AZ IPAR ÉS AZ ÉPÍTŐIPAR 2004. ÉVI TEVÉKENYSÉGEmek.oszk.hu/07100/07183/07183.pdf · 2009-06-30 · 6 2. Az ipar 2004. évi tevékenysége 2.1. A termelés és a termelési szerkezet

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

AZ IPAR ÉS AZ ÉPÍTŐIPAR 2004. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

BUDAPEST, 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2005 ISBN 963 215 800 8

Készült a KSH Iparstatisztikai főosztályán

Főosztályvezető: Kotulics Tamás Osztályvezető: Schindele Miklós

Összeállította: Gálik Éva (ipar)

Gyalókay Csabáné (építőipar)

Közreműködött: Csilics Zsuzsanna Gittlár Ferencné

Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési

megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni.

A kiadvány megrendelhető: KSH Statisztikai szolgáltatások osztályán

1024 Budapest, Keleti Károly u. 5–7. Telefon: 345-6570, fax: 345-6699

E-mail: [email protected]

A kiadvány megvásárolható: KSH Statisztikai Szakkönyvesbolt

(1024 Budapest, Keleti Károly u. 10., telefon: 212-4348),

valamint a régiós igazgatóságok terjesztőinél

Információszolgálat: 345-6789, fax: 345-6788

Internet: http://www.ksh.hu

TARTALOM

1. Az ipari és építőipari fejlődés nemzetközi és hazai gazdasági környezete ______________ 5

2. Az ipar 2004. évi tevékenysége_______________________________________________ 6 2.1. A termelés és a termelési szerkezet ______________________________________________ 6 2.2. Az értékesítés és az értékesítési szerkezet ________________________________________ 12 2.3. Az ipari árak_______________________________________________________________ 14 2.4. Az ipar beruházásai _________________________________________________________ 15 2.5. Az ipari vállalkozások _______________________________________________________ 16 2.6. A munkavállalók száma, átlagkeresete és a termelékenység __________________________ 17 2.7. Az ipari rendelésállomány alakulása ____________________________________________ 18

3. Az építőipar 2004. évi tevékenysége__________________________________________ 18 3.1. Az építőipar fejlődése az elmúlt években ________________________________________ 18 3.2. Az építőipari termelés _______________________________________________________ 18 3.3. Az építőipari árak___________________________________________________________ 20 3.4. Az építőipar beruházásai _____________________________________________________ 21 3.5. Az építőipari vállalkozások ___________________________________________________ 21 3.6. A munkavállalók száma és átlagkeresete_________________________________________ 22 3.7. A szerződésállomány alakulása ________________________________________________ 23

Táblázatok_______________________________________________________________________ 24 Módszertan_______________________________________________________________________53

JELMAGYARÁZAT

+ = Előzetes adat.

− = A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő.

⋅ ⋅ = Az adat nem ismeretes.

0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.

… = Nem közölhető adat.

X = A mutató nem értelmezhető.

, = A vonallal elválasztott adatok összehasonlíthatósága

korlátozott.

5

1. Az ipari és építőipari fejlődés nemzetközi és hazai gazdasági környezete A világgazdasági feltételek – a 2001–2003 közötti dekonjunktúrát követően – 2003 közepétől egyértelműen javuló tendenciájúak. Az Amerikai Egyesült Államokban már 2003-ban is, a magyar nemzetgazdaság kapcsolatrendszerében kiemelkedő jelentőségű Európai Unióban pedig 2004-től konjunkturális élénkülés ment végbe, amely azonban 2004 második felében veszített a lendületéből. Az éven belüli lassulás tendenciája a világgazdaság fejlett térségeiben általános jellegű volt. Az Amerikai Egyesült Államokban, ahonnan a gazdaságélénkülési hullám kiindult, a 2004. I. negyedévi kiemelkedően magas (5%-os) növekedési ütem az év végére 3,9%-ra csökkent. A gazdasági fellendülés vártnál korábbi lanyhulását – az elemzők többsége szerint – az okozta, hogy a konjunkturális hullám nem vált globális jellegűvé, főként azért nem, mert az Európai Unió nagy késéssel és csak csekély mértékben tudott bekapcsolódni a gazdasági élénkülés folyamatába. A magyar nemzetgazdaságra a legnagyobb befolyással bíró Németország gazdasága 2001 és 2003 között gyakorlatilag stagnált, s ez volt az egyik fő oka az eurózóna lassú növekedésének. A gazdasági élénkülés a kibővített Európai Unióban (EU-25) is érzékelhetővé vált 2004-ben, a GDP növekedési üteme 2,3%-ra emelkedett, az ipari termelés pedig – a 2003. évi csekély növekedés után – 2,1%-kal, (Németországban 4,2%-kal) nőtt. Az év második felében azonban a lassulás tendenciája itt is megjelent.

Az Európai Unióban az újonnan belépő országok (a 10-ek) bruttó hazai terméke az uniós átlagnál számottevően gyorsabban növekedett, gazdasági súlyuk azonban olyan kicsi, hogy alig mozdította el az EU-15-re jellemző dinamikát. Az újonnan belépő országok közül a GDP növekedési üteme 2004-ben Lengyelországban és Szlovákiában volt a legmagasabb: 5%-ot meghaladó mértékű; Szlovéniában és Csehországban a Magyarországéhoz hasonló: 4% körüli. Az ipari termelés ezekben az országokban a régebbi tagállamokhoz képest gyorsabban nőtt: Lengyelországban mintegy 13%-kal, Csehországban 10%-kal. Szlovákiában és Szlovéniában ennél alacsonyabb volt az ütem: 4,2, illetve 2,3%.

2004-ben a magyar gazdaság fejlődése – összhangban a világgazdasági trenddel – gyorsabb volt, mint a megelőző évben, a bruttó hazai termék 4%-kal nőtt az előző évhez képest.( 2003-ban 3%-os volt a fejlődés.) A növekedés dinamizmusa az év folyamán kissé mérséklődött: az I. negyedévben 4,3%-kal, a II.-ban 4,2%-kal, a III-ban 3,7%-kal, a IV. negyedévben pedig 3,8%-kal volt nagyobb a GDP, mint az előző év azonos időszakában. A magyar GDP növekedési üteme – a lassulás ellenére – jelentősen (a IV. negyedévben 1,9 százalékponttal) meghaladta az Európai Unió átlagát. Magyarországon a 2003. évinél gyorsabb növekedést keresleti oldalról az export és a beruházás indukálta, a fogyasztói kereslet 2004-ben lassabban emelkedett, mint a GDP.

A GDP termelési oldalán a termelési ágak közül a mezőgazdaság teljesítménye emelkedett a legnagyobb mértékben (36%-kal), az ipar hozzáadott értéke 5%-kal (ezen belül a feldolgozóiparé 5,8%-kal), az építőiparé 5,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.

A nemzetgazdaság beruházásai 2004-ben – előzetes számítások szerint – közel 8%-kal nőttek az előző évhez képest. (2003-ban mintegy 2%-os volt a növekedési ütem.) A növekedés dinamikáját az összes beruházásból több mint egynegyed súlyt képviselő ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás gazdasági ág (ezen belül főként a lakásépítések) 13,1%-os növekedése és a csaknem egynegyedet képviselő feldolgozóipar 15,3%-os bővülése határozta meg. A feldolgozóiparéhoz hasonló mértékben, 15,2%-kal emelkedtek a beruházások a szállítás, raktározás, posta és távközlés területén.

Az alkalmazásban állók bruttó nominális keresete 2004-ben 6,1%-kal, a nettó átlagkereset 5,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, a reálkereset színvonala 1,0%-kal elmaradt a 2003. évitől.

6

2. Az ipar 2004. évi tevékenysége 2.1. A termelés és a termelési szerkezet

Az ipar – a bruttó hozzáadott értékhez való mintegy negyedrésznyi hozzájárulása alapján – a bányászat, a feldolgozóipar és a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás együtteseként a nemzetgazdaság egyik legjelentősebb ága. Súlya az elmúlt négy évben alig változott, 25–26% körül mozgott (folyó áron számítva). 2000. évi áron az ipar részesedése a bruttó hozzáadott értékből 2004-ben 23,7%-ot tett ki azt követően, hogy ez az arány 2002-ben csökkent, majd 2003-ban ismét növekedni kezdett.

2004-ben az ipari termelés értéke a teljes körű adatok szerint folyó áron 16 217 milliárd Ft-ra nőtt, ez összehasonlító áron számítva 8,3%-os termelésbővülés. E jelentős, a 2003. évi 6,4%-nál gyorsabb fejlődés húzóereje az export növekedése volt, a termelés növekménye teljes egészében az export közel 16%-os emelkedéséből származott, a belföldi értékesítés ugyanis gyakorlatilag az előző év szintjén maradt (99,9%).

Az ipari termelés növekedése – az elmúlt négy évet tekintve – 2004-ben volt a legmagasabb. Ez fokozatos, jelentős gyorsulás után következett be: a termelés bővülése 2001-ben 3,6%-os, 2002-ben 2,8%-os és 2003-ban pedig 6,4%-os volt.

Az ipar termelési volumenindexe Volume indices of gross output in the industry

2000. év havi átlaga = 100,0 – Monthly average of 2000 = 100.0

80859095

100105110115120125130

2000január

július 2001január

július 2002január

július 2003január

július 2004január

július

Szezonálisan és munkanappal kiigazított – Seasonally and working-day adjusted Trend

Az ipari termelés erőteljesebb növekedése – a kedvező világgazdasági feltételek hatására – 2003 második félévében kezdődött, és gyakorlatilag 2004 közepéig tartott. A konjunktúra éven belüli élénkülését és ennek folytán a termelés fellendülését jelzi, hogy 2003 IV. negyedévében és 2004 első két negyedévében az ipari termelés dinamikája meghaladta a 10%-ot ( 2003. IV. negyedév: 10,2%, 2004. I. és II. negyedév: 10,4–10,4%). 2004 második felében a növekedési ütem – a nemzetközi konjunktúra alakulását követve – csökkent. A második félévi lassulásban az ún. bázishatás is szerepet játszik: 2003-ban ugyanis a II. félévben élénkült a termelés, így 2004 második felében magasabb bázishoz mérten következett be a növekedési ütem mérséklődése.

7

Az ipari termelés és értékesítés alakulása negyedévenként (Előző év azonos időszaka = 100,0)

Termelés Összes Belföldi Export Időszak

értékesítés 2003 106,4 106,0 101,2 110,8 Ezen belül: I. negyedév 104,0 103,5 101,7 105,2 II. negyedév 104,2 104,0 100,1 107,7 III. negyedév 106,6 106,2 100,4 111,9 IV. negyedév 110,2 109,8 102,2 117,4 2004 108,3 108,0 99,9 115,7 Ezen belül: I. negyedév 110,4 109,9 98,9 120,6 II. negyedév 110,4 110,7 100,9 120,0 III. negyedév 106,0 105,9 98,4 113,1 IV. negyedév 106,7 105,9 101,3 110,4

Az ipar mindhárom (nemzetgazdasági) ágában nőtt a termelés 2004-ben. Az ipar mintegy 90%-át képviselő feldolgozóiparban a termelés volumenének növekedése a 2003. évinél (7,1%) mintegy 2 százalékponttal magasabb, 9,4%-os, a közel 10% súlyú villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátásban mindössze 0,3%-os (2003-ban ennél nagyobb: 3,5%-os) volt. A jelentéktelen súlyú bányászatban a 2003. évi 3%-os csökkenéssel szemben jelentős mértékű ( 9,3%-os) termelésbővülés jelentkezett.

2004-ben – hasonlóan az előző évhez – az 50–249 fővel működő, közepes méretű vállalkozások termelése bővült a legnagyobb mértékben: 8,8%-kal. E vállalati kör súlya az ipari termelésen belül 16% volt, a termelési többletből hasonló mértékben részesedett. A 249 fő feletti vállalkozások, a nagyvállalatok termelése 8,5%-kal emelkedett, és ezzel a termelési növekmény több mint 70%-át hozták létre. Az 50 főnél kisebb létszámú vállalkozások termelése – az előző évek stagnáló tendenciájától eltérően – az átlagot megközelítő ütemben, mintegy 7%-kal (az 5–49 fő közöttieké közel 8%-kal) nőtt. A számottevő növekedésnek köszönhetően e vállalati kör a termelésbővülésből több mint 10%-kal részesedett, ennek ellenére súlya nem változott, a korábbi évekhez hasonlóan 13% maradt.

2004-ben a termelés nagyvállalati koncentrációja változatlanul magas, a 249 főnél nagyobb létszámú vállalkozások aránya az ipari termelésen belül 2002–2004 között minden évben lényegében azonos: 71% volt. 2000 óta tartósan a 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások adták az ipari termelés mintegy 87%-át.

Erőteljes koncentrációt tükröz, hogy az évi száz milliárd forintot meghaladó termelési értéket előállító szakágazatok (a 265-ből 31) az ipari termelésből 70%-kal, az ipari exportból mintegy 80%-kal részesedtek.

Az ipari termelés volumene 2004-ben – a nem tartós fogyasztási cikkeket kibocsátó ágazatok kivételével – a rendeltetés szerinti ágazatcsoportok mindegyikében nőtt. A leggyorsabban – az előző évhez hasonlóan – a tartós fogyasztási cikkeket előállító ágazatok termelése emelkedett (27%-kal). A továbbfelhasználási célú termékeket gyártó ágazatok termelése is több mint 10%-kal magasabb az előző évinél, ez a vállalkozások közötti

8

kooperációs kapcsolatok bővülésével magyarázható. Nem sokkal maradt el ettől a technikai korszerűséget hordozó, a beruházási javakat létrehozó ágazatok termékkibocsátásának növekedése (7,6%). Az energiatermelő ágazatokban a termelés volumene kismértékben (3,3%-kal) haladta meg az előző évi szintet.

2004-ben a feldolgozóipar termelésének bővülését, illetve a 2003. évinél gyorsabb növekedését a gépipari és vegyipari alágak alapozták meg, az élelmiszeripar és a könnyűipari ágak (beleértve a papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenységet is) teljesítményét csökkenés jellemezte. A feldolgozóipar 2004. évi fejlődése – az előző évihez hasonlóan – az export alakulásával szoros összefüggésben ment végbe: a termelés azokban az ágazatokban nőtt az átlag felett, illetve akörül, amelyek erőteljesen tudták növelni kivitelüket. Az exportban egyre kisebb szerepet játszó, döntően a belföldi piacra termelő ágazatok termelése stagnált, vagy csökkent.

A 2004-et megelőző évben a legnagyobb súlyú gépipari alágak: a villamosgép-, műszergyártás és a járműgyártás emelkedett a legdinamikusabban (16,5, illetve 14,3%-kal). Nem sokkal maradt el ettől a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártásának (kohászat) növekedése (12,3%). A többi alág termelése ettől kisebb mértékben változott. Egyes kis súlyú alágakban jelentős visszaesés volt megfigyelhető (bőrtermék-, lábbeligyártás: 23,5%, a máshová nem sorolt feldolgozóipar: 24,4%). A feldolgozóipari termelés 15%-át adó élelmiszer-, ital-, dohánygyártás kismértékben csökkent (1,2%-kal).

