu), este cel mai impunător edificiu gotic din ţara noastră după Biserica Neagră din Braşov, reprezentând prima versiune deplină a bisericii-hală în Transilvania. Portalul principal, datând din 1444, este realizat în stil gotic şi prezintă în centru imaginea sculptată a arhanghelului Mihail. Remarcabile sunt şi decoraţiunile interioare şi exterioare, din care s-au păstrat doar câteva fragmente de fresce şi sculpturi ce sugerează splendoarea bisericii de odinioară. Turnul de pe faţada nordică, înălţat între anii 1834-1863 în stil neogotic, este cel mai înalt turn de biserică din România (80 de metri, inclusiv crucea aurită din vârf ).

A teret a Szent Mihály templom uralja, amely a város egyik kiemelkedő műemléképülete. Építését valószínűleg 1316-ban kezdték el, amikor Károly Róbert király városi rangot adott a településnek; az ezzel járó privilégiumok közé tartozott a szabad plébános- és bíróválasztás joga is. Az építkezés csak száz év múlva, Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején, 1419–1437 között fejeződött be, erre utal az uralkodónak a nyugati főkapu felett elhelyezett királyi címere is. A címer feletti Szent Mihály-szobor 1444-ből való. Az építmény a brassói Fekete-templom után az ország legimpozánsabb gótikus építménye és egyben az első erdélyi csarnoktemplom. A belső és külső díszítések szintén kiemelkedőek, de ma már csak néhány freskó- és szobormaradvány jelzi a templom egykori pompáját. A fennmaradt falfestménytöredékek a kolozsvári reneszánsz festészet első emlékei. A nyugati oldalon levő neogótikus stílusú torony a legmagasabb templomtorony az országban (magassága a tetején levő aranyozott kereszttel 80 méter). A templomot egykor körülvevő falak előtt egy barokk stílusú díszkapu állt, ami jelenleg a Szentpéteri-templom bejáratát képezi. A Szent Mihály templomnak világi szerepe is volt, hiszen számos országgyűlést tartottak itt. Fontos megemlíteni, hogy születése után itt keresztelték meg Hunyadi Mátyást is (1443).

Imagine emblematică a oraşului, lângă Biserica Sf. Mihail este amplasată statuia lui Matia Corvin, opera sculptorului János Fadrusz, laureatul Marelui Premiu la Expoziţia Mondială de la Paris din anul 1900. Ansamblul statuar, impresionant prin statura sa monumentală, proiectată pe faţada sudică a bisericii, îl înfăţişează pe regele Matia Corvin într-o impunătoare ipostază ecvestră, primind omagiul unora dintre conducătorii contemporani: Blasiu Magyar – banul Croației, apoi voievod al Transilvaniei, Pavel Chinezu – comitele Timişoarei, Ştefan Zápolya – palatinul Ungariei şi Ştefan Báthory – voievodul Transilvaniei.

A Szent Mihály templom mellett áll a város másik emblematikus látványossága, a Mátyás-szoborcsoport. A Fadrusz János alkotásának gipszmintáját az 1900-as párizsi világkiállításon is bemutatták és a kiállítás aranyérmével jutalmazták. A templom déli homlokzata előtt felállított monumentális hatású szoborcsoport középpontjában a diadalmaskodó Mátyás király lovasszobra áll, két oldalán pedig az őt éltető sereg vezérei: balról Magyar Balázs hadvezér és Kinizsi Pál temesi bán, jobbról pedig Szapolyai István nádor és Báthory István erdélyi vajda.


Odinioară loc de târg, astăzi Piaţa Unirii se mândreşte cu unele dintre cele mai importante ansambluri gotice, baroce şi neo-baroce din Transilvania. Primul şi cel mai frumos edificiu laic baroc – Palatul Bánffy, etalon arhitectural pentru celelalte clădiri din centrul Clujului, standard al bogăţiei şi al titlurilor de nobleţe, a fost construit în perioada 1774-1785, la comanda contelui György Bánffy, viitorul guvernator al Transilvaniei, fiind ultima lucrare a arhitectului german J.E. Blaumann. Un efect vizual unic este oferit de scenografia şirului de statuete cu subiect mitologic de pe frontispiciu, între care, situat central, se află blazonul familiei Bánffy. De o jumătate de secol, aici se află Muzeul de Artă, unul din cele mai importante muzee din Romania, al doilea din punct de vedere al zestrei de artă românească, cu un patrimoniu deosebit de valoros, format din peste 12.000 de piese de pictură, sculptură, arte grafice şi decorative din sec. XV-XXI, icoane transilvănene şi obiecte religioase vechi, cantonate în Galeria Naţională, Colecţia de grafică românească şi Colecţia de artă universală.

A hajdanán vásártérként is használt Főtéren található az erdélyi gótikus, barokk és neobarokk néhány legfontosabb épületegyüttese. A világi barokk első és egyben legszebb példája a Bánffy-palota, amely gazdagságát és rangját tekintve ma is kiemelkedik a Kolozsvár központját díszítő többi épület közül. A palota megépítését Bánffy György (1746–1822), Erdély gubernátora rendelte el. Az 1773-1786 közötti építkezés Johann Eberhard Blaumann (1733–1786) német kőfaragó és építész tervei alapján zajlott. A főhomlokzatot ékesítő mitológiai alakok szobrai és a középen elhelyezett griffes Bánffy-címer egyedi vizuális hatást képeznek.

A csaknem fél évszázada ideköltözött Művészeti Múzeumban található a romániai képzőművészeti örökség második legnagyobb gyűjteménye. A 15. századtól a napjainkig terjedő korszakból való több mint 12.000 festmény, szobrászati-, grafikai- és iparművészeti alkotás, vallási ikonok és egyéb régi vallási tárgyak a Múzeum három gyűjteményében (Nemzeti Galéria, Romániai Grafikai és Egyetemes Képzőművészeti Gyűjtemény) kaptak helyet.

Alături de Palatul Bánffy se află Hotel Melody (deschis în anii ‘50), renumit pentru primul bar de noapte cu muzică jazz din perioada postbelică a Clujului. Cele două clădiri iniţiale (sediul biroului fiscal al oraşului – ulterior Berăria Fiskus şi Hotelul Pannónia) au fost reunite în forma actuală în 1890. Noul hotel, numit atunci Hotel Central, a găzduit oaspeţi celebri, printre care compozitorii Brahms şi Franz Liszt şi arhiepiscopul de Eger – József Samassa. În anii interbelici a funcţionat aici Societatea Surorilor Sociale, la etajul al doilea fiind amenajată şi o mică capelă.

