Az emberi test síkjai és irányai

Síkok

FrontalisSagittalis

Horizontalis

Frontalis

Sagittalis

Horizontális

Irányok

Medialis: a test középvonalához közelebb eső

Lateralis: test középvonalától távolabb eső

Irányok

Superior: fölső

Inferior: alsó

Cranialis: fej felőli

Caudalis: „farok felőli”

Irányok

Anterior: elülső

Posterior: hátulsó

Ventralis: has felőli

Dorsalis: hát felőli

Irányok

Dexter: jobb

Sinister: bal

Irányok

Superficialis: felszínes

Profundus: mély

Irányok

Proximalis: közeli

Distalis: távoli

A szájüreg irányai, a fogak felszínei

Felső- és alsó fogív

A fogsor

A fogak általános felépítése

1. Korona (corona dentis)Anatómiai és klinikai korona (zománc/szabadon

álló)A koronát zománc (enamelum/subst. adamantina)

borítja 1 mm-0,5 mmSzíne kékesfehér v sárgás, idővel elszíneződhat

(dohányzás!)Elülső fogak rágóéli harmada világosabb, mint a

nyakiAlsó fogak a felsőknél világosabbakKorona-gyökér anatómiai határ a zománc-cement

határ

2. FognyakGyökér fogmederből (alveolus) kiemelkedő, kissé

befűződött része a korona és a gyökér találkozásánál.

A gingiva szorosan körülveszi

3. GyökérAlveolusba csapszerűen illeszkedikKívülről a cement borítjaFénytelen, sárgás színGyökér és alv. Csontsz. között gyökérhártya (lig.

peridontale, Sharpey-f rostok)1-, 2- v 3gyökerű fogakDentin (subst. eburnea), fő állomány Fogüreg (cavum dentis), fogbél (pulpa)Gyökércsatorna (can. radicis. dent.), foramen

apicale

Fogak jelölése

Zsigmondy-kereszt/Palmer (1861)

FDI-rendszer

Mühlreiter-féle anatómiai jelek

Szögletjel

A szögletjel a metszőfogaknál érvényesül: a metszők incizális élei meziálisan egy élesebb szögben találkoznak a proximális felszínnel, mint a disztálisan. Ezenkívül a disztális sarok jobban lekerekített. A szögletjelet fogpótlások készítésénél feltétlenül figyelembe kell venni.

Gyökérjel

A gyökérjel a gyökér lefutását jelöli a fog tengelyéhez képest. Így a fogak gyökerei disztális irányban hajolnak. Gyakran ehhez még hozzá adódik a gyökércsúcsok disztális irányba való hajlása.

Görbületi jel

A görbületi jel a fogak vesztibuláris felszínén érvényesül: a felszín görbülete meziálisan kifejezettebb, mint disztálisan. Így a fog oro-vesztibuláris átmérője nem a fog közepére esik, hanem kissé meziálisan. Ez jól megfigyelhető a metszőfogakon és kisőrlőkön.

A fogak makroszkópos anatómiája

A maradandó fogakMetszőfogak (dentes incisivi) 4-4Szemfogak (dentes canini) 2-2Kisőrlők (dentes premolares) 4-4Nagyőrlők (dentes molares) 3-3

Metszőfogak

Véső alakú korona, margo incisalissal. 4 felszín Oralis fsz V-alakú, közepén fovea dentis (gödör a fogon), nyaknál

tuberculum dentis (gümő a fogon), szegélye a limbus dentis (perem a fogon) két oldalról

Rágóélen két kis bevágás (incisura), 3 kis tuberculummal. Lekopik.

1 gyökér, felső szemfogaknál kerek, alsókon oldalirányban lapított ellipszis

Felső középső gyökere kúpos, tompa. Felső oldalsóé vékonyabb, csúcsa distal felé hajlik.

Felső medialis legerősebb, legnagyobb, alsó medialisok a legkisebb fogaink.

