18
(1913-1960)

Albert camus

  • Upload
    lala

  • View
    188

  • Download
    2

Embed Size (px)

DESCRIPTION

(1913-196 0). Albert camus. óra Jegyzet az íróról Egzisztencializmus Közöny: önálló (olvasói) vélemények óra Szövegelemzés Feladatok. Az óra vázlata. Albert camus. Algírban született Könnyen tanult, korán nagy műveltséget szerzett - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: Albert  camus

(1913-1960)

Page 2: Albert  camus

I. óra Jegyzet az íróról Egzisztencializmus Közöny: önálló (olvasói) véleményekII. óra Szövegelemzés Feladatok

Page 3: Albert  camus

Algírban született Könnyen tanult, korán

nagy műveltséget szerzett

A szegénység és a tüdőbaj miatt nem jutott el a diplomáig, de alapos jártasságot szerzett filozófiai tudományokból

Vonzotta a színház és a dráma (maga is játszott, rendezett)

Page 4: Albert  camus

Novelláival jelentkezik az irodalomban a 30-as évek során

Camus hősei keresik a lét értelmét és saját azonosságukat.

Ezek a kibontakozó egzisztencialista filozófia fő problémái.

Közöny című regénye 1942-ben jelenik meg.

A II. v.h. idején Franciaországban az ellenállási mozgalom híve

Ez időben Jean-Paul Sartre, egzisztencialista filozófus barátja

Heves szakításuk idején az irodalmi közvélemény már az egzisztencializmus legnagyobb alakjainak tekinti őket

Page 5: Albert  camus

Simone de Beauvoir, aki Sartre élettársa, de Camus-nek is barátja, szemléletesen ábrázolja a két író egyéniségét „Mandarinok" című kulcsregényében

Page 6: Albert  camus

Filozófiai esszék: Sziszüphosz mítosza

(1942.) A lázadó ember

(1951.)Drámák: Félreértés (1944.) Caligula (1945.)

Regények: Közöny (1942.) A pestis (1947.) A bukás (1956.)

Page 7: Albert  camus

A Nobel-díjjal járó pénzből egy nagy teljesítményű autót vásárolt. Egyik száguldása alkalmával az országutakon neki rohant egy útszéli fának, és azonnal meghalt.

Page 8: Albert  camus
Page 9: Albert  camus
Page 10: Albert  camus

„Az egzisztencialista szemlélet szerint az ember kezdetben semmi, csak később

válik azzá ami, és olyan lesz, amilyenné önmagát alakítja.” (Sartre)

Page 11: Albert  camus
Page 12: Albert  camus

Egzisztencialista és abszurd vonások Regényszerkezet Intertextualitás Szimbólumok hálózata A mű helye a világirodalmi alkotások

között

Page 13: Albert  camus

„Az abszurd az ember és a világ közötti végtelen csend.” (Kun János Róbert)

A társadalom kiveti magából Meursault-t.

Page 14: Albert  camus

A regény két része tükörképszerűen vetíthető egymásra: I. a főhős cselekszik és „éli az életét” II. a kihallgatáson és a tárgyaláson „újrabeszélik” a

szereplők az első részben történteket, a főhős összefüggően kezd gondolkodni

Ismétlődések: cselekmény, motívumok, helyzetek stb.

Szó szerinti és tartalmi idézetekPl. Meursault egy újságcikket talál a cellájában, mely

egy cseh férfi történetét meséli el, akit hazatérése után saját anyja és nővére öl meg.

Page 15: Albert  camus

Az anya A nő-szerető Nap- Természet halál „Meursault nemcsak a világ eszméjével

áll harcban, hanem egészen a jelek ősi rendjéig kiterjed sorsszerséggel — a Nappal — is, mert a nap itt minden: hőség, tunyaság, ünnep, szomorúság, hatalom, őrület, ok és megvilágosodás.” Roland BARTHES

Page 16: Albert  camus

„Több tucat példa található a Természet jelenlétére az abszurd ember működésében, irányításában, és ezek legtöbbször ennek közérzetét, elégedettségét befolyásolják, ami egyben azt is jelenti, hogy kedvét ezek határozzák meg” (Kun János Róbert)

Page 17: Albert  camus

Meursault bűne az, hogy nem fogadja el egy társadalom játékszabályait, vagyis nem színészkedik, nem hazudik,

a börtönlelkész próbálja Meursault-t megbánásra késztetni: ezzel igyekszik a szöveg helyreállítani a bűn-bűnhődés-büntetés hagyományos hármasságát, ami azonban sikertelen marad, és ezzel lényegében értelmét veszti a tárgyalás

a büntetés feloldozó szerepe kiszorul, és ezáltal a bűn is. Ebből következik, hogy elismert és megbánt bűn nélkül maga a tárgyalás és a büntetés is értelmét veszti

Page 18: Albert  camus

Meursault és a pap jelenetéről: „M. kiáltása magyarázattal szolgál

különös viselkedésére: a létezés abszurd, és az ítélet elkerülhetetlen, így hiábavaló reménységet adni annak, aki szembenéz saját halálával — nem szólva arról, hogy reménnyel táplálni egy halálraítéltet borzalmasabb az ítélet kimondásánál is.” (Kun János Róbert)