Obiectiv unic în Transilvania, clădirile „gemene” ale Statusului romano-catolic (foto) marchează accesul înspre actuala stradă Iuliu Maniu (fost prim-ministru, cu rol marcant în unirea Transilvaniei cu România), supranumită „strada în oglindă”, datorită simetriei aproape perfecte. Ansamblul arhitectonic, realizat în perioada sistematizării oraşului şi a reamenajării pieţei centrale, urmează tendinţele acelor vremuri, inspirate de arhitectul G.E. Hausmann care a sistematizat într-o concepţie modernă Parisul. Finalizate în 1899, avându-l ca arhitect pe budapestanul Alpár Ignác, cele două palate erau încadrate între Palatul Bánffy şi Casa Wolphard–Kakas, cele mai de seamă monumente de arhitectură laică ale renaşterii şi barocului transilvănean, având la parter cele mai luxoase spaţii comerciale din oraş. Faţadele de influenţă neo-barocă marchează silueta oraşului prin impunătoarele cupole, decorate cu măşti groteşti şi ghirlande florale.

A Főtér sarkán, a Bánffy-palota melletti épületben található ma a Melody Hotel. Az ötvenes években már ezen a néven működő szálló és étterem attól vált híressé, hogy itt nyílt meg a város első éjszakai bárja, ahol jazz zenét lehetett hallgatni. Az eredetileg két külön épületből (a Kisegítő Pénztár, majd a Fiskus-kocsma és a Pannó-nia Szálló) álló tömböt 1890-ban építették át, és ezt követően Központi szállóként nyílt meg újra. Híres vendégek szálltak meg itt, többek között Liszt Ferenc és Johan-nes Brahms zeneszerzők, de említhenénk Samassa József érseket és a népszerű ma-gyar regényírót, Jókai Mórt is. A két világháború közötti időszakban a katolikus Szo-ciális Nővérek Társasága bérelte az épületet, amely a második emeleten egy kápolnát is berendezett.

Erdélyben egyedülálló építészettörténeti látványosságot képeznek a Szentegyháza (ma Iuliu Maniu) utca bejáratának sarkain magasodó két épület, az úgynevezett Státusházak (fénykép). A Főtérről nyíló keskeny utcát a két oldal egymással való szinte tökéletes szimmet-riája miatt Tükör utcának is nevezik. A Státusházak Hausmann, a kor nagyhatású építésze hatására Alpár Ignác tervei alapján épültek a város és a Főtér újrarendezésének idején. Az 1899-ban átadott két eklekti-kus bérház (a földszintjein a város akkori legelőkelőbb üz-lethelyiségeivel) a barokk Bánffy-palota és a reneszánsz Wolphard–Kakas ház, a Főtér keleti oldalának legjelentő-sebb építményei közé ékelő-dött be. A neobarokk hatású homlokzat, illetve a groteszk maszkokkal és girland motívu-mokkal díszített impozáns ku-polák meghatározzák a Főtér keleti oldalát.


Latura sudică a Pieţei Unirii este dominată de Palatul vechii Primării (foto 1), în trecut Casa Consiliului, ridicată în sec. al XVI-lea. După prima renovare (1650), pe frontispiciul renascentist au fost aşezate blazoanele celor şapte oraşe libere regeşti din Transilvania, alături de un cod de comportament civic format din peste 50 de maxime şi proverbe în limba latină. După două incendii devastatoare în 1775 şi 1798 şi un seism în 1826, clădirea a fost refăcută din temelii şi extinsă prin demolarea vechii biserici unitariene şi a casei parohiale. La construcţie s-au folosit cărămizile de la fostele clădiri şi pietre de la zidurile de împrejmuire ale oraşului, toţi cetăţenii fiind obligaţi să se implice fizic sau financiar (1843-1845).

Ansamblul arhitectural care completează partea de sud a pieţei a fost realizat în anii 1900, odată cu dezvoltarea şi sistematizarea oraşului. Alături de Banca Naţională se află Palatul Prima, sediul primei societăţi de asigurare şi ulterior librăria universităţii, cel mai amplu imobil de raport construit la începutul secolului trecut. Alături se află Palatul Sebestyen, o clădire monumentală, în stil secession, care poartă numele comanditarului său, un important antreprenor local. După electrificarea centrului oraşului, în 1906, la parter a fost inaugurat primul cinematograf cu sediu propriu din Cluj, numit Apollo (mai târziu Cinematograful Arta).

Dezvoltarea accelerată a oraşului la sfârşitul sec. al XIX-lea, când Clujul devenise o importantă metropolă a vieţii politice şi culturale, a determinat necesitatea construirii în piaţa centrală a unui hotel-restaurant modern, la standarde occidentale. Astfel, municipalitatea a hotărât demolarea Hotelului Naţional şi ridicarea unui nou hotel, bogat ornamentat, în stilul eclectic al vremii şi cu interioare luxoase, opera arhitectului urbanist al oraşului, Pákey Lajos. Hotelul New-York (ulterior Continental) (foto 2) a găzduit numeroase personalităţi, iar cafeneaua de la parter a fost timp de un secol centrul literar şi artistic al oraşului. Una dintre prezenţele obişnuite ale hotelului-restaurant a fost scriitorul Jókai Mór, în memoria căruia a fost dat numele străzii în secolul trecut (actualmente strada Napoca).

A Főtér déli oldalát a 16. században épült Városháza (fénykép 1), vagy ahogy korábban ismerték, a Tanácsház uralja. Az először 1650-ben átépített épület reneszánsz homlokzatát több mint ötven latin nyelvű bölcs felirat és a hét szabad királyi város címere díszítette. A tornyában pedig egy harang volt, melyet halálraítélés, illetve kivégzések alkalmával húztak meg.

Az épületet két alkalommal (1775-ben és 1798-ben) is megrongáló tűzvész, illetve egy 1826-ban bekövetkezett földrengés miatt alapjaitól építették újjá, kibővítve az új Tanácsháza épületének alapterületét a szintén leégett szomszédos unitárius imaház és papilak telkeivel. Az 1843-1845 közötti építkezéshez a lebontott épületek és a várfalak elemeit használták, ugyanakkor a város minden polgára pénzzel vagy munkával járult hozzá. A belső udvart díszítő nemesi és fejedelmi címereket a Történelmi Múzeumba szállították el a kommunizmus alatt, a homlokzatra pedig a város címerét helyezték.

A Főtér déli oldalát az 1910-es évek elején, a város fejlődésének és átrendezésének időszakában épített épületegyüttes egészíti ki. A Főtér és az Egyetem utca sarkán álló négyemeletes bérház az Első Magyar Általános Biztosító Társaság bérháza vagy Sebestyén-palota. Mellette a hasonló stílusban épült házban a Nemzeti Bank székel. Itt valamikor a térre néző luxus lakosztályok, a felsőbb emeleteken pedig a belső udvarra tekintő kisebb garzonlakások voltak. A szecessiós Sebestyén-palota földszintjén évtizedek óta könyvesüzlet működik, az Egyetem utcai oldalszárnyában pedig 1906-tól az első kolozsvári mozi, az Apollo (később a Művészmozi) üzemelt.

