AAzz ÁÁFFSSZZ mmuunnkkaaeerrőő--ppiiaaccii éévvkköönnyyvvee22000099

Bartók Mónika Busch Irén Butora KárolyDékán Edit Jósvai Zoltán Kéri GabriellaKordás LászlóKovács GézaKovács IbolyaKovács MáriaKrőzsel KárolyLőrincz LeóNagy ÁgnesDr. Pálfy ÉvaRéthy PálSzarvas SándorSzilárd ImreTajti JózsefTatosné Takács AndreaDr. Varga Ildikó

Dr. Munkácsy FerencOroszlán Andrea

Dr. Munkácsy Ferenc

Szauer Gyöngyi

Zsidik Katalin

Balázs Márta

Kiadja a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

Felelős kiadó: Pirisi Károly főigazgató

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal – 1081/2010 – F. v.: Szauer Gyöngyi

Budapest, 2010

SZERZŐK:

SZERKESZTŐK:

SZAKMAI

KOORDINÁTOR:

BORÍTÓTERV:

TÖRDELÉS:

GRAFIKONOK:

Köszöntő 5Nemzetközi trendek a foglalkoztatásban 6Hazai munkaerő-piaci folyamatok 12Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kiemelt feladatai 2009-ben 21Foglalkoztatási eszközök – központi és regionális munkaerő-piaci programok 32Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök fontosabb létszámadatai 46A Munkaerő-piaci Alap 2009. évi felhasználása 50Az ÁFSZ kapcsolata a munkáltatókkal és a munkavállalókkal 56Életpálya-tanácsadás kiépítése Magyarországon 62Az Integrált Informatikai Rendszer fejlesztése és működésének tapasztalatai 64A regionális képzőközpontok 2009. évi tevékenysége 66Az FSZH szociális tevékenysége 68A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis bevezetése 73A foglalkozási rehabilitáció támogatása 75A szociális partnerek közötti párbeszéd elősegítése 78A MEV működése, az indikátorok alakulása, minőségügyi tevékenység 81Kutatási tevékenység az FSZH szervezésében 84Az ÁFSZ nemzetközi kapcsolatai 86

TTaarrttaalloomm

Ön az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2009-es munkaerő-piaci évkönyvét tartja a kezében. Ha-gyományunkhoz híven idén is elkészült ez a kiadvány, amelyben áttekintjük a szervezet elmúlt évitevékenységét, feladatait és rendszerezzük programjainkat.

A tavalyi esztendő összegzése hasznos dokumentáció az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkájá-ról. Bízom benne, hogy minden érdeklődő számára tanulságos olvasmány lehet.

Köszönöm e kiadvány szerzőinek szakmai hozzájárulását, valamint minden kollégám odaadó munkáját.

5

TTiisszztteelltt OOllvvaassóó!!Pirisi Károlyfőigazgató

A váratlanul érkező pénzpiaci krízis 2008 őszén igen kemény recesszióhoz vezetett, amely a teljesgazdaságot érintette Magyarországon, és egyre erősebben hatott az Európai Unió munkaerőpiacárais, elsöpörve a korábbi eredményeket. Az Európai Unió országainak nagyobb részében 2008 köze-péig a munkaerő-piaci folyamatokban jelentős javulás volt megfigyelhető, amelyet az elmúlt évbenéles visszaesés követett.

A munkaerő-piaci helyzet minden tagállamban romlott, de leginkább a balti államokban, Írország-ban és Spanyolországban. Ezzel ellentétben más tagállamok, mint Belgium és Németország figye-lemre méltó rugalmasságot mutattak a krízis kezelésében, különös tekintettel a csökkentettmunkaidőre történő átállásra és más átmeneti intézkedésekre.

Néhány ország (különösen Ausztria, Belgium Németország, Olaszország és Hollandia) fokozott in-tézkedéseket tett annak érdekében, hogy foglalkoztatásban tartsák a munkavállalókat a termelés ésa munkaidő szabályozásával. A bérek szabályozása és a bércsökkentések alkalmazása szintén segí-tettek a munkaerő megtartásában néhány ágazatban.

A gazdaság felépülésének kezdeti jelei ellenére a foglalkoztatási kilátások változatlanul kedvezőt-lenek. A munkanélküliség mindenütt tovább emelkedik, igaz, hogy a növekedés üteme már las-sabb. A legtöbb gazdasági, munkaerő-piaci előrejelzés azt feltételezi, hogy a gazdasági válságmunkaerőpiacra gyakorolt hatása továbbra fennmarad a 2010. évben.

A Lisszaboni Stratégia fókuszában a minél magasabb foglalkoztatási ráta elérése áll. Az évtized ele-jén az EU három csoportnál határozott meg célkitűzést a foglalkoztatási ráta elérésére 2010-ig: azösszes foglalkoztatott körében 70%-ot, a nőkre vonatkozóan 60%-ot, és az idős munkavállalóknál50%-os foglakoztatási rátát céloztak meg. A foglalkoztatási ráta – 2002. évet leszámítva – folya-matosan nőtt 2008-ig az EU-ban.

Magyarország aktivitási rátája Málta után a második legkisebb. A fejlettebb országokban ez az értékjóval magasabb értéket tett ki (például: Dánia 80,7%, Hollandia, 79,7%, Svédország 78,9%).

Magyarország 15–64 éves népessége 2009-ben 6771,0 ezer fő volt, 23,2 ezer fővel kevesebb, mintegy évvel korábban. A KSH munkaerő-felmérésének legfrissebb adatai szerint 2009-ben a 15–64éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4171,6 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbi-hoz képest 6,3 ezer fős csökkenést takart, ennek ellenére az aktivitási arányszám 2008-hoz képest0,1%-ponttal nőtt, ami azzal magyarázható, hogy az aktív népesség számának csökkenése kisebbmértékű volt, mint a népesség (15–64 éves) számának csökkenése. Az aktivitási ráta 61,6%-ot tettki, mely az Európai Unió átlagától 9,5%-ponttal maradt alul.

6

NNeemmzzeettkköözzii ttrreennddeekk aa ffooggllaallkkoozzttaattáássbbaann

A 15–64 éves népesség 38,4%-a tehát nem jelent meg aktív munkavállalóként vagy munkakereső-ként a munkaerőpiacon. A gazdaságilag nem aktív 15–64 éves népesség száma 2599,4 ezer főt tettki 2009-ben, mely érték esetében 2008-os képest 0,1%-pontos (16,9 ezer fős) csökkenés tapasz-talható. Pozitívumnak tekinthető, hogy csökkent az inaktív népesség létszáma.

Az előző évekhez képest Magyarország munkaerő-piaci helyzetét jellemző főbb számokban romlótendencia mutatkozott, a foglalkoztatottak száma mintegy 97,8 ezer fővel csökkent, a munkanél-külieké pedig 91,5 ezer fővel nőtt. 2009-ben a 15–64 éves népesség 55,4%-a volt foglalkoztatott,számuk éves átlagban 3751,3 ezer főt tett ki. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,3%-ponttal csök-kent. Ez a foglalkoztatottsági szint továbbra is lényegesen alacsonyabb, mint az Európai Unió átlaga,attól 9,3%-ponttal elmarad.

Az elmúlt tíz évet vizsgálva a foglalkoztatottak száma (15–64 évesek) a 90-es évek végétől 2003-ig emelkedő tendenciát mutatott, ezt követően kisebb visszaesésekkel számuk stagnált, míg 2009-reszámuk jelentősen mérséklődött, 2008-hoz képest 97,8 ezer fővel esett vissza.

A munkaerőpiacon nem megjelenő munkavállalási korú személyek (15–64 évesek) száma 2007-ig foko-zatosan csökkent, míg 1998-ban 2867,9 ezer fő volt, addig 2007-re lecsökkent 2591,0 ezer főre, majdnémi növekedés után (2008-ban 2616,3 ezer főre emelkedett) számuk 2009-re 2599,4 ezer főt tett ki.

Az inaktívak számának csökkenése mögött több tényező is állhat: egyrészről csökkent a népesség,ugyanakkor többen maradtak gazdaságilag aktívak.

7

Forrás: Eurostat

A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája az EU egészére a 2009. évi adatok szerint 64,6%-ot tett ki,amely 1,3%-ponttal marad el az előző évi szinttől. A legnagyobb mértékű csökkenés Lettországban(–7,7%-pontos), Észtországokban (–6,3%-pontos), Írországban (–5,8%-pontos), valamint Litváni-ában (–4,2%-pontos) következett be a foglalkoztatás szintjét tekintve. Magyarországon az EU át-lagával azonos mértékben esett vissza a foglalkoztatás (–1,3%), melynek szintje továbbra is Máltátkövetően a második legalacsonyabb az Unión belül (55,4%).

8

Foglalkoztatási ráták az egyes kiemelt csoportokban Magyarországon és az Európai Unió 27 tagállamában 2008. és 2009. évben (%-ban)

2008 2009 %-pontos változás 2009-ben2008-hoz viszonyítva

Foglalkoztatási ráták Magyarország EU27 Magyarország EU27 Magyarország EU27

15–64 évesek 56,7 65,9 55,4 64,6 –1,3 –1,3

15–24 évesek 20 36,6 18,1 35,2 -1,9 -2,4

55–64 évesek 31,4 45,6 32,8 46,0 1,4 0,4

15–64évesek

Alapfokú végzettségűek 27,2 48,1 25,7 46,2 -1,5 -1,9

Középfokú végzettségűek 63,3 70,6 61,6 69,1 -1,7 -1,5

Felsőfokú végzettségűek 79,5 83,9 78,1 82,9 -1,4 -1,0

Forrás: Eurostat

Forrás: Eurostat

Az uniós viszonylatban igen alacsony magyar foglalkoztatási ráta mögött meghúzódó igen lényegestényező, hogy Magyarországon az alacsony iskolai végzettségűek helyzete lényegesen rosszabb a ma-gasabb végzettségűekhez képest, így a különbségek az egyes iskolai végzettségű csoportok közöttsokkal nagyobb, mint az Európai Unió országaiban. Magyarországon a legfeljebb általános iskolávalrendelkezők foglakoztatási rátája 25,7%, míg az uniós átlag 46,2%, vagyis több mint 20,5%-pontosaz eltérés.

A fiatalok (15–24 évesek) foglalkoztatási rátája továbbra is csökkenő tendenciájú, s az uniós átlag-tól való eltérés rendkívül magas értéket mutat, 17,1%-pontot.

Magyarországon a kedvezőtlen foglalkoztatási ráta ellenére, viszonylag alacsony azon fiatalok ará-nya a 15–24 éves népességen belül, akik nem tanulnak és nem is dolgoznak. Ezen számok tükrözikazt, hogy magas e korosztály részvétele a magyar oktatási rendszerben1.

A nyugdíjkorhatár emelkedésével mind Magyarországon, mind az Európai Unióban nőtt az idősebbkorosztályok (55–64 évesek) foglalkoztatottsága. Az Eurostat adatai szerint 2009. évben a ma-gyarországi idősek foglalkoztatási rátája (32,8%) –13,2%-ponttal marad el az Európai Unió 27 tag-országának átlagától (46%).

Magyarországon belül a munkaerő-piaci jellemzők továbbra is jelentős területi különbségeket mu-tatnak, a különbségek tovább szélesedtek a válság kirobbanásával (2009-ben a legalacsonyabb ésa legmagasabb foglalkoztatási ráta közötti különbség 13,5%-pont volt, míg 2008-ban 13,2%-pont).A foglalkoztatási arány 2009-ben továbbra is Észak-Magyarországon (48,6%-os) és Észak-Alföldön

9

1A rendelkezésünkre álló legfrissebb adat 2008-as.

(48,1%-os) a legalacsonyabb a 15–64 éves népesség körében. Ezen arányok, több mint 7,0%-pont-tal maradnak el az országos átlagtól. A legmagasabb foglalkoztatási értéket Közép-Magyarországmutatta, 61,6%-ot.

Gazdasági ágazatonként 2009-ben a legnagyobb arányban a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás(–20,7%-kal), a villamos berendezés gyártás (–17,3%-kal), a fafeldolgozás, papírtermék gyártás,nyomdai tevékenység (–14,4%-kal), valamint a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyár-tás (–13,7%-kal) területén dolgozók létszáma csökkent, ezek a szektorok voltak a relatíve legna-gyobb létszámleadó ágak.

Nőtt a foglalkoztatottak száma a legnagyobb arányban a villamosenergia-, gáz, gőzellátás, légkon-dicionálás (15,1%-kal), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (11,0%-kal) és avegyi anyag-, termékgyártás (9,7%-kal) területén.

A munkanélküliek – a Munkaerő-felmérésben mért, az ILO definíciónak megfelelő – száma 2009-ben 420,7 ezer fő volt, amely 10,0%-os munkanélküliségi rátának felel meg. A magyarországi mun-kanélküliségi ráta +1,1%-ponttal haladta meg az Európai Unió átlagát (8,9%). A munkanélküliségi

10

Forrás: EU Labour Force Survey, annual averages, 200

8

ráta 2009-ben a legmagasabb értéket Spanyolországban és Balti államokban érte el és ugyanezek-ben az országokban történt a legnagyobb %-pontos változás is.

A KSH által munkanélküliként számba vett személyek köre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet(ILO) által definiált standardoknak megfelelően hármas kritériumon alapszik. Ezek a következők:az adott személy vonatkozási héten egyórányi jövedelemszerző munkát sem végzett, a kérdezéstmegelőző négy hétben aktívan keresett állást, valamint rendelkezésre állt, (vagyis két héten belülmeg tudná kezdeni a munkát). A KSH munkaerő-felvételen alapuló munkanélküliségi adatainál azÁFSZ által nyilvántartott álláskeresők létszáma jellemzően magasabb.

A két adat közötti különbség alapvetően összefügg a nyilvántartott álláskeresők (ÁFSZ) és a mun-kanélküliek (KSH) fogalmi különbözőségeivel. Az ÁFSZ adataiban azon – valamelyik munkaügyiközpontban nyilvántartásba vett – személyek szerepelnek, akik munkaviszonnyal nem rendelkez-nek, nem tanulnak és nem nyugdíjasok, aktívan állást keresnek, munkába képesek állni és az ÁFSZ-szel álláskeresési megállapodást kötöttek.

A nyilvántartásba történő ki- és beáramlásban jellemzően a jogszabályi változásoknak, a passzív vagyszociális ellátások jogosultsági feltételei változásának ugyanúgy fontos szerepe van, mint a másod-lagos munkaerőpiacon történő elhelyezkedés, a képzési programokba való bekapcsolódás lehető-ségeinek, vagy a reálgazdasági folyamatok alakulásának.

11

Forrás: Eurostat

Több mint egynegyedével emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők száma 2009. év végig604 576 főre kúszott fel, mely 127,2 ezer fős (26,7%-os) növekedést jelentett az egy évvel ko-rábbi állapothoz képest. Az egy év alatti növekedés mértéke az álláskeresők számában folyamatosangyorsult: az első negyedévben „mindössze” 14,9%-kal haladta meg a nyilvántartottak száma az előzőév hasonló időszakáét, a második negyedévben 31,1%-kal, a III. negyedévben 32,9%-kal. Az évutolsó negyedében mérséklődött ugyan a növekedés üteme, de ekkor is 30,2%-kal magasabb érté-ket mértek, mint 2008 utolsó negyedében. (Ez utóbbi mérséklődés elsősorban abból adódott, hogy2008. IV. negyedévben már jelentkeztek a válság hatásai az álláskeresők számában.) A munkaerő-piacon jelentkező megszokott szezonális trendeket jelentősen átrajzolták a pénzügyi- gazdasági vál-ság munkaerő-piaci hatásai, amely azzal járt, hogy a tavaszi fellendülés a munkaerőpiacon csak jóvalkésőbb és kisebb volumenben következett be. Ezt némileg tudta ellensúlyozni az „Út a munká-hoz” program beindulása majd felfutása, mely során fokozatosan nőtt a másodlagos munkaerőpi-acra, támogatással elhelyezkedő álláskeresők száma. Mint az ábrán is jól látható, a növekedés ütemeKözép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb a negyed-évek során (+70% körüli csúcsokkal), a másik négy régióé +20% körül mozgott.

