ÉdesAnyanyelvünkAnyanyelvünk

XXIX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2007. OKTÓBER ÁRA: 120 FORINT

MúlváraAmikor elõször hallottam ezt a szót, furcsálltam. A kérdésre, hogy Mikor-

ra kell elkészíteni a dolgozatot?, a válasz így hangzott: Két hét múlvára. Más-kor így mondták: Egy hét múlvára készül XY. Ahogy kezdtem rákérdezni, azttaláltam, hogy többen szokatlannak találják a szót, de hogy mi benne a meg-lepõ, mi az idegenkedés oka, azt nem fejtették ki. Mi lehet az ok, és jogos-e akifogás?

1. A szó nyilvánvalóan tagolható a múlva és a -ra elemekre. A magyarbanvan egy nagyon erõs szabály arról, hogy ha egy szó a-ra végzõdik, akkor ahozzákapcsolt toldalék elõtt á lesz belõle. Pl.: alma – almára. Ez a birtokosszemélyjeles alakokra is érvényes: almája – almájára. Ebbõl a szempontbóltehát tökéletesen beillik a sorba a múlva – múlvára.

2. Van azonban egy másik szabály is, mely szerint némelyik szófajhoz nemkapcsolódnak sem toldalékok, sem más szavak. Ilyen szó például a névelõ. Ahatározói igenév sem toldalékolható tovább: bámulva. Ez, ugye, megint csaktovábbi elemekre bomlik: a bámul igére és a -va képzõre. A múlva is a múlikige múl- tövébõl származik. Önállóan kevésszer használjuk határozói ige-névként, akkor is inkább igekötõvel: el vagytok múlva – írja Petri György azegyik versében.

3. A múlva szó sokkal gyakrabban fordul elõ névutóként, ez a szófaj szin-tén a nem ragozhatóak közé tartozik. Kivételnek számítanak a következõpéldák: a nyár elõttrõl származik, ebéd utánra tedd el; ezekben a névutóbanjelölttõl eltérõ viszonyt jelenít meg a határozórag – olvashatjuk a Magyargrammatikában (2001. 259). Mivel a kivételnek tekintett szavak mással-hangzóra végzõdnek, hangtani változás nem zavarja a mondatba illeszke-dést, így nem is tûnnek fel a használóknak. Ha ezt a szabályt vesszük figye-lembe, akkor már lehet kicsit furcsának érezni a múlvára szóalakot, mert ittis az erõs szabály az, hogy nem ragozható. És mégis… mintha a múlvárais belépne a kivételek sorába. (Persze, más kivételekrõl is tudunk, az ún.személyragos határozószókról.) A múlva névutói jelentése szótározva is van,míg a múlvára szóalaké nincs.

4. Az idõhatározók hármasságában az egyik lehetséges kérdéssor a mió-ta? (ablativus), a mikor? (locativus) és a meddig? (lativus). A másik a mikor-tól? mikor? mikorra? (Megjegyzem, itt is két alak úgy kap ragot, hogy elvilega -kor után már nem következhetne újabb toldalék.) Öt órától, öt órakor, ötórára – teljes a ragozási sor. Hogyan mûködik ez a múlva névutóval? Nézzükcsak: A következõ túrát kb. két hét múlvára tervezem. A beszélõ a kijelentésidõpontjához képest egy késõbbit jelöl meg. Mikorra tervezed a túrát? Két hétmúlva vagy két hét múlvára? Figyeljük meg, hogy a kérdõszóban ugyanúgybenne van a lativus, mint a válaszban: múlvára. Mintha valami ragozási hi-ányt töltenénk ki ezzel a szokatlannak tûnõ – bizonyos szabályoknak ellent-mondó – szóalakkal. Azt is észrevehetjük, hogy egy sokkal hosszabb szerke-zetet helyettesítünk vele: Két héttel késõbbi idõpontra tervezem a túrát.

5. Ha olvasóim netán azt hinnék, hogy a múlvára mai fejlemény, akkor ér-dekességként álljon itt egy példa majd 200 évvel elõttrõl (!): Gordon ezt a’maga koholt kérelmet a’ Gyülésnek elejbe adá; de azt a’ Gyülés négy napmulvára hallasztá. (Molnár János: Némelly nevezetes emberekrõl, Pest1804.)

Dede Éva

A TARTALOMBÓL:

Kerekes Barnabás:Élt 31 évet...

F

Graf Rezsõ:Kodály Zoltán

nyelvmûvelõ öröksége

F

Balázs Géza:Az abdukció

F

Szitás Benedek:Anyanyelvünk-e

a gesztus?

F

Móricz Kálmán:A tulajdon neve

F

Minya Károly:Gajra ment j-k

F

Egyed Judit:„Az a frányanémet nyelv”

F

OKTV Magyar nyelv2007/2008

F

És: új szavak éskönyvek, nyelvi játékok,

keresztrejtvény,nyelvész-leletek

2 ÉDES ANYANYELVÜNK 2007/4.

ÉDES ANYANYELVÜNK

Az Anyanyelvápolók Szövetségénekévente ötször – februárban, áprilisban,júniusban, októberben és decemberben –megjelenõ folyóirata

Megjelenika Magyar Tudományos AkadémiaMagyar Nyelvi Bizottságánakés a Magyar NyelvtudományiTársaságnak a támogatásával.

Kiadja:az Anyanyelvápolók Szövetsége

Felelõs szerkesztõ és kiadó:Grétsy László

A szerkesztõség tagjai:Balázs Géza, Kemény Gábor,Maróti István

A szerkesztõség címe:1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F I. em.Telefon: 411-6500/5353

Postacím: 1364 Budapest, Pf. 122.Honlap:www.anyanyelvapolo.hu(vagy: www.anyanyelvápoló.hu)Villámposta:ea@anyanyelvapolo.hu

Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt.Hírlap Üzletága (Bp. VIII., Orczy tér 1.).Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõnél.E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu,fax: 303-3440Információ, reklamáció: 06 80 444-444További terjesztõk: Magyar Lapterjesztõ Rt.és Könyvtárellátó Kht.

Ára: 120 Ft.

Az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjai alapot a tagdíj fejében illetménylapként kapják.Belépési nyilatkozat kérhetõ:Anyanyelvápolók Szövetsége,1053 Budapest, Károlyi M. u. 16.Tel.: 317-3062, 317-3611/208

Az Édes Anyanyelvünkszerkesztõbizottsága:Balázs Géza, Bencédy József,Deme László (a szerkesztõbizottság elnöke),Fábián Pál, Grétsy László,Kemény Gábor, Maróti István

Lapunk kiadását

az Oktatási ésKulturális Minisztérium,

valamint

a Nemzeti KulturálisAlapsegíti.

ISSN 0139-0457 (nyomtatott)ISSN 1588-0311 (online)

Nyomdai elõkészítés: OPTICULT Bt.Telefon: 330-7186, 06 20 473-4084

Nyomás: ETO Print Nyomdaipari Kft.Felelõs vezetõ: Balogh Mihály

TARTALOM

Dede Éva: Múlvára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1Kerekes Barnabás: Élt 31 évet... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3Graf Rezsõ: Kodály Zoltán nyelvmûvelõ öröksége . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4Balázs Géza: Az abdukció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5Szitás Benedek: Anyanyelvünk-e a gesztus? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6Móricz Kálmán: A tulajdon neve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7Jakab István: Nyelvhasználatunk és az értelmezõ szótárak . . . . . . . . . . . 8Minya Károly: Gajra ment j-k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8OKTV Magyar nyelv 2007/2008. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9Grétsy László: Multus, plus, plurimus: Értelmezõ szótár+. . . . . . . . . . . . 10Büky László: Névvégmutató szótár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11Graf Rezsõ: Anyanyelv és magyarságtudat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11Grétsy László: A szavak, amelyek vallanak rólunk . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12Egyed Judit: „Az a fránya német nyelv” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13B. G.: Jelentés a magyar nyelvrõl. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14B. G.: Mercurius Veridicus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14Bozsik Gabriella: Országos anyanyelv-tanítási verseny az egri fõiskolán 14D. L.: Kazinczy- és Péchy Blanka-díjak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15Bozsik Gabriella: Jubileumi döntõ Egerben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16Új szavak, kifejezések (46.). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Nyelvészeti kiadványok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Konferenciahírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Pontozó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18Keresztrejtvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19S. Varjú Anna: Megnövekedett olvasók. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19Nyelvész-leletek, nyelv-észleletek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

Kedves Olvasóink!

„Csak akkor születtek nagy dolgok,Ha bátrak voltak, akik mertekS ha százszor tudtak bátrak lenni,Százszor bátrak és viharvertek.”

Olvasóink legtöbbje bizonyára jól tudja, hogy Ady Endrének A tûz csiholója címû versébõlidéztük e versszakot. Egyrészt figyelemfelkeltõnek szántuk, másrészt pedig saját magunkatbuzdítottuk-buzdítjuk vele, ugyanis úgy érezzük, itt az ideje jövõre immár harmincadik évfolya-mába lépõ lapunk, az Édes Anyanyelvünk felfrissítésének, megújításának.

Nem elõször fog el bennünket ez az érzés. Nagyjából ugyanígy éreztünk másfél évtizeddelezelõtt is. Olvasóink között bizonyára vannak, akik még emlékeznek az Édes Anyanyelvünk elsõéveire: vékony újságpapír, apró karikatúrák, gyakran négyhasábos tördelés, Postaláda rovatstb. A jelenlegi formára s a mostani szerkezetre 1992–1993-ban tértünk át, nagyjából akkor,amikor a mostani szerkesztõség is „hivatalba lépett”. Azóta jelenünk meg az évszakonként vál-takozó kék-zöld-piros-lila-barna borítóval, s azóta alakítottuk ki apró lépésekben mára mármegszokott rovatainkat.

Csakhogy az elmúlt másfél évtizedben a sajtó jelentõsen megváltozott. Az újságosbódék ki-rakata, kínálata is teljesen átalakult. A mi lapunk állja a versenyt. Folyamatosan, azóta is megje-lenik, sõt példányszáma nagyobb, mint a rendszerváltás elõtti években volt. Mégis szükségétérezzük annak, hogy a jövõ évtõl kezdve a lapot ismét korszerûsítsük, arculatán ennek a törek-vésnek a szellemében változtassunk. Nem egyszerre, hanem fokról fokra. Még csak a tervezésszakaszában vagyunk, de arra törekszünk, hogy címlapunk mozgalmasabb legyen, a tördelésegységesebb, az egész lap pedig tartalmában is, formájában is, szerkezetében is maibb, von-zóbb, színesebb, színvonalasabb az eddiginél.

Várjuk olvasóink véleményét most, a tervezett változtatások elõtt, és természetesen várjukmajd azok után is. De ami a legfontosabb: bízunk abban, hogy mind kedves olvasóink, mindbuzgó szerzõink, akik között a nyelvtudomány számos jeles mûvelõje is megtalálható, továbbrais velünk tartanak. Fõleg azért reméljük ezt, mert bár lapunk elsõsorban az anyanyelvi mûvelõ-dést segítõ, tudományos ismereteket népszerû, közérthetõ módon közlõ ismeretterjesztõ lap, a„Beszélni nehéz!” rádiómûsor megszûnése óta (errõl éppen e számunkban olvashatnak) mégaz eddiginél is nagyobb szerep hárul rá az anyanyelvi mozgalom, illetve mozgalmak megõrzé-sében, életben tartásában, továbbvitelében.

Az Édes Anyanyelvünk szerkesztõsége

ÉDES ANYANYELVÜNK 2007/4. 3

Ne, ne ijedjen meg kedves Olvasónk! Nemegy fiatalon elhunyt ember halálára utal a cím,csak (?) egy nem éppen fiatal rádiómûsor kivég-zésére utal.

A Magyar Rádió akkori vezetõinek kérésére1976. március 4-én indult el a Beszélni nehéz!címû adássorozat, s – a mûsor szignáljaként –néhány hónapja, 2007. május 25-én csendült felutoljára Kodály Zoltán Galántai táncok címû mû-vének utolsó néhány taktusa. Nem gyászbeszé-det akarok írni, gyászkeretet se kérek a cikk kö-ré, a mûsor történetét sem kívánom részletesenfelidézni, pusztán emlékezetkiesésre hajlamoskorunk emberét tájékoztatnám arról, hogy a mû-sorhoz kötõdõ közösségek tagjai és a rádióhall-gatók szerint miért volt jóval több a „Beszélni ne-héz!” egy 10 perces rádiómûsornál, ennélfogvamiért tartjuk károsnak, hogy a Magyar Rádiómûsorszerkezetébõl kiiktatták. Idézhetnék avallomásszerû levelekbõl; az elérzékenyülésrehajlamos embereket könnyen megríkathatnáma megszüntetett mûsor szerkesztõihez érkezettsorokkal, de inkább pontokba foglalva, tárgy-szerûen, könnyen ellenõrizhetõ tényeket elõso-rolva írok.

S hogy miért éppen az Édes Anyanyelvünkfolyóiratba kívánkozik ez az írás? Nos, az Anya-nyelvápolók Szövetsége tagságának nagyobbikfele a Beszélni nehéz! mozgalom tagjakéntcsatlakozott egyesületünkhöz, illetménylapunkterjesztésében, elõfizetõk toborzásában fontosszerepet játszanak szakkörvezetõink, szakkörö-seink; s a Duna Televízió Nyelvõrzõ címû mûso-ra mellett az elmúlt években a „Beszélni nehéz!”rádiómûsor számolt be rendszeresen az ASZrendezvényeirõl, ily módon is erõsítve a kapcso-latot szervezetünk és annak tagsága között.

Következzenek hát az ígért pontok:1. Az akkori felelõs vezetõk 1976 márciusá-

ban a Magyar Rádió önkritikai mûsoraként hoz-ták létre a hangzó beszéd és a helyes kiejtésügyével foglalkozó adássorozatot.

Amíg nem programozott gépek, robotok be-szélnek, amíg fontos, hogy az emberek értsékés ne félreértsék egymást, addig szükség van a„Beszélni nehéz!” mûsorra és annak tapasztala-taira.

2. Sokkal-sokkal többrõl van szó, mint egyegyszerû rádiómûsorról, hiszen az 1970-esévek vége óta egy sokezres anyanyelvi mozga-lom szervezõdött köréje, amelynek tagjai éppena mûsor révén ismerték meg egymást.

3. Ez (volt) az egyetlen rádiós adássorozat,amely a helyes kiejtés kérdéseivel foglalkozik(foglalkozott), s nem csak nyelvhelyességi kér-dések taglalásával.

4. Egy-egy adáshoz átlagosan száz megfej-tést küldtek a bennünket hallgató beszédmûve-lõ közösségek és egyéni levelezõk, az elmúltévtizedekben érkezett kb. 70 ezer levelet a Ma-gyar Tudományos Akadémia Kézirattára õrzi.Az alapítók szándéka az is volt, hogy a „Beszél-ni nehéz!” mûsor segítségével, a levelek tapasz-talatainak feldolgozásával írják le a XX–XXI.század beszéd- és magatartás-kultúrájának jel-lemzõit.

5. A mûsor népszerûségét mutatja, hogy aMagyar Rádióban az Irodalmi Osztály levélfor-galmának kb. a fele hozzánk íródott.

6. Levelezõinknek kb. 80 százaléka fiatal (ál-talános és középiskolai tanulók, egyetemisták,fõiskolások); a mai tizen-huszonéveseknek az arétege, amely fontosnak tartja az igényes és he-lyes magyar beszéd elsajátítását, s mintánaknem a kereskedelmi rádió- és tévéadók stílusát,beszédmodorát tekinti.

7. A Magyar Rádió 1980 óta szervezte meg a„Beszélni nehéz” mozgalom országos találkozó-ját, ezeken minden évben százak vettek részt.

8. A budapesti Gundel Károly Vendég-látóipari Szakközépiskolában 1991 óta rendez-tük meg a Péchy Blankáról, a mozgalomalapító-ról elnevezett emléknapot-emlékversenyt.

Résztvevõi a rádiómûsorral rendszeres kap-csolatot ápoló Kárpát-medencei középiskolákcsapatai voltak. Noha intézményenként csak4–4 fõ versenyezhet, kétszáznál is többen vol-tak ott egy-egy efféle alkalmon.

9. Hasonlóak az 1997 óta megrendezettAnyanyelvi Nap mutatói, ezen az általános isko-lás korosztály szakkörösei találkozhattak a bu-dapesti Práter Általános Iskolában.

10. A Beszélni nehéz! körök vezetõi éven-ként változó helyszíneken 1987 óta vehettekrészt egyhetes „öntovábbképzõ” táborban; azidei, a tokaji volt a 21. efféle szakmai találkozó.Kizárólag olyan óvónõket, általános és középis-kolai tanárokat hívtunk meg, akik a Magyar Rá-dió mûsorához kapcsolódtak. (Megjegyzendõ: akollégák többsége a tanév és a szünetek idejénis végzett önzetlen, lelkiismeretes munkáért is-kolájától semmiféle ellenszolgáltatást nem ka-pott.)

11. Az 1990 óta megrendezett balaton-boglári anyanyelvi táborban azok a határon in-neni és túli általános iskolások vehettek részt(egy-egy évben kb. 50-en), akik „Beszélni ne-héz!” szakkörökben tevékenykedtek.

12. A nyelvmûvelõ mozgalomban kimagaslóelismerést jelentõ Kazinczy-díjjal és PéchyBlanka-díjjal azokat a pedagógusokat jutalmaz-zák, akiknek kiemelkedõ szakkörvezetõi, ver-senyfelkészítõi, mozgalomszervezõi munkájaévtizednél hosszabb idõ óta kapcsolódott a rá-diómûsorhoz és a köréje szervezõdött mozga-lomhoz.

13. A Kazinczy-díj Alapítvány Kuratóriumaáltal évenként 20–20 beszédmûvelõ közösség-nek odaítélhetõ Kazinczy-jutalom alapja a „Be-szélni nehéz!" mozgalomban végzett folyama-tos, több éven át tartó kiemelkedõ tevékenység.

14. Az Anyanyelvápolók Szövetségénekcsongrádi tagozata által alapított, Bárczi Gézá-ról elnevezett emlékéremmel azoknak a felnõt-teknek a munkáját ismerik el, akik egy évtized-nél is hosszabb idõ óta dolgoznak szakkörveze-tõként vagy a mûsor támogatójaként.

15. Egy – az adássorozatot a kezdetektõlfogva figyelemmel kísérõ és aktív levelezõ – bé-kési házaspár (Balogh Imréné és néhai férje) jó-voltából, adományából negyedévenként há-rom-három szakkört és egy-egy egyéni levelezõ„önkéntes munkatársat” Péchy Blanka-jutalom-mal díjazhatunk, a rádiós mûsorfolyamban vég-zett hûséges, lelkiismeretes munkáért.

16. Az 1966 óta zajló Kazinczy-versenyekmegyei és országos középiskolai döntõin 1983óta van írásbeli feladat, ennek bevezetõje,

feladatmeghatározása így hangzik: „Jelölje a»Beszélni nehéz!« címû rádiómûsor jelölés-rendszerével az alábbi példákat!” Vagyis: többmint két évtized óta ezrekben mérhetõ azoknaka középiskolásoknak a száma, akik a rádiómû-sor és az RTV Részletes mûsorújságban meg-jelent példamondatok segítségével készülnekfel az írásbelire. S nemcsak Magyarországon,hanem a határon túli területeken is!

17. Az „Édes anyanyelvünk” nyelvhasználativerseny megyei és országos döntõjén megol-dandó feladatlap egyik kérdése ugyancsak egy– a 16. pontban vázolt – kiejtésjelölési feladat.

18. A Kárpát-medence több országában ren-deztek tanfolyamokat, elõadás-sorozatokat azottani magyar pedagógusszervezetek, hogy kol-légáink fel tudják készíteni növendékeiket a kiej-tésjelöléssel kapcsolatos feladatok megoldásá-ra.

19. A „Beszélni nehéz!” rádiómûsorhoz kap-csolódó közösségek (a korábban felsorolt or-szágos rendezvényeken kívül) regionális, me-gyei, iskolák közötti találkozókat rendeznek,ezekrõl adásainkban rendszeresen beszámol-tunk. Ez a 10 perces mûsor a kapocs a Hegyes-halomtól Kézdivásárhelyig és SátoraljaújhelytõlÓbecséig a Kárpát-medencében szervezõdöttbeszédmûvelõ körök között.

