AZ IPAR ÉS AZ ÉPÍTŐIPAR 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

AZ IPAR ÉS AZ ÉPÍTŐIPAR 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

BUDAPEST, 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISSN 1218–3415

Készült a KSH Iparstatisztikai főosztályán

Főosztályvezető: Kotulics Tamás Osztályvezető: Schindele Miklós

Összeállította: Gálik Éva (ipar)

Horváth Lajos (építőipar)

Közreműködött: Csilics Zsuzsanna Gittlár Ferencné

Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési

megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni.

A kiadvány megrendelhető: KSH Statisztikai szolgáltatások osztályán

1024 Budapest, Keleti Károly u. 5–7. Telefon: 345-6570, fax: 345-6699

E-mail: [email protected]

A kiadvány megvásárolható: KSH Statisztikai Szakkönyvesbolt

(1024 Budapest, Keleti Károly u. 10., telefon: 212-4348),

valamint a régiós igazgatóságok terjesztőinél

Információszolgálat: 345-6789, fax: 345-6788

Internet: http://www.ksh.hu

TARTALOM

1. Az ipari és építőipari fejlődés nemzetközi és hazai gazdasági környezete ______________ 5

2. Az ipar 2005. évi tevékenysége_______________________________________________ 6 2.1. A termelés és a termelési szerkezet ______________________________________________ 6 2.2. Az értékesítés és az értékesítési szerkezet ________________________________________ 13 2.3. Az ipari árak_______________________________________________________________ 15 2.4. Az ipar beruházásai _________________________________________________________ 16 2.5. Az ipari vállalkozások _______________________________________________________ 17 2.6. A munkavállalók száma, átlagkeresete és a termelékenység __________________________ 18 2.7. Az ipari rendelésállomány alakulása ____________________________________________ 19

3. Az építőipar 2005. évi tevékenysége__________________________________________ 19 3.1. Az építőipar fejlődése az elmúlt években ________________________________________ 19 3.2. Az építőipari termelés _______________________________________________________ 19 3.3. Az építőipari árak___________________________________________________________ 21 3.4. Az építőipar beruházásai _____________________________________________________ 21 3.5. Az építőipari vállalkozások ___________________________________________________ 21 3.6. A munkavállalók száma és átlagkeresete_________________________________________ 22 3.7. A szerződésállomány alakulása ________________________________________________ 23

Táblázatok_______________________________________________________________________ 24 Módszertan_______________________________________________________________________53

4

JELMAGYARÁZAT

+ = Előzetes adat.

- = A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő.

.. = Az adat nem ismeretes.

0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.

… = Nem közölhető adat.

X = A mutató nem értelmezhető.

_ , | = A vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága

korlátozott.

5

1. Az ipari és építőipari fejlődés nemzetközi és hazai gazdasági környezete A világgazdaság 2003-ban kezdődött összességében élénk növekedése 2005-ben folytatódott, bár az előző évinél mérsékeltebb ütemben. A szerényebb gazdasági növekedés tendenciája a három gazdasági nagyhatalomra – az Egyesült Államokra, Japánra és az Európai Unióra – egyaránt jellemző volt. Az Egyesült Államokban a 2005. évi 3,5%-os GDP-növekedés alatta maradt a 2004. évinek (4,2%). Az Európai Unióban a fejlődés továbbra is jóval szerényebb mértékű, mint az Egyesült Államokban: a GDP 2005-ben 1,6%-kal emelkedett. (Ez 0,8 százalékponttal alacsonyabb, mint a megelőző évi ütem.) Az unión belül az eurózónához tartozó országok növekedése változatlanul az uniós átlag alatt maradt. Magyarország fontosabb gazdasági partnerei közül Németország 1%-kal növelte gazdasági teljesítményét, Ausztriában valamivel az átlag felett (2% körül) nőtt a GDP, Olaszországban pedig stagnált a gazdaság 2005-ben. Az Európai Unió (EU-25) ipari termelése 2005-ben 1%-kal nőtt, a 2004. évi 2,2%-os növekedést követően.

Az Európai Unió új tagországaiban (a 10-ekben) a 2005. évi gazdasági növekedés változatlanul számottevően gyorsabb volt, mint a régebbi tagoknál (EU-15), gazdasági súlyuk azonban olyan kicsi, hogy alig mozdította el az EU-15-re jellemző dinamikát. Közülük a három balti köztársaság növekedése kiemelkedően magas volt, őket követi Szlovákia és Csehország 5% körüli növekedéssel. Szlovénia és Magyarország gazdasági teljesítménye közel azonos mértékű (4% körüli). Az új tagországok közül a legnagyobb gazdasági potenciált képviselő Lengyelország növekedése visszaesett a 2004. évi 5%-ról 3%-ra. Az újonnan csatlakozott országok ipari termelése is gyorsabban nőtt, mint a régi tagállamoké. A legmagasabb, 6% vagy afeletti növekedést a balti államokban és Magyarországon mérték. A nagy ipari országok közül Németországban nőtt (3%-kal), Franciaországban stagnált, Nagy-Britanniában és Olaszországban csökkent az ipari termelés.

2005-ben a magyar gazdaság fejlődése – összhangban a világgazdaságra jellemző tendenciákkal – mérsékeltebb volt, mint a megelőző évben, a bruttó hazai termék 4,1%-kal emelkedett az előző évihez képest. (2004-ben 4,6%-os volt a fejlődés.) Az év utolsó három hónapjában kissé lassult a bruttó hazai termék növekedési üteme (2005 II. és III. negyedévében 4,5–4,5%-kal, a IV.-ben pedig 4,3%-kal nőtt a GDP). A magyar GDP növekedési üteme továbbra is jelentősen (a IV. negyedévben mintegy 2,4 százalékponttal) meghaladta az Európai Unió átlagát. Magyarországon a nemzetközi összehasonlításban magasnak tekinthető növekedési ütemet keresleti oldalról az export és a beruházás lendületes fejlődése alapozta meg, a fogyasztói kereslet 2005-ben lassabban emelkedett, mint a bruttó hazai termék. A GDP termelési oldalán a termelési ágak közül az építőipar teljesítménye emelkedett a legnagyobb mértékben, 14,3%-kal, az ipar hozzáadott értéke 5,4%-kal (ezen belül a feldolgozóiparé 5,8%-kal) haladta meg az egy évvel korábbi szintet.

A nemzetgazdaság beruházásai 2005-ben – előzetes számítások szerint – 6,4%-kal nőttek az előző évhez képest. (2004-ben 9,1%-os volt a növekedési ütem.) A beruházások szerkezetét tekintve folytatódott az infrastrukturális fejlesztések arányának növekedése, összefüggésben az autópálya- és útépítésekkel. A feldolgozóiparban a 2003. és 2004. évi magas növekedés után szerény ütemben, 1,4%-kal növekedtek a beruházások. A lakásépítést is magába foglaló ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás gazdasági ágban a több éve tartó dinamikus fejlődés megállt, sőt némi csökkenés mutatkozott. Élénkültek az előző évhez képest a kereskedelemben és a szállodaiparban megvalósuló fejlesztések.

Az alkalmazásban állók bruttó nominális keresete 2005-ben 8,8%-kal, a nettó átlagkereset 10,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, a 2004-ben kissé csökkenő reálkereset 6,3%-kal nőtt az elmúlt évben.

6

2. Az ipar 2005. évi tevékenysége 2.1. A termelés és a termelési szerkezet Az ipar – a bruttó hozzáadott értékhez való mintegy negyedrésznyi hozzájárulása alapján – a bányászat, a feldolgozóipar és a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás együtteseként a nemzetgazdaság egyik legjelentősebb ága. Súlya 2001–2004 között alig változott: 25–26% körül mozgott (folyó áron számítva). 2000. évi áron az ipar részesedése a bruttó hozzáadott értékből 2005-ben 23,1%-ot tett ki, azt követően, hogy ez az arány 2002-ben csökkent, majd 2003-ban ismét növekedni kezdett.

2005-ben az ipari termelés (bruttó) értéke a teljes körű adatok szerint folyó áron 17 161 milliárd Ft-ra nőtt, ez az előző évhez viszonyítva összehasonlító áron számítva 7,3%-os termelésbővülést jelent. A jelentős (a 2004. évivel csaknem azonos) fejlődés húzóereje elsősorban az export növekedése volt, a termelés növekménye nagyrészt az export 11,1%-os emelkedéséből származott. Az előző évektől eltérően azonban a belföldi értékesítés 4,4%-os bővülése is számottevő szerepet játszott az ipari termelés elmúlt évi magas növekedésében.

Az ezredforduló első éveiben tapasztalt lassú növekedés után az ipari termelés 2003-tól kezdődően – az ipari konjunktúrának köszönhetően – minden évben gyors ütemben, hasonló mértékben bővült: 2003-ban 6,4%-kal, 2004-ben 7,4%-kal és 2005-ben 7,3%-kal.

Az ipar termelési volumenindexe 2000. év havi átlaga = 100,0

80859095

100105110115120125130135140

2000január

július 2001január

július 2002január

július 2003január

július 2004január

július 2005január

július

Szezonálisan és munkanappal kiigazított – Seasonally and working-day adjusted Trend

Az ipari termelés fejlődése az év folyamán nem volt egyenletes. A 2004 második felében bekövetkezett ütemcsökkenés 2005 első negyedévében is folytatódott, a második negyedévtől azonban újabb élénkülés kezdődött, amely gyakorlatilag az év végéig tartott. (Az első negyedévi lassulásban az ún. bázishatás is szerepet játszott: 2004-ben ugyanis az első félévben élénkült a termelés, így 2005 első negyedévében magasabb bázishoz mérten mutatkozik a növekedési ütem mérséklődése.) A konjunktúra éven belüli élénkülését és ennek folytán a termelés fellendülését jelzi, hogy 2005 második negyedévében az ipari termelés dinamikája megközelítette a 10%-ot, a harmadik és negyedik negyedévben is 8–9%-os volt.

7

Az ipari termelés és értékesítés alakulása negyedévenként

(előző év azonos időszaka = 100,0)

Összes Belföldi Export- Időszak Termelés értékesítés

2004

I. negyedév 109,9 109,4 98,6 119,8 II. negyedév 109,8 110,0 100,4 119,2 III. negyedév 105,0 104,9 97,4 112,2 IV. negyedév 105,3 104,5 99,9 109,0 Év összesen 107,4 107,1 99,1 114,7

2005

I. negyedév 101,9 102,8 100,4 105,1 II. negyedév 109,6 109,9 105,0 114,4 III. negyedév 108,9 109,9 106,4 113,3 IV. negyedév 108,4 108,4 105,6 111,3 Év összesen 107,3 107,8 104,4 111,1

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a 93%-ot képviselő feldolgozóiparban a termelés volumene a 2004. évihez (8,5%) hasonló gyors ütemben, 8,0%-kal nőtt. A 7% súlyú villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátásban a 2004. évi 0,9%-os csökkenéssel szemben kismértékű, 1,7%-os termelésbővülést értek el. Egyedül a jelentéktelen súlyú bányászatban maradt el a termelés az egy évvel korábbitól (3,3%-kal; 2004-ben ebben a gazdasági ágban mintegy 10%-os növekedést regisztráltak).

A létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok közül (a teljes körű ipari adatok alapján) 2005-ben – az előző évtől eltérően – a legnagyobb mértékben, 8,5%-kal a 250 fős és ennél nagyobb létszámmal működő nagyvállalkozások termelése emelkedett (2004-ben a közepes méretű vállalkozások körében nőtt a leggyorsabban a termelés). A 2004. évivel megegyező ütemmel a nagyvállalkozások az ipari termelés növekményének 82%-át hozták létre. A kis (0–49 fős) és közepes méretű (50–249 fős) vállalkozások hasonló mértékben növelték termelésüket (4,2%-kal, illetve 4,6%-kal). Az átlag alatti növekedés ellenére 2005-ben e vállalatcsoportok részesedése az ipari termelésből nem változott: 13%, illetve 16% maradt.

2005-ben a termelés nagyvállalati koncentrációja változatlanul magas volt: a 249 főnél nagyobb létszámmal működő nagyvállalkozások adták az ipari termelés közel háromnegyedét (71%-át), a belföldi értékesítés több mint felét (57%-át), valamint az export 85%-át. E vállalatcsoport aránya az ipari termelésen belül 2002 óta változatlan, minden évben 71% volt. 2003–2005 között a 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások adták az ipari termelés 87%-át, vagyis ez az arány a három év során nem változott.

8

Erőteljes koncentrációt tükröz, hogy az évi száz milliárd forintot meghaladó termelési értéket előállító szakágazatok (a 265-ből 31) az ipari termelésből 71%-kal, az ipari exportból 80%-kal részesedtek.

A rendeltetés szerinti ágazatcsoportok alapján mért ipari termelés 2005-ben – a nem tartós fogyasztási cikkeket kibocsátó ágazatok kivételével – minden ágazatcsoportban nőtt. A leggyorsabban – az előző évhez hasonlóan – a tartós fogyasztási cikkeket előállító ágazatok termelése emelkedett: 14%-kal (részesedésük az ipari termelésből 14%). Nem sokkal maradt el ettől a termelés mintegy egynegyedét adó, a technikai korszerűséget hordozó beruházási javakat létrehozó ágazatok termékkibocsátásának növekedése (12%). A legnagyobb (30%-os) részesedésű továbbfelhasználási célú termékeket gyártó ágazatok termelése is 8%-kal magasabb az előző évinél, ez a vállalkozások közötti kooperációs kapcsolatok bővülésének tudható be. A kisebb termelési súlyú (13%) energiatermelő ágazatokban a termelés volumene 6%-kal haladta meg az előző évi szintet.

A feldolgozóipar 2005. évi fejlődése – az előző évihez hasonlóan – az export alakulásával szoros összefüggésben ment végbe: a termelés azokban az ágazatokban nőtt az átlag felett, illetve az átlag közelében, amelyek erőteljesen tudták növelni kivitelüket. Változást jelent 2004-hez képest, hogy néhány ágazat termelésbővülésében a belföldi eladások növekedése is jelentékeny, sőt meghatározó szerepet játszott.

2004-ben a legnagyobb súlyú gépipari alág termelése, a villamos gép, műszer gyártása emelkedett a legnagyobb mértékben (23,3%-kal). Dinamikusan (11,5, illetve 11,9%-kal) nőtt a termelési volumen a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban, valamint (a bútorgyártást is magába foglaló) máshová nem sorolt feldolgozóiparban. Az átlagot megközelítően (7,4, illetve 7,2%-kal) emelkedett a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása (kohászat) és a járműgyártás. Az élelmiszer, ital, dohány gyártása, a könnyűipari ágazatok termelése és a nemfém ásványi termék gyártása csökkent.

2005-ben a feldolgozóipari alágak többségében (a 14-ből tízben) nőtt a termelés; csökkenés négy, két nagyobb súlyú (élelmiszer, ital, dohány gyártása; fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása /kohászat/) és két kis súlyt képviselő alágban (textília, textíláru gyártása; fafeldolgozás) következett be. A feldolgozóipar termelésének bővülését továbbra is elsősorban a gépipari és vegyipari alágak alapozták meg, ám a legnagyobb mértékben, 17,4%-kal a nemfém ásványi termék gyártása emelkedett.

A 14 feldolgozóipari alág felében a termelés 2004-ben és 2005-ben is növekedett. A tartósan növekvő alágak közül három termelésbővülése volt magasabb 2005-ben, mint 2004-ben: a járműgyártásé, illetve a gép-, berendezés és a vegyi anyag, termék gyártásáé. Két alágban a termelés mindkét évben csökkent (élelmiszer, ital, dohány gyártása; textília, textiláru gyártása). Három alágban (bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása; papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység; nemfém ásványi termék gyártása) a 2004. évi csökkenést 2005-ben jelentősebb termelésnövekedés követte.