12

HHaazzaaii mmuunnkkaaeerrőő--ppiiaaccii ffoollyyaammaattookk

A válság munkaerő-piaci hatásai ugyanis a gazdaságilag fejlettebb, kedvezőbb munkaerő-piaci helyzettel,magasabb aktivitási szinttel rendelkező régióit érintették legelőször, és a legnagyobb mértékben (e régi-ókban a legmagasabb az iparban, s különösen az exportorientált feldolgozóiparban dolgozók aránya a fog-lalkoztatottakon belül, mely ágazatok elsőként érzékelték a válságot). A százalékosan nagymértékűnövekedés részben annak is köszönhető, hogy az alacsony abszolút számokban kisebb mértékű létszám-beli növekedés is jelentősebb százalékos emelkedést okoz. Másrészt az emelkedés jól azonosíthatóan

mutatja, hogy ugyanezekben a körzetekben koncentrálódtak a nagy létszámú elbocsátások is. A vál-ság negatív munkaerő-piaci hatásai kevésbé tükröződtek az ország depressziós, gazdaságilag fejletle-nebb térségeiben. Míg az ország nyugati részén egyes területeken a gazdasági válság igen nagymértékűfordulatot hozott a munkaerő-piaci körülményekben, az ország keleti felén a körülmények továbbrais hasonlóan kedvezőtlenek. Kivétel nélkül minden régióban nőtt egy év alatt az álláskeresők létszáma2009-ben. A legnagyobb mértékű változás a Közép-dunántúli régióban történt, ahol 57,7%-kal nőtta számuk a regisztrált álláskeresőknek. Említésre méltó a Nyugat-dunántúli és a Közép-magyaror-szági régió növekedése is. A válságot megelőzően és a válság kezdetekor a kedvezőtlenebb helyzetűrégiókban növekedett relatíve legnagyobb mértékben az álláskeresők száma. 2008-ban az egy év alattinövekedés mértéke a legnagyobb az Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön volt.2009. III. negyedévtől a válság, már a kedvezőbb helyzetben lévő régiókat is elérte, így 2009 egészéttekintve ezekben a régiókban történt a legnagyobb emelkedés. Nemenként vizsgálva a nyilvántartottálláskeresők számának változását megállapíthatjuk, hogy a férfi álláskeresők száma jóval érzékenyebba szezonális tényezőkre, éven belül jóval nagyobb ingadozást mutatnak. A férfi álláskeresők aránya2009-ben 53,0%, a nőké 47,0%, 2008-hoz képest a férfiak aránya csökkent, a nőké nőtt.

13

A nyilvántartott álláskeresők kor-összetétele 2008-ról 2009-re csakkisebb átrendeződést mutat, mérsé-kelten csökkent a 20 év alatti fiata-lok aránya az összes álláskereső között2009-ben. A nyilvántartott álláske-resők iskolai végzettség szerinti ösz-szetételét tekintve 2009-ben viszony-lag jelentősebb átrendeződés történt.

Az álláskeresők iskolai végzettségszerinti összetétele a következőkép-pen alakult 2009-ben: 40,1%-uk leg-feljebb 8 általános iskolát, 32,5%-ukszakmunkásképzőt vagy szakiskolát,11,6%-uk szakközépiskolát, 8,4%-uk gimnáziumot, 2,8%-uk techni-kumot végzett és 4,5%-uk volt fel-sőfokú végzettségű. 2008-hez ké-

pest kiugróan a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek és szakiskolát vagy szakmunkásképzőt vég-zettek aránya változott, előbbi 3,0%-ponttal csökkent, míg utóbbi 1,7%-ponttal növekedett.

14

Nyilvántartott álláskeresők átlagos számánakmegoszlása korcsoport szerint

2009 2008

megoszlás,%

<20 éves 4,7 5,2

>20 & <= 25 éves 13,8 13,4

>25 & <= 30 éves 12,9 13,2

>30 & <= 35 éves 14,3 14,1

>35 & <= 40 éves 12,7 12,8

>40 & <= 45 éves 11,8 11,5

>45 & <= 50 éves 11,5 11,7

>50 & <= 55 éves 12,0 11,7

>55 & <= 60 éves 5,9 6,0

>60 éves 0,3 0,3

Összesen 100,0 100,0

Nyilvántartott álláskeresők átlagos száma iskolai végzettség szerint

Létszám Megoszlás,%

2009 2008 Változás2009/2008 2009 2008 %-pontos

változás

8 ált. vagy kevesebb 225406 190917 18,1 40,1 43,2 -3,0

szakmunkásképző,szakiskola 182632 136328 34,0 32,5 30,8 1,7

szakközépiskola, technikum 80997 57869 40,0 14,4 13,1 1,3

gimnázium 47480 36287 30,8 8,5 8,2 0,2

felsőfokú 25121 19924 26,1 4,5 4,5 0,0

nem ismert 131 1008 -87,0 0,0 0,2 -0,2

Összesen 561768 442333 27,0 100,0 100,0 -

A pályakezdő álláskeresők száma egyötödével bővült

2009-ben a pályakezdők száma átlagosan 49,3 ezer főt tett ki, az álláskeresők közötti arányuk 8,8%.A megelőző évhez képest számuk – az össz álláskeresőhöz viszonyítva – kisebb ütemben (19,0%-kal,míg az álláskeresők 27,0%-kal) nőtt, így az arányuk némileg visszaesett (9,4%-ról 8,8%-ra).

A pályakezdők létszámdinamikája az előző év azonos időszakához képest hónapról hónapra tágultegészen októberig. Ekkor a létszám 19,0%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, de a növekedésnagysága még így sem éri el a nem pályakezdő álláskeresők számának változását (29,8%).

Ennek egyik okaként említhető az, hogy a pályakezdő álláskeresők passzív ellátás hiányában kevésbémotiváltak arra, hogy együttműködési megállapodást kössenek a munkaügyi kirendeltségekkel.

A pályakezdők iskolai végzettség szerinti összetétele a következőképpen alakult 2009-ben:37,7%-uk legfeljebb 8 általános iskolát, 18,9%-uk szakmunkásképzőt vagy szakiskolát, 19,2%-ukszakközépiskolát, 13,7%-uk gimnáziumot, 3,9%-uk technikumot végzett és 6,6%-uk volt felsőfokúvégzettségű.

A különböző végzettségűek között egy év alatt a szakközépiskolát végzettek száma emelkedett a leg-jelentősebben, 31,8%-kal. A legfeljebb 8 általános iskolát végzett pályakezdők száma 18,6 ezer fővolt, ami az előző évhez képest 9,5%-kal nőtt, de arányuk az összes pályakezdő között 3,3 száza-lékponttal csökkent.

A szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzett pályakezdők száma 30,7%-kal nőtt 2009-ben.

A diplomás pályakezdők száma 2009 átlagában összesen 3,3 ezer főt tett ki, 2008-ban még 2,8 ezerfő diplomás pályakezdőt regisztráltak, ez az átlagosnál kisebb mértékű 14,3%-os növekedésnekfelel meg, ugyanakkor a diplomások aránya a pályakezdők körében még mérséklődött is vala-melyest.

A passzív ellátásra jogosultak száma egy év alatt másfélszeresére nőtt

2009-ben a nyilvántartott álláskeresők (a havi átlagos létszám alapján) 35,0%-a jogosult álláske-resési ellátásra , 27,8%-a szociális ellátásra és 37,2%-a volt a száma azoknak, akik semmiféle el-látásra nem jogosultak. Az előző évhez képest az álláskeresési támogatásra jogosultak átlagos havi

15

létszáma 47,7%-kal, a szociális ellátásra jogosultaké 5,7%-kal, míg ellátatlanok létszáma 29,4%-kal emelkedett. Az álláskeresési ellátásra jogosultak közül havi átlagban 148,9 ezer fő álláskeresésijáradékra, 47,9 ezer fő álláskeresési segélyre volt jogosult.

A járadékra jogosultak száma egy év alatt 55,5%-kal nőtt. A járadékosoknál mérsékeltebben emel-kedett az álláskeresési segélyre jogosultak száma, a megelőző év havi átlagához képest mintegy27,7%-kal emelkedett.

A segélyre jogosultak döntő többsége, 48,3%-a (23,1 ezer fő) a rövid jogszerző idővel (a járadékravaló jogosultsághoz) rendelkezők „b” típusába tartozik, ők azok, akik járadékot nyilvántartásba vé-telükkor nem kaphatnak. Több mint harmaduk, 43,2%-uk (20,7 ezer fő) járadékfolyósítási idejétkimerítette, s ezt követően kerülhet át az álláskeresési segélyben részesülők törvény által megha-tározott „a” típusába. Egy kisebb hányaduk, 7,9%-uk (3,8 ezer fő) tartozik az álláskeresési segélyharmadik, nyugdíj előtti „c” típusába, ezen ellátási forma ugyanis fokozatosan szorítja ki a kifutónyugdíj előtti munkanélküliségi segélyt.

16

Az „Út a munkához” program 2009. évben történő bevezetése átalakította az aktív korúak szociá-lis támogatási rendszerét. A korábbi rendszeres szociális segélyezést felváltotta a rendelkezésre ál-lási támogatás (rát), mely aktív álláskeresésre kötelezi és ösztönzi e támogatás alanyait. Rendszeresszociális segélyt (aktív együttműködés nélkül) már csak bizonyos feltételek fennállása esetén kap-hatnak. 2009-ben átlagosan 112,4 ezer álláskereső volt jogosult rendelkezésre állási támogatásra és43,5 ezer fő rendszeres szociális segélyre. Mindkét ellátotti forma esetében a legnagyobb számbana kedvezőtlen helyzetű régiókban voltak, így Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Szabolcs-Szat-már-Bereg megyében. Mind rendelkezésre állási támogatás, mind a rendszeres szociális támogatásesetében közel hasonló a férfi-nő arány, még pedig 53%-a férfi 47%-a nő.

Egyötödével kevesebb álláshelyet kínáltak a munkaadók

2009 folyamán a munkáltatók összesen 316,7 ezer új munkalehetőséget jelentettek be az ÁFSZ ki-rendeltségein, ami 21,9%-kal kevesebb az előző évhez képest. A beérkezett munkaerőigények52,8%-a (167,1 ezer) volt támogatott állás, s 47,2%-a (149,6 ezer) nem támogatott álláshely. A tá-mogatott álláshelyek száma 15,6%-kal nőtt egy év alatt, míg a nem támogatottaké csaknem a fe-lére esett vissza. A beérkezett munkaerőigények típusát tekintve jellegzetesek a különbségek

17

régiónként. A kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű régiókban jóval alacsonyabb az átlagnál a támo-gatott munkaerőigények aránya, Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon 70,0% körüli volta nem támogatott állások aránya a beérkezett állások között. A kedvezőtlenebb helyzetűek eseté-ben pedig magasabb a támogatott állások aránya, Észak-Magyarországon, Észak-Alföld és Dél-Du-nántúlon 67,2% fölötti a támogatott állások aránya.

A támogatott állások háromnegyede közhasznú, közcélú, vagy közmunka volt, ezen belül legnagyobbarányban közcélú munkalehetőséget kínáltak a munkáltatók, mintegy 111,8 ezret darabot, míg tavalya közhasznú foglalkoztatás volt túlsúlyban. A támogatott állások közül 2009-ben a legtöbbet az egyébsegédmunkás munkakörben kínálták, melyek döntően az „Út a munkához” program közcélú állásaivoltak. A tárgyév során beérkező nem támogatott állások 81,5%-a fizikai jellegű állás, ezen belül 41,0%szakmunkára, további 35,0% betanított munkára és 24,0% a segédmunkára vonatkozott. Foglalkozá-sok szerint a legtöbb nem támogatott állást a 2009-ben az egyéb segédmunkás és egyéb feldolgozóiparigépek kezelői, gyártósori összeszerelő munkakörben ajánlották. Ágazatok szerint a 2009. évi nem tá-mogatott munkaerő-kereslet 25,0%-a érkezett a feldolgozóiparból, 15,6%-a az ingatlanügyek, gazda-sági szolgáltatások területéről, 11-11%-a pedig az építőipar, valamint a kereskedelem, javításnemzetgazdasági ágakból. A gazdasági recesszió hatását jelzi, hogy 2009-ben 42,7%-kal esett a beje-lentett nem támogatott állások száma az előző év ugyanezen időszakához képest. Különösen a feldol-

18

gozóiparban (–60,7%-kal) és az építőiparban (–50,3%-kal) csökkent le az álláshelyek száma. A feldol-gozóiparon belül a legnagyobb visszaesést a gép, berendezés, valamint vegyi anyag, termék gyártás te-rületén történt, előbbi esetében 82,7%-os, az utóbbi esetében 75,1%-os visszaesést regisztráltak.

A csoportos létszámleépítéssel érintettek száma 60%-kal nőtt

A csoportos létszámleépítési bejelentések alakulása 2009-ben jelentősen meghaladta az előző két év be-jelentéseit. A munkáltatók országosan 39 043 fő elbocsátásáról jelentették be döntésüket a munkaügyiszervezethez 2009-ben, mely 14,7 ezer fővel több, mint 2008-ban. Ez 60,5%-os növekedésnek felelmeg az előző évhez képest, de a 2007. évinél is egyharmadával magasabb. Hasonló nagyságrendű leépí-tések 2003-ban és 2004-ben voltak megfigyelhetők, e két évben 38,3 ezer, illetve 37,3 ezer fő kerültbejelentésre. A bejelentések időbeli alakulását vizsgálva azonban jelentős fordulópont figyelhető meg mára 2008. éven belül, ami egyértelműen a pénzügyi-gazdasági válság megjelenésével hozható összefüg-gésbe. Míg 2008 első és második negyedévében összesen mintegy 10 ezerrel kevesebb munkavállaló ter-vezett elbocsátását jelezték a cégek az egy évvel korábbi szinthez képest, addig a harmadik negyedévbenmár közel 927 fős (+20%), a negyedikben pedig 4,5 ezer fős (+86%) növekedés volt megfigyelhető.A létszámleépítési bejelentések trendje tehát 2008 harmadik negyedévében fordult át növekvőbe, majda IV. negyedévi gyorsulás után 2009. I. negyedévében már tetőzött is, amikor egy negyedév alatt közel

19

16 ezer fő elbocsátását jelentették be. Ezt követően negyedévről negyedévre mérséklődött a csoportosbejelentések volumene. 2009 utolsó negyedében már 6,3 ezer főre csökkent. A bejelentések által érin-tett létszám dinamikus növekedése azonban nem volt országosan egységes, a régiók között térben ésidőben is jelentős különbségek alakultak ki. A 2008 utolsó negyedévi bejelentések négytizede a Közép-dunántúli régióban jelentkezett, 2009. I. negyedében szintén Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúlvolt a leginkább érintett, a második negyedévi bejelentések közel négytizede pedig már Közép-Magyarországon történt, de továbbra is kimagasló arányban részesedett Közép-Dunántúl, de márDél-Alföld is (egyaránt 17%-kal). A 2009. III. negyedévi bejelentések több mint egynegyede Közép-

Magyarországot érintette, de már Észak-Alföld és Észak-Magyarország is nagyobb részesedéssel bírt.A IV. negyedév bejelentéseinek fele Közép-Magyarországra és Közép-Dunántúlra koncentrálódott.Megállapítható, hogy a válság létszámleépítést indukáló hatása az ország három gazdaságilag fejlettebb,iparosodottabb régióját érintette legerősebben, és időben is legkorábban, majd fokozatosan terjedt átaz ország déli és keleti régióira. A 2009-ben csoportos leépítési döntések során bejelentett 39 ezer főcsaknem kétharmada a feldolgozóiparban tevékenykedett. A feldolgozóiparon belül a leginkább érin-tettek a villamos gép, és műszergyártás, a fémfeldolgozási termékek gyártása, a textilgyártás, az élel-miszergyártás, valamint a járműgyártás ágazataiban dolgozók voltak. A feldolgozóipar relatív súlya azátlagosnál lényegesen jelentősebb volt Közép-Dunántúlon (83%), Nyugat-Dunántúlon (75%) és Dél-Alföldön (74%). Az összes leépítés egytizede a szállítás, raktározás, posta és távközlés dolgozóitérintette. A pénzügyi közvetítés 6%-kal, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás pedig 5%-kal ré-szesedett. E két utóbbi ág relatív gyakorisága Közép-Magyarországon 16, illetve 14%-os volt.

