BORSODI TÁJHÁZEDELÉNY

2

A Borsodi Tájház Edelény város és a Bódva völgye regionálismúzeuma. Gy jt körébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívülaz ipar- és agrártörténet, a m vel déstörténet, a helyismeret tarto-zik. 2000 júniusától helyet ad a Borsodi Földvár ásatása során el -került leletanyag egy részének is. Fenntartója Edelény Város Ön-kormányzata, m ködtet je a vel dési Központ, Könyvtár ésMúzeum (3780 Edelény, István király útja 49.).

Három porta lakóház- és gazdasági épület-együttesét foglaljamagába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek aBódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezen-tánsai. A száz holdon gazdálkodó kisnemes Szathmáry-Horkaycsalád portáját – a múzeum együttes els egységét – 1987-ben vá-sárolta az akkori Városi Tanács múzeumi célra (Borsodi út 155.).A Sz cs-Kiss-Szarka középparaszti „amerikás” család háza (Váralja u.1.) 1997-ben került a város tulajdonába vásárlás útján. A valaha há-rom családnak otthont adó kisnemes Vadászy család portáját (Váraljau. 2.) 2000-ben vásárolta meg az önkormányzat az örökösökt l. Aporta egy részéb l, két rossz állapotban lév épület lebontása utánparkolót alakítottak ki.

A Szathmáry-Horkay-ház az1860-as évekb l származó épület.1909-ben történt felújításával nyer-te el mai formáját. A hagyományoshárom osztatú ház falait meg-emelték, utcai frontjára új, nagy-méret ablakok, stukkódíszek ke-rültek, új bejárati ajtóval látták elés udvari frontján oszlopsorosfolyosó épült mellvéddel. A gang-ról nyílik a nagykamra is. Végébenkét bejáratos istálló épült. 1994-ben a rossz állapotban lév istállótlebontották, helyére 1999-ben egyugyanolyan tömeg nyitott fedél-

3

székes épületrész készült a földvári ásatás bemutatására, el térrel,vizesblokkal. Az udvar másik oldalán, az utcai fronton 1913-banszép, „egyiptomi” oszlopf s nyári konyha épült szabadkéménnyel,alatta téglaboltozatos pincével. A szabadkéményt 1960-ban elbon-tották, kemencéjét a gangon alakították ki. Végében van a pince-lejáró és az egykori kocsiszín és sertésólak helyén kialakított fészer.

Az udvaron füstöl és beton silógödör, elöl nagy k kút látható.Az udvar végén, a szomszéd portára is átnyúlva három „fakkos”,elöl-hátul kapus cs r épült k l. A cs r közösségi célokat szolgál.A cs r mögött az egykori szilváskert fái mára már kipusztultak.

A Sz cs-Kiss-Szarka-ház ci-kes, (padlás) három osztatú, 1903-ban épült szerény megjelenés épü-let, hozzáépített istállóval, szénara-kodóval, félereszes kocsiszínnel,melyet már a múzeum építtetett. Azudvar másik oldalán szintén háromosztatú kis épület áll, mely nyárikonyha és éléskamra. A nyári kony-ha és kamra alatt téglaboltozatospince van.

4

A Vadászy-ház 1905-benépült, hasonló a Szathmáry-Hor-kay-házhoz. Udvari oszlopsorakiemeli a porta egykori gazdag-ságát. A stukkódíszes homlokzat

zfalát lebontották, a két kis ab-lak helyett egy három osztatú ab-lakot helyeztek el, és a falat k -porozták, így a homlokzat rekon-strukcióra szorul. Udvarán a két„fakkos” cs r és a fa sertés- éstyúkól rossz állapota miatt le-bontásra került. Az udvarán lát-ható sertés- és tyúkól a Sz cs-Kiss-Szarka portáról lett áthelyez-ve 2006-ban. Pincéje a folyosóról nyílik, a kamra alá nyúlik, k -boltozatos.

KIÁLLÍTÁSOKA gy jt munka 1988 tavaszán kezd dött. Az els néprajzi kiál-

lítására és egyben a múzeum megnyitására 1991 pünkösd vasár-napján került sor a Szathmáry-Horkay-ház szobáiban, nyári kony-hájában, valamint cs rében. Állandó kiállításai jól tükrözik agy jt kört.