A 2005. évi teljesítmények alapján a feldolgozóipari alágak három jól megkülönböztethető csoportra oszthatók. Az elsőbe a leggyorsabban fejlődő alágak tartoznak, amelyek dinamikája 2005-ben elérte, illetve meghaladta az átlagot, ezek: a nemfém ásványi termék gyártása, a villamos gép, műszer gyártása, a járműgyártás és a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás. A másodikba a termelésüket az előbbieknél kevésbé dinamikusan, átlag alatt növelőket soroltuk, ide tartoznak a máshová nem sorolt feldolgozóipar, a gép, berendezés gyártása, a vegyipari alágak (a vegyi anyag, termék gyártása, a gumi-, műanyag termék gyártása), továbbá a papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység. A harmadik csoportba a stagnáló és visszafejlődő alágak kerültek, ezek a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása (kohászat), az élelmiszer, ital, dohány gyártása, a hagyományos „könnyűipari” ágazatok

9

(ide soroltuk a magas 2005. évi dinamika ellenére a bőrtermék, lábbeli gyártását is), valamint a fafeldolgozás. 2005-ben a termelési növekmény közel 60%-a a villamos gép, műszer gyártásából, egynegyede a járműgyártásból, vagyis több mint 80%-a (83%-a) a két gépipari alág együttes teljesítményéből származott. (A fennmaradó részből a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás 9%-kal, a vegyi anyag, termék gyártása és a nemfém ásványi termék gyártása 6–6%-kal részesedik.)

A nemfém ásványi termék gyártása 2005-ben a feldolgozóipar legdinamikusabban fejlődő területe volt. A 17%-os volumennövekedés döntően a máshova nem sorolt egyéb nemfém ásványi termék gyártásának megduplázódásából származik, ez a meggyorsított autópálya-építések, nagyarányú útjavítások alapanyag-szükségletének kielégítésével függ össze. Az ágazat elmúlt évi kiemelkedő teljesítményéhez az építőanyagipari termékek kis súlyú exportjának 19%-os növekedése is hozzájárult.

A gépipari alágak közül a legnagyobb mértékben, 16%-kal a feldolgozóipari termelés 30%-át képviselő villamos gép, műszer gyártása nőtt 2005-ben, a növekedés dinamikája azonban elmaradt (7,2 százalékponttal) az előző évitől. Az alág átlagot meghaladó növekedési ütemével és közel egyharmados termelési súlyával 2000 óta meghatározó szerepet játszik a feldolgozóipar bővülésében. Közel felét (43%-át) a híradás-technikai fogyasztási cikk gyártása teszi ki, amely 14%-kal bővült 2005-ben. Az alágazat teljesítményét néhány, exportra termelő multinacionális cég határozza meg, melyek a magyarországi exportban is az elsők közé tartoznak.

Az alágazat jelenleg domináns, egyben legsikeresebb tevékenysége a mobiltelefon-gyártás, amelyet nagy összegű beruházással honosítottak meg Magyarországon az elmúlt években. A 2004 szeptemberében próbaüzemre, majd 2005 februárjában teljes üzemre átadott új gyártósor lehetővé tette a mobiltelefonok előállításának további jelentős emelését. (A mobiltelefon-gyártás az elmúlt évben koncentrálódott, mivel néhány gyártó a mobiltelefon-gyártást, valamint a mobilalkatrész-gyártást megszüntette.)

A villamosgép-, műszergyártás leggyorsabban fejlődő területe 2005-ben is az elektronikaialkatrész-gyártás volt, melynek 37%-os termelésfelfutása a továbbfelhasználó ágazatok (mobiltelefon-gyártás) növekvő alkatrészszükségletének kielégítésével függ össze. E kimagasló teljesítményt az alágazatban 2003–2004-ben megvalósított fejlesztések nyomán létrejött új üzemek, gyártósorok alapozták meg.

A villamosgép-, műszergyártás másik, termelését dinamikusan bővítő alágazata az egyéb villamos termék gyártása, azon belül a máshova nem sorolt motor-, járművillamossági cikk gyártása. A szakágazatba tartozó nagyvállalatok – többségükben az autóipar beszállítójaként – több mint egynegyedével növelték termelésüket. A kedvező teljesítményt az előző évben befejezett beruházások, a 2005 szeptemberétől teljes kapacitással működő új gyártósorok tették lehetővé.

Az alág másik nagyobb (13%-os) súlyú alágazatának, az iroda-, számítógépgyártásnak, azon belül a számítógép, készülék gyártásának teljesítményét – az IBM Storage termelésének 2002. évi leállítását követően – három, 2004-től két cég exportra történő termelése határozza meg, a korábbinál alacsonyabb szinten. A szakágazat termelési volumene 2005-ben – az évközi ingadozások dacára – az előző évihez képest több mint egynegyedével (25,4%-kal) emelkedett.

A második legnagyobb gépipari ágazat, a járműgyártás is kimagasló mértékben, 14%-kal növelte termelését, ezzel a feldolgozóipari növekmény egynegyedét hozta létre. Az alágban a meghatározó súlyú export értékesítés 13%-os növekedése mellett a belföldi eladások is nagy

10

arányban, 25%-kal bővültek. A járműgyártás egyben a feldolgozóipar második legnagyobb alága, innen származott 2005-ben a feldolgozóipar termelésének 15%-a, exportjának 22%-a. Az alág vállalkozásai a 2002. évi lassulás után – a megélénkült és tartósnak bizonyult kereslet hatására – 2003-tól kezdődően minden évben jelentősen növelték termelésüket. Két meghatározó alágazatában, a termeléséből közel kétharmados arányban részesedő közúti gépjármű gyártásában 10%-kal, a több mint 30%-os súlyú közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártásában 25%-kal termeltek többet 2005-ben az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A két alágazat az alág exportjából hasonló arányban részesedik, mint a termelésből (65, illetve 31%).

A járműgyártás csaknem egészét három hazánkban megtelepedett multinacionális vállalkozás adja, amelyek az elmúlt 10 évben a személygépkocsi, a gépjárműmotor és az alkatrészgyártás területén nagy értékű beruházásokat valósítottak meg. A fejlesztések hatására mind az előállított személygépkocsik, mind a gépjárműmotorok száma jelentősen emelkedett 2005-ben.

Az évek óta stabil növekedést mutató gép, berendezés gyártásában az átlagot megközelítő mértékben, 6,5%-kal bővült a termelés. Ez teljes egészében az export 11%-os felfutásának köszönhető, ugyanis a belföldi értékesítés volumene nem érte el az előző évi szintet. Az ágazaton belül két szakágazat teljesítménye érdemel említést: a kis súlyt képviselő gépi meghajtású hordozható kézi szerszámgép gyártása és exportja – a 2005-ben létesített üzem termelésfelfutása eredményeként – mintegy 10-szeresére emelkedett. A háztartási villamos készülékekből – a végrehajtott fejlesztések hatására – a kivitel dinamikus növekedésének köszönhetően mintegy egynegyedével gyártottak többet az egy évvel korábbinál.

Mindhárom vegyipari ágazat növelte termelését; a legnagyobb mértékben, 11%-kal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás volumene bővült. (2004-ben a növekedési ütem ugyanekkora: 11,5% volt.) Ennek hátterében többek között a vegyipari benzin iránti megnövekedett kereslet kielégítése (a TVK Olefin-2 üzemének beindulásával összefüggésben), és – a magas üzemanyagárak ellenére – az üzemanyag iránti kereslet növekedése volt.

A magas árak hatására az üzemanyag iránti kereslet 2005 elején (áprilisig) csökkent, majd júniustól (a turistaszezon beindulásával) ismét nőtt, s a növekvő tendencia az év végéig tartott. A belföldi üzemanyag-kereslet második félévi növekedésében szerepe volt a „feketekereskedelem” visszaszorításának is.

A legnagyobb vegyipari ágazat, a feldolgozóipari termelésből 7%-kal részesedő vegyianyag-, -termékgyártás 2005-ben az előző évinél gyorsabb ütemben, 6,3%-kal nőtt. A növekedés csaknem teljes egészében az ágazat legnagyobb alágazata, a felét kitevő vegyi alapanyag gyártása 15%-os bővüléséből származik. (Az alágazatok többségében ugyanakkor – a vegyi alapanyag és a tisztítószer, testápolási cikk gyártása kivételével – csökkent a termelés 2005-ben.) E kiemelkedő teljesítmény az ágazatban az előző években végrehajtott, és 2005-ben is folytatódott nagy összegű kapacitásbővítő beruházásoknak köszönhető. A Petrolkémiai Fejlesztési Projekt megvalósítása – a 2004. decemberi próbaüzem beindítása után – befejeződött, 2005-ben már minden egységben üzemszerű termelés folyt. Az Olefin-2 gyárat 2005 szeptemberében aktiválták. A termelési volumen növekedéséhez hozzájárult a TDI*-kapacitás 2004-ben végrehajtott bővítése, valamint az új MDI*-létesítmény és a vinilklorid-kapacitásbővítő beruházásai, amelyek 2005 negyedik negyedévében kezdték meg próbaüzemüket.

*TDI és MDI: izocianátok. A TDI (toluiléndiizocianát) mint poliuretán-alapanyag fő felhasználási területe a bútoripar, a járműipar és a festékipar. A nyers MDI-t zömében az építőipar, a hűtőgépipar és a festékipar használja kemény szigetelőhabok előállítására, a tiszta és modifikált MDI fő felhasználási területe a cipőipar.

11

Az ágazat másik nagy alágazata, a 40%-os részedésű gyógyszergyártás termelési volumene 2005-ben nem érte el az előző évi szintet, elsősorban az export csökkenése következtében. (Az exporton belül a FÁK-országokba és Kelet-Európába nőttek a kiszállítások, az Egyesült Államokba csökkentek. Jelentősebb visszaesés volt a hatóanyag értékesítésben.)

A harmadik vegyipari ágazat, a gumi-, műanyag termék gyártása és belföldi értékesítése emelkedett (4, illetve 10%-kal), külpiaci eladásai nem érték el az előző évi szintet. Az ágazaton belül a meghatározó súlyú műanyag termék gyártása és értékesítése – a növekvő kereslet hatására – bővült, ugyanakkor a gumitermékek gyártása – többek között a végrehajtott termékváltás miatt (mezőgazdasági gumiabroncs helyett személygépkocsi- abroncs gyártását kezdték el) – 3%-kal kisebb volt, mint egy évvel korábban.

A feldolgozóipar harmadik legnagyobb (a 12%-át adó) alág, az élelmiszer, ital, dohány gyártásának volumene 4,4%-kal csökkent 2005-ben. (2004-ben szintén 4%-os volt a termeléscsökkenés). Ez a meghatározó súlyú belföldi értékesítés 3,4%-os mérséklődésére vezethető vissza, az ágazat külpiaci eladásai a 2004. évit (3,2%) megközelítő mértékben, 2,9%-kal bővültek. Az alág termelésének csökkenésében az EU-csatlakozást követő megváltozott szabályozórendszer mellett az erősödő importverseny, a növekvő import játszott szerepet. (Az uniós csatlakozás előtt az élelmiszer-ipari termékek kiskereskedelmi forgalmának 10%-a származott importból, a csatlakozás után ez mintegy 20%-ra nőtt.) Az élelmiszeripar termékeinek mintegy háromnegyedét (76,5%-át) belföldön értékesítette, közel egynegyedét exportálta. A növényi olaj gyártása, a takarmány gyártása és az italgyártás kivételével az alág valamennyi alágazatában csökkent a termelés, legnagyobb mértékben a dohánytermék gyártása esett vissza, mintegy a felére (46%-kal; az ágazat 2004-ben is ugyanekkora visszaesést volt kénytelen elszenvedni). A dohánytermékek belföldi keresletének drasztikus csökkenése(a 2004. januári jövedékiadó-emelést és fogyasztóiár-emelkedést követően) a feketekereskedelem térnyerésével függ össze, s ez a gyártókat üzembezárásokra, a termelés további leépítésére kényszerítette. 10%-ot meghaladó mértékben (18,2, illetve 10,7%-kal) esett vissza a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás és a malomipari termék, keményítő gyártása (az utóbbin belül a malomipari termékek előállítása közel 20%-kal). A legnagyobb alágazatban, a húsfeldolgozásban 5,8%-kal termeltek kevesebbet, mint egy évvel korábban. A húsfeldolgozáson belül jelentősen csökkent a hús-, baromfihús-készítmény gyártása (31%-kal), valamint a baromfihús feldolgozása (10%-kal).

A feldolgozóiparon belül közepes (8%-os) termelési súlyú fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásának (kohászat) 2004. évi 7,4%-os növekedése teljes egészében a kivitel kiugróan magas (32%-os) bővüléséből származott. (Ez utóbbi nagyrészt az exportelszámolás módjának 2003 és 2004 közötti változásából adódott.) 2005-ben a külpiaci eladások dinamikája visszaesett, a belföldi értékesítés pedig csökkent, aminek következtében az alág termelése 1,5%-kal alatta maradt az előző évi szintnek. Az alág három legnagyobb alágazata közül a vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása (vaskohászat) és a fémszerkezet, épületelem gyártása mérséklődött (2,5, illetve 1,3%-kal), annak következtében, hogy a kereslet, főként a vaskohászati termékek iránt, csökkent, a nemvas fémalapanyag gyártása (könnyű- és színesfémkohászat) pedig gyakorlatilag stagnált.

A kis súlyt képviselő alágak közül a (bútorgyártást magába foglaló) máshová nem sorolt feldolgozóiparban, a papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység alágban, valamint a bőr, bőrtermék, lábbeli gyártásában 6-7%-os mértékben nőtt a termelés.

A máshová nem sorolt feldolgozóiparon belül a 70%-ot képviselő bútorgyártás, valamint a többi kis súlyú alágazat teljesítménye is kedvezően alakult 2005-ben. Bútorból 5%-kal gyártottak többet, mint a megelőző évben, ez nagyrészt az export 9%-os bővülésének tudható be, a belföldi eladások ugyanis csak kismértékben emelkedtek. A papírgyártás, kiadói,

12

nyomdai tevékenység alágazataira – a papírgyártást kivéve – a termelés növekedése volt a jellemző. A legnagyobb mértékben a nyomdai tevékenység volumene bővült: 10%-kal (a 2004. évi 3%-os termeléscsökkenést követően). Emögött döntően a belföldi értékesítés növekedése áll, mivel a nyomdaipar jellegzetes hazai piacra termelő ágazat. A bőrtermék, lábbeli gyártásában többéves csökkenő tendencia fordult meg a 17%-kal emelkedő exportnak köszönhetően.