20

A pénzügyi válság reálgazdaságra való, a vártnál is nagyobb mértékű kiterjedése miatt 2009. évbenvárható volt a foglalkoztatottak számának csökkenése, a negatív munkaerő-piaci tendenciák továbbierősödése. A munkaerőpiac szempontjából az egyik legfontosabb cél annak megakadályozása volt,hogy a vállalkozások az átmenetileg feleslegessé vált munkavállalóikat elbocsássák. Ehhez minden-képpen olyan forrásokra volt szükség, amelyek a recesszió előtti időszakban stabil gazdálkodássalés piacokkal rendelkező nagyvállalatok, valamint mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatásiproblémáit egyaránt képesek voltak kezelni.

A munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésének és a foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítésének tá-mogatására a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által meghirdetett „Munkahelymegőrzés támo-gatása” központi munkaerő-piaci program lehetőséget biztosított az 50 főt meghaladó létszám-leépítési szándékot bejelentő, gazdasági válság következtében átmenetileg nehéz helyzetbe kerültmunkáltatók csoportos létszámleépítésének megelőzésére. A program öt régiót érintően (Közép-Ma-gyarország és Közép-Dunántúl kivételével) 554,7 millió forint támogatással 14 munkáltató 1969 főmunkavállalójának közvetlen támogatása mellett 4800 munkahely megőrzését biztosította.

Az átmeneti foglalkoztatási feszültségek kezelése érdekében a minisztérium a Foglalkoztatási és Szo-ciális Hivatallal és a regionális munkaügyi központokkal együttműködve „Munkahelyek megőrzésé-ért” elnevezésű központi munkaerő-piaci programot indított. A pályázati felhívás 2009. február 9-imegjelenésétől a 2009. szeptember 14-i lezárásig a regionális munkaügyi központok összesen 1841munkaerő-piaci programot állítottak össze, ami 3003 egyedi munkáltatói igényt tartalmazott. A be-nyújtott igények 68 076 fő munkahelyének megtartását célozták meg, 44 179 778 497 forint támo-gatási igény mellett. A miniszter döntésével 957 egyedi munkáltatói igényt támogatott. A támogatástelnyert munkaadókkal megkötött hatósági szerződések adatai alapján a támogatások összességében30 370 munkavállaló közvetlen érintettsége mellett, összesen 10 166 931 743 forint támogatási ösz-szeg felhasználásával 53 476 fő munkahelyének megőrzését biztosítják. 2009. évben a munkaügyiközpontok 6 593 428 981 forint támogatást utaltak át a vállalkozások számára, a támogatás kifizetésejelenleg is folyamatos.

Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök, a hazai és európai uniós forrásból támogatott munkaerő-piaci programok közvetlenül és közvetve is hozzájárulnak a munkaerőpiacon hátrányos helyzetbenlévők (mint pl.: kisgyermekes anyák, vidéki nők, alacsony iskolai végzettségű nők és férfiak, gyerme-küket egyedül nevelő szülők, romák, migráns és nemzetközi védelemben részesítettek, megváltozottmunkaképességűek stb.) speciális élethelyzetének javításához, a munkaerőpiacra történő be-, illetvevisszalépéséhez. A halmozottan jelentkező munkaerő-piaci hátrányok tartós munkanélküliséghez ve-zethetnek. A munkaügyi központok a regionális munkaerő-piaci programokkal elsősorban a hátrá-nyos helyzetű célcsoportok munkába helyezését szándékoztak elősegíteni. A programok többsége

21

AAzz ÁÁllllaammii FFooggllaallkkoozzttaattáássii SSzzoollggáállaatt kkiieemmeelltt ffeellaaddaattaaii 22000099--bbeenn

a halmozottan hátrányos helyzetű álláskeresők (romák, alacsony képzettségűek), továbbá a diplomásálláskeresők és a pályakezdő fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítására irányult. A 2009. évben25 regionális munkaerő-piaci program volt folyamatban, ezek közül 8 program indult a 2009. évben.A programokba összesen 2975 főt vontak be a regionális munkaügyi központok munkatársai.

Fokozott elvárásként jelentkezett a szociális ellátásban részesülők között a munkaképes állapotbanlévők és a munkavállalásra képtelen személyek kettéválasztása, a számukra nyújtott ellátások ésszolgáltatások megváltoztatása. Az „Út a munkához” program intézkedései komplexen, több fog-lalkoztatási és szociális tárgyú jogszabály módosításával alakítják át a tartósan munka nélkül lévőkszociális ellátásait és az ellátás folyósításához kapcsolódó feltételeket, amelyek között igen jelen-tős hangsúlyt kap a közfoglalkoztatás megszervezése. Kiemelt cél, hogy a munkára képes, tartósanmunkanélküli személyek – akik 2008-ig egy típusú ellátásban, rendszeres szociális segélyben ré-szesültek – a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási for-mában annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak.

Az álláskínálat bővítése érdekében a regionális munkaügyi központok a partnerségi kapcsolatok ki-építéséhez felhasználják valamennyi rendelkezésükre álló, illetve a munkáltatóktól kapott infor-mációkat (pl. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, prognózis stb.). Kiemelt feladat az újmunkáltatók felkutatása, bevonásának elősegítése, a magán munka-közvetítőkkel/kölcsönzőkkel,valamint a civil szervezetekkel történő korrekt együttműködés területeinek bővítése. A regionálismunkaügyi központok a munkahelyek megőrzését célzó programokról, támogatásokról szóló, minélszélesebb körű tájékoztató munka érdekében munkáltatói fórumokat szerveztek, valamint résztvettek a Gazdasági Minisztérium által szervezett válságkezelő roadshown. Valamennyi regionálismunkaügyi központ kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az álláskeresők számára elérhetővé tegye azelhelyezkedésüket elősegítő munkaerő-piaci információkat. Ennek érdekében rendszeresen meg-rendezik állás- és képzési börzéiket, pályaválasztási kiállításaikat.

A MAT a 34/2009.(VI. 3.) határozatával a Pályaválasztási kiállítások központi program lebonyolí-tására 70,0 millió forintot biztosított. A kiállítások komoly segítséget nyújtottak a pályaválasztáselőtt álló, illetve a pályakorrekcióra kényszerülő fiataloknak, szüleiknek, tanáraiknak, és az állás-keresőknek egyaránt. A rendezvénysorozatot érintő visszajelzések országosan pozitívnak tekinthe-tők. Az európai foglalkoztatási stratégia szerint a munkahelyteremtés és a munkanélküliség kezeléseregionális és helyi szinten történhet a leghatékonyabban. A stratégia a foglalkoztatás növelésébenkulcsszerepet játszó helyi intézmények összefogásának és aktivizálásának a fontosságát hangsú-lyozza. A foglalkoztatási paktum abból indul ki, hogy minden térségnek van fejlődési potenciálja,amelyet a helyi aktivitás fejlesztésével kell mozgásba hozni. Az együttműködő partnerek a térséggazdasági és társadalmi életének szereplői, akik kiemelt, közös feladatuknak tartják a térség foglal-

22

koztatási helyzetének javítását, a foglalkoztatás szintjének emelését, a munkanélküliség csökken-tését, a gazdasági- és humán erőforrások bevonását. Jelenleg Magyarországon összesen 61 foglal-koztatási paktum működik, amelyek segítségével létrejöhetett egy-egy térség munkaerő-piaciszereplőinek összefogása és a közös gondolkodás eredményeképpen lehetőség nyílt a munkaerő-piaci hátrányokkal küzdő csoportok foglalkoztatására.

Válságkezelési intézkedések

A pénzügyi válság reálgazdaságra irányuló, a vártnál nagyobb mértékű kiterjedése miatt a 2008. évvégén érzékelt negatív munkaerő-piaci tendenciák folytatásaként 2009. évben a foglalkoztatottakszámának további csökkenése volt várható. A munkaerőpiac szempontjából az egyik legfontosabbcél annak megakadályozása volt, hogy a vállalkozások az átmenetileg feleslegessé vált munkaválla-lóikat elbocsássák. Ehhez mindenképpen olyan forrásokra volt szükség, amelyek a recesszió előttiidőszakban stabil gazdálkodással és piacokkal rendelkező nagyvállalatok, valamint mikro-, kis- és kö-zépvállalkozások foglalkoztatási problémáit egyaránt képesek voltak kezelni. A recessziót követőidőszak új kihívásai szempontjából az is lényeges volt, hogy az azt megelőző időszakban a vállalko-zások tudják-e javítani a megtartott alkalmazottaik képzettségi szintjét. Ezek figyelembe vételévela munkaügyi kormányzat kiemelt feladatának tekintette a romló gazdasági feltételrendszer mellettis a munkahelyek minél szélesebb körű fenntartását. Ennek érdekében biztosított egyrészt a Mun-kaerő-piaci Alapból, másrészt uniós forrásból fedezetet az önhibájukon kívül, átmenetileg nehézhelyzetbe került vállalkozások megsegítésére, így a munkaadók széles köre számára elérhetővé vál-tak a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprésze 2009. évi központi kerete terhére indított,a „Munkahelyek megőrzéséért”, valamint a „Munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésének és a fog-lalkoztatási szerkezetváltás elősegítésének támogatására” elnevezésű központi munkaerő-piaci prog-ramok. EU-s forrásból került meghirdetésre „A munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javí-tása, a képzettségi szintjének és az általuk végzett munka hatékonyságának növelése” az Új Ma-gyarország Fejlesztési Terven belül indított Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)2.3.3. eleme.

A „Munkahelyek megőrzéséért” központi munkaerő-piaci program megvalósítása

A program célja, keretösszegeA program elsődleges célja a meglévő munkahelyek foglalkoztatási kapacitásának megőrzése, a mun-kahelyek megtartása, a foglalkoztatottak munkavégzési képessége és készségének fenntartása, szük-

23

ség esetén azok struktúrájának átalakítása volt. Ugyancsak kiemelt szerepet kapott a programbana válság miatt állásukat elvesztett munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítása, mielőbbi is-mételt munkába helyezése. A munkaerő-piaci program fedezetére 10 000 000 E Ft keretösszegállt rendelkezésre. A programhoz a munkaadók és a munkaügyi központok együttműködésével ösz-szeállított programtervvel lehetett csatlakozni. A lebonyolítást a Foglalkoztatási és Szociális Hiva-tal koordinálta.

A program támogatási elemei– Munkahelymegőrző bérköltség támogatás:

a legalább 3 főt foglalkoztató munkáltatók számára volt nyújtható a ténylegesen kifizetett bér ésjárulék alapul vételével a 2008. évi átlagos statisztikai állományi létszám függvényében 25–50–75%-os mértékben, amelyek foglalkoztatási kapacitásukat átmenetileg nem tudták megtartani, éslétszámleépítési szándékukat a munkaügyi központhoz már bejelentették, de a dolgozókat errőlmég nem tájékoztatták.

– Kereset-kiegészítés csökkentett idejű foglalkoztatás esetén:akik a munkaviszony megszüntetésének megelőzése érdekében a korábbinál rövidebb időtartamúmunkaidőben történő foglalkoztatást vezettek be. A program felhívásának megjelenésekor a tá-mogatás feltételrendszere nem volt ismert, azt a 70/2009. (IV. 2.) Kormányrendelet szabályozta,amely szerint a kieső munkaidőre eső személyi alapbér 80%-a és annak járulékai voltak megté-ríthetők.

– Újra elhelyezkedést segítő bérköltség támogatás:a válság miatt állásukat elveszetett álláskeresőket foglalkoztatni kívánó munkáltatók bérköltségtámogatást vehettek igénybe a 2008. évi átlagos statisztikai állományi létszám függvényében 25–50–75%-os mértékben.

– Munkába járással összefüggő költségek támogatása: kizárólag az újbóli elhelyezkedést elősegítő bérköltség támogatás mellett a foglalkoztatás előse-gítése érdekében volt lehetőség a helyközi utazási, vagy szükség szerint a csoportos személyszál-lítás támogatására is.

– Munkaerő-piaci szolgáltatás:a program keretei között volt lehetőség munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtására a 30/2000. (IX. 15.)GM rendelet 4. §-ban meghatározott feltételek alapján, de kizárólag a munkaviszony megszüntetéselőtti időszakban, közvetlenül az elhelyezkedés, illetve a munkahelymegtartás érdekében.

– Munkaerő-piaci képzés:a program keretében a munkahely megtartó támogatások (bérköltség, kereset kiegészítés) mel-lett volt lehetőség a munkavállaló munkaviszony melletti képzésének költsége megtérítésére is,kizárólag a munkakör magasabb szintű ellátását, a termékszerkezet-váltást elősegítő, a korsze-rűbb gyártási-, feldolgozási technológia alkalmazásának elsajátítását célzó, a további foglalkozta-

24

tást elősegítő képzési programok esetén. A már munkaviszonyukat elvesztett, a program célcso-portjába tartozó álláskeresők számára kizárólag azok a képzési programok voltak támogathatók,amelyek konkrét munkáltatói igényekre épültek.

A program keretében munkaerő-piaci képzés támogatására önállóan nem, csak a munkahelymeg-őrző, vagy az újbóli elhelyezkedési támogatások valamelyikének igénybe vétele mellett volt lehe-tőség.

A programhoz történő csatlakozás és a bírálat folyamataAz átmenetileg nehéz helyzetbe került munkaadók támogatására irányuló munkaerő-piaci prog-ram felhívása 2009. február 9-én jelent meg, így ettől az időponttól a lezárásig, 2009. szeptember14-ig volt lehetőség a programtervek benyújtására.

Eddig az időpontig a regionális munkaügyi központok összesen 1841 munkaerő-piaci programotállítottak össze, ami 3003 egyedi munkáltatói igényt tartalmazott. A benyújtott igények 68 076 főmunkahelyének megtartását célozták meg, 44 179 778 E Ft támogatási igény mellett.

A programterveket – munkáltatói igényenként – egyrészt a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal vélemé-nyezte, másrészt a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületének delegáltjaiból álló szakértői bizottság.

A beérkezett programtervek nem várt nagy száma és a bírálat fentiekben vázolt folyamata miatta 2009. március 27. és október 14. közötti időszakban 20 szakértői bizottsági ülés összehívása váltszükségessé. A hivatal és a bizottság javaslatát követően a támogatás megítéléséről vagy elutasítá-sáról a Szociális és Munkaügyi Miniszter hozott döntést.