A 2004. évi feldolgozóipari termelést – az ágazati dinamikákat tekintve – a 2003. évi tendenciák folytatódása, esetenként az erősödése jellemezte: a 14 alág közül 8 termelése mindkét évben növekedett. A tartósan növekvő alágak közül 4 termelésbővülése volt magasabb 2004-ben, mint 2003-ban: a villamosgép-, műszergyártásé, a gumi-, műanyag termék gyártásáé, a gép-, berendezésgyártásé és a fafeldolgozásé. 3 alágban a termelés mindkét évben csökkent ( élelmiszer-, ital-, dohánygyártás; textília, textiláru gyártása; bőrtermék-, lábbeligyártás).

Két alágban a 2003. évi visszaesést 2004-ben jelentős termelésnövekedés követte, (a bútorgyártást magába foglaló) máshová nem sorolt feldolgozóipar: 13,8%; kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása: 11,9%. A papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység alágban a 2003. évi mérsékelt ütemű növekedés után 2004-ben kismértékű (mintegy 2%-os) csökkenés következett be.

A 2004. évi teljesítmények alapján a feldolgozóipari alágak három jól megkülönböztethető csoportra oszthatók: az elsőbe a leggyorsabban fejlődő alágak tartoznak, amelyek dinamikája 2004-ben elérte, illetve meghaladta az átlagot, ezek a villamosgép-, műszergyártás, a járműgyártás és a bútorgyártást magába foglaló máshová nem sorolt feldolgozóipar. A másodikba a termelésüket az előbbieknél kevésbé dinamikusan, az átlag alatt növelőket soroltuk, idetartoznak a vegyipari alágak: vegyi anyag, termék gyártása, a gumi-, műanyag termék gyártása, a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (kohászat), a gép-, berendezésgyártás és végül a fafeldolgozás. Idesoroltuk a kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártását is, a magas 2004. évi dinamika ellenére. A harmadik csoportba a stagnáló és visszafejlődő alágak tartoznak, ezek a hagyományos „könnyűipari” ágazatok; a papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység, az építőanyag-ipar és az élelmiszer-, ital-, dohánygyártás. 2004-ben a termelési növekmény mintegy 70%-a a villamosgép-, műszergyártásból, 83%-a az alág járműgyártással együtt számított teljesítményéből származott. (A fennmaradó részből a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (kohászat) 7%-kal, a kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása 6%-kal, a vegyi anyag, termék gyártása 4%-kal részesedik.)

9

2004-ben – 2003-hoz hasonlóan – a feldolgozóipari termelés több mint 30%-át képviselő villamosgép-, műszergyártás termelése nőtt a legnagyobb mértékben: 24,2%-kal. Az alág átlagot meghaladó növekedési ütemével és közel egyharmados termelési súlyával 2000 óta meghatározó szerepet játszik a feldolgozóipar bővülésében. Közel felét a híradás-technikai fogyasztási cikk gyártása teszi ki, amely 2004-ben mintegy harmadával (31%-kal) növelte termelését. Ezzel a teljesítménnyel az alág, egyben a feldolgozóipar egyik legdinamikusabban fejlődő szakágazata volt az elmúlt évben is. A szakágazat teljesítményét néhány, exportra termelő multinacionális cég határozza meg, amelyek a magyarországi exportban is az elsők közé tartoznak.

A szakágazat jelenleg domináns, egyben legsikeresebb tevékenysége a mobiltelefon-gyártás, amelyet nagy összegű beruházással honosítottak meg Magyarországon az elmúlt években. A fejlesztések 2004-ben is folytatódtak (a IV. negyedévben új gyártósor kezdte meg működését), amelynek hatására a mobiltelefonok előállítása dinamikusan emelkedett az elmúlt évben.

A villamosgép-, műszergyártás legdinamikusabban fejlődő területe 2004-ben az elektronikaialkatrész-gyártás volt, amelynek mintegy 70%-os termelésfelfutása a továbbfelhasználó szakágazatok termelésbővülésével függ össze. E kiemelkedő teljesítményt a szakágazatban 2003-2004-ben megvalósított fejlesztések nyomán létrejött új üzemek, gyártósorok alapozták meg.

Az alág másik nagyobb (11%-os) súlyú szakágazatának, a számítógép, készülék gyártásának teljesítményét – az IBM Storage termelésének 2002. évi leállítását követően – három, 2004-től két cég exportra történő termelése határozza meg, a korábbinál alacsonyabb szinten. A szakágazat teljesítménye 2004 folyamán meglehetősen ingadozó volt, éves szinten a termelés volumene az előző évihez képest gyakorlatilag nem változott.

A járműgyártás a feldolgozóipar második legnagyobb alága: innen származott 2004-ben a feldolgozóipar termelésének 15%-a, exportjának 22%-a. Az alág a 2002-ben bekövetkezett lassulás után – az élénkülő kereslet hatására – 2003-ban és 2004-ben is jelentősen növelte termelését, bár az utóbbi évben a termelés dinamikája számottevően csökkent. A 2004. évi (8,7%-os) termelésbővüléssel a feldolgozóipari növekmény 14%-át hozta létre. Két meghatározó alágazatában, a termeléséből kétharmados arányban részesedő közútigépjármű-gyártásban 5,7%-kal, a közel 30%-os súlyú közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártásában 14,1%-kal termeltek többet 2004-ben, mint egy évvel korábban. A két alágazat az alág exportjából hasonló arányban részesedik, mint a termelésből (69, illetve 27%). A járműgyártás termelésének csaknem egészét három hazánkban megtelepedett multinacionális vállalkozás adja, amelyek az elmúlt 10 évben a személygépkocsi-, az -alkatrész- és -részegységgyártás területén nagy értékű beruházásokat valósítottak meg.

A mintegy 14%-os termelésbővüléssel a kis súlyú máshová nem sorolt feldolgozóipar a feldolgozóipar második leggyorsabban fejlődő alága volt 2004-ben. Az alág mintegy 70%-át a bútorgyártás képviseli, amelynek termelése a dinamikus, több mint 20%-os exportfelfutásnak köszönhetően 9%-kal emelkedett. A bútorgyártás húzóágazata a közel felét képviselő ülőbútorgyártás, amelynek termelése 13%-kal, exportja 22%-kal bővült az elmúlt évben. Az ágazaton belül nem jelentős arányt képviselő irodabútorokból 31%-kal gyártottak többet és 8-szor annyit exportáltak, mint egy évvel korábban. Az alág termelési volumenének átlagon felüli növekedéséhez a jelentéktelen súlyú hulladékfeldolgozó (nyersanyag visszanyerése hulladékból) ágazat és sportszergyártás kiemelkedő teljesítménye is hozzájárult.

A közepes (9%-os) termelési súlyú fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (kohászat) mintegy 8%-os termelésbővülésével az ötödik legmagasabb dinamikát érte el

10

2004-ben a kivitel 33%-os bővülésének köszönhetően, belföldi értékesítése ugyanis 9%-kal csökkent. Az alág három meghatározó, közel azonos súlyú alágazata közül kettőben: a vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártásában (vaskohászat) és a fémszerkezet, épületelem gyártásában a termelés alig változott (a vaskohászatban mindössze 2%-kal emelkedett), illetve gyakorlatilag stagnált annak ellenére, hogy a kereslet, főként a vaskohászati termékek iránt, mind a belföldi, mind a külpiacokon kedvezően alakult, jelentősen élénkült. A harmadik alágazatban, a nemvas fémalapanyag gyártásában (könnyű- és színesfémkohászat) a termelés volumene – döntően az aluminiumgyártásnak köszönhetően – jelentősen, mintegy 14%-kal bővült. A szakágazat kedvező teljesítményének meghatározó tényezője – az előző évhez hasonlóan – az export dinamikus, 16%-os emelkedése.

A feldolgozóipari termelésből 7%-kal részesedő vegyi anyag, termék gyártása a 2003. évi 7,5% után 2004-ben – a jelentősen bővülő exportértékesítésnek köszönhetően – 5,5%-kal nőtt. A növekedés csaknem egészében az alág két legnagyobb alágazata: a gyógyszergyártás és a vegyialapanyag-gyártás kedvező teljesítményének köszönhető. A gyógyszergyártás termelésének 8,1%-os növekedését a dinamikusan (18%-kal) bővülő exportértékesítés alapozta meg, belföldi értékesítése ugyanis csökkent (5%-kal) az egy évvel korábbihoz képest. Ettől eltérő a helyzet a vegyialapanyag-gyártásban, ahol az 5%-os termelésbővüléshez a belföldi és az exportértékesítés egyaránt hozzájárult.

A feldolgozóipar harmadik legnagyobb alágában, az élelmiszer-, ital-, dohánygyártásban a termelés volumene az egy évvel korábbinál nagyobb mértékben, 3,5%-kal mérséklődött 2004-ben. Ez elsősorban a meghatározó súlyú belföldi értékesítés 6,3%-os csökkenésére vezethető vissza, az alág külpiaci eladásai a 2003. évit (5%) megközelítő mértékben 4%-kal bővültek. Az alág termelésének csökkenésében az EU-csatlakozást követő megváltozott szabályozórendszer (importvám, exporttámogatás megszűnése) mellett az erősödő importverseny játszott szerepet. Az élelmiszeripar termékeinek közel négyötödét belföldön értékesítette, egyötödét exportálta. A húsfeldolgozás* és az egyéb élelmiszerek gyártása kivételével az alág valamennyi ágazatában csökkent a termelés, legnagyobb mértékben a dohánytermékek gyártása esett vissza, mintegy a felére (45%-kal). A dohánytermékek belföldi keresletének drasztikus visszaesése, ami a 2004. januári jövedékiadó-emeléssel, az ehhez kapcsolódó fogyasztóiár-emelkedéssel, majd ennek folytán a feketekereskedelem térnyerésével függ össze, a gyártókat gyárbezárásokra, a termelés leépítésére kényszerítette az elmúlt évben. Ugyancsak jelentősen (7–12% közötti mértékben) csökkent a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, a malomipari termékek gyártása, a takarmánygyártás és az italgyártás. Ennek oka az italgyártás esetében a sörgyártás több mint 20%-os csökkenése volt, ami az importsörök növekvő arányú értékesítésével hozható összefüggésbe.

* A húsfeldolgozás alágazaton belül a hús-, baromfihús-készítménygyártás mintegy másfélszeresére bővülésének, valamint a baromfihús-feldolgozás kisebb mértékű emelkedésének köszönhetően sikerült ellensúlyozni a húsfeldolgozás, -tartósítás szakágazat (hús és ehető belsőség szarvasmarhafélékből, sertésből, juhból stb.) termelésének 13%-os visszaesését.

11

Az ipar ágazati szerkezete a bruttó termelés értéke alapján (2004. évi árszinten, %)

Ágazat kódja megnevezése 2001 2002 2003 2004

C Bányászat 0,6 0,5 0,5 0,5 DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 15,5 15,3 14,2 12,6 DB Textília, textiláru gyártása 2,8 2,6 2,3 2,1 DC Bőrtermék, lábbeli gyártása 0,6 0,6 0,4 0,3 DD Fafeldolgozás 1,0 1,1 1,0 1,0

DE Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység 3,9 3,7 3,6 3,2

DF Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása 5,1 5,0 4,3 4,5

DG Vegyi anyag, termék gyártása 6,5 6,4 6,5 6,3 DH Gumi-, műanyag termék gyártása 3,2 3,4 3,3 3,3

DI Egyéb nemfém ásványi termékek gyártása 2,7 2,7 2,6 2,4

DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása 7,9 7,4 7,8 7,8

DK Gép, berendezés gyártása 3,9 5,0 4,8 4,7 DL Villamos gép, műszer gyártása 21,3 21,7 23,8 27,3 DM Járműgyártás 12,6 12,4 13,3 13,4 DN Máshova nem sorolt feldolgozóipar 1,2 1,4 1,0 1,0 D Feldolgozóipar 88,4 88,6 89,0 89,8

E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 11,1 10,9 10,6 9,8

C,D,E IPAR 100,0 100,0 100,0 100,0

Folytatódott az ipari termelés ágazati szerkezetének átalakulása: az ipari termelés – összehasonlító áron számba vett – ágazati összetételében tovább nőtt a gépipar aránya. A gépipari alágak együttes súlya három év alatt mintegy 8, ezen belül a villamos gép, műszer gyártásáé 6 százalékponttal emelkedett. A három gépipari alág együttvéve a feldolgozóipari termelés már közel felét (45%-át) képviselte 2004-ben. A utóbbi három évben jelentősen változott a gépipari termelés (és export) belső szerkezete is. Jelentős a híradás-technikai termékek, készülékek, ezen belül a híradás-technikai fogyasztási cikkek arányának növekedése. A gépipari termelés már közel 30%-át a híradás-technikai fogyasztási cikk gyártása tette ki az elmúlt évben.

Az élelmiszer-, ital-, dohánygyártás feldolgozóiparon belüli súlya évről évre – a három év alatt összesen mintegy 3 százalékponttal – mérséklődött, de még így is a feldolgozóipar harmadik legnagyobb alága maradt. Folytatódott a könnyűipari termékeket, textíliát, textílárukat, bőrtermékeket, lábbelit előállító ágazatok visszaszorulása, amely 1 százalékpontot tett ki összesen az elmúlt három évben. Számottevő ( 0,7% százalékpontos) a papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység ágazati súlyának csökkenése.

12

Az ipari termelés Magyarország minden régiójában emelkedett 2004-ben, négy régió esetében gyorsabb, három esetében lassúbb volt a növekedés, mint 2003-ban. A legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon nőtt a termelés, 15%-kal, az előző évi mindössze 1,8%-os emelkedést követően. A Közép-Dunántúlon is magas, a 2003. évit majdnem kétszer meghaladó volt a fejlődés (13,1%). A legkisebb növekedés az Észak-Alföldön következett be (2,9%), de viszonylag kis mértékű volt a fejlődés a Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon is (3,8-3,8%). A lassulást mutató régiók közül Közép-Magyarországot kell kiemelni, ahol a 2003. évi 10,1%-os növekedést 2004-ben 3,8%-os követte.

2.2. Az értékesítés és az értékesítési szerkezet

Az ipari termelés és értékesítés alakulását az elmúlt négy évben a világgazdasági folyamatok, valamint Magyarország EU-csatlakozásával összefüggő, a szabályozórendszert érintő változások határozták meg. 2001–2004-ben a hazai előállítású termékek iránti belföldi kereslet nem, vagy csak minimális mértékben emelkedett, a termelésbővülés húzóereje az exportértékesítés növekedése volt, amelynek üteme folyamatosan gyorsult (2002-ben 5,6, 2003-ban 10,8%-os volt). 2004-ben az első félévi 20,3%-os bővülés után a második félévben – a nemzetközi konjunktúra alakulását követve – 12%-ra, ezen belül a IV. negyedévben 10%-ra mérséklődött. A termelésnél említett bázishatás a II. félévi exportértékesítésnél is éreztette hatását.