Az ipar ágazati szerkezete a bruttó termelés értéke alapján

(2005. évi árszinten, %)

Ágazat kódja megnevezése 2002 2003 2004 2005

C Bányászat 0,5 0,5 0,5 0,4 DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 15,4 14,4 12,8 11,4 DB Textília, textiláru gyártása 2,7 2,4 2,1 1,8 DC Bőrtermék, lábbeli gyártása 0,6 0,4 0,3 0,3 DD Fafeldolgozás 1,1 1,1 1,0 0,9

DE Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység 3,8 3,7 3,3 3,3

DF Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása 6,5 5,6 5,9 6,1

DG Vegyi anyag, termék gyártása 7,1 7,2 7,0 6,9 DH Gumi-, műanyag termék gyártása 3,6 3,5 3,4 3,3

DI Egyéb nemfém ásványi termékek gyártása 2,8 2,6 2,4 2,6

DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása 7,9 8,3 8,3 7,6

DK Gép, berendezés gyártása 5,1 5,0 4,8 4,8 DL Villamos gép, műszer gyártása 20,7 22,8 26,1 28,2 DM Járműgyártás 12,5 13,5 13,5 14,3 DN Máshova nem sorolt feldolgozóipar 1,4 1,0 1,1 1,1 D Feldolgozóipar 91,3 91,6 92,2 92,6

E

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 8,2 8,0 7,3 6,9

C,D,E IPAR 100,0 100,0 100,0 100,0

Folytatódott az ipari termelés ágazati szerkezetének átalakulása: az ipari termelés – összehasonlító áron számba vett – ágazati összetételében tovább nőtt a gépipar aránya. A gépipari alágak együttes súlya az elmúlt három év alatt 9, ezen belül a villamos gép, műszer gyártásáé 7,5 százalékponttal emelkedett. A három gépipari alág együttvéve az ipari termelés már közel felét (47%-át) képviselte 2005-ben. A utóbbi három évben jelentősen változott a gépipari termelés (és export) belső szerkezete is. Jelentős a híradás-technikai termékek, készülékek, ezen belül a híradás-technikai fogyasztási cikkek arányának növekedése. A gépipari termelés több mint egynegyedét a híradás-technikai fogyasztási cikk gyártása tette ki az elmúlt évben.

13

Az élelmiszer-, ital-, dohánygyártás feldolgozóiparon belüli súlya évről évre csökkent– a három év alatt összesen 4,0 százalékponttal –, 2005-ben 11,4%-ra mérséklődött, de még így is az ipar harmadik legnagyobb alága maradt. Folytatódott az elmúlt három évben összesen 1,2 százalékpontnyi súlyt jelentő, könnyűipari termékeket (textíliát, textílárukat, bőrtermékeket, lábbelit) előállító ágazatok visszaszorulása

Területi egységek szerint az ipari termelés 2005-ben Magyarország öt régiójában emelkedett, két régiójában csökkent. A legnagyobb mértékű, 21%-os növekedés a közép-dunántúli régióban következett be (ezen belül Komárom-Esztergom megyében – a híradás-technikai ipar nagyarányú fejlesztése eredményeként – 33%-kal nőtt a termelés), ezzel a régió – megelőzve az évek óta vezető közép-magyarországi régiót – az ország legnagyobb ipari termelési értékét előállító térségévé vált. A termelésüket növelő régiók rangsorában a második legnagyobb ütemet (15%) az észak-magyarországi régió érte el. Ezt követte Közép-Magyarország 4%-os növekedéssel. A csökkenő teljesítményt mutató két régió közül a visszaesés a Dél-Dunántúlon volt a nagyobb: 14% (ez Somogy megye ipari termelésének 31%-os visszaeséséből adódik, a híradás-technikai ipar termékszerkezet-váltása következtében), a nyugat-dunántúli régió termelése 2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezek a régiók 2004-ben 6,1–6,1%-os növekedést értek el az előző évhez képest. A regionális adatoknál 2005-ben erőteljes differenciálódás figyelhető meg: míg 2004-ben az ipari termelés változása 3,4 és 14%-os növekedés között, addig 2005-ben 14%-os csökkenés és 21%-os növekedés között szóródott. 2.2. Az értékesítés és az értékesítési szerkezet Az ipari termelés és értékesítés alakulását az elmúlt négy évben a világgazdasági folyamatokon kívül a Magyarország EU-csatlakozásával összefüggő, a szabályozórendszert érintő változások határozták meg. 2001–2004-ben a hazai előállítású termékek iránti belföldi kereslet alig emelkedett, a termelésbővülés húzóereje az exportértékesítés növekedése volt. 2005-ben ez a tendencia megváltozott, az előző évek stagnálása után a belföldi eladások is növekedtek, 4,4%-kal, részben a kisvállalkozások megugró belföldi eladásainak köszönhetően.

Az ipari termelés és értékesítés, 2002–2005

Értékesítés Termelés összesen belföldi export- Időszak

volumenindexe, az előző év azonos időszaka = 100,0

Az export aránya az

értékesítésben, folyó áron, %

2002 102,8 102,9 100,2 105,6 51,92003 106,4 106,0 101,2 110,8 53,22004 107,4 107,1 99,1 114,7 54,62005 107,3 107,8 104,4 111,1 51,9 Ebből: I. félév 105,9 106,4 102,7 109,9 52,6 II. félév 108,6 109,1 106,0 112,3 51,2

2005-ben az export aránya az ipar egészében 52%-ot (2004-ben 55%-ot) tett ki. (A folyó áron számított exporthányad előző évhez mért számottevő csökkenése – az exportértékesítés gyorsabb növekedése ellenére – abból adódik, hogy a belföldi értékesítés árszintjének növekedése lényegesen magasabb volt, mint az exporté.) A 14 feldolgozóipari alág közül

14

nyolcban a termelés több mint fele exportra jutott, a két legnagyobb gépipari alág, a villamos gép, műszer gyártása és a járműgyártás termelésének 89–90%-át a külpiacokon értékesítette.

Az ipar belföldi és exportértékesítésének trendje 2000. év havi átlaga = 100,0

80859095

100105110115120125130135140145150155160165170175

2000január

július 2001január

július 2002január

július 2003január

július 2004január

július 2005január

július

Belföld – Domestic Export

Az ipari exportban az erős koncentráció révén a nagyobb vállalkozások aránya a meghatározó, a kivitel 85%-át a 249 főnél nagyobb létszámú vállalkozások biztosították. Az 50–249 fővel működő, közepes méretű vállalkozások részesedése az exportból 12%. Az 50 főnél kisebb létszámú vállalkozások aránya a kivitelben változatlanul nem számottevő (3%).

2005-ben az exportértékesítés volumene a feldolgozóiparban továbbra is gyorsan, de az előző évinél (15%) lassúbb ütemben, 11%-kal nőtt. Az export dinamikus növekedésében a gépiparnak, ezen belül a három alágnak, a villamos gép, műszer gyártásának, a járműgyártásnak és a gép-, berendezésgyártásnak volt meghatározó szerepe, amelyek exportja 16, 13, illetve 11%-kal, együttesen 15%-kal emelkedett, így 2005-ben az ipari kivitel 70%-át adták, a kiviteli többletből pedig 90%-ban részesedtek.

A 2005. évi feldolgozóipari exporthoz – a gépipari alágakon kívül – még három alág járult hozzá nagyobb (5-7%-os) mértékben, elsősorban az értékesítési súlyúknak köszönhetően, mivel az exportdinamika mindháromban az átlag alatt alakult, és alatta maradt az előző évinek is. A vegyi anyag, termékekből, valamint a fémalapanyag, fémfeldolgozási (kohászati) termékekből 3,7–3,7%-kal (2004-ben 11,5, illetve 32,4%-kal), élelmiszer-ipari termékekből 2,9%-kal értékesítettek többet a külpiacokon, mint egy évvel korábban.

2005-ben az értékesítés kisebb (de az előző évinél 3 százalékponttal nagyobb) hányada (48%-a) került a belföldi felhasználókhoz. A belföldi eladások 4,4%-os éves üteme az első félévi 2,7%-os és a második félévi 6%-os növekedés eredőjeként alakult ki.

A felhasználási célok szerinti ágazatcsoportokat tekintve 2005-ben egyedül csak a (tartós és nem tartós) fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok nem tudták növelni belföldi eladásaikat, ezek értékesítése 1,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az energia- és továbbfelhasználásra termelő, valamint a beruházási javakat gyártó ágazatcsoportokban a belföldi értékesítés 6–7%-os mértékben emelkedett.

15

A villamosenergia- és gázpiac liberalizálása, a piaci szereplők számának növekedése következtében a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás gazdasági ágban az értékesítés 6,0%-kal, ezen belül a meghatározó súlyú belföldi értékesítés 5,8%-kal bővült.

A belföldi értékesítés volumene a feldolgozóiparban a 2004. évi 1,8%-os csökkenés után 2005-ben 4,0%-kal nőtt. Az alágak közül hatban (2004-ben kilencben) csökkentek a belföldi eladások, legnagyobb arányban a bőr, bőrtermék, lábbeli gyártásának értékesítése esett vissza: 20,9%-kal. Textilárukból 14,6%-kal értékesítettek kevesebbet belföldön, mint egy évvel korábban.

A két nagy gépipari alágban, a villamos gép, műszer gyártásában és a járműgyártásban a meghatározó súlyú exportértékesítés növekedése mellett jelentősen nőttek a belföldi eladások is: 17,2, illetve 24,7%-kal. Az előzőekhez hasonló magas ütemben, 17,7%-kal növelték belföldi értékesítésüket a nemfém ásványi terméket gyártó vállalkozások, amelynek hátterében a meggyorsított autópálya-építések, a nagyarányú útjavítások alapanyag-szükségletének kielégítése áll. 2.3. Az ipari árak Az ipari termelői árak 2005-ben az előző évhez viszonyítva összességükben 4,3%-kal emelkedtek. Ezen belül a belföldi értékesítések árszintje 8,4%-kal, az exporté 1,3%-kal nőtt.

Az ipari termékek belföldi éves átlagos alakulását 2005-ben ismét a vegyipari termékek, a hatósági szabályozás alá eső energia, valamint a fémalapanyagok árának emelkedése határozta meg.

A vegyipari termékek közel 18%-os áremelkedésének hátterében – a kőolaj világpiaci ármozgásának következtében – a kőolaj-feldolgozás 28,5%-os belföldi árnövekedése és a vegyi anyagok, termékek 10,4%-os drágulása áll.

A központi és önkormányzati hatáskörbe tartozó energia- és vízárak növekedése éves szinten átlagosan 14,1%-kal emelte a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ágazat árait. Ezen belül a gázgyártás, -elosztás árszintje 19,7%, a villamosenergiáé 13,3%, a gőz-, melegvízellátásé 10,7%, a vízellátásé 6,1%-kal nőtt az előző év egészéhez viszonyítva.

Az élelmiszer-ipari termékek árai a 2004-es évi 6,8%-os áremelkedésnél 2005-ben kisebb mértékben, 1,4%-kal emelkedtek, a feldolgozóipari belföldi átlagtól (6,5%) jelentősen elmaradva.

A belföldi értékesítés rendeltetés szerinti csoportjainak áralakulásában szintén az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatok éves áremelkedése (9,4%) a meghatározó az energiatermelő ágazatok 14,4%-os árnövekedése következtében. 2005-ben árcsökkenést regisztráltunk a tartós fogyasztási cikkek területén (2,8%). A nem tartós fogyasztási cikkek áremelkedése a 2004 évinek (5,4%) éppen a fele: 2,7% volt 2005-ben, a fogyasztási cikkek összességénél 2,3%-os áremelkedést okozva.

A forintban mért exportértékesítési árak éves összehasonlításban 1,3%-kal emelkedtek, miközben a forint 2005. évi árfolyama a 2004. évihez mérten az euró esetében 1,4, a dollár esetében 1,5%-kal erősödött.

Az export 70%-át kitevő gépipari ágazatok termékeit átlagosan 1,9%-kal alacsonyabb áron értékesítették, mint 2004-ben, köszönhetően a villamos gép, műszer gyártása területén

16

bekövetkezett 3,8%-os éves árcsökkenésnek. A kőolaj-feldolgozási termékek árai a 2004 évi árszintnövekedést (19,7%) meghaladó mértékben, 26,1%-kal emelkedtek. Az Európai Unió (EU-25) ipari belföldi értékesítési árai 2005. decemberben 6,2%-kal nőttek az előző év decemberéhez viszonyítva. A legnagyobb mértékben az energiaárak (23,3%) nőttek, legkevésbé a tartós fogyasztási cikkek és a beruházási javak árai (1,2%). Éves szinten a belföldi értékesítés árnövekedése 2005-ben 5,2%-os (egy évvel korábban 2,8%-os) volt. 2.4. Az ipar beruházásai Az iparban – előzetes adatok alapján – 1146 milliárd Ft-ot fordítottak 2005-ben beruházásokra, összehasonlító áron mintegy 2%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál (a 4 fő feletti létszámú vállalkozások adatai alapján). A nemzetgazdaság egészében növekedtek a beruházások 2005-ben: 6,4%-kal. Az ipari beruházások e kismértékű csökkenésével megtört az a kedvező tendencia, ami 2003-ban kezdődött (a megelőző évek gyenge beruházási teljesítményét követően), és a beruházási volumen 11%-os növekedésével 2004-ben is folytatódott.

2005-ben az ipar nemzetgazdasági ágai közül az energetikai szektorban jelentősen csökkentek a beruházások: a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás területén 14%-kal, a bányászatban 11%-kal. Az ipar összes beruházásából 82%-kal részesedő feldolgozóiparban (a 2003. és 2004. évi magas, 16-17%-os növekedés után) szerény mértékben, mindössze 1,4%-kal emelkedett a beruházások volumene az egy évvel korábbihoz képest.

A feldolgozóipart 2005-ben – a második negyedévet kivéve, amikor 9%-kal bővültek a beruházások – egész évben stagnáló, illetve csökkenő beruházási tevékenység jellemezte. A 2005. évi gyenge beruházási teljesítménnyel együtt a feldolgozóipari vállalkozások 2003-2005 között összesen 38%-kal növelték fejlesztési ráfordításaikat, létrehozva ezáltal azokat a többlet kapacitásokat, amelyek lehetővé tették a termelés és export dinamikus növelését az elmúlt években.

A feldolgozóipari alágak többségében (nyolcban) a beruházások nőttek az előző évhez képest, közülük öt alágban 2004-ben is folytatódott a növekedés. Két gépipari ágazatban, a gép, berendezés gyártása területén és a járműgyártásban a beruházások mindkét évben jelentősen bővültek. (A járműgyártásban végrehajtott fejlesztések elsősorban a gépjárműmotor-gyártó kapacitások növelésére irányultak, de megvalósult az ágazatban egy modellváltást lehetővé tevő beruházás is.)

A vegyi anyag, termék gyártásában a befektetések elsősorban az előző években indított beruházások (Olefin-2, Polietilén-4 program, Petrolkémiai Fejlesztési Projekt) befejezésére irányultak, ezért a beruházási ütem visszaesett 2005-ben. 2004-ben fejeződött be az utóbbi évtizedek legnagyobb (közel 110 milliárd Ft-os) hazai vegyipari beruházása, amelynek eredményeként egy éves szinten 250 ezer tonna etilén kapacitású olefingyár és egy 200 ezer tonna kapacitású polietiléngyár jött létre, valamint mintegy 30%-kal bővült a 4 évvel ezelőtt üzembe helyezett polipropilénüzem kapacitása is. 2004–2005-ben a TDI, az MDI, valamint a vinilklorid gyártása területén hajtottak végre még kapacitásbővítő beruházásokat.

A fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása (kohászat) területén a 2004. évi stagnálás után jelentős arányban, 16%-kal bővültek a beruházások, a fémalapanyag-gyártásba történő befektetéseknek mintegy másfélszeresére növelése révén. A beruházásaikat növelő ágazatok közül kettőben az ún. bázishatás játszott szerepet, vagyis 2005-ben az alacsony 2004. évi bázishoz mérten következett be a beruházási teljesítmény jelentős növekedése (fafeldolgozás; gumi-, műanyag termék gyártása).