20. Ha pusztán csak a nyelvtudomány, anyelvmûvelés egyik fontos ágával, a helyes kiej-tés törvényszerûségeivel foglalkozott volna mû-sorunk, már az sem volna kevés; de évtizedekóta fontosnak tartottuk, hogy szóljunk a maga-tartás- és érintkezéskultúra ügyérõl is; eldurvu-ló, türelmetlen, trágár világunkban a fiatalok ne-velése szempontjából ezt elengedhetetlennek,létfontosságúnak tartjuk.

21. Az 1989-ben szervezõdött Anyanyelv-ápolók Szövetsége kb. kétezres taglétszámá-nak mintegy 40%-a helyi csoportokban tevé-kenykedik, ezeknek a közösségeknek kb. a90%-a a „Beszélni nehéz!” körök tanáraira, ta-nulóira épül.

22. S hogy mûsorunk nem egy szûk – életko-ra, foglalkozása alapján könnyen meghatároz-ható – réteghez szólt csupán, azt mutatja, hogyrendszeres levelezõink között voltak ötödik osz-tályos (10 éves) gyerekek és 80 év fölötti nyug-díjasok is.

Amint a bevezetõben ígértem, könnyen el-lenõrizhetõ tényeket soroltam föl, nehogy az avád érhessen: az érzelmeim diktálták ezt azírást. Sajnálatos, hogy a döntéshozókat az ész-érvek sem hatották meg, így a 813. adással le-zárult a Magyar Rádióban az egyik legrégibbmûsor története.

Zárásként azért érdemes ideidéznünk acímadó könyv szerzõjének, a mûsor- és mozga-lomalapító mûvésznõnek, Péchy Blankánakszállóigévé vált végakaratát, azt a gondolatot,amelyet alapító- és alkotótársa, a 31 éven át amûsort szerkesztõ Deme László professzor úrmondott az utolsó adás végén: „Folytassátok!”Majd hozzátette: ahogy lehet. Bizakodva írom:folytatjuk, ahol és ahogy lehet. Máshol, máskép-pen, de folytatjuk, mert továbbra is fontosnaktartjuk, hogy a XXI. század emberét is arra biz-tassuk: értsük, ne pedig félreértsük egymást!

Kerekes Barnabás

Beszélni nehéz!

4 ÉDES ANYANYELVÜNK 2007/4.

Kodály Zoltánnyelvmûvelõ öröksége

Bizonyára sokan ismerik azt a nagyonszellemes, jelképes választ, amit arra akérdésre adott: mikor kell a gyermek ze-nei nevelését elkezdeni? A születés elõttkilenc hónappal! Ha ugyanezt a kérdéstvalaki az anyanyelvvel kapcsolatban tet-te volna fel neki, minden bizonnyal azt aválaszt kapta volna: a születés pillanatá-tól! Ugyanis annyira fontosnak tartottaés következetesen kifejezésre is juttatta,hogy mennyire jelentõs az anyanyelv azember életében, nekünk magyaroknakmeg különösen, mert történelmünk so-rán nemcsak gondolataink kifejezésétszolgálta, hanem nemzeti összetartozá-sunk kifejezõjévé is vált, amint Kölcsey aParainesisben megfogalmazta: „haza,nemzet és nyelv, három egymástól válha-tatlan dolog”. Kodály is ezt vallotta.

Hetven évvel ezelõtt megírta a nyelv-tudományi szakirodalomban számontartott híres tanulmányát: A magyar ki-ejtés romlásáról, arra figyelmeztetve,hogy „vannak a nyelvhelyességnek írásbannem rögzíthetõ, csak füllel felfogható ele-mei is. A nyelvnek nemcsak leírható részevan kitéve romlásnak, hanem talán méginkább ez a jelekkel nem rögzíthetõ, csakhallható része.” Részletesen kifejti a kiej-tés romlásának okait, és felsorol néhányhibatípust: az artikuláció, a ritmus, ahangszín és a hanglejtés pontatlanságait,torzulásait. Ellenük, mint írja, „mindenerõvel küzdenünk kell”.

1953-ban Lõrincze Lajos Nyelv ésélet címû kötetének elõszavában a kö-vetkezõket írja mint a Magyar Tudomá-nyos Akadémia Nyelvmûvelõ Bizottsá-gának elnöke:

„A magyar nyelvmûvelésnek nagy ésszép múltja van.” „1944. pestisszerûnyelvrontása ellen nem volt védelem.”Utána a nyelvmûvelõ mozgalom új erõ-vel kelt életre. Az MTA 1951. évi nagy-gyûlésén tartott nyelvmûvelõ ankét nagyérdeklõdést keltett.

Felteszi a kérdést: „Elmondhatjuk-ejó lelkiismerettel, hogy ezt a kincset úgygondoztuk, ápoltuk, mint megérdemel-te, s mint már puszta létünk érdekébenkellett volna? Nem! A letûnt félszázad

sok vétkes mulasztását kell még jóváten-nünk.”

„Tanítottuk-e iskoláinkban a nyelvetúgy, amint kellett? Érettségivel, tanárioklevéllel eresztettünk rá a magyar élet-re olyanokat, akiknek nyelvismerete fo-gyatékos, kiejtése rossz, gondolkodása anyelv szellemétõl idegen. Ha csak feleannyi gondot fordítottunk volna anya-nyelvünk tanítására, mint az idegen nyel-vekére, nem jutottunk volna ennyire.”

Ezután megállapítja, hogy „A nyelvgondozásában új korszakot kell nyit-nunk.” Sikerre csak akkor számíthatunk,„ha a legszélesebb körök érdeklõdésétés állandó figyelmét fel tudjuk kelteni.”

Nyomatékosan hangsúlyozza: „Gon-doskodni kell, hogy mindazok az intéz-mények, melyekbõl eddig sok nyelvron-tás áradt ki, a nyelvjavítás ügyét szolgál-ják. Hírlap, rádió, színház, mozi, iskola:megannyi forrása lehetne a jó és szépmagyarságnak.”

Szóvá teszi a korabeli „pártnyelv”megjelenését is: „Bizony nagyon itt vanaz ideje, hogy ez ellen aszíntelen, szagtalan és –tegyük hozzá – magyarta-lan nyelv ellen felvegyüka harcot.”

Gondolatmenetét akövetkezõ mondatokkalzárja:

„Ha majd az egészmagyar életet átjárja ajobb és szebb magyarság-ra törekvés, ha majd hír-lapjainkat is olyanok ír-ják, akiknek magyarsá-gán még néhai Lehr Albert zsörtölõdésesem találna kivetnivalót, akkor élnekmajd csak igazán nagy íróink, akkor jut-nak el alkotásaik oda, ahová szánták: amilliók szívébe.”

1965-ben Egerben a helyes magyarkiejtésrõl rendezett konferencián végigrészt vett, többször is felszólalt, kifejtettevéleményét az akkori helyzetrõl. Ebbõlidézzük néhány megállapítását.

„A zárt ë nem az én találmányom,[…] sok esztendõs országjárásom alap-ján merem állítani, hogy népünk óriási

többsége használja. A budapesti nyelvnem ismeri a zárt ë-t, és azért hajlandóminden zárt ë-t vidékiességnek tekinte-ni.” Megemlíti azt is, hogy „értelmi tulaj-donsága” is van a zárt ë-nek. Állítását anégy változatú példasorral igazolja:mentek, mëntëk, mentëk, mëntek. Mindezteljesen elvész, ha meghal a zárt ë. Teháta zárt ë-ért küzdeni kell.

A tanári beszéd minõségével kapcso-latban a következõ szellemes megjegy-zést tette: „Ha a ma mûködõ tanárokvisszagondolnának reá és emlékeznénekrá, hogy figurázták ki õk annak idején sa-ját tanáraikat, akkor bizony jobbanösszeszednék magukat.”

Fenntartását fejezte ki azzal a megál-lapítással szemben, hogy a kétmilliós vá-ros beszédét lehet-e egyszerûen pestinyelvnek nevezni, és úgy véli, hogy Pes-ten vagy tizenötféle nyelven beszélnek.Nem egészen rossz mind a kétmillió pes-ti ember beszéde. Különösen a peremvá-rosokban és a perifériákon élõ parasztokés munkások beszélnek még egészenszépen. Csak feljebb romlik a beszéd.Minél magasabb társadalmi réteg, annálrosszabb. Régen az arisztokrata beszédevolt a minta, és a „felfelé züllõk” eztigyekeztek követni. Ha ez nem is nagyonhallható ma már, még igen sokan nemtudnak jól beszélni kiváló szónokaink

közül sem. A rádióbanelhangzó beszédet ígyminõsítette: „Elejétõlfogva bosszantott a rá-dióban állandóan hang-zó rossz magyarság, ésamennyire lehetett,iparkodtam is közbe-szólni, régen is, újabbanis. Például a null – ma-gyarul nulla, az a-t nemszabad leharapni!”

Az idegen nyelvek-kel kapcsolatos vélemé-

nyét így fogalmazta meg: „Leginkábbrontja a magyar kiejtést a német, az an-gol és az orosz, aránylag kevésbé az olaszés a francia.” Ezzel nem azt állította,hogy ne tanuljunk idegen nyelveket, sõtArany János véleményével egyetértveazt vallotta, hogy magyarul is csak az tudteljesen, aki idegen nyelvet – nem isegyet – jól tud. Csak arra akart buzdítanimindenkit, hogy annak a fáradságnak atizedrészét, amellyel az idegen nyelvekettanuljuk, fordítsuk a magyarra.

Graf Rezsõ

„… véghezvitted, amibe fogtál,s úgy mentél el, hogy megállapodtála múlhatatlan fényû csillagoknál.”

(Csorba Gyõzõ)

A kettõs évforduló alkalmából sokan, sokszor emlékeznek, méltatják zene-szerzõi, népdalgyûjtõ és -feldolgozó munkásságát, zenepedagógiai tevékenységét;mi most az anyanyelvvel, elsõsorban beszélt változatával, hangzó jellegével kap-csolatos megnyilatkozásait szeretnénk röviden felidézni és idõszerûségük miattmeggondolásra ajánlani mindenkinek, akinek magyar az anyanyelve.

Írásunkkal a Kodály-évben Kodály Zoltánra (1882–1967), lapunk egyik szorgalmazójára emlékezünk. A számos megemlé-kezés mellett figyelmükbe ajánljuk a Kodály–Bárczi-emlékülés a szép magyar beszédért rendezvényt, amelyet a Bárczi GézaKiejtési Alapítvány és a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport szervez 2007. november 28-án szerdán 16.00 órakor az ELTEBTK Magyar Nyelvészeti Könyvtárában (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/a. 243.). A szerk.

ÉDES ANYANYELVÜNK 2007/4. 5

Miért érdekes?

Az abdukció retorikai, jelentéstani fogalom.Egy érvelésfajta vagy még inkább: egy jelentés-tulajdonító módszer. Egészen egyszerûen(köznapi nyelven): vélekedés, feltételezésenalapuló következtetés. Beleilleszkedik a megér-tés (jelentéstulajdonítás, jelentésadás) folya-matába. Életünk voltaképpen folyamatos jelfej-tés, jelentéskeresés. Az abdukciók nagybanmeghatározzák, befolyásolják életünket. Mivela helyes abdukciók elõzetes tudásból és logi-kus gondolkodásból fakadnak, kialakulásukbanóriási szerepe van a tanulásnak. Az idegen sza-vak szótáraiban, retorikai kézikönyvekben,nyelvtankönyvekben az abdukció logikai-retori-kai jelentése nem található meg. Leginkább azabdukció orvosi jelentésére akadhatunk: (a testközépvonalától) távolító mozgás.

A forrás: PeirceA szót 1866-ban Peirce, az egyik legna-

gyobb amerikai gondolkodó, egyébként a sze-miotika (jeltudomány) „atyja” alkotta meg az in-dukciótól és a dedukciótól különbözõ érvelésimódra. Elõbb hipotézisnek, majd retrodukció-nak vagy abdukciónak nevezte el. Peirce ezt akérdést teszi föl: Miért olyan gyakori a helyesvélekedés? Peirce szerint az emberi elménekvan valami természetes képessége a helyes te-óriák kigondolására az abdukció elve révén,amely megszabja az elfogadható hipotézisekhatárait. Ez az ösztön az evolúció során fejlõ-dött ki, s a fajnak a fennmaradását és a jólététbiztosítja. Peirce ezt írja: „Nyilvánvaló, hogy hanem volna az emberben valami belsõ világos-ság, melynek folytán vélekedései jóval gyak-rabban helyesek, mint a puszta véletlen követ-keztében lennének, az emberi faj már régen ki-pusztult volna a létért folyó harcban.” Vélekedé-seink, sejtéseink gyakran a megfigyelésbõl, oly-kor ösztönszerû, tudatalatti észleleti ítéletekbõl(megérzés) erednek. Végül is az abdukció: egyolyan hipotézis vagy állítás felvétele, amely egymeglepõ tényállás elõrejelzéséhez vezet.

A folytatás: például EcoUmberto Eco egy lépéssel továbbmegy:

„minden ismeretünket feltételezéseken alapulóokfejtés révén külsõ tények ismeretébõl és elõ-zetes ismeretekbõl merítjük” (Kant és a kacsa-csõrû emlõs. Európa, Budapest, 1999. 77). Ecoaz abdukcióval kapcsolatban megállapítja,hogy már az érzékelés folyamatában vanabdukció: sõt modern kifejezéssel élve azt ismondhatjuk, hogy „nem a szemünkkel, hanemaz agyunkkal látunk”. Aki ezt nem hiszi, az sé-táljon végig egy utcán némán a kedvesével,azután beszéljék meg, hogy mit láttak. Nem sokmozzanat lesz azonos.

Tehát Eco szerint minden tudás korábbi tu-dásból fakad, és következtetéssel jár együtt.Ilyen alapon soroljuk be az új látomásokat a régikategóriákba, illetve azok alapján valami újba.Az ismeretlen jelenséget leginkább a közelítésmódszerével határozzuk meg. Így jár el MarcoPolo, aki Szumátra szigetén „egyszarvúakat”fedez fel (ma orrszarvú). A kacsacsõrû emlõst a18. század végén pillantják meg Ausztráliában.

Komoly gondot jelentett megnevezése, besoro-lása, hiszen semmilyen korábbi sémához (tu-dáshoz) nem illeszkedett: csõre volt, de testétszõr borította, úszóhártyás lába volt, de hódfar-ka is egyúttal, négylábú volt, de tojást tojt.Ugyanilyen besorolási lehetetlenség elõtt álltakaz aztékok, amikor elõször találkoztak a spa-nyolok lovaival.

A magyar nyelvben is számos ilyen„besoroláskeresõ” abdukció õrzõdött meg. Pl.bölömbika (nem bika!), bõregér (nem egér!),földikutya (nem kutya!).

Mindannyian ugyanilyen feltételezésekenalapuló vélekedésekkel (abdukciókkal) élünk,amikor egy ismeretlen városban tájékozódunk,amikor furcsa szokásokat, ruhákat látunk, ami-kor történeteket hallgatunk, amikor magyarvagy idegen nyelvû szövegeket próbálunk meg-érteni, mondjuk egy-egy új vagy ismeretlenszót, kifejezést, nevet. Ebbõl fakad összes nép-etimológiánk, például az, hogy a déligyümölcskifejezést egy gyermek ’délben kapott gyü-mölcs’-nek gondolta (következtette). Ez mulat-ságos tévedés, de maga a következtetés ké-pessége igazából az evolúció kulcskérdése.

A következtetésgyakorlati felhasználása: nyomozás

Sebeok Thomas, a világhírû szemiotikus(feleségével együtt) egy könyvet szenteltPeirce gondolatának: Ismeri a módszeremet?Avagy: a mesterdetektív logikája (Gondolat,Budapest, 1990). Ebben írják, hogy SherlockHolmes nem attól sikeres nyomozó, hogy soha-sem találgat, hanemattól, hogy amikor ta-lálgat, akkor telibe ta-lál: vagyis helyesenvélekedik. De hogyankell kiválasztani ahelyes vélekedést?Holmes szerint úgy,ha kizárjuk a lehetet-lent, s akkor ami ma-rad, még akkor is, havalószínûtlen, az ahelyes megoldás.Más megfogalmazás-ban sokszor mondjuka tudományban: Ke-resd a legegyszerûbbmegoldást! Holmesszerint is, ha különbö-zõ hipotézisek adód-nak, közülük azt kellfigyelembe venni,amelyik a legkevésbérendkívüli. Az abduk-ciónak (vélekedés-nek) ilyenformán szo-ros kapcsolata van alogikával, a valószí-nûségszámítással, a nyomozással, bizonyosgyermekjátékokkal, a fogadási stratégiákkalstb.

Az abdukció a nyelvbenKálmán László a konstrukciós nyelvtanhoz

közelítve a nyelvi abdukciós folyamatot így írjale (www.szv.hu/cikkek/tudasalapu-nyelvfeldol-gozas): „Amikor egy mondatot hallunk a beszél-getésben, akkor egészen biztos és tudatos in-

formációnk van arról, hogy milyen szavak mi-lyen sorrendben (milyen intonációval stb.)hangzottak el, s hogy milyen kontextusban.Közvetlen célunk pedig az, hogy felfogjuk, kikö-vetkeztessük a beszélõ (kommunikációs) szán-dékát… Öntudatlanul keressük elõ az elhang-zott szavakat (és egy csomó nyelvtani jegyüket)a lexikai tudásunkból, tudatosul azonban, haköztük egy ismeretlen szó van. Öntudatlanulépítjük fel a mondat nyelvtani vázát is, de ezpersze nem elég a megértéshez. A megértés-hez azt kell kisakkoznunk, hogy miért pont ezeka szavak miért pont ebbe a nyelvtani vázba il-lesztve hangzottak el. Ezt a folyamatot a logiká-ban abdukciónak nevezett okoskodási eljárás-sal modelláljuk. Az abdukció azt jelenti, hogyegy következtetésnek a konklúzióját ismerjük,és olyan premisszákat keresünk, amelyekbõlkövetkezik. Persze sok premisszahalmaz ele-get tehet ennek, természetesen az adott körül-mények között legvalószínûbbet keressük ezekközül a halmazok közül. A jelen esetben a biz-tos információt, az elhangzott szavak sorátkonklúziónak tekintjük, és legjobb tudásunkszerint kiegészítjük egy koherens mondatábrá-zolássá, szõröstül-bõröstül, vagyis a mondat je-lentésével együtt, olyannal, amelyben a formaharmóniában van a tartalommal.”

A taxisblokád abdukciójaVarga Károly (www.valosagonline.hu, 2007.

07. 25.) írásában bemutat egy retroduktív(abduktív) szillogizmust a taxisblokáddal (1990)kapcsolatban:

(az észlelt tény,logikai státusa: konk-lúzió): Október 23-áneste nem volt taxi aKeleti pályaudvarnál.

(magyarázó tör-vényszerûség, ha…akkor…): Ha egyországos akció sike-res akar lenni, leg-alább csoportokbanvaló megbeszélések-kel elõ kell készíteni.

(a magyarázat,premissza minor):Október 23-án esteaz október 25-i bloká-dot készítették elõ.

Varga Károly ek-képp magyarázza azabdukciót: „A retro-dukció tehát nem azáltalános törvénytakarja újraigazolni,hanem csak annakhipotetikus állításáraszorítkozik, hogy amegfigyelt eset egyik

vagy másik érvényesnek tartott törvényszerû-ség, magyarázó modell alá sorolható. Ez apusztán hipotetikus és ezért még felülvizsgálat-ra és változtatásra nyitott ’alásorolás’ olyanelõnnyel jár, hogy nem juttatja nyugvópontra avizsgálódást azzal, hogy – amiként a hagyomá-nyos induktív vagy deduktív kutatások – egyközkeletû bölcsesség újraigazolására vállalko-zik”.

Balázs Géza

A Z A B D U K C I Ó

2007. október 19–21-én Egerben a MagyarSzemiotikai Társaság az abdukció kérdésének szen-teli az 5. Semiotica Agriensis konferenciát. Ebbõl azalkalomból közöljük ezt az írást. A szerk.

Az abdukcióról egyetlen magyar nyelvtankönyv-ben olvashatunk:

A következtetésnek három típusát lehet meg-különböztetni: a deduktív, az induktív és az abduktívkövetkeztetést. A deduktív következtetéskor egy tétel-bõl és egy esetbõl következtetünk az eredményre, azindukció esetében egy eredménybõl és egy esetbõl atételre, az abdukciókor egy eredménybõl és egy tétel-bõl az esetre.