Támogatási döntések módosulásaiA miniszteri döntéssel megállapított támogatások teljes mértékben nem kerültek felhasználásra,mivel a döntést követő, de még a hatósági szerződés megkötését megelőző időszak alatt 2009. dec-ember 31-ig összesen 68 munkáltató mondott le a támogatásról. Az esetek többségében azzal in-dokolták döntésüket, hogy helyzetük az igény benyújtása óta tovább romlott és emiatt nem tudjákvállalni a program támogatása mellett sem a teljes statisztikai állományi létszámuk megtartását. A le-mondások közvetlenül 2085 főt érintettek, a lemondott támogatási összeg 719 720 595 forint.

Ezen felül a csökkentett idejű foglalkoztatás mellett keresetkiegészítés támogatást kapott munka-adók egy része is lemondta a számukra megállapított támogatás egy részét, vagy a teljes összegét,tekintettel a piaci helyzetük pozitív változására, amelynek eredményeként visszatérhettek a teljesmunkaidős foglalkoztatásra. A lemondások összege 445 245 101 forint volt.

25

A támogatás legnagyobb számban a feldolgozóiparban, a gépjármű kereskedelemben és javításban,valamint az építőiparban tevékenykedő cégek számára került megállapításra.

Szerződéskötés, támogatáskezelésA miniszteri döntéseket követően a támogatást elnyert munkáltatókkal a hatósági szerződéseket aregionális munkaügyi központok kötötték meg, és a havi támogatási igények kezelésével jelentkezőfeladatokat is folyamatosan ellátják.

A miniszter döntését követően a támogatási szerződésekben meghatározott támogatások kifizeté-séhez szükséges fedezetet a munkaügyi központok havi pénzlehívással biztosították.

A programban vállalt kötelezettségek, kifizetések adataiA támogatást elnyert munkaadókkal megkötött hatósági szerződések adatai alapján a támogatásokösszességében 30 370 fő munkavállaló közvetlen érintettsége mellett, összesen 10 145 938 244 fo-rint támogatási összeg felhasználásával 53 170 fő munkahelyének megőrzését biztosítják.

26

A támogatás kifizetése jelenleg is folyamatos, arra, a havi foglalkoztatási és bérkifizetési adatokalapján utólag kerül sor. A munkaügyi központok 2009. évben 5 578 846 forint támogatást utaltakki a vállalkozások számára.

Adatszolgáltatás A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a beérkezett és értékelt programtervek legfontosabb adatairóltöbbféle nyilvántartást vezet. Ezek a nyilvántartások szolgálnak a különböző szempontok szerint kértadatszolgáltatások alapjául. Ugyancsak a hivatal teremtette meg annak lehetőségét, hogy a regionálismunkaügyi központok a megkötött hatósági szerződések adatait webes felületen rögzíthessék.

A szerződéskötésekről és kifizetésekről heti gyakorisággal készül jelentés az SZMM Foglalkoztatásiés Képzési Szakállamtitkársága számára. Ugyancsak heti gyakorisággal készül adatszolgáltatás a Mi-niszterelnöki Hivatal számára a válságkezelő programok kifizetéseiről szóló, a Szociális és Mun-kaügyi Minisztérium által összeállításra kerülő jelentéshez is. Az Országgyűlés FoglalkoztatásiBizottsága számára 2009. év folyamán négy alkalommal, a került tájékoztató anyag összeállításra.

A Szakmai Felügyelő Tanács ülésére is készítettünk összefoglaló tájékoztatót a recesszió hatására– a foglalkoztatás területén – tett intézkedésekről.

27

Megítélt munkahelymegőrző támogatások adatai

RégióTámogatott vállal-

kozások száma(db)

Kifizetett támogatás

(e Ft)

Támogatott létszám

(fő)

Összlétszám(fő)

Közép-magyaror-szági 204 270 222 10 655 15 909

Közép-dunántúli 103 809 894 3 125 5 804

Nyugat-dunántúli 142 1 439 979 6 182 9 832

Dél-dunántúli 119 582 370 1 650 3 586

Észak-magyar-országi 99 616 227 1 891 4 945

Észak-alföldi 144 1 027 837 3 663 7 299

Dél-alföldi 107 832 316 3 176 5 796

Összesen (db): 918 5 578 846 30 342 53 170

„A munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésének és a foglalkoztatásiszerkezetváltás elősegítésének támogatása”

A munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésének és a foglalkoztatási szerkezetváltás elősegítésének tá-mogatására a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által meghirdetett központi munkaerő-piaci prog-ram lehetőséget biztosított az 50 főt meghaladó létszámleépítési szándékot bejelentő, átmenetileg nehézhelyzetbe került munkáltatók csoportos létszámleépítésének megelőzésére. A végrehajtáshoz 700 000 E Ftállt rendelkezésre. A program teljes körű koordinálását a Szociális és Munkaügyi Minisztérium végeztea regionális munkaügyi központok közreműködése mellett. A Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatásialaprésze 2009. évi központi keretéből finanszírozott, a válsághelyzet kezelésére meghirdetett prog-ramban 23 munkaadó támogatására tettek a regionális munkaügyi központok javaslatot. A benyújtottigények közvetlenül 2856 főt érintettek, a teljes forrásigényük 870,8 millió forint volt. Támogatódöntés 17 munkáltató esetében született, amely 2554 fő munkavállaló közvetlen érintettsége és649,5 millió forint támogatási forrás felhasználása mellett 5284 munkahely megőrzéséhez járult hozzá.A döntést követően, de még a szerződéskötés előtt két cég lépett vissza a támogatástól, egy mun-káltató pedig a szerződés megkötését követően mondott le a részére megítélt összegről. Így, figye-lembe véve a lemondásokat is, a programban összesen 14 munkáltatónál 2201 fő közvetlen támogatásamellett 554,7 millió forint felhasználásával 4800 munkahely megőrzése biztosított.

„A munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítása, a képzettségiszintjének és az általuk végzett munka hatékonyságának növelése”– az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül indított Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 2.3.3. eleme

A program célja, forrásaA program célja hosszú távon a vállalkozások alkalmazkodóképességének és versenyképességéneknövelése, valamint a munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítása, képzettségi szintjének ésaz általuk végzett munka hatékonyságának növelése. Rövidebb távon cél a munkanélkülivé válásmegelőzése, a munkahelyek megőrzése a munkaidő átszervezésével, az alkalmazottak munkában töl-tött idejének csökkentésével, a vállalkozások foglalkoztatási potenciáljának, illetve a munkavállalókképzésben való részvételének támogatásával. Ezáltal a válság okozta szükséghelyzetben, a munka-idő egy részében a munkavállaló számára lehetőség nyílik arra, hogy korszerű szakmai ismereteketszerezzen, továbbfejlessze készségeit és tudását. A megfogalmazott célokra EU-s forrásból összes-ségében 30 000 000 E Ft állt rendelkezésre. A program lebonyolítója a Nemzeti Fejlesztési Ügy-nökség, közreműködői a regionális munkaügyi központok voltak.

28

A szakmai előértékelésA regionális munkaügyi központok feladata volt, hogy a pályázók által elkészített „Üzleti környe-zet-elemzés” és „Foglalkoztatási helyzetelemzés és foglalkoztatási terv”, valamint az ezekhez tartozó„Pénzügyi adatok” vizsgálata és elemzése alapján elektronikus nyilatkozatot adjanak ki arról, hogya pályázatot támogatják-e. Amennyiben a támogatói nyilatkozat értelmében a regionális munka-ügyi központ nem javasolta a vállalkozás pályázati programban való támogatását, a vállalkozás pá-lyázata elutasításra került.

A regionális munkaügyi központok által kiadott támogató nyilatkozattal rendelkező igények, a meg-ítélt támogatási összegek és a kifizetések adatai az NFÜ honlapján folyamatosan nyomon követhetők.A program 2009. évi eredményeit foglalja össze a következő táblázat, amelynek adataiból látható,hogy a munkaadók érdeklődése lényegesen kisebb volt, mint a rendelkezésre álló forrás.

A TÁMOP 2.3.3. program eredményei

Program megnevezése

Beérkezettpályázat

(db)

Igényelt támogatás(millió Ft)

IH által támogatottpályázat

(db)

Megítélt támogatás (millió Ft)

Hatályosszerződés

(db)

Hatályosszerződések

összege(millió Ft)

Kifizetésekszáma(db)

Kifizetett összeg

(millió Ft)

TÁMOP 2.3.3./A-9/1 483 10 322,8 323 6 864,3 296 6 513,0 141 1 400,3

TÁMOP 2.3.3./A-9/2 476 7 722,9 359 5 719,1 321 5 053,3 127 771,2

TÁMOP 2.3.3./A 959 18 045,7 682 12 583,4 617 11 566,2 268 2 171,5

TÁMOP 2.3.3./B-9/10. 3 195,7 0 0 0 0 0 0

TÁMOP 2.3.3./B-9/3 8 616,7 6 491,9 3 252,6 1 41,4

TÁMOP 2.3.3./B-9/4 16 1 162,1 10 747,0 7 482,0 2 71,7

TÁMOP 2.3.3./B-9/5 15 1 064,0 9 697,0 2 126,2 0 0

TÁMOP 2.3.3./B-9/6 1 98,4 1 98,4 1 98,4 0 0

TÁMOP 2.3.3./B-9/7 3 210,3 0 0 0 0 0 0

TÁMOP 2.3.3./B-9/8 1 130,7 0 0 0 0 0 0

TÁMOP 2.3.3./B-9/9 13 961,9 0 0 0 0 0 0

TÁMOP 2.3.3./B 60 4 439,7 26 2 034,4 13 959,2 3 113,1

TÁMOP 2.3.3./C-9/11. 32 109,8 17 67,2 15 58,1 3 4,6

TÁMOP 2.3.3.Mindösszesen: 1 050 22 595,3 725 14 685,0 645 12 583,6 274 2 289,2

29

„Út a munkához” program

Az „Út a munkához” program intézkedései komplexen, több foglalkoztatási és szociális tárgyú jog-szabály módosításával alakították át a tartósan munka nélkül lévők szociális ellátásait és az ellátásfolyósításához kapcsolódó feltételeket, amelyek között igen jelentős hangsúlyt kap a közfoglalkoz-tatás megszervezése.

Kiemelt cél, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabbmértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában annak érdekében, hogy rendsze-res munkajövedelemhez jussanak. Az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók számára a nyíltmunkaerőpiacra való visszakerülés első lépcsőjét a közfoglalkoztatásban való részvétel jelentheti.

A szociális ellátások módosítása során bevezetésre került az „Aktív korúak ellátása” keretében a rend-szeres szociális segély mellett a rendelkezésre állási támogatás. Az új szociális ellátás addig folyó-sítható, amíg közfoglalkoztatást nem tud biztosítani az önkormányzat. A 8 általános iskolai végzett-séggel nem rendelkező, rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek esetében kötelező azolyan képzésben való részvétel, amely biztosítja az általános iskolai végzettség, vagy szakképzésmegszerzéséhez szükséges bemeneti kompetenciák megszerzését.

Azoknak a személyeknek, akik életkorukból, egészségi állapotukból, sajátos egyéni élethelyzetük-ből adódóan nem tudnak munkát vállalni, a szociális ellátórendszeren belül kell személyre szólósegítséget nyújtani.

Az „Út a munkához” program kapcsán még fontosabbá vált a munkaügyi kirendeltségek és az ön-kormányzatok együttműködése. A kirendeltségek folyamatosan tájékoztatták az önkormányzatokata központi közmunkaprogramokról, illetve egyéb olyan pályázati lehetőségekről is, amelyekkel a te-lepülések kötelező jellegű feladatainak megvalósítását segítik/segíthetik elő. Az ÁFSZ Ügyfélszolgá-lati Centrumot – call centert – működtetett. Az ügyfélszolgálat 2009. január 1-jén kezdte megműködését, és június 30-ig nyújtott széleskörű tájékoztatást a programban meghatározott egyes szo-ciális ellátások változásaival, valamint a munkához jutást segítő közfoglalkoztatás szervezésével kap-csolatban. A tájékoztatás kiterjedt a vonatkozó jogszabályi változásokkal kapcsolatosan felvetettproblémákra, jogszabály értelmezésekre is. A regionális munkaügyi központok kirendeltségei és azönkormányzatok ügyintézői részére az „Út a munkához” program feladatainak ellátásához 4200 Út-mutató készült. A szakmai anyagban leírtak a munkaügyi központok kirendeltségei számára, valamintaz önkormányzatok ügyintézői részére nyújtottak segítséget a program széleskörű feladatainak el-végzéséhez. A munkaerőpiacon jelen lévő halmozottan hátrányos helyzetű, szociálisan rászorulók szá-mára sok esetben a közfoglalkoztatás keretében nyílik egyetlen lehetőség a munkavállalásra.

30

A települési önkormányzatoknak az év elején közfoglalkoztatási tervet kellett készíteniük. Az ÁllamiFoglalkoztatási Szolgálat nagymértékben segítette az önkormányzatokat a terv elkészítésében.

A települési önkormányzatok általában közfeladatok ellátására szerveztek közcélú foglalkoztatást,ezen belül is jellemzően a kommunális, a környezetvédelmi, a szociális területen, leginkább szak-képzettséget nem igénylő munkakörökben. E feladatokon belül is legjellemzőbb a településtiszta-sági és kommunális jellegű foglalkoztatás.

A közfoglalkoztatás települési és kistérségi szinten történő minél hatékonyabb megszervezését tá-mogatta a „Közfoglalkoztatás-szervezők foglalkoztatásának támogatása” elnevezésű központi mun-kaerő-piaci program. Az „Út a munkához” program eredményeképpen a települési önkormányzatoka megelőző évekhez mérten jóval nagyobb létszámban tudták az aktív korúak ellátására jogosulta-kat közcélú foglalkoztatásba vonni. Ott, ahol az önkormányzat szándéka az volt, hogy minél na-gyobb létszámot vonjon be a rát-osok közül közcélú munkába, a foglalkoztatás átlagos időtartama3–6 hónap közé esett, ezzel ellentétben azokon a településeken, ahol kevés rát-os él, a munka-szerződést akár 12 hónapra is megkötötték. Az éves adatok szerint a rendelkezésre állási támoga-tásra jogosultak átlag 30–35%-a közcélú foglalkoztatásban vett részt.

A program kiemelkedő területe a 35 év alatti befejezetlen általános iskolai végzettségű, rendel-ékezésre állási támogatásra jogosultak képzése volt. A legalább 6 befejezett osztállyal rendelkezőkestében az általános iskolai végzettség megszerzését kellett elérni, a kevesebb befejezett osztállyalrendelkezők számára olyan bemeneti kompetenciák elsajátítását kellett biztosítani, amelyek révénalkalmassá váltak bizonyos egyszerűbb szakmai tevékenységek elvégzésére.

A Magyar Állam Kincstár a települési önkormányzatok számára a közcélú foglalkoztatás támogatá-sára 2009. évben 51 310 514 472 forintot, a rendelkezésre állási támogatásra 34 064 975 830 fo-rintot folyósított. Az aktív korúak ellátására jogosultak száma 298 752 fő volt összesen. A 2009. évdecember hónapban 84 798 főt foglalkoztattak közcélú foglalkoztatás keretében az önkormány-zatok és 180 372 fő részesült rendelkezésre állási támogatásban.

A 75/2009. (IV. 8.) Kormányrendelet az aktív korúak ellátására jogosult személyekre vonatkozóelektronikus nyilvántartás vezetését írja elő. A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis célja, hogyolyan közös felületet nyújtson, amelyen az önkormányzatok és a munkaügyi kirendeltségek az aktívkorúak ellátásában részesülő ügyfelekkel kapcsolatos információkat megtekinthetik, illetve bizonyosesetekben módosíthatják. A rendszer nyilvántartja az aktív korúak ellátásában részesülő ügyfelekadatait, az ügyfélhez kapcsolódó, az önkormányzat által hozott döntéseket. A két szervezet közöttipapír alapú adatközlést folyamatosan kiváltja az adatbázis használata.