SZATHMÁRY-HORKAY-HÁZ

Egy kisnemes család tisztaszobája

Az épület „els házában” (tiszta-szoba) az utolsó tulajdonos néhány ere-deti bútorával berendezett szoba a kétvilágháború közötti id szak polgári la-káskultúrájába enged bepillantást.

5

Nevezetes emberek Edelényb l és a Bódva völgyéb l

A városban és a Bódva völgyében született és itt élt nevezetesemberekr l készült fotók, rajzok, életrajzok, hozzájuk köt tár-gyak nyertek elhelyezést az épület egykori konyhájában, akik közülaz alábbiakban megemlítünk néhányat.

— Ifjú Köleséri Sámuel orvos, az erdélyi bányászat f felügyel je(∗ Szendr , 1663. nov. 18. – Nagyszeben,

1732. dec. 24.)

A 18. század eleji Erdély tudományos ésközéletének kiemelked jelent ség , úttöralakja volt. Több külföldi tudóstársaságválasztotta tagjai sorába.

— Szathmáry Király Ádám II. Rákóczi Ferenc fejedelem apródja,naplóíró

(∗ Nyomár, 1692. júl. 9. – Boldva, 1752. dec. 18.)

A Rákóczi szabadságharc bukása utánelkísérte a fejedelmet Lengyelországba ésFranciaországba. Naplója, melyet e két ország-ban töltött id alatt vezetett, érdekes adalék afejedelem bujdosásáról. Franciaországból térthaza, mert szülei kegyelmet eszközöltek kiszámára az uralkodónál.

— Szathmáry Király György neves méhész, szakíró

(∗ Hangács, 1703 – Hangács, 1775)

Ádám testvére. Borsod vármegye követe négyországgy lésen. A sárospataki kollégium f gond-noka. Megírta a sárospataki iskola történetét, sajátköltségén könyvtárat és gondnoki lakást építtetett.

6

— Szathmáry Király Pál mérnök, fest (∗ Boldva, 1726. máj. 6. – Hangács, 1807. máj. 1.)

Ádám fia. A bécsi magyar test rségben szol-gált 16 évig, majd a borsodi földmér bizottságelnöke volt. Leszerelése után visszatér hangácsibirtokára. F ként arcképeket, csendéletet festett.

— Ragályi Tamás politikus, író(* Balajt, 1785. dec. 28. – Parasznya, 1849. jan. 14.)

Borsod vármegye követe a reformkoriországgy léseken, ahol többek között síkra szállt amagyar nyelv hivatalokban történ használata mel-lett. Az 1950-ben Edelényhez csatolt Borsod köz-ségben is volt birtoka, ahol végs búcsúztatása istörtént, és a balajti családi sírboltban helyeztékörök nyugalomra.— Dr. Menner Adolf orvos, szakíró

(* Tata, 1824. ápr. 27. – Diósgy r, 1901. ápr. 15.)

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcalatt honvédorvos volt. Az üldöztetések miattelfogadja 1854-ben az Edelény által felajánlottkörorvosi állást. 1890-t l 1896-ig Borsodvármegye tisztiorvosa.

— Miklós Gyula sz lész-borász, szakíró(* Finke, 1832. nov. 26. – Budapest, 1894. máj. 2.)

Kormánybiztos a 19. század végi nagyfiloxéra-járvány idején. Az ország borászatánakfellendítésén sokat fáradozott. Részt vett az1848-49-es forradalom és szabadságharcban.

7

— Sághy Gyula jogász, szakíró(* Edelény, 1844. máj. 8. – Budapest, 1916. szept. 2.)

Egyetemi tanár, országgy lési képvisel .Országgy lési beszédei az Országgy lési Nap-lókban olvashatók.

— Miklós Ödön mérnök, szakíró(* Finke, 1856. dec. 14. – Passau, 1923. máj. 30.)

Több gazdasági kiállítás rendez je voltnemzetközi kiállításokon is. Földm velésügyiállamtitkár volt.