A villamos gép, műszer gyártása területén a 2003. és 2004. évi kiemelkedő 27, illetve 19%-os növekedés után 2005-ben a beruházások több mint egynegyedével visszaestek az előző

17

évhez képest. A villamos gép, műszer gyártásán belül az előző években végrehajtott nagyarányú befektetések az elektronikaalkatrész-gyártás és a mobiltelefon-gyártás termelésének bővítését célozták. A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban 2004-ben és 2005-ben is csökkentek a beruházások.

A beruházásaikat nem növelő alágak közé tartozott a kis súlyú ágazatok többsége, így pl. a textília, textiláru gyártása (62%), a bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása (36%), a papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység (99,9%), valamint a nemfém ásványi termék gyártása (95%). 2.5. Az ipari vállalkozások A regisztrált vállalkozások száma az iparban csökkent, ellentétben a nemzetgazdaság egészével, ahol növekedett. 2004. december 31-én 89 480 ipari vállalkozást tartottak nyilván, ez a nemzetgazdaság vállalkozásainak 7,5%-a. 2005. december 31-ére számuk 86 687-re csökkent, ez az összes vállalkozásnak 7,2%-a volt.

A társas vállalkozások száma 2005-ben lényegében stagnált (az ipari társas vállalkozások száma 2-vel volt nagyobb 2005. december 31-én az egy évvel korábbinál). Az egyéni vállalkozások száma ugyanakkor 2795 vállalkozással, 7,6%-kal csökkent. (Az egyéni vállalkozásának számának csökkenő tendenciája a nemzetgazdaság egészének szintjén is megfigyelhető volt.) 2005. december 31-én az ipari vállalkozások az összes regisztrált társas vállalkozásból 10,6%-kal, az egyéni vállalkozásokból 4,8%-kal részesedtek. Ugyanez az arány 2004. december 31-én 10,9%, illetve 5,1% volt, vagyis az ipari részesedés az összes vállalkozásból, különösen az egyéni vállalkozások esetében az elmúlt év folyamán számottevően csökkent.

Az ipar vállalkozásai létszám-kategóriák szerint, 2005

Létszám-kategória A regisztrált vállalkozások száma

A regisztrált vállalkozások megoszlása, %

4 fő és kisebb * 69 005 79,6 5-9 fő 6 679 7,7

10-19 fő 4 797 5,5 20-49 fő 3 563 4,1 50-249 fő 2 065 2,4

250 fő és nagyobb 578 0,7 Ipar összesen 86 687 100,0

* / Az ismeretlen létszámú szervezetekkel együtt.

Az ipar vállalkozásai gazdálkodási forma szerint, 2005

Gazdálkodási forma A regisztrált vállalkozások száma

A regisztrált vállalkozások megoszlása, %

Jogi személyiségű társas Vállalkozás

31 213

36,0

Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás

21 463

24,8

Egyéni vállalkozás 34 011 39,2

18

2.6. A munkavállalók száma, átlagkeresete és a termelékenység 2005-ben az iparban alkalmazásban állók száma – a 4 főnél nagyobb létszámú vállalkozásoknál – 761 605 fő volt, 2,9%-kal (mintegy 23 ezer fővel) kevesebb az egy évvel korábbinál. A szellemi foglalkozásúak száma 0,7%-kal nőtt, a fizikai foglalkozásúaké 3,9%-kal csökkent. A létszámfogyás üteme az ipari munkavállalók esetében, ezen belül a fizikai foglalkozásúaknál gyorsult az előző évihez képest. Az ipar alágaira – öt kivételével – a létszámfogyás volt a jellemző, amely 1–18% között szóródott. A legnagyobb arányban, 18%-kal a textília, textiláru gyártása területén csökkent a létszám (a 2004. évinél háromszor gyorsabb ütemben), a gyárbezárások, illetve a termelés leépülése következtében. Ugyancsak jelentős, 12%-os a létszámfogyás a fafeldolgozásban (itt kétszeresére gyorsult a létszám leépülése az előző évihez képest). A bőrtermék, lábbeli gyártásában 7%-kal (2004-ben 24%-kal) dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban.

Az elmúlt években a feldolgozóipar legnagyobb foglalkoztatójává vált villamos gép, műszer gyártásában is csökkent a létszám (1%-kal).

A 14 feldolgozóipari alágból ötben bővült az alkalmazásban állók száma, a legnagyobb mértékben, 4,1%-kal a járműgyártásban. Azonos mértékben, 3,8%-kal növekedett a létszám a gumi- és műanyag termék gyártásában, és a (a bútorgyártást magába foglaló) máshová nem sorolt feldolgozóiparban. A papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység területén és a gép, berendezés gyártásában a létszámbővülés 1–2%.

A lakossági munkaerő-felmérés adatai szerint is – a szervezeti megfigyelésen alapuló adatokhoz hasonlóan – csökkent az iparban foglalkoztatottak száma (1,3%-kal). A lakossági munkaerő-felmérés adatai alapján az iparban foglalkoztatottak aránya a nemzetgazdaságon belül a 2004. évi 32,8%-ról 2005-ben 32,4%-ra mérséklődött.

2005-ben az ipari termelés növekedése a létszám csökkenése mellett ment végbe, aminek következtében a termelékenység színvonala – azaz az egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés – az előző évekhez hasonló ütemben tovább javult: 10,7%-kal. (A termelékenység növekedése 2003-ban 10,2, 2004-ben 10,8%-os volt.) Az egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés emelkedése –– az élelmiszer, ital, dohány gyártása kivételével – valamennyi ipari alágra jellemző volt 2005-ben. A termelékenység növekedése kiugróan magas, 26%-os a nemfém ásványi termék gyártásánál a kiemelkedő termelésbővülésnek köszönhetően. Az ipari átlagot jóval meghaladó, 15-17%-os a termelékenység növekedése a bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, és a villamos gép, műszer gyártása területén.

2005-ben az iparban alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 151 283 Ft volt, 7,2%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az ipari keresetek növekedése 1,6 százalékponttal elmaradt a nemzetgazdaság egészére jellemző értéktől (8,8%). Az átlagkereset a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban volt a legmagasabb (405 941 Ft), a rangsor második-harmadik helyét a vegyi anyag, termék gyártása, valamint a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás foglalta el (242 256 Ft, illetve 209 671 Ft). A havi bruttó átlagkereset változatlanul a könnyűipar területén (textília, textiláru gyártása, bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása) volt a legalacsonyabb: 83 477, illetve 87 251 Ft. Hasonlóan alacsonyak a keresetek a fafeldolgozásban és a (bútorgyártást magába foglaló) máshova nem sorolt feldolgozóiparban (91 252, illetve 93 486 Ft). A nettó átlagkeresetek emelkedése (8,9%) 2005-ben 1,7 százalékponttal magasabb volt, mint a bruttó átlagkereseteké.

19

2.7. Az ipari rendelésállomány alakulása A jellemzően rendelésre termelő és ezért megfigyelésbe bevont feldolgozóipari alágak év végi rendelésállomány-adatai az ipari termelés alakulásának kedvezőtlen változását jelzik. Az összes új megrendelés 2005 decemberében 8,9%-kal kevesebb volt, mint az előző év azonos időszakában. A mérséklődést az új exportmegrendelések 12,5%-os csökkenése okozta, ugyanis az új belföldi megrendelések 6,8%-kal nőttek.

Az összes rendelésállomány december végén 3,2%-kal kisebb volt, mint egy évvel korábban, ezen belül a belföldirendelés-állomány 6,2%-os bővülést, az exportrendelés-állomány 4,9%-os csökkenést mutatott. 3. Az építőipar 2005. évi tevékenysége 3.1. Az építőipar fejlődése az elmúlt években Az elmúlt években az építési piac élénkülése az építőipari termelés tartós növekedését eredményezte. 2000-ben és 2001-ben megközelítőleg 8%-kal nőtt a termelés volumene, amit 2002-ben igen dinamikus, 17,5%-os növekedés követett. A kiemelkedően magas termelési volumen növekedése 2003-ban és 2004-ben kismértékben csökkent (2,2, illetve 5,8%). 2005-ben – elsősorban a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének köszönhetően – ismét lendületesen, 16,6%-kal emelkedett az építőipari termelés. Összességében az építőipar 2005-ben 60%-kal termelt többet a 2000. évinél.

A termelés növekedése lemérhető az ágazat nemzetgazdaságon belüli súlyának növekedésében is. Az építőipar 2000-ben a GDP 4,6%-át állította elő, 2002-re ez az arány 5,3%-ra nőtt. 2005-ben – előzetes adatok alapján – az építőipar hozzáadott értékének előző évhez mért növekedése jelentősen meghaladja a nemzetgazdasági átlagot. 3.2. Az építőipari termelés Az építőipari termelés volumene 2005-ben 16,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelés 52%-át kitevő épületek építésének volumene 12,5%-kal volt magasabb az előző évinél; az egyéb építményeké dinamikusan, 21,4%-kal nőtt. A termelés alágazatonkénti vizsgálata alapján megállapítható, hogy a legnagyobb építőipari alágazatban, a szerkezetkész épületek és egyéb építmény építésében a 2003-as visszaesés, majd a 2004-es 11,6%-os növekedés után ez évben 23,2%-os volumenemelkedés következett be. Az épületgépészeti szerelés alágazat termelése az egy évvel korábbi stagnálás után 7,7%-kal emelkedett. Ezzel szemben a befejező építés termelése kismértékben, 0,2%-kal elmaradt a 2004. évitől.

2005-ben az épületek építésében az előző évi, mintegy 30%-nál kisebb arányt képviselt a lakásépítés. Míg a lakásépítések volumene csökkent, a nem lakóépületek építésben továbbra is jelentős növekedés volt megfigyelhető. A túlkínálat ellenére további korszerű irodaházak épültek főleg bérbeadási céllal, de szerepet kapott – összefüggésben az EU-tagsággal – a nemzetközi nagyvállalatok regionális vállalati központjainak Magyarországra települése, képviseleti irodák nyitása is. Jelentősen emelkedett a kereskedelmi épületek építése is (hipermarketek, éttermekkel és szabadidős egységekkel épült bevásárlóközpontok és a nagy alapterületű szakáruházak sora), nem csak a fővárosban és környékén, hanem a vidéki nagyvárosokban is. Mind a korábbi években Magyarországon jelenlevő, mind pedig az újonnan megjelent üzletláncok bővítették hálózatukat. Folytatódtak a városrészmegújulások, a lakásrekonstrukciós program keretében az üzemeltetéshez szükséges energiafelhasználás csökkentését célzó felújítások, a műemléki felújítások. Újabb ipari üzemek elsősorban zöld mezős beruházások keretében jöttek létre. A munkahelyteremtő ipari termelő, feldolgozó üzemek kiépítésében előtérbe került az uniós előírásoknak megfelelő kapacitások létrehozása.

20

Folytatódott a mélygarázsok és a többfunkciós parkolóházak építése. Az egykori iparterületek újra hasznosítása mellett újabb raktárbázisok, logisztikai központok épültek. Jelentős volt az egészségügyi, oktatási és kulturális intézmények, sport- és szabadidős centrumok, szálláshelyek építése, rekonstrukciója. Az idősotthonok, egészségcentrumok építését fellendítette az, hogy az EU-országokból érkezőkre is számítanak. Az egyéb építmények építésében a jelentősen emelkedett az új autópályák, autóutak, a városközpontokat tehermentesítő elkerülő utak, a hozzájuk tartozó műtárgyak építése, felújítása. Budapesten a nyári útfelújítások mellett folytatódtak a 4-es metró építéséhez kapcsolódó munkálatok, illetve a 2-es metró felújítási munkái. Folytatódott a vasúti vonalszakaszok korszerűsítése, az elővárosi közlekedés fejlesztése, a vidéki régiós központokban az ipari parkok bővítése és infrastrukturális fejlesztése, a szennyvízkezelés megoldása a kisebb településeken, a vízvezeték-rekonstrukciók, a távközlési, informatikai fejlesztések. A vidéki ipari parkokhoz, illetve üdülőterületekhez kapcsolódóan néhány kisebb vidéki repülőtér fejlesztésére is sor került. Épültek gyógyulásra és strandolásra alkalmas élményfürdő-medencék, gyógyfürdők.

Az átadott lakások száma – a 2004. évi jelentős növekedés után – 2005-ben 6%-kal csökkent, az év során összesen 41 ezer lakást vettek használatba. A fővárosban folytatódott a lakásépítés növekedése, Budapesten egyötödével több új lakást adtak át az egy évvel korábbinál. Vidéken ezzel szemben mintegy 15%-kal csökkent az átadott új lakások száma. Az összes új lakás 30%-át Budapesten építették fel. A kivitelezésben tovább nőtt az építőipari vállalkozások szerepe, a használatba vett lakások több mint kétharmadát ezek építették. Lakossági, házilagos kivitelezéssel az új lakások alig több mint egynegyede készült, elsősorban a községekben. A 2005-ben használatba vett 41 ezer lakásból 19,6 ezret értékesítésre építettek, s az előző évi 0,7 ezerrel szemben 0,8 ezer bérlakás készült.

Az építőipari termelés alakulása negyedévenként (előző év azonos időszaka = 100,0)

Ebből:

Építőipar összesen

szerkezetkész épület(rész),

egyéb építmény építése

épületgépészeti szerelés befejező építés Időszak

2004 2005 2005 I. negyedév 115,4 109,1 111,6 112,1 90,6 II. negyedév 102,6 115,8 126,6 107,5 81,4 III. negyedév 104,2 123,1 128,1 108,5 123,1 IV. negyedév 105,6 115,3 121,7 105,0 101,4

Év összesen 105,8 116,6 123,2 107,7 99,8 A szerkezetkész épület(rész), egyéb építmény építése alágazat termelése a második negyedévtől jelentősen meghaladta az építőipar átlagot, mivel az alágazatban meghatározó legnagyobb, legalább 250 főt foglalkoztató szervezetek termelése – főleg a gyorsforgalmi úthálózat építésével összefüggésben – egynegyedével nőtt. Kisebb mértékben emelkedett az épületgépészeti szerelés termelési volumene, a befejező építésé pedig az egy évvel korábbival azonos szinten maradt.

A termelés régiók szerinti vizsgálata alapján megállapítható, hogy 2005-ben három régióban (Közép-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl) az építőipari átlagot meghaladóan

21

emelkedett a székhely szerint odatartozó – legalább 5 főt foglalkoztató – építőipari vállalkozások építési tevékenységének volumene. A termelésben csaknem 50%-ot kitevő közép-magyarországi székhelyű szervezetek termelésnövekedése elsősorban a budapesti székhelyű nagyszervezetek által az ország több területén végzett út- és autópálya-építéseknek köszönhető, de a nagyarányú fővárosi útfelújítások is hozzájárultak a növekedéshez. Mindezek mellett a Budapesten épített lakások száma is emelkedett. A termelés a többi régióban is nőtt, az építőipari átlagnál kisebb mértékben: 8,5–12,6%-kal. 3.3. Az építőipari árak Az építőipari szervezetek által végzett munkák költségalapon számított árai 2005-ben átlagosan 4,2%-kal növekedtek az előző évihez képest. Az áremelkedés üteme az első három negyedévben lassult, utána viszont – elsősorban a kőolajtermékek árainak emelkedése miatt – ismét emelkedett. Összességében 2005-ban a költségalapon számított építőipari árak 0,5 százalékponttal kisebb mértékben emelkedtek, mint az előző évben.