11

12

41

42

Szemfogak

Legerősebb fogak, különöseb a felső szemfog. Pillérfogak. Rágóél. 90˙-ban találkozó élek: mesialis rövidebb, distalis

hosszabb. Labialis felszín erősen domború, rajta három fazetta (kissé

kiélezett szegély). Tuberculum dentis néha csücsökszerű. Gyökér: hosszú, egyenes, hossztengely distal felé hajlik. Alsó szemfogak gyökércsatornája gyakran kétágú.

13

43

Kisőrlők

Rágófelszín 2-2 csücsökkel (cuspis vestibularis (nagyobb), cuspis oralis)

Felsők mesiodistalis irányban lapítottak, alsók inkább kör alakúak Vestibularis Felszín domborúbb Ált. egygyökerűek, csak a felső első kétgyökerű

(vestibularis+palatinalis), de nem minden esetben. Sokszor csak a csúcsnál válnak ketté. A vestibularis Gyökér ritkán mesio- és distovestibularis ágra válik,

gyökérkezelésnél számítani kell rá! Felső második kisőrlőben az esetek egy részében 2

gyökércsatorna. Feladatuk a durvább darabolás, leggyorsabban szuvasodó fogak.

14

15

44

45

Nagyőrlők

Rágófelületükön 3-5 erős gumó. Gyökereik szilárdan rögzítenek. Felsők: rombuszalakú korona, 2 vestibularis+2 palatinalis (4)

gumó, 3 (2 vestibularis+1 palatinalis) gyökér. Palatinalis a legerősebb, leghosszabb; mesiobuccalis a legegyenesebb. A gyökerek a csúcsnál egymás felé hajlanak. Egy gyökér, egy csatorna. Bölcsességfog gyökerei néha kúposan összenőnek, szűk, gyakran görbe csatornákkal. Alig lehet kezelni!

Alsók: négyzetalakú korona, 3 vestibularis+2 lingualis (5) gumó, 2 (mesialis+distalis) gyökér. Mesialis a hosszabb, és erősen görbül. A mesialis Gyökércsatorna néha kettéosztott.

16

17

18

46

47

48

TejfogakMorfológiai eltérések: Kisebbek Koronájuk kerekítettebb Kékesfehérek (szemben

sárgás) Kifejezettebb korona-gyökér

határ Pulpakamra és

gyökércsatorna is tágabb Molarisok gyökerei

széttartóbbak, mert a maradó fogak csíráit fogják közre

A fogív Felső fogsor félellipszis, alsó

parabola Fogívek mérete egyéni,

elvileg létezik ideális fogív. Bonwill-háromszög D condilustengely (cap.

mandib.) = 10 cm D caputok-linea medialis =

10 cm

A fogak occlusiója Normális esetben az alsó metszők a fölsők mögött. Alsó fogsor elöl szűkebb, tehát az alsó szemfogak, kis-, és nagyőrlők vestb. csücskei valamivel beljebb a felsőknél. Így pont a felső fogak csücskei közti hosszanti barázdába

harapnak. Az alsó metszők a felsők palatin. Felszínével pontszerűen

érintkeznek.

Az occlusiós görbe A rágófelszínek nem síkban

helyezkednek Sagittalis Spee-görbe Őrlőfogak íve lefelé

domborodik a szemfog distalis szögletétől. Legmélyebb a 2. kisőrlő dist. és az 1. kisörlő mes. részén, innen kezdve emelkedik. Wilson-görbe: haránt irányú, következtében az őrlőfogak vestib csücskei vízszintesen magasabban az oralis csücsköknél

A fogelőretörés A fejlődő fog a szájüreg felé

mozog, áttöri a felszíni hámot, az occlusiós síkig emelkedik. 3 szakasz

1. Preeruptív: a fogkorona fejlődése idején kezdődik. Oka a korona nagyobbodása.

2. Eruptív: gyökér fejlődésének megindulásával kezdődik, és az occlusióba kerüléssel zárul. 3. Posteruptív: a fog elvesztéséig tart. Állandó kisfokú eruptio a kopó rágófelületek kiegyensúlyozása végett. Ha az elveszített fogat nem pótolják, az antagonista fog egyre inkább kiemelkedik, ún supraeruptiós helyzetbe, ami a későbbi pótlást nehezíti!