Katona emlékek

Ugyancsak az egykori konyhában nyílt meg a katona emlékeketbemutató kiállítás 2005 szeptemberében, amely az el évszázadkatonái által hátrahagyott hadifelszerelésekb l ad ízelít t. Roham-sisakokat, sapkákat, obsitleveleket, a katonai id emlékére adomá-nyozott díszes emléklapokat, szuronyokat, katonaládákat, l szer-hordó ládákat, ágyúhüvelyb l készített vázákat és egyéb apróbbtárgyakat láthatnak a vendégek. A kiállított tárgyak egy magán-gy jtemény becses darabjai. A magyar vonatkozású relikviákon túltöbb európai országból származó tárgy is el fordul. Pl.: szovjet,német, brit, francia, svéd, svájci rohamsisak, francia, német, szov-jet, brit, svájci szurony.

8

Könyvtártörténeti emlékek a 20. századból

A gy jtemény bemutatja az elmúltszázadban az egykori Edelényi járás kiskönyvtárai berendezéseinek, kellékeinekmintapéldányait. A legrégibb közöttük egykisebb és egy nagyobb könyvszekrényamelyet még a 19. század végén a Múze-umok és Könyvtárak Országos Tanácsahelyezett ki Ragályba és Rakacára. Kétvándor könyvtári láda is látható a kiállítá-son, melyeket a második világháború utántelepítettek a falvakba, valamint egy olyankönyvszekrény is, melyet az 1949-ben megalakult körzeti könyvtá-rak juttattak ki a falvakba. Több bútordarab képviseli az 1952 utánmegszervezett járási könyvtárak típusberendezését is. Az EdelényiJárási Könyvtár korabeli bútoraiból látható egy olvasótermi könyv-állvány, íróasztal, két olvasóasztal, néhány szék, katalógusszekrényés olvasó lámpák. Maximlámpás diavetít gép tárja elénk a háborúutáni falusi ismeretterjesztés technikai színvonalát, de modernebbváltozatai is láthatók a kiállításon. A könyvtárakban els k közöttfelt nt számítógépek közül is lehet látni két típust.

A könyvgy jteményben a környék magán- és közkönyvtárainakpecsétjeivel, ex libriseivel ellátott könyvek is találhatók.

9

ORION 222-es; (1951)

Régi rádióinkA magyarországi közszol-

gálati m sorszórás megindulá-sának 80., valamint a másodikvilágháború utáni újraindulás60. évfordulója alkalmából,2005 májusában nyílt meg azépület nagykamrájában az ál-landó kiállítás, amely ötvenkészülék bemutatásával képvi-seli a lakossági felhasználásúszórakoztató elektronika f -ként 1940 és 1990 közöttiszínvonalát.

A csöves („rádiólámpás”) készülé-kek 1930 utáni hazai elterjedése és atelevíziózás 1965 körüli általánossá vá-lása közötti évtizedekben, különösen avidéki lakosság számára, a politikai tájé-kozódás, a szórakozás és az ismeret-terjesztés legfontosabb eszköze az ún.asztali rádiókészülék volt, amely szinte„kultusztárggyá” vált a Bódva-völgyicsaládokban is.

A magyar rádiógyárak, különösen azORION, de a hatvanas évekt l a kés bbiVIDEOTON is európai, esetenként vi-lághírnévre tettek szert, készülékeik kül-leme és min sége, Európa, Afrika ésÁzsia sok országába történt nagyszériásexportja révén.

Néprádió; (1950)

10

A BORSODI TÁJHÁZ ÉPÜLETEI ÉSKIÁLLÍTÁSAI

11

SZATHMÁRY-HORKAY-HÁZ. Borsodi út 155.

1. Kerekes kút 2. Nyári konyha. Iroda 3. Egykori kocsiszín és ólak. Kemencék, konyha 4. Füstöl , fatároló 5. Tisztaszoba. Egy kisnemes család tisztaszobája 6. Konyha. Nevezetes emberek Edelényb l és a Bódva völgyéb l

Katona emlékek 7. Hátsó szoba. Könyvtártörténeti emlékek a 20. századból. 8. Kamra. Régi rádióink. 9. Az egykori istálló helyén felépített kiállító teremben A Borsodi

Földvár: Egy államalapítás kori megyeszékhely cím kiállítás látható10. Három fakkos cs r. Közösségi összejövetelek megrendezésére szolgál.

Falain fagereblyék, jármok, kézi csépl k (cséphadarók) vannak11. A cs r déli falánál lév féleresz. A méhészkedés eszközei

SZ CS-KISS-SZARKA-HÁZ. Váralja u. 1.