31

A statisztikai adatokból, illetve a munkaügyi központok összefoglalóiból megállapítható, hogy a tá-mogatások közül az érintett létszámokat vizsgálva 2009. évben is sorrendben a munkaerő-piaci kép-zés, a bértámogatás és a közhasznú foglalkoztatás a három leggyakrabban megítélt támogatási forma.Az egyes támogatásokra fordított költségek is hasonlóképpen alakultak.

Bér- és bérjellegű támogatásban 2009. évben 41 677 fő részesült, ebből a Decentralizált Foglal-koztatási Alap keretéből 20 359 fő foglalkoztatását támogatták a kirendeltségek. További 21,3 ezerfő részére munkaerő-piaci program keretében nyújtottak bérköltség támogatást.

Aktív munkaerő-piaci eszközök

A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás

A versenyszféra, ezen belül jellemzően az egyéni vállalkozók, illetve kisebb társas vállalkozások ve-szik igénybe, bár egyre több esetben igényelték ezt a támogatási formát a különféle non-profit szer-vezetek is. A bértámogatással foglalkoztatottak között évről évre emelkedik a szakképzettséggelrendelkezők aránya és általában a szakképesítésüknek megfelelő munkakörben alkalmazták őket.

Közhasznú munkavégzés

Összesen 20 507 fő vett részt, számuk 2008. évhez viszonyítva kevesebb mint egyharmadára esettvissza. A közhasznú munkában foglalkoztatottak számának radikális csökkenése az „Út a munkához”programban közcélú munkában foglalkoztatott több mint 100 ezer fő miatt következett be.

A közhasznú munkát szervezők köre az előző évhez viszonyítva lényegesen nem változott.

Többségében települési önkormányzatok, illetve azok intézményei, valamint múzeumok, alapítvá-nyok, egyesületek, művelődési központok, tűzoltóság, civil szervezetek, nonprofit intézmények,egyházak vették igénybe ezt a foglalkoztatáspolitikai eszközt. A közhasznú foglalkoztatottak 73,2%-adolgozott ilyen intézményekben.

A munkafeladatok zöme kommunális jellegű volt, az önkormányzatok kezelésében levő közterüle-tek gondozására, a települések tisztántartására, valamint középületek karbantartására és felújításimunkálatainak elvégzésére irányult. Az oktatási és művelődési területen például tanárok, óvónők,pedagógiai asszisztensek, könyvtárosok, valamint kulturális szervezők dolgozhattak.

32

FFooggllaallkkoozzttaattáássii eesszzkköözzöökk –– kköözzppoonnttii ééssrreeggiioonnáálliiss mmuunnkkaaeerrőő--ppiiaaccii pprrooggrraammookk

Képzés, mint munkaerő-piaci eszköz

Az álláskeresők tartósan 35–40%-a legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű, semmilyen szakkép-zettséggel nem rendelkezik, és hosszú ideje nyilvántartott. A regionális munkaügyi központok általindított képzések célja ezért – a munkaerőpiac foglalkoztatási igényeinek kielégítése mellett –, hogylehetővé tegye e réteg számára a szakképzettség megszerzését. Mindemellett a tavalyi évben a gaz-dasági recesszió hatására munkahelyüket elvesztők számára a munkaerő-piaci képzésben való rész-vétel lehetett az egyik lehetséges kiút az újra elhelyezkedéshez.

A képzési támogatások alapelveinek megfogalmazásakor fontos prioritást jelent, hogy olyan kép-zésekhez nyújtsunk támogatást, amely találkozik az álláskeresők és munkavállalók elképzeléseivel,valamint a gazdaság igényeivel is. A képzések szervezésénél továbbra is kiemelt szempont volt a hi-ányszakmákba történő képzések megvalósítása, amely elsősorban a fémipari szakmákat jelentette,mint például a hegesztő, a CNC forgácsoló, szerszámkészítő, szerkezet lakatos.

Az álláskeresők előképzettségét vizsgálva megállapítható, hogy a 2009. évben képzési támogatás-ban részesülők között a tanulási hajlandóság a magasabb végzettségűekre volt inkább jellemző, leg-többen (az összlétszám 40%-a) a középfokú iskolai végzettségűek köréből kerültek ki. Hazai finan-szírozású munkaerő-piaci képzésben 2009. évben 53 587 fő vett részt.

A résztvevők döntő többsége (62,1%) Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítéstadó képzésen vett részt, 12 százalékponttal kevesebben, mint 2008. évben. A nyelvi képzésbenrésztvevők aránya 10,1% volt, s közel 28% egyéb, nem OKJ-s képzésen vett részt. A 11 legnagyobbszámban képzett OKJ-ben szereplő szakma az összes OKJ-s képzés résztvevőinek 45,1%-át je-lenti. A képzések közel négyötöde a kirendeltségek ajánlása alapján valósult meg, a fennmaradóképzések pedig az álláskeresők kérelme alapján elfogadott képzések keretében.

Vállalkozóvá válás támogatása

A regionális munkaügyi központok pályázati úton biztosítanak lehetőséget az álláskeresők részérea vállalkozóvá válásukat elősegítő támogatások igénybevételéhez. A vissza nem térítendő tőkejut-tatás és/vagy legfeljebb fél éven át a kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő vissza nem térí-tendő támogatás pályázati felhívását a munkaügyi központok 2009. évben is meghirdették.

Az elutasítások magas arányát figyelembe véve, valamint az elmúlt 3 év tapasztalatainak eredmé-nyeként a pályázati kiírással összhangban a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

33

vállalkozási ismeretek megszerzésére irányuló támogatott munkaerő-piaci képzést indít. Ezzel kí-vánják biztosítani annak lehetőségét, hogy a gazdálkodási, pénzügyi szakirányú végzettséggel nemrendelkező álláskeresők is még a vállalkozás beindítását megelőzően tisztában legyenek a vállalko-zás alapvető fogalmaival, feltételeivel, és valós, megalapozott üzleti tervet készíthessenek.

A 2009. évben támogatásként a tőkejuttatásban országosan 211 fő, a 6 havi minimálbér mértékéigterjedő támogatásban 4696 fő részesült. Mindkét támogatási formát együttesen 171 pályázó ese-tében ítélték meg. A támogatásra vonatkozó adatokból megállapítható, hogy a gazdasági válság e tá-mogatási formára negatívan nyomta rá bélyegét, mindkét támogatási forma esetében összességébencsökkenés következett be a 2008. évhez képest. (tőkejuttatás 18%, minimálbér mértékéig terjedőtámogatás esetében 4,2%)

A Dél-alföldi és Nyugat-dunántúli régió esetében mindkét támogatási forma tekintetében csökkenőtendencia, míg a Közép-dunántúli, a Közép-magyarországi és az Észak-magyarországi régiókban nö-vekvő tendencia figyelhető meg. A Dél-dunántúli és az Észak-alföldi régiók esetében a kisebb vál-lalkozási kockázatot jelentő 6 havi minimálbér mértékéig terjedő támogatás vált túlsúlyossá.

A pályázatok elbírálásánál általában előnyben részesültek a leghátrányosabb kistérségekben, illetvetelepüléseken vállalkozni szándékozók, valamint az álláskeresők egyes hátrányos helyzetű célcso-portjai (tartósan álláskeresők, pályakezdők, valamint 50 éven felüliek). Azok a kérelmezők is jobbeséllyel indultak, akik szakképzettségüknek megfelelő tevékenységi körben kívántak vállalkozni.

Pályázati úton nyújtható támogatások

Munkahelyteremtő beruházások támogatása

A 2009. évi munkahelyteremtő beruházások támogatását segítő pályázati programok keretében aSzociális és Munkaügyi Minisztérium kiemelt figyelmet fordított arra, hogy elsősorban a társa-dalmi, gazdasági, infrastrukturális és munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű térségek-ben működő vállalkozások kapjanak többlettámogatási lehetőséget.

A Munkahelyteremtő beruházások támogatása pályázaton – a még el nem kezdett beruházásaikkal –a Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehettek részt. A pályázati rendszer keretében igényel-hető támogatás mértéke új munkahelyenként legfeljebb 800 E Ft forint volt. Erre az összegre ve-títve további, maximum 200-200, illetve 100 E Ft kiegészítő támogatásra lehetett pályázni olyanberuházással, amely területfejlesztési és munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű térségben

34

valósul meg, a beruházás befejezését követően regisztrált álláskeresők, illetve roma álláskeresőkfelvételére kerül sor.

A munkahelyteremtő pályázatok támogatására 1,5 milliárd forint állt rendelkezésre a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi keretéből. A keret terhére 126 vállalkozás része-sült vissza nem térítendő támogatásban, a kis- és középvállalkozások aránya 100%. Az 1,382 milliárdforint összegű támogatással a beruházás befejezését követően 1297 új munkahely jött létre.

A támogatott foglalkoztatók több mint 70%-a gazdasági, társadalmi, infrastrukturális és munka-erő-piaci szempontból hátrányos helyzetű térségből került ki. Az 1297 új munkahely létesítésével938 fő (70%) nyilvántartott álláskeresőt tartós ideig, legalább 3 (kis- és középvállalkozás eseté-ben 2) évig foglalkoztatnak a vállalkozások a beruházás befejezését követően.

Az előző évekhez viszonyítva csökkent a pályázat feltételeként szereplő, minimum öt új munkahelylétrehozásának kötelezettsége. A pályázóknak legalább két fő tartós foglalkoztatását kellett vállalniuk.A változtatás eredménye, hogy a vállalkozások 49,6%-a öt fő alatt, ezen belül 52,4% 2 fő új munka-vállaló foglalkoztatására vállalt kötelezettséget. A 126 támogatott pályázóból 37 újonnan induló vál-lalkozás, amelyek 300 új munkahelyen 156 regisztrált álláskeresőt (52%) foglalkoztatnak.

A keretösszegből a legsúlyosabb munkanélküliséggel küszködő Észak-magyarországi, Észak-alföldi,Dél-alföldi és Dél-dunántúli régióhoz tartozó kistérségek vállalkozásai részesültek nagyobb arány-ban. E régiókban 99 vállalkozás (a támogatott vállalkozások 78%-a) összesen több mint 1,1 milli-árd forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutott. Százmillió forint feletti támogatásban egy, mígötvenmillió forint feletti támogatásban négy vállalkozás részesült. A vállalkozások túlnyomó több-sége (109 vállalkozás, 86%) húszmillió forint alatti vissza nem térítendő támogatást kapott.

A magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatása

A program olyan üzleti vállalkozásokat támogatott, amelyek magas hozzáadott értékű tevékenysége-ket végeznek, és viszonylag minimális tárgyi eszközfejlesztéssel jelentős számú új munkahelyet te-remtenek főképp kvalifikált, felsőfokú végzettségű munkaerő, többségében pályakezdő fiatalok számára.

A pályázaton a még el nem kezdett beruházásaikkal a Magyarországon bejegyzett vállalkozások ve-hettek részt. A pályázatok támogatására a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének köz-ponti keretéből 200 millió forint állt rendelkezésre.

35

A pályázati rendszer keretében igényelt támogatás mértéke új munkahelyenként a ténylegesen fel-merülő havi bérköltség és annak elszámolható járulékai együttes összegének 75, illetve 65%-a volt,attól függően, hogy a pályázó nyilvántartott álláskeresőket és/vagy pályakezdőket, illetve nem nyil-vántartott álláskeresőket és/vagy munkahelyük elvesztésével fenyegetett munkavállalókat alkal-maz a beruházási támogatás segítségével létesülő új munkahelyeken.

A pályázati program alapján 12 vállalkozás összesen 195 millió forint vissza nem térítendő támo-gatásban részesült. A támogatás a beruházás befejezését követően 250 új munkahely létesítéséhezjárult hozzá. Figyelemreméltó, hogy a fővárosi pályázókon kívül Békés, Baranya és Fejér megyeivállalkozások is nyújtottak be pályázatot és nyertek el támogatást.

Munkahelyteremtő beruházások támogatása révén 2009. évben 1547 új munkahely jött létre,amelyből 955 új álláshelyet a nyilvántartott álláskeresők töltenek be. A támogatásra fordított összesforrás 1577,0 millió forint.

Regionális munkaerő-piaci programok

A munkaügyi központok a munkaerő-piaci programokkal elsősorban a hátrányos helyzetű célcso-portok munkába helyezését szándékoztak elősegíteni. A programok többsége a halmozottan hátrá-nyos helyzetű álláskeresők (romák, alacsony képzettségűek), továbbá a diplomás álláskeresők ésa pályakezdő fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítására irányult. 2009-ben 25 regionális mun-kaerő-piaci program volt folyamatban, ezek közül 8 program indult a 2009. évben. A programokbaösszesen 1991 főt vontak be a regionális munkaügyi központok munkatársai. A tavalyi évben1496,0 millió forintot tett ki a programokra felhasznált összeg.

A munkaerő-piaci programok célcsoportjaiban megjelent a nők és az 50 év felettiek speciális prob-lémákat hordozó rétege is. E csoportoknak a munkaerőpiacra történő be- illetve visszavezetését,foglalkoztathatóságuk javítását szolgálják a programokban együttesen alkalmazott – többségébenképzési, foglalkoztatási – támogatások és humánszolgáltatások. A szolgáltatások meghatározásakorigény szerint alkalmazzák a munka- illetve pályatanácsadás, a személyes támogatás (mentor), az ál-láskereső klub és a tréning eszközeit.

A legjellemzőbb támogatási eszköz a bérköltség (bér- és járulék) támogatás és a vele együtt is nyújt-ható mobilitási támogatás volt. A támogatások hatékonyságát fokozza a gondos utánkövetés (mo-nitoring), egyes programok esetében a meghatározott időtartamú támogatás nélküli továbbfog-lalkoztatási kötelezettség.

36

A munkaerő-piaci programok közvetlen eredménye, hogy a program ideje alatt a támogatások se-gítségével megoldott a célcsoportba tartozó olyan hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatása,akik az elsődleges munkaerőpiacon nem helyezhetők el. A támogatások egyes programok esetébencsak továbbfoglalkoztatási kötelezettség vállalásával ítélhetők meg.

Egyre több régióban indulnak olyan programok, amelyek közvetve kihatnak a térség oktatási, fog-lalkoztatási helyzetére is. A segítő pedagógusok, mentorok illetve tutorok a foglalkoztatásukat meg-előző képzéseken olyan technikákat sajátítanak el, amelyek alkalmazásával a tanulási problémákkalküzdő gyerekek, illetve felnőttek számára nyújtanak segítséget, megelőzve ezzel az iskolai lemor-zsolódásukat, segít a pályaválasztásukat.

Több régióban indult olyan munkaerő-piaci program, amely a csoportos létszámleépítés következ-tében munkahelyüket elvesztő személyek tartós munkanélkülivé válásának megelőzését tűzte kicélul, illetve felszámolási eljárás alá került jelentősebb létszámot foglalkoztató munkaadó munka-vállalóinak újbóli elhelyezkedését segítette elő.

Működött olyan regionális munkaerő-piaci program is, amely közvetett eredménye a megyeszék-hely graffity mentessé tétele volt. Jó példaként lehet kiemelni a Dél-dunántúli programot, amely-nek hatására létrejött a „Tiszta Fal” Szociális Szövetkezet. A szövetkezet vezetője, valamint mun-katársai egy része is a program résztvevői közül került ki.

