Az ókori Mezopotámia művészete

Művészeti alkotások képelemzése

Az ókori kelet történetének helyszínei

Zikkurat, Kr. e. 2000 e. ÚrEgy sajátos mezopotámiai templomforma,

ahol több egymásra rakott, egyre kisebbedő terasz tetején áll a tulajdonképpeni szentély. A sumér építészet legjelentősebb emléke az Úr-

i fallal körülvett városközpont együttese.

Babiloni Istaar kapu, Kr. E. 570 k. (Berlin, Staatliche Múzeum)

Az ókori Mezopotámia legjelentősebb építészeti emléke az Istaar kapu, amelynek falait színes-

mázas téglák borítják.

Alabástrom női fej Urukból, Kr.e. 2800 k. Bagdad, Irak Múzeum

A dél-mezopotámiai Warka romterületének dombjai rejtik magukban az ókori

Urukot az egyik legősibb és legjellegzetesebb sumér

városállam fővárosát.Az ember arcának egyik

legkorábbi megjelenítése, a sumér „Mona Lisa”.

Bikafejes hárfa Urból, Kr.e. 2500 k. (Bagdad,

Irak Múzeum)A képen látható bika fej hangszert

díszített. Gazdagon díszített, arannyal és lazúrkővel berakott. Az

Úr-i királysírból származik.

Hangszerek az ókorban Tibia-játékost ábrázoló

etruszk falfestmény a tarquiniai Tomba dei Leopardiból

…akár Mezopotámia, akár a Római Birodalom művészete

Gudea, Lagas uralkodója italáldozatot mutat be, Kr.e. 2120.

(Párizs, Louvre)

Gudea volt Lagas legjelentősebb uralkodója, újjászervezte az

állam mezőgazdaságát. Lagas művészete, elsősorban

szobrászata már a 3. évezred elején jelentős volt.

Sumér ékírásos tábla (vagy pecséthenger), Kr.e. 2000 k.

(London, British Múzeum)

Az írásrendszerek egyik legkorábbi példája a suméroktól származik,

akik a Közel-Keleten éltek nagyjából. Kr.e. 3500 és Kr.e. 2000 között.

Kezdetben több, mint kétezer különféle szimbólumot használtak,

de a sumérok fokozatosan lecsökkentették az „ábécéjüket”

körülbelül 600 szimbólumra.

Agyagtáblák üzenete Ékírásos akkád lírai-filozófiai versek

Az írások kialakulásának családfája A történelmi

korokban a betű alakját, így az írásképét is alapvetően az íróeszköz határozta meg.