Az abduktív következtetés, azaz következtetéseredmény + tétel pár alapján egy esetre, a következ-tetésnek mindennapi életünkben leggyakrabban al-kalmazott fajtája. Ez ugyanis az a következtetésfajta,amelynek alkalmazásával adott esetekre keresünkmagyarázatot.

Például:Eredmény: beszélgetés közben partnerünk arc-

kifejezése sajátos formát ölt.Tétel: erre felötlik bennünk, hogy ilyen arckifeje-

zéssel általában akkor találkozunk, ha valaki szomo-rú.

Eset: Ennek alapján arra következtetünk, hogyfeltehetõen partnerünk is szomorú.

(Balázs Géza–Benkes Zsuzsa: Magyar nyelv agimnáziumok és a szakközépiskolák 10. évfolyamaszámára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005.96–98.)

6 ÉDES ANYANYELVÜNK 2007/4.

Anyanyelvünk-e a gesztus?Jól tudom, hogy az egyik legszebb

magyar szó – az anyanyelv – mellé nehe-zen illik a latin eredetû, de elmagyaroso-dott másik szó. De kérdés, hogy lehet-emás megfogalmazással élni, és ha igen,milyen szóval helyettesíthetõ a gesztusszó. Más megfogalmazásban: mi a gesz-tus?

A gesztus fogalmának meghatározá-sával a szakirodalom nemigen foglalko-zott, illetve foglalkozik, így azután azegyes véleményekben nagy a szóródás.Az alapkérdés az, hogy gesztuson csak ataglejtést, pontosabban a végtag lejtését,nevezetesen a kéz, a kar beszédet kísérõmozgását, mozgatását értjük, vagy idetartozik a fej, az arc és részei, végsõ so-ron az egész testnek a beszédben valórészvétele. Más oldalról viszont úgy isfeltehetõ a kérdés, hogy a testbeszéd, il-letve önmagában a mimika és apantomimika gesztus-e vagy sem. – To-vább bonyolítja a dolgot, illetve a címbenfeltett kérdés megválaszolását, hogy agesztusok velünk született vagy kultúrá-hoz kötött megnyilvánulások-e. Mi a vi-szony a verbális és a nem verbális kom-munikációs eszközök között? – A kérdé-sek és ehhez képest a vá-laszok további halmozá-sát a terjedelmi korlátokmiatt most mellõzöm.

A gesztus kétségtele-nül szoros összefüggés-ben van a mondanivaló-val, illetve a szónokkal, aszónok elõadáskori érzel-mi felfûtöttségével. Agesztus egyénhez kötött, de kétségtele-nül van népcsoporthoz kötött jellege is(pl. az olaszok hevesebben és többetgesztikulálnak, mint az angolok). Termé-szetesen minden érzelem nélkül – „szá-razon” – is lehet beszélni, de az ilyen be-szédet kísérõ gesztus tartalmatlan pózo-lás. Annak a szónoknak viszont, aki hisza mondanivalója igazában, akinek be-szédét a meggyõzés õszinte szándékahatja át, aki érzelmileg átfûtötten beszél,annak szinte szükségképpen lendül akarja, villan a tekintete, egész testébenfeszülnek az indulatok, az gesztikulálnifog.

A gesztusoknak a beszédtõl, a szó-noktól elvonatkoztatott vizsgálata nemadhat teljes eredményt. Természetesenlehet a gesztusokat bizonyos szempon-tok szerint csoportosítani, az egyestestbeszédelemeket ilyen-olyan magya-rázattal kísérni, tartalommal megtölteni.Bizonyos megnyilvánulásokat meglehe-tõs biztonsággal lehet velünk született-nek minõsíteni vagy meghatározott kul-túrához kötni, de mindez sohasem ölel-heti fel a beszédet kísérõ mozgások tel-

jességét, s ha ez így van, úgy értéke vitat-ható.

Egyes szerzõk szerint gesztusnyel-vünk mintegy 700 000 elembõl áll. – Amagam részérõl kétes értékûnek és gya-korlatilag ellenõrizhetetlennek tartomaz ilyen számszerûsítést. Véleményemszerint ebben a körben legfeljebb csak anagyságrendeket lehet jelezni. – Ugyan-ilyen fenntartásokkal kell fogadni azokata megállapításokat, melyek szerint mint-egy 250 000 arckifejezést tudunk produ-kálni, illetve hogy teljes közlésrendsze-rünk 7%-a verbális, 38%-a vokális és55%-a nem verbális.

Az elõzõekben jelzett számszerûsé-gek, helyesebben nagyságrendek azért isviszonylagosak, mert az egymás melletti,az átmeneti, az összekapcsolódó, össze-olvadó gesztusok helyét és szerepét ne-hezen lehet minõsíteni. Ebben a körbenhelyeslõen kell hivatkoznunk Balázs Bé-la, a neves filmesztéta véleményére, akiaz arcjáték, az arckifejezés kapcsán ki-

fejtette, hogy „az arcjáték egyik fázisá-nak azonban nem kell befejezõdnie, mi-elõtt a következõ fázis elkezdõdne: a kétarckifejezés egymásba olvadhat.” „Aszavak egymásutánja olyan, mint egydallam hangjainak sorozata. Az arconazonban egyidejûleg is kifejezõdhetneka legkülönfélébb érzések. Olyan ez, minta zenében az akkord.” Eme tétel helyes-sége mellett az idézetet megalapozottanvonatkoztathatjuk a beszédet kísérõegyéb mozgásokra is.

A gesztusok hatalmas tárháza mellettjelentõségében eltörpül a gesztusok ve-lünk született vagy kultúrához kötött jel-legének vizsgálata, csoportosítása. Ter-mészetesen nem kívánom kétségbe von-ni e két csoport elemzésének fontossá-gát, csupán a túlértékelés ellen szólok.Látni való ugyanis, hogy a tudománymindkét csoportba nem több, mint pártucatnyi megnyilvánulást sorol. Ez a cso-portosítás tehát messze nem meríti ki ateljes tartalmat. Ugyanígy értékelem atestbeszéd helyét és vizsgálatát is. Ebbena körben az a tapasztalat, hogy a testbe-széddel foglalkozó szakkönyvek is csaknéhány tízes nagyságrendû testbe-

széd-megnyilvánulást írnak le és értel-meznek.

Meglehet, hogy vitathatóan, de az énértelmezésemben gesztusnak csak a be-szédhez tartozó testmozgást tekinthet-jük. A szó az, ami értelmi és érzelmi tar-talommal tölti meg a mozgást, és ezáltalemeli azt a gesztus rangjára. A szó nél-küli mozgás testbeszéd, mimika,pantomimika vagy koreográfia. Ilyen ér-telmezés mellett azt kell mondjam, hogya gesztus szó helyettesítésére ez idõ sze-rint nincs megfelelõbb magyar szó. Ez ameghatározás kétségtelenül kinezikusszemléletû, de a maga módján a teljes-ségre törekszik. Mindehhez képest nemtudom osztani azt a nézetet, amely agesztuson kívül önállósítja, önállóan ér-telmezi az arcjátékot és ezen belül a te-kintetet. Annak ellenére, hogy már Cice-ro is utalt rá: „... ahogyan az arc a lélektükre, akként a szem a lélek lámpása”,nincs ezeknek semmiféle elsõbbsége,mert az adott mondanivaló dönti el,hogy melyik kifejezõ mozgás a meghatá-rozó.

Az is tudományos tapasztalat, hogy aszókincs, a nyelvismeret egyenes arány-

ban áll a beszéd gesztus-gazdagságával. Minél ala-posabban elsajátított va-laki egy nyelvet, annáltöbb gesztust tud, tudhatbeszédéhez hozzákap-csolni. A nyelvismeret vo-natkozásában – beszéljenvalaki akármilyen jól ide-gen nyelvet, nyelveket –

az anyanyelv primus inter pares (elsõ azegyenlõk között) jellege elvitathatatlan,következésképpen a gesztusrendszerünkcsak az anyanyelv tekintetében 100%-osértékû, egyéb nyelvek esetében legfel-jebb csak megközelítheti azt, de a teljes-séget soha el nem érheti.

Álláspontom szerint az is rosszul fel-tett kérdés – és rossz kérdésre csak rosszválasz adható –, hogy a verbális vagy anem verbális közlés-e az elõbbrevaló, il-letve a kettõ között lehet-e bárminõ sor-rendiséget meghatározni? Attól függet-lenül, hogy a kettõ között kétségtelenülvan nagyságrendi, számszerûségi kü-lönbség, azok szerves egységet képvisel-nek a kommunikációban.

Ebben az értelemben tehát a gesztusaz anyanyelv része. Közlésrendszerünk anyelv és a gesztus egysége, teljessége,minthogy egymást kiegészítik, támogat-ják. Amiként Hamlet figyelmezteti a szí-nészkirályt: „Illeszd a cselekvényt a szó-hoz, a szót a cselekvényhez, különösenfigyelve arra, hogy a természet szerény-ségét által ne hágd...”

Szitás Benedek

ÉDES ANYANYELVÜNK 2007/4. 7

A tulajdon nevePéldául a sportrendezvényeké

Akit érdekel a sport, igazán nem le-het oka panaszra mostanában. Soha nemtapasztalt nyilvánosságot kapnak a kü-lönbözõ versenyek az újságok hasábjainvagy a sportcsatornák adásaiban. Az épnyelvérzékû szurkoló ugyanakkorbosszankodhat is, mert a sajtóban, a mû-sorfüzetekben, a világhálón igen nagy azösszevisszaság a sportrendezvények ne-vének írásmódjában. Az a benyomásunkalakulhat ki, hogy alig érvényesül itt va-lamiféle szabályozás, mindenki az általahelyesnek vélt szóalakot használja. A kisés nagy kezdõbetûk kuszasága miatt sok-szor még az sem dönthetõ el teljes bizo-nyossággal, hogy a sportesemények (ver-seny, torna, mérkõzés, gála, viadal, kupa,nagydíj, bajnokság) melyike tartozik atulajdonnevek közé, és melyike sorolan-dó inkább a köznevek kategóriájába.

De csakugyan az írásmód bizonyta-lansága okozza-e a szófaji bizonytalansá-got? Nem lehet-e, hogy az okozati össze-függés épp fordított: a köznév és a tulaj-donnév közötti határ elmosódása vezet ahelyesírás ingadozásához?

Azt hihetnénk, a tulajdonnév fogal-ma egyértelmûen meghatározható, ésnyelvkönyveink ezt a kérdést már meg-nyugtatóan tisztázták. Nos, nem egészenígy van. Az általánosan elfogadott defi-níció szerint a tulajdonnév élõlénynekvagy élettelen dolognak saját, külön ne-ve, vagy másképp: személynek, állatnak,dolognak azonosító és megkülönböztetõszerepû egyedi neve. A hagyomány ki-alakította a tulajdonnevek fogalmi cso-portjait. Ezek: a személynevek, az állat-nevek, a földrajzi nevek, a csillag(zat)ne-vek, az intézménynevek, a könyvek, fo-lyóiratok, újságok, mûvészeti alkotásoknevei (címek). A mai magyar nyelv rend-szere címû leíró nyelvtanunk (1961) méga tulajdonnevek és köznevek határánlevõ csoportnak nevezi az egyes áru-típusok (gyártmányok) megnevezéseit,vagyis a márkaneveket, a késõbbi nyelv-tani összefoglalók viszont már nemcsakezeket, hanem a vendéglõk, üzletek,egyesületek, zenekarok stb. neveit is atulajdonnevek családjába sorolják.

Jól érzékelhetõ feszültség forrása,hogy tulajdonneveink egy jelentõs részekilóg abból a szûk keretbõl, amelyet szá-mukra a nyelvi rendszeren belül kijelöl-tek. A tulajdonneveket hagyományosana szófajok között, a fõnevek egyik cso-portjaként tárgyalják nyelvtanaink. Ez abesorolás azonban nyilvánvalóan csak azegyetlen szóból álló nevekre lehet érvé-nyes. A zavart az okozza, hogy rengetegolyan tulajdonnevünk van, amely nemegy, hanem több szóból alakult, s e sza-vak között nemcsak fõnevek vannak.Ilyen például sok személynevünk

(Debreczeni Péter), földrajzi nevünk(Amerikai Egyesült Államok,Váci utca),ilyen a legtöbb kitüntetés-, illetve díjnév(Magyar Köztársasági Érdemrend), újság-és könyvcím (Magyar Nemzet, Egri csilla-gok), no meg persze az intézménynevek.Ez utóbbiak között szinte csak elvétvetalálunk egyszavasakat. Képtelenség te-hát egyetlen szófaji kategóriába sorolni3–4 szóból álló szerkezeteket!

Ezek után joggal tehetjük fel a kér-dést: a sportversenyek, sporteseményekrendszerint több szóból álló neve beso-rolható-e a tulajdonnevek közé?

Helyesírási szabályzatunk a sokféletulajdonnévnek három közös ismérvétemeli ki. Az elsõ: minden tulajdonnévnagybetûvel kezdõdik. A második: atöbb elembõl álló nevek esetében érzé-keltetjük a tulajdonnevek terjedelmét is,hogy világosan elhatárolódjanak a kör-nyezõ szövegtõl. A harmadik: a tulaj-donnevek írásának jellemzõ vonása azállandóság.

Az utolsó megállapítással aligha tu-dunk bármit is kezdeni, hiszen az állan-dóság a már (több éve vagy évtizede) ki-alakult, a nyelvhasználatban meggyöke-resedett, elfogadottá vált névalakok jel-lemzõje (például a hagyományos család-neveké: Széchenyi, Eötvös stb.), esetünk-ben viszont épp az állandóság, az elfoga-dottság hiányából származnak a gondok.

A több elembõl álló nevek terjedel-mének érzékeltetése sem könnyíti, in-kább bonyolítja helyzetünket. A sport-versenyek megnevezésekor ugyanis alegnehezebb feladatok egyike épp annakeldöntése, mi tartozik szervesen a többelemû névhez. A Váci utca esetében egy-értelmû, hogy az elsõ a tulajdonnévielem, a második pedig a köznévi. De hapéldául Egerben a junior ökölvívók szá-mára rendeznek egy nemzetközi ver-senyt, és azt Dobó Istvánról nevezik el,akkor mi lesz a hivatalos név? Az emlék-verseny nyilván köznévi elem, tehát kis-betûvel írandó. A Dobó István tulajdon-névi elem, nagybetûs írásmódja nemkérdéses. No de mi legyen a többi szó-val?

Ha az elsõ elvet próbáljuk következe-tesen érvényesíteni, úgyszintén zsákut-cába jutunk. Általában igaz az a tétel,hogy a tulajdonneveket nagybetûvelkezdjük, és fordítva is igaz: ha egy szótnagy kezdõbetûvel írunk, az többnyireazért történik, mert az a szó tulajdonnév.Ámde maga a helyesírási szabályzat nyit-ja ki a kiskaput azzal, hogy leszögezi: sokesetben nagy kezdõbetûket csak akkorírunk, ha ki akarjuk emelni a megneve-zés tulajdonnévi jellegét (188. pont).Vagyis: ha akarom, vemhes, ha nem aka-rom, nem vemhes... A fordított tételnekszintén megvannak a használati korlátai,hiszen sokszor csak azért írják nagybetû-vel egy-egy sportesemény nevét, mertnem mondaton belül, hanem önmagá-ban, kiemelt helyzetben jelenik meg, ésilyenkor a közneveket is megilleti a nagykezdõbetû.

Célszerûbbnek látszik a szabályzatazon pontjai felõl közelíteni a kérdés-hez, amelyek a rendezvények, rendez-vénysorozatok stb. írásmódját taglalják,elvégre a verseny (sport)rendezvénynekis felfogható. A 146. pont fõszabálykéntazt mondja ki, hogy ezek nevét általábankisbetûvel írjuk: a magyar nyelv hete, or-szágos középiskolai tanulmányi versenystb. Ugyanakkor a 191. pont úgy rendel-kezik az intézményszerû (vagyis rend-szeresen ismétlõdõ országos vagy nem-zetközi) rendezvények nevének helyes-írásáról, hogy ezeket az intézmények ne-vével azonos módon szokás írni, azazminden szót nagybetûvel.

Fel van adva tehát a lecke! Mitõl is te-gyük függõvé a sportesemények nevénekírásmódját? A tapasztalat azt mutatja,hogy legtöbben az intézménynévi jelle-get érzik meghatározónak (talán a rend-szeres ismétlõdés miatt), ezért a nagykezdõbetûket részesítik elõnyben. Anagybetûs írás megfelel a nemzetközi(angol) gyakorlatnak is, ráadásul hang-súlyozza az esemény fontosságát.

Ugyanakkor egy árnyaltabb megkö-zelítés térnyerése is megfigyelhetõ. Jele-sül az, hogy a tulajdonnévi és egyedítõelemek az egész név hivatalos és tulaj-donnévi jellegét erõsítik (pl. Arany ÁszokNemzeti Teremlabdarúgó-bajnokság), aköznévi elemek túlsúlya viszont a kisbe-tûs írásmódot valószínûsíti (pl. mad-ridi gyorsaságimotorkerékpáros-világbaj-nokság).

Hogy miként forrja majd ki magát eza kérdés, mikorra alakul ki többé-kevés-bé egységes nyelvhasználat – a válaszravalószínûleg még várnunk kell jó párévet.

Móricz Kálmán

8 ÉDES ANYANYELVÜNK 2007/4.

Nyelvhasználatunk és az értelmezõ szótárakA szavak használatának kérdéseit vitatva, sokszor találkozunk

olyan nézetekkel, hogy egy-egy szót csak akkor használhatunk fel be-szédünkben vagy írott szövegeinkben (a standard nyelvváltozatban),ha ez benne van az értelmezõ szótárban. Már többször rámutattunkennek a felfogásnak a helytelenségére, hiszen a szótárak terjedelmevéges, minden magyar szó nem kaphat bennük helyet. Ha a szó meg-található az értelmezõ szótárban, akkor csakugyan indokolható a hasz-nálata, de számtalan esetben van szükségünk olyan szavakra, amelyekvalamilyen oknál – pl. a szótár kisebb terjedelménél vagy a szó ritkaelõfordulásánál – fogva nem kerültek bele a mûbe. Egyébként nem aszótározottság dönti el, használható-e az adott szó, hanem fordítva: aszó elterjedtsége és fontossága teszi indokolttá a szónak a szótárbakerülését. A keresett szónak a kimaradása tehát nem ok a szó mellõzé-sére.

A szótárban megtalálhatjuk a szó értelmezését, vagyis jelentését,illetve jelentéseit, sõt a szótározott elemnek vagy éppen az egyes jelen-téseknek a használati értékét is. A nagyobb szótárak bõvebben, a ki-sebbek rövidebb, lényegre törõbb formában közlik ezeket az adatokat.Például A magyar nyelv értelmezõ szótára részletesebben közli azegyes szavak jelentését (jelentéseit), mint a szûkebb terjedelmû értel-mezõ kéziszótárak. Sõt még az egyes szótártípusokon belül is elõfor-dul, hogy egy-egy szóról nagyon alapos jelentéstani képet kapunk, amásikról viszont elnagyoltabbat, sõt hiányosat. Ez nem csupán attólfügg, hogy a szó mennyire lényeges eleme a magyar nyelvnek, milyennagy a társadalmi használati köre, hanem attól is, hogy milyen felké-szültségû szerzõ készíti el a mûbe a szócikket. A magyar nyelv értel-mezõ szótára címû hétkötetes mûbe pl. némelyik tudományos kutatómég a kisebb jelentõségû szavakról is tanulmánynak beillõ szócikketírt. S bizony, akad olyan szócikk is, amelyet elsõ olvasásra is hiányos-nak ítél az érdeklõdõ vagy a kutató. Ilyenkor a szó mai használója vagyéppen vizsgálója a legjobb akarattal sem fogadhatja el a szótár ajánlá-sát. De nézzük csak konkrétabban ezt a kérdést!

A feladat szó értelmét vizsgálva elõször természetesen az említetthétkötetes szótár megfelelõ kötetét vettem kézbe. Két jelentését külön-bözteti meg a szótár. Az elsõ: „Általában olyasmi, amit az embernek elkell végeznie.” Majd a példák garmadája következik, de minden példa

az embernek a fe ladata i ra utal. A második jelentés elõtt az (Isk)jelölés olvasható, amely azt jelenti, e jelentés az iskolai élettel áll szoroskapcsolatban. S maga az értelmezés ez: „A tananyagnak az a része,amelyet a tanulónak kitûzött idõre meg kell tanulnia, el kell végeznie,vagy ezzel kapcsolatban többnyire írásban feladott kérdés, amelyetmeg kell oldania.” Majd példák következnek az iskolai feladatok egyesfajtáira.