A város 19. század végén bekövetkezett gyors ütemű fejlődése, amikor Kolozsvár egyfajta metropolissá vált, szükségessé vált egy modern, nyugati mércével is mérhető szálloda-étterem felépítése. A városvezetés így eldöntötte a telken korábban álló Nemzeti Szálló lebontását és Pákei Lajos tervei szerint elkészült a gazdagon díszített, eklektikus stílusú, és elegáns belterekkel rendelkező New-York Szálloda (később Continental). Számos író, költő, szín- és zeneművész lakott itt, a földszinti kávézó pedig a város irodalmi és művészi életének volt a központja. A szálloda melletti utcát a gyakran itt vendégeskedő Jókai Mór emlékére Jókai utcának nevezték el (jelenlegi neve Napoca utca).


Vizavi, colţul de sud-vest este dominat de palatele nobiliare, oferind o armonioasă imagine a arhitecturii care împodobea Clujul de altădată. Casa Bornemisza, ridicat în sec. al XV-lea, l-a găzduit pe principele Transilvaniei, Gabriel Bethlen, în timpul vizitelor sale la Cluj, fiind una din puţinele clădiri din acea vreme care dispuneau de încăpere de baie. Mai târziu aici va fi sediul primei societăţii teatrale din Ardeal. În sec. al XVIII-lea, prin comasarea cu alte trei case de patricieni saşi, a fost construit Palatul Rhédey (foto 1), blazonul contelui comanditar păstrându-se până astăzi pe frontispiciul eclectic al clădirii. Una din locatarele celebre ale palatului şi una din marile frumuseţi din istoria Clujului a fost Claudia Rhédey, care şi-a petrecut aici adolescenţa, iar mai târziu avea să devină stră-stră-străbunica reginei Elisabeta a II-a a Marii Britanii.

Simbol al Clujului de ieri şi de azi, punctul zero al oraşului, Piaţa Unirii este un adevărat muzeu deschis, dezvăluind la fiecare pas oaspeţilor săi edificii ridicate în alte vremi, toate clădirile de aici fiind monumente istorice şi case memoriale. Pe locul fostei reşedinţe clujene a principilor Transilvaniei a fost ridicat în anul 1828 Palatul Jósika (foto 2) conform inscripţiei de pe frontispiciul clădirii), pentru guvernatorul Transilvaniei din perioada respectivă. Numită şi Casa cu coloane, datorită impunătorului portic cu coloane dorice, clădirea a fost realizată în stil neoclasic. De-a lungul timpului, a adăpostit Cazinoul din Cluj şi Tabla regească, Palatul de Justiţie, Curtea de Apel şi Biblioteca Facultăţii de Medicină.

Casa parohiei romano-catolice a fost construită în stil gotic, la iniţiativa primului paroh al Clujului, Sleunig Gergely (1450). Odată cu renovarea acesteia, în 1799, pe frontispiciu a fost aşezat un basorelief cu arhanghelul Mihail. După reforma religioasă, când protestanţii au preluat parohia, aici a locuit primul episcop al bisericii unitariene, David Ferenc, iar în 1693 clădirea a adăpostit primul colegiu unitarian. O placă comemorativă aminteşte de vizita la Cluj a împăratului Iosif al II-lea, în 1773. În perioada comunistă, casa a fost naţionalizată (cu excepţia locuinţelor preoţilor), devenind sediu al securităţii.

A Főtér nyugati oldalán sorakozó többi magyar nemesi palota a klasszicista, barokk és szecessziós építészeti stílusok harmonikus képét nyújtja. A New-York szállodával szemben, a Főtér és a Jókai (Napoca) utca sarkán álló kétemeletes Rhédey-palota (fénykép 1) a források szerint valamikor a 16. században épült három-négy középkori lakóház helyén. Annak idején Bethlen Gábor fejedelem (1613 – 1629) többször is megszállt itt, lévén, hogy azon kevés házak egyike volt, amely fürdőszobával rendelkezett. Az egykori barokk palota a 18. században került a Rhédey grófok tulajdonába, és még ugyanabban az évszázadban át is építették. A Rhédeiek címere ma is látható az ekletikus épület homlokzatán. Megemlítendő, hogy kezdetben (1792) az első magyar hivatásos színtársulat is itt műkődött. A palotában élte le fiatalkori éveit a város egyik korabeli szépsége, Rhédey Klaudia grófnő (1812-1841), II. Erzsébet angol királynő ükanyja.

A Főtér úgy az egykori, mint a mai Kolozsvár szimbóluma, egy valóságos nyitott múzeum, ahol minden lépésen történelmi műemlékeket és emlékházakat találunk. A hajdani erdélyi fejedelmek szállása helyén áll az eredetileg egyemeletes Jósika-palota (fénykép 2), melyre Jósika János főkormányszéki elnök 1828-ban építtette rá a második emeletet. Ennek emlékét őrzi a homlokzatra római számokkal kiírt évszám. A klasszicista stílusú műemlék épületet Lábasház néven is ismerik az első emeleti erkélyt tartó négy toszkán oszlop miatt. Az idők során itt székelt a Nemzeti Kaszinó, majd az 1880-as évektől a királyi ítélőtábla, a 20. század második felében pedig az Orvostudományi Egyetem központi könyvtára.

A város egyik legrégebbi, gótikus épülete a római-katolikus plébániaház, amelyet Sleunig Gergely, a város első plébánosa építtetett 1450-ben. A reformációt követően az unitáriusok vették át, itt lakott Dávid Ferenc is, és 1693-ban ide telepítették az első unitárius kollégiumot. Az épületen található emléktábla hirdeti II. József császár 1773-as kolozsvár látogatását. A kapu fölött látható Szent Mihály domborművet az épület restaurálásakor (1799) helyezték el. A kommunizmus alatt államosították az épületet (kivéve a lelkészi lakásokat), és a Szekuritáté székelt benne.


Pe latura nordică a pieţei se află Casa Filstich-Kémény, una din cele mai opulente şi râvnite clădiri ale oraşului, înainte de ridicarea palatelor baroce din piaţa centrală. Locuinţa a fost construită în sec. XVI-XVII de către familia Filstich, care făcea parte din breasla aurarilor. Blazonul familiei, reprezentând un inorog (vizibil pe ancadramentul unei uşi din curtea interioară), este însoţit de deviza „Virtutis comes invidia”. În perioada ei de glorie, clădirea a găzduit oaspeţi de seamă, precum Dionisie Bánffy, cu ocazia căsătoriei sale în 1608 cu Ana Báthory, sora principelui Gabriel Báthory şi verişoara Elisabetei Báthory.