A fogváltás

Leggyakoribb fogfejlődési rendellenességek

Számbeli rendellenességek Anodontia totalis: a fogazat teljes hiánya, ritka. Anodontia partialis: egyes fogak/csoportok hiánya (legygyakoribb a

bölcsességfog, aztán a felső 2. metsző, ill a 2. kisőrlők) Dentes supernumerari/hyperodontia: szám feletti fog vagy fogak

megjelenése. Leggyakrabban a két felső nagymetsző között (mesiodens)

Alaki rendellenességekSzabálytalan formájú és összeolvadt fogak: Ikerfog (geminatio): a fogcsíra koronai része korán kettéhasad Fogösszeolvadás Fogösszenövés: a kifejlődött szomszédos fogak gyökerüknél

cementtel nőnek össze

Nagyságbeli rendellenességek

Microdontia Macrodontia

A zománc- és dentinképzés zavarai: Zománchypoplasia: időszakos képzési zavar, bemélyedésekkel Amelogenesis imperfecta: puha zománc, a dentin hamar szabaddá

válik. Sárgásbarna fogak. Dentinogenesis imprefecta: dentinképzési zavar. Opálos, áttetsző

fogak, szürkés v sárgásbarna színnel. Normális szerkezetű dentin, ami az abnormális dentin miatt könyen törik.

A fogágy szerkezete

A fogágy (parodontium) A fogak szilárd, ámde rugalmas lehorgonyozását biztosító

szövetek. A fogak közvetlen környezetét alkotja.

Részei: Foghús (gingiva)

nyálkahártya, mélyebb szövetek védelme a kórokozókkal szemben, hámbélés biztosítása a fognyakon Cement Gyökérhártya (periodontium) Fogmedernyúlvány (processus alveolaris maxillae et mandibulae)

rögzítés, plaszticitás, regeneráció

A foghús vagy íny Feszesen rögzített íny és szabad ínyszegély Az íny és a szájnyálkahártya találkozása a mukogongivális junkció Hámborítási, rögzítési és immunfeladatokat lát el Az ínybarázda a korral mélyül Interdentalis gingiva: a fogközt kitöltő ínyrészlet

A cementállomány (cementum) Szervetlen sókat tartalmaz, a dentint borítja a foggyökéren. Fogrögzítő struktúra, benne horgonyozódnak a gyökérhártya

kollagénrost kötegei. Felépítése hasonlít a csontéhoz, de nem tartalmaz idegeket és

ereket. Így jobban ellenáll a mechanikai traumáknak.

A gyökérhártya, vagy periodontium A fog gyökerét körülvevő, és azt az alveolusban rögzítő

kötőszövet, ami a fognyak tájékán a gingivába olvad Biztosítja a fogak lehorgonyozását (gomphosis), ez részben

rugalmas. Lebontási és képződési folyamatokban vesz részt. Ellátja vérrel a környező szöveteket, érzőidegeivel részt vesz a

nyomás- és fájdalomérzékelésben. ((1mm2-ben átlagosan 28000 rostnyaláb található))

A fogmedernyúlvány (processus alveolaris) Az állcsontok azon része, amelyben a fogmedrek (alveolus

dentalis) helyezkednek el. Ez egy, a csontok többi részéhez képest megvastagodott rész.

Kifejlődésük csak a fogakkal együtt képzelhető el, a fogak elvesztése a proc. Alv. Fokozatos visszahúzódásával jár.

Feladata a fogakra ható erő egyenletes eloszlatása.