12. Tisztaszoba. Népi lakáskultúra a Bódva mentén a 20. század elején13. Konyha. 20. század eleji konyha14. Hátsó szoba. Hodossy-gy jtemény. Cseng k, kolompok, juhászkampók,

Cipészm hely15. Istálló. Kádárm hely (balra), kerékgyártó m hely (jobbra)16. Szénatároló. Kovácsm hely17. Kamra. Hombár, szakajtók, fatekn k, mérlegek stb.18. Nyári konyha. 20. század eleji nyári konyha

VADÁSZY-HÁZ. Váralja u. 2.

19. Tisztaszoba. Csipkék (Kachelmann textilgy jtemény)20. Konyha. Sz ttesek, ül guzsalyok, mángorlók21. Hátsó szoba. Hímzések, szöv szék, rokkák22. Kamra. Bányász emlékek23. Istálló. Raktár24. Istálló. Raktár25. Gémeskút26. Ólak

12

A Borsodi Földvár. Egy államalapítás kori megyeszékhely

A kiállítást a miskolci Herman Ottó Múzeum és a MagyarNemzeti Múzeum anyagából az 1987-1999 között végzett feltárástvezet régész, dr. Wolf Mária rendezte.

A Borsodi Földvár az István király által létrehozott Borsod me-gye els világi és egyházi központja, névadó települése volt. Fel-adatai közé tartozott a határvédelem is.

A várfalakat jelent sáncok a 10. század végén, a 11. századelején készültek. A földsáncokat faszerkezet er sítette.

Területén egy korábbi, a 10. századi település maradványai isnapvilágot láttak. E falu romjain épült fel az államalapítás korábanaz ispánsági vár.

A Borsodi Földvárat az 1200-as évek elején Anonymus említiel ször. Hiteles oklevél 1219-ben emlékezik meg róla. A 14. századelején megyeszékhely funkcióját elveszítette.

A várban feltárt 10. századi település és a 13. századi ispánságiközpont leletanyagából nyújt ízelít t a kiállítás, amely az egykoriistálló helyére épült kiállító teremben látható.

A földvár feltárása és a kiállítás elkészítése Edelény Város Ön-kormányzata anyagi áldozatvállalása révén valósult meg.

A10.

századifalu

13

A méhészkedés eszközeiA méhészet sajátos gazdálkodási formát jelent, melyet a

kérdéssel foglalkozó kutatók három csoportba sorolnak. Az elsformát a zsákmányoló méhészet képviseli, melynél az erdei, odvasfákban, sziklaüregekben tenyész méhek mézét úgy veszik el, hogya méhcsaládot elpusztítják. A második mód az erdei méhtartás,mely az erre alkalmas fák természetes vagy mesterséges odvaibanvaló méhtenyésztést jelenti. A harmadik forma a házi méhtartás,melynek során túlnyomórészt mesterséges méhlakásokban tartják,gondozzák és tenyésztik tovább a méheket. A méhészet mindháromformája az olyan népeknél, ahol a méhek a klimatikus viszonyoktólfügg en megéltek, jelent s szerepet játszott. A méz voltévezredeken keresztül az egyetlen édesít szer, és a viaszt széleskör felhasználhatósága tette nélkülözhetetlenné. Pontos választnem kaphatunk arra, hogy mióta ismeri az ember a méhek hasznát,mióta tart méheket. Legrégebbi, méhészetre vonatkozó adat egykörülbelül húszezer évvel ezel tti, skori grafikus ábrázolás, amelya zsákmányoló méhész alakját örökítette meg.

Edelényben és környékén nagy hagyománya van améhtartásnak, és még napjainkban is m ködik a Szathmáry KirályGyörgy nevét visel szakcsoport, mely a térség méhészeit fogjaössze.

2005 szén, a tájház udvarán lév cs r déli oldalán kialakítottféleresz alatt kerültek elhelyezésre a méhészkedés eszközei, melyekaddig szétszórtan voltak a tájház különböz szegleteiben. Az sifaköp l kezdve, a gyékényb l készített kasokon keresztül akaptárakig minden méhlakás, és a méhtartás során használtkülönböz eszköz megtalálható a gy jteményben.