Az építőipari árak alakulása, 2004-2005 (előző év = 100,0)

Alágazat 2004 2005

Építőipar összesen 104,7 104,2

Ebből: szerkezetkész épület(rész),

egyéb építmény építése 105,3 104,8

épületgépészeti szerelés 103,4 102,8 befejező építés 103,2 103,6

Az egyes alágazatokban bekövetkezett árváltozások mértéke a korábbiaknál nagyobb szóródást mutat, az átlagosnál magasabb volt az árnövekedés a szerkezetkész épület(rész) egyéb építmény építése alágazatban, ugyanakkor jóval elmaradt az átlagostól az épületgépészeti szerelésben és a befejező építésben. Az építőipar decemberi átlagos árszintje 5,5%-kal, az éves átlagos áremelkedésnél nagyobb mértékben haladta meg a 2004. decemberit. 3.4. Az építőipar beruházásai Az építőipari beruházások volumene – az előzetes számítások alapján – 2005-ben 13,7%-kal volt több az előző évinél, folyó áron 89,1 milliárd forintot tett ki, ez a nemzetgazdaság összes beruházásának 2%-a. Az építőipari beruházások 43%-át kitevő építési beruházások volumene 17,6%-kal nőtt az előző évhez képest, a termelés korszerűsítését közvetlenül segítő gépberuházások volumene 10,9%-kal haladta meg a tavalyit. 3.5. Az építőipari vállalkozások Az építési piacot 2005-ben is a vállalkozások magas, és továbbra is növekvő száma jellemezte.

2005 végén több mint 96 ezer regisztrált vállalkozás tartozott az építőiparba. A regisztrált vállalkozások 86,8%-a működő vállalkozás, számuk 6,2 ezerrel volt több a január 1-jeinél. Az 50 főt és annál többet foglalkoztató, valamint az 5 fő alatti regisztrált vállalkozások száma

22

kismértékben csökkent, ezzel szemben az 5–49 fő közöttieké emelkedett Az előző évekhez hasonlóan a vállalkozások 95%-a 10 főnél kevesebbet foglalkoztatott.

Az építőipari vállalkozások számának és termelésének alakulása létszám-kategóriák szerint

A regisztrált vállalkozások száma, 2005 A termelési érték megoszlása, %Létszám-

kategória,

fő január 1. december 31. 2004 2005 -4 85 759 85 645 33,6 34,0

5-9 5 571 5 771 8,9 9,7 10-49 4 363 4 444 23,6 23,8

50-249 362 360 16,5 14,5 250 főtől 31 29 17,4 18,0 Összesen 77 341 83 502 100,0 100,0

A szervezetszám és a termelés létszám-kategóriánkénti vizsgálata azt mutatja, hogy az 50 fő alatti kisvállalkozások termelésben betöltött domináns szerepe (67,5%) kismértékben emelkedett (1,4 százalékponttal), amit az 50-249 fő közötti vállalkozások termelésének az építőipari átlagnál jóval kisebb mértékű növekedése okozott. 3.6. A munkavállalók száma és átlagkeresete Az intézményi munkaügyi statisztikai adatgyűjtés keretében megfigyelt (4 fő feletti létszámot foglalkoztató) építőipari szervezeteknél alkalmazásban álló munkavállalók száma 2005-ben 2,8%-kal haladta meg az előző évit. A munkavállalók közel kétharmadát foglalkoztató szerkezetkész épület(rész), egyéb építmény építése alágazatban kismértékben, 0,8%-kal csökkent, ezzel szemben az épületgépészeti szerelésben 7,6%-kal, a befejező építés alágazatban 7,8%-kal nőtt a létszám. A 2005-ben alkalmazásban álló 133 ezer fő háromnegyedét kitevő fizikai foglalkozásúak létszáma 2,7%-kal, a szellemi foglalkozásúaké 3,4%-kal nőtt.

A lakossági munkaerő-felvétel adatai szerint az építőiparban foglalkoztatottak száma 2004-ben 315,1 ezer fő volt (7,4 ezer fővel több az előző évinél), ez a nemzetgazdaság egészében foglalkoztatottak 8,1%-a. Ez a létszám egyrészt a folyamatosan szaporodó 5 fő alatti társas vállalkozásoknál és az egyéni vállalkozóknál dolgozók állományából, másrészt az alkalmi jelleggel munkát vállalók más ágazatokhoz képest viszonylag magasabb arányából adódik. Mindezeken túl az építőipari termelést segíti a munkacsúcsokban szerződéses dolgozók alkalmazása, és nem elhanyagolható a közismerten nagymérvű bejelentés nélküli foglalkoztatás szerepe sem.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete az építőiparban 2004-ben 106 566 Ft volt, 6,6%-kal több az előző évinél. A keresetek elmúlt évi emelkedése 2,2 százalékponttal maradt el a nemzetgazdasági átlagtól, így az építőipari ágazat kedvezőtlen

23

bérpozíciója tovább romlott. Az építőipari keresetek színvonala az ágazatok rangsorában az utolsók között van, alig kétharmada a nemzetgazdaság egészére jellemző átlagnak. Ebben természetesen jelentős szerepe van az építőiparban alkalmazott szakképzetlen fizikai foglalkozásúak (betanított és segédmunkások) magas arányának. A havi nettó átlagkereset a bruttónál valamivel nagyobb ütemben (7%-kal) nőtt, 76 418 Ft-ot tett ki 2005-ben. 3.7. A szerződésállomány alakulása Az építőipari vállalkozások által 2005-ben megkötött új szerződések volumene az előző évi, kiugróan magas bázistól 5,9%-kal maradt el. Ezen belül az épületek építésére megkötött szerződések volumene egynegyedével haladta meg a tavalyit, az egyéb építményeké viszont csaknem 30%-kal esett vissza. A csökkenés a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére 2004-ben kötött nagyértékű szerződések miatti rendkívül magas bázisből ered. A 2005. év folyamán megkötött 1853 milliárd Ft összegű új szerződés 52,3%-át épületek építésére, 47,7%-át egyéb építmények építésére kötötték.

Az építőipar 2005. december végi 1175 milliárd forintnyi szerződésállományának volumene 12,3%-kal magasabb az előző évinél. A szerződésállomány mintegy 70%-a egyéb építmények (elsősorban utak, autópályák) építésére kötött szerződés. Az összes szerződésállomány 6,9 havi termelésnek felel meg (2004 végén az építőipari vállalkozások ugyancsak 6,9 havi termelést biztosító szerződésállománnyal rendelkeztek). A 2005. év végi szerződésállományt építmény-főcsoportonkénti bontásban vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az épületek építésére 3,8 havi, az egyéb építményekre 10,2 havi szerződésállománnyal kezdte a következő évet az építőipar. A termelés szerződéses ellátottsági adatai kedvezőbbek az előző évinél, különösen az egyéb építmények építése építményfőcsoportban, elsősorban az úthálózat fejlesztésére kötött szerződések miatt.

24

TÁBLÁZATOK

IPAR

1. Az ipar bruttó termelése és ágazati szerkezetének változása (ág, alág) 25 2. Az ipar bruttó termelése és ágazati szerkezetének változása (ágazat, alágazat,

szakágazat) 26

3. Az ipari termelés megoszlása a vállalkozások létszám–kategóriája szerint, 2005 29

4. Az ipari termelés és megoszlása területi egységek szerint 30

5. Az ipar belföldi értékesítése és ágazati szerkezetének változása 31

6. Az ipar exportja és ágazati szerkezetének változása 32

7. Az ipar összes értékesítése és ágazati szerkezetének változása 33

8. Az ipar értékesítésének volumenindexei 34

9. A belföldi értékesítés megoszlása a vállalkozások létszám-kategóriája szerint,

2005 37

10. Az export megoszlása a vállalkozások létszám-kategóriája szerint, 2005 38

11. Az ipari termelői árak változása, 2005 39

12. A 2005. decemberi ipari termelői árak 40

13. Az ipar beruházásai 41

14. Az ipari beruházások volumenindexei negyedévente, 2005 42

15. Az alkalmazásban állók létszáma a vállalkozásoknál 43

16. A termelékenység alakulása az iparban 44

17. Az alkalmazásban állók átlagkeresete a vállalkozásoknál 45

18. A regisztrált vállalkozások száma az iparban 46

19. A regisztrált vállalkozások száma az iparban létszám-kategóriák szerint,

2005. december 31. 47

20. A regisztrált vállalkozások száma az iparban gazdálkodási forma szerint,

2005. december 31. 48

ÉPÍTŐIPAR

21. Az építőipari termelés alakulása 49

22. A regisztrált vállalkozások száma az építőiparban 50

23. A regisztrált vállalkozások száma az építőiparban létszám-kategóriák szerint,

2005. december 31. 51

24. A regisztrált vállalkozások száma az építőiparban gazdálkodási forma szerint,

2005. december 31._________________________________________________ 52

értéke,millió Ft

2005 2004 2005 2004 2005

C Bányászat 72 053 109,9 96,7 0,5 0,4

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 1 874 962 96,0 95,6 12,7 11,4DB Textília, textiláru gyártása 291 738 96,6 88,8 2,1 1,8DC Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása 54 036 82,7 107,1 0,3 0,3DD Fafeldolgozás 150 924 105,4 95,5 1,0 0,9DE Papírgyártás, kiadói, nyomdai

tevékenység 541 854 98,0 105,8 3,2 3,3DF Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás,

nukleáris fűtőanyag gyártása 996 719 111,5 111,2 4,5 6,1DG Vegyi anyag, termék gyártása 1 139 743 104,5 106,3 6,3 6,9DH Gumi-, műanyag termék gyártása 546 789 104,8 104,0 3,2 3,3DI Nemfém ásványi termék gyártása 426 526 96,7 117,4 2,3 2,6DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási

termék gyártása 1 253 964 107,4 98,5 7,8 7,6DK Gép, berendezés gyártása 783 571 103,7 106,5 4,6 4,8DL Villamos gép, műszer gyártása 4 632 778 123,3 116,1 27,3 28,2DM Járműgyártás 2 348 447 107,2 113,8 13,3 14,3DN Máshova nem sorolt feldolgozóipar 172 632 111,9 107,3 1,0 1,1

D Feldolgozóipar 15 214 683 108,5 108,0 89,8 92,6

E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1 139 771 99,1 101,7 9,7 6,9

C,D,E IPAR 16 426 507 107,5 107,5 100,0 100,0

C,D,E IPAR* 17 161 120 107,4 107,3 – –

*/ Az összes vállalkozás adatait tartalmazza.

előző év=100,0 ipar összesen=100,0

1. Az ipar bruttó termelése és ágazati szerkezetének változása(ág, alág)

ÁgazatA bruttó termelés

volumenindexe, szerkezete (folyó áron),

25

értéke,millió Ft

2005 2004 2005 2004 2005

10 Szénbányászat, tőzegkitermelés 2 762 67,4 38,6 0,0 0,011 Kőolaj-, földgázkitermelés,

-szolgáltatás 12 005 85,4 97,6 0,1 0,113 Fémtartalmú érc bányászata … … … … … 14 Egyéb bányászat 54 273 132,4 109,1 0,3 0,31511 Húsfeldolgozás, -tartósítás 233 615 88,0 110,6 1,3 1,41512 Baromfihús feldolgozása,

tartósítása 177 881 103,3 90,3 1,2 1,11513 Hús-, baromfihús-készítmény

gyártása 73 066 147,5 68,7 0,6 0,4153 Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 143 924 87,1 81,8 1,1 0,9155 Tejfeldolgozás 217 988 95,5 98,5 1,4 1,31561 Malomipari termék gyártása 61 472 87,3 81,4 0,5 0,4157 Takarmány gyártása 137 697 91,0 102,7 0,9 0,81581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása 95 507 103,1 104,5 0,6 0,61583 Cukorgyártás 68 405 152,1 90,5 0,5 0,41584 Édesség gyártása 84 709 98,3 101,1 0,5 0,51591 Desztillált szeszes ital gyártása 32 299 95,9 107,7 0,2 0,21596 Sörgyártás 88 820 79,3 103,7 0,6 0,51598 Üdítőital gyártása 118 859 107,1 114,8 0,7 0,715 Élelmiszer, ital gyártása 1 845 145 98,5 96,8 12,3 11,216 Dohánytermék gyártása 29 817 49,8 53,5 0,3 0,2174 Konfekcionált textiláru gyártása

(kivéve: ruházat) 26 879 107,6 98,2 0,2 0,2177 Kötött, hurkolt cikkek gyártása 13 343 90,8 127,8 0,1 0,117 Textília gyártása 120 394 104,1 92,7 0,8 0,71822 Felsőruházat gyártása 119 935 93,0 84,5 0,9 0,71823 Alsóruházat gyártása 28 961 91,8 86,8 0,2 0,218 Ruházati termék gyártása;

szőrmekikészítés,-konfekcionálás 171 344 92,2 86,2 1,2 1,0193 Lábbeligyártás 25 802 74,8 71,6 0,2 0,219 Bőrkikészítés; táskafélék, szíjazat,

lábbeli gyártása 54 036 82,7 107,1 0,3 0,320 Fafeldolgozás, fonott áru gyártása 150 924 105,4 95,5 1,0 0,9211 Papíripari rostanyag, papír

gyártása 48 845 89,0 97,8 0,3 0,32121 Papír csomagolóeszköz gyártása 116 386 97,4 105,7 0,7 0,721 Papír, papírtermék gyártása 223 421 96,9 102,2 1,4 1,4221 Kiadói tevékenység 152 570 101,7 106,2 0,9 0,9222 Nyomdai tevékenység 162 305 97,0 110,3 0,9 1,0


2. Az ipar bruttó termelése és ágazati szerkezetének változása(ágazat, alágazat, szakágazat)

A bruttó termelésÁgazat volumenindexe, szerkezete (folyó áron),

26

értéke,millió Ft

2005 2004 2005 2004 2005

22 Kiadói, nyomdai, egyéb sokszorosítási tevékenység 318 434 98,9 108,5 1,8 1,9

232 Kőolaj-feldolgozás 932 103 108,6 112,0 4,2 5,7241 Vegyi alapanyag gyártása 561 579 105,9 115,3 2,8 3,4242 Mezőgazdasági vegyi termék

gyártása 9 156 88,3 95,4 0,1 0,1243 Festék, bevonóanyag gyártása 32 893 93,6 97,2 0,2 0,2244 Gyógyszergyártás 425 244 108,2 98,4 2,6 2,6245 Tisztítószer, testápolási cikk

gyártása 97 701 93,3 114,2 0,5 0,624 Vegyi anyag, termék gyártása 1 139 743 104,5 106,3 6,3 6,9251 Gumitermék gyártása 123 124 114,3 97,4 0,8 0,7252 Műanyag termék gyártása 423 665 102,2 106,1 2,5 2,625 Gumi-, műanyag termék gyártása 546 789 104,8 104,0 3,2 3,3261 Üveg, üvegtermék gyártása 59 997 97,2 116,2 0,3 0,4264 Égetett agyag építőanyag

gyártása 43 872 97,4 100,6 0,3 0,3265 Cement-, mész-, gipszgyártás 64 237 97,3 106,9 0,4 0,4266 Beton-, gipsz-, cementtermék

gyártása 128 553 95,6 109,0 0,7 0,826 Nemfém ásványi termék gyártása 426 526 96,7 117,4 2,3 2,6271 Vas, acél, vasötvözet-alapanyag

gyártása 299 027 102,8 97,5 1,8 1,8273 Vas, acél egyéb feldolgozása 15 743 62,9 104,2 0,1 0,12742 Alumíniumgyártás 220 757 113,1 102,2 1,4 1,3275 Fémöntés 64 812 125,2 102,7 0,4 0,427 Fémalapanyag gyártása 639 243 106,5 96,7 4,0 3,92872 Könnyűfém csomagolóeszköz

gyártása 29 094 84,4 107,5 0,2 0,228 Fémfeldolgozási termék gyártása 614 722 108,4 100,4 3,8 3,72932 Egyéb mezőgazdasági gép

gyártása 70 694 92,0 116,4 0,4 0,42971 Háztartási villamos készülék

gyártása 140 125 98,5 123,3 0,7 0,929 Gép, berendezés gyártása 783 571 103,7 106,5 4,6 4,83002 Számítógép, készülék gyártása 592 142 97,2 125,4 3,1 3,630 Iroda-, számítógépgyártás 605 643 97,8 125,1 3,2 3,7311 Villamos motor, áramfejlesztő

gyártása 84 434 119,1 100,0 0,5 0,5312 Áramelosztó, -szabályozó készülék

gyártása 95 136 121,9 60,3 1,0 0,6313 Szigetelt vezeték, kábel gyártása 70 581 110,6 109,2 0,4 0,4