Az ipar belföldi és exportértékesítésének trendje Trend of the domestic and export sales in the industry

2000. év havi átlaga = 100,0 – Monthly average of 2000 = 100.0

80859095

100105110115120125130135140145150155

2000 január július 2001 január július 2002 január július 2003 január július 2004 január július

Belföld – Domestic Export

2004-ben az export aránya az ipar egészében 55%-ot tett ki, és a 14 feldolgozóipari alág közül nyolcban a termelés több mint fele exportra jutott. A két legnagyobb gépipari alág: a villamos gép, műszer gyártása és a járműgyártás termelésének 90–91%-át a külpiacokon értékesítette.

13

Az ipari termelés és értékesítés, 2001-2004

Értékesítés Termelés összesen belföldi export Időszak összehasonlító árszinten, az előző év azonos időszakának %-ában

Az export aránya az értékesítésben,

folyó áron, %

2001 103,6 104,0 99,5 108,7 52,1 2002 102,8 102,9 100,2 105,6 51,9 2003 106,4 106,0 101,2 110,8 53,1 2004 108,3 108,0 99,9 115,7 54,6 Ezen belül: I. félév 110,4 110,3 99,9 120,3 55,6 II. félév 106,4 105,9 99,9 111,7 53,6

2004-ben a feldolgozóiparban az előző évinél (11,1%) jóval gyorsabban, 15,8%-kal nőtt az exportértékesítés volumene. Az export dinamikus növekedésében a gépiparnak, ezen belül a három alágnak, a villamosgép-, műszergyártásnak, a járműgyártásnak és a gép-, berendezésgyártásnak volt meghatározó szerepe, amelyek exportja 23,5%-kal, 10,7%-kal, illetve 8,6%-kal, együttesen 18%-kal emelkedett, így 2004-ben az ipari kivitel 70%-át adták, a kiviteli többletből pedig 80%-ban részesedtek.

A 2004. évi feldolgozóipari exporthoz – a gépipari alágakon kívül – még három alág járult hozzá nagyobb (5-7%-os) mértékben: a vegyi anyag, termék gyártása a dinamikus gyógyszerkivitelnek köszönhetően, a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (kohászat), valamint az élelmiszer-, ital-, dohánygyártás. Az elsőben az exportdinamika 11,1%, a másodikban kiemelkedően magas, 32,6%-os* volt, az élelmiszer, ital-, dohánygyártásban az előbbieknél jóval mérsékeltebb ütemű: 4%-os. A gyógyszergyártás kedvező export teljesítményének meghatározó tényezője a FÁK–országokba irányuló kivitel nagyarányú bővülése, amellett, hogy az EU piacaira irányuló eladások is számottevően nőttek.

Az ipari exportban az erős koncentráció révén a nagyobb vállalkozások aránya a meghatározó, a kivitel 85%-át a 249 főnél nagyobb létszámú vállalkozások biztosították. Az 50–249 fővel működő, közepes méretű vállalkozások részesedése az exportból mindössze 11,6%-os. Az 50 főnél kisebb létszámú vállalkozások aránya a kivitelben változatlanul nem számottevő (3,3%).

2004-ben az értékesítés kisebb hányada (45%-a) került a belföldi felhasználókhoz. A belföldi eladások mindkét félévben gyakorlatilag megegyeztek az előző évivel. Az ipar belföldi értékesítésének stagnálása tartós tendenciának bizonyult az elmúlt években, amihez a belföldi kereslet alakulásán túlmenően hozzájárult a forint felértékelődése is, ami olcsóbbá tette az importot a hazai felhasználók számára, így a belföldi kereslet élénkülése nem hatott vissza az ipari termelésre.

* A fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártásában (kohászat) a 2004-ben mért 33%-os exportnövekedés (ezzel egyidejűleg a belföldi értékesítés mintegy 10%-os csökkenése) nagyrészt abból adódik, hogy 2004-től a vaskohászatba tartozó vállalkozások export tevékenységüket közvetlen formában végzik, 2003-tól eltérően, amikor ugyanezt a tevékenységet kereskedelmi vállalkozások közbeiktatásával végezték, amit az ipar szempontjából belföldi értékesítésként számoltak el.

14

Az ipari értékesítést felhasználási célok szerint csoportosítva 2004-ben csak az energiatermelő (1,9%) és a termelési folyamatban továbbfelhasználásra kerülő termékeket (2,2%) gyártó ágazatokban nőtt a belföldi értékesítés. A beruházási javakat, valamint a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok nem tudták növelni belföldi eladásaikat, ez utóbbiak értékesítése 5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.

A belföldi értékesítés volumene a feldolgozóiparban 2004-ben gyakorlatilag azonos volt az előző évivel. Az alágak közül nyolcban csökkentek a belföldi eladások, a legnagyobb arányban a bőrtermék-, lábbeligyártás értékesítése esett vissza, 17%-kal. Textilárukból és fémalapanyagokból, fémfeldolgozási termékekből 9-9%-kal értékesítettek kevesebbet belföldön, mint egy évvel korábban. A járműgyártás belföldi eladásai 6%-kal estek vissza. Az élelmiszer, ital-, dohánygyártás belföldi értékesítése szintén 6%-kal csökkent, az élelmiszerimport erős konkurenciája következtében.

A villamosgép-, műszergyártás értékesítési dinamikája a belföldi eladásoknál is kiemelkedő: 27%-os. 7%-kal nőttek a belföldi eladások a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleárisfűtőanyag-gyártás területén, és 5%-kal a gumi-, műanyag termék gyártásában.

2.3. Az ipari árak

Az ipari termelői árak a 2003. évi 2,4%-os növekedést követően 2004-ben az előző évhez viszonyítva összességében 3,5%-kal nőttek, miközben a belföldi értékesítések árszintje 8,4%-kal lett magasabb, az exporté 0,4%-kal mérséklődött, elsősorban a forintárfolyam erősödése következtében. Az éves árnövekedést a belföldi értékesítések oldaláról döntően a hatósági energiaárak, a fémalapanyagok és a vegyipari termékek árának emelkedése, az exportértékesítések oldaláról a legnagyobb súlyt képviselő gépipari ágazatok csökkenő árai határozták meg, mérsékelve a vegyipari, a kohászati és fémfeldolgozás kiviteli árainak növekedését.

Az ipari termékek belföldi éves átlagos áralakulását 2004-ben a kőolaj és az acél világpiaci ármozgása, a hatósági szabályozás alá eső energia drágulása és – elsősorban az élelmiszerek területén – a májusi EU-csatlakozás befolyásolta meghatározó módon.

A kőolaj világpiacán az év folyamán bekövetkezett hektikus ármozgások hatására 2004-ben a belföldi értékesítések közel egyötödét képviselő vegyipari ágazatokban jelentősen megemelkedtek az árak: a kőolaj-feldolgozásban 18,1, a vegyi anyagok, termékek gyártásában 9,2%-kal. A kohászati termékek, elsősorban az acél piacán 17,7%-os éves árnövekedést indukált a termelési és szállítási költségek emelkedése, valamint a nyersanyaghiány és a fejlődő ázsiai piacokon megnövekedett kereslet.

A központi és önkormányzati hatáskörbe tartozó energia- és vízárak növekedése éves szinten átlagosan 11,8%-kal emelte a belföldi értékesítés közel 22%-át képviselő villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ágazat árait. Ezen belül a gázgyártás, -elosztás árszintje 24,1, a gőz-, me-legvízellátásé 12,1, a villamos energiáé 3,1, a vízellátásé 3,4%-kal nőtt az előző év egészéhez viszonyítva.

A májusi EU-csatlakozás hatása elsősorban az élelmiszer-ipari termékek áralakulását befolyásolta, ez részben az import árletörő hatásaként, részint a szabályozott árkialakítású termékek esetében (pl. cukor) az intervenciós küszöbár emeléseként érvényesült. Összességében az árcsökkentő és -emelő hatások eredője az átlagos feldolgozóipari dinamikától elmaradó ütemű, 6,8%-os árnövekedést eredményezett.

15

A belföldi értékesítés rendeltetés szerinti csoportjainak áralakulásában a fenti folyamatok tükröződtek. Az árdinamika az egyes csoportok között eltérően alakult: az energiatermelő és intermedier ágazatok éves 10,9%-os árnövekedésével szemben a beruházási javak esetében 4,5%, a fogyasztási cikkeknél átlagosan 5,1%-os árnövekedést figyelhettünk meg.

A forintban mért exportértékesítési árak éves összehasonlításban 0,4%-kal csökkentek, alakulásukat továbbra is a forintárfolyam mozgása határozta meg. A forint 2004. évi árfolyama a 2003. évihez mérten az euró esetében 0,7, a dollár esetében 9,7%-kal erősödött. A kivitel szempontjából meghatározóbb euró esetében májusig a forintárfolyam gyengülése, majd ezt követően erősödése ment végbe; a dollár esetében az erősödés az időszak alatt folyamatos volt. Az export 70%-át kitevő gépipari ágazatok 2004. évi átlagos kiviteli árai forintban kifejezve az előző évihez mérten 2,2%-kal estek. A kőolaj-feldolgozási termékek kiugróan magas (19,7%), de az exportban csak 2%-os súlyt képviselő, valamint az 5,3%-os súlyú kohászati termékek 5,4%-os áremelkedése nem ellensúlyozhatta a gépipari exportárak csökkenését.

2.4. Az ipar beruházásai

Az iparban – előzetes adatok alapján – 1150 milliárd Ft-ot fordítottak 2004-ben beruházásokra, összehasonlító áron mintegy 10%-kal többet, mint egy évvel korábban. A nemzetgazdaság egészében a beruházások volumenének növekedése ennél kisebb mértékű volt: megközelítette a 8%-ot. Az ipari beruházások e jelentős növekedésével folytatódott – bár lassuló ütemben – az a kedvező tendencia, ami 2003-ban kezdődött a megelőző évek (2001, 2002) csökkenő beruházási teljesítményét követően.

2004-ben az ipar nemzetgazdasági ágai közül csak a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás területén csökkentek a beruházások (4%-kal). Az ipar összes beruházásából mintegy 1%-kal részesedő bányászatban 67%-kal, a 80% részesedésű feldolgozóiparban 13,4%-kal emelkedett a beruházások volumene az előző évihez képest.

A feldolgozóiparban végrehajtott fejlesztések már 2003-ban is az átlag feletti ütemben (17%-kal) nőttek. A feldolgozóipart 2004 I–III. negyedévében is élénk beruházási tevékenység jellemezte (2004. I. negyedév: 31%, II. negyedév: 15%, III. negyedév: 21%), majd a beruházások bővülésének üteme visszaesett, a IV. negyedévben a beruházások volumene gyakorlatilag megegyezett az előző évivel. A feldolgozóipari vállalkozások két év alatt összesen mintegy 33%-kal növelték fejlesztési ráfordításaikat, megteremtve ezáltal azokat a többlet kapacitásokat, amelyek lehetővé tették a termelés és az export jelentős mértékű növelését.

A feldolgozóipari alágak többsége növelte beruházásait az előző évhez képest, közülük öt alág beruházásai 2003-ban is bővültek. Az ipari termelés és export alakulása szempontjából kedvező, hogy a beruházásaikat leggyorsabban növelő ágazatok között a legnagyobb termelési súlyú és beruházási részesedésű, a külpiacokhoz legszorosabban kapcsolódó ágazatok találhatók. Ezek közül a villamosgép-, műszergyártásban 23%-kal, a járműgyártásban 41%-kal többet ruháztak be 2004-ben, mint az előző évben. A villamosgép-, műszergyártáson belül a befektetések növekedése az elektronikai alkatrészgyártás és a mobiltelefon-gyártás termelésének további bővítését célozza. A járműgyártásban végrehajtott fejlesztések elsősorban a gépjárműmotor-gyártó kapacitások növelésére irányultak, de megvalósult az ágazatban egy modellváltást lehetővé tevő beruházás is.

A vegyi anyag, termék gyártásában a jelentős összegű befektetések elsősorban az előző években indított beruházások (Olefin-2, Polietilén-4 program) befejezésére, valamint a gyógyszergyártás fejlesztésére irányultak. 2004-ben gyakorlatilag befejeződött az utóbbi

16

évtizedek legnagyobb (közel 110 milliárd Ft-os) hazai vegyipari beruházása, amelynek eredményeként egy éves szinten 250 ezer tonna etilén kapacitású olefingyár és egy 200 ezer tonna kapacitású polietiléngyár jött létre, valamint mintegy 30%-kal bővült a 4 évvel ezelőtt üzembe helyezett polipropilénüzem kapacitása is.

A beruházásaikat nem növelő alágak közé a kis és közepes súlyú, zömében a termelésben lemaradó-stagnáló ágazatok tartoznak, így pl. a textília, textiláru gyártása (94,3%), a fafeldolgozás (60,9%), a papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység (87,1%), a gumi-, műanyag termék gyártása (76,1%). Míg az első két alágban 2003-ban is jelentősen csökkentek a beruházások, addig az utóbbiakban mintegy 20%-os növekedés volt tapasztalható a bázisévben.

A fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártásában (kohászat) a beruházások 2003. évi stagnálását a befektetések nagymértékű (25%-os) visszaesése követte 2004-ben. A mintegy 10% beruházási súlyú élelmiszeriparban a befektetések kedvezően alakultak: több mint 15%-kal bővültek 2004-ben, az előző évi hasonló arányú visszaesést követően.

2.5. Az ipari vállalkozások

A vállalkozások száma az iparban kevésbé dinamikusan nőtt, mint a nemzetgazdaság más területein. 2004. január 1-jén 74 293 vállalkozás működött az iparban, a nemzetgazdaság vállalkozásainak 9,2%-a. 2004. december 31-ére számuk 76 322-re nőtt, ez azonban az összes vállalkozásnak már csak 8,8%-a volt.

Az ipari társas vállalkozások száma 3259-cel volt nagyobb 2004. december 31-én, mint 2004. január 1-jén, ami 7,9%-os növekedésnek felel meg. Az egyéni vállalkozások száma ugyanakkor 1230 vállalkozással, 3,7%-kal mérséklődött. 2004. december 31-én az ipari vállalkozások az összes működő társas vállalkozásból 10,8%-kal, egyéni vállalkozásokból 6,9%-kal. Ugyanez az arány 2003. december 31-én 11,1%, illetve 7,4% volt,

A feldolgozóipar vállalkozásai létszám-kategóriák szerint, 2004

Létszám-kategória A működő vállalkozások száma A működő vállalkozások megoszlása, %

4 fő és kisebb * 58 907 78,5 5-9 fő 6 248 8,3

10-19 fő 4 221 5,6 20-49 fő 3 163 4,2 50-249 fő 1 976 2,6

250 fő és nagyobb 527 0,7 Feldolgozóipar összesen 75 042 100,0

* / Az ismeretlen létszámú szervezetekkel együtt.