Központi munkaerő-piaci programok

A 2009. év során a következőkben felsorolt központi munkaerő-piaci programok segítették a fog-lalkoztatási feszültségek csökkentését:– Országos közmunkaprogramok– Távmunka program – 25 év alatti, szakképzettséggel rendelkező, rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált ál-

láskeresők munkatapasztalat-szerzésének elősegítése– Közfoglalkoztatás szervezők foglalkoztatásának támogatása – Postapartner program

Országos közmunka programok A közmunka olyan foglalkoztatási programok indítását jelenti, amelyek a munka és a gyakorlatiképzés összekapcsolásával a munkavállalási hátrányok leküzdését, az álláskeresők képzettségi szint-jének növelését, készségeik fejlesztését, gyakorlati tapasztalatok megszerzését és a munkából szár-

37

mazó jövedelem megszerzését teszik lehetővé. Az áttekinthető, nyilvános pályázati rendszerbenelérhető határozott idejű, legalább 3–8 hónapos közmunkaprogramok egyidejűleg helyi, illetve tér-ségi és országos célok megvalósítását segítik átgondolt, megtervezett és ellenőrzött értékteremtőfoglalkoztatással.

A benyújtott pályázatok elbírálását követően közmunkavégzés támogatásban részesültek a központiköltségvetési szervek, a regionális területfejlesztési tanácsok, valamint a települési önkormányzatokés azok jogi személyiséggel rendelkező társulásai, az állami és önkormányzati tulajdon kezelésévelés fenntartásával megbízott gazdálkodó szervezetek, és a nonprofit gazdasági társaságok. Az orszá-gos közmunka programok az év során munkajövedelem szerzési lehetőséget biztosítottak a tartósálláskeresők számára. A különböző időpontokban és területeken indított programokban 2918 te-lepülésen összességében 15 178 fő vett részt.

A téli közmunkaprogramok és azok hosszabbítása mellett több régióban is sor került hátrányoshelyzetű álláskeresők foglalkoztatására a „Nemzeti parkok”, az „Erdőművelő” a „Vasút-tisztasági”,az „Autópálya” az „Ár- és belvíz elleni megelőzést megvalósító” és az „Idegenforgalmi” közmunka-programok keretében.

A 2009. év folyamán először hirdették meg a képzést is magában foglaló kórházi közmunka prog-ramot, amely szintén minden régiót érint.

A közmunkaprogramokról összességében elmondható, hogy az esetek többségében az abban részt-vevők számára – figyelembe véve szakképzettségüket (leggyakrabban annak hiányát) és munkaerő-piaci státuszukat – kizárólagos munkalehetőségként szolgál.

Távmunka program A távmunka elterjesztésére indított központi munkaerő-piaci program folytatásával a Szociális ésMunkaügyi Minisztérium ösztönözni kívánja a rugalmas munkavégzési formák alkalmazásának el-terjedését és a munkakultúra további korszerűsítését. Az elmúlt három évben a korábbi tapaszta-latokat figyelembe véve változtak a távmunka program pályázati kiírásának feltételei.

A 2007. évben infrastruktúra beszerzés támogatására nem volt mód, ezzel szemben 2009-ben a táv-munkás státuszban elhelyezkedő dolgozó belső képzésére nem lehetett támogatást igényelni, ugyan-akkor az infrastruktúra fejlesztés támogatott programelemmé vált. A program iránt a legnagyobbérdeklődés a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ illetékességi területén volt.Az országosan összesen 128 munkaadónál létesített 753 távmunkahely közül 70 munkáltatónál500 munkahely létesítéséhez e régióban nyújtottak támogatást.

38

„25 év alatti, szakképzettséggel rendelkező, rendszeres szociális segélyben része-sülő regisztrált álláskeresők munkatapasztalat szerzésének elősegítése”A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2008. novemberében 200 fő, elsősorban hiányszakmával ren-delkező 25 év alatti, rendszeres szociális segélyben részesülő személy bevonásával kísérleti programotindított a négy hátrányos helyzetű régióban. A program célja elsődlegesen a segélyezett fiatalok szá-mára munkatapasztalat szerzés lehetőségének biztosítása, másrészt a munkaadók fogadókészségénekfelmérése. A programot a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal koordinálásával a Dél-alföldi, az Észak-alföldi, az Észak-magyarországi és a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központok bonyolították le.

A Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete 54/2008. (X. 8.) határozatával döntött arról, hogy a prog-ramhoz a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprésze 2009. évi központi kerete terhére 158, 4 mil-lió forintot biztosít. A program keretében munkaerő-piaci szolgáltatások, illetve 120 órás munka-vállalásra felkészítő tréning nyújtásával került sor a programban résztvevők készségeinek felmérésére,munkavállalási motivációjuk erősítésére, valamint felkészítésükre a munkaerőpiacra való kilépésre vagyvisszatérésre. A felkészítő tréningeket a regionális képző központok szakemberei vezették. A szolgál-tatási elemet a munkaerőpiacon szükséges jártasság és munkatapasztalat megszerzése érdekében 6 hó-napos támogatott foglakoztatás követte. Azok számára, akik vállalták a lakhelyüktől eltérő helyentörténő munkavégzést, a program lehetőséget biztosított a helyközi utazás költségeinek megtérítéséreis. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a megvalósításban résztvevő regionális munkaügyi központokszámára biztosított keretösszegeket a régiókban nyilvántartott, szakképzettséggel rendelkező 25 évalatti, rendszeres szociális segélyben részesülők létszáma alapján határozta meg.

A munkaerő-piaci tréningeket az érintett régiókban működő hat regionális képző központ összesentizenkét helyszínen bonyolította a Békéscsabai RKK által kidolgozott mentálhigiénés és szocializációsprogram felhasználásával. A tréninget valamennyi bevont személy befejezte, lemorzsolódás közülüknem volt. A foglalkoztatás a munkáltatói igények és lehetőségek figyelembe vételével 2009. január 15.és március 1. közötti időszakban zajlott. A modul kezdő időpontjára a globális válság már éreztettehatását, emiatt igen nagy feladatot jelentett a fogadókész munkáltatók megtalálása.

A program keretében 178 fő kezdte meg munkatapasztalat-szerzést. Közülük 24 fő vállalta a mun-kába járás érdekében a napi utazást, számukra ennek költségét is megtérítették. A hat hónapos idő-szak alatt összesen 12 fő morzsolódott le jellemzően a munkavállalók rendes felmondása miatt.A modult így 166 fő fejezte be.

A programban résztvevő fiatal munkavállalók közül a támogatott időszak lejártát követően 39 főesetében vállalták a munkáltatók a támogatás nélküli továbbfoglalkoztatást. További egy fő a fog-lalkoztatási időszak lejártakor támogatás nélkül önállóan elhelyezkedett.

39

„Közfoglalkoztatás-szervezők foglalkoztatásának támogatása”A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2009. év február elején pályázati felhívást tett közé, amely-nek célja az volt, hogy az önkormányzatok által közcélú támogatással foglalkoztatottak számának nö-vekedése miatti adminisztrációs, szervezési, felügyeleti terheket a kormányzat csökkenteni tudja,és a pályázat által munkahelyeket teremtsen a legalább középfokú végzettségű, elsősorban rendel-kezésre állási támogatásban részesülő személyek számára, legfeljebb 12 hó időtartamban.

A program keretében az önkormányzatok 1355 fő közfoglalkoztatás-szervező támogatására pályáz-hattak, a lakosság számához viszonyított rendszeres szociális segélyben részesülők 2008. évi számánakarányában. A közfoglalkoztatás koordinálásával kapcsolatos többletfeladatok ellátására a munkaügyiközpontokban illetve a kirendeltségeken, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalban további210 fő közfoglalkoztatást koordináló menedzser felvételére nyílt lehetőség. A 12 hónap időtartamranyújtható bérköltség támogatás 2009–2010. évi költségkereteit a MAT időközben módosította, a vég-leges keretek a közfoglalkoztatás szervezők esetében 1 836 070 261 forintra, a közfoglalkoztatást ko-ordináló menedzserek esetében 377 894 000 forintra módosult. A feladat elvégzéséhez szükségesalapvető ismeretek, módszerek elsajátítása érdekében öt napos csoportos képzéseket indítottak,amelynek megvalósítói a regionális képző központok voltak, a költségkeret 25 millió forint volt.

A program keretében 2009. évben 1154 fő közfoglalkoztatás szervező foglalkoztatásának támoga-tására 1069 millió, a 201 fő közfoglalkoztatást koordináló menedzser támogatására pedig 217,9 mil-lió forint forrást használtak fel. A regionális képző központok 1120 fő képzés keretében történőfelkészítésére 20,5 millió forint képzési támogatást használtak fel. Az e munkakörben alkalmazottszemélyek munkája és az ellátandó feladatok köre nem egységes, önkormányzatonként más-mástípusú, de többségében az alábbiak: – az önkormányzatok által adott ütemezésnek megfelelően a közfoglalkoztatottak értesítése és behívása,– munkába állás előtti tájékoztatás,– közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok elvégzése, – foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra való beutalás szervezése, – a munkaszerződések elkészítéséhez szükséges okmányok, iratok összegyűjtése, munkaszerződé-

sek, megszüntető illetve módosító szerződések aláíratása és rendszerezése, megküldése kiren-deltségeinkre,

– munkavédelmi oktatás megszervezése,– jelenléti ívek és munkanaplók ellenőrzése, – a brigádok munkájának napi szintű felügyelete és irányítása, részükre munka- és védőeszköz-el-

látás megszervezése és beszerzése,– szabadságok vezetése és engedélyezése, valamint – a rát határozatok Foglalkoztatási és Szociális Adatbázisban történő rögzítése.

40

A munkáltatói visszajelzések alapján elmondható, hogy a közfoglalkoztatás-szervezőkre nagy szük-sége volt az önkormányzatoknak, hiszen az elvégzendő feladatok olyan nagymértékű létszám foglal-koztatásával járnak, amelynek irányítását saját erőből nem tudták volna ilyen hatékonyan megoldani.

„Postapartner” munkaerő-piaci programAz Európai Parlament döntése alapján a postai szolgáltatásokra vonatkozó liberalizációs kötele-zettség miatt a Magyar Posta Zrt. több száz posta üzemeltetését adja át vállalkozóknak, önkor-mányzatoknak. Az átalakítás elsősorban a nagyvárosi peremkerületekben, valamint az aprófalvaskistelepüléseken – ahol a lakosság száma jellemzően 2000 fő alatti – található postahivatalokatérinti. Ezeken a településeken az átszervezés miatt munkájukat elvesztők igen kis hányadának vanesélye arra, hogy támogatás nélkül visszakerüljön a munkaerőpiacra.

A munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a Szociálisés Munkaügyi Minisztérium a regionális munkaügyi központokkal és a Foglalkoztatási és SzociálisHivatallal közösen három év alatt, több ütemben megvalósuló munkaerő-piaci programot dolgozottki. A programban támogatást a leépítésben érintetteknek lehet megállapítani, akár már a felmon-dási idő alatt is.

A program keretei között nyújtható támogatások: – munkaerő-piaci szolgáltatás– munkaerő-piaci képzés– bérköltség támogatás– munkába járással összefüggő költségek támogatása– vállalkozóvá válást elősegítő támogatások

A program egyes ütemeinek támogatásáról a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete szakaszon-ként külön-külön hozott határozatot.

Az I. ütemhez a keret meghatározása a közbeszerzési pályáztatási eljárás úgynevezett előminősítésiszakaszában történt, amikor az ajánlattevők csak a szándékukat nyilvánították ki arra vonatkozóan,hogy egy későbbi eljárási fordulóban pályázatot kívánnak benyújtani postaüzemeltetésre. Ugyan-akkor a pályázat kiírója – jelen esetben a Magyar Posta Zrt. – az előminősítésre jelentkezők közüla kiírásnak nem megfelelő ajánlattevőket e forduló alapján szűrhette ki. Erre a szakaszra a testület897,4 millió forintot biztosított.

Az előminősítés kiírása és az üzemeltetési szerződések megkötése között a közbeszerzési törvényrendelkezéseinek maradéktalan betartása esetén 9 hónap telik el. Ez a tény, valamint a vállalkozók

41

programmal kapcsolatos félelme, a munkaerő-piaci program újszerűsége és bizonytalansága azteredményezte, hogy csak három megyében (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Somogy), mindössze17 posta került ebben a szakaszban vállalkozói üzemeltetésbe. Az érintett postákon 64 fő munka-viszonya szűnt meg, és közülük 39 fő, a teljes létszám 61%-a kérte a programba való felvételét,ennek megfelelően a pénzügyi keret is 88,3 millió forintra csökkent.

A program II. ütemének tervezése, és ezzel a támogatások fedezetét biztosító keret nagyságánakmeghatározása a közbeszerzési eljárás egy későbbi – már a konkrét ajánlattételi – szakaszában tör-tént annak érdekében, hogy az I. szakasztól eltérően a programban források fölöslegesen ne kerül-jenek lekötésre. Így a II. ütem költségkeretét a hivatal javaslatára a testület 542,2 millió forintbanhatározta meg. A II. szakaszban összesen öt megyében (Veszprém, Fejér, Baranya, Csongrád, Bu-dapest) összesen 92 posta került postapartneri üzemeltetésbe, ahol 277 fő aktív korú, postai al-kalmazott munkaviszonya szűnt meg. Közülük 246 fő, a programszakaszban érintett létszám 85%-akérte a munkaerő-piaci program kedvezményezetti körébe a felvételét, így a program e szakaszá-nak keretösszegét 404,2 millió forintra csökkentették.

A III. ütemben a forrás meghatározása az előző szakasz tapasztalatainak figyelembevételével történt,a postai közbeszerzés ajánlattételi szakaszában. A testület döntése értelmében erre a programszakaszra1010,3 millió forint állt rendelkezésre. Ez a szakasz kilenc megyét érintett (Bács-Kiskun, Békés,Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Pest, Somogy, Tolna, Vas). Az átszervezéssel ebbena periódusban 201 szolgáltató helyen 668 fő volt érintett, akik közül 510 fő csatlakozott a prog-ramhoz. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a postai leépítésben érintettekközül 28 fő helyezkedett el támogatás igénybe vétele nélkül az elsődleges munkaerőpiacon.

A program mindhárom, eddig lezárult szakaszára jellemző, hogy a leépítésben érintettek döntőtöbbségét a postaüzemeltetést elnyert vállalkozók foglalkoztatták tovább bérköltség támogatással,kihasználva a programban biztosított lehetőséget, hogy ezt már a felmentési időben megkezdhetik.Az egyes szakaszokban a bérköltség támogatással foglalkoztatottak mintegy 5%-a részesült mobili-tási támogatásban is.

Minden ütemben volt a szolgáltatóhely-üzemeltetést nyert pályázók között olyan személy, aki egy-ben a postai leépítésben is érintett volt, így ők vették igénybe a vállalkozóvá válási támogatást.

Összességében elmondható, hogy a „Postapartner” központi munkaerő-piaci program eddigi szakaszaisikeresek voltak, mert a 2008. őszén jelentkező és a 2009. évben tovább mélyülő gazdasági válság kö-vetkezményeinek enyhítéséhez, ha csekély mértékben is, de hozzájárultak. Ugyanakkor a MagyarPosta Zrt. állományából kikerülő munkavállalók zöme a program kedvező támogatási formáinak kö-

42

szönhetően nem vált tartósan álláskeresővé, munkahelyét – ha más munkáltatónál is – megőrizhette.A program jellemzően munkaerő-piaci szempontból hátrányos kistelepüléseken biztosította a to-vábbfoglalkoztatás lehetőségét és a szolgáltatás fennmaradását, sok esetben olyan helyszíneken, aholmindössze a települési önkormányzat és intézménye jelentik az egyedüli foglalkoztatási lehetőséget.

„Lépj egyet előre!” II ütemA projekt többszöri módosítás után 2009. december 31-én fejeződött be. Összesen 19 837 főkezdte meg a képzést a 2007 végén indult „Lépj egyet előre!” projekt II ütemében, közülük 17 993fő sikeresen vizsgát tett.