E szócikk elolvasása után hiányérzetem támadt: csak személynek,vagyis az embernek, illetve ezen a kategórián belül az iskolásnak lehetfeladata? Csak valakinek, de valaminek nem? Ha szóhasználatunk pél-dáit vizsgáljuk, meggyõzõdhetünk arról, hogy ha bizonyos dolgoknak,tárgyaknak (pl. az asztalnak, széknek) nincs is feladatuk (csak rendel-tetésük van), a világûrbe fellõtt ûrhajók – az útjukról kiadott közlemé-nyek szerint is – feladatot teljesítenek. Vagy az intézményeknek, eze-ken belül pl. a minisztériumoknak, iskoláknak, egyházaknak, kórházak-nak a feladatairól nem szoktunk beszélni? Miért nem említi ezt a szó-tár? Nosza, elõ a kéziszótárakat! Abban reménykedtem, hogy azoknak– mint késõbbi kiadású mûveknek – a szerkesztõi már korrigálták ezt ahibát. Sajnos, nem. Még a Magyar értelmezõ kéziszótár is ugyaneze-ket a jelentéseket közli rövidített változatban. Sõt ennek a 2003-banmegjelent, átdolgozott 2. kiadásában sem találunk többet a kérdésrõl.Vagyis: átvéve a bõvebb mû fontosabb adatait, alaposabb ellenõrzésnélkül jelentek meg ezek is. Mindezt figyelembe véve, most már nemerjek írni vagy szólni – mondjuk – a városi könyvtár vagy a mûvelõ-dési ház feladatairól? De bizony merek, és merjenek csak nyugodtanönök is! Hiszen a névátvitel egyik gyakori fajtájának, a fogalmak érint-kezése, kapcsolata alapján létrejövõ névátvitelnek, a metonímiánaknyelvünkben való létezése is feljogosít bennünket erre: az intézmény,szervezet, munkahely neve jelentheti a benne dolgozó, mûködõ sze-mélyeket is. Ha ezt mondjuk: Az iskola kirándul holnap, akkor valójá-ban az iskolához tartozó személyek: pedagógusok, tanulók kirándul-nak. De akkor talán az is igaz, hogy a pedagógusok, tanulók munkájaegyúttal az iskola munkája is, az õ feladatuk meg az iskola feladata isegyben. Tehát nem csupán valakinek, hanem valaminek is lehet felada-ta. Az viszont már a szótárírók teendõje, hogy megállapítsák, mi tarto-zik a valami fogalomkörébe.

Jakab István

Gajra ment j-kA Rivalda 2005–2006-os válogatását olvasom, többek

között Kukorelly Endre Élnek még ezek? címû vígvég-játékát, s egyszer csak azon veszem észre magam, hogy atartalomról a formára, azaz a helyesírásra fordítom a figyel-mem. Íme a párbeszédrészlet:

– És a szüleitek nem állítják le?

– (A) mijeink?

– Anyu, apu.

– Olyan nekünk nincs.

Az árva gyerekek és a felnõttek beszélgetésében a mije-ink szó helyesírása tûnik fel, ami, szögezzük le máris, jó, bárelsõként a mieink birtokos névmás elírására gondolunk. Ami kérdõ névmáshoz járul a birtoktöbbesítõ jel alternánsa(jei), s ahhoz kapcsolódik a többes szám elsõ személyû bir-tokos személyjel (nk). A mijeink más szóval micsodáink. AMagyar grammatika címû egyetemi tankönyv részletezi is afenti nyelvi jelenséget. „A kérdõ névmásra is jellemzõ, hogya helyettesített szófajhoz járuló ragokat (a fõnévi többesje-let, a birtokjelet és a birtokos személyjeleket is: kik, kié, kimõ nekem) fel tudja venni, a mondatrészszerepe is megegye-zik azzal” (168). A mi kérdõ névmás több birtokra utaló pa-radigmasora a következõ: mijeim, mijeid, mijei, mijeink, mi-jeitek, mijeik. A legnagyobb hasonlóság tehát a mieink – mi-jeink esetében van, s a mieink hiátustöltõ j hangja nem isakármilyen galibát okozhat. Az alábbi példákban elõfordu-

lók a középiskolai dolgozatokban durva vétségeknek minõ-sülnek.

„A milyeinkhez hasonló árakkal számolnak Szlovéniá-ban, Cipruson és Finnországban.” Elõfordul, hogy nem ahiátustöltõ, hanem a birtokos személyjel j-je hibás: „Politi-kusban az bízik, akinek már semmilye sem maradt a pusztahitén kívül.” Azt hiszem, kommentárra szükség nincs, csu-pán annyit fûznék hozzá, hogy országos és igényes tartal-mú lapokból idéztem a két mondatot.

S végül hadd ismertessem meg az olvasót a legproblé-másabbnak tûnõ pontos j-s szóval! A 2006 óta mûködõ Ma-gyar Nyelvi Szolgáltató Iroda nyelvi gyorsszolgálatához ér-kezett a kérdés: a gajra megy szószerkezetben milyen j-velírandó a gaj? A gally szó csak a vékonyabb ágat jelenti, a’tönkremegy’ jelentésû gajra megy kifejezés elsõ tagja ettõlteljesen független: a gajdesz szó rövid alakja, amely azÉKsz. szerint jiddis, az Etimológiai szótár szerint ismeretleneredetû. E szószerkezet hibás alakjával akkor szembesül-tem, amikor az egyik megyei napilap meggyesekben oko-zott fagykárokról szóló cikkének öles címe a következõ volt:„Szemünk láttára gallyra meg(g)y.” Bizony, nemcsak ameggy, hanem a j is!

Meglehet, persze, hogy a lap címadó szerkesztõje csu-pán szójátéknak szánta a gallyra szóalakot. Erre utal ameg(g)y írásmódja is. Ám az ilyesmi visszafelé szokott el-sülni, s ez történt az idézett címben is.

Minya Károly

ÉDES ANYANYELVÜNK 2007/4. 9

OKTV MAGYAR NYELV 2007/20081. A vizuális elemek szerepénekvizsgálata egy mai tudományos

ismeretterjesztõ folyóiratbanA verbális (természetes nyelvi) kommuniká-

ciót is kísérik nem verbális elemek (pl. mimika,gesztus, testbeszéd), de a nyelvi kommuniká-ciót ennél tágabb értelemben is használjuk,„ilyenkor olyan közlési folyamatokra utalunk,amelyekben a partnerek közleményeiket nemvagy nem kizárólag természetes nyelvi elemek-bõl és az azokat kísérõ testbeszéd elemeibõlhozzák létre” (Balázs–Benkes: Anyanyelvi be-szédkultúra, 26). Ezek a nem verbális nyelvek,melyekbõl nem verbális közlemények hozhatóklétre. Ilyen például a zene, a tánc.

A tudományos ismeretterjesztõ szövegtí-pussal a sajtóban találkozunk, melyet sajátosnyelv és stílus jellemez (lásd: Balázs–Benkes:Magyar nyelv a gimnáziumok és a szakközépis-kolák 11. évfolyama számára, 80–83). Az írottsajtóban ezt gyakran kiegészítik nem verbáliselemek, ábrák, grafikonok, táblázatok, fotók,akárcsak a tankönyvekben, tudományos köny-vekben és cikkekben. Ennek egyik érdekes„õse” Comenius Orbis pictusa volt.

A pályamunkában mindezek ismeretében atémát választó egyaránt vizsgálhatja a nyomta-tott és az elektronikus tudományos ismeretter-jesztõ szövegeket. Vizsgálhat egyetlen folyóira-tot alapos, mindenoldalú elemzéssel (szöveg,szövegtípus, tipográfia, kép, grafikon szöveg-szervezõ szerepe és stílushatása). Összevet-het két vagy több eltérõ tematikájú vagy azonostematikájú, de eltérõ hordozójú (nyomtatott éselektronikus) folyóiratot (a multimediális elemekszerepe egyaránt vizsgálható a tartalomban, amegjelenésben, a szövegszerkezetben és a stí-lusban). Megközelítheti a témát egy folyóirattörténeti bemutatása felõl (10–20 év távlatá-ban, esetleg hordozóváltással, illetve hordozó-variánssal).

Ismételten felhívjuk a leendõ dolgozatírók fi-gyelmét a dolgozat arányos szerkezetének ki-dolgozására, az elméleti és a konkrét empirikusrészek kapcsolódásának fontosságára. A for-mai szabályok betartását sem tekinthetik elha-nyagolhatónak (pl. az idézetek és hivatkozásokpontos és szabályszerû feltüntetése, a vizsgáltszövegkorpuszok vizuálisan is adekvát közlé-se).

Ajánló bibliográfia: Balázs Géza–BenkesZsuzsa: Anyanyelvi beszédkultúra. NemzetiTankönyvkiadó, 2005; Balázs Géza–BenkesZsuzsa: Magyar nyelv a gimnáziumok és aszakközépiskolák 9., 10., 11., 12. évfolyamaszámára. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000–2004; Crystal, David: A nyelv enciklopédiája.Osiris, 1998; Töreky Ferenc: Vizuális kommuni-káció. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002; Bódi Zol-tán: A világháló nyelve. 2004; Petõfi S. János: Aszöveg mint komplex jel. Akadémiai, 2004;Tolcsvai Nagy Gábor: A szövegek világa. Nem-zeti Tankönyvkiadó, 1994; Békési Imre: Szö-vegszerkezeti alapvizsgálatok. Akadémiai,1982; Nyíri K.–Szécsi G. (szerk.): Szóbeliségés írásbeliség. Kommunikációs technológiáktörténete Homérosztól Heideggerig. Áron Ki-adó, 1998; Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyarszövegtan. Osiris, 1999; Deuze, Mark: A webés a webes újságírás típusai. www.mediaku-tato.hu/cikk/2003_03_osz/04webes_ujsagiras;

Petõfi–Benkes: A multimediális szövegek meg-közelítései. www.mek.oszk.hu/01800/01814/01814.pdf; Nyíri Kristóf: A multimedialitás is-meretfilozófiája. www.phil-inst.hu/uniworld/kkk/mm/mm.htm #vizualis, www.agent.ai.

Takács Edit

2. A 17. századi hitviták jellemzõnyelvi eszközeinek bemutatása

Igen bõséges maga a hitvita-irodalom, de akapcsolódó szakirodalom is. A dolgozatíróegyik fontos feladata éppen a gondos szelektá-lás, ugyanakkor ismereteket kell szereznie ahitviták létrejöttének körülményeirõl, a korról, arésztvevõkrõl.

Luther fellépése (1517) másfél százados fo-lyamatot indított meg, melynek során új egyhá-zak jöttek létre, a régi pedig átformálódott. Aváltozásokat hitviták sokasága kísérte és alakí-totta. A hitvita a reformáció és a katolikus meg-újhodás korának tipikus kommunikációs formá-ja volt. A hitviták korát a 16. századtól számít-juk, a virágkorát a 17. század jelenti. A kor legje-lentõsebb személyiségei a protestánsok részé-rõl Magyari István, Alvinczi Péter, Geleji KatonaIstván, a katolikusok részérõl Veresmarti Mihályés legfõképpen Pázmány Péter. A hitviták a 16.században még szóban folytak, késõbb azon-ban már írásos formába öntötték õket.

Azért is lehetett a hitvita másfél század alattmeghatározó mûfaj, mert tartalmát igen táganértelmezték: vitairatnak tartották a Vizsolyi Bib-lia elöljáró beszédét, a hitvitázó drámákat,Veresmarti Mihály katolikus hitre térésének his-tóriáját, de a levél, napló, jegyzõkönyv, önélet-rajz, katekizmus, gúnyvers is ide tartozhatott.

A hitviták funkciói a hitterjesztés, hitvéde-lem, a felekezeti összetartás, késõbb a refor-mátus és katolikus tanítások közötti különbségkifejtése, az ellenkezõ nézetek cáfolása, a sajáttanítás védelme.

Kik vitáztak egymással? Kezdetben elsõ-sorban a protestánsok a katolikusokkal, késõbbbelsõ hitviták is voltak a protestánsok körében(például a református és az unitárius, a refor-mátus és a puritán hívõk között).

Apályázónak, miután megismerte a 17. szá-zad korát, nyelvi állapotát, a hitvitázó irodalomrésztvevõit, mûveit, ki kell választania a megfe-lelõ terjedelmû vitairatot (egy egészet vagy egyszerkezetileg egységes részletet). Ennek önál-ló, alapos, a lényeges kérdéseket tartalmazónyelvi-stilisztikai elemzését kell adnia. A nyelvielemzéshez irányt mutathatnak a Magyarnyelvtörténet címû kiadvány fejezetcímei.

Ajánló bibliográfia: Magyar nyelvtörténet.Szerk.: Kiss Jenõ és Pusztai Ferenc. Osiris, Bu-dapest, 2003; Bárczi Géza: A magyar nyelvéletrajza. Gondolat, Budapest, 1975; „Tengeraz igaz hitrül való egyenetlenségek vitatásánakeláradott özöne…” Tanulmányok XVI–XIX. szá-zadi hitvitáinkról. Szerk.: Heltai János, Tasi Ré-ka. Miskolci Egyetem BTK Régi Magyar Iroda-lomtörténeti Tanszék, Miskolc, 2005; Szöveg-gyûjtemény a régi magyar irodalomból. I. rész:Késõ-reneszánsz manierizmus és kora-barokk.Szerk.: Kovács Sándor Iván. Osiris, Budapest,1998; Pázmány Péter mûvei. Szépirodalmi, Bu-dapest, 1983; Alvinczi Péter: Magyarország pa-naszainak megoltalmazása és válogatás prédi-kációiból, leveleibõl. Európa, Budapest, 1989.

Kovács Ferencné

3. Parti Nagy Lajos novelláinakstíluseszközei

Parti Nagy Lajos a kortárs magyar irodalomegyik legnagyobb nyelvmûvésze, „nyelvkirály”,az ún. posztmodern magyar irodalom egyik leg-nagyobb hatású alakja. „A magyar költõi nyelv-és észjárásokat (s azokon innenieket éstúliakat) olyan erõvel volt képes tapintatosanfölforgatni és a maga szájaíze-csuklófordulásaszerint újrateremteni, hogy abból nemcsak egyösszetéveszthetetlenül saját, bravúros nyelvreés önironikus-szatírajátékos látásmódra futotta,hanem brutálisan meghökkentõ, közvetlen kö-zelrõl szóló és heves hatást kiváltó mûvekre.Mégpedig a kilencvenes években megszakításnélkül, lépésrõl lépésre derítve fel önnön ké-pességeit, melyeket rögtön föl is szikráztatott –minden mûfajban” – méltatja munkásságátZávada Pál (ÉS, 47. évf., 41. sz.).

Az OKTV tételcíme e gazdag mûfajú mun-kásságból a novellákra, azok nyelvi-stilisztikaisajátosságaira irányítja a figyelmet.

Az elmúlt tíz év novelláit tartalmazó A fa-gyott kutya lába címû új novellásköteténekmegjelenése kiemelkedõ irodalmi eseménynekszámított 2006-ban. A kötetet bemutató, elem-zõ kritikák, ajánlások mindegyike nyelvének kü-lönlegességére irányítja a figyelmet. A kötetgrammatikai terében kirajzolódó világ különösfeszültséget teremt az olvasóban. Egyrésztmegörvendezteti a nyelvben megbújó lehetõsé-gek végletekig feszítésével és az új jelentésûszóösszetételekkel, másrészt szembesíti azok-kal a mélyen tragikus mindennapi tapasztala-tokkal, amelyekben mindannyian élni kénysze-rülünk. Mondhatni: a monológok nyomán – le-gyen az elbeszélõ bányamosodás, villamos-vezetõnõ, testaranyozó vagy kigyúrt verõle-gény – „a bánat bokszkesztyûje [...] lényegébenoda van sújtva a szívre, és zsigerig hatol a féle-lem”(a kiadó ajánlása).

A tétel kidolgozásához igen jó segítségetnyújt Németh Zoltán Parti Nagyról írott monog-ráfiája és az ebben közölt gazdag bibliográfia is.

A pályázónak azonban ügyelnie kell arra,hogy alkotó módon használja fel a szakirodal-mat, és egyéni meglátásai, felfedezései bemu-tatásával bizonyítsa szövegelemzõ-értelmezõképességét. Célszerû élni a számítógépesprogramok lehetõségeivel, és grafikonok, diag-ramok segítségével szemléletessé tenni a pá-lyamunkát.

Ajánló bibliográfia: Kulcsár-Szabó Zoltán:Intertextualitás: létmód és/vagy funkció? Iroda-lomtörténeti Közlemények, 1995. 495–541;Margócsy István: Nyelvhús. Holmi, 1995/7; Né-meth Zoltán: Parti Nagy Lajos. Kalligram Kiadó,2006; Reményi József Tamás–Tarján Tamás:Magyar irodalom 1945–1995. Corvina, 1996;Szilágyi Márton: Metamorphoses prosae. Nap-pali Ház 1995/4; Tátrai Szilárd: Az ’ÉN’ az elbe-szélésben. A perszonális narráció szövegtanimegközelítése. Argumentum Kiadó, 2002;Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv stilisztiká-ja. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996.

Forgács Anna

10 ÉDES ANYANYELVÜNK 2007/4.

Multus, plus, plurimus: Értelmezõ szótár+!Alig pár hónappal A magyar nyelv nagy-

szótára elsõ két kötetének megjelenése után –az idei könyvhét szenzációjaként – ismét egyértékes szótárt tett le az asztalra a Magyar Tu-dományos Akadémia Nyelvtudományi Intéze-te, azazhogy tettek le néhány külsõ munka-társsal is „megerõsítve” az intézet nyelvmû-velõ és nyelvi tanácsadó osztályának munka-társai. A kétkötetes, 1826 oldalas mûnek elsõolvasásra, hallásra talán kissé rejtélyes címe,amelyet én ebben az ismertetõben egy ’sok –több – legtöbb’ jelentésû, latin fokozási sorralpróbáltam „felerõsíteni”, s azzal együtt rig-musszerûvé tenni: Értelmezõ szótár+. Hogymi az a +, arra eligazításul a szótár fõszer-kesztõjének, Eõry Vilmának az elõszóban írtsorait idézem:

„... szavaink nem elszigetelten, önmaguk-ban állnak, hanem szinonimáikkal, ellentéteik-kel, szókapcsolataikkal hálót alkotnak. A sza-vaknak ezt az összetartozását szemlélteti akötet végén található fogalomköri csoportosí-tás is. A magyar szótárirodalomban elõszörvállalkoztak arra a szótár szerzõi, hogy a sza-vaknak ezt a szövevényes kapcsolatrendsze-rét egyetlen szótárban mutassák be. Erre utala szótár címében szereplõ »+«.”

Vagyis pontosabban mire? Arra, hogy míga klasszikus értelmezõ szótárak szerzõi álta-lában megelégszenek azzal, hogy megadják aszótárban felsorolt címszavak jelentéseit, éshasználatukat példamondatokkal is szemlél-tetik, addig ez a sokfunkciós szótár az említet-teken kívül a szócikkekbe beépítve megadja aszinonimákat, felsorolja az ellentéteket, a szó-cikkeken belül közöl oda illõ szókapcsolatokatés szólásokat, illetve közmondásokat is, to-vábbá tájszavakat sorol fel, jelzi az elõfordulá-si gyakoriságot, közli a címszó etimológiáját,nyelvhasználati tanácsokkal szolgál, feltüntetiaz összetételeket az utótagjuk szerinti helyenis, végül pedig számos, mintegy ötszáz eset-ben rajzos illusztrációval is szemléltet. Akár-hogy számolom is, tizenháromféle szerepettölt be ez a szótár, s bár a babonásak szerint a13 szerencsétlen szám, én úgy vélem, ese-tünkben ez éppen szerencsét, óriási gazdag-ságot, hatalmas kincset jelent. Gondoljákcsak meg, kedves olvasóink! Ennek a szótár-nak a 16 065 címszava – ugyanis ennyi talál-ható benne – a felsoroltakat összeadva mint-egy negyedmillió nyelvi adatot tartalmaz! Svalójában még ennél is sokkal többet, hiszenmindezeken túl találunk még a szócikkekbenszófajmegjelöléseket (fõnév, határozószó,ige, igekötõ, igenév, indulatszó stb., összesentizenháromfélét, már megint a babonás 13-asszám!); megtaláljuk a legfontosabb toldalé-kos (többes számú, tárgyragos stb.) alakokat;megkapjuk a tárgyalt szavak használati körétés jelentéseinek hangulati elemét jelölõ stílus-minõsítéseket (átvitt, bizalmas, durva, gyer-meknyelvi, idegen, kedveskedõ, népi stb.; tejó Isten, ebbõl is éppen 13 van!), s még arravonatkozó információkat is kapunk, hogy en-nek vagy annak a címszónak a határon túlimagyarlakta vidékek valamelyikén milyen sa-játos szinonimája használatos. Nem kétsé-ges, ez a szótár valóban nagy plusz – a rek-lámipar szóhasználata, illetve „helyesírása”

szerint akár plussz, sõt plusssz! –, azaz nagytöbblet egy olyan szótárhoz képest, amelybõlmindezek az információk hiányoznak.