2. Az ipar bruttó termelése és ágazati szerkezetének változása (folytatás)(ágazat, alágazat, szakágazat)


27

értéke,millió Ft

2005 2004 2005 2004 2005előző év=100,0 ipar összesen=100,0

2. Az ipar bruttó termelése és ágazati szerkezetének változása (folytatás)(ágazat, alágazat, szakágazat)


315 Világítóeszköz gyártása 373 783 125,6 104,6 2,3 2,33161 Máshova nem sorolt motor-,

járművillamossági cikk gyártása 365 698 106,2 127,5 1,9 2,231 Máshova nem sorolt villamos gép

gyártása 1 142 333 114,5 106,5 6,9 7,0321 Elektronikai alkatrész gyártása 568 204 166,1 137,4 2,7 3,5322 Ipari híradás-technikai termék

gyártása 176 401 133,7 140,9 0,8 1,1323 Híradás-technikai fogyasztási cikk

gyártása 2 010 227 130,2 114,3 13,0 12,232 Híradás-technikai termék, készülék

gyártása 2 754 832 135,1 120,0 16,5 16,833 Műszergyártás 129 970 112,1 94,3 0,9 0,8341 Közúti gépjármű gyártása 1 452 855 103,4 109,8 8,7 8,8343 Közúti gépjármű, gépjárműmotor

alkatrészeinek gyártása 746 954 113,7 125,1 3,7 4,534 Közúti jármű gyártása 2 252 988 106,8 114,8 12,7 13,735 Egyéb jármű gyártása 95 459 115,5 95,7 0,6 0,6361 Bútorgyártás 114 192 109,0 105,0 0,7 0,736 Bútorgyártás; máshova nem sorolt

feldolgozóipari termék gyártása 159 105 107,9 109,2 0,9 1,0401 Villamosenergia-termelés,

-elosztás 741 648 96,1 99,9 4,6 4,5402 Gázgyártás, -elosztás 143 192 101,8 110,8 3,6 0,9403 Gőz-, melegvízellátás 160 009 104,8 103,3 1,0 1,040 Villamosenergia-, gáz-, gőz-,

melegvízellátás 1 044 848 99,1 101,8 9,1 6,441 Víztermelés, -kezelés, -elosztás 94 923 98,6 100,9 0,6 0,6

C,D,E IPAR 16 426 507 107,5 107,5 100,0 100,0

C,D,E IPAR* 17 161 120 107,4 107,3 – –


28

(%)5-9 10-19 20-49 50-249 250 Összesen

és nagyobb

C Bányászat 3,8 11,0 10,0 38,7 36,5 100,0

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 1,3 3,0 8,3 28,5 58,9 100,0DB Textília, textiláru gyártása 4,4 7,7 10,5 26,7 50,8 100,0DC Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása 1,7 3,1 5,8 33,0 56,4 100,0DD Fafeldolgozás 5,3 15,3 12,9 29,5 37,0 100,0DE Papírgyártás, kiadói, nyomdai

tevékenység 6,8 6,4 13,0 40,6 33,3 100,0DF Kokszgyártás, kőolaj-

feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása 0,0 0,0 5,1 1,8 93,1 100,0

DG Vegyi anyag, termék gyártása 0,3 1,3 4,2 11,2 83,0 100,0DH Gumi-, műanyag termék

gyártása 2,2 6,1 11,8 42,0 37,8 100,0DI Egyéb nemfém ásványi termék

gyártása 4,6 3,7 9,1 40,1 42,5 100,0DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási

termék gyártása 4,2 5,7 12,1 28,3 49,7 100,0DK Gép, berendezés gyártása 3,1 5,0 5,9 29,9 56,0 100,0DL Villamos gép, műszer gyártása 0,3 0,5 1,3 7,4 90,6 100,0DM Járműgyártás 0,1 0,2 0,8 6,3 92,5 100,0DN Máshova nem sorolt

feldolgozóipar 8,4 11,1 12,4 40,3 27,8 100,0

D Feldolgozóipar 1,5 2,4 5,1 17,0 74,0 100,0

E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2,4 5,0 1,5 17,8 73,3 100,0

C,D,E IPAR 1,6 2,6 4,9 17,2 73,8 100,0

3. Az ipari termelés megoszlása a vállalkozások létszám-kategóriája szerint,2005

Ágazatfő között

29

Területi egység értéke,millió Ft

2005 2004 2005 2004 2005

Budapest 2 477 365 102,8 101,3 15,5 15,1Pest 1 507 168 105,6 108,8 8,8 9,2Közép-Magyarország 3 984 532 103,9 104,0 24,3 24,3

Fejér 1 488 292 102,3 111,0 8,9 9,1Komárom-Esztergom 2 388 600 123,9 132,9 12,1 14,5Veszprém 475 973 108,3 104,6 3,0 2,9Közép-Dunántúl 4 352 864 113,0 121,2 24,0 26,5

Győr-Moson-Sopron 1 677 179 106,0 105,4 10,2 10,2Vas 572 818 94,4 101,0 3,7 3,5Zala 509 257 118,1 77,4 4,6 3,1Nyugat-Dunántúl 2 759 254 106,1 98,0 18,4 16,8

Baranya 282 008 94,9 102,4 1,7 1,7Somogy 297 844 116,6 68,9 3,0 1,8Tolna 210 560 100,6 100,6 1,3 1,3Dél-Dunántúl 790 413 106,1 86,1 6,0 4,8

Borsod-Abaúj-Zemplén 1 249 920 116,3 119,5 6,4 7,6Heves 453 318 113,3 111,4 2,7 2,8Nógrád 152 855 107,6 91,6 1,1 0,9Észak-Magyarország 1 856 093 114,4 114,5 10,2 11,3

Hajdú-Bihar 510 313 110,0 95,6 3,3 3,1Jász-Nagykun-Szolnok 587 766 99,8 114,6 3,4 3,6Szabolcs-Szatmár-Bereg 390 258 100,7 93,4 2,8 2,4Észak-Alföld 1 488 337 103,4 101,6 9,5 9,1

Bács-Kiskun 487 621 106,2 102,4 3,1 3,0Békés 279 494 102,0 97,2 1,9 1,7Csongrád 412 944 102,8 103,3 2,4 2,5Dél-Alföld 1 180 060 103,9 101,4 7,4 7,2

Országhatáron kivül 14 954 100,3 112,7 0,1 0,1


4. Az ipari termelés és megoszlása területi egységek szerint

A bruttó termelésvolumenindexe, szerkezete (folyó áron),

30

értéke,millió Ft

2005 2004 2005 2004 2005

C Bányászat 68 940 108,3 96,0 1,1 0,8



nukleáris fűtőanyag gyártása 700 740 106,6 107,5 7,5 8,5DG Vegyi anyag, termék gyártása 456 046 96,4 107,3 5,9 5,5DH Gumi-, műanyag termék gyártása 276 171 104,1 110,4 3,6 3,4DI Nemfém ásványi termék gyártása 325 665 96,5 117,7 4,1 4,0DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási

termék gyártása 626 381 90,6 96,2 9,3 7,6DK Gép, berendezés gyártása 255 281 96,1 99,0 3,8 3,1DL Villamos gép, műszer gyártása 526 917 128,7 117,2 6,7 6,4DM Járműgyártás 239 651 92,5 124,7 2,8 2,9DN Máshova nem sorolt feldolgozóipar 84 800 101,8 101,8 1,2 1,0



C,D,E IPAR 8 237 214 98,6 104,5 100,0 100,0

C,D,E IPAR* 8 953 461 99,1 104,4 – –


5. Az ipar belföldi értékesítése és ágazati szerkezetének változása

előző év=100,0 ipar összesen=100,0Ágazat

A belföldi értékesítésvolumenindexe, szerkezete (folyó áron),

31

értéke,millió Ft

2005 2004 2005 2004 2005

C Bányászat 2 517 142,8 114,4 0,0 0,0

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 447 531 103,2 102,9 4,9 4,7DB Textília, textiláru gyártása 213 100 99,4 90,5 2,6 2,2DC Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása 42 397 83,2 116,5 0,4 0,4DD Fafeldolgozás 77 379 106,3 96,1 0,9 0,8DE Papírgyártás, kiadói, nyomdai


nukleáris fűtőanyag gyártása 262 380 111,3 116,7 2,1 2,7DG Vegyi anyag, termék gyártása 660 547 111,5 103,7 6,6 6,9DH Gumi-, műanyag termék gyártása 270 046 106,5 98,8 3,0 2,8DI Nemfém ásványi termék gyártása 98 335 92,6 119,2 0,9 1,0DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási

termék gyártása 626 384 132,4 103,7 6,6 6,5DK Gép, berendezés gyártása 523 905 107,8 111,2 5,3 5,4DL Villamos gép, műszer gyártása 4 079 696 122,3 116,0 43,0 42,4DM Járműgyártás 2 114 840 109,2 113,2 21,4 22,0DN Máshova nem sorolt feldolgozóipar 86 131 124,6 111,8 0,9 0,9


E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 20 233 100,7 150,5 0,2 0,2

C,D,E IPAR 9 623 935 114,8 111,1 100,0 100,0

C,D,E IPAR* 9 642 301 114,7 111,1 – –


6. Az ipar exportja és ágazati szerkezetének változása


Az exportÁgazat volumenindexe, szerkezete (folyó áron),

32

értéke,millió Ft

2005 2004 2005 2004 2005

C Bányászat 71 458 109,1 96,5 0,5 0,4



nukleáris fűtőanyag gyártása 963 120 107,8 109,9 4,4 5,4DG Vegyi anyag, termék gyártása 1 116 593 104,9 105,2 6,3 6,3DH Gumi-, műanyag termék gyártása 546 217 105,3 104,3 3,2 3,1DI Nemfém ásványi termék gyártása 423 999 95,5 118,1 2,3 2,4DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási

termék gyártása 1 252 765 106,9 99,8 7,7 7,0DK Gép, berendezés gyártása 779 186 103,4 106,9 4,6 4,4DL Villamos gép, műszer gyártása 4 606 613 123,0 116,1 27,4 25,8DM Járműgyártás 2 354 490 107,5 114,3 13,4 13,2DN Máshova nem sorolt feldolgozóipar 170 931 111,7 106,6 1,0 1,0



C,D,E IPAR 17 861 150 107,2 107,9 100,0 100,0

C,D,E IPAR* 18 595 762 107,1 107,8 – –


7. Az ipar összes értékesítése és ágazati szerkezetének változása


Az összes értékesítésÁgazat volumenindexe, szerkezete (folyó áron),

33

(előző év=100,0)

Ágazat2004 2005 2004 2005 2004 2005

10 Szénbányászat, tőzegkitermelés 62,3 32,7 145,5 100,1 65,3 38,011 Kőolaj-, földgázkitermelés,

-szolgáltatás 84,1 100,2 111,1 45,3 85,0 98,013 Fémtartalmú érc bányászata … … … … … … 14 Egyéb bányászat 132,4 107,8 161,9 151,3 133,0 108,81511 Húsfeldolgozás, -tartósítás 88,4 114,6 86,7 109,4 88,0 113,31512 Baromfihús feldolgozása,

tartósítása 107,3 90,5 100,8 93,0 104,7 91,51513 Hús-, baromfihús-készítmény

gyártása 138,9 63,5 226,4 97,5 147,2 68,4153 Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 98,3 90,5 78,0 79,8 89,4 86,3155 Tejfeldolgozás 97,4 97,9 80,1 103,6 95,4 98,51561 Malomipari termék gyártása 88,0 83,3 84,5 90,0 87,7 84,0157 Takarmány gyártása 85,1 97,3 104,9 122,2 90,6 105,21581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása 99,0 112,5 243,5 12,0 104,3 104,11583 Cukorgyártás 93,2 125,3 256,2 378,0 96,4 137,91584 Édesség gyártása 87,9 85,6 116,9 120,2 99,2 100,71591 Desztillált szeszes ital gyártása 94,3 104,9 150,4 160,2 96,9 108,21596 Sörgyártás 81,6 102,1 10,9 366,4 79,2 103,31598 Üdítőital gyártása 100,8 114,6 529,0 115,3 109,6 114,715 Élelmiszer, ital gyártása 95,8 98,4 103,8 103,6 97,5 99,616 Dohánytermék gyártása 52,9 50,4 65,2 35,1 53,6 49,2174 Konfekcionált textiláru gyártása

(kivéve: ruházat) 100,5 91,5 112,5 103,5 106,3 97,5177 Kötött, hurkolt cikkek gyártása 93,5 122,1 90,4 129,1 91,8 126,217 Textília gyártása 99,0 86,0 107,2 95,0 104,1 91,71822 Felsőruházat gyártása 77,7 85,2 96,8 85,7 93,0 85,61823 Alsóruházat gyártása 100,2 81,1 87,4 90,9 90,7 88,118 Ruházati termék gyártása;

szőrmekikészítés,-konfekcionálás 82,3 84,9 95,5 88,1 92,0 87,4193 Lábbeligyártás 81,4 77,8 73,1 66,8 75,5 70,219 Bőrkikészítés; táskafélék, szíjazat,

lábbeli gyártása 83,6 79,1 83,2 116,5 83,3 105,620 Fafeldolgozás, fonott áru gyártása 103,5 94,1 106,3 96,1 104,9 95,1211 Papíripari rostanyag, papír

gyártása 99,8 101,7 84,8 94,0 88,5 96,22121 Papír csomagolóeszköz gyártása 107,6 108,7 76,4 92,4 98,1 104,821 Papír, papírtermék gyártása 102,3 106,7 90,1 93,9 97,0 101,5221 Kiadói tevékenység 102,4 106,9 100,7 73,1 102,3 106,2222 Nyomdai tevékenység 94,6 108,5 156,2 137,1 97,1 110,222 Kiadói, nyomdai, egyéb

sokszorosítási tevékenység 98,1 107,8 133,9 123,7 99,2 108,4

8. Az ipar értékesítésének volumenindexei

Az értékesítés volumenindexeibelföldi export összes

34

(előző év=100,0)