14

SZ CS-KISS-SZARKA-HÁZ

Népi lakáskultúra a Bódva mentén a 20. század elején

A középparaszti család életkörülményeit bemutató kiállítás anéprajzi tárgyi gy jtemény anyagából készült. A „nagyházban”látható a tisztaszoba, a nagykonyha, a szemben lév kis épületben aberendezett nyári konyha és kamra.

Hodossy-gy jtemény. Cseng k, kolompok és juhászkampók

Az Edelénybe települt család ahagyományos kovácsmesterség gya-korlása mellett a pásztorok számárakészítette ezeket az eszközöket, f -ként rézöntéssel.

Hodossy Lajos (1892-1979) ésfia, Hodossy Gyula juhászkampói,övcsatjai, cseng i, kolompjai, ku-tyaperg i, fokosai az ország mindenpontjára eljutottak.

Szépen kidolgozott termékeikkelmindketten kiérdemelték a népm vé-

15

szet mestere címet. Fotók, levelek kíséretében láthatók munkáik a„nagyház” hátsóházában.

Cipészm hely

A Hodossy-gy jteményt bemu-tató terem egyik sarkában nyert el-helyezést a cipészm hely anyaga,mely több edelényi mester: KorbélyIstván, Laczkó József, Szabó József,Vincze Gábor m helyének megma-radt berendezése, és ajándékozásrévén kerültek a múzeum tulajdo-nába.

Kádárm hely

A kádár (bodnár, pintér)hordókat, kádakat, faedénye-ket (köpül , vödör, kártya,léhó, puttony, véka stb.) ké-szít mester. A kádár-mester-ség országszerte elterjedt kis-ipari mesterség volt. Különö-sen a nagy múltú történelmiborvidékek városaiban virág-zott.

A m hely az egykori istál-lóban került berendezésre aGalkó Péter edelényi mester

16

családja által a múzeumnak adományozott szerszámokból, KrizsánLajos mester segítségével, aki kiegészítette a hiányos anyagot.

Kerékgyártó m hely

A kerékgyártó(bognár, kerekes) sze-kerek, kocsik, szánokfa alkatrészeit készítkisiparos volt. Kerék-gyártó a 20. századközepéig majd mindentelepülésen dolgozott.

A kovácsmesterrelegyüttm ködve készí-tette a kocsikat és aszekereket. Az olyankerékgyártót, aki azúri kocsikhoz és hin-tókhoz szükséges min-den munkát (asztalos,lakatos, nyerges, fé-nyez , stb.) elvégzett

helyében, kocsi-gyártónak nevezték.

A m hely szintén az egykori istállóban nyert elhelyezést azajándékozás és vásárlás útján szerzett tárgyakkal. A kézzel hajthatófaeszterga mellett kerékagy-eszterga és a kocsi különböz részeiláthatók (szekérrúd, kerék, szekéroldal stb.).

17

Kovácsm hely

A kovács els sorban patkókat és vasalásokat készít fémfeldol-gozó mesterember volt. Régi magyar neve: vasver . El deink a ko-vácsmesterséget már a honfoglalás el tt is gyakorolták, ill. foglal-koztak a vas el állításával. A kovácsmesterség valószín leg a hon-foglalás után vált önállóvá, majd a 14. században több ágra is sza-kadt. A falusi vagy patkolókovács f leg a paraszti munkaeszközök

készítésével, javításával,lovak, tehenek patkolásá-val foglalkozott, szerepeegy község vagy táj életé-ben jelent s volt. A mes-terségnek különféle szak-mai típusai alakultak ki, ígyvolt cigánykovács,uradalmi kovács vagy gé-pészkovács, községi vagykommenciós kovács.Többnyire közülükkerültek ki a 19. századelejét l a paraszti munka-eszközöket újító, feltalálóemberek. Legtöbbjük állat-gyógyítással is foglalko-zott.

A m hely a ház végéhez épített szénarakodóból lett kialakítvaHodossy Gyula szakmai segítségével, több töredékm helyszerszámanyagából 1998-ban. A rakott t zhelyes, gazdagszerszámanyaggal ellátott m hely h en mutatja be az egykornélkülözhetetlen, mára kihalófélben lév mesterséget. A m helybenkovácsolt termékek is láthatók.