Természetesen ennek a szótárnak meg-vannak az elõzményei is. Voltaképpen annaktekinthetõ minden korábbi magyar értelmezõszótár – a szótár használatát elõsegítõ útmu-tató a Czuczor–Fogarasi-féle, 1862–1874-ben megjelent, hatkötetes szótártól kezdveösszesen nyolcat sorol fel –, ám közvetlenelõzménye kétségtelenül az 1992-ben megje-lent Képes diákszótár. Ez teljesen érthetõ is,hiszen az a szótár is a Nyelvtudományi Inté-zetben, a mostani nyelvmûvelõ és nyelvi ta-nácsadó osztály akkori elõdjében dolgozók-nak munkájaként készült el, s ez a mostani lé-nyegében annak korszerûsített, továbbfejlesz-tett, a vázolt funkciókkal több mint kétszere-sére bõvített változata. Szinte bármelyik cím-szót lapozzuk is fel, látszik rajta egyrészt az,hogy arra épül, másrészt pedig az, hogynagymértékben bõvült, gazdagodott. Szem-léltetésül csupán egy egészen rövid címszótidézek onnan is, innen is.

cipõ fn ~k, ~t, ~je

Zárt felsõrészû lábbeli. Fûzõs ~t hord.• Tudja, hol szorít a ~: tudja, mi a baj, a

hiba. (Képes diákszótár)cipõ***** fn ~k, ~t, ~je

Zárt felsõrészû lábbeli. Fûzõs cipõt hord.• Szólás: Tudja, hol szorít a cipõ: tudja, hogymi a baj, a hiba.

Szin: (régi, választékos) cipellõ, topán, to-pánka, (bizalmas) lábtyû, (szleng) csuka, sur-ranó, tyúkszemtok, (Va, Dv, Mv bizalmas) (tû-sarkú:) stikla, (Mv bizalmas) (tûsarkú:) stikli

Etim: Szóösszevonással keletkezett a �cipellõ fõnévbõl. (Értelmezõ szótár+)

Az utóbbi szócikkhez magyarázatul hozzá-fûzöm, hogy a címszó utáni öt csillag a szógyakorisági mutatója (az ötfokú skálán ez alegnagyobb gyakoriságot jelenti), a Szin =szinonima, az Etim jelentése pedig: etimoló-gia. A Va, Dv, Mv rövidítések feloldása: Vajda-ság, Dráva-vidék, Muravidék. Megjegyzemmég, hogy a szócikket hét különbözõ fajta ci-põt ábrázoló illusztráció egészíti ki.

Ez a mostani szótár – nagyon helyesen –több mint kétezer olyan címszót is tartalmaz,amely abban még nem szerepelt, vagy azért,mert még nem is létezett, vagy mert még nemérett meg arra, hogy egy ilyen típusú, fõleg afiataloknak szóló szótárban helye legyen. Ab-ból pl. még hiányoznak az olyan címszók,mint honlap, internet, klíma, lobbi, tanga stb.,ebben ellenben már benne vannak. (Csupánzárójelben említem: további egy-kettõ, pl. a fi-atalok körében teljesen általános mobil vagyaz sms – esetleg SMS vagy akár esemes for-mában – még nagyon elkelt volna.) Az Értel-mezõ szótár+ a címében ugyan nem utal ar-ra, hogy elsõsorban a fiataloknak szól, de apéldaanyagából kiderül, hogy ez a cél most isott lebegett az alkotók szeme elõtt, sõt az Elõ-szó szerzõje ezt világosan meg is fogalmazzaa következõképpen:

„Az Értelmezõ szótár+ (rövidítve ÉrtSz+)olyan egynyelvû kéziszótár, amely magyarszavakat tartalmaz, ezeket magyarázza, és

ezekrõl közöl sokrétû ismereteket a magyaranyanyelvûek, elsõsorban a fiatalok számára,de haszonnal forgathatják a magyart idegennyelvként tanulók is. Jellegénél fogva alkal-mas arra, hogy szolgálja az oktatást, elsõsor-ban az anyanyelvoktatást.” Úgy ítélem, hogyennek a meghatározásnak az ÉrtSz+ alapjá-ban véve jól megfelel.

Még néhány apró, fõleg dicsérõ észrevé-tel! Nagyon jó megoldás, hogy a szótárban al-kalmazott legfontosabb rövidítések mindenoldalpár alsó részén ott olvashatók, s ezzelnagyban megkönnyítik a szótár használatát.(Ez feltehetõleg a kiadó érdeme, amely másszótáraiban is nemegyszer alkalmazza ezt amódszert.) Igen találóak a stílusminõsítések.Csak egyetérteni tudok azzal, hogy az általá-ban csak irodalmi szövegben szereplõ szavakis választékos stílusminõsítést kaptak a soha-sem teljesen világos és egyértelmû irodalmihelyett. Végül külön is szólnom kell a másodikkötet végén található, húszoldalas fogalomkö-ri csoportosításról, amelyre a szótár haszná-lati utasítása egyáltalán nem fordít figyelmet.A 23 fõcsoportba és 175 alcsoportba soroltszóanyag remek áttekintést ad az olvasóknakfogalomvilágunkról, fogalmi csoportjainkról,s elsõsorban a tanulóifjúságnak, de voltakép-pen mindnyájunknak – rejtvénykedvelõknek,fogalomalkotó szakembereknek, anyanyel-vünk búvárainak – számos újszerû ismeretetnyújt nyelvünk belsõ, eddig nem eléggé vizs-gált s éppen ezért nem is igen látott összefüg-géseirõl. Csak szemelgetve a példacsoportokközül: 21 vízi jármû a bárká-tól a vitorlás-ig,25 fûszer, ételízesítõ az ánizs-tól a vaníliá-ig,40 épületfajta a barakk-tól a vityilló-ig, 50hangszer a balalajká-tól a zongorá-ig, 62fegyver az alabárd-tól a vért-ig. Hát nem cso-dálatos?

Valóban csodálatos, de az utolsó példáttalán mégsem kellett volna ide kapcsolnom. Afegyverek helyett talán jobb lett volna a foga-lomkörök közül az ékszerek, táncok, édessé-gek csoportját idéznem olvasóink figyelmébe.Vagy mégsem? Emlékezetemben egyszercsak Kosztolányi Dezsõ gyönyörû mondataködlik fel. Hogy is írta a költõ? „A nyelv a tu-dósnak ereklye, a költõnek, az írónak hang-szer, a hírlapírónak fegyver.”

Az ám! A fegyver nemcsak „élõlényekmegsebzésére alkalmas, támadásra és véde-kezésre való eszköz”, hanem „a társadalmi,szellemi harc eszköze” is. Ilyen értelembenpedig fegyver a meggyõzõ szó, s fegyver a jókönyv vagy az olyan értékes szótár is, ami-lyen az itt ismertetett mû, az Értelmezõ szó-tár+.

Remélem, hogy olvasóink közül is minéltöbben s minél gyakrabban forgatják majd ezta fegyvert. (Értelmezõ szótár+ I–ll. Értelme-zések, példamondatok, szinonimák, ellenté-tek, szólások, közmondások, etimológiák,nyelvhasználati tanácsok és fogalomköri cso-portok. Fõszerkesztõ Eõry Vilma. TintaKönyvkiadó, Budapest, 2007. 1826 oldal.)

Grétsy László

ÉDES ANYANYELVÜNK 2007/4. 11

Névvégmutató szótárA magyar nyelv szóvégmutató szótára csaknem

négy évtizede, 1969-ben jelent meg. Ez a fajta szótár aszavakat jobbról állítja ábécérendbe, például ekként:hatékony, jótékony, kártékony, vékony. A sokszor a latina tergo kifejezéssel említett szótárfajtához nemrégcsatlakozott Hajdú Mihály kötete, az 1913. évi hely-ségnévtár névvégmutató szótára. Ennek a munkánakegyik elõzménye a legrégibb, még II. József által ké-szíttetett helységnévtárnak a végszótára (1987-ben),másik elõde pedig az 1873. évi helységnévtárnakugyanilyen feldolgozása (1989-ben).

A kiadványban a névelemek külön-külön címszónakvaló tekintése az egyik hasznos újítás, vagyis aCsüdõtelke, Pócstelke, Kübekháza fajtájú nevekbõl aCsüdõ-, Pócs-, Kübek- névelemek többnyire külön is felvannak tüntetve. Errõl, valamint a helyesírási és egyébkérdésekrõl rövid bevezetõ igazítja el a szótár haszná-lóját. A lakott helyeket, a községeket és a városokat be-tûjelek mutatják a szótári részben. Ugyancsak jelzés ta-lálható azoknál a neveknél, amelyekbõl esetleg többazonos is van. Korpavár külterületén például egy hat la-kosú Kámáncspuszta nevû hely van, a közeli Újudvarközség határában pedig negyvenheten éltek egyugyancsak Kámáncspusztá-nak hívott lakott helyen. AKorpavár helynéven esetleg meglepõdõk könnyen ta-lálhatnak a névvégszótárban Szalmavár, Kutyavár, Szar-kavár, Alsószalmavár, Felsõszalmavár és Szénavár ne-veket is, amelyeknek elõtagja arra enged következtet-ni, hogy nem lehettek valami nagy erõsségek. A Zala

megyei Korpavár egyébként Kanizsa várától északraegy óra szekérút volt, s Palinnal közös általános iskolá-jában tanított valaha ennek a recenziónak a szerzõje. AKorpa a régi magyarban lehetett személynév is, ami-ként az említett Palin is (< Pallén, Pamlen, Pomlyn stb.).Már a XII. századból is van okleveles adat olyan hely-névre, amelyben a szláv eredetû korpa fõnév szerepel.

Hajdú Mihály szótára természetesen tartalmazza akorabeli Magyarország nem magyar nyelvû helységne-veit is a forráskiadványnak megfelelõ helyesírással és amegfelelõ helyre való besorolással, mint például e so-rozatban: Mlakva, Zsikva, Csokva, Priznanska Lokva,�utalovka.

A névvégmutató szótár a keresztrejtvény-készítõkés -fejtõk számára éppoly hasznos lehet, mint a névtankutatói számára. Bizonyos végzõdéselemek megjele-nése az egyes nevekben, például a szer fõnévé vagy a-d (a régiségben -di) képzõé, illetõleg fejleményeiényelvi és településtörténeti, szociológiai és egyéb jelle-gû kutatásokhoz lehet fontos. A kiadvány mint alapku-tatási eredmény beláthatatlan ideig hasznosul a ma-gyar tudományosságban. (Hajdú Mihály: Az 1913. évihelységnévtár névvégmutató szótára. Magyar névtanidolgozatok, 200. Kiadja az ELTE Magyar NyelvészetiTanszékcsoport Névkutató Munkaközössége, Buda-pest, 2007. 346 lap.)

Büky László

Anyanyelv és magyarságtudatJakab István könyvérõl

Jakab István újabb mûve tartalmi tekintetben bizo-nyos mértékig eltér az elõzõktõl, mert nemcsak hagyo-mányos nyelvhelyességi jellegû írások olvashatók ben-ne, hanem szólásmagyarázatok, szóeredet-magyará-zatok, továbbá néhány magyar szó érdekes keletkezé-si módjának ismertetése, kiegészítve egy kis szórakoz-tató formában megfogalmazott nyelvtörténettel.

A bevezetõben a következõ tájékoztatást találjuk:„nekünk, felvidéki magyaroknak nem is az angol okoz-za a legnagyobb gondot, hanem a többségi szlováknyelv hatása. A szlovákiai magyar ember reflexszerûenbeszerkeszti a szlovacizmusokat magyar nyelvhaszná-latába. A szlovák hatásokat nem tudjuk kizárni, hiszena szlovákokkal élünk egy országban, s az ország irá-nyítása szlovák nyelven történik. Nekünk legalább a vá-lasztékosabb magyar megnyilatkozásainkban az egye-temes magyar standardhoz kellene igazodnunk, devalljuk be, ez sem mindig sikerül. Még a kultúra, az ok-tatás, a tudományos élet területén sem. Nem, mert azidegen hatások elleni védekezéshez nem elég, ha csu-pán hangsúlyozzuk: kerüljük ezeket, közben meg aszlovacizmusokról konkrétan esetleg csak a nyelvmû-velõ cikkekben szerzünk tudomást. Ezeket a szlova-cizmusokat meg kell ismertetnünk még az iskolában atanulókkal, illetve gondoskodnunk kell arról, hogy mi-nél többen tudomást szerezhessenek róluk.”

Ezután a környezetnyelv hatásait hat pontba foglal-va ismerhetjük meg: 1. szlovák szavak keverése a ma-gyar beszédbe; 2. idegen eredetû szavaknak szlovákformában való átvétele; 3. az idegen szónak nemcsak

az alakja, hanem a jelentése is különbözhet a magyar-ban és a szlovákban; 4. névadáskor sokan választjákgyermeküknek a szlovákban használatos alakot; 5.magyar szavakhoz szlovák jelentéseket kapcsolnak; 6.a mondatok szerkesztésében is sok szlovák hatás ér-vényesül. A felsorolt jelenségek miatt kötelességünktudatosítani gyermekeinkben, unokáinkban: az anya-nyelv a legerõsebb alapja a magyarságtudatnak.

A szerzõ segítõ szándékkal adja közre szakmai ta-nácsait azoknak, akik a standard nyelvváltozat haszná-latában nyelvi készségeiket tökéletesíteni óhajtják,azoknak a nyelvjárásban beszélõknek, akik most sze-retnék megismerni anyanyelvük igényesebb változatát,és minden magyarnak, aki anyanyelvével kapcsolatosismereteinek körét nyelvtörténeti adatokkal is bõvítenikívánja.

Bevezetõjében lelkes felhívásként fogalmazza mega határon túl élõ nyelvmûvelõ feladatát: „Fel hát a fejjel,és félre a sérelmekkel! Kormányok jönnek, kormányokmennek, de a nemzet marad, s nekünk, kisebbségiek-nek is szilárdan helyt kell állnunk ott, ahová a sors ren-delt bennünket. Mert nekünk itt szerepünk van: nem-csak magunkat, hanem az egész nemzetet kell véde-nünk.”

Sajnos, ez a felhívás kevesekhez juthat el, mert akönyv mindössze 200 példányban jelent meg. (Ma-dách–Posonium, 2006.)

Graf Rezsõ

12 ÉDES ANYANYELVÜNK 2007/4.

A szavak, amelyek vallanak rólunkMinya Károly könyve nyelvünk új szavairól

Ha egy emberi közösség – mond-juk: egy nép – múltját, életét akarjukmegismerni, akkor elsõsorban az enéppel foglalkozó történelmi munkák-hoz tanácsos fordulnunk. Ha azonbanfõleg az érdekel bennünket, hogy enép fiait és leányait napjainkban mi jel-lemzi, mi foglalkoztatja legjobban, mi-lyen körülmények között, milyen társa-dalmi légkörben élnek, mivel foglal-koznak, mi a hobbijuk stb., akkor eh-hez a nép által beszélt nyelv(ek) szótá-rait kell forgatnunk, tanulmányoznunk.Mégpedig azokat a szótárakat, ame-lyekbõl azt is megtudhatjuk, hogy me-lyek annak az emberi közösségnek azúj szavai. Ugyanis azok árulkodnak alegjobban arról, amire kíváncsiak va-gyunk.

Minya Károly jóvoltából most már,hál’istennek, nekünk is van ilyen szótá-runk. Sõt, teszem hozzá örömmel, egyígéretünk is arra, hogy ez a szótár nemvéletlenül visel a címében egy sorszá-mot is (Új szavak I.), mivelhogy a szer-zõ tervei szerint ezentúl két-, három-évente megjelenik ennek a szótárnakegy-egy újabb kötete. Szívbõl kívá-nom: úgy legyen!

Persze, célratörõ, szorgos munká-val ilyen típusú szótár nélkül, de ala-pos, átfogó szótárak birtokában is val-latóra foghatjuk szavainkat – egy em-beröltõnyivel ezelõtti kis munkámban(Három évtized társadalmi fejlõdése aszókincs tükrében. Szerk. Herbai Ág-nes és Medgyes Béláné, TIT, Buda-pest, 1975.) tettem is erre kísérletet –,de mégis nagy öröm, gondolom,mindnyájunk számára, hogy mások,pl. angolok, finnek, szlovákok utánmost már mi is a magunkénak mond-hatjuk ennek a hasznos szótártípus-nak egy honi s azonfelül vitathatatlanuljól sikerült változatát.

Mit is tartalmaz ez a szótár? 1250olyan szót, amely az 1980-as évek vé-ge óta került be nyelvünkbe. De necsupán 1250 szóegyedre tessék gon-dolni! Minden szó egy kis cikket, tehátegy szócikket jelent, amelyben a cím-szó mellett ott olvasható az illetõ szó-egyednek a szófaja, kialakulásának amódja, stílusminõsítése, idegen szóesetében az átadó nyelv megjelöléseis, majd a szó jelentése, s mindezen kí-vül még egy nem kitalált, hanem való-ságos, nagyobbrészt a Magyar Nem-zeti Szövegtárból, de egyéb források-ból is merített példamondat, amely

környezetében is bemutatja a kérdé-ses szót.

S hogy mit tudhatunk meg ebbõl aszótárból magunkról, az életünkrõl, akedvteléseinkrõl? Mindent. Szavainkelmondanak jót is, rosszat is. Elmond-ják, azaz megszületésükkel, meglétük-kel bizonyítják, hogy – részben bizo-nyára a tévébeli sportcsatornák hatá-sára – terjednek, ismertté válnak olyanmindeddig új, azazhogy inkább nálunknem ismert, nem ûzött sportágak, minta darts(ozás), a hullám-, illetve széllo-vaglás, a fallabda (eredeti nevénsquash), a pétanque, a strandröplab-dázás, a kick-boksz, a bungee-jumping(a szótár az efféle, kevésbé ismert ide-gen szavaknak nemcsak a jelentését,hanem a kiejtését is rendre megadja!)és még egy sereg más. Ennek alapjá-ban véve örülhetünk, még haegyik-másik divatozó, új „sportág”nem is annyira a sportteljesítmény mé-résére, inkább az emberi bátorság,vakmerõség szintjének felmérésére al-kalmas. De arról is árulkodnak a szava-ink, hogy rohamosan terjed a kábító-szerek „élvezete” (ez az idézõjel szán-dékaim szerint ugyanúgy minõsítõszerepû, mint egy-két sorral elõbb asportág szóé), íme: drogozik, drogam-bulancia, drogdíler, drogliberalizáció,narkós, narkózik stb. Szavaink bizony-ságul szolgálnak arra nézve, hogymind többek életét megkönnyítik,-szépítik (vagy legalább elviselhetõb-bé teszik) az olyan kényeztetõ, a ké-nyelmüket s egyúttal egészségüketszolgáló eszközök, intézmények, be-rendezések, mint az élményfürdõ,fitneszszalon, futópad, jakuzzi, klíma(’klímaberendezés’ értelemben), lát-ványpark, látványpékség, szobabiciklistb. De arról is meggyõzik a szótár for-gatóit, hogy egyre inkább a pénz az úr,s akinek ebbõl kevés vagy alig valamijut, az nem kényelmi eszközöket ke-res, hanem örül, ha egy diszkont vagyegy outlet kedvezményes termékei kö-zül meg tudja venni a legszükségeseb-beket. Arról pedig, hogy – nemcsakmint szó! – egyre elterjedtebb a körbe-tartozás, a vagyonátmentés, s hogymind gyakrabban van szükség válság-stáb életre hívására, már nem is szó-lok.