A képzés egyik eredményességi mutatója a lemorzsolódás mértéke, ami ebben az ütemben is ala-csony volt. Mindössze 1153 fő morzsolódott le, közülük legtöbben azért fejezték be idő előtt a tan-folyamot, mert munkát vállaltak, vagy egészségügyi helyzetük változott, esetleg családi helyzetükbenbekövetkezett változás miatt kényszerültek erre. A 133 képző 1116 tanfolyamán az OKJ-ban sze-replő és az akkreditált képzéseken kívül jelentős érdeklődés mutatkozott a hatósági képzésekre is(pl. C, D, E kategóriás jogosítvány). A 7–8. osztályos felzárkóztató képzés keretében 1580 felnőttfejezte be az általános iskolát. Új lehetőség volt a programban a 9–10. osztályos felzárkóztató kép-zés is, valamint az elavult szakmával rendelkező felnőtteknek a mai munkaerőpiacon hasznosíthatószakképesítés megszerzése. A legfeljebb alapfokú iskolai végzettségű tanulást vállaló felnőttek min-den 150 óra teljesített képzési idő után a minimálbér egy havi összegének megfelelő képzési vagymegélhetési támogatást is kaptak.

Ápolási díjban részesülők képzési támogatásaA TÁMOP 2.1.1. „Lépj egyet előre!” program 2009. december 15-től meghirdetett újabb szaka-szában - a program 2006-tól megvalósult ütemeinek tapasztalataira és sikereire alapozva – TÁMOP2.1.1.-B „Lépj egyet előre!” – ápolási díjban részesülők képzési támogatása” elnevezéssel él továbba felnőtt lakosság képzettségi színvonalát, ezzel a magyar gazdaság versenyképességét növelő ki-emelt projekt.

A 2010. december 31-ig tartó szakaszban az 1993. évi III. tv. 40–44. § alapján ápolási díjban ré-szesülő 18–62 év közötti alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen, illetve elavult szakmával ren-delkező felnőtteknek kínál az adott régió hiányszakmáiban olyan ingyenes képzési lehetőséget,amellyel a hozzátartozó szakszerű gondozása mellett részmunkaidős foglalkoztatás, távmunka vagybedolgozói tevékenység keretében munkát is vállalhatnak. Lehetőség nyílik továbbá arra, hogy azápolási szükséglet megszűnése után az ápoló újból elhelyezkedhessen. A rendelkezésre álló 1,5 MrdFt keretösszegből, melyet az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozása biztosít,2251 ápolási díjban részesülő képzése valósulhat meg.

43

Hátrányokkal küzdő célcsoportok elhelyezkedését elősegítőuniós támogatású programok

Az ÚMFT Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1. „Komplex program az álláskereső és in-aktív emberek foglalkoztatásáért” intézkedésének két alkomponense az SZMM konzorciumve-zetői irányításával hét régiós programterven keresztül valósul meg. Egyik a TÁMOP 1.1.1.„Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” prog-ram, másik a TÁMOP 1.1.2. „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásá-ért” program. Az ÚMFT Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1. „Komplex program azálláskereső és inaktív emberek foglalkoztatásáért” intézkedésének további alkomponense az SZMMkonzorciumvezetői irányításával hét régiós programterven keresztül megvalósuló TÁMOP 1.1.3.„Út a munka világába” elnevezésű program.

A TÁMOP 1.1.1. programba 9600 rehabilitációs járadékban részesülő ügyfelet terveznek bevonniaz elhelyezkedésük elősegítése érdekében, ebből 2009. évben már 8008 főt vontak be. A programkeretében nyújtható komplex szolgáltatások és támogatások közül a képzések emelkedtek ki.

A TÁMOP 1.1.2. program célja, hogy a hátrányos helyzetű, illetve a válság miatt munkanélkülivévált álláskeresők támogatás nélküli munkaerő-piaci integrációját személyre szabott komplex segít-ségnyújtással mozdítsa elő. A gazdasági válság negatív hatásai enyhítése érdekében 2009 tavaszánkormánydöntéssel kibővült a program, mind célcsoportjában (bevonhatóak lettek a 2008. szep-tember 01. után állásukat vesztők is), mind időtartamában (a programszakasz vége 2009-ről 2011-reváltozott), mind forrásában (+27 milliárd forinttal összesen 53 milliárdra bővült). A programba2008. január 1-től 2009. december 31-ig bevont összes létszám: 42 648 fő, amely a 2008–2011.programszakaszra összesen bevonni tervezett 49 943 főnek a 85%-a.

A TÁMOP 1.1.3. program a 2009. év végén még kezdeti, felkészülési szakaszában járt, tényleges be-vonások még nem történtek, azok 2010. év elejétől várhatók. Az országos program forrása 7,5 Mrd Ft.

Egyéb, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elősegítő programok

A 2009. évben a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ működtetett három, korábbanelkezdődött megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítő programot. A három prog-ramból kettő esetében a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a teljes körű pénzügyi és szakmai irá-nyítására is felkérte a regionális munkaügyi központot.

44

4M programA program 2008. augusztus 1.–2009. július 31. között zajlott. A program célcsoportja: elsősorbana gazdaságilag inaktív, munkaképes korú, megváltozott munkaképességű/fogyatékos, rokkantságinyugdíjban, illetve nyugdíjszerű ellátásban, rokkantsággal összefüggésben folyósított járadékban ré-szesülő, munkaviszonyban nem álló emberek. (A fenti feltételeknek egyszerre kell teljesülniük).Másodsorban bevonhatók a programba a fenti célcsoport tagjai közül a rokkantsági pénzellátásbannem részesülő emberek. A hét év óta működő program országosan összesen 15 szervezettel, 21helyszínen, 46 tanácsadó foglalkoztatásával áll a célcsoport és a munkáltatók rendelkezésére.

Elért eredmények:– új ügyfél bevonás: 1483 fő (éves tervezett bevonási létszám: 1170 fő)– ügyfél elhelyezés: 422 fő (éves tervezett elhelyezési létszám: 378 fő)

– ebből nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedett: 369 fő– képzésbe került: 54 fő.

Támogatott Foglalkoztatás © szolgáltatás A program 2008. december 1.–2009. december 31. között zajlott. A Nyugat-dunántúli RegionálisMunkaügyi Központ a program szakmai, pénzügyi irányításával, működtetésével összefüggő fel-adatokat – az SZMM felkérésére – 2008. december 1-től látja el. A TF© szolgáltatás célcsoportja:aktív korú, enyhe fokban értelmi sérült (tanulásban akadályozott), középsúlyos értelmi sérült (ér-telmileg akadályozott), autizmussal élő, epilepsziával élő, alacsony iskolázottságú részképességzavarral élő, látássérült, illetve olyan halmozottan sérült emberek, akiknél a vezető fogyatékosságaz értelmi képességeket érinti. A projekt keretében nyolc szervezet vett részt, összesen 440 főtkellett a TF© szolgáltatásba bevonniuk, továbbá 152 főt a nyílt munkaerőpiacon elhelyezniük, illetveOKJ szerinti szakképesítést nyújtó képzésbe irányítaniuk. A nyolc szervezet együttesen a 13 hónapalatt 653 szolgáltatási szerződést kötött, 156 főt helyeztek el a nyílt munkaerőpiacon, illetve irá-nyítottak képzésbe.

Komplex munkaerő-piaci programA program 2008. december 1.–2009. december 31. között zajlott. A Nyugat-dunántúli RegionálisMunkaügyi Központ a Komplex munkaerő-piaci program szakmai, pénzügyi irányításával, működ-tetésével összefüggő feladatokat – az SZMM felkérésére – a 2008. december 1-jétől látja el.

A program célcsoportja: az aktív korú megváltozott munkaképességű fogyatékos és tartósan egész-ségkárosodott munkanélküliek. A programban hat civil szervezet vett részt. A támogatási időszak-ban 905 fő bevonásával 260 fő nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezése, 33 fő OKJ szerintiszakképesítést nyújtó képzésbe kerülése történt meg.

45

2009. évben a gazdasági válság átrajzolta az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök szerkezetét. Aválságtól függetlenül a közjellegű foglalkoztatás is jelentősen átalakult, elsősorban az aktív korúakszociális támogatási rendszerének megújítása következtében. A legfontosabb változások az előzőévhez képest:– a bérjellegű támogatásokban érintettek aránya az előző évi létszám 80%-át érte el az év végéig,– a közhasznú foglalkoztatásban résztvevők aránya az előző év kétharmadára esett vissza, ugyanak-

kor az összes közjellegű foglalkoztatásban résztvevők száma megduplázódott,– 2009-ben az aktív eszközben lévők közel egyharmada közjellegű foglalkoztatásban volt (köz-

hasznú, közmunka, közcélú munka),– a munkahelymegőrzésben érintettek száma tizenhétszeresére emelkedett a válságkezelésre indí-

tott programok hatására.

A 2009-ben működő aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök, illetve támogatási paletta leírását a mel-lékletben mutatjuk be.

46

AAzz aakkttíívv ffooggllaallkkoozzttaattáássppoolliittiikkaaii eesszzkköözzöökk ffoonnttoossaabbbb llééttsszzáámmaaddaattaaii

Aktív eszközökben, 2009-ben több mint 375,1 ezer fő volt érintve, mintegy másfélszer annyian,mint az előző évben (nem szerepelnek benne a Start kártya keretében támogatást kapottak lét-száma).

Az aktív eszközök között szerepel a döntően uniós forrásból finanszírozott TÁMOP 1.1.2. program„Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért” keretében támogatott sze-mélyek, valamint a „Lépj egyet előre!” program képzésein résztvevők létszáma is.

2008 utolsó negyedévétől kibontakozó gazdasági válság eredményeképpen a külső és belső keres-let jelentősen visszaesett. Ennek hatására a vállalkozások – részben – az alkalmazotti létszám csök-kentésében látták a talpon maradás lehetőségét. A legtöbb ország gyakorlatához hasonlóan a magyara foglalkoztatáspolitika is a munkahelyek megőrzését tekintette legfontosabbnak.

A gazdasági válság kezelésére hozott intézkedések között számos képzést, szakképzést érintőt istalálunk. Ezek többsége a támogatott képzésekbe bevonható célcsoportok kiegészítése azokkal a sze-mélyekkel, akiket a válság következtében bocsátottak el.

A válságból való kilábalásban a foglalkoztatáspolitika fontos szerepet szánt a képzésnek, hiszen olyantámogatások mellé is rendel képzési támogatási lehetőséget, amely alapvetően nem azt célozta meg(mint például a Munkahelymegőrző támogatás).– „Munkahelyek megőrzéséért” központi munkaerő-piaci program– a TÁMOP 2.3.3. Munkahelymegőrző támogatás munkaidő-csökkentéssel és képzéssel kombi-

nálva.

Az aktív eszközök jelen elemzésében csak a „hagyományos”, a Munkaerő-piaci Alap DecentralizáltFoglalkoztatási Alaprészéből finanszírozott eszközök jellemzőit tudjuk részletesen bemutatni.

A válságkezelő programok mellett tovább működtek a „hagyományos” aktív foglalkoztatáspolitikaieszközök is. A gazdasági válság kezelésére életre hívott programokkal, az „Út a munkához” kereté-ben közcélú foglalkoztatottakkal, valamint az EU által társfinanszírozott programokban résztve-vőkkel és a TÁMOP 2.3.3. „Munkahelymegőrző támogatás munkaidő-csökkentéssel és képzésselkombinálva” című programmal együtt 375 ezer fölé emelkedett az érintettek létszáma.

47

48

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Munkaviszonyban nem állók képzése 9635 6104 5357

Munkaviszonyban állók képzése 2 46 76

Utazási költségtérítés 331 40 133

Bértámogatás 4985 1275 556

Munkahely megőrzés támogatása DecFA 584 698 83

Járulék átvállalás 143 11 4

Önfoglalkoztatás 158 144 156

Munkahelyteremtő beruházás 38 33 29

Bérköltség támogatás 3292 1732 2132

Távmunka 757 4 9

Vállalkozóvá válási támogatás 831 416 543

START

Start Plusz 2921 1436 1347

Start Extra 1036 705 632

Köz-jellegű támogatások

Közmunka 441 795 867

Közcélú foglalkoztatás 5518 6305 4682

Közhasznú foglalkoztatás 5574 2908 161

ebből rát-os 132 261 259

Válságkezelő eszközök

OFA Megőrzés 2714 4301 3565

OFA Munkába 302 1115 92

Központi FA-ból finanszírozott eszközök

Munkahelyteremtő beruházás 355 46 126

M.helymegőrzés tám. közp.-i m.helymegőrző program 0 232 175

Munkahelyek megőrzéséért központi program 10655 3125 6187

ebből mikro vállalkozás 159 120 99

kisvállalkozás 1145 545 795

középvállalkozás 1140 733 1045

nagyvállalkozás 8211 1727 4248

LEE 3309 795 2604

TÁMOP 2.3.3 munkahelymegőrzés képzéssel

kkv (képzéssel együtt)

nagyvállalkozás (képzéssel együtt)

Összesen

Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök

Hagyományos, DecFA-ból és a

érintett létszáma régiónként 2009-ben

49

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld Összesen

6433 7169 11951 6938 53587310 39 184 227 884

190 247 147 205 1293

2615 2916 4208 3804 20359

701 354 1440 1229 5089

84 331 23 92 688

174 179 134 53 998

0 0 0 749 849

3354 2500 4464 3844 21318

20 120 104 47 1061

870 765 1253 929 5607

1944 2517 3125 3518 16808

2523 2038 2327 1967 11228

2413 3111 6487 1482 15596

14621 28062 28128 15931 103247

3373 2359 2813 3319 20507

1161 676 1091 487 4067

1599 1807 2397 1304 17687

35 5 78 49 1676

348 232 655 64 1826

223 118 647 806 2201

1662 1891 3669 3181 30370

105 96 126 65 770

749 518 1003 695 5450

753 778 1181 1342 6972

55 499 1359 1079 17178

2852 2143 4827 2274 18804

15444

8002

375129

TÁMOP 1.1.2.-ből finanszírozott eszközök

érintett létszáma régiónként 2009-ben

2009-ben a költségvetési törvény a Munkaerő-piaci Alap (MPA) bevételi előirányzatát 419 288,4 mil-lió forintban, kiadási előirányzatát ugyancsak 419 288,4 millió forintban határozta meg. Az alap egyen-lege ennek megfelelően nulla forint volt.

50

AA MMuunnkkaaeerrőő--ppiiaaccii AAllaapp 22000099.. éévvii ffeellhhaasszznnáálláássaa

A Munkaerő-piaci Alap bevételi és kiadási előirányzatai 2009. évi teljesítésének főbb mutatói

Bevételek

2009. évi tény-leges bevételek

2009. évi tény-leges bevételek

a módosított elő-irányzat %-ában Kiadások

2009. évi tényleges kiadások

2009. évi tényle-ges kiadások

a módosított elő-irányzat %-ában

milliárd Ft % milliárd Ft %

Munkaadói járulék 170,4 78,5 Foglalkoztatási és képzési tá-mogatások 39,6 93,1

Munkavállalói járulék 96,3 97,1 TÁMOP 1.1. Munkaerő-piaci

szolgáltatások és támogatások 20,2 78,4

Vállalkozói járulék 11,3 80,6 TÁMOP 1.2. Foglalkoztatástösztönző normatív támogatások 4,1 45,1

TÁMOP intézkedésekbevételei 24,5 102,8 Társadalmi Párbeszéd

Programok 2,0 100,0

Területi egyéb bevétel 0,9 90,8 Járulékkedvezmény

megtérítés 5,4 109,0

Központi egyéb bevétel 4,2 93,8 Szakképzési és felnőttképzési

célú kifizetések 19,5 78,0

Szakképzési és fel-nőttkép.-i egyéb bev. 1,0 208,2 Rehabilitációs célú munka-

helyteremtő támogatás 0,6 20,1

Szakképzési hozzájárulás 44,0 104,0 Álláskeresési támogatások,

vállalkozói járadék 142,3 139,9

Rehabilitációs hozzájárulás 15,0 93,4 Bérgarancia kifizetések 9,2 174,9

Bérgarancia támoga-tás törlesztése 0,8 84,2 Alapkezelő és ÁFSZ működése,

fejlesztése, OMMF, NSZFI, OFA 30,9 100,0

Tranzakciós díj 0,1 58,1

Költségvetési befizetések,pénzeszköz átadások (EU társfinanszírozásra, közmunka céljára, TB alap-nak)

153,1 100,4

Bevételek összesen 368,4 87,9 Kiadások összesen 427,0 105,6

A Magyar Államkincstárhoz az alapkezelő részéről év közben benyújtott – a költségvetési törvény-ben szereplő jogcímeket érintő – előirányzat-módosítások az egyes kiadási előirányzatok közöttiátcsoportosításokat tartalmazták, így ezek eredményeként az MPA 2009. évi bevételi és kiadásielőirányzata nem változott.