17

A feldolgozóipar vállalkozásai gazdálkodási forma szerint, 2004

Gazdálkodási forma A működő vállalkozások száma A működő vállalkozások megoszlása, %

Jogi személyiségű társas vállalkozás 25 324 33,7

Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás 18 159 24,2

Egyéni vállalkozás 31 559 42,1 Feldolgozóipar összesen 75 042 100,0

2.6. A munkavállalók száma, átlagkeresete és a termelékenység

2004-ben az iparban alkalmazásban állók száma – a 4 főnél nagyobb létszámú vállalkozásoknál – 784 199 fő volt, 2,4%-kal (mintegy 17 ezer fővel) kevesebb az egy évvel korábbinál. A szellemi foglalkozásúak száma lényegében nem változott (0,2%-kal nőtt), a fizikai foglalkozásúaké 3,2%-kal csökkent. A létszámfogyás üteme az ipari munkavállalók esetében, ezen belül a fizikai foglalkozásúaknál gyorsult az előző évihez képest. Az ipar alágaira – három kivételével – a létszámfogyás volt a jellemző, amely 0,3–24% között szóródott. A legnagyobb arányban, közel egynegyedével (23,6%-kal) a bőrtermék-, lábbeligyártásban csökkent a létszám (a 2003. évi hasonló mértékű visszaesés után), a gyárbezárások, a termelés leépülése következtében. Ugyancsak jelentős – a 2003. évihez hasonló mértékű, 15% körüli – a létszámfogyás a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártásában, ami az irányítói létszám leépítésével függ össze. A textília, textiláru gyártása területén 2004-ben 6%-kal (2003-ban még több mint 10%-kal) dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban.

A 14 feldolgozóipari alágból csak háromban bővült az alkalmazásban állók száma: a legnagyobb mértékben (közel 7%-kal) a feldolgozóipar legnagyobb foglalkoztatójává vált villamosgép-, műszergyártásban. A járműgyártásban és a gumi- és műanyag termékek gyártásában a létszámnövekedés majdnem azonos: 1,5, illetve 1,3%.

A lakossági munkaerő-felmérés adatai szerint az iparban foglalkoztatottak száma 2004-ben 2%-kal csökkent, vagyis hasonló mértékben, mint a szervezeti megfigyelésen alapuló adatok szerint. A lakossági munkaerő-felmérés adatai alapján az iparban foglalkoztatottak aránya a nemzetgazdaságon belül a 2003. évi 33,3%-ról 2004-ben 32,8%-ra mérséklődött.

2004-ben az ipari termelés növekedése a létszám csökkenése mellett ment végbe, aminek következtében a termelékenység színvonala – azaz az egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés – tovább javult: 11,2%-kal. ( A termelékenység növekedése: 2002-ben 5,4, 2003-ban 10,2%-os volt.) Az egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés emelkedése –– a papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység kivételével – valamennyi ipari alágra jellemző volt 2004-ben. A termelékenység növekedése kiugróan magas – több mint 30%-os – a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleárisfűtőanyag-gyártásban, ahol az átlagon felüli termelésbővülés jelentős létszámcsökkenés mellett valósult meg. Az ipari átlagot jóval meghaladó a termelékenység növekedése a villamosgép-, műszergyártásban (16,4%) és a (bútorgyártást magába foglaló) máshova nem sorolt feldolgozóiparban (19,2%) is.

18

2004-ben az iparban alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 141 098 Ft volt, 10,1%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az ipari keresetek növekedése 4 százalékponttal meghaladta a nemzetgazdaság egészére jellemző értéket (6,1%). Az átlagkereset a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártásában volt a legmagasabb (382 149 Ft), a rangsor második-harmadik helyét a vegyi anyag, termék gyártása, valamint a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás foglalta el (216 687 Ft, illetve 193 364 Ft). A havi bruttó átlagkereset változatlanul a könnyűipar területén (textília, textiláru gyártása, bőrtermék, lábbeli gyártása) volt a legalacsonyabb: 77 410, illetve 79 468 Ft. Hasonlóan alacsonyak, az ipari átlag felét alig meghaladóak a keresetek a fafeldolgozásban és a (bútorgyártást magába foglaló) máshova nem sorolt feldolgozóiparban (84 042, illetve 86 413 Ft). A nettó átlagkeresetek emelkedése (8,5%) 2004-ben 1,6 százalékponttal alacsonyabb volt, mint a bruttó átlagkereseteké.

2.7. Az ipari rendelésállomány alakulása

A jellemzően rendelésre termelő és ezért megfigyelésbe bevont feldolgozóipari alágak év végi rendelésállomány-adatai az ipari termelés növekedési ütemének lassulását jelzik. Az összes új megrendelés 2004 decemberében mindössze 1,3%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában, ezen belül az új exportmegrendelések gyakorlatilag megegyeznek az előző évivel (100,1%). Az új belföldi megrendelések az exporténál magasabb ütemben, 7%-kal emelkedtek.

Az összes rendelésállomány december végén 12,1%-kal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, az export rendelésállománynál 13, a belföldinél 7,6%-os növekedés mutatkozott.

3. Az építőipar 2004. évi tevékenysége

3.1. Az építőipar fejlődése az elmúlt években

Az elmúlt években az építési piac élénkülése az építőipari termelés tartós növekedését eredményezte. 2000-ben és 2001-ben is megközelítőleg 8%-kal nőtt a termelés volumene, amit 2002-ben igen dinamikus, 17,5%-os növekedés követett. Ezt a kiemelkedően magas termelési volument 2003-ban csupán 2,2%-kal múlta felül a termelés, mivel a közbeszerzési pályázatok elhúzódása miatt ez évben kisebb súlyú volt az autópálya-építés. 2004-ben az építőipari termelés volumene 6,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Összességében az építőipar 2004-ben 49%-kal termelt többet az 1999. évinél.

A termelés növekedése lemérhető az ágazat nemzetgazdaságon belüli súlyának növekedésében is. Az építőipar 2000-ben a GDP 4,6%-át állította elő, 2002-re ez az arány 5,3%-ra nőtt. 2004-ben – előzetes adatok alapján – az építőipar hozzáadott értékének előző évhez mért 5,2%-os növekedése 1,2 százalékponttal meghaladja a nemzetgazdasági átlagot.

3.2. Az építőipari termelés

Az építőipari termelés volumene 2004-ben 6,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelés 53%-át kitevő épületek építésének volumene 3,7%-kal elmaradt az előző évitől, ezzel szemben az egyéb építményeké dinamikusan, 21,9%-kal nőtt. A termelés alágazatonkénti vizsgálata alapján megállapítható, hogy a legnagyobb építőipari alágazatban, a szerkezetkész épületek és egyéb építmény építésében a 2003-as visszaesés után ez évben 13,3%-os volumenemelkedés következett be. A másik két alágazatban az előző évi jelentős

19

bővülés nem folytatódott, az épületgépészeti szerelés termelése csupán kismértékben, 0,9%-kal nőtt, a befejező építés volumene pedig 9,2%-kal visszaesett.

2004-ben az épületek építésében az előző évinél jelentősebb arányt képviselt a lakásépítés. Emellett új üdülőfaluk, üdülőparkok épültek, az üdülési szezont meghosszabbító kapcsolódó szolgáltatásokkal (konferenciaközpont, gyógyfürdő) együtt. A túlkínálat ellenére folytatódik a korszerű irodaházak építése főleg bérbeadási céllal, de szerepet kapott – összefüggésben az EU-tagsággal – a nemzetközi nagyvállalatok regionális vállalati központjainak Magyarországra települése, képviseleti irodák nyitása is. Tovább bővült a hipermarketek, a mozikkal, éttermekkel és szabadidős egységekkel épült bevásárlóközpontok és a nagy alapterületű szakáruházak sora nemcsak az agglomerációban, hanem a vidéki nagyvárosokban is, sőt a nagy üzletek kicsinyített másai épültek a kisebb vidéki városokban is. Folytatódtak a városrész-megújulások, a tömbrehabilitációk, a lakásrekonstrukciós program keretében az üzemeltetéshez szükséges energiafelhasználás csökkentését célzó felújítások, a műemléki felújítások. Újabb ipari üzemek elsősorban zöldmezős beruházások keretében jöttek létre. A munkahelyteremtő ipari termelő, feldolgozó üzemek kiépítésében előtérbe került az uniós előírásoknak megfelelő kapacitások létrehozása. Folytatódott a mélygarázsok és a többfunkciós parkolóházak építése. Az egykori iparterületek és laktanyák újra hasznosítása, kármentesítése mellett újabb raktárbázisok, logisztikai központok épültek. Jelentős volt az egészségügyi, oktatási és kulturális intézmények, sport- és szabadidős centrumok, fürdőkomplexumok, szálláshelyek építése, rekonstrukciója. Az idősotthonok, egészségcentrumok építését fellendítette az, hogy az EU–országokból érkezőkre is számítanak.

Az egyéb építmények építésében a tavalyinál nagyobb súlyú volt az új autópályák, autóutak, a városközpontokat tehermentesítő elkerülő utak, a hozzájuk tartozó hidak, műtárgyak építése, felújítása. Megkezdődtek a 4-es metró építéséhez kapcsolódó munkálatok, jelentős repülőtér-rekonstrukciók valósultak meg. Folytatódott a vasúti vonalszakaszok korszerűsítése, az elővárosi közlekedés fejlesztése, a vidéki régiós központokban az ipari parkok bővítése és infrastrukturális fejlesztése, a szennyvízkezelés megoldása a kisebb településeken, vízvezeték rekonstrukciók, távközlési, informatikai fejlesztések. Gyógyulásra és strandolásra alkalmas élményfürdő-medencék, nemzetközi mérkőzésekre alkalmas úszómedencék, gyógyfürdők épültek. A városmegújítások az épületek mellett áthelyeződtek a közművek rekonstrukciójára.

A lakásépítési konjunktúra – a támogatási rendszer előző év végi szigorítása ellenére – 2004-ben tovább erősödött, az év során összesen 43,9 ezer lakást vettek használatba, 23,5%-kal többet, mint az előző évben. A lakásépítés elsősorban a fővárosban növekedett, az új lakások közel egynegyedét (23%-át) Budapesten építették fel. A kivitelezésben tovább nőtt az építőipari vállalkozások szerepe, a használatba vett lakások 63%-át építették, míg lakossági házilagos kivitelezéssel az új lakások 31%-a készült, ami elsősorban a községekben jellemző. A 2004-ben használatba vett 43 913 lakásból 17 514-et értékesítésre építettek, és 662 bérlakás készült az előző évi 1 591-gyel szemben.

20

Az építőipari termelés alakulása negyedévenként (előző év azonos időszaka = 100,0)

Építőipar összesen

Szerkezetkész épület(rész),

egyéb építmény építése

Épületgépészeti szerelés Befejező építés Időszak

2003 2004 2004 I. negyedév 85,7 115,5 131,8 95,6 104,0

II. negyedév 105,7 102,9 106,0 103,0 95,6 III. negyedév 103,1 105,2 110,5 102,4 79,7 IV .negyedév 107,1 107,3 114,4 100,8 90,7

Összesen 102,0 106,8 113,3 100,9 90,8 Az építőipari termelés volumene az első negyedévben – az előző évi kemény tél miatti alacsony bázishoz képest – jelentősen, 15,5%-kal nőtt, amit a szerkezetkész épület(rész), egyéb építmény építése alágazat termelésének nagymértékű növekedése okozott. Az alágazat termelése nemcsak a téli időszakban, hanem a többi negyedévben is az átlagon felül nőtt, mivel az alágazat termelésében meghatározó legnagyobb, legalább 250 főt foglalkoztató szervezetek termelése az előző évi visszaesés után – főleg a gyorsforgalmi úthálózat építésével összefüggésben – jelentősen, 54%-kal bővült. Ugyanakkor az épületgépészeti szerelés alágazat termelési volumene alig emelkedett, a befejező építésé pedig jelentősen visszaesett a tavalyi magas bázishoz mérten.

A termelés régiók szerinti vizsgálata alapján megállapítható, hogy a kevésbé fejlett, de több szabad munkaerővel rendelkező régiók dinamikusabb növekedést értek el, mint a fejlettebb területek vállalkozásai. 2004-ben három régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Közép-Magyarország) az átlagost jóval meghaladóan emelkedett a székhely szerint odatartozó – legalább 5 főt foglalkoztató – építőipari vállalkozások építési tevékenységének volumene. További két régióban (Közép-Dunántúl, Dél-Alföld) szintén nőtt valamelyest a termelés, de a nyugat- és dél-dunántúli régiókban 1–2%-kal elmaradt a tavalyitól.

3.3. Az építőipari árak

Az építőipari szervezetek által végzett munkák költségalapon számított árai 2004-ben átlagosan 4,8%-kal növekedtek az előző évihez képest. Az áremelkedés üteme lassult, 0,9 százalékponttal elmaradt az előző évitől. A csökkenést az okozta, hogy a költségalapú számításban figyelembe vett kereseti index és az építőiparban felhasznált anyagok termelői árai is az előző évinél kisebb ütemben nőttek.

21

Az építőipari árak alakulása, 2004 (előző év = 100,0)

Alágazat 2003 2004

Építőipar összesen 105,7 104,8

Ebből: szerkezetkész épület(rész),

egyéb építmény építése 106,1 105,4

épületgépészeti szerelés 105,1 103,4

befejező építés 104,6 103,2 Az egyes alágazatokban bekövetkezett árváltozások mértéke a korábbiaknál nagyobb szóródást mutat, az átlagosnál magasabb volt az árnövekedés a szerkezetkész épület(rész) egyéb építmény építése alágazatban, ugyanakkor jóval elmaradt az átlagostól az épületgépészeti szerelés és a befejező építés alágazatokban. Az építőipar 2004. decemberi átlagos árszintje 3,6%-kal volt magasabb az előző év decemberinél. 3.4. Az építőipar beruházásai

Az építőipari beruházások volumene – az előzetes számítások alapján – 2004-ben 1,2%-kal haladta meg az előző évit, folyó áron 81,7 milliárd forintot tett ki, ami a nemzetgazdaság összes beruházásának 2%-a. Az építőipari beruházások 39%-át kitevő építési beruházások volumene 15,7%-kal kevesebb volt az előző évinél, ugyanakkor a termelés korszerűsítését közvetlenül segítő gépberuházások volumene 22,5%-kal meghaladta a tavalyit. Az előző évben a gépberuházások visszaesése volt jellemző.

3.5. Az építőipari vállalkozások

Az építési piacot 2004-ben is a vállalkozások magas és továbbra is növekvő száma jellemezte.