Ágazat2004 2005 2004 2005 2004 2005

232 Kőolaj-feldolgozás 103,7 108,5 110,1 117,3 105,4 110,9241 Vegyi alapanyag gyártása 103,0 113,7 105,7 115,1 104,4 114,5242 Mezőgazdasági vegyi termék

gyártása 85,6 101,4 91,2 93,2 88,5 97,1243 Festék, bevonóanyag gyártása 93,6 89,9 93,8 160,6 93,6 95,7244 Gyógyszergyártás 95,1 98,9 118,1 95,4 110,6 96,4245 Tisztítószer, testápolási cikk

gyártása 77,8 123,1 111,2 107,9 93,4 114,624 Vegyi anyag, termék gyártása 96,4 107,3 111,5 103,7 104,9 105,2251 Gumitermék gyártása 126,8 196,1 111,7 77,0 114,4 99,0252 Műanyag termék gyártása 102,1 101,6 103,7 111,7 102,8 106,025 Gumi-, műanyag termék gyártása 104,1 110,4 106,5 98,8 105,3 104,3261 Üveg, üvegtermék gyártása 97,5 121,4 97,9 112,2 97,8 116,4264 Égetett agyag építőanyag gyártása 90,6 99,4 88,0 158,9 90,4 105,2265 Cement-, mész-, gipszgyártás 99,2 110,4 69,3 83,9 96,4 108,6266 Beton-, gipsz-, cementtermék

gyártása 94,8 106,8 93,8 186,1 94,8 110,226 Nemfém ásványi termék gyártása 96,5 117,7 92,6 119,2 95,5 118,1271 Vas, acél, vasötvözet-alapanyag

gyártása 82,1 86,9 252,1 132,3 102,6 100,1273 Vas, acél egyéb feldolgozása 57,4 93,7 91,1 116,6 64,8 101,52742 Alumíniumgyártás 98,1 86,5 116,1 107,4 112,3 103,5275 Fémöntés 131,9 106,7 122,3 101,1 125,0 102,827 Fémalapanyag gyártása 81,9 86,4 143,6 108,7 106,4 98,12872 Könnyűfém csomagolóeszköz

gyártása 79,3 100,8 96,1 114,0 85,3 106,228 Fémfeldolgozási termék gyártása 99,5 105,0 120,2 97,1 107,5 101,62932 Egyéb mezőgazdasági gép

gyártása 80,7 110,9 97,7 116,9 91,4 114,92971 Háztartási villamos készülék

gyártása 94,3 70,2 99,0 137,6 98,0 124,529 Gép, berendezés gyártása 96,1 99,0 107,8 111,2 103,4 106,93002 Számítógép, készülék gyártása 51,5 121,9 99,7 123,9 97,4 123,930 Iroda-, számítógépgyártás 62,5 128,2 100,0 123,5 98,1 123,7311 Villamos motor, áramfejlesztő

gyártása 122,2 78,9 120,9 100,6 121,2 95,7312 Áramelosztó, -szabályozó készülék

gyártása 115,9 72,0 124,8 56,7 122,4 60,5313 Szigetelt vezeték, kábel gyártása 98,7 107,2 117,3 111,3 109,4 109,8315 Világítóeszköz gyártása 107,2 86,8 123,1 99,4 122,1 98,73161 Máshova nem sorolt motor-,

járművillamossági cikk gyártása 90,7 180,2 107,7 123,4 106,1 128,1

8. Az ipar értékesítésének volumenindexei (folytatás)


35

(előző év=100,0)

Ágazat2004 2005 2004 2005 2004 2005

8. Az ipar értékesítésének volumenindexei (folytatás)


31 Máshova nem sorolt villamos gép gyártása 116,3 102,8 113,3 104,8 113,8 104,5

321 Elektronikai alkatrész gyártása 310,3 159,1 137,9 131,8 165,0 140,2322 Ipari híradás-technikai termék

gyártása 82,9 110,6 162,0 150,2 133,0 141,2323 Híradás-technikai fogyasztási cikk

gyártása 105,8 99,3 130,5 115,7 130,0 115,432 Híradás-technikai termék, készülék

gyártása 172,7 141,2 132,5 119,5 134,8 121,333 Műszergyártás 109,3 87,0 115,8 101,8 112,5 94,2341 Közúti gépjármű gyártása 80,5 114,6 105,0 110,2 103,5 110,5343 Közúti gépjármű, gépjárműmotor

alkatrészeinek gyártása 105,8 151,5 114,0 122,5 113,1 125,634 Közúti jármű gyártása 94,1 129,1 107,9 114,3 106,8 115,435 Egyéb jármű gyártása 88,0 111,3 174,7 78,5 122,2 93,7361 Bútorgyártás 100,0 102,6 121,4 108,7 109,0 105,436 Bútorgyártás; máshova nem sorolt

feldolgozóipari termék gyártása 101,7 100,6 115,2 116,7 107,7 108,3401 Villamosenergia-termelés,

-elosztás 97,4 102,7 68,7 193,6 97,0 103,1402 Gázgyártás, -elosztás 101,0 114,8 399,5 88,1 101,7 114,6403 Gőz-, melegvízellátás 104,9 102,5 – – 104,9 102,540 Villamosenergia-, gáz-, gőz-,

melegvízellátás 99,6 106,0 100,8 151,1 99,6 106,241 Víztermelés, -kezelés, -elosztás 98,6 100,8 98,4 87,5 98,6 100,8

C,D,E IPAR 98,6 104,5 114,8 111,1 107,2 107,9

C,D,E IPAR* 99,1 104,4 114,7 111,1 107,1 107,8


36

(%)5-9 10-19 20-49 50-249 250 fő Összesen

és nagyobb

C Bányászat 4,0 11,3 10,6 38,8 35,3 100,0

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 1,2 3,4 8,8 28,6 57,9 100,0

DB Textília, textiláru gyártása 9,4 14,7 22,0 37,4 16,5 100,0DC Bőr, bőrtermék, lábbeli

gyártása 7,4 7,8 15,3 46,5 23,0 100,0DD Fafeldolgozás 10,1 24,1 20,5 26,0 19,3 100,0DE Papírgyártás, kiadói, nyomdai




gyártása 4,1 11,4 17,0 39,2 28,4 100,0DI Nemfém ásványi termék



feldolgozóipar 14,4 19,4 17,0 42,0 7,2 100,0



C,D,E IPAR 3,6 6,0 7,8 20,8 61,8 100,0

létszám-kategóriája szerint, 2005

Ágazatfő között

9. Az ipar belföldi értékesítésének megoszlása a vállalkozások

37

(%)5-9 10-19 20-49 50-249 250 fő Összesen

és nagyobb

C Bányászat 0,0 3,4 0,3 48,6 47,7 100,0

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 1,8 2,4 7,3 25,8 62,6 100,0

DB Textília, textiláru gyártása 2,5 4,9 6,4 22,5 63,7 100,0DC Bőr, bőrtermék, lábbeli

gyártása 0,1 1,7 3,0 29,6 65,4 100,0DD Fafeldolgozás 0,6 7,5 5,8 31,9 54,3 100,0DE Papírgyártás, kiadói, nyomdai




gyártása 0,4 0,7 6,6 44,7 47,5 100,0DI Nemfém ásványi termék



feldolgozóipar 2,3 3,0 8,2 38,5 48,0 100,0



C,D,E IPAR 0,4 0,7 1,8 11,6 85,5 100,0

fő között

10. Az ipar exportjának megoszlása a vállalkozások létszám-kategóriája szerint, 2005

Ágazat

38

(2004 = 100,0)Termelőiár- Belföldi Export-

index

C Bányászat 103,2 103,2 101,5

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 101,4 101,4 101,2DB Textília, textiláru gyártása 103,5 101,8 104,2DC Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása 101,9 101,4 102,1DD Fafeldolgozás 100,3 100,1 100,5DE Papírgyártás, kiadói, nyomdai

tevékenység 101,4 101,5 101,1DF Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás,

nukleáris fűtőanyag gyártása 127,7 128,5 126,1DG Vegyi anyag, termék gyártása 111,9 110,4 113,0DH Gumi-, műanyag termék gyártása 105,7 105,9 105,5DI Nemfém ásványi termék gyártása 102,6 102,7 102,2DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási

termék gyártása 107,1 108,6 105,3DK Gép, berendezés gyártása 102,5 103,5 102,0DL Villamos gép, műszer gyártása 96,7 102,3 96,2DM Járműgyártás 100,8 105,9 100,2DN Máshova nem sorolt feldolgozóipar 103,0 103,8 102,1

D Feldolgozóipar 103,1 106,5 101,2

E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 114,1 114,1 ..

C,D,E IPAR 104,3 108,4 101,3

értékesítési árindex

11. Az ipari termelői árak változása, 2005

Ágazat

39

Termelőiár- Belföldi Export-index

C Bányászat 104,2 104,1 110,0

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 100,8 99,6 105,7DB Textília, textiláru gyártása 105,1 102,2 106,2DC Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása 104,3 103,5 104,5DD Fafeldolgozás 102,8 100,1 105,5DE Papírgyártás, kiadói, nyomdai

tevékenység 102,1 100,8 105,1DF Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás,

nukleáris fűtőanyag gyártása 133,2 139,5 119,1DG Vegyi anyag, termék gyártása 108,1 107,8 108,3DH Gumi-, műanyag termék gyártása 106,9 104,3 109,0DI Nemfém ásványi termék gyártása 103,7 102,8 106,5DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási

termék gyártása 102,2 99,8 105,2DK Gép, berendezés gyártása 105,2 102,8 106,4DL Villamos gép, műszer gyártása 98,6 101,0 98,3DM Járműgyártás 105,2 105,8 105,1DN Máshova nem sorolt feldolgozóipar 104,2 103,0 105,4

D Feldolgozóipar 103,3 104,0 102,9

E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 116,9 116,9 ..

C,D,E IPAR 104,7 107,1 102,9

12. A 2005. decemberi ipari termelői árak

értékesítési árindex

(2004. december = 100,0)

Ágazat

40

folyó folyóáron, építés gép áron, építés gép

millió Ft millió Ft

C Bányászat 8 652 23,4 75,0 7 662 21,4 78,3

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 112 168 32,2 66,4 111 281 30,5 67,0

DB Textília, textiláru gyártása 13 839 34,7 65,3 7 163 23,0 77,0DC Bőr, bőrtermék, lábbeli

gyártása 7 563 44,0 56,0 1 618 12,9 87,1DD Fafeldolgozás 10 784 32,1 67,8 10 358 21,4 78,6DE Papírgyártás, kiadói,

nyomdai tevékenység 47 800 18,5 81,5 35 927 15,0 85,0DF Kokszgyártás, kőolaj-

feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása 54 258 52,2 47,8 53 197 79,8 20,2

DG Vegyi anyag, termék gyártása 148 533 25,2 74,8 152 062 34,3 65,7

DH Gumi-, műanyag termék gyártása 44 051 29,3 70,5 51 284 24,3 75,7

DI Nemfém ásványi termék gyártása 50 093 29,6 70,4 44 831 19,1 80,9

DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 68 338 26,0 73,4 68 063 22,1 77,9

DK Gép, berendezés gyártása 68 719 24,3 75,7 78 836 25,7 74,3DL Villamos gép, műszer

gyártása 192 486 21,0 79,0 132 683 20,7 79,3DM Járműgyártás 161 901 11,2 88,8 178 359 9,2 90,8DN Máshova nem sorolt

feldolgozóipar 10 576 37,7 62,2 12 535 40,1 59,9

D Feldolgozóipar 991 109 24,9 74,8 938 197 25,9 73,8

E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 219 273 50,6 49,4 200 576 52,6 47,4

C,D,E IPAR 1 219 034 29,5 70,3 1 146 435 30,6 69,2

2004 2005

Ágazataránya, % aránya, %

13. Az ipar beruházásai

Az ipar beruházásaiebből ebből

41

2005.I. II. III. IV. I-IV.

C Bányászat 56,2 66,8 243,0 88,1 89,1

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 113,5 85,6 125,0 88,2 100,3DB Textília, textiláru gyártása 59,6 54,3 76,4 60,1 62,1DC Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása 335,8 32,4 35,1 19,0 36,2DD Fafeldolgozás 73,6 129,9 115,5 200,6 136,1DE Papírgyártás, kiadói, nyomdai

tevékenység 84,4 72,4 175,4 100,3 99,9DF Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás,

nukleáris fűtőanyag gyártása 125,7 231,1 39,4 85,6 96,2DG Vegyi anyag, termék gyártása 79,3 87,2 108,8 120,0 101,4DH Gumi-, műanyag termék gyártása

123,4 142,6 168,7 105,3 130,9DI Nemfém ásványi termék gyártása 88,6 91,9 96,4 98,1 94,7DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási

termék gyártása 128,3 95,0 126,8 115,3 116,0DK Gép, berendezés gyártása 250,7 90,1 145,7 121,7 136,3DL Villamos gép, műszer gyártása 53,0 135,7 74,6 66,5 74,3DM Járműgyártás 152,5 124,2 79,1 126,3 113,0DN Máshova nem sorolt

feldolgozóipar 84,5 182,5 173,0 94,3 127,8

D Feldolgozóipar 99,8 109,0 98,6 99,6 101,4

E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 90,0 77,9 86,0 90,4 86,3

C,D,E IPAR 98,1 102,1 96,4 97,4 98,3

negyedév

14. Az ipari beruházások volumenindexei negyedévente, 2005

Az ipari beruházások volumenindexei,előző év azonos időszaka = 100,0

Ágazat 2005.

42

fő2005 2004 2005

C Bányászat 5 195 90,4 95,4

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 113 444 91,8 97,9DB Textília, textiláru gyártása 62 258 94,0 82,2DC Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása 12 748 76,4 93,3DD Fafeldolgozás 19 511 95,4 88,4DE Papírgyártás, kiadói, nyomdai

tevékenység 41 575 99,0 100,7DF Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás,

nukleáris fűtőanyag gyártása 6 733 85,8 95,6DG Vegyi anyag, termék gyártása 31 293 98,7 96,0DH Gumi-, műanyag termék gyártása 37 507 101,3 103,8DI Nemfém ásványi termék gyártása 25 332 96,7 93,0DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási

termék gyártása 74 297 99,7 97,4DK Gép, berendezés gyártása 59 825 96,8 101,9DL Villamos gép, műszer gyártása 139 524 106,7 99,0DM Járműgyártás 50 076 101,6 104,1DN Máshova nem sorolt feldolgozóipar 25 880 95,3 103,8

D Feldolgozóipar 700 002 97,7 97,2

E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 56 408 96,3 96,7

C,D,E IPAR 761 605 97,6 97,1

15. Az alkalmazásban állók létszáma az ipari vállalkozásoknál

előző év = 100,0Az alkalmazásban állók létszáma

Ágazat

43

(előző év = 100,0)

2004 2005

C Bányászat 122,9 101,4

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 105,4 97,6DB Textília, textiláru gyártása 105,0 108,0DC Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása 105,9 114,8DD Fafeldolgozás 110,7 108,1DE Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység 100,4 105,1DF Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris

fűtőanyag gyártása 130,6 116,3DG Vegyi anyag, termék gyártása 106,7 110,8DH Gumi-, műanyag termék gyártása 100,4 100,2DI Nemfém ásványi termék gyártása 100,2 126,2DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 110,0 101,1DK Gép, berendezés gyártása 104,3 104,5DL Villamos gép, műszer gyártása 117,1 117,2DM Járműgyártás 105,4 109,4DN Máshova nem sorolt feldolgozóipar 119,9 103,4

D Feldolgozóipar 111,7 111,1

E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 102,6 105,2

C,D,E IPAR 110,8 110,7

Az egy főre jutó bruttó termelésÁgazat

16. A termelékenység alakulása az iparban

44

összege, összege,Ft Ft

2005 2004 2005 2005 2004 2005

C Bányászat 168 365 108,8 103,8 108 247 107,5 105,9

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 131 041 108,9 103,2 89 963 107,8 105,7DB Textília, textiláru gyártása 83 477 106,7 107,8 65 041 106,1 109,0DC Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása

87 251 109,6 109,8 67 506 108,1 110,4DD Fafeldolgozás 91 252 109,1 108,8 68 112 107,6 108,6DE Papírgyártás, kiadói, nyomdai

tevékenység 153 170 112,5 105,0 100 400 110,8 106,9DF Kokszgyártás, kőolaj-

feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása 405 941 115,6 106,2 226 075 113,2 107,4

DG Vegyi anyag, termék gyártása 242 256 111,2 111,8 143 867 109,4 112,9DH Gumi-, műanyag termék

gyártása 145 617 107,0 105,0 97 664 106,4 107,2DI Nemfém ásványi termék

gyártása 157 325 108,5 112,4 102 907 107,2 112,9DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási

termék gyártása 137 534 110,5 106,1 93 374 109,2 107,6DK Gép, berendezés gyártása 146 313 111,7 103,4 98 346 109,7 106,3DL Villamos gép, műszer gyártása 153 842 109,0 105,9 102 538 107,4 108,1DM Járműgyártás 188 496 108,5 106,6 118 826 107,3 108,8DN Máshova nem sorolt

feldolgozóipar 93 486 106,7 108,2 70 537 106,1 109,1

D Feldolgozóipar 146 224 110,1 107,1 97 607 108,6 108,8

E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 209 671 110,6 108,4 128 780 109,0 110,2

C,D,E IPAR 151 283 110,1 107,2 100 091 108,5 108,9

Ágazat indexe,

17. Az alkalmazásban állók átlagkeresete az ipari vállalkozásoknál

előző év=100,0indexe,

előző év=100,0

A bruttó átlagkereset A nettó átlagkereset

45

Gazdálkodási forma 2004. 2005.