Bine ascunsă într-o veche clădire renascentistă din sec. al XV-lea (Casa Mauksch-Hintz), se află cea mai veche farmacie din Cluj – „La Sfântul Gheorghe” (1573). După jumătatea sec. al XVIII-lea, Tóbiás Mauksch (farmacist privilegiat, custodele Bisericii evanghelice luterane din apropiere) a comandat ample lucrări de renovare ale imobilului, care a primit aspectul actual, caracteristic barocului, modificat în 1950 de pasajul pietonal de pe colţ, prin care se face intrarea spre Colecţia de Istorie a Farmaciei. Colecţia este cea mai importantă din ţară, fiind iniţiată de un eminent istoric al ştiinţelor medicale – Julius Orient (1869-1940). Muzeul cuprinde trei săli de expoziţie, în care încă se mai păstrează mobilierul farmaceutic autentic. Una dintre încăperi a fost chiar oficina primei farmacii din Cluj, decorată cu o pictură murală originală din 1766, în stil baroc, unică în România. La subsol se află vechiul laborator medieval (foto 2), unde sunt expuse obiecte farmaceutice din Transilvania secolelor XVI-XIX, alături de o valoroasă colecţie de aparatură medicală, unică în România – donaţia profesorului Pompiliu Manea (2009). Depozitul farmaciei prezintă piese autentice din lemn în care erau depozitate pulberile obţinute de farmacişti în secolele trecute. Dacă doriţi să vedeţi cum arătau cărţile de alchimie de pe vremuri sau medicamente universale precum praful de mumie veritabilă ori pulberea de diamante, sau dacă sunteţi interesaţi de sursele naturale de calciu reprezentate de pulberea de corali şi ochii de rac, nu părăsiţi Piaţa Unirii fără să vizitaţi acest muzeu.

Mitologia underground vorbeşte despre o străveche reţea de tuneluri secrete care au ca punct nodal biserica gotică din piaţa centrală. Astăzi subteranele din centrul istoric adăpostesc localuri efervescente, iar în curţile medievale au fost amenajate terase atractive. Viaţa palpită în inima Clujului, aici fiind locul predilect de desfăşurare pentru tot mai multe evenimente, de la Festivalul Internaţional de Film Transilvania, până la Zilele oraşului. Animaţia continuă şi peste iarnă, când se amenajează aici un patinoar artificial, alături de Târgul de Crăciun.

A Főtér nyugati oldalán áll a Filstich-Kemény-ház, mely a város egyik leggazdagabb és legirigyeltebb épülete volt a főtéri barokk paloták felépítése előtt. A Filstich-Kemény-ház helyén valamikor egy reneszánsz ház állhatott, ezt alakította emeletes házzá a 16-17. század során az akkori tulajdonos, az aranyműves és pénzváltó Filstich Péter. A kapu alatti jobbra található az egyszarvút ábrázoló Filstich-címeres ajtókereten a „Virtutis comes invidia” latin felirat (Az erény kísérőtársa az irigység), illetve az 1597-es évszám. A ház fénykorában fontos vendégeket fogadott, itt szálltak meg esküvőjük alkalmával Bánffy Dénes és Báthory Anna, az akkori fejedelem, Báthory Gábor húga és a hírhedt Báthory Erzsébet unokatestvére (Bát-hory Anna már 1612-ben özvegyen maradt, és a következő évben báró Jósika Zsigmondhoz ment férjhez. Konstruált vádak alapján, többek között házasságtörő életmódjáért és bűbá-josságáért megfosztották birtokaitól és száműzték).

A város legrégebbi, 1573-ben alapított gyógyszertára a Főtér és a Ferdinánd király utca kereszteződésénél álló 15-16. századi reneszánsz házban működött. A 18. század második felében Mauksch Tóbiás gyógyszertáros és az evangélikus egyház főgondnoka elrendelte a ház felújítását, ennek eredményeképpen kapott a ház barokkos jelleget. A ház, illetve a gyógyszertár a 19. második felében került a Hintz család tulajdonába. A mai, leegyszerűsí-tett, homlokzatokat 1950-ben alakították ki, akárcsak a gyalogos átjárót az épület délkeleti sarkán. Ugyanebben az évben kapott helyet a Gyógyszertártörténeti Múzeum az épület földszintjén. A múzeum kiállított anyaga a századelő neves orvosprofesszora, Orient Gyula (1869-1940) gyűjteményéből származik. Az ország legértékesebb gyógyszerészeti gyűjte-ménye három teremben van kiállítva, melyek közül az egyik éppen az egykori gyógyszertár Officinája volt: ennek boltozatát a Tobias Mauksch által 1766-ban megrendelt barokk stílu-sú, Erdélyben páratlan falképek díszítik. A ház pincéjében található a régi gyógyszerészeti laboratórium (fénykép 2), ahol 16-19. századi gyógyszerészeti tárgyak mellett egy értékes gyógyszerész felszerelés-gyűjtemény (Pompiliu Manea adománya) van kiállítva. Ha szeretné látni, hogy a régi gyógyszerészek milyen faedényekben tárolták a különféle porokat, vagy ha érdeklik az alkimista könyvek és az olyan “univerzális” gyógyszerek, mint a múmiapor, a gyé-mántpor, netalán az olyan természetes kálciumforrások, mint a korallpor vagy a rákszemből készült por, feltétlenül látogasson el ebbe a múzeumba.

A régi városi legendák szerint a város alatt egy alagúthálózat húzódik, amelynek köz-pontja a Szent Mihály-templom alatt található. A történelmi városközpont pincéiben ma pezsgő szórakozóhelyeket, míg a középkori udvarokon kiülős teraszokat találunk. Kolozs-vár szívében lüktet az élet, egyre több rendezvényt szerveznek itt, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivállal kezdve a Városnapokig, beleértve a Kolozsvári Magyar Napokat is. A főtér megélénkül télen is, ilyenkor karácsonyi vásárt tartanak, illetve műjégpálya üzemel a főtér egyik felében.


Piaţa Avram Iancu și Piaţa Ştefan cel Mare

Amenajată în cursul sec. al XIX-lea ca piaţă ornamentală, devenind ulterior un nou centru civic, Piaţa Avram Iancu – piaţa simbol a românismului adăposteşte pe teritoriul său Catedrala Mitropolitană Ortodoxă şi Palatul Arhiepiscopiei Vadului, Feleacului şi Clujului, dar şi numeroase instituţii publice, precum Prefectura judeţului Cluj, Regionala Căilor Ferate, Palatul de Finanţe. Tot aici, de la înălţimea piedestalului de piatră, veghează asupra Clujului Avram Iancu, conducătorul Revoluţiei de la 1848 din Transilvania. În centrul pieţei este o frumoasă fântână arteziană, spaţiul din jur fiind amenajat ca zonă de agrement. ecvestră a lui Mihai Viteazul (primul unificator al celor trei provincii româneşti, în 1600), care va deveni un loc de întâlnire şi agrement.