2004 végén több mint 95 ezer regisztrált vállalkozás tartozott az építőiparba, 2,6 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A regisztrált vállalkozásoknak az előző évhez hasonlóan 86,5%-a működő vállalkozás, számuk 6,2 ezerrel haladta meg a január 1-jeit. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások száma alig változott, csupán az 50 fő alatti létszám-kategóriákban nőtt a vállalkozások száma, ezen belül is döntően az 5 fő alatti kisszervezetek körében. Az előző évekhez hasonlóan a működő vállalkozások 95%-a 10 főnél kevesebbet foglalkoztat.

22

Az építőipari vállalkozások számának és termelésének alakulása létszám-kategóriák szerint

A működő vállalkozások száma, 2004

A termelési érték megoszlása

(%)

Létszám-kategória

(fő) január 1. december 31. 2003 2004

-4 67 227 72 870 31,2 33,3 5-9 4 922 5 243 8,4 8,8

10-49 3 607 3 807 26,7 23,5 50-249 397 397 19,1 16,4

250 32 29 14,6 18,0

Összesen 76 185 82 346 100,0 100,0 A szervezetszám és a termelés létszám-kategóriánkénti vizsgálata azt mutatja, hogy az 50 fő alatti kisvállalkozások termelésben betöltött domináns szerepe (65,6%) kismértékben visszaesett (0,7 százalékponttal), amit a 250 fő feletti vállalkozások termelésének jelentős bővülése eredményezett.

3.6. A munkavállalók száma és átlagkeresete

Az intézményi munkaügyi statisztikai adatgyűjtés keretében megfigyelt (4 fő feletti létszámot foglalkoztató) építőipari szervezeteknél alkalmazásban álló munkavállalók száma 2004-ben 4,0%-kal haladta meg az előző évit. A létszámnövekedés minden alágazatra jellemző volt, de eltérő mértékben. A munkavállalók kétharmadát foglalkoztató szerkezetkész épület(rész), egyéb építmény építése alágazatban az átlagoshoz közelálló mértékben, az épületgépészeti szerelés alágazatban az átlagost meghaladóan (4,8%-kal), a befejező építés alágazatban 1,3%-kal nőtt a létszám. A 2004-ben alkalmazásban álló 128,5 ezer fő több mint háromnegyedét kitevő fizikai foglalkozásúak létszáma 4,0%-kal, a szellemi foglalkozásúaké 3,9%-kal nőtt. A lakossági munkaerő-felvétel adatai szerint az építőiparban foglalkoztatottak száma 2004-ben 308,7 ezer fő volt (9,1 ezer fővel több, mint az előző évben), ez a nemzetgazdaság egészében foglalkoztatottak 7,9%-a. Ez a létszám egyrészt a folyamatosan szaporodó 5 fő alatti társas vállalkozásoknál és az egyéni vállalkozóknál dolgozók állományából, másrészt az alkalmi jelleggel munkát vállalók más ágazatokhoz képest viszonylag magasabb arányából adódik. Mindezeken túl az építőipari termelést segíti a munkacsúcsokban szerződéses dolgozók alkalmazása, és nem elhanyagolható a közismerten nagymérvű bejelentés nélküli foglalkoztatás szerepe sem. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete az építőiparban 2004-ben 99 765 Ft volt, 6,5%-kal több az előző évinél. A keresetek elmúlt évi emelkedése 2,8 százalékponttal maradt el a nemzetgazdasági átlagtól, így az építőipari ágazat kedvezőtlen bérpozíciója tovább romlott. Az építőipari keresetek színvonala az ágazatok rangsorában az utolsók között van, több mint 28%-kal elmarad a nemzetgazdaság egészére jellemző átlagtól. Ebben természetesen jelentős szerepe van az építőiparban alkalmazott szakképzetlen fizikai

23

foglalkozásúak (betanított és segédmunkások) magas arányának. A havi nettó átlagkereset a bruttóhoz hasonló ütemben (6,6%-kal) nőtt, 71 311 Ft volt 2004-ben.

3.7. A szerződésállomány alakulása

Az építőipari vállalkozások által 2004-ben megkötött új szerződések volumene az előző évinek közel másfélszeresét érte el. Ezen belül az épületek építésére megkötött szerződések volumene alig haladta meg a tavalyit, az egyéb építményeké viszont csaknem megduplázódott. A növekedés a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére kötött nagy értékű szerződésekből ered. A 2004 folyamán megkötött 1880 milliárd Ft összegű új szerződés 63,2%-át egyéb építmények építésére, 36,8%-át épületek építésére kötötték.

Az építőipar 2004. december végi 978 milliárd forintnyi szerződésállományának volumene közel duplája az előző évinek. A szerződésállomány háromnegyede egyéb építmények építésére kötött szerződés. Az összes szerződésállomány 6,9 havi termelésnek felel meg (2003 végén az építőipari vállalkozások 3,8 havi termelést biztosító szerződésállománnyal rendelkeztek). A 2004. év végi szerződésállományt építmény-főcsoportonkénti bontásban vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az épületek építésére 1,7 havi, az egyéb építményekre 5,2 havi szerződésállománnyal kezdte a következő évet az építőipar. A termelés szerződéses ellátottsági adatai kedvezőbbek az előző évinél, különösen az egyéb építmények építése építményfőcsoportban.

24

TÁBLÁZATOK

IPAR

1. Az ipar bruttó termelése és ágazati szerkezetének változása (ág, alág) 25 2. Az ipar bruttó termelése és ágazati szerkezetének változása (ágazat, alágazat,

szakágazat) 26

3. Az ipari termelés megoszlása a vállalkozások létszám–kategóriája szerint, 2004 29

4. Az ipari termelés és megoszlása területi egységek szerint 30

5. Az ipar belföldi értékesítése és ágazati szerkezetének változása 31

6. Az ipar exportja és ágazati szerkezetének változása 32

7. Az ipar összes értékesítése és ágazati szerkezetének változása 33

8. Az ipar értékesítésének volumenindexei 34

9. A belföldi értékesítés megoszlása a vállalkozások létszám-kategóriája szerint,

2004 37

10. Az export megoszlása a vállalkozások létszám-kategóriája szerint, 2004 38

11. Az ipari termelői árak változása, 2004 39

12. A 2003. decemberi ipari termelői árak 40

13. Az ipar beruházásai 41

14. Az ipari beruházások volumenindexei negyedévente, 2004 42

15. Az alkalmazásban állók létszáma a vállalkozásoknál 43

16. A termelékenység alakulása az iparban 44

17. Az alkalmazásban állók átlagkeresete a vállalkozásoknál 45

18. A regisztrált és működő vállalkozások száma az iparban 46

19. Az iparban működő vállalkozások száma létszám-kategóriák szerint,

2004. december 31. 47

20. Az iparban működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint,

2004. december 31. 48

ÉPÍTŐIPAR

21. Az építőipari termelés alakulása 49

22. A regisztrált és működő vállalkozások száma az építőiparban 50

23. Az építőiparban működő vállalkozások száma létszám-kategóriák szerint,

2004. december 31. 51

24. Az építőiparban működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint,

2004. december 31. ______________________________________________ 52

értéke,millió Ft

2004 2003 2004 2003 2004

C Bányászat 71 630 97,0 109,3 0,5 0,5

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 1 962 804 98,8 96,5 13,9 12,6DB Textília, textiláru gyártása 319 860 93,1 97,4 2,3 2,1DC Bőrtermék, lábbeli gyártása 49 568 76,5 82,7 0,4 0,3DD Fafeldolgozás 157 221 103,8 105,4 1,1 1,0DE Papírgyártás, kiadói, nyomdai

tevékenység 501 604 102,7 98,4 3,7 3,2DF Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás,

nukleáris fűtőanyag gyártása 693 069 92,5 111,9 3,7 4,5DG Vegyi anyag, termék gyártása 984 147 107,5 105,5 6,4 6,3DH Gumi-, műanyag termék gyártása 505 221 102,9 106,2 3,4 3,3DI Egyéb nemfém ásványi termék

gyártása 368 138 101,7 100,3 2,6 2,4DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási

termék gyártása 1 206 002 112,3 107,6 7,2 7,8DK Gép, berendezés gyártása 725 465 103,0 105,2 4,9 4,7DL Villamos gép, műszer gyártása 4 241 692 116,5 124,2 25,5 27,3DM Járműgyártás 2 076 388 114,3 108,7 13,8 13,4DN Máshova nem sorolt

feldolgozóipar 159 810 75,6 113,8 1,0 1,0

D Feldolgozóipar 13 950 988 107,1 109,4 89,9 89,8

E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1 516 091 103,5 100,3 9,6 9,8

C,D,E IPAR 15 538 709 106,6 108,4 100,0 100,0

C,D,E IPAR* 16 217 442 106,4 108,3

*/ Az összes vállalkozás adatait tartalmazza.

előző év=100,0 ipar összesen=100,0

1. Az ipar bruttó termelése és ágazati szerkezetének változása(ág, alág)

ÁgazatA bruttó termelés

volumenindexe, szerkezete (folyó áron),

25

értéke,millió Ft

2004 2003 2004 2003 2004

10 Szénbányászat, tőzegkitermelés 7 250 98,8 70,5 0,1 0,011 Kőolaj-, földgázkitermelés,

-szolgáltatás 11 920 101,1 85,3 0,1 0,113 Fémtartalmú ércek bányászata 5 219 91,2 102,6 0,0 0,014 Egyéb bányászat 47 241 95,9 130,6 0,2 0,31511 Húsfeldolgozás, -tartósítás 198 083 96,4 86,8 1,5 1,31512 Baromfihús feldolgozása,

tartósítása 189 065 98,3 103,4 1,3 1,21513 Hús-, baromfihús-készítmény

gyártása 99 568 88,3 147,7 0,5 0,6153 Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 173 913 107,5 88,0 1,4 1,1155 Tejfeldolgozás 220 731 99,1 96,0 1,6 1,41561 Malomipari termék gyártása 84 361 94,9 89,4 0,6 0,5157 Takarmány gyártása 148 240 112,7 92,6 1,0 1,01581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása 94 857 93,9 103,0 0,6 0,61583 Cukorgyártás 79 125 79,5 156,3 0,3 0,51584 Édesség gyártása 85 839 111,3 100,2 0,6 0,61591 Desztillált szeszes ital gyártása 29 880 103,1 98,1 0,2 0,21596 Sörgyártás 85 746 98,5 79,3 0,8 0,61598 Üdítőital gyártása 99 940 100,0 103,9 0,7 0,615 Élelmiszer, ital gyártása 1 905 771 99,4 98,8 13,3 12,316 Dohánytermék gyártása 57 033 87,6 54,8 0,6 0,4174 Konfekcionált textiláru gyártása

(kivéve: ruházat) 27 252 56,9 107,9 0,2 0,2177 Kötött, hurkolt cikkek gyártása 9 994 111,8 91,1 0,1 0,117 Textília gyártása 129 423 87,7 105,3 0,9 0,81822 Felsőruházat gyártása 135 516 106,8 93,9 1,0 0,91823 Alsóruházat gyártása 32 561 74,5 92,4 0,2 0,218 Ruházati termék gyártása;

szőrmekikészítés, -konfekcionálás 190 437 96,7 92,6 1,4 1,2

193 Lábbeligyártás 35 134 73,8 74,4 0,3 0,219 Bőrkikészítés; táskafélék, szíjazat,

lábbeli gyártása 49 568 76,5 82,7 0,4 0,320 Fafeldolgozás, fonottáru gyártása 157 221 103,8 105,4 1,1 1,0211 Papíripari rostanyag, papír gyártása 50 763 105,7 89,0 0,4 0,32121 Papír csomagolóeszköz gyártása 114 676 115,8 99,2 0,9 0,721 Papír, papírtermék gyártása 221 370 103,2 98,4 1,6 1,4221 Kiadói tevékenység 136 638 98,4 100,9 1,0 0,9222 Nyomdai tevékenység 141 056 106,1 96,7 1,0 0,9


2. Az ipar bruttó termelése és ágazati szerkezetének változása(ágazat, alágazat, szakágazat)

A bruttó termelésÁgazat volumenindexe, szerkezete (folyó áron),

26

értéke,millió Ft

2004 2003 2004 2003 2004előző év=100,0 ipar összesen=100,0



22 Kiadói, nyomdai tevékenység, egyéb sokszorosítás 280 234 102,3 98,3 2,0 1,8

232 Kőolaj-feldolgozás 641 717 91,2 108,9 3,4 4,1241 Vegyi alapanyag gyártása 436 287 96,9 105,4 2,7 2,8242 Mezőgazdasági vegyi termék

gyártása 9 653 124,1 93,5 0,1 0,1243 Festék, bevonóanyag gyártása 29 514 97,0 93,8 0,2 0,2244 Gyógyszergyártás 394 944 121,8 108,1 2,6 2,5245 Tisztítószer, testápolási cikk

gyártása 92 743 112,3 106,0 0,6 0,624 Vegyi anyag, termék gyártása 984 147 107,5 105,5 6,4 6,3251 Gumitermék gyártása 123 223 98,3 118,2 0,7 0,8252 Műanyag termék gyártása 381 997 104,3 102,9 2,7 2,525 Gumi-, műanyag termék gyártása 505 221 102,9 106,2 3,4 3,3261 Üveg, üvegtermék gyártása 52 209 96,3 96,9 0,4 0,3264 Égetett agyag építőanyag gyártása 42 700 103,5 97,2 0,3 0,3265 Cement-, mész-, gipszgyártás 59 358 98,5 99,1 0,4 0,4266 Beton-, gipsz-, cementtermék

gyártása 114 030 117,1 96,1 0,8 0,726 Egyéb nemfém ásványi termék

gyártása 368 138 101,7 100,3 2,6 2,4271 Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag

gyártása (ECSC) 274 804 100,4 102,0 1,4 1,8273 Vas, acél egyéb feldolgozása, nem

ECSC-vasötvözet gyártása 13 619 150,8 62,9 0,2 0,12742 Alumíniumgyártás 209 312 115,0 113,3 1,3 1,3275 Fémöntés 61 179 107,1 125,7 0,4 0,427 Fémalapanyag gyártása 613 817 108,2 106,2 3,6 4,02872 Könnyűfém csomagolóeszköz

gyártása 29 528 91,7 95,5 0,2 0,228 Fémfeldolgozási termék gyártása 592 184 116,5 109,0 3,7 3,82932 Egyéb mezőgazdasági gép

gyártása 59 656 71,4 91,8 0,5 0,42971 Háztartási villamos készülék

gyártása 111 804 110,2 98,6 0,8 0,729 Gép, berendezés gyártása 725 465 103,0 105,2 4,9 4,73002 Számítógépgyártás 487 416 110,1 100,1 3,5 3,130 Iroda-, számítógépgyártás 499 545 110,9 100,7 3,6 3,2311 Villamos motor, áramfejlesztő

gyártása 83 156 113,6 119,8 0,5 0,5312 Áramelosztó, -szabályozó készülék

gyártása 152 317 106,0 122,5 0,9 1,0313 Szigetelt vezeték, kábel gyártása 57 219 109,8 110,7 0,4 0,4