Jól tudom, az utóbbi néhány mon-dat, amellyel a szótárban szereplõ újszavak segítségével megpróbáltamvalamiféle képet adni rólunk, megkö-zelítõleg sem elegendõ ahhoz, hogyazt mondjam: látjátok, ilyenek vagyunk

most, a harmadik évezred elsõ évei-ben! De nem is ez volt a célom, hanemcsupán annak érzékeltetése, hogy azúj szavak szótára igenis alkalmas eszerep betöltésére. Erre pedig, remé-lem, ez a néhány példa is elegendõ.

Fontossága miatt legalább még egymegjegyzést mindenképpen tennemkell, fõleg azok megnyugtatására, akikesetleg úgy vélik, a szótár anyaga cse-kélyebb az elvárhatónál. Leginkábbazokban ébredhet ilyenféle kétely, akikismernek olyan, szintén újabban meg-jelent szógyûjteményeket, amelyek-ben ennél számszerûleg jóval gazda-gabb anyag található. Az ilyen gyûjte-mények nagyon hasznosak, de tud-nunk kell, hogy a bennük felsorolt sza-vaknak csupán egy része, nem is je-lentõs része tekinthetõ „szótárérett-nek”, a többi csak „hapax legome-non”, alkalom szülte szó, amelyeknekegyike-másika idõvel mégis elterjed-het ugyan, de erre legtöbbjük eseté-ben nem sok remény van. Persze, anyelv búvárai és szerelmesei számáraaz olyan szógyûjtemény is kincsesbá-nya, amelynek szavait pusztán az tartjaössze, hogy még mindegyik szótáro-zatlan. Jómagam fél évtizeddel ezelõttpuszta kíváncsiságból megvizsgáltamhúsz napilap, fõleg bulvárlap szóanya-gát, s meggyõzõdhettem arról, amitmár sejtettem is, vagyis hogy mind-egyik lapszámban töméntelen szótá-rozatlan szó található, nemegyszerakár egyetlen oldalon is 5, 10, 20 vagymég több. Akkor tudatosult bennemteljes mélységében Kosztolányinaképpen 75 évvel ezelõtt leírt örökbecsûmegállapítása: „A szótár csak kagyló,ezzel csak meregetünk a nyelv tenge-rébõl. A nyelv azonban a tenger, a ten-ger.”

Mint az utóbbi kitérõbõl is látható,életünk során rendre körülvesznek,körülzsonganak bennünket a szavak.E gondos szerkesztésû, utótag szerintiszómutatót is tartalmazó kötetbenezek közül tárja elénk a legújabb, demár nem csupán tiszavirág-életû, ha-nem valós társadalmi szükségletet ki-elégítõ szavakat a magyar nyelvészekközépnemzedékének neves szókincs-kutatója. (Minya Károly: Új szavak I.Nyelvünk 1250 új szava értelmezések-kel és példamondatokkal. Tinta Könyv-kiadó, Budapest, 2007. 179 oldal. Azékesszólás kiskönyvtára 3.)

Grétsy László

ÉDES ANYANYELVÜNK 2007/4. 13

„Az a fránya német nyelv”A nyelvet témául választó könyvek általában nem kelnek el

több milliós példányszámban, nem kerülnek bestsellerlistákélére, és szerzõik nem válnak nemzeti sztárrá. Ennek éppen azellenkezõje történt azonban Németországban, ahol 2005-benBastian Sick Der Dativ ist dem Genitiv sein Tod címû nyelvmû-velõ kötete rövid idõn belül a legnépszerûbb szakkönyv címretett szert. A cím magyarra nehezen fordítható, nagyjából annyitjelent, hogy „A részes eset a birtokos eset halála”. Azonban azeredeti címben egy nyelvi fricska is található, hiszen a „birtokoseset” („dem Genitiv”) szó részes esetben szerepel. A cím a kö-tetben többször is elõkerülõ problémára, a birtokos eset háttér-be szorulására utal.

A történet azonban valamivel korábban kezdõdött. A szerzõ1999-tõl a „spiegel-online” (a Der Spiegel online változata)munkatársaként lektori feladatokat is ellátott. (A Der Spiegel he-tente megjelenõ német hírmagazin, mely átlagosan 1,1 millióspéldányszámban kel el. Internetes változata, a „spiegel-online”is rendkívül népszerû, l. http://www.spiegel.de.) Sick a helyes-bítéseit sokszor humoros nyelvészeti megjegyzések, fejtegeté-sek kíséretében küldte el kollégáinak. Ennek a játéknak akkorasikere lett a szerkesztõségben, hogy Sick saját rovatot kapott azinternetes folyóirat hasábjain. Ebben zavaró nyelvi jelenségekrehívta fel a figyelmet. Kezdetben a sajtó és a politika nyelvezetétvizsgálta. Üldözte az elcsépelt frázisokat, elviselhetetlen divat-szavakat és a németben szélsebesen szaporodó anglicizmuso-kat. Hamarosan rendkívüli népszerûségre tett szert az ún.Zwiebelfisch rovat. A Zwiebelfisch a nyomdatechnikában hasz-nált kifejezés. Arra a jelenségre vonatkozik, amikor a szövegbenegy nem odaillõ tipográfiával szedett betû jelenik meg. Sick arovat címével a hibára utal, illetõleg a sajtó nyelvezetére, l.http://www.spiegel.de/kultur/zwiebelfisch/0,1518,332092,OO.html.)

2005-ben megjelent könyvében ezekbõl a korábbi írásaibólszemezgetett. A kötet közel ötven rövid cikket tartalmaz, melyeka nyelv minden szintjét érintik. Különösebb rendezõelv nélkülkövetik egymást a problémafelvetések a morfológiától a szinta-xison át a helyesírásig és a stilisztikáig.

Különösen gyakran bukkannak fel az idegen nyelvi hatásokatfeszegetõ kérdések. Ezen belül legtöbbször az angol nyelv kerülelõ. Hogyan viselkednek az átvett szavak, például hogyan alakula németbe beágyazódó y-ra végzõdõ angol jövevényszavaktöbbes száma? (Storys vagy Stories?) Vagy miként alakítják átgyakran használt angol kifejezések, mint például a that makessense vagy az I can’t remember a német szintaxist. Hiszen azangol példa hatására már nem azt mondja a német, hogy das istsinnvoll, hanem azt, hogy das macht Sinn – mely szintaktikailagteljes egészében a that makes sense másolata –, az erinnern’emlékezni’ ige pedig elveszti vonzatát, ill. visszaható voltát, ésaz Ich erinnere mich nicht daran-ból Ich erinnere das nicht lesz.Vagy csak egy fejezetcím a könyvbõl: Er designs, sie hatrecycled, und alle sind chatting. Azaz a német szövegben elõ-forduló angol igéket sokszor az angol igeragozás szabályai sze-rint ragozzák.

Az olasz konyha térhódítása is magával hozza a nyelvi prob-lémákat. Hogyan kérjünk több pizzát németül: Zwei Pizze/Pizzas/Pizzen? Sokan Zwei Cappuccini felszólítással intenekNémetországban a pincérnek, mintha az olasz gasztronómiávalaz olasz nyelvtan is meghonosodott volna a Szövetségi Köztár-saságban.

De nem csak idegen hatások formálják a német nyelvet, ön-maga is kialakít szokatlan dolgokat. Ilyen az ún. Ultra-Perfekt,

mely tulajdonképpen egy megduplázott Perfekt. Pl. Ich habeschon eingekauft gehabt a standard Ich habe schon eingekaufthelyett. A német befejezett múlt idõt (Perfekt) az idõbeli segéd-ige (a fent említett példában a haben) ragozott alakjával, ill. a fõ-ige particípiumi alakjával képezzük. Az „Ultra-Perfekt”-benezenkívül az idõbeli segédige particípiumi alakja (gehabt) ismegjelenik. Sick magyarázata szerint ennek a jelenségnek azoka a kommunikációs zaj. Mondataink végére odabiggyesztünkmég egy szót, mely cselekvésünk befejezettségére utal.

Izgalmas és kétségtelenül vicces jelenség az aposztróf egyregyakoribb használata a németben. Korábban kizárólag akkor al-kalmazták, ha valami kiesett a szövegbõl. Azonban immár aDuden is engedi bizonyos esetekben a birtokos eset s jele elõttiaposztrofálást, a birtokos nevének kiemelésére. (Pl. éttermek,boltok stb. nevében – Gerti’s Grillstation.) Azonban ezzel, úgytûnik, átszakadt a gát, és valamiért a németek sikknek érzik eztaz apró vesszõt, így ahova csak tudják, beillesztik. Láthatjukmár az s-re végzõdõ többes számú alakoknál, de az egyszerûens-re végzõdõ egyes számban álló fõneveknél, sõt más szófajúszavaknál is. De itt sem áll meg az áradat, immár bármilyenszónak az utolsó betûje elé beteszik az aposztrófot (Futter’n wiebei Mutter’n).

Ezenkívül végre megtudhatjuk Sick könyvébõl, hogy mi aNutella névelõje, hova tegyünk kötõjelet és hova ne, vagy mikorhasználjuk a „scharfes” s-t (ß). Fény derül arra is, hogyan lettNémetországban – az angol hatására – a hátizsákból hullazsák(Rucksack – body bag), vagy az RPG-bõl (rocket propelledgranade) propeller meghajtású gránát.

A szerzõ felhívja a figyelmet a határozószók jelzõként valóhelytelen használatára (eine schrittweise Zunahme), a -barképzõ elszaporodására (unkaputtbar), a fõnevesítés térhódítá-sára. Természetesen a címben szereplõ két eset, a Dativ (ré-szes eset) és a Genitiv (birtokos eset) is elemzés tárgyává válik,így megtudhatjuk, miként szorítja vissza folyamatosan a részeseset a birtokost, és hogy a harcba a tárgyeset is beszáll.

Magyar anyanyelvûeknek különösen izgalmasak Sick köny-vébõl azok a cikkek, melyek a magyarban is felbukkanó problé-mákkal foglalkoznak. Ilyen pl. a szólások, közmondások elferdí-tése, összevonása, rossz használata vagy olyan melléknevekfokozása, melyek eleve egy tulajdonság legfelsõbb szintjét feje-zik ki. Pl. totális, maximális, perfekt, optimális.

Sick kötete izgalmas és szórakoztató olvasmány a németnyelv kedvelõinek (és az azt legalább középszinten beszélõk-nek). Témáit egyszerûen, az életbõl merített példákkal fejti ki.Mindenki számára érthetõen ír, mellõzve a nyelvészeti szakkife-jezéseket. Humora azonban néhol erõltetett, és bár azt ígéri,hogy tanácsokkal fog szolgálni olvasójának, és nyelvi öntudatátélesíti, sokszor túlságosan preskriptívvé válik, és nem az adottnyelvi jelenség okára derít fényt, hanem tanár bácsi módjáraokítja a közönséget.

Írásaiban azonban mindenki ráismerhet saját hibáira, miköz-ben a szerzõ nevetség tárgyává teszi a politikusok vagy újság-írók nyelvi szabályszegéseit. Így válhatott Sick könyve bomba-sikerré, olyannyira, hogy idén immár a harmadik kötet látottnapvilágot. A teljes anyag megjelent hangoskönyv formájábanis, Sick pedig stadionokat tölt meg felolvasóestjein.

A nyelvmûvelés Németországban divattá vált...Egyed Judit

14 ÉDES ANYANYELVÜNK 2007/4.

E S E M É N Y E KJelentés a magyar nyelvrõl,

MTA, 2007. június 21.A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócso-

port és a Szarvas Gábor Asztaltársaság2007-ben is megrendezte a Jelentés amagyar nyelvrõl címû programját. Elsõ-ként Hódi Éva, a vajdasági Szarvas Gá-bor Nyelvmûvelõ Egyesület elnöke tar-tott elõadást A magyar nyelv Délvidékencímmel. Az elõadó bemutatta a vajdasá-gi magyar nyelvjárásokat, a mai kétnyel-vûségi helyzetet. Elmondta, hogy az el-múlt évtizedben 360 település kaptavissza régi nevét; furcsa jelenség viszont,hogy a magyar nyelven kért dokumentu-mokat a szerb helyesírás alapján adjákki, így például Öreg Csilla könnyûszerrelkaphat Ereg Cila néven dokumentumot.Az 1970-es évektõl rendezik meg a Szar-vas Gábor Nyelvmûvelõ Napokat.1981-ben betiltották a rendezvényt, éscsak illegálisan lehetett ünnepelni.1991-tõl viszont már évente megrende-zik. Az egyesület 1993-ban alakult. Amagyar nyelvészek részérõl kezdetektõlfogva részt vesz a szervezésben SzûtsLászló, aki a háború éveiben sem maradtel. Rajta kívül számos nyelvész, BárcziGézától Lõrincze Lajoson át GrétsyLászlóig volt a vendégük. A magyarnyelv kutatása és megmaradása érdeké-ben nagy szükség lenne egy magyar nyel-vi intézet vagy iroda létrehozására.

A Jelentés… rendezvény második fe-lében könyvbemutatókra került sor. Szó-tárirodalmunk újdonságaiból két mûrõlesett részletesen szó. Az Értelmezõ szó-tár+-t Eõry Vilma fõszerkesztõ és KissGábor, a Tinta Kiadó vezetõje mutattabe alaposan a szócikkfej + szócikk-törzs + szócikkláb alapján. A szótárban16 000 szó és 2000 nyelvhasználati ta-nács van. A Magyar nyelvhasználati szótárviszont elsõsorban ilyen tanácsokat tar-talmaz. A szerkesztõk, Zimányi Árpádés Balázs Géza 6500 adatot sorakoztat-nak fel. Egyúttal ez is új szótártípus,mert ötvözi a nyelvmûvelõ, a kiejtési, ahelyesírási, a grammatikai, a stilisztikai,a terminológiai stb. ismereteket, s valódinyelvi példákat tartalmaz.

Az egyéni könyvbemutatók sorát Dö-mötör Adrienne nyitotta meg, aki hézag-pótló nyelvtörténeti könyvét, a Régi ma-gyar nyelvemlékeket mutatta be. Ezt kö-vetették a kutatócsoport munkatársai-nak könyvei: Bódi Zoltán és VeszelszkiÁgnes Emotikonok, Zimányi ÁrpádNyelvhasználat, nyelvváltozás, Minya Ká-roly Új szavak szótára I. és Balázs GézaSzövegantropológia, valamint Hungaro-pesszimizmus – hungarooptimizmus címûkönyve. Végül Buvári Márta a BárcziGéza Kiejtési Alapítvány egyre gyarapo-dó könyvsorozatát, Adamikné Jászó An-na pedig Buvári Márta Példa-mutató cí-mû nyelvhelyességi kötetét ajánlotta ahallgatóság figyelmébe. A Jelentés…rendezvény záróakkordjaként Nagy Le-

vente, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodavezetõje ismertette intézményük egyévének munkáját. Este 6 órakor az Aka-démia elõtt a jelenlévõk megkoszorúz-ták Szarvas Gábor mellszobrát. HódiSándor pszichológus mondott ünnepibeszédet.

Végül pedig a hagyományos „Szar-vas-vacsora” következett, a Szarvas Gá-bor Asztaltársaság kötetlen programja.

B. G.

Mercurius Veridicus,Ónod, 2007. június 2.

Háromszáz éve, 1707 májusában ésjúniusában ülésezett az ónodi ország-gyûlés. Ennek emlékére 2007. június2-án Ónodon rendezték meg a Mer-curius Veridicus országos középiskolairetorikai versenyt. A feladat az volt,hogy a versenyzõk II. Rákóczi Ferenc fe-jedelem szerepébe képzelve magukategy szónoklattal nyissák meg vagy zárjákbe az országgyûlést, valamint üzenjeneka kései (mai) utódoknak. A versenyre22-en jelentkeztek az ország minden tá-járól, sõt ketten Marosvásárhelyrõl is. Adöntõre 10-en érkeztek az ónodiLorántffy Zsuzsanna Általános Iskolá-ba. A verseny végeredménye: 1. Balázs-falvi Balázs (Pápai Református Kollégi-um Gimnáziumának Tatai Tagintézmé-nye, felkészítõje: Bognár Istvánné), 2.Miklós András (Sárospataki Reformá-tus Kollégium Gimnáziuma és ÁltalánosIskolája, felk.: Sinkóné Tóth Zsuzsanna,Vinnainé Lakatos Éva), 3. Lehoczki Ad-rienn (Békéscsabai Evangélikus Gimná-zium Mûvészeti Szakközépiskola, Kollé-gium és Alapfokú Mûvészetoktatási In-tézmény, felk.: Kutyejné Ablonczy Kata-lin), 4. Herpai Vivien (Arany János Re-formátus Gimnázium és Diákotthon,Nagykõrös, felk.: Csizi Katalin, Váradi-Kusztos György, Oszlánczi Andrea), 5.Mészáros Annabella (Szegedi Kis IstvánReformátus Gimnázium, Szakközépis-kola és Kollégium, Mezõtúr, felk.: SoósÁrpádné, Vasas István), 6. Szûcs Anett(ugyanonnan), 7. Csiszér Csilla (Maros-vásárhelyi Református Kollégium, felk.:Gáll József, Moldován Judit Izabella), 8.Székely Attila (ugyanonnan), 9. VargaLili (Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium ésKollégium, Miskolc, felk.: Löveiné ÁrvaMelinda, Földházi Tamás), 10. Panka Ta-más (Sárospataki Református Kollégi-um Gimnáziuma és Általános Iskolája,felk.: Sinkóné Tóth Zsuzsanna, Vinnai-né Lakatos Éva).

A szervezõk elhatározták, hogy az or-szágos középiskolai retorikai versenytmostantól rendszeresen megrendezik. AReformátus Pedagógiai Intézet a követ-kezõ tanévben ismét életre hívja a szó-nokversenyt, amely vándorversenykéntfolytatja útját új helyszínen, új témában.

B. G.

Országos anyanyelv-tanításiverseny az egri fõiskolán

Az ELTE Szemere Gyula anya-nyelv-pedagógiai kutatócsoportja hétévvel ezelõtt elhatározta, hogy a tanár-képzõ fõiskolák, illetõleg a tudomány-egyetemek tanár szakos hallgatói számá-ra országos anyanyelv-tanítási versenytrendez. Erre a hetedik szakmai összejö-vetelre négy egyetem (a Szegedi Egye-tem, a Károli Gáspár Református Egye-tem, az ELTE és a Miskolci Egyetem)nevezte be egy-egy hallgatóját – a ver-seny szabályainak megfelelõen, a fõisko-lások kategóriájában pedig a Nyíregyhá-zi Fõiskola, a Pannon Egyetem fõiskolaikara, a Szegedi Egyetem Juhász GyulaPedagógiai Kara, az ELTE TanárképzõFõiskolai Kara és az Eszterházy KárolyFõiskola képviseltette magát.

Az összes választható téma helyesírá-si kérdésekkel foglalkozott: Az idegenszavak helyesírása; A szóösszetételekhelyesírási kérdései; A hagyományosírásmód mint helyesírási alapelv; Atulajdonnevek helyesírása.

Március 26-án, hétfõn a fõiskola gya-korlóiskolájában elsõként az egyetemihallgatók tartottak egy-egy órát. A zsûrikora délután a következõ eredményt hir-dette ki: Elsõ díjas: Nagy Zsuzsanna(Szegedi Egyetem BTK). Tanára: SejtesGyörgyi. Második díjas: Farkas Olga(Károli Gáspár Református EgyetemBTK). Tanára: dr. N. Császi Ildikó. Har-madik díjas: Berta Zsuzsanna (ELTEBTK). Tanára: Antalné dr. Szabó Ágnes.A Miskolci Egyetem hallgatója, Munká-csi Viktória különdíjban részesült. Taná-ra: Jobbágy László.

Kedden a fõiskolai hallgatók bizonyí-tották rátermettségüket. Az eredmény akövetkezõképpen alakult: Elsõ díjas:Baranyai Szabina Mária (EszterházyKároly Fõiskola). Tanára: dr. BozsikGabriella. Második díjas: Bujdosó Esz-ter (ELTE Tanárképzõ Fõiskolai Kar).Tanára: dr. Szabó Attiláné. Harmadikdíjas: Iglai Edit (Nyíregyházi Fõiskola).Tanára: dr. Szabó Ferenc. A különdíja-sok között szerepelt Paksi László, a Pan-non Egyetem hallgatója, valamint Lá-posi Mária, a Szegedi Tudományegye-tem Juhász Gyula Pedagógiai Karánakhallgatója. Õket dr. Zsolnai Józsefné dr.Mátyási Mária és Bácsi János készítetteföl.