18

VADÁSZY-HÁZ

Kachelmann textilgy jtemény. Csipkék, sz ttesek, hímzések

Az épület három he-lyiségében az intézményjelent s textilgy jtemé-nyéb l láthatnak ízelít t.A gy jtemény nagy részétaz Edelényb l Budapestreelszármazott KachelmannRóbert ajándékozta amúzeumnak 1996-ban.

Nagyapja, KachelmannWalter erdészeti f mér-nök volt Coburg herceg-nél a 19. század végén, a20. század elején. A nagy-családban illett szépen ké-zimunkázni.

Kachelmann Róbertévtizedeken át gy jtötte anagynénik s a rokonság legkülönböz bb korú, technikájú kézi-munkáit, melyekhez vásárolt is és hozzáértéssel rendbe is tette. Ígye gy jtemény az elmúlt 200 év kézimunkáinak tárháza, amely sajátgy jtés révén is gyarapodott.

A tisztaszobában a 19-20. század fordulójától készített csipkékláthatók, melyek a polgári ízlést tükrözik. A tizenhatféle techniká-val készült csipkék között láthatnak kötött, horgolt, vert csipkét,recét, ír csipkét, szalag és móga csipkét (mely edelényi köt déskészít jér l, Móga Endrénér l kapta a nevét), de van tüll és varrottcsipke, frivolitás, point lace, reneszánsz csipke és skófiumból vertcsipke is.

19

Az egykori konyhában agazdaságban használt vászonsz ttesek láthatók, melyek akörnyéken egykor volt szövés-kultúra emlékei. A dagasztó-tekn a süt ruhával, a szakajtó-kend , a v félykend k, az abro-szok gazdag díszítményei azasszonyok keze munkáját dicsé-rik. Rendkívül változatos azalapvásznak mintázata.

A hátsó szobában bemutatottvászonhímzéseket mai szóval la-kástextileknek nevezhetnénk.Látható itt falvéd a Házi áldásvagy a magyar Hiszekegy szö-vegével hímezve, feliratos-évszámos abrosz, halotti abrosz,csigacsináló surc, dísztörülköz , vagy a 20. század ’30-as éveibendivatos kalotás technikával készült munkák.

A régi parasztház elképzel-hetetlen volt a mennyezet alárögzített rúd nélkül, ami a szek-rényt pótolta. Ebben a szobábanis találhatunk ilyet, melyen a ken-derfeldolgozás különböz min -ség alapanyagai nyertek elhelye-zést. Szintén ebben a helyiségbenkerült felállításra egy szöv székis.

A gangon a kenderfeldolgo-zás eszközeit helyezték el, me-lyekr l ma már kevesen tudják,hogy melyiket mire használták,pedig nem is olyan régen mégminden paraszti háztartásban fel-lelhet k voltak.

Bányász emlékekAz egykori éléskamrában került kialakításra a környék szén-

bányászatának és bányászainak emléket állító állandó kiállítás. Aforrások szerint Edelényben 1938-ban, a cukorgyár létesítésénekévében indult meg a barnaszén rendszeres bányászata. A szénhosszú ideig a legjelent sebb energiaforrás volt és a környék bányáimegélhetést biztosítottak az itt lakóknak. Edelény utolsó aknáját1995-ben zárták be. A kiállítás néhány fotó, munkaeszköz, makett,bányász fokos és emléktárgy segítségével nyújt bepillantást abányászok mindennapi életébe.

*A múzeum tevékenységét jól kiegészíti és jól szolgálja az intézmény

helyismereti gy jteménye, mely a Városi Könyvtárban található.1997-t l jelenik meg A Borsodi Tájház Közleményei cím periodika,

mely Edelénnyel és a Bódva völgyével kapcsolatos régi és új írásokatközöl, tudósít a Borsodi Tájházban folyó eseményekr l.

A tájházat 1997-ben végzett munkája eredményeként „Az év múze-uma” pályázaton a bíráló bizottság külön elismerésben részesítette.

A múzeumhoz tartozik a szomszédságában lév Borsodi Földvár is.

NYITVA TARTÁSÁprilis 1-t l október 31-ig,

hétf kivételével naponta 9-17 óráig (Tel.: 48/346-224).November 1-t l március 31-ig,

csak munkanapokon és munkaid ben,bejelentésre (Tel.: 48/525-080).

Kiadja az edelényi M vel dési Központ, Könyvtár és Múzeum 2006-ban.Felel s kiadó: Hadobás Pál igazgató.