27

értéke,millió Ft

2004 2003 2004 2003 2004előző év=100,0 ipar összesen=100,0



315 Világítóeszköz gyártása 355 792 83,5 125,8 2,1 2,33161 Máshova nem sorolt motor-,

járművillamossági cikk gyártása 288 281 114,4 106,9 1,9 1,931 Máshova nem sorolt villamos gép,

készülék gyártása 1 060 666 73,8 115,0 6,6 6,8321 Elektronikai alkatrész gyártása 412 886 155,3 167,1 1,9 2,7322 Ipari híradás-technikai termék

gyártása 123 967 79,2 134,6 0,7 0,8323 Híradás-technikai fogyasztási cikk

gyártása 2 009 743 174,0 130,8 11,9 12,932 Híradás-technikai termék, készülék

gyártása 2 546 596 162,4 135,7 14,5 16,433 Műszergyártás 134 886 108,8 112,3 0,8 0,9341 Közúti gépjármű gyártása 1 365 584 111,8 105,7 9,5 8,8343 Közútijármű-motor, -alkatrész

gyártása 573 150 120,0 114,1 3,6 3,734 Közúti jármű gyártása 1 980 529 114,0 108,6 13,2 12,735 Egyéb jármű gyártása 95 859 121,3 111,0 0,6 0,6361 Bútorgyártás 107 227 76,2 108,9 0,7 0,736 Bútorgyártás; máshova nem sorolt

feldolgozóipari termék gyártása 144 793 75,8 109,8 0,9 0,9401 Villamosenergia-termelés,

-elosztás 719 962 101,0 98,6 4,9 4,6402 Gázgyártás, -elosztás 557 242 107,5 101,8 3,2 3,6403 Gőz-, melegvízellátás 149 414 105,6 104,9 0,9 1,040 Villamosenergia-, gáz-, gőz-,

melegvízellátás 1 426 618 103,7 100,4 9,0 9,241 Víztermelés, -kezelés, -elosztás 89 473 100,5 97,2 0,6 0,6

C,D,E IPAR 15 538 709 106,6 108,4 100,0 100,0

C,D,E IPAR* 16 217 442 106,4 108,3


28

(%)5-9 10-19 20-49 50-249 250 Összesen

és nagyobb

C Bányászat 2,1 10,0 20,7 29,2 38,1 100,0

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 1,1 1,8 8,8 28,0 60,3 100,0DB Textília, textiláru gyártása 3,2 5,8 8,1 30,5 52,3 100,0DC Bőrtermék, lábbeli gyártása 2,4 13,8 5,8 31,7 46,3 100,0DD Fafeldolgozás 8,9 10,8 14,4 29,4 36,5 100,0DE Papírgyártás, kiadói, nyomdai

tevékenység 5,8 6,8 12,5 36,0 38,8 100,0DF Kokszgyártás, kőolaj-

feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása 0,0 0,0 5,3 2,4 92,2 100,0

DG Vegyi anyag, termék gyártása 0,3 1,0 3,3 13,7 81,7 100,0DH Gumi-, műanyag termék

gyártása 3,3 4,6 11,4 43,6 37,1 100,0DI Egyéb nemfém ásványi termék

gyártása 2,9 5,0 4,0 45,4 42,8 100,0DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási

termék gyártása 4,5 6,9 11,9 29,2 47,6 100,0DK Gép, berendezés gyártása 3,4 4,3 5,9 32,0 54,4 100,0DL Villamos gép, műszer gyártása 0,5 0,8 1,5 6,1 91,1 100,0DM Járműgyártás 0,2 0,4 0,9 5,0 93,6 100,0DN Máshova nem sorolt

feldolgozóipar 7,3 9,2 16,0 41,4 26,2 100,0

D Feldolgozóipar 1,6 2,4 5,2 17,5 73,3 100,0

E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 3,2 2,7 1,3 13,3 79,5 100,0

C,D,E IPAR 1,8 2,5 4,8 17,1 73,8 100,0

3. Az ipari termelés megoszlása a vállalkozások létszám-kategóriája szerint,2004

Ágazatfő között

29

Területi egység értéke,millió Ft

2004 2003 2004 2003 2004

Budapest 2 430 860 105,2 104,6 16,0 15,6Pest 1 376 593 120,2 107,4 8,8 8,9Közép-Magyarország 3 807 453 110,1 103,8 24,8 24,5

Fejér 1 379 073 80,6 102,5 9,2 8,9Komárom-Esztergom 1 877 469 150,7 124,3 11,0 12,1Veszprém 459 121 105,7 109,0 3,0 3,0Közép-Dunántúl 3 715 663 107,6 113,1 23,2 23,9

Győr-Moson-Sopron 1 572 589 107,7 106,5 10,7 10,1Vas 604 601 112,4 99,5 4,3 3,9Zala 700 946 108,3 118,0 4,3 4,5Nyugat-Dunántúl 2 878 136 108,9 107,2 19,3 18,5

Baranya 258 173 100,8 95,3 1,8 1,7Somogy 465 084 118,7 116,8 2,9 3,0Tolna 206 106 86,3 100,9 1,4 1,3Dél-Dunántúl 929 362 104,2 106,1 6,1 6,0

Borsod-Abaúj-Zemplén 982 526 102,3 116,2 5,6 6,3Heves 426 245 99,3 115,3 2,5 2,7Nógrád 171 154 105,6 108,3 1,1 1,1Észak-Magyarország 1 579 925 101,8 114,9 9,2 10,2

Hajdú-Bihar 512 090 103,9 110,3 3,2 3,3Jász-Nagykun-Szolnok 527 778 102,3 99,8 3,7 3,4Szabolcs-Szatmár-Bereg 430 007 103,1 101,2 2,9 2,8Észak-Alföld 1 469 874 103,0 102,9 9,8 9,5

Bács-Kiskun 478 403 100,3 107,1 3,1 3,1Békés 292 457 102,7 102,3 1,9 1,9Csongrád 375 084 98,6 103,6 2,4 2,4Dél-Alföld 1 145 945 100,4 103,8 7,4 7,4

Országhatáron kivül 12 350 108,1 100,3 0,1 0,1


4. Az ipari termelés és megoszlása területi egységek szerint

A bruttó termelésvolumenindexe, szerkezete (folyó áron),

30

értéke,millió Ft

2004 2003 2004 2003 2004

C Bányászat 69 038 97,7 107,8 1,0 1,0





termék gyártása 613 398 110,7 90,7 9,4 9,2DK Gép, berendezés gyártása 255 679 95,4 98,9 4,0 3,8DL Villamos gép, műszer gyártása 433 723 111,8 127,0 5,5 6,5DM Járműgyártás 184 108 113,4 93,8 3,1 2,8DN Máshova nem sorolt feldolgozóipar 81 491 66,6 102,2 1,3 1,2



C,D,E IPAR 6 653 027 101,2 99,5 100,0 100,0

C,D,E IPAR* 7 314 954 101,2 99,9


5. Az ipar belföldi értékesítése és ágazati szerkezetének változása

előző év=100,0 ipar összesen=100,0Ágazat

Belföldi értékesítésvolumenindexe, szerkezete (folyó áron),

31

értéke,millió Ft

2004 2003 2004 2003 2004

C Bányászat 2 137 46,9 140,8 0,0 0,0

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 433 820 105,0 104,0 5,3 4,9DB Textília, textiláru gyártása 227 315 91,4 100,0 2,9 2,6DC Bőrtermék, lábbeli gyártása 35 859 76,2 83,3 0,5 0,4DD Fafeldolgozás 80 020 99,9 106,3 1,0 0,9DE Papírgyártás, kiadói, nyomdai




termék gyártása 573 276 111,1 132,6 5,4 6,5DK Gép, berendezés gyártása 462 991 107,4 108,6 5,6 5,3DL Villamos gép, műszer gyártása 3 780 794 117,0 123,5 41,8 43,1DM Járműgyártás 1 889 485 114,2 110,7 22,5 21,5DN Máshova nem sorolt feldolgozóipar 77 787 92,1 128,3 0,8 0,9


E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 14 083 40,5 100,6 0,1 0,2

C,D,E IPAR 8 777 139 110,8 115,8 100,0 100,0

C,D,E IPAR* 8 793 946 110,8 115,7


6. Az ipar exportja és ágazati szerkezetének változása


Az exportÁgazat volumenindexe, szerkezete (folyó áron),

32

értéke,millió Ft

2004 2003 2004 2003 2004

C Bányászat 71 175 95,2 108,6 0,5 0,5





termék gyártása 1 186 674 110,8 107,1 7,2 7,7DK Gép, berendezés gyártása 718 670 102,6 105,0 4,9 4,7DL Villamos gép, műszer gyártása 4 214 517 116,5 123,8 25,6 27,3DM Járműgyártás 2 073 593 114,1 108,9 13,9 13,4DN Máshova nem sorolt feldolgozóipar 159 278 75,8 113,5 1,0 1,0



C,D,E IPAR 15 430 166 106,3 108,1 100,0 100,0

C,D,E IPAR* 16 108 899 106,0 108,0


7. Az ipar összes értékesítése és ágazati szerkezetének változása


Az összes értékesítésÁgazat volumenindexe, szerkezete (folyó áron),

33

Ágazat2003 2004 2003 2004 2003 2004

10 Szénbányászat, tőzegkitermelés 91,1 65,4 128,5 145,5 92,1 68,311 Kőolaj-, földgázkitermelés,

-szolgáltatás 118,7 84,1 19,0 109,2 100,8 84,913 Fémtartalmú ércek bányászata 94,5 98,3 0,0 0,0 94,5 98,314 Egyéb bányászat 93,7 130,6 125,2 158,8 94,2 131,21511 Húsfeldolgozás, -tartósítás 100,8 87,6 83,4 84,4 95,5 86,71512 Baromfihús feldolgozása, tartósítása 99,0 108,0 91,1 100,0 95,6 104,81513 Hús-, baromfihús-készítmény

gyártása 95,0 138,8 57,5 229,0 89,3 147,4153 Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 99,5 98,4 117,1 80,2 106,4 90,4155 Tejfeldolgozás 99,2 98,0 107,1 78,8 100,0 95,81561 Malomipari termék gyártása 91,5 90,2 133,7 84,2 94,4 89,7157 Takarmány gyártása 102,7 85,4 152,7 110,0 112,9 92,21581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása 92,5 98,8 116,9 243,6 93,4 104,21583 Cukorgyártás 88,8 97,0 54,2 255,3 87,7 100,21584 Édesség gyártása 108,3 91,1 114,2 116,8 110,6 101,11591 Desztillált szeszes ital gyártása 102,7 96,3 110,6 154,7 103,0 99,01596 Sörgyártás 100,2 81,8 109,8 4,3 100,5 79,21598 Üdítőital gyártása 99,4 97,4 101,7 528,8 99,4 106,315 Élelmiszer, ital gyártása 97,7 96,0 104,6 104,3 99,2 97,816 Dohánytermék gyártása 83,6 57,1 141,0 82,1 85,9 58,7174 Konfekcionált textiláru gyártása

(kivéve: ruházat) 99,3 100,9 40,2 112,5 58,1 106,5177 Kötött, hurkolt cikkek gyártása 154,1 93,5 91,6 90,9 111,7 92,017 Textília gyártása 99,9 101,2 81,4 107,9 87,5 105,31822 Felsőruházat gyártása 99,0 77,8 108,6 97,9 106,6 94,01823 Alsóruházat gyártása 92,8 100,3 67,1 88,2 72,3 91,318 Ruházati termék gyártása;

szőrmekikészítés, -konfekcionálás 91,2 82,6 97,6 96,0 95,8 92,4193 Lábbeligyártás 78,1 79,8 75,0 73,1 75,9 75,019 Bőrkikészítés; táskafélék, szíjazat,

lábbeli gyártása 82,3 82,9 76,2 83,3 77,9 83,220 Fafeldolgozás, fonottáru gyártása 110,0 103,5 99,9 106,3 104,6 104,9211 Papíripari rostanyag, papír gyártása 95,1 99,8 114,5 84,8 108,9 88,52121 Papír csomagolóeszköz gyártása 118,9 110,3 109,3 76,3 115,7 100,021 Papír, papírtermék gyártása 109,3 104,8 96,9 90,1 103,6 98,5221 Kiadói tevékenység 98,8 101,4 73,2 102,6 98,0 101,5222 Nyomdai tevékenység 106,9 94,2 93,7 156,9 106,3 96,722 Kiadói, nyomdai tevékenység, egyéb

sokszorosítás 102,9 97,4 86,2 134,9 102,3 98,6232 Kőolaj-feldolgozás 89,4 104,2 92,2 110,1 90,2 105,8

8. Az ipar értékesítésének volumenindexei(előző év=100,0)

Az értékesítés volumenindexeibelföldi export összes

34

Ágazat2003 2004 2003 2004 2003 2004



241 Vegyi alapanyag gyártása 97,3 103,0 99,1 104,7 98,2 103,9242 Mezőgazdasági vegyi termék

gyártása 108,2 90,9 128,3 96,6 118,6 93,9243 Festék, bevonóanyag gyártása 94,9 93,7 125,7 94,3 97,1 93,8244 Gyógyszergyártás 97,3 95,0 125,8 118,1 115,5 110,6245 Tisztítószer, testápolási cikk

gyártása 105,9 101,7 123,2 111,2 113,5 106,124 Vegyi anyag, termék gyártása 98,5 99,2 112,2 111,1 105,9 105,9251 Gumitermék gyártása 85,6 127,2 101,6 116,5 98,3 118,4252 Műanyag termék gyártása 109,1 102,8 97,0 104,3 103,5 103,525 Gumi-, műanyag termék gyártása 106,7 104,8 98,5 108,6 102,3 106,8261 Üveg, üvegtermék gyártása 97,0 97,8 96,0 97,7 96,4 97,7264 Égetett agyag építőanyag gyártása 103,5 90,4 99,9 88,0 103,1 90,2265 Cement-, mész-, gipszgyártás 98,3 101,1 95,7 69,3 98,0 98,2266 Beton-, gipsz-, cementtermék

gyártása 118,3 95,4 101,1 93,5 117,4 95,326 Egyéb nemfém ásványi termék

gyártása 102,7 101,2 99,8 92,7 102,0 99,2271 Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag

gyártása (ECSC) 99,8 81,1 79,5 252,7 96,7 101,8273 Vas, acél egyéb feldolgozása, nem