A zsûri elnöki teendõit dr. ZimányiÁrpád intézetvezetõ fõiskolai tanár láttael. A tagok pedig a felkészítést végzõ fõ-iskolai és egyetemi módszertant oktatókollégák voltak.

A kutatócsoport tagjai abban álla-podtak meg, hogy az országos anya-nyelv-tanítási verseny folytatása a követ-kezõ év tavaszán a veszprémi PannonEgyetemen lesz.

Bozsik Gabriella

ÉDES ANYANYELVÜNK 2007/4. 15

Kazinczy- és Péchy Blanka-díjak

Kazinczy-díjasok

Kubik Anna színmûvész. Diplo-májának megszerzése (1981) óta bu-dapesti színházakban mûködik.Több díj és kitüntetés birtokosa,köztük a Jászai Mari-díjé; 2002 ótaérdemes mûvész. Klasszikus ésújabb mûvekben egyaránt sok kiválószerepet játszott, a közönség örömé-re. Szép tiszta beszéde a dráma meg-becsülésérõl és az anyanyelv tisztele-térõl tanúskodik. Színjátszásunk leg-nemesebb hagyományainak alázatosfolytatója.

Acél Anna rádió- és tv-bemondó,mûsorvezetõ. Magyar és közmûvelõ-dés szakon végzett az ELTE böl-csészkarán. 1974-tõl a rádió bemon-dója, majd a televíziós híradó mû-sorvezetõje; a híranyagok értõ és ér-tetõ tolmácsolója. Tíz éve a tévéképernyõbizottságának elnöke, aképernyõs munkatársak beszédkép-zésének irányítója. Példamutató be-szédéért már diákként Kazinczy-ér-mes; kiváló televíziós munkájáértkétszer részesült nívódíjban, s el-nyerte az MTV Medve-díját is.

Elekfi László, a nyelvtudománydoktora, az MTA NyelvtudományiIntézetének négy évtizeden át érde-mes munkatársa. Mûködésének amagyar kiejtés kutatása a súlypontirésze; nagy értelmezõ szótárunkcímszavainak ejtésváltozatait és ra-gozási rendszerét rögzítette. Társ-szerzõje a kiejtési részeknek aNyelvmûvelõ kézikönyvben, és Azértelmes beszéd hangzása címû átfo-gó mûnek. Elméleti munkásságanagyban segítette a gyakorlati be-szédmûvelõ munkát is.

Hutkai Dánielné, a mikóháziBózsva-parti óvoda nevelõi Beszélninehéz! körének vezetõje. Két évtize-de alapította, s azóta irányítja a fel-nõtt tagok munkáját. Ez idõ alatt acsoport szakmai munkáját áthatotta

a beszéd- és magatartás-kultúráranevelésnek a hivatalos elõírásokszintjén túlemelkedõ igyekezete.Csoportja szoros kapcsolatot tart ahelybeli – Lõrincze Lajos nevét vise-lõ – általános iskolával és a körzetmás szakköreivel.

Péchy Blanka-díjasokPodráczky Tamásné, a gyõri Szi-

várvány óvoda Kodály Zoltán köré-nek alapító vezetõje. Húsz éve vontabe nevelõkollégáit e felnõttszak-körbe. Az eltelt idõben az intézmé-nyükbe került újabb munkatársak-kal együtt, mintegy módszertani is-kolát teremtett maga körül. Lelkestámogatója mozgalmunk regionálisés országos tanácskozásainak és ön-továbbképzõ táborainak is.

Szabó Eszter, a lánycsóki általánosiskola kettõs körvezetõje. Két évti-zede alapította és mûködteti minta-szerûen a tanulók Beszélni nehéz!körét, s második évtizede vezeti apedagógus kollégákét is. Mindkétkörnek példamutató a feladatmeg-oldása és a pontossága, ami hatássalvan pedagógiai munkásságukra is.

Palásti József, a sátoraljaújhelyiKossuth Lajos Gimnázium tanára.Az Édes anyanyelvünk nyelvhaszná-lati versenyformának kialakításá-ban, majd gondozásában és tovább-fejlesztésében a kezdetektõl fogvatevékenyen közremûködött. Állan-dó tevékeny tagja az országos dön-tõk írásbeli dolgozatait értékelõ-bí-ráló bizottságnak.

Kazinczy-jutalmakTöbb tanévi folyamatos és ered-

ményes munkájukért a következõBeszélni nehéz! körök részesültekbenne a 2006/2007. tanév végén.(Felsorolásuk telephelyük betû-rendjében, vezetõjük nevének fel-tüntetésével.)

A Bródy Imre Gimn. Beszélni ne-héz! köre, Ajka (vez. Bencsik Erikaés Szövérfiné Pad Anita). – A SzondiGyörgy Szakképzõ Int. Alapító köre,Balassagyarmat (vez. Hevérné Tá-csik Klára). – A Boglári Játékszínköre, Balatonboglár (vez. Szendrõ-dyné Botka Krisztina). – A KözösIgazgatású Okt. Intézmény Tanulóiköre, Borjád (vez. Takács Pálné). – ACsepel Mûsz. Szki. Beszélni nehéz!köre, Budapest (vez. Keppel Gyula).– A II. Rákóczi Ferenc ÁI. Beszélninehéz! körei, Csurgó (vez. DaniMargit). – A Kazinczy Ferenc Gimn.Z. Szabó László köre, Gyõr (vez.Grábics Júlia). – A Dózsa GyörgyGimn. Beszélni nehéz! köre, Kis-kunmajsa (vez. Gyõrffy Imréné). – AMóra Ferenc Gimn. Alapító köre,Kiskunfélegyháza (vez. BorbélynéSzabó Katalin). – Az Avasi Gimn.Beszélni nehéz! köre, Miskolc (vez.Sramkóné Pozsonyi Judit). – A Bar-tók Béla Zenemûv. Szki. 9/B oszt.köre, Miskolc (vez. Nagy Ottóné). –A Leõwey Klára Gimn. Aranysza-bály köre, Pécs (vez. Rónaky Edit).–A Református Gimn. Kossuth Kol-légiumának Beszélni nehéz! köre,Sárospatak (vez. Sinkó István). – AMikes Kelemen Líceum TamásiÁron köre, Sepsiszentgyörgy (vez.Vass Rozália). – Az Aba Sámuel ÁI.Gróf Zichy János Ált. és Mûv. Tagis-kolájának Tanári köre, Soponya(vez. Csányi Tiborné). – Az Evangé-likus Berzsenyi Dániel Gimn.Lampérth Gyula köre, Sopron (vez.Kránitz Eszter). – A Kõrösi CsomaSándor Gimn. Komjáthy köre,Szécsény (vez. Gyarmatiné RostásIda). – Az István Király ÁI. Beszélninehéz! köre, Szentistván (vez.Szõcsné Antal Irén). – A Kereske-delmi Szki. Alapító köre, Tokaj (vez.Hidasi Lajosné). – Az Árpád Feje-delem ÁI. Alapító köre, Vác (vez.Tekes Rozália).

Köszönjük munkájukat; folytas-sák hasonló buzgalommal!

Jutalmuk postán érkezik, emlék-lappal; a megszokott rend szerint atanévnyitó ünnepségen kerül nyilvá-nos kihirdetésre.

D. L.

A Péchy Blanka alapította Kazinczy-díj – és az annak kuratóriu-ma által alapított Péchy Blanka-díj – kezelésében (az újabb törvé-nyek által szükségessé tett) változtatásokról lapunk 2006. évi 4. szá-mában szóltunk a 15. oldalon.

A 2007. évben díjazottak az alábbiak.

Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda: 1148 Budapest, Örs vezér tere 11. fszt. 1.Honlap: www.e-nyelv.hu, telefon: 30/318-9666

16 ÉDES ANYANYELVÜNK 2007/4.

Jubileumi döntõ EgerbenAz Eszterházy Károly Fõiskola Ma-

gyar Nyelvészeti Tanszéke április28–29-én immár huszadik alkalommalrendezte meg a tudományegyetemek, atanárképzõ és a tanítóképzõ fõiskoláklegjobb helyesírói számára a Nagy J. Bé-la országos helyesírási versenyt.

A döntõben 23 tanárképzõ intézmény(köztük a komáromi Selye János Egye-tem, a besztercebányai Bél MátyásEgyetem, valamint a pozsonyi ComeniusEgyetem) egy-egy hallgatója képviselteiskoláját. A versenyfeladatokat – egytollbamondást, illetõleg két gyakorlat-sort – Kardos Tamás tudományos mun-katárs, az MTA szakembere állítottaössze. A zsûri elnöki teendõit KeszlerBorbála, a nyelvtudomány doktora láttael, a tagok pedig Hangay Zoltán fõisko-lai tanár, Laczkó Krisztina egyetemi do-cens és Zimányi Árpád voltak. A korábbiévekhez hasonlóan a verseny titkárakéntBozsik Gabriella mûködött közre.

Idén a többéves eredményes felkészí-tõ munkájáért, valamint szakmai tevé-kenységéért (elõadások tartása, tanul-mányok, kötetek megjelentetése stb.)Fercsik Erzsébet fõiskolai tanár vehetteát a Nagy J. Béla-emlékplakettet.

A péntek délutáni szakmai program-ban idõszerû helyesírás-elméleti, illetve-módszertani témájú elõadások hang-zottak el Keszler Borbálától, Fercsik Er-zsébettõl, Balázs Gézától, H. Tóth Ist-vántól, valamint Vörös Ferenctõl.

A szombati versenynapon a zsûri akövetkezõ döntést hozta: 1. LudányiZsófia IV. évf. (Eötvös Loránd Tudo-mányegyetem BTK). Felkészítõ tanára:Laczkó Krisztina egyetemi docens; 2. Ju-hász Péter IV. évf. (Eszterházy KárolyFõiskola BTK). Felkészítõ tanára:Bozsik Gabriella fõiskolai tanár; 3.Hasap Klára III. évf. (Pázmány PéterKatolikus Egyetem BTK). Felkészítõ ta-nára: Cs. Nagy Lajos egyetemi docens. AMagyar Nyelvészeti Tanszék az elõadá-sokat és egyéb tanulmányokat, valaminta versenyfeladatokat egy újabb kötetbenfogja megjelentetni a jövõ év tavaszán.

Vizsgáljuk meg közelebbrõl, a teljes-ség igénye nélkül, hogy milyen nehézsé-geket rejtegetett a tollbamondás és a fel-adatsor! Az elõbbiben a különírás-egy-beírás néhány fogósabb esete okozottgondot még a legjobbaknak is. Már az el-sõ mondatban felbukkanó meleg vizû tótípushibaként jelentkezett, mellyel a Hé-vízi-tóra utalt a szöveg. A bizonytalanságoka valószínûleg az, hogy a meleg mel-léknév (’a hideghez viszonyítva maga-sabb hõmérsékletû’) idõnként jelentés-változás miatt egybeírandó a mellette ál-ló jelzett szóval: melegágy, melegház, me-legpadló, melegszívû, melegvérû. De a me-leg vizû forrás, meleg vizes borogatás, me-

leg vizes medence írása azt jelzi, hogynincs melegvíz összetételünk.

A biciklistatársadalom összetételt vél-hetõen a terjedelem (szótagszám) miatttöbben nem merték egybeírni, pedig a138. pont ezt megengedi, és nem kellszótagot számolnunk sem, mert csak kétszóból áll az új alakulat.

A kéttucatnyi és a több száz éves vám-ház mennyiségjelzõs viszonyok megoldá-sát a 119. pont irányítja. Az utóbbi pél-dánk egybeírva mást jelent: több százévesvámház. Az ilyen és az ehhez hasonlópéldákkal érdemes szemléltetnünk azegybeírás-különírás értelemtükrözõ sze-repét a helyesírási órákon.

A nemes lelkû ugyanolyan alkalmi mi-nõségjelzõs szókapcsolat, mint például anemes prém, nemes érzésû, nemes gondol-kodású, nemes bor, nemes vad, nemes vo-nású. Ezzel szemben a nemesasszony, ne-mesember, nemesopál, nemesérc a jelen-tésváltozás miatt összetételként fogad-ható el. A nemes több szófajú szó: lehetmelléknév és fõnév is az értelmezõ szó-tár szerint. A melléknévi jelentések kö-zül a fontosabbak: ’erkölcsileg kiváló; sa-játosan finom, értékes’.

A nagy hirtelen, nagy boldogan, nagybizalmasan, nagy bölcsen, nagy nehezen,nagy ritkán, nagy sokára szószerkezetekesetében a nagy nem melléknévi, hanemhatározószói értékben áll, és nyomósítószerepe van a mellette álló határozó bõ-vítményeként. A nagy hirtelen = nagyonhirtelen; nagy boldogan = nagyon boldo-gan stb. képletek szemléltetik a nagy szórövidebb alakjának nyelvtani szerepét.

A szomorúfûz, mivel egy fafajtát ne-vez meg, összetétel, mint a csörögefûz,kecskefûz, rekettyefûz vagy a babérfûz.

A nyárfa kereszt és a terméskõ táblaolyan anyagnévi szószerkezetek, ame-lyekben a jelzõk összetett szavak. Ennél-fogva – a 115. szabálypontban elõírtakszerint – akkor járunk el helyesen, ha ahárom vagy annál több szóból állóanyagnévi jelentésû szószerkezeteketkülönírjuk.

Mivel a betyárvilágba kalauzol ben-nünket a szöveg, már az elsõ mondat ele-jén felbukkan a Gyöngyösi csárda (azintézménynévszerû elnevezések közésorolandó a 190. pont szerint). ALamperter-pince valószínûleg tulajdono-sáról kapta a nevét, emiatt a jelöletlenalárendelõ birtokos jelzõs összetételbõla kötõjel elmaradása súlyos hiba.

A Patkó testvérek ugyanolyan minõ-ségjelzõs kapcsolat, mint a Patkó család,a Patkó szülõk, a Patkó házaspár, a Patkófiú. Ezektõl jelentõsen különbözik a Pat-kó-ház, a Patkó-cég, a Patkó-felfogás, aPatkó-tervezet stb., mert ezekben – a bir-

tokos jelzõs viszony miatt – nem marad-hat el a kötõjel.

Az A feladatlap 1. gyakorlatában amagán- és a mássalhangzók idõtartamá-ról kellett dönteni és kiegészíteni a hiá-nyos szavakat. A helytelen ejtés követ-kezménye számtalanszor a helyesírásihiba. Emiatt volt érezhetõ a bizonytalan-ság az ocsú, hígít, nyúlánk, gyürkõzik, di-csér leírásakor, míg a restelkedik, frisses-ség, tettlegesség, ballon, furcsáll, bennszü-lött szavakban a bennük elõforduló más-salhangzók okoztak fejtörést.

A j hang jelölése tûnt kissé nehézneka sordély, dévaj, karabély, héja, mulya,lakáj, csevej, selypít, sajka szavakban. Ajó megoldáshoz elengedhetetlen a szójelentésének ismerete.

Mindennapjainkban a régies írásúcsaládnevek ejtése kiváltképp akkor ne-héz, amikor az y hangértékérõl kell dön-tenünk. A Batthyány, Dessewffy, Kuny,Reguly, Szebeny, Szokoly, Thaly, Thököly,Vay, Zichy családnevekben i hangértékûaz y. Ejtésük tehát: battyányi, dezsõfi,kuni, reguli, szebeni, szokoli, tali, tököli,vaji, zicsi.

A B feladatlap 1. gyakorlata bonyo-lultabb tulajdonnevek háromféle írás-módját mutatja be, ezek közül kellett ahelyes alakot kiválasztani: Duna mentierõmû rt.-beli, Hadnagy úti lakótelep,Sherlock Holmesszal, Nagyboldog-asszony-templom, Márai Sándor Alapít-vány, Ágoston-rendi, európai uniós,Duna-híd-rekonstrukció.

A 2. gyakorlatban szószerkezeteketés -összetételeket kellett megkülönböz-tetni egymástól a helyesírásukkal. Azelõzõekhez a padlóápoló szer, nyolc hó-napos, mérnöktovábbképzõ intézet, csirkefar-hát tartozott. Összetétel volt viszonta vízilabda-bajnokság, papírzsebkendõ--gyártás, A-vitamin-tartalom, kõmûves-mesterség, légifelvétel-kiértékelés, zöldbor-sóleves, magán-nyugdíjpénztári, aranyék-szer-vásár, szén-monoxid-mérgezés, élel-miszer-kínálat.

Az 5. gyakorlatban fel kellett ismernia hibásan írt szavakat, kifejezéseket, ésbe kellett mutatni helyes írásmódjukat.Például: párizs–marseille-i expressz, sír-emlékkészítés és -felújítás, kõfaragómes-ter, magyar–francia nagyszótárt, Beetho-ven-CD-t, biztosítótársaságok, konkuren-ciaharc, Magyar Labdarúgó-szövetség,Ovidiust, Horatiusszal, Hawaii-szigeteket.

A kétnapos rendezvény valamennyirésztvevõ számára hasznos és tanulságosvolt. Akik most nem kerültek be a díja-zottak közé, az értékeléskor megtudták,milyen ismereteket kell jobban elmélyí-teniük, hogy jövõre visszatérve õk isbizonyíthassanak.

Bozsik Gabriella

ÉDES ANYANYELVÜNK 2007/4. 17

Új szavak, kifejezések(46.)

Az új értelmezõ kéziszótárban nem talál-ható szavakból és kifejezésekbõl nem okvet-lenül az elsõ elõfordulásokat szemlézzük. Vár-juk olvasóink észrevételeit is!

bögytröszt – nagy kebellel megáldott nõ(valószínûleg az agytröszt mintájára) (m1,2007. július 14.)

bömbirongyi – a papír zsebkendõ tréfásneve

csõváz – a csõ köszönésforma tovább-alkotása

emó – új (érzelmes) életérzés, stílus. Azangol emotion szóból származik

izomdiszmorfia – újonnan leírt tünet, je-lenség: az ember nem elégedett az izomzatá-val, ezért testépítésbe fog

kapocs – a számítógépes nyelvben a link(ugrópont) új, magyar megnevezése

kis cibere – 1 dl bor + 1 dl kóla keveréke(kisvasút-végállomás, Kismaros)

kutyakakakuka – tréfás elnevezés akutyagumigyûjtõ szemetesedényre

Lumú – a budapesti Ludwig Múzeum rövi-dítése

mankókerék – gyermekbiciklikre szerelthátsó, kiegészítõ oldalkerék (amely a biciklieldõlését megakadályozza) (Discovery, 2006.október 22.)

memóriakulcs – a pendrive-ra (tolltár,penderítõ) tett újabb magyarítási javaslat

menettáncos – a mazsorett magyarítása(Hargita Népe, 2007. január 9.)

menettánccsoport – mazsorettcsoport,mazsorettek (vö. menettáncos)

nagy cibere – 2 dl bor + 1 dl kóla keveré-ke (kisvasút-végállomás, Kismaros)

off-program – (számítógépes) kísérõ-program

teoká – a tegyél oda kávét mondat (csalá-dias) rövidítése

testüzlet – a test (divatos) átalakításában,formálásában rejlõ üzlet (pl. plasztikai sebé-szet)

tézsévé – a tök zsír vonat kifejezés rövidí-tése (a Budapest–Piliscsaba vonatra mondjákaz egyetemisták)

újságnak nevezett nyomtatott sajtóter-mék – (lenézõ) megnevezése egy újságnak

úv – az úrvacsora rövidítése az evangéli-kus teológusoknál

úvit – úrvacsora utáni istentisztelet (azevangélikus teológusoknál)

zúz – buliz(ik), pörög, fellép. Pl. „újraegyütt zúz a Moby Dick és az Akela” (Vasár-napi Reggel, 2007. június 17.)

zúzós – bulizós, pörgõs, „húzós”. Pl. zú-zós buli, zúzós szám

Batár Levente és Mészáros András gyûjté-seibõl is válogattunk. Várjuk Olvasónk javas-latait!

A rovat 1998–2005. között megjelentanyagát teljes egészében tartalmazza a követ-kezõ kötet: Jelentés a magyar nyelvrõl(2000–2005). Szerk.: Balázs Géza. Akadémi-ai Kiadó, Budapest, 2005.