Partea de sud – Piaţa Ştefan cel Mare este dominată de clădirea Operei Române şi a Teatrului Naţional (1904-1906) (foto 2), cele două instituţii numărându-se printre cele mai prestigioase din România. Pe latura estică a pieţei se înalţă Palatul de Justiţie şi Cazarma Sf. Gheorghe (azi Comandamentul Armatei a IV-a Transilvania), iar colţul de sud-vest este marcat de Turnul Croitorilor şi o porţiune din zidul cetăţii medievale care delimita Clujul în sec. al XV-lea. De-a lungul timpului, turnul a avut un rol defensiv important în confruntările armate, fiind distrus şi refăcut de mai multe ori. În prezent este amenajat ca un centru de cultură urbană, găzduind expoziţii, conferinţe, festivaluri şi alte evenimente culturale. În faţa turnului se află statuia lui Baba Novac, generalul lui Mihai Viteazul, tras în ţeapă în 1601.

Az Avram Iancu tér és a Ştefan cel Mare tér

A Bocskai (ma Avram Iancu) teret a 19. század végétől rendezték be dísztérként. Ma a város egyik központi tere és egyben a románság szimbóluma. Itt áll az Ortodox Székes-egyház temploma és a révkolostori, feleki és kolozsvári ortodox püspökség székháza, de számos közintézmény székhelye is itt található, mint például a megye prefektúrájának épülete, a Román Államvasútak Területi Vasútigazgatósága (az egykori EMKE-palotá-ban), vagy a Pénzügyőrség székháza. Az ortodox templom előtti magas kőoszlopon pe-dig az 1848–49-es forradalom és szabadságharc erdélyi román vezéralakjának, Avram Iancu-nak a szobra emelkedik. A tér közepén pihenőhelyekkel övezett szép ártézi kutat találunk. A tér északi oldalán a 19. század végén épült Református teológia tornyos sa-roképülete áll.

Az Avram Iancu tér déli irányú meghosszabbítása a Hunyadi (ma Ştefan cel Mare) tér, melyet a Kolozsvári Román Opera és Nemzeti Színház épülete ural. Az épület 1904-1906 között készült Magyar Színház számára, de 1920-től a román nemzeti színház és opera működik benne. A tér keleti oldalán magasodik az Igazságügyi Palota és a Szent György-kaszárnya (ma a IV. Erdély Hadtest paracsnoksága), míg dél-nyugati sarkát a Szabók bástyája és a középkori várfal egy fennmaradt falszakasza határolja. Az idők so-rán a Szabók bástyája fontos védelmi szerepet töltött be, többször is leromboltak és újra felépítettek. Jelenleg város kulturális központjaként működik, ahol kiállításokat, konfe-renciákat, fesztiválokat és egyéb kulturális rendezvényeket tartanak. A Szabók bástyája előtt áll Mihai Viteazul vajda egyik generálisának, Baba Novac-nak a szobra.


Piaţa Mihai Viteazul La sfârşitul sec. al XIX-lea, vechiul târg al Clujului a fost mutat din piaţa centrală în

apropiere de calea ferată, deservită de tramvaie cu aburi, care făcea legătura cu gara nou construită. Astfel, noua piaţă a devenit centrul comercial al oraşului, urmând ca Podul Mare să devină locul preferat al noii burghezii clujene. Complexul arhitectural de excepţie, creat prin ridicarea aproape simultană a patru palate, străjuieşte malurile Someşului de mai bine de un secol. Prin statura sa impozantă, Palatul Baboş domină colţul de nord-vest al pieţei, iar vizavi silueta inconfundabilă a Palatului Széky atrage inevitabil privirile. Pe malul celălalt, Palatul Berde se înalţă semeţ şi suplu alături de Hotelul Astoria (astăzi Camera de Comerţ şi Industrie), iar palatul Elian îşi etalează aerul discret parizian alături de Palatul Urania, legat de începuturile cinematografiei în Transilvania.

În perioada socialistă, vechea piaţă de mărfuri fiind mutată în capătul de vest (unde pe vremuri era şi baia publică) a fost amenajat micul parc dominat de statuia ecvestră a lui Mihai Viteazul (primul unificator al celor trei provincii româneşti, în 1600), care va deveni un loc de agrement şi de desfăşurare a manifestărilor publice.

A Mihály Vitéz (Mihai Viteazul) térA Főtéren tartott régi vásár a 19. század végén költözött a vasúthoz közelebb fekvő

egykori Széchényi (ma Mihai Viteazul) térre, ahonnan gőzvillamossal lehetett az újonnan felépült vonatállomásra jutni. Igy lett a Széchényi tér a város kereskedelmi központja, a Szamoson átvezető Nagyhíd környéke pedig a kolozsvári gazdag polgárság kedvelt lakóhelye. A Szamos partján több mint egy évszázada, szinte egyszerre felépült négy palota rendkívüli építészeti látványt nyújt. A Babos palota impozáns méreteivel uralja a tér észak-nyugati sarkát, míg a vele szemben a Széky palota összetéveszthetetlen alakja vonzza a tekinteteket. A folyó túlsó partján a Berde palota büszkén és kecsesen emelkedik az egykori Astoria hotel épülete (ma a Kereskedelmi és Ipari Kamara székhelye) előtt, míg a híd túloldalán az Elián palota és az után következő Uránia-palota (ahol egykor mozi üzemelt) diszkrét párizsi hangulatot teremtenek.

A kommunizmus idején a vásárpiacot a tér nyugati végébe költöztették (ahol egykor közfürdő működött), a tér közepén pedig a szabadidő eltöltésére alkalmas parkot létesítettek. A teret Mihai Viteazul (1558 – 1601), az Erdélyt, Moldvát és Havasalföldet először egyesítő román vajda és fejedelem lovasszobra uralja.


Aleea pietonală de pe Bulevardul EroilorUna din cele mai importante artere ale oraşului, care leagă cele două pieţe

principale, a fost amenajată de curând ca zonă semi-pietonală, destinată promenadei şi agrementului, într-un ambient plăcut, punctat de locuri de odihnă, terase, fântâni şi oaze de verdeaţă, care alternează cu spectacolul vitrinelor, dând un aer inedit, modern şi tineresc acestui spaţiu de monumente istorice. De la Monumentul Memorandiştilor, pe lângă Lupa Capitolina (dăruită în anul 1921 de municipalitatea din Roma oraşului Cluj, ca simbol al latinităţii românilor), o plimbare pe corso te poartă printre case memoriale şi biserici din secolele XV-XIX, cum este casa în care s-a născut în 1802 renumitul matematician Bolyai János (fondatorul geometriei neeuclidiene), Casa Tricesimei, în care erau vămuite altădată mărfurile aduse din străinătate (mai apoi Casinoul Magnaţilor), fosta casă a breslei cizmarilor (sec. al XVI-lea), Casa mică Bánffy, care i-a aparţinut baronului Daniel Bánffy, comite de Dăbâca. Odinioară Biserica Mănăstirii Minoriţilor (sec. al XVIII-lea), azi Catedrala greco-catolică „Schimbarea la faţă”, era frecventată în anii 1900 de ofiţerii garnizoanei austriece, de negustorii străini, dar şi de numeroase doamne şi domnişoare, slujba duminicală de aici fiind cunoscută drept „mesa frumoaselor”. După unirea Transilvaniei cu România, Sfântul Scaun a donat biserica Episcopiei Greco-Catolice de Cluj-Gherla, adaptarea mobilierului interior la cerinţele ritului bizantin realizându-se prin efortul episcopului Iuliu Hossu, căruia i se datorează şi amplasarea iconostasului (inexistent în practica romano-catolică).