ECSC- vasötvözet gyártása 147,2 57,4 151,7 91,1 148,1 64,82742 Alumíniumgyártás 96,7 98,1 120,3 116,4 114,4 112,5275 Fémöntés 103,1 132,6 108,4 122,7 106,9 125,527 Fémalapanyag gyártása 102,9 81,3 110,2 143,9 106,1 106,12872 Könnyűfém csomagolóeszköz

gyártása 88,9 94,6 92,3 100,0 90,1 96,628 Fémfeldolgozási termék gyártása 118,4 100,4 112,1 120,3 115,9 108,02932 Egyéb mezőgazdasági gép gyártása 83,4 80,7 68,1 97,4 73,1 91,22971 Háztartási villamos készülék 111,5 94,3 109,4 99,0 109,8 98,029 Gép, berendezés gyártása 95,4 98,9 107,4 108,6 102,6 105,03002 Számítógépgyártás 168,1 51,5 105,6 102,8 107,5 100,430 Iroda-, számítógépgyártás 163,7 62,3 106,2 103,0 108,2 101,0311 Villamos motor, áramfejlesztő

gyártása 100,4 122,8 122,8 121,6 117,2 121,9312 Áramelosztó, -szabályozó készülék

gyártása 106,5 115,8 105,2 125,5 105,5 122,9313 Szigetelt vezeték, kábel gyártása 116,1 98,9 108,3 117,3 111,4 109,5315 Világítóeszköz gyártása 83,4 110,0 91,2 123,1 90,7 122,33161 Máshova nem sorolt motor-,

járművillamossági cikk gyártása 131,9 90,9 112,1 108,4 113,8 106,831 Máshova nem sorolt villamos gép,

készülék gyártása 103,9 117,8 71,5 113,6 75,2 114,3

35

Ágazat2003 2004 2003 2004 2003 2004



321 Elektronikai alkatrész gyártása 197,2 295,5 146,7 141,8 153,0 166,0322 Ipari híradás-technikai termék

gyártása 67,6 82,9 86,1 163,4 78,4 133,9323 Híradás-technikai fogyasztási cikk

gyártása 159,7 98,0 173,5 131,3 173,2 130,532 Híradás-technikai termék, készülék

gyártása 118,9 164,8 164,7 133,6 161,3 135,433 Műszergyártás 104,7 110,3 110,5 114,0 107,5 112,1341 Közúti gépjármű gyártása 112,6 80,5 111,3 107,5 111,3 105,9343 Közútijármű-motor, -alkatrész

gyártása 103,4 105,8 122,8 114,5 120,3 113,534 Közúti jármű gyártása 109,8 94,1 114,1 109,8 113,8 108,535 Egyéb jármű gyártása 125,2 92,9 115,2 155,4 121,0 117,6361 Bútorgyártás 68,4 100,4 90,7 120,7 76,3 108,936 Bútorgyártás; máshova nem sorolt

feldolgozóipari termék gyártása 66,0 102,2 93,4 118,9 76,1 109,7401 Villamosenergia-termelés,

-elosztás 103,6 100,0 36,8 68,6 101,0 99,4402 Gázgyártás, -elosztás 107,4 101,1 126,3 399,8 107,4 101,8403 Gőz-, melegvízellátás 105,5 104,7 0,0 0,0 105,5 104,740 Villamosenergia-, gáz-, gőz-,

melegvízellátás 105,1 100,9 40,2 100,7 103,6 100,941 Víztermelés, -kezelés, -elosztás 100,1 97,3 93,5 98,4 100,1 97,3

C,D,E IPAR 101,2 99,5 110,8 115,8 106,3 108,1

C,D,E IPAR* 101,2 99,9 110,8 115,7 106,0 108,0


36

(%)5-9 10-19 20-49 50-249 250 fő Összesen

és nagyobb

C Bányászat 1,7 10,3 20,8 28,2 38,9 100,0








feldolgozóipar 13,9 16,3 21,2 39,9 8,7 100,0



C,D,E IPAR 3,6 4,8 8,4 24,4 58,8 100,0

Ágazatfő között

9. A belföldi értékesítés megoszlása a vállalkozások létszám-kategóriája szerint, 2004

37

(%)Ágazat 5-9 10-19 20-49 50-249 250 fő Összesen

és nagyobb

C Bányászat 13,6 1,3 24,4 46,8 13,8 100,0








feldolgozóipar 0,4 1,8 10,4 42,8 44,7 100,0



C,D,E IPAR 0,4 0,7 2,2 11,6 85,1 100,0

fő között

10. Az export megoszlása a vállalkozások létszám-kategóriája szerint, 2004

38

(2003 = 100,0)Termelőiár- Belföldi Export-

index

C Bányászat 104,9 104,9 103,8

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 106,0 106,8 102,4DB Textília, textiláru gyártása 102,1 102,1 102,1DC Bőrtermék, lábbeli gyártása 102,3 101,4 102,8DD Fafeldolgozás 101,6 102,4 100,8DE Papírgyártás, kiadói, nyomdai

tevékenység 100,1 100,2 99,9DF Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás,

nukleáris fűtőanyag gyártása 118,6 118,1 119,7DG Vegyi anyag, termék gyártása 106,4 109,2 104,2DH Gumi-, műanyag termék gyártása 101,3 101,1 101,4DI Egyéb nemfém ásványi termék

gyártása 102,8 103,8 99,9DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási

termék gyártása 112,4 117,7 105,4DK Gép, berendezés gyártása 101,5 103,5 100,4DL Villamos gép, műszer gyártása 97,1 102,4 96,5DM Járműgyártás 99,8 103,6 99,4DN Máshova nem sorolt feldolgozóipar 101,8 103,6 99,9

D Feldolgozóipar 102,6 107,5 99,6

E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 111,8 111,8 –

C,D,E IPAR 103,5 108,4 99,6

értékesítési árindex

11. Az ipari termelői árak változása, 2004

Ágazat

39

Termelőiár- Belföldi Export-index

C Bányászat 103,1 103,1 101,4

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 102,6 104,1 95,9DB Textília, textiláru gyártása 100,0 102,2 99,2DC Bőrtermék, lábbeli gyártása 100,0 99,5 100,3DD Fafeldolgozás 98,1 101,1 95,1DE Papírgyártás, kiadói, nyomdai

tevékenység 98,8 98,9 98,3DF Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás,

nukleáris fűtőanyag gyártása 122,2 119,9 127,5DG Vegyi anyag, termék gyártása 108,7 110,1 107,7DH Gumi-, műanyag termék gyártása 100,6 103,7 98,1DI Egyéb nemfém ásványi termék

gyártása 101,0 103,1 95,1DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási

termék gyártása 116,9 125,1 105,8DK Gép, berendezés gyártása 98,6 103,5 96,5DL Villamos gép, műszer gyártása 94,9 101,0 94,3DM Járműgyártás 96,1 104,3 95,2DN Máshova nem sorolt feldolgozóipar 100,5 103,3 97,5

D Feldolgozóipar 101,1 107,4 97,3

E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 106,3 106,3 –

C,D,E IPAR 101,6 107,2 97,3

12. A 2004. decemberi ipari termelői árak

értékesítési árindex

(2003. december = 100,0)

Ágazat

40

folyó folyóáron, építés gép áron, építés gép

millió Ft millió Ft

C Bányászat 4 820 16,3 83,7 8 142 25,7 74,3

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 96 785 27,1 71,3 113 708 27,6 69,9

DB Textília, textiláru gyártása 11 560 21,8 78,2 10 965 27,1 72,9DC Bőrtermék, lábbeli

gyártása 1 170 22,5 77,5 4 286 15,5 84,5DD Fafeldolgozás 11 690 26,2 8593,0 7 236 25,2 74,8DE Papírgyártás, kiadói,

nyomdai tevékenység 35 949 29,8 70,2 31 480 18,4 81,6DF Kokszgyártás, kőolaj-

feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása 65 873 66,4 33,6 72 333 55,7 44,3

DG Vegyi anyag, termék gyártása 130 563 20,2 79,8 150 422 25,5 74,5

DH Gumi-, műanyag termék gyártása 49 309 23,6 76,4 37 416 28,9 70,8

DI Egyéb nemfém ásványi termék gyártása 31 515 26,7 72,8 45 241 27,3 72,7

DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 58 751 25,9 74,1 45 046 18,5 81,4

DK Gép, berendezés gyártása 48 836 19,1 80,9 56 698 23,3 76,7DL Villamos gép, műszer

gyártása 145 971 16,0 83,9 177 363 19,1 80,8DM Járműgyártás 114 117 14,5 85,5 158 165 10,4 89,6DN Máshova nem sorolt

feldolgozóipar 6 657 33,3 66,7 9 269 28,6 71,4

D Feldolgozóipar 808 746 24,7 75,1 919 627 23,8 75,8

E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 223 004 56,2 43,8 222 222 48,8 51,2

C,D,E IPAR 1 036 570 31,4 68,4 1 149 991 28,7 71,1

2003 2004

Ágazataránya, % aránya, %

13. Az ipar beruházásai

Az ipar beruházásaiebből ebből

41

2004.I. II. III. IV. I-IV.

C Bányászat 152,2 215,7 39,7 292,8 166,6

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 102,9 121,6 147,2 95,0 115,5DB Textília, textiláru gyártása 101,0 102,7 81,7 94,2 94,3DC Bőrtermék, lábbeli gyártása 60,4 161,2 416,7 743,8 360,3DD Fafeldolgozás 69,1 62,5 59,0 56,6 60,9DE Papírgyártás, kiadói, nyomdai

tevékenység 93,1 100,9 76,1 76,4 87,1DF Kokszgyártás, kőolaj-

feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása 138,9 109,7 125,3 98,7 107,8

DG Vegyi anyag, termék gyártása 175,1 132,9 100,3 95,8 114,3DH Gumi-, műanyag termék

gyártása 80,9 88,8 45,7 105,6 76,1DI Egyéb nemfém ásványi termék

gyártása 108,7 197,7 172,6 111,4 141,7DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási

termék gyártása 126,3 78,6 31,1 88,4 75,5DK Gép, berendezés gyártása 59,8 146,6 144,4 125,5 115,1DL Villamos gép, műszer gyártása 257,9 84,4 122,6 99,6 123,4DM Járműgyártás 102,1 140,3 242,0 104,5 140,7DN Máshova nem sorolt

feldolgozóipar 199,7 132,5 129,4 115,6 136,1

D Feldolgozóipar 131,2 115,4 121,4 99,8 113,4

E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 82,5 110,3 101,3 89,8 96,0

C,D,E IPAR 122,0 114,7 116,4 98,1 109,8

negyedév

14. Az ipari beruházások volumenindexei negyedévente, 2004

Az ipari beruházások volumenindexei,előző év azonos időszaka = 100,0

Ágazat 2004.

42

létszáma,fő

2004 2003 2004

C Bányászat 5 444 98,2 90,4

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 115 831 98,0 91,8DB Textília, textiláru gyártása 75 769 89,5 94,0DC Bőrtermék, lábbeli gyártása 13 668 78,4 76,4DD Fafeldolgozás 22 054 105,7 95,4DE Papírgyártás, kiadói, nyomdai

tevékenység 41 304 111,6 99,0DF Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás,

nukleáris fűtőanyag gyártása 7 046 85,1 85,8DG Vegyi anyag, termék gyártása 32 594 101,0 98,6DH Gumi-, műanyag termék gyártása 36 147 99,5 101,3DI Egyéb nemfém ásványi termék

gyártása 27 225 99,7 96,7DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási

termék gyártása 76 243 103,6 99,7DK Gép, berendezés gyártása 58 699 99,1 96,7DL Villamos gép, műszer gyártása 140 857 97,4 106,7DM Járműgyártás 48 050 105,8 101,5DN Máshova nem sorolt

feldolgozóipar 24 940 91,3 95,4

D Feldolgozóipar 720 426 98,1 97,7

E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 58 329 97,1 96,3

C,D,E IPAR 784 199 98,1 97,6

15. Az alkalmazásban állók létszáma a vállalkozásoknál

létszámváltozásának indexe,előző év = 100,0

Az alkalmazásban állókÁgazat

43

2003 2004

C Bányászat 100,7 121,0

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 99,7 105,1DB Textília, textiláru gyártása 105,6 103,6DC Bőrtermék, lábbeli gyártása 94,0 108,2DD Fafeldolgozás 101,9 110,5DE Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység 97,7 99,4DF Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris

fűtőanyag gyártása 109,7 130,4DG Vegyi anyag, termék gyártása 108,6 107,0DH Gumi-, műanyag termék gyártása 110,5 104,9DI Egyéb nemfém ásványi termék gyártása 102,9 103,6DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 111,8 107,9DK Gép, berendezés gyártása 106,9 108,8DL Villamos gép, műszer gyártása 120,4 116,4DM Járműgyártás 108,6 107,1DN Máshova nem sorolt feldolgozóipar 81,8 119,2

D Feldolgozóipar 110,6 112,0

E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 106,3 104,1

C,D,E IPAR 110,2 111,2

Az egy főre jutó bruttó termelés,előző év = 100,0Ágazat

16. A termelékenység alakulása az iparban

44

összege, összege,Ft Ft

2004 2003 2004 2004 2003 2004

C Bányászat 162 145 107,6 108,8 102 247 110,5 107,5

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 126 941 107,2 108,9 85 117 111,2 107,8DB Textília, textiláru gyártása 77 410 104,2 106,7 59 642 111,9 106,1DC Bőrtermék, lábbeli gyártása 79 468 107,7 109,6 61 148 115,0 108,1DD Fafeldolgozás 84 042 105,4 109,3 62 786 112,6 107,8DE Papírgyártás, kiadói, nyomdai

tevékenység 145 828 106,7 112,5 93 922 110,3 110,8DF Kokszgyártás, kőolaj-

feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása 382 149 130,2 115,6 210 491 127,7 113,2

DG Vegyi anyag, termék gyártása 216 687 107,8 111,2 127 472 108,7 109,4DH Gumi-, műanyag termék

gyártása 138 621 109,0 107,0 91 118 112,8 106,4DI Egyéb nemfém ásványi termék

gyártása 140 022 105,2 108,6 91 129 109,4 107,3DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási

termék gyártása 129 619 108,6 110,6 86 768 113,0 109,3DK Gép, berendezés gyártása 141 563 107,8 111,7 92 514 111,7 109,7DL Villamos gép, műszer gyártása 145 208 108,8 108,9 94 813 112,5 107,4DM Járműgyártás 176 790 109,0 108,5 109 255 111,4 107,3DN Máshova nem sorolt

feldolgozóipar 86 413 102,2 106,7 64 664 109,6 106,2

D Feldolgozóipar 136 505 109,0 110,1 89 710 112,7 108,6

E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 193 364 112,1 110,6 116 813 113,5 109,0

C,D,E IPAR 141 098 109,3 110,1 91 902 112,7 108,5

Ágazat indexe,

17. Az alkalmazásban állók átlagkeresete a vállalkozásoknál

előző év=100,0indexe,

előző év=100,0

A bruttó átlagkereset A nettó átlagkereset

45

Gazdálkodási forma 2003. 2004.január 1. december 31.

Társas vállalkozás 51 766 52 674 41 450 44 709Ebből: jogi személyiségű vállalkozás 29 409 30 562 23 842 26 354 jogi személyiség nélküli vállalkozás 22 357 22 112 17 608 18 355Egyéni vállalkozás 38 929 36 806 32 843 31 613

Vállalkozások összesen 90 695 89 480 74 293 76 322

december 31.

18. A regisztrált és működő vállalkozások száma az iparban

Regisztrált vállalkozások Működő vállalkozások2004.