Társas vállalkozás 52 674 52 676Ebből: jogi személyiségű vállalkozás 30 562 31 213 jogi személyiség nélküli vállalkozás 22 112 21 463Egyéni vállalkozás 36 806 34 011

Vállalkozások összesen 89 480 86 687

18. A regisztrált vállalkozások száma az iparban

december 31.

Regisztrált vállalkozások

46

4 fő 5-9 10-19 20-49 50-249 250 főés és Összesen

kisebb* nagyobb

C Bányászat 494 60 59 43 23 3 682

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 6 068 889 803 622 350 82 8 814

DB Textília, textiláru gyártása 8 042 648 445 434 260 56 9 885DC Bőr, bőrtermék, lábbeli

gyártása 848 74 79 84 60 13 1 158DD Fafeldolgozás 5 629 576 339 218 67 11 6 840DE Papírgyártás, kiadói,

nyomdai tevékenység 9 872 670 421 255 119 26 11 363DF Kokszgyártás, kőolaj-

feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása 6 1 1 1 1 2 12

DG Vegyi anyag, termék gyártása 646 99 96 70 55 22 988

DH Gumi-, műanyag termék gyártása 1 975 355 299 224 129 28 3 010

DI Nemfém ásványi termék gyártása 2 625 276 177 119 71 23 3 291

DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 9 867 1 190 889 606 266 33 12 851

DK Gép, berendezés gyártása6 710 536 394 282 207 43 8 172

DL Villamos gép, műszer gyártása 7 438 577 327 244 185 112 8 883

DM Járműgyártás 705 92 73 80 67 55 1 072DN Máshova nem sorolt

feldolgozóipar 7 544 570 338 216 106 14 8 788

D Feldolgozóipar 67 975 6 553 4 681 3 455 1 943 520 85 127

E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 536 66 57 65 99 55 878

C,D,E IPAR 69 005 6 679 4 797 3 563 2 065 578 86 687

*/ Az ismeretlen létszámú szervezetekkel együtt.

Ágazatfő között

19. A regisztrált vállalkozások száma az iparban létszám-kategóriák szerint,2005. december 31.

47

Jogi Jogiszemélyi- személyi- Egyéni Vállal-

ségű ség vállal- kozástársas kft. rt. nélküli kozás össze-vállal- társas vál- senkozás lalkozás

C Bányászat 508 480 12 121 53 682

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 4 028 3 686 219 1 453 3 333 8 814

DB Textília, textiláru gyártása 2 557 2 400 63 2 406 4 922 9 885DC Bőr, bőrtermék, lábbeli

gyártása 419 383 6 228 511 1 158DD Fafeldolgozás 1 952 1 894 17 1 606 3 282 6 840DE Papírgyártás, kiadói,

nyomdai tevékenység 4 726 4 592 88 4 648 1 989 11 363DF Kokszgyártás, kőolaj-

feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása 9 8 1 3 – 12

DG Vegyi anyag, termék gyártása 705 632 58 206 77 988

DH Gumi-, műanyag termék gyártása 1 558 1 481 32 730 722 3 010

DI Nemfém ásványi termék gyártása 1 181 1 129 39 768 1 342 3 291

DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 4 803 4 604 80 3 158 4 890 12 851

DK Gép, berendezés gyártása2 517 2 373 71 1 584 4 071 8 172

DL Villamos gép, műszer gyártása 2 851 2 711 86 2 127 3 905 8 883

DM Járműgyártás 547 518 19 264 261 1 072DN Máshova nem sorolt

feldolgozóipar 2 089 2 015 36 2 061 4 638 8 788

D Feldolgozóipar 29 942 28 426 815 21 242 33 943 85 127

E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 763 662 75 100 15 878

C,D,E IPAR 31 213 29 568 902 21 463 34 011 86 687

20. A regisztrált vállalkozások száma az iparban gazdálkodási forma szerint,

Ágazat

Ebből

2005. december 31.

48

Alágazat2004 2005 2004 2005

Építőipar összesen 1 685 410 2 048 360 105,8 116,6Ebből: szerkezetkész épület(rész), egyéb építmény építése 1 037 286 1 340 269 111,6 123,2 épületgépészeti szerelés 393 094 435 518 100,9 107,7 befejező építés 168 000 173 890 91,2 99,8

21. Az építőipari termelés alakulása

Az építőipari termelés

értéke, millió Ft volumenindexe, előző év=100,0

49

Gazdálkodási forma 2004. 2005.

Társas vállalkozás 45 521 47 911Ebből: jogi személyiségű vállalkozás 22 099 23 935 jogi személyiség nélküli vállalkozás 23 422 23 976Egyéni vállalkozás 49 673 48 338

Vállalkozások összesen 95 194 96 249

22. A regisztrált vállalkozások száma az építőiparban

december 31.

Regisztrált vállalkozások

50

4 fő 5-9 10-19 20-49 50-249 250 főés és Összesen

kisebb* nagyobb

Építőipar 85 645 5 771 3 031 1 413 360 29 96 249Ebből:szerkezetkész épület(rész), egyéb építmény építése 34 186 3 105 1 878 972 254 23 40 418épületgépészeti szerelés 26 871 1 457 674 248 64 5 29 319befejező építés 19 575 843 287 101 20 – 20 826

*/ Az ismeretlen létszámú szervezetekkel együtt.

Ágazatfő között

23. A regisztrált vállalkozások száma az építőiparban létszám-kategóriák szerint,2005. december 31.

51

Jogi Jogiszemélyi- személyi- Egyéni Vállal-

ségű ség vállal- kozástársas kft. rt. nélküli kozás össze-vállal- társas vál- senkozás lalkozás

Építőipar 23 935 23 013 239 23 976 48 338 96 249Ebből:szerkezetkész épület(rész), egyéb építmény építése 14 367 13 601 178 10 952 15 099 40 418épületgépészeti szerelés 5 497 5 397 37 6 648 17 174 29 319befejező építés 2 507 2 474 10 4 753 13 566 20 826

24. A regisztrált vállalkozások száma az építőiparban

Ebből

2005. december 31.gazdálkodási forma szerint,

Ágazat

52

53

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

Az adatok forrása Évközi adatok: a havi iparstatisztikai, építőipari, munkaügyi statisztikai jelentés, az ipari termékek és szolgáltatások árjelentése, a negyedévi beruházásstatisztikai jelentés, a KSH számjelnyilvántartása (jogi személyiségű vállalkozások), az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adóalany-nyilvántartása (jogi személyiség nélküli vállalkozások, egyéni vállalkozások).

A 2005. évi adatok az évközi adatgyűjtésből származnak. Az évközi adatgyűjtés adatai előzetesek, ezek véglegesítése az éves jelentések feldolgozása után történik.

A 2005 előtti évek adatai: az éves statisztikai jelentések. A kiadványban használt éves mutatók és fogalmak leírása a KSH „Ipari és építőipari statisztikai évkönyv” című kiadványa módszertanában találhatók meg.

Az adatszolgáltatók köre A szövegben az ipar egészére és az építőiparra közölt termelési és értékesítési adatok valamennyi ipari, illetve építőipari vállalkozás adatát tartalmazzák, részben teljes körű (49 fő felett), részben reprezentatív megfigyelés (5-49 fő között), részben egyéb adatforrások alapján készült becslések (5 fő alatt) összegzéseként.

Az alágak, ágazatok, alágazatok, szakágazatok szövegközi és információs táblázatokban közölt adatai a 4 fő feletti létszámú vállalkozásokra vonatkoznak.

A fontosabb fogalmak, mutatók IPAR

Ipari termelés: az iparba sorolt vállalkozások ipari tevékenységének (bruttó) termelési értéke, amely a nettó árbevételnek a saját termelésű ipari készletek állományváltozásával korrigált összege.

Termelékenység: a vállalkozásoknál az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés változását mérő mutató, amelyet a termelési volumenindex és a létszámindex hányadosaként számítunk.

Összes értékesítés: azonos az iparba sorolt vállalkozások ipari tevékenységből származó nettó árbevételével.

Belföldi értékesítés: a belföldön értékesített saját termelésű, illetve alvállalkozók bevonásával előállított ipari termékek és a belföldön teljesített ipari szolgáltatások értéke. A belföldi értékesítés árbevételének elszámolása szempontjából belföld a Magyar Köztársaság területe.

Export: a saját termelésű, illetve az alvállalkozók bevonásával előállított ipari termékek külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, valamint külföldön történő értékesítésének, továbbá a külföldön végzett ipari szolgáltatásnak a teljesítéskori forintértékét foglalja magába, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, importbeszerzéssel vagy forintban egyenlítik ki. Az exportárbevétel elszámolása szempontjából külföldnek a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület minősül.

54

Rendeltetési csoportosítás: 1998-tól a rendeltetési csoportok az Európai Unió előírásai szerint a szakágazatok csoportosítása útján jönnek létre, és három főcsoportra, valamint négy alcsoportra oszlanak.

Területi adatok: olyan megyei adatok, amelyek telephelyre vonatkoznak, azaz arra a megyére, ahol a termelő tevékenység ténylegesen folyik (tehát nem a vállalkozás székhelye szerinti adatok). A területi adatokat – a megfigyelési rendszer és a becslési eljárás következtében – az adatok megbízhatósága érdekében csak az ipar egészére határozzuk meg.

Ipari termelési és értékesítési volumenindexek: az iparba sorolt vállalkozások (bruttó) termelési értéke, illetve az értékesítés nettó árbevétele tárgyidőszaki árszinten kifejezett, összehasonlító áras adataiból Paasche-súlyozással számított mutatók. Az ipari termelési és értékesítési volumenindexek az ipari termelési érték, illetve az értékesítési árbevétel árváltozástól megtisztított változását tükrözik.

Az ipari termékek és szolgáltatások árindexe: az iparba sorolt gazdasági szervezetek által előállított és értékesített termékek, valamint szolgáltatások árváltozását tükrözi. A termelőiár-index a belföldi értékesítés és az export árindexeinek súlyozott átlaga.

ÉPÍTŐIPAR

Saját építőipari termelés: a saját állományba tartozó, valamint a szerződéses munkavállalókkal, saját vagy bérelt gépekkel végzett tevékenység, amely új építmények építésére, meglevő építmények bővítésére, átalakítására, bontására, illetve fenntartására irányul.

Építőipari szerződésállomány: az építőipari szervezetek által a fővállalkozókkal megkötött, az építőipari termelés körébe tartozó munkákra vonatkozó szerződések, illetve az építőipari szervezethez írásban beérkezett és általa visszaigazolt megrendelések összege.

Az építőipari tevékenység árindexe: költségalapú becsléssel készül, amelyhez az építőiparban felhasznált anyagok termelői árának és az ágazatban dolgozók keresetének változását vesszük figyelembe.

BERUHÁZÁSOK

Beruházási tevékenység: a tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, előállítása, a meglévő tárgyi eszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, felújítása, az elhasználtak pótlása az erdőnevelési, erdőfenntartás és erdőfelújítási munkák kivételével, valamint az üzembehelyezésig, a raktárba történő beszállításig végzett mindazon tevékenység, amely az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható. A beruházási tevékenység számbavétele teljesítményértéken történik.

Beruházások volumenindexe: a beruházási teljesítményérték tárgyidőszaki árszinten kifejezett összehasonlító áras adataiból Paasche-súlyozással számított mutató, amely a beruházási teljesítményérték árváltozástól megtisztított változását tükrözi.

MUNKAÜGYI MUTATÓK

Alkalmazásban állók a munkáltatóval főállású, 5 munkanapot meghaladó (1999-től a munkaszerződés szerint legalább 60 teljesített munkaóra) időtartamú munkaviszonyban álló személyek, beleértve a bedolgozói jogviszonyban állókat, valamint a gazdasági társaságok és szövetkezetek azon tagjait, akiknek tagsági viszonya egyuttal munkavégzési kötelezettséggel is jár. Alkalmazásban állónak tekintendők a nyugdíjuk (járadékuk) szüneteltetése nélkül foglalkoztatott nyugdíjasok (járadékosok) is. Az alkalmazásban állók statisztikai állományi létszáma magába foglalja a munkáltatóval főállású, munkavégzésre irányuló jogviszonyban

55

álló személyeket, a munkából meghatározott okokból távollevők kivételével (szülési szabadság, a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülő személyek, sorkatonai szolgálat, 1998-ig a három hónapot, 1999-től egy hónapot meghaladó, fizetés nélküli szabadság, betegség stb.), valamint a munkajogi állományi létszámba nem tartozó, de meghatározott feltételekkel a munkáltatónál folyamatosan munkát végzők (pl. szünidős diákok, más munkáltatótól kölcsönvett munkavállalók, stb).

Teljes munkaidőben foglalkoztatott az alkalmazásban állók közül az a munkavállaló, akinek a kötelező (napi, heti, havi vagy évi) munkaideje azonos a törvényben meghatározott, az adott munkáltatónál általánosan jellemző munkaidővel.

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére fizetett keresettömeg egy főre jutó havi átlaga. A bruttó kereset a személyi jövedelemadót, a munkavállaló által fizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a munkavállalói járulékot is tartalmazó alapbér és egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) összege.

Nettó átlagkereset: a gazdálkodó szervezetenkénti bruttó átlagkeresetből a mindenkori munkavállalói járulék, a személyi jövedelemadó, valamint az egészségbiztosítási és nyugdíj járulék levonásával számított adat.

VÁLLALKOZÁSOK

Regisztrált vállalkozás: a megfigyelés időpontjában adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező, adószámmal rendelkező vállalkozás.

STATISZTIKAI NÓMENKLATÚRÁK

A hierarchiaszintek megkülönböztetésére használt elnevezések a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében (TEÁOR ’03):

Hierarchiaszint Jelölés

1.

(nemzet)gazdasági ág

alág

1 betű

2 betű

2. ágazat 2 számjegy

3. alágazat 3 számjegy

4. szakágazat 4 számjegy

56

A hierarchiaszintek kapcsolata az iparban: Ág, alág Ágazat Ág,

alág Ágazat Ág, alág Ágazat

C 10-14 DF 23 DL 30-33 DA 15-16 DG 24 DM 34-35 DB 17-18 DH 25 DN 36-37 DC 19 DI 26 D 15-37 DD 20 DJ 27-28 E 40-41 DE 21-22 DK 29

Documents

AZ IPAR ÉS AZ ÉPÍTŐIPAR 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGE