1

Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium

___________________________________________________________________________

Az idegen nyelv tantárgy szakiskolai helyi tanterve

Készült az 20/2010 (V. 11.) OM rendelettel módosított 17/2004. (V. 20.) OM rendelettel kiadott kerettanterv alapján, a Kamarai tájékoztató

(Pécs, 2011, 02. 08.) 1. számú melléklete figyelembe vételével

A kerettanterv javasolt óraszámai

9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam összesen

heti éves heti éves heti éves

3 108 - - - - 3 108

Készítette az idegen nyelvi munkaközösség

A tantárgy helyi tantervének óraszámai

9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam összesen

heti éves heti éves heti éves

2 72 - - - - 2 72

A kerettanterv által javasolt óraszámokon felüli idő csak gyakorlásra, a tananyag elmélyítésére fordítható

2

9. évfolyam

Tematikai egység címe órakeret

A körülöttünk lévő világ 21 óra

Én és a világ 40 óra

Kommunikáció 8 óra

Szabadsáv 3 óra

3

Helyi tanterv előrehozott képzéshez

IDEGEN NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ

ANGOL ÉS NÉMET NYELV

Bevezetés

Mai világunkban sok területen nélkülözhetetlen valamely idegen nyelv, leginkább az angol és német bizonyos szintű ismerete, használata.

Hazánkban azonban még mindig kevesebben beszélnek idegen nyelveket, mint sok európai országban, pedig sokan tanulnak/tanultak valamilyen

nyelvet. A szakképzésben is jó eséllyel találkozhatunk olyan diákokkal, akik (bár legtöbbjük több évig járt valamilyen nyelvórára) nem

kommunikálnak az általuk tanult nyelven. Pedig egy idegen nyelv valamilyen szintű ismerete erősíti a munkaerő-piaci esélyeket, növeli az

információhoz való hozzáférés lehetőségeit, és szélesíti, árnyalja az emberek világképét, gondolkodását, kapcsolati lehetőségeit.

E kerettanterv célja, képessé tenni a diákokat arra, hogy hétköznapi helyzetekben magabiztosan kommunikáljanak angolul / németül. Nem

törekszik összetett nyelvtani formák és anglicizmusok / germanizmusok elsajátíttatására, sokkal inkább arra, hogy azt a nyelvismeretet, amelyet a

diákok ennyi idő alatt el tudnak/tudtak sajátítani, a kommunikációs helyzetnek megfelelően képesek legyenek alkalmazni is. Ennek érdekében a

témakörök, témák a diákokról szólnak, az ő tapasztalataikból, érdeklődésükből, világukból indulnak ki.

A nyelvtani követelményeket minimálisra szorítottuk. Ezzel nem azt akarjuk közvetíteni, hogy a nyelvtan nem lényeges, hanem azt, hogy sokkal

lényegesebb, ha valaki a gyakorlatban is tud alkalmazni néhány alapelemet, minthogy halvány emlékei legyenek azokról. Ebből következően az

egyes témáknál csak azokat a nyelvtani jelenségeket soroltuk fel, amelyek az adott témához kapcsolva jól megtaníthatók, gyakorolhatók,

ismételhetők. Ez természetesen nem zárja ki, hogy ennél összetettebb elemeket is használjunk a csoport és a diákok tudásszintjének megfelelően.

A kerettantervben előforduló valamennyi téma és tartalom (szókincs, nyelvtani jelenség, kommunikációs helyzet) bármelyik angol vagy német

nyelvi tankönyv kezdő vagy középhaladó szintű kötetében megtalálható. A kerettantervben nem teszünk konkrét ajánlásokat arra, hogy a tanár

hogyan prezentálja a nyelvtani jelenségeket, mert míg egyes csoportokban most kell megtanítani, más csoportokban esetleg csak ismételni kell

azokat. Viszont számos gyakorlatot mutatunk be arra, hogyan aktivizálhatjuk a diákokat a témakörnek, témának, tartalomnak megfelelően, és

hogyan tehetjük lehetővé, hogy aktív módon tanuljanak, ami elengedhetetlen a hosszú távú emlékezethez és az elsajátított elemek használatához.

Fontosnak tartjuk, hogy a diákok folyamatosan kommunikáljanak egymással: párban, csoportban, osztályszinten. Ez (1) lehetővé teszi, hogy az

adott téma „élővé” váljon: a diákok megszokják, hogy amit megtanulnak, azt használniuk is kell; (2) lehetővé teszi, hogy különböző

helyzetekben használják a nyelvet (mindig vannak olyan tanulók, akik eleinte szívesebben beszélnek szűkebb körben, párban vagy csoportban,

semmint az egész osztály előtt); (3) motiválja a diákokat: sokan azért szeretnek iskolába járni, mert jó együtt lenni, beszélgetni a társakkal. Az

idegennyelv-oktatásban jól lehet használni ezt a motivációs erőt.

Tudatában vagyunk annak, hogy az egyes nyelvi csoportok szintje eltérő, illetve az adott csoportba kerülő diákok nyelvi háttere is nagy

különbségeket mutathat. Ezért egy-egy témakörnél – mint ahogy azt már említettük – csak a minimális nyelvtani vagy kommunikációs elemeket

4

soroljuk fel. Természetesen ez azt jelenti, hogy a korábban tanult elemeket, szavakat és fordulatokat is alkalmazniuk kell. Kezdő/újrakezdő

csoportok esetében ezért javasoljuk a kerettantervben megadott sorrend megtartását, magasabb szintű csoportok esetén természetesen a megadott

tartalom a csoportjellemzőknek megfelelően bővíthető, illetve az egyes témák, témakörök sorrendje felcserélhető. A szókincs tekintetében sem

adunk meg – a különböző nyelvi szintek miatt – konkrét szólistát: a cél az, hogy az adott témakörön belül minden diák és csoport saját

hátterének, képességeinek megfelelően fejlessze szókincsét. A tevékenységek kiválasztásakor is fontos szempont volt, hogy olyan feladatok

kerüljenek a kerettantervbe, amelyek – akár egy csoporton belül is – több nyelvi szinten megvalósíthatók.

5

6

7

8

9

10

11

d) Az életem 4 óra

Szókincs: 1. napi rutin 2. időpontok (pl. óra)

Nyelvtan:

3. egyszerű múlt idő

1. A diákok leírják egy átlagos

hétköznapjukat. Megkérdezik párjukat,

hogy mikor mit csinálnak.

2. Színes ábrát (pl. kördiagramot)

készítenek arról, hogy mivel mennyi időt

töltenek egy átlagos napon. Ábrájukat

csoportban bemutatják egymásnak. 3. Egyszerű rajzokat készítenek arról,

mit csináltak előző nap, és a rajzok

segítségével elmondják egymásnak.

Visszatérnek az 1. feladathoz, és

párosítják a jelen és múlt idejű igéket. 4. Cédulákat húznak, amelyekre

tevékenységek vannak felírva, és

megkérdezik párjukat: When did you last

…?. 5. Párban dolgozva felírják az

évszámokat születési évüktől az adott

évig. Minden évről mondanak valamit,

hogy mi történt velük akkor. Ezután

12

keresnek egy másik párt, és velük

közösen készítenek „közös történelmet”

(pl. In 1998 Mari moved to Cegléd). 6. A tanár ismeretlen emberek képét

függeszti a táblára. A diákok megnézik a

fényképeket, és kiválasztanak egyet-

egyet. Egyes szám első személyben

beszélnek ennek az embernek az életéről.

A többiek kitalálják, melyik képről lehet

szó.

7. Minden diák külön cédulákra írja

nyolc híresség/kitalált, de ismert személy

nevét. A cédulákat összehajtják, és egy

kupacba teszik. Két vagy három

csoportban játszanak. Az egyik csoport

egyik tagjának két perce van arra, hogy

egymás után minél több nevet

elmagyarázzon a csoportjának. A csoport

tagjai találgatnak vagy passzolhatnak. Két

perc után a másik csoport következik.

Mindenki sorra kerül. 8. Csoportban dolgozva mindegyik diák

külön cédulára ír három-négy olyan

kérdést, amelyet egy hírességtől

megkérdezne. A cédulákat középre teszik.

Az egyik diák kigondol egy hírességet,

majd neki tetsző sorrendbe rendezi a

kérdéseket, és megválaszolja őket. A

többiek kitalálják, kiről van szó. Ezután

más lesz a híresség, a kérdések maradnak.

9. Mindenki rajzolj egy kis képet (lehet

egy tárgy vagy egy cselekvés). kitalálnak

egy közös mesét egy közösen elnevezett

alakról úgy, hogy valaki elkezdi az ő

képével, majd bárki folytathatja, aki úgy

13

gondolja, hogy a rajza segítségével tovább

tudja fűzni a történetet. Fontos, hogy

mindenkire sor kerüljön. Utólag

csoportban megpróbálják leírni az egész

történetet.

14

15

16

17

18

19

Maros - Start Neu, tankönyv (+ munkafüzet)