A Hősök sétánya A Hősök sétánya (korábban Közép, majd Deák Ferenc utca néven ismert) a

városközpont egyik főútvonala, amely összeköti a két főteret. Egyik oldalát nemrég sétálóutcának alakították át, a kellemes kikapcsolódásra alkalmas környezetben pihenőhelyek, szökőkutak, zöld oázisok, és teraszok teszik színessé a kirakatok látványát, s ezzel fiatalos, modern, újszerű megjelenést csempésznek a történelmi műemlékek által körülvett belvárosi térbe. A Memorandisták emlékművétől (1994) a capitoliumi anyafarkas-szobor (a másolatot Róma városa adományozta Kolozsvár városának 1921-ben a románok latin eredetének elismeréseképpen) mellett elsétálva a korzó mindkét oldalán a 15-19. századok között épült emlékházakat és templomokat találunk. Itt található például a híres matematikus, a nem-euklidészi geometria egyik megalkotójának, Bolyai Jánosnak a szülőháza; a Kolozsvári Kaszinó (másnéven Mágnás Kaszinó) székhelye, amelynek helyén egykor a Harmincadház állt, ahol a nyugatról hozott árukat vámolták; a kis Bánffy-ház, amely a 19. század közepétől Bánffy Dániel báró tulajdona volt; a Csizmadia céh által a 19. század közepétől birtokolt egykori reneszánsz ház; a 18. században épült Minorita-templom és rendház, ma az Úr Színeváltozása görög-katolikus templom, amelyet az 1900-as években az osztrák katonai helyőrség tisztjei és örmény kereskedők látogatták. A templom rövidesen a szép hölgyek és kisasszonyok kedvelt templomává vált, ezért a vasárnapi misét „szépek miséjének” nevezték. Erdély Romániával való egyesülését követően a Szentszék a szamosújvári görög-katolikus püspökségnek adományozta az épületet. A bizánci rítus követelményei szerinti belső átalakítások és az ikontartó elhelyezése Iuliu Hossu görög-katolikus püspök (1885 – 1970) nevéhez kötődnek.


30 La pas prin oraşul comoară, Cluj-Napoca

Zona pietonală de lângă zidul cetăţii A doua incintă fortificată a cetăţii medievale a fost ridicată în urma privilegiilor

acordate clujenilor în 1405 de Sigismund de Luxemburg şi cuprindea între ziduri aproximativ 45 de hectare, colţurile şi porţile cetăţii fiind întărite cu 20 de bastioane şi turnuri de apărare, Clujul având statut de republică urbană (oraş liber regal).

A várfal melletti

sétálóutcák A középkori vár második

erődítése a Luxemburgi Zsig-mond által a városnak nyújtott privilégiumoknak köszönhetően készült el. A szabad királyi város státust nyerő Kolozsvárt az új várfalak mintegy 45 hektár alap-területen vették körbe, amelynek sarkait és kapuit 18 bástyával és toronnyal erősítették meg.

Piaţa Unirii

Piaţa Muzeului

Piaţa Avram Iancu

Piaţa Ştefan

cel Mare

Piaţa Mihai

Viteazul

str. Potaissa

str. I. Micu Klein

str. Fortăreţei

str. Ioan Raţiu

str. Ioan Bob

str. Clemenceau

str. Roosvelt

Bulevardul Eroilor

Bulevardul 21 Decembrie 1989

str. M. Corvin

str. V. Goldiş

str. D. Ferenc

str. Andrei ŞagunaAleea Scărilor

Str. Cuza Vodă

Str. Avram IancuStr. M. KogălniceanuStr. M

emorandumuluiStr. Republicii

Str. Horea

LEGENDĂ JELMAGYARÁZAT

Pieţe istorice / Piacterek

Zone pietonale / Sétálóutcák

LA PAS PRIN ORAȘUL COMOARĂ, CLUJ-NAPOCAPrimăria municipiului Cluj-Napoca, Ianuarie 2012

Conţinutul acestui material nu reprezintă în mod obligatoriu poziţia ofi cială a Uniunii Europene sau a Guvernului României.

Primăria municipiului Cluj-NapocaStrada Moților, nr. 3, Cluj-NapocaTelefon: 0264 452 244Fax: 0264 450 090E-mail: offi [email protected]

Ministerul Dezvoltării Regionale şi TurismuluiAutoritatea de Management pentru Programul Operaţional Regional 2007-2013Strada Apolodor, nr. 17, sector 5, BucureştiTelefon: 0372 111 409E-mail: [email protected]

© Copyright Primăria municipiului Cluj-Napoca

Direcţia Gestionare Fonduri Comunitare pentru TurismOrganismul Intermediar pentru TurismBd. Dinicu Golescu, nr.38, sector 1, BucureştiTelefon: 0372 144 000Fax: 0372 144 001

CENTRUL ISTORIC AL MUNICIPIULUI CLUJ NAPOCA

PalatePalatePalate

Palate

PalatePalaces

PalacesPalate

PalacesPalate

Palaces

PalacesPalate

PalacesPalate

-

1. Palatul Wass/Wass Palace2. Palatul Bánffy/Bánffy Palace3. Palatele Statusului romano-catolic4. Palatul vechii Primării/Old City Hall Palace5. Palatul Prima/Prima Palace6. Palatul Sebestyen/ Sebestyen Palace7. Palatul Bornemisza/ Bornemisza Palace8. Palatul Rhédey/Rhédey Palace9. Palatul Jósika/Jósika Palace10. Palatul Reduta/Reduta Palace11. Palatul Primăriei/ City Hall Palace12. Palatul Mikes/Mikes Palace13. Palatul Telefoanelor/ Telephone Palace

14. Palatul Poştei/Post Palace15. Palatul Széki/Széki Palace16. Palatul Berde/Berde Palace17. Palatul Urania/Urania Palace18. Palatul Elian/Elian Palace19. Palatul Babos/Babos Palace20. Palatul Prefecturii/ Prefecture Palace21. Palatul Regionalei Căilor Ferate/ Regional Railways Palace22. Palatul Mitropoliei Ortodoxe/ Orthodox Metropolitan Palace23. Palatul de Finanţe/Finance Palace24. Palatul de Justiţie/Justice Palace25. Palatul Beldi/Beldi Palace26. Palatul Toldalagy-Korda/ Toldalagy-Korda Palace27. Palatul Teleki/Teleki Palace

Cluj-Napoca 2020, Capitală Culturală Europeană - oraș candidatCluj-Napoca 2020, European Capital of Culture - Candidate city

Palatul Teleki (str. Mihail Kogălniceanu, nr. 7)Construit în perioada 1790-1795 după planurile arhitectului vienez Joseph Leder (care a colaborat şi la construcţia Castelului Bánffy de la Bonţida), palatul aparţine barocului târziu, cu elemente de clasicism. Succesiunea de pilaştri prevăzuţi cu capiteluri lucrate cu mare măiestrie îi conferă unicitate în peisajul arhitectural clujean.Deţinut iniţial de familia contelui Teleki, intelectual rafi nat şi important demnitar local, comisar regal şi comite de Dăbâca, palatul a fost ulterior preluat de Biserica romano-catolică, urmând ca în perioada comunistă să fi e naţionalizat şi să găzduiască un internat. În prezent adăposteşte Sala de lectură a Bibliotecii Judeţene „Octavian Goga”.