46

4 fő 5-9 10-19 20-49 50-249 250 főés és Összesen

kisebb* nagyobb

C Bányászat 374 54 52 42 21 4 547

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 5 090 865 725 576 336 87 7 679

DB Textília, textiláru 6 862 638 428 401 284 62 8 675DC Bőrtermék, lábbeli

gyártása 690 74 70 100 70 17 1 021DD Fafeldolgozás 4 899 550 320 203 66 11 6 049DE Papírgyártás, kiadói,

nyomdai tevékenység 8 312 639 354 215 110 26 9 656DF Kokszgyártás, kőolaj-

feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása 3 1 – 1 1 2 8

DG Vegyi anyag, termék gyártása 506 110 82 61 59 24 842

DH Gumi-, műanyag termék gyártása 1 708 332 267 203 129 26 2 665

DI Egyéb nemfém ásványi termék gyártása 2 260 272 154 112 80 20 2 898

DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 8 854 1 121 812 544 276 30 11 637

DK Gép, berendezés gyártása 6 013 514 348 254 210 46 7 385

DL Villamos gép, műszer gyártása 6 657 528 296 227 191 107 8 006

DM Járműgyártás 570 78 69 68 63 54 902DN Máshova nem sorolt

feldolgozóipar 6 483 526 296 198 101 15 7 619

D Feldolgozóipar 58 907 6 248 4 221 3 163 1 976 527 75 042

E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 407 60 48 64 98 56 733

C,D,E IPAR 59 688 6 362 4 321 3 269 2 095 587 76 322

*/ Az ismeretlen létszámú szervezetekkel együtt.

2004. december 31.

Ágazatfő között

19. Az iparban működő vállalkozások száma létszám-kategóriák szerint,2004. december 31.

47

Jogi Jogiszemélyi- személyi- Egyéni Vállal-

ségű ség vállal- kozástársas kft. rt. nélküli kozás össze-vállal- társas vál- senkozás lalkozás

C Bányászat 409 395 9 101 37 547

DA Élelmiszer, ital, dohány gyártása 3 337 3 060 200 1 211 3 131 7 679

DB Textília, textiláru 2 178 2 061 57 1 997 4 500 8 675DC Bőrtermék, lábbeli

gyártása 370 339 7 197 454 1 021DD Fafeldolgozás 1 640 1 593 16 1 319 3 090 6 049DE Papírgyártás, kiadói,

nyomdai tevékenység 3 923 3 827 78 3 971 1 762 9 656DF Kokszgyártás, kőolaj-

feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása 7 6 1 1 – 8

DG Vegyi anyag, termék gyártása 587 526 52 180 75 842

DH Gumi-, műanyag termék gyártása 1 329 1 286 28 640 696 2 665

DI Egyéb nemfém ásványi termék gyártása 1 003 964 35 656 1 239 2 898

DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 4 089 3 959 70 2 747 4 801 11 637

DK Gép, berendezés gyártása 2 142 2 058 60 1 384 3 859 7 385

DL Villamos gép, műszer gyártása 2 512 2 410 74 1 869 3 625 8 006

DM Járműgyártás 464 441 17 194 244 902DN Máshova nem sorolt

feldolgozóipar 1 743 1 698 31 1 793 4 083 7 619

D Feldolgozóipar 25 324 24 228 726 18 159 31 559 75 042

E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 621 537 73 95 17 733

C,D,E IPAR 26 354 25 160 808 18 355 31 613 76 322

2004. december 31.

20. Az iparban működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint,

Ágazat

Ebből

2004. december 31.

48

Alágazat2003 2004 2003 2004

Építőipar összesen 1 526 043 1 699 567 102,0 106,8Ebből: szerkezetkész épület(rész), egyéb építmény építése 884 172 1 052 013 90,8 113,3 épületgépészeti szerelés 376 816 392 926 118,1 100,9 befejező építés 179 322 167 346 121,2 90,8

21. Az építőipari termelés alakulása

Az építőipari termelés

értéke, millió Ftvolumenindexe, előző év=100,0

49

Gazdálkodási forma 2003. 2004.január 1. december 31.

Társas vállalkozás 42 789 45 521 33 440 38 624Ebből: jogi személyiségű vállalkozás 19 958 22 099 16 060 19 247 jogi személyiség nélküli vállalkozás 22 831 23 422 17 380 19 377Egyéni vállalkozás 49 764 49 673 42 745 43 722

Vállalkozások összesen 92 553 95 194 76 185 82 346

december 31.

22. A regisztrált és működő vállalkozások száma az építőiparban

Regisztrált vállalkozások Működő vállalkozások2004.

50

4 fő 5-9 10-19 20-49 50-249 250 főés és Összesen

kisebb* nagyobb

Építőipar 72 870 5 243 2 595 1 212 397 29 82 346Ebből:szerkezetkész épület(rész), egyéb építmény építése 27 790 2 835 1 524 827 292 23 33 291épületgépészeti szerelés 23 701 1 322 619 228 67 5 25 942befejező építés 17 435 773 272 81 18 – 18 579

*/ Az ismeretlen létszámú szervezetekkel együtt.

Ágazatfő között

23. Az építőiparban működő vállalkozások száma létszám-kategóriák szerint,2004. december 31.

51

Jogi Jogiszemélyi- személyi- Egyéni Vállal-

ségű ség vállal- kozástársas kft. rt. nélküli kozás össze-vállal- társas vál- senkozás lalkozás

Építőipar 19 247 18 685 212 19 377 43 722 82 346Ebből:szerkezetkész épület(rész), egyéb építmény építése 11 303 10 849 161 8 502 13 486 33 291épületgépészeti szerelés 4 659 4 598 31 5 654 15 629 25 942befejező építés 2 049 2 023 7 3 975 12 555 18 579

24. Az építőiparban működő vállalkozások száma

Ebből

2004. december 31.gazdálkodási forma szerint,

Ágazat

52

53

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

Az adatok forrása Évközi adatok: a havi iparstatisztikai, építőipari, munkaügyi statisztikai jelentés, az ipari termékek és szolgáltatások árjelentése, a negyedévi beruházásstatisztikai jelentés, a KSH számjelnyilvántartása (jogi személyiségű vállalkozások), az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adóalany-nyilvántartása (jogi személyiség nélküli vállalkozások, egyéni vállalkozások).

A 2004. évi adatok az évközi adatgyűjtésből származnak. Az évközi adatgyűjtés adatai előzetesek, ezek véglegesítése az éves jelentések feldolgozása után történik.

A 2004 előtti évek adatai: az éves statisztikai jelentések. A kiadványban használt éves mutatók és fogalmak leírása a KSH „Ipari és építőipari statisztikai évkönyv” című kiadványa módszertanában találhatók meg.

Az adatszolgáltatók köre A szövegben az ipar egészére és az építőiparra közölt termelési és értékesítési adatok valamennyi ipari, illetve építőipari vállalkozás adatát tartalmazzák, részben teljes körű (49 fő felett), részben reprezentatív megfigyelés (5-49 fő között), részben egyéb adatforrások alapján készült becslések (5 fő alatt) összegzéseként.

Az alágak, ágazatok, alágazatok, szakágazatok szövegközi és információs táblázatokba közölt adatai az 4 fő feletti létszámú vállalkozásokra vonatkoznak.

A fontosabb fogalmak, mutatók IPAR

Ipari termelés: az iparba sorolt vállalkozások ipari tevékenységének (bruttó) termelési értéke, amely a nettó árbevételnek a saját termelésű ipari készletek állományváltozásával korrigált összege.

Termelékenység: a vállalkozásoknál az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés változását mérő mutató, amelyet a termelési volumenindex és a létszámindex hányadosaként számítunk.

Összes értékesítés: azonos az iparba sorolt vállalkozások ipari tevékenységből származó nettó árbevételével.

Belföldi értékesítés: a belföldön értékesített saját termelésű, illetve alvállalkozók bevonásával előállított ipari termékek és a belföldön teljesített ipari szolgáltatások értéke. A belföldi értékesítés árbevételének elszámolása szempontjából belföld a Magyar Köztársaság területe. A belföldi értékesítés árbevételeként számoljuk el a vámszabad területen lévő vállalkozásnak történő értékesítés értékét, továbbá a vámszabad területen lévő vállalkozásnál a belföldi vállalkozásnak történő értékesítés értékét is.

Export: a saját termelésű, illetve az alvállalkozók bevonásával előállított ipari termékek külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, valamint külföldön történő értékesítésének, továbbá a külföldön végzett ipari szolgáltatásnak a teljesítéskori forintértékét foglalja magába, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, importbeszerzéssel vagy forintban egyenlítik ki. Az exportárbevétel elszámolása szempontjából külföldnek a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület minősül.

54

Rendeltetési csoportosítás: 1998-tól a rendeltetési csoportok az Európai Unió előírásai szerint a szakágazatok csoportosítása útján jönnek létre, és három főcsoportra, valamint négy alcsoportra oszlanak.

Területi adatok: olyan megyei adatok, amelyek telephelyre vonatkoznak, azaz arra a megyére, ahol a termelő tevékenység ténylegesen folyik (tehát nem a vállalkozás székhelye szerinti adatok). A területi adatokat – a megfigyelési rendszer és a becslési eljárás következtében – az adatok megbízhatósága érdekében csak az ipar egészére határozzuk meg.

Ipari termelési és értékesítési volumenindexek: az iparba sorolt vállalkozások (bruttó) termelési értéke, illetve az értékesítés nettó árbevétele tárgyidőszaki árszinten kifejezett, összehasonlító áras adataiból Paasche-súlyozással számított mutatók. Az ipari termelési és értékesítési volumenindexek az ipari termelési érték, illetve az értékesítési árbevétel árváltozástól megtisztított változását tükrözik.

Az ipari termékek és szolgáltatások árindexe: az iparba sorolt gazdasági szervezetek által előállított és értékesített termékek, valamint szolgáltatások árváltozását tükrözi. A termelőiár-index a belföldi értékesítés és az export árindexeinek súlyozott átlaga.

ÉPÍTŐIPAR

Saját építőipari termelés: a saját állományba tartozó, valamint a szerződéses munkavállalókkal, saját vagy bérelt gépekkel végzett tevékenység, amely új építmények építésére, meglevő építmények bővítésére, átalakítására, bontására, illetve fenntartására irányul.

Építőipari szerződésállomány: az építőipari szervezetek által a fővállalkozókkal megkötött, az építőipari termelés körébe tartozó munkákra vonatkozó szerződések, illetve az építőipari szervezethez írásban beérkezett és általa visszaigazolt megrendelések összege.

Az építőipari tevékenység árindexe: költségalapú becsléssel készül, amelyhez az építőiparban felhasznált anyagok termelői árának és az ágazatban dolgozók keresetének változását vesszük figyelembe.

BERUHÁZÁSOK

Beruházási tevékenység: a tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, előállítása, a meglévő tárgyi eszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, felújítása, az elhasználtak pótlása az erdőnevelési, erdőfenntartás és erdőfelújítási munkák kivételével, valamint az üzembehelyezésig, a raktárba történő beszállításig végzett mindazon tevékenység, amely az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható. A beruházási tevékenység számbavétele teljesítményértéken történik.

Beruházások volumenindexe: a beruházási teljesítményérték tárgyidőszaki árszinten kifejezett összehasonlító áras adataiból Paasche-súlyozással számított mutató, amely a beruházási teljesítményérték árváltozástól megtisztított változását tükrözi.

MUNKAÜGYI MUTATÓK

Alkalmazásban állók a munkáltatóval főállású, 5 munkanapot meghaladó (1999-től a munkaszerződés szerint legalább 60 teljesített munkaóra) időtartamú munkaviszonyban álló személyek, beleértve a bedolgozói jogviszonyban állókat, valamint a gazdasági társaságok és szövetkezetek azon tagjait, akiknek tagsági viszonya egyuttal munkavégzési kötelezettséggel is jár. Alkalmazásban állónak tekintendők a nyugdíjuk (járadékuk) szüneteltetése nélkül foglalkoztatott nyugdíjasok (járadékosok) is. Az alkalmazásban állók statisztikai állományi létszáma magába foglalja a munkáltatóval főállású, munkavégzésre irányuló jogviszonyban

55

álló személyeket, a munkából meghatározott okokból távollevők kivételével (szülési szabadság, a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülő személyek, sorkatonai szolgálat, 1998-ig a három hónapot, 1999-től egy hónapot meghaladó, fizetés nélküli szabadság, betegség stb.), valamint a munkajogi állományi létszámba nem tartozó, de meghatározott feltételekkel a munkáltatónál folyamatosan munkát végzők (pl. szünidős diákok, más munkáltatótól kölcsönvett munkavállalók, stb).

Teljes munkaidőben foglalkoztatott az alkalmazásban állók közül az a munkavállaló, akinek a kötelező (napi, heti, havi vagy évi) munkaideje azonos a törvényben meghatározott, az adott munkáltatónál általánosan jellemző munkaidővel.

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére fizetett keresettömeg egy főre jutó havi átlaga. A bruttó kereset a személyi jövedelemadót, a munkavállaló által fizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a munkavállalói járulékot is tartalmazó alapbér és egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) összege.

Nettó átlagkereset: a gazdálkodó szervezetenkénti bruttó átlagkeresetből a mindenkori munkavállalói járulék, a személyi jövedelemadó, valamint az egészségbiztosítási és nyugdíj járulék levonásával számított adat.

VÁLLALKOZÁSOK

Regisztrált vállalkozás: a megfigyelés időpontjában adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező, adószámmal rendelkező vállalkozás.

Működő vállalkozás: az a vállalkozás, amely a tárgyévben, illetve az előző év során adóbevallást (társasági nyereségadó, általános forgalmi adó stb.) nyújtott be, illetve statisztikai adatszolgáltatást teljesített, valamint az, amely a tárgyévben, illetve az azt megelőző év során alakult.

STATISZTIKAI NÓMENKLATÚRÁK

A hierarchiaszintek megkülönböztetésére használt elnevezések a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében (TEÁOR ’03):

Hierarchiaszint Jelölés

1.

(nemzet)gazdasági ág

alág

1 betű

2 betű

2. ágazat 2 számjegy

3. alágazat 3 számjegy

4. szakágazat 4 számjegy

56

A hierarchiaszintek kapcsolata az iparban: Ág, alág Ágazat Ág,

alág Ágazat Ág, alág Ágazat

C 10-14 DF 23 DL 30-33 DA 15-16 DG 24 DM 34-35 DB 17-18 DH 25 DN 36-37 DC 19 DI 26 D 15-37 DD 20 DJ 27-28 E 40-41 DE 21-22 DK 29

Documents

AZ IPAR ÉS AZ ÉPÍTŐIPAR 2004. ÉVI TEVÉKENYSÉGEmek.oszk.hu/07100/07183/07183.pdf · 2009-06-30 · 6 2. Az ipar 2004. évi tevékenysége 2.1. A termelés és a termelési szerkezet