B. G.balazsge@due.hu

A magyar nyelv hete az Eszterházy KárolyFõiskolán rendezvényen 2007. április 18-ánMese és reménység címmel Sütõ András-elõ-adóestet tartott Jónás Zoltán.

*

Problémák, feladatok a nyelvi kultúrában(anyanyelv–szaknyelv) címmel rendezett an-kétot a Magyar Professzorok Világtanácsa2007. május 11–12-én Budapesten a Pro-fesszorok Házában.

*

Az Értelmezõ szótár+ címû új szótár ün-nepélyes bemutatóját az MTA Nyelvtudomá-nyi Intézetében tartották 2007. május 21-én.A kétkötetes szótárt Vizi E. Szilveszter és A.Jászó Anna mutatta be.

*

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egye-sülete hetedik alkalommal rendezte meg Apá-czai Nyári Akadémiáját (ANYA). A nyári egye-tem második napján, 2007. július 3-án a Ma-gyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport programjaszerepelt. Délelõtt Balázs Géza a hatalomnyelvérõl, Dede Éva a nyelvi humor és a dur-vaság összefüggéseirõl, Minya Károly a diák-nyelvrõl, diákszlengrõl tartott elõadást. Dél-után pedig Nagy Levente bemutatta a MagyarNyelvi Szolgáltató Irodát, valamint az irodáhozérkezett legérdekesebb kérdéseket.

*

Szeptembertõl új iskolaépületben tanul-hatnak a szentgáli Lõrincze Lajos Általános Is-kola tanulói. Az új épület 2007. augusztus25-i avatóünnepségén Pomogáts Béla mon-dott beszédet.

Október 10. Pannon Tudományos Nap,Nagykanizsa

Október 11–13. Szarvas Gábor Nyelvmû-velõ Napok, Ada

Október 19–21. Semiotica Agriensis 5. In-terdiszciplináris jeltudományi konferencia,Magyar Szemiotikai Társaság, EKF Kommuni-káció Tanszék, Eger

Október 25–26. Modellek, elméletek és el-vek érvényessége a nyelvi adatok tükrében,SZTE Általános és Magyar Nyelvészeti Tan-széke, Szeged

Október 29–30. Jel és jelentés, KodolányiJános Fõiskola budapesti intézete, KJF ésELTE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

November 9–10. IX. Kossuth retorikai ver-seny és konferencia, ELTE. A konferenciatémája: Az elõadásmód

November 13–14. Szöveg, szövegtípus,nyelvtan (Új nézõpontok a magyar nyelv leírá-sában I.) (ELTE, Budapest)

2007. december 13. Az én cégérempályázat díjátadása (Kereskedelmi ésVendéglátóipari Múzeum)

Balázs Géza és Gecsõ Tamás szerk.:Emékkönyv Jónás Frigyes nyelvész 60. szüle-tésnapjára. ELTE Általános és AlkalmazottNyelvészeti Tanszék, Budapest, 2004.[2007.]

Balázs Géza: Hungaropesszimizmus –hungarooptimizmus. Kommunikációs, nyelvifölvetések a magyarok lelkületérõl. Szombat-hely, 2007. (Dissertationes Savarienses, 45.)

Benkes Zsuzsa–Petõfi S. János: A vízjelnem tûnik el olyan könnyen. Versek megfor-máltságának megközelítése kreatív gyakorla-tokkal. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007.

Bozsik Gabriella, Eõry Vilma, V. Raisz Ró-zsa szerk.: Hagyomány és újítás a helyesírás-ban. Válogatás a Nagy J. Béla országos he-lyesírási verseny köteteinek anyagából. EKF,Líceum Kiadó, Eger, 2007.

Fóris Ágota–Pusztay János szerk.: Utak aterminológiához. Szombathely, 2006.(Terminologia et Corpora)

Fóris Ágota–Tóth Szergej szerk.: Ezerarcúlexikon. Szombathely, 2007. (Terminologia etCorpora)

H. Varga Gyula szerk.: A magyar nyelv he-te 1967–2006. Az anyanyelvi ismeretterjesz-tés négy évtizede. Diamond Kiadó, Eger,2007.

Hajdú Mihály: Az 1913. évi helységnévtárnévvégmutató szótára. ELTE, Budapest,2007. (Magyar Névtani Dolgozatok, 200.)

Kemény Gábor: Nyelvi mozaik. Válogatásnégy évtized nyelvmûvelõ írásaiból. TintaKönyvkiadó, Budapest, 2007.

Minya Károly: Új szavak I. Nyelvünk 1250új szava értelmezésekkel és példamondatok-kal. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007.

Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szó-tára. Osiris Kiadó, Budapest, 2007.

Zimányi Árpád: Nyelvhasználat, nyelvvál-tozás. Líceum Kiadó, Eger, 2006.

A Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány nyugdíjas vagy aktív tanárt keres vidéki is-kolákban való könyvterjesztésre jutalék ellenében. Jelentkezés: buvarimarta-@chello.hu, tel.: (1) 356-8238, vagy 20-565-1049.

*

Balázs Géza – korábban jelzett – kambodzsai nyelvi barangolását anyagtorló-dás miatt késõbbi számaink egyikében közöljük.

18 ÉDES ANYANYELVÜNK 2007/4.

P O N T O Z ÓMindenekelõtt a 2007. évi 2. számunkban közzétett rejtvé-

nyek megfejtését adjuk meg.I. Író és mûve. 1. Utolja. 2. Hókása. 3. Itália. 4. Chilei. 5. Rá-

szab. 6. Oroszi. 7. Áperte. 8. Kátyúz. 9. Advent. A keresett köl-tõ Tóth Árpád, versének címe: Az új isten.

II. Gyümölcsöstál. Az elrejtett szavak: barack, dió, datolya,egres, eper, szilva, alma, ananász, málna, mandula, szeder, ba-nán, meggy, som, körte.

III. Betûkapcsoló. 1. Medresze. 2. Echográf. 3. Fegyelmi. 4.Idõjárás. 5. Solymász. 6. Zugliget. 7. Tûzhányó. 8. Ólomsúly.Az elsõ oszlopban olvasható fõszereplõ Mefisztó, a mû címeFaust, szerzõje a 175 éve, 1832. március 22-én elhunyt JohannWolfgang Goethe.

IV. Kodály Zoltán a nyelvrõl. Semmi sem jellemzõ annyiraegy nyelvre, mint sajátos hangzása.

Azok közül a megfejtõink közül, akik megszerezték a sorso-lásban való részvételhez szükséges 60 pontot, ezúttal a követ-kezõk részesülnek könyvjutalomban: Barva Mónika, Ziliz, Dó-zsa György út 19. (3794); Bedõ Gabriella, Nagykanizsa, Telekiu. 5/A (8800); Hornyák József, Budapest, Szabadság u. 48.(1028); Magyarlaki Józsefné, Pécs, Littke J. u. 12. I/5. (7632);Marti Gizella, Szeged, Föltámadás u. 30. (6724); OszackinéSzammer Beáta, Vác, Szent-Györgyi A. u. 1. (2600); PajtókAdrienn, Eger, Koháry út 2. fszt. 1. (3300); Tóth Mihály, Tura,Kossuth L. út 99. (2194); Türr István Gazdasági Szakközépis-kola, Könyvtár, Baja, Bácska tér 1. (6500); Varsányi Viola,Dunabogdány, Kossuth u. 134. (2023). A felsorolt megfejtõknyereménye Minya Károly Új szavak címû, a Tinta Könyv-kiadónál megjelent könyve. Gratulálunk a nyerteseknek!

A Pontozó új feladataiI. Csupa irodalom! Rejtvényünk ezúttal egy 7� 10-es ábrá-

ból és tíz olyan meghatározásból áll, amely egytõl egyig irodal-mi vonatkozású. Ha olvasóink mind a tízre helyesen felelnek,és megfejtésüket beírják a megfelelõ függõleges sorokba, ak-kor a középsõ vízszintes sorban egy ötven éve elhunyt költõnkközismert versciklusának címére találhatnak. Mi a ciklus címe,és ki a költõ? A helyes megfejtésért 10 +10, azaz összesen 20pont jár.

1. Dán királyné Shakespeare drámájában2. A görög mondák hatfejû tengeri szörnyének neve3. 1800–1866-ig élt költõnk és szótárírónk családneve4. 15–16. századi jeles németalföldi humanista író5. Ilyen a házasság Mikszáth regényének címében6. Szophoklésznak Kr. e. 420 körül írt tragédiája7. Eötvös József A karthausi címû regényének hõse8. 18–19. századi neves népmesegyûjtõ, ifjúsági író

családneve9. Walter Scott egyik legismertebb regényének címe

10. Puskin verses regényének hõse

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

II. Kancsalító. Rejtvényünkben öt meghatározást adunk.Megfejtõinknek mindegyikre egy olyan két szótagos szóval kellválaszolniuk, amelyhez pusztán a szó magánhangzóinak meg-változtatásával még további öt ún. kancsal rímes változatottudnak kapcsolni. Egy példa: Ételt tányérokba rak: tálal, vala-mint talál, telel, tilol, tolul, túlél. A megoldás akkor helyes, hasikerült megtalálni a sikeres megfejtéshez megkívánt továbbiöt változatot. Mindegyik megfejtés 4 pontot ér, összesen tehát20 pontot lehet szerezni. Esetleges többletmegoldásért csak el-ismerés jár, pont nem.

1. Nyárfaféle fafajta2. Finnugor népcsoport3. Szeret tolvajkodni4. Rovarevõ énekesmadár5. Kártyaszín a francia kártyában

III. Hétszer hét – lóugrásban! A meghatározásokra adotthelyes válaszok beírása után olvasóink a megfejtést a sakkbólismert huszárlépésekkel találhatják meg. A bal felsõ sarokbólkiindulva hat lépésben ráakadhatnak egy ötszáz éve születettkiváló zenész családnevére, majd a jobb felsõ sarokból kiindul-va öt lépésben megtalálhatják az utónevét is. A helyes megfej-tés 10 + 10, azaz összesen 20 pontot ér.

IV. Elbújtatott állatok. Közzéteszünk nyolc rövid monda-tot, de néhány betûjegynyi részt csupán pontokkal jelöltünk.Ahhoz, hogy a mondatok értelmessé váljanak, megfejtõinknekmeg kell találniuk s be kell illeszteniük a mondatba az oda illõállatneveket. Megfejtésül csupán ezeket kell beküldeni. Min-den megtalált állat 2 pontot ér, a hibátlan megoldás tehát16-ot.

1. Az orvos be . . . . . . ndezi az injekciót a betegnek.2. Peti a naran . . . . û fagylaltot szereti.3. Az ünnepségen min . . . . . . . tanúval kapcsolatos.4. A birkózó fölé . . . . . usgyõzelmet aratott.5. Hil . . . . tinos kézilabdázó.6. Olaszországban szép az . . . . . . folyó mentén.7. A lány sárga, rö . . . . . kott szoknyát viselt.8. Len . . . . her alatt tilos tartózkodni!

V. Egy gyémántdiplomás tanár a nyelvrõl. Keresztrejtvé-nyünk fõ soraiban ezúttal Szálka Irma gyémántdiplomás gim-náziumi tanárnak egy újságcikkébõl rejtettünk el egy tanulsá-gos gondolatot. Ezt tessék beküldeni! Megfejtése 25 pont.

Az e számunkban közzétett fejtörõk együttes értéke száz-egy pont, de már nyolcvan pont is elég ahhoz, hogy valaki résztvehessen megfejtésével a sorsolásban, és egy értékes könyvnyertese lehessen. Könyvjutalomban tízen részesülnek. A rejt-vények megoldását 2007. december 1-jéig kell beküldeni cí-münkre: Édes Anyanyelvünk, Pontozó, 1364 Budapest, Pf.122.

Minden rejtvénykedvelõ olvasónak sikeres megfejtést éshozzá jó szórakozást kívánnak – a rovat gazdájával, GrétsyLászlóval együtt – a feladványok készítõi:Bencze Imre (II.), Harmati Gizella (I.), Láng Miklós (III.),

Schmidt János (V.), Varga István (IV.)

1. Nagyobb mértékben befelé

2. Haszonállat

3. Sivatagi csoport

4. (Hajat) copfba rakat

5. Fegyverraktár

6. Idõ elõtt megöregedett

7. Útburkolati anyag

ÉDES ANYANYELVÜNK 2007/4. 19

INTELEM

VÍZSZINTES: 1. Az intelem elsõ része. 7. Elemózsia. 13. Kutyaház. 14.Kerítés, bekerített terület, tájszóval. 16. Etelka kedvese Dugonics Andrásregényében. 17. Így szólította feleségét Mikszáth Kálmán. 19. Orvosi szakte-rület; angiológia. 20. Lengyel légitársaság. 22. Régiségkereskedõ. 24. Giger-li a Pál utcai fiúk között! 26. ... Moro; tragikus sorsú olasz politikus. 28.Öbölnek nevet adó japán város. 29. Atommag! 33. A kripton vegyjele. 34.Polcról vesz. 35. A Bohémélet nõalakja. 37. Nem zuhog tovább. 39. A nitro-gén, a fluor és a vanádium vegyjele. 40. Nap, pék és ötletgazda teszi. 41. ...Minnelli; Oscar-díjas színmûvésznõ, énekes. 42. Gian Carlo Menotti operá-ja (1976). 44. Üreg bejárata! 45. 19. századi költõ, az MTA levelezõ tagja. 49.Pascal, röv. 51. ... Hoeness; német labdarúgó, ma sportvezetõ. 52. Idegenelõtag: minden-. 53. Az aljától. 55. Hegyi lesiklás oktatásának valamely fázi-sa. 58. Sorszámnévképzõ. 59. Iskolatáblára írnak vele. 60. Az ifjabb Bohr(Nobel-díjas dán fizikus) egyik személyneve. 62. Utasi ...; sokszoros váloga-tott kézilabdázónõ. 64. Becézett Gusztáv. 66. A hátára. 68. A Hevesi-síkegyik községébõl való.

FÜGGÕLEGES: 1. Fehér csapadék. 2. ... baba; keleti mesealak. 3. Lopóz-va távozik. 4. Dunaparti város, Felsõ-Ausztria tartomány székhelye. 5. Vas-keret! 6. Spekuláns. 8. Fõzeléknövény. 9. Steven Spielberg ûrmanója. 10.Volt válogatott kézilabdázó, ma sportvezetõ (Ambrus). 11. Tüzet megszün-tet. 12. Hullócsillag darabja. 15. Svájci hírügynökség. 18. Csípõs rovar. 21. Azintelem második, befejezõ része. 23. Rengése vagy agyrázkódás, vagyhosszas tûnõdés! 25. Nulla, zéró. 27. Magas, félszeg kamasz. 28. IzlandNOB-jele. 30. Ellenõr, röv. 31. Régi eredetû férfinevünk. 32. Reb ...; SólemAléhem regényhõse. 36. Ókori görög szobrász, híres alkotása a Diszkoszve-tõ. 37. Forrás megszûnése. 38. Bomlik a fegyelem. 40. Központi Sportiskola,röv. 42. Amely dolog. 43. Azonban. 46. Megreked. 47. Kábítószer. 48. A Ba-laton vizét levezetõ csatorna. 50. Balatonvilágoshoz tartozó üdülõhely. 54.476-ig tartott. 55. Fõnévképzõ, a -ság párja. 56. Linzi sportklub névbetûi. 57.Római politikus, Karthágó esküdt ellensége (Marcus Portius). 61. JakovGotovac kópé operahõse. 63. Tutaj eleje! 65. Zsineg végei! 67. A szomszéd-ba.

Schmidt János

Megnövekedett

olvasókMár meg sem ütközünk rajta, ha a

sajtóban ilyen mondatokat olvasunk:„Bevezették a kötelezõ kanyaró elleni ol-tást”, vagy „Továbbra is ígérjük, hogysegítjük a munkát”.

Pedig valószínûleg a továbbiakbanis segíteni, nem ígérgetni akarnak, s akanyaró sem kötelezõ, csak a szavakcserélõdtek fel.

Az iskolában a feleletek szórendi hi-bái azonnal javíthatók, a dolgozatokmondatai viszont a rossz szórend miattkibogozhatatlanul kuszára sikerednek,némelyiken csak az újrafogalmazás se-gítene. Alábbi példamondataim átrende-zése aránylag egyszerû, javítási óránmaguk a tanulók is képesek voltak rá.

Shakespeare drámáira jellemzõ agyors helyszínek változása.

Útközben egy mandulafánál elmeren-gett a költõ, amely februárban virágzott.

Balassi mindenkitõl elköszön Búcsúhazájától való versében.

„Én édes ó hazám, te jó Magyaror-szág.”

Úgy tartják, hogy a pápa a földi istenhelytartója.

Csokonai szerint „Az is poétává leszMagyarországon, aki bolond.”

A zordon erdõk, hegyek is az általanem kimondott jajgatást visszhangoz-zák.

Ha a paraszt leüt egy rossz ga-lambfiat, azt rögtön elítélik.

Vörösmarty átalakulást szeretne anép lassú értelmének fejlesztésével.

Gutenberg érdeme a hirtelen meg-növekedett olvasók száma.

A költõre nagy hatással volt a re-ménytelen, szomorú Etelka iránti szere-lem.

Elolvastuk Puskin félig kész Anyegincímû mûvét.

Ebben az idõben V. gyermek Lászlóuralkodott.

A versben megjelenik a Montblanc ál-tal jelképezett költõ hideg csúcsa.

Végzetes volt Ady kalandja egy tán-cosnõvel, mely alatt vérbajt kapott.

Ady megismerte egy általa elnevezettkereskedõ feleségét, Lédát.

Németh László a megalakuló tanyasitanulók iskoláját patronálta.

Móricz a háborúban elszenvedettember nyomorúságait írja meg.

A Rozsdatemetõ jellegzetes romanti-kát oszlató mû.

Befejezésül ide kívánkozik a legújabbsajtóhír (Hajdú-bihari Napló, 2007. jún.8.) a híres filmsztárról, aki „a hollywoodiBel Bambini bababoltban vásárolgatott aminap születendõ gyermeke számára”.

S. Varjú Anna

20 ÉDES ANYANYELVÜNK 2007/4.

NYELVÉSZ-LELETEK, NYELV-ÉSZLELETEK

„A táblakészítõ valamit nem értett meg” – gyanítja a miskolci OstorházyJózsef, akitõl a mellékelt mulatságos példát kaptuk. Meglehet persze, hogynem félreértésrõl, hanem csupán tréfáról van szó. Mi mindenesetreközzétesszük. (K. G.)

Egy hónap alatt több mint négy-ezerszeres fejlõdés: ez azután való-ban hatalmas lépés! (Az adatra azIngatlan Magazin 2007. évi 4. számá-nak a Lurdy Házról szóló írásábanbukkant rá Varga Aranka olvasónk.)

Újabb anglicizmus! Trans-atlantic = az Atlanti-óceánon tú-li; az Atlanti-óceánt átszelõ. Ma-gyarul: transzatlanti, legfeljebbtranszatlantikus! (B. G.)

A luxus valóban szükségestartozéka a dúsgazdagok lak-osztályainak. De a lakájok, az-az a hajbókoló szolgák helyetttalán még a legvagyonosabbakis inkább az otthonos, barátsá-gos környezetet és kényelmet,a lakályosság-ot választanák!(A példára a Kodály ZoltánGimnázium és Szakközépisko-la anyanyelvi szakkörének tag-jai bukkantak rá a DunántúliNaplóban.)

Íme, a Tesco legújabb gyermekjátéka: ...hulla hopp, hulla hopp... Bújócska a kripták ésegyéb síremlékek között. Alleluja! (A beküldõFaltysné Ujvári Anna pécsi olvasónk.)

Ez a cím bizonyá-ra azért születettmeg ebben a formá-ban, hogy próbárategye a postásokrejtvényfejtõ képes-ségeit. Ám az ügye-sebbek biztosan rá-jöttek, hogy a Kuruc

rezsó utca valójában nem más, mint Kuruclesi utca! (BeküldteGrót Csilla, a Baár–Madas Református Gimnázium tanulója.)

Én már ennél a mondatnál sok idõt (az idõ – pénz) vesztettem.Mi a csoda lehet a „Ha minket olvas pénzt...”? Itt egy vesszõttakarítottak meg: „Ha minket olvas, ...” (B. G.)