Teleki Palace, 7 Mihail Kogălniceanu Street

Built between 1790-1795, by the Viennese architect Joseph Leder (who also contributed to the designing of The Bonţida Bánffy Castle), the palace belongs to the late Baroque, with elements of Classicism. It is the succession of pilasters and capitals crafted with great skill that gives its uniqueness in the Cluj architectural landscape. Originally owned by Count Teleki’s family, a refi ned intellectual and important statesman, royal commissioner of Dabaca, the palace was later taken over by the Roman Catholic Church. It was nationalized during the communist era and later it hosted a boarding school. Currently it houses the “Octavian Goga” Library reading room.

Palatul Toldalagy-Korda (str. I.C. Brătianu, nr. 14)Construit între anii 1803-1809 după planurile arhitectului italian Carlo Justi, palatul reprezintă una din cele mai frumoase clădiri ale oraşului din perioada de trecere de la baroc la clasicism. Deasupra balconului susţinut de două coloane ionice se afl ă blazoanele nobiliare ale comanditarilor, contele László Toldalagy şi soţia sa, Anna Korda. Întrucât cei doi soţi nu au avut urmaşi, prin căsătoria moştenitoarei, Kata Bethlen, palatul a trecut în proprietatea familiei Bánffy.Între anii 1919-1925 a locuit aici compozitorul Gheorghe Dima, iar în prezent aici funcţionează direcţia administrativă a Universitaţii “Babeş-Bolyai”.

Toldalagy-Korda Palace, 14 I.C. Brătianu StreetBuilt between 1803-1809 by the Italian architect Carlo Justice, the palace is one of the most beautiful buildings of the city belonging to the transition period between baroque and classicism. Above the balcony which is sustained by two Ionic columns, the coat of arms of Count Ladislaus Toldalagy and his wife, Anna Korda can be seen. Since the couple had no offspring, the palace was turned over to the Bánffy family after the marriage of the heiress, Kata Bethlen.Between the years 1919-1925, this was the residence of the composer Gheorghe Dima. Today, the Toldalagy-Korda Palace represents the headquarters of the administrative direction of Babes-Bolyai University.

Sebestyen Palace, 3 Universităţii StreetNamed after its fi rst owner, a leading local entrepreneur, the palace is a monumental building, constructed during the 1900s in secession style. After the city center was electrifi ed in 1906, is opened at the ground fl oor the fi rst cinema based in Cluj, with the name Apollo (nowadays called Arta).The architectural ensemble built following the development and systematization plans of the city also includes Prima Palace (headquarters of the fi rst insurance company and later, the library of the university) and New-York Hotel (nowadays, Continental). The hotel, built in eclectic style, was the work of the urbanist architect of the city, Pákei Lajos. It had rich ornate and luxurious interiors, hosting several personalities over the time. The ground fl oor café was, for a century, the literary and artistic center of the city.

Palatul Sebestyen (str. Universităţii, nr. 3)Numit după comanditarul său, un important antreprenor local, este o clădire monumentală, construită în anii 1900, în stil secession. După electrifi carea centrului oraşului, în 1906, la parter a fost inaugurat primul cinematograf cu sediu propriu din Cluj, numit Apollo (astăzi Cinematograful Arta).Ansamblul arhitectural realizat odată cu dezvoltarea şi sistematizarea oraşului include şi Palatul Prima (sediul primei societăţi de asigurare şi ulterior librăria universităţii) şi Hotelul New-York (ulterior Continental). Opera arhitectului urbanist al oraşului, Pákei Lajos, hotelul construit în stil eclectic, bogat ornamentat şi cu interioare luxoase, a găzduit numeroase personalităţi, iar cafeneaua de la parter a fost timp de un secol centrul literar şi artistic al oraşului.

123

456

87910

11

12

13 14

15

16171819

2021

22

23

24

252627

Investim în viitorul tău!Proiect selectat în cadrul Programului Operaţional Regional şi

co-fi nanţat de Uniunea Europeană prin Fondul European pentru Dezvoltare Regională.

Legendă fotografi i: imaginile au fost realizate în Cluj-Napoca

LA PAS PRIN ORAȘUL COMOARĂ, CLUJ-NAPOCAPrimăria municipiului Cluj-Napoca, Ianuarie 2012

Conţinutul acestui material nu reprezintă în mod obligatoriu poziţia ofi cială a Uniunii Europene sau a Guvernului României.

Primăria municipiului Cluj-NapocaStrada Moților, nr. 3, Cluj-NapocaTelefon: 0264 452 244Fax: 0264 450 090E-mail: offi [email protected]

Ministerul Dezvoltării Regionale şi TurismuluiAutoritatea de Management pentru Programul Operaţional Regional 2007-2013Strada Apolodor, nr. 17, sector 5, BucureştiTelefon: 0372 111 409E-mail: [email protected]

© Copyright Primăria municipiului Cluj-Napoca

Direcţia Gestionare Fonduri Comunitare pentru TurismOrganismul Intermediar pentru TurismBd. Dinicu Golescu, nr.38, sector 1, BucureştiTelefon: 0372 144 000Fax: 0372 144 001

CENTRUL ISTORIC AL MUNICIPIULUI CLUJ NAPOCA

PalatePalatePalate

Palate

PalatePalaces

PalacesPalate

PalacesPalate

Palaces

PalacesPalate

PalacesPalate

-

1. Palatul Wass/Wass Palace2. Palatul Bánffy/Bánffy Palace3. Palatele Statusului romano-catolic4. Palatul vechii Primării/Old City Hall Palace5. Palatul Prima/Prima Palace6. Palatul Sebestyen/ Sebestyen Palace7. Palatul Bornemisza/ Bornemisza Palace8. Palatul Rhédey/Rhédey Palace9. Palatul Jósika/Jósika Palace10. Palatul Reduta/Reduta Palace11. Palatul Primăriei/ City Hall Palace12. Palatul Mikes/Mikes Palace13. Palatul Telefoanelor/ Telephone Palace

14. Palatul Poştei/Post Palace15. Palatul Széki/Széki Palace16. Palatul Berde/Berde Palace17. Palatul Urania/Urania Palace18. Palatul Elian/Elian Palace19. Palatul Babos/Babos Palace20. Palatul Prefecturii/ Prefecture Palace21. Palatul Regionalei Căilor Ferate/ Regional Railways Palace22. Palatul Mitropoliei Ortodoxe/ Orthodox Metropolitan Palace23. Palatul de Finanţe/Finance Palace24. Palatul de Justiţie/Justice Palace25. Palatul Beldi/Beldi Palace26. Palatul Toldalagy-Korda/ Toldalagy-Korda Palace27. Palatul Teleki/Teleki Palace

Cluj-Napoca 2020, Capitală Culturală Europeană - oraș candidatCluj-Napoca 2020, European Capital of Culture - Candidate city

Palatul Teleki (str. Mihail Kogălniceanu, nr. 7)Construit în perioada 1790-1795 după planurile arhitectului vienez Joseph Leder (care a colaborat şi la construcţia Castelului Bánffy de la Bonţida), palatul aparţine barocului târziu, cu elemente de clasicism. Succesiunea de pilaştri prevăzuţi cu capiteluri lucrate cu mare măiestrie îi conferă unicitate în peisajul arhitectural clujean.Deţinut iniţial de familia contelui Teleki, intelectual rafi nat şi important demnitar local, comisar regal şi comite de Dăbâca, palatul a fost ulterior preluat de Biserica romano-catolică, urmând ca în perioada comunistă să fi e naţionalizat şi să găzduiască un internat. În prezent adăposteşte Sala de lectură a Bibliotecii Judeţene „Octavian Goga”.

Teleki Palace, 7 Mihail Kogălniceanu Street

Built between 1790-1795, by the Viennese architect Joseph Leder (who also contributed to the designing of The Bonţida Bánffy Castle), the palace belongs to the late Baroque, with elements of Classicism. It is the succession of pilasters and capitals crafted with great skill that gives its uniqueness in the Cluj architectural landscape. Originally owned by Count Teleki’s family, a refi ned intellectual and important statesman, royal commissioner of Dabaca, the palace was later taken over by the Roman Catholic Church. It was nationalized during the communist era and later it hosted a boarding school. Currently it houses the “Octavian Goga” Library reading room.

Palatul Toldalagy-Korda (str. I.C. Brătianu, nr. 14)Construit între anii 1803-1809 după planurile arhitectului italian Carlo Justi, palatul reprezintă una din cele mai frumoase clădiri ale oraşului din perioada de trecere de la baroc la clasicism. Deasupra balconului susţinut de două coloane ionice se afl ă blazoanele nobiliare ale comanditarilor, contele László Toldalagy şi soţia sa, Anna Korda. Întrucât cei doi soţi nu au avut urmaşi, prin căsătoria moştenitoarei, Kata Bethlen, palatul a trecut în proprietatea familiei Bánffy.Între anii 1919-1925 a locuit aici compozitorul Gheorghe Dima, iar în prezent aici funcţionează direcţia administrativă a Universitaţii “Babeş-Bolyai”.

Toldalagy-Korda Palace, 14 I.C. Brătianu StreetBuilt between 1803-1809 by the Italian architect Carlo Justice, the palace is one of the most beautiful buildings of the city belonging to the transition period between baroque and classicism. Above the balcony which is sustained by two Ionic columns, the coat of arms of Count Ladislaus Toldalagy and his wife, Anna Korda can be seen. Since the couple had no offspring, the palace was turned over to the Bánffy family after the marriage of the heiress, Kata Bethlen.Between the years 1919-1925, this was the residence of the composer Gheorghe Dima. Today, the Toldalagy-Korda Palace represents the headquarters of the administrative direction of Babes-Bolyai University.

Sebestyen Palace, 3 Universităţii StreetNamed after its fi rst owner, a leading local entrepreneur, the palace is a monumental building, constructed during the 1900s in secession style. After the city center was electrifi ed in 1906, is opened at the ground fl oor the fi rst cinema based in Cluj, with the name Apollo (nowadays called Arta).The architectural ensemble built following the development and systematization plans of the city also includes Prima Palace (headquarters of the fi rst insurance company and later, the library of the university) and New-York Hotel (nowadays, Continental). The hotel, built in eclectic style, was the work of the urbanist architect of the city, Pákei Lajos. It had rich ornate and luxurious interiors, hosting several personalities over the time. The ground fl oor café was, for a century, the literary and artistic center of the city.

Palatul Sebestyen (str. Universităţii, nr. 3)Numit după comanditarul său, un important antreprenor local, este o clădire monumentală, construită în anii 1900, în stil secession. După electrifi carea centrului oraşului, în 1906, la parter a fost inaugurat primul cinematograf cu sediu propriu din Cluj, numit Apollo (astăzi Cinematograful Arta).Ansamblul arhitectural realizat odată cu dezvoltarea şi sistematizarea oraşului include şi Palatul Prima (sediul primei societăţi de asigurare şi ulterior librăria universităţii) şi Hotelul New-York (ulterior Continental). Opera arhitectului urbanist al oraşului, Pákei Lajos, hotelul construit în stil eclectic, bogat ornamentat şi cu interioare luxoase, a găzduit numeroase personalităţi, iar cafeneaua de la parter a fost timp de un secol centrul literar şi artistic al oraşului.

123

456

87910

11

12

13 14

15

16171819

2021

22

23

24

252627

Investim în viitorul tău!Proiect selectat în cadrul Programului Operaţional Regional şi

co-fi nanţat de Uniunea Europeană prin Fondul European pentru Dezvoltare Regională.

Legendă fotografi i: imaginile au fost realizate în Cluj-Napoca

6-8 Eroilor Blvd.Tel.: 004 0264-452.244Fax: 004 0264-452.249

[email protected]

www.visitcluj.ro www.visitclujnapoca.roCluj-Napoca

T o u r i s t Information Centre


Material GratuitLA PAS PRIN ORAȘUL COMOARĂ, CLUJ-NAPOCAPrimăria municipiului Cluj-Napoca, Aprilie 2013



www.mdrap.ro



Fax: 0372 144 001




Telefon: 0264 452 244Fax: 0264 452 249



www.visitcluj.ro






www.mdrap.ro



Fax: 0372 144 001




Telefon: 0264 452 244Fax: 0264 452 249



www.visitcluj.ro






www.mdrap.ro



Fax: 0372 144 001




Telefon: 0264 452 244Fax: 0264 452 249



www.visitcluj.ro






www.mdrap.ro



Fax: 0372 144 001




Telefon: 0264 452 244Fax: 0264 452 249



www.visitcluj.ro






www.mdrap.ro



Fax: 0372 144 001




Telefon: 0264 452 244Fax: 0264 452 249



www.visitcluj.ro






www.mdrap.ro



Fax: 0372 144 001




Telefon: 0264 452 244Fax: 0264 452 249



www.visitcluj.ro



www.visitcluj.ro

Documents

Brosura Piete HU