November hónap folyamán az Országgyűlés elfogadta a 2009. évi költségvetési törvény módosítá-sát, amellyel az MPA költségvetési befizetésének összege 15 milliárd forinttal mérséklésre került.Ezzel az alap kiadási előirányzata – a bevételi előirányzat változatlansága mellett – 404 288,4 mil-lió forintra módosult, és a tervezett GFS egyenleg +15 milliárd forintra nőtt.

A 2009. évben befolyt tényleges bevételek összege 368 448,7 millió forint volt, amely 50 839,7 mil-lió forinttal, 12,1%-kal maradt el a tervezettől. A tényleges kiadások teljesítésének összege427 032,4 millió forintot tett ki, ez az összeg 5,6%-kal, azaz 22 744,0 millió forinttal haladta mega módosított előirányzatot. Az MPA egyes kiadási és bevételi előirányzatainak éves teljesítési mu-tatóit az 50. oldalon található táblázat tartalmazza.

2009. évben a Munkaerő-piaci Alap kiadásainak finanszírozása egyrészt a bevételei, másrészt azelőző években felhalmozódott pozitív egyenlege terhére történt. A pénzeszközök felhasználása a kö-vetkezők szerint alakult:

Aktív támogatások

Az MPA foglalkoztatási alaprészéből 39,6 milliárd forint kiadás realizálódott. Az alaprészen belül,a munkaügyi központokhoz decentralizált keretből a foglalkoztatáspolitikai aktív eszközök mű-ködtetése során 20 milliárd forint került kifizetésre. Ennek közel 19%-át fordították a munkaügyiközpontok a közhasznú foglalkoztatás támogatására. Ez összegét tekintve 3,7 milliárd forint fel-használását jelentette. Az év folyamán ebben a foglalkoztatási formában 20,5 ezer fő vett részt.

A munkaerő-piaci képzések elősegítésére 6,8 milliárd forintot fizettek ki a munkaügyi központok,amely a decentralizált keret kiadásainak több mint 34%-át tette ki. (Ezen felül a képzési keretbőltovábbi kiadás realizálódott a regionális képző központoknál bonyolított képzésekre is, lásd ké-sőbb.) Munkaerő-piaci képzésben közel 35 ezer fő részesült.

A decentralizált keret kiadásainak további mintegy 21%-a, összegében 4,2 milliárd forint a bér- ésjárulékjellegű támogatásokra került kifizetésre, amellyel több, mint 20 ezer fő álláskereső foglal-koztatása valósult meg az év folyamán.

51

A munkaerő-piaci programok működtetése során 1,7 milliárd forint kiadás realizálódott. A prog-ramok keretében nyújtott bérköltség-támogatás 7,5 ezer főt érintett.

A munkahelyek megőrzésére 0,9 milliárd forintot folyósítottak a decentralizált keretből a munka-ügyi központok. Az ily módon bértámogatással megőrzött munkahelyeken 2009-ben több mint 5ezer fő dolgozott. (A foglalkoztatási alaprész központi keretéből finanszírozott, foglalkoztatási vál-sághelyzetek kezelésére indított program lebonyolítása során, pályázat keretében további 0,5 mil-liárd forint került felhasználásra.)

Az önfoglalkoztatás megvalósításához – pályázati eljárás keretében nyújtott támogatásokra –1,6 milliárd forint került kifizetésre. Az év folyamán több mint 6 ezer fő volt érintett az önmagafoglalkoztatását elősegítő támogatásban. Munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásának támogatására azelmúlt évben 1 milliárd forint került kifizetésre.

A mobilitási támogatások (egyéni és csoportos személyszállítás) ráfordítása 2009-ben 0,1 milliárdforintot tett ki, ami a munkahelyre való eljutás támogatásával járult hozzá közel 900 fő munkanél-küli elhelyezkedéséhez.

A foglalkoztatási alaprészen belül – a regionális képző központoknál megvalósuló munkaerő-piaciképzések finanszírozására – létrehozott képzési keret terhére további 5,8 milliárd forint kifizetéstörtént 2009. év folyamán. (A decentralizált, valamint a képzési keretből munkaerő-piaci képzésrefelhasznált összeg együttesen 12,6 milliárd forintot tett ki.) A foglalkoztatási alaprész központi ke-retéből kifizetett összeg 13,8 milliárd forint volt 2009-ben, amelynek felhasználása az alábbi főbbprogramok megvalósítása során történt:

„A munkahelyek megőrzéséért” elnevezéssel indított válságkezelési program megvalósítása során6,6 milliárd forint került kifizetésre. A válságkezelési program keretében nyújtott támogatások ösz-szességében mintegy 55 ezer fő munkahelyének megtartását biztosították. A 2009. évben meghir-detett, a „Foglalkoztatottság megőrzésének támogatása a gazdasági válság következtében átmenetilegnehéz helyzetbe jutott vállalkozásoknál” program lebonyolítására – az előző évben biztosított pénz-ügyi forráshoz – további 1,4 milliárd forint került átutalásra az Országos Foglalkoztatási Közalapítványrészére. A program összesen 39 ezer fő munkavállaló munkahelyének megőrzéséhez járult hozzá.

A „Közfoglalkoztatás-szervezők foglalkoztatásának támogatása” program 2009. évi megvalósításáraaz FSZH részére 1,1 milliárd forint, 2010. évi megvalósítására az OFA részére 0,8 millió forint ki-fizetés történt. A program keretében a támogatott önkormányzatoknál közel 1,2 ezer fő közfog-lalkoztatás-szervező foglalkoztatása valósul meg.

52

Munkahelyteremtés támogatására 1,2 milliárd forint került felhasználásra. A 2009. évben megítéltmunkahelyteremtő támogatások több mint ezer új munkahely létesítéséhez járultak hozzá.

A távmunkahelyek létesítésének támogatása érdekében 0,5 milliárd forint került kifizetésre. A2009. évi távmunka program keretében nyújtott támogatás több mint 700 távmunkahely létrehozá-sát segítette elő.

A „Postapartner” program támogatására 0,4 milliárd forint, a pályakezdő fiatalok támogatása cél-jából több program keretében 0,4 milliárd forint felhasználása realizálódott.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 1.1. Mun-kaerő-piaci szolgáltatások és támogatások, valamint 1.2. Foglalkoztatást ösztönző normatív támo-gatások intézkedései – elő- és társfinanszírozás keretében – a Munkaerő-piaci Alapból kerülneklebonyolításra.

Az MPA előfinanszírozásával megvalósuló, előbbiként említett intézkedés keretében 20,2 milliárdforint kifizetése történt meg 2009-ben. Ebből a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő de-centralizált programok kiadásai 18,7 milliárd forintot tettek ki, amelynek meghatározó része, többmint 40%-a képzési támogatásra, illetve közel 40%-a munkakipróbálás, munkatapasztalat-szerzés ke-retében bérköltség-támogatásra került felhasználásra. A fennmaradó részt szolgáltatások támogatása,bértámogatás, önfoglalkoztatás támogatása, útiköltség-térítés, a program résztvevőkkel kapcsolatosegyéb költségek tették ki. E programokban részvettek aktív eszközönkénti érintett létszáma együtte-sen meghaladta a 35 ezer főt.

A megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációját és foglalkoztatását segítő program kere-tében 1,4 milliárd forint került kifizetésre. Az „Út a munka világába” című kiemelt projekt meg-valósítása során 0,1 milliárd forint kiadás jelentkezett 2009. évben.

A Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások intézkedés megvalósítása során a Start Plusz ésStart Extra programok keretében igényelt járulékkedvezmények megtérítésére 4,1 milliárd forintkerült kifizetésre, amelynek 57%-a az előbbi, 41%-a az utóbbi programot érintően merült fel. A ki-adások 2%-a a program lebonyolításával összefüggő működési költségekre jelentkezett. 2009. év fo-lyamán Start Plusz kártya igénybevételével havonta átlagosan mintegy 18 ezer fő, Start Extrakártyával közel 8 ezer fő foglalkoztatására került sor. Az MPA további önálló előirányzatából járu-lékkedvezmény megtérítésre – a pályakezdő fiatalok Start kártyával történő foglalkoztatása eseténigényelhető járulékkedvezménnyel összefüggésben – 5,5 milliárd forint összegű kifizetés realizáló-dott az év folyamán.

53

Az alapból közmunka programok lebonyolításához két milliárd forint került átadásra az SZMMközmunkaprogramok támogatása fejezeti kezelésű előirányzatnak. A rehabilitációs alaprészből tel-jesített kifizetések a múlt évben összességében 0,6 milliárd forintot tettek ki, amely csaknem tel-jes összegében a központi keret terhére indított programokra, mint például a foglalkozásirehabilitációs szolgáltatások fejlesztésére irányuló programok lebonyolítására, munkahelymegőrzőés munkahelyteremtő programok támogatására, a foglalkozási rehabilitáció feltételrendszerénekfejlesztésére került felhasználásra.

Passzív ellátások

A szolidaritási alaprészből az álláskeresési támogatásokra 139,6 milliárd forint került kifizetésre2009-ben. Az álláskeresési járadékban részesültek havi átlagos létszáma közel 155 ezer fő, az ál-láskeresési segélyt igénybevettek havi átlaglétszáma 53 ezer fő volt.

A vállalkozói alaprészből 2,6 milliárd forintot tett ki a vállalkozói járadékra folyósított összeg, ebbenaz ellátásban havonta átlagosan 4,4 ezer fő részesült.

Egyéb kiadások

A képzési alaprészből szakképzéssel és felnőttképzéssel kapcsolatos kifizetésekre 19,5 milliárd fo-rint felhasználására került sor. Ebből a pályázati úton nyújtott, tárgyi eszközök beszerzésére vonat-kozó támogatásokra fordított összeg 1,7 milliárd forintot tett ki. A szakképzési hozzájárulásrakötelezettek visszaigényléseire és a gyakorlati képzés támogatására több mint 12,5 milliárd forint,szakképzési és felnőttképzési célú feladatokra együttesen 5,3 milliárd forint került kifizetésre.

A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek dolgozóikkal szemben fennálló, kiegyenlíthetetlenmunkabér- és végkielégítés-tartozásának fedezetére a bérgarancia alaprészből 9,2 milliárd forintkerült kifizetésre. 2009-ben a felszámolók által benyújtott és támogatásban részesült kérelmekszáma 2,15 ezer, a kérelmek szerinti támogatott létszám 34,5 ezer fő volt.

A működési alaprészből átadott pénzeszközök összege 30,9 milliárd forintot tett ki, amelyből 24,4 mil-liárd forint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) működését és fejlesztését szolgálta, 2,2 milliárdforint a munkaügyi ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatokra az OMMF-nek, 0,4 milliárd forint az alap-kezelőnek, 2,6 milliárd forint az NSZFI-nek, egymilliárd forint az OFA-nak került átadásra. Az ÁFSZközpontosított kerete 0,2 milliárd forint volt. Kincstári tranzakciós díjak 0,1 milliárd forintot tettek ki.

54

A Társadalmi Párbeszéd Programok lebonyolítására kétmilliárd forint került átadásra. A költség-vetési befizetések 2009-ben a Munkaerő-piaci Alap tényleges kiadásainak több mint egyharmadát(34,2%-át) tették ki. A megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatásának támo-gatására 53,0 milliárd forint befizetése történt meg, az egyéb költségvetési befizetés 86,8 milliárdforintot, a közcélú munkavégzés járulékaira szolgáló befizetés 6,2 milliárd forintot jelentett.

A korábban megállapított korengedményes nyugdíjak folyósítása kapcsán – a korengedményes nyug-díjak fedezetére befizetett összegek és folyó kiadások különbözeteként – keletkezett hiány ki-egyenlítésére a zárszámadási törvény előírása alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 3,2 milliárdforint átadása történt meg.

Az EU-s társfinanszírozásra átadott összeg 2009-ben 1,8 milliárd forint volt, amely a foglalkoztat-hatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése prioritásra tekintettel történt.

55

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat célja az európai iránymutatással egybehangzóan továbbra is a fog-lalkoztatási szint emelése, a munkanélküliség kezelése illetve csökkentése. Magyarországon a glo-bális gazdasági válság hátrányos következményeivel már 2008-ban szembesültünk, de a gazdaságikrízis hatása a munkaerőpiacon késleltetve fejtette ki hatását. A foglalkoztatottság mutatói általá-ban 2–3 negyedévnyi késéssel reagáltak a gazdasági teljesítés változásaira.

Az álláskeresők számának rövid időn belül történő gyors emelkedése jellemzően 2009-ben jelent-kezett és Magyarország foglalkoztatáspolitikájában új helyzetet teremtett, új feladatokat adott. AzÁllami Foglalkoztatási Szolgálatnak intenzívebbé kellett tennie kapcsolatát a munkaerőpiac sze-replőivel, az álláskeresőkkel és a munkaadókkal.

A csoportos létszámleépítésekben érintett álláskeresők száma 2009. évben az előző évhez ké-pest 60%-kal növekedett. A növekedés aránya indokolta például az új foglalkoztatáspolitikai in-tézkedést, a válság következtében munkahelyüket elvesztő személyek foglalkoztatását célzótámogatás kidolgozását. A szervezet igyekezett egyre több településen elérhetővé tenni az ál-láskeresővé vált ügyfeleink számára szolgáltatásait, a munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációstanácsadásokat.

A szolgáltató központok azokat a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat látják el,amelyek nem tartoznak a kirendeltségek általános feladatkörébe. Itt vehetők igénybe a FIT, az EU-ROFIT, a RIC, az Álláskereső Klub szolgáltatásai, valamint a pszichológiai tanácsadás, amely szol-gáltatások speciális felszereltséget és szakembereket igényelnek.

A kirendeltségek a hatósági munka mellett a tanácsadási formák alkalmazásával napi szinten segí-tik az ügyfeleket munkaerő-piaci, térségi-foglalkoztatási információkkal, egyéni tanácsokkal. AzFlt. módosításával az álláskereső az együttműködési kötelezettség keretében köteles elfogadni, ésigénybe venni a munkaügyi kirendeltség által felajánlott munkaerő-piaci szolgáltatást.

Az első találkozás alkalmával részletes tájékoztatást kapnak az álláskeresők az igénybe vehető szol-gáltatásokról annak függvényében, hogy az állásának elvesztését megelőzően volt-e már álláskereső,mennyi időt töltött a kirendeltség nyilvántartásában, vett-e már részt tanácsadáson, csoportfoglal-kozáson, információi mennyire aktuálisak.

A munkaerő-piaci szolgáltatások egy részét támogatott civil, illetve nonprofit szervezetek biztosít-ják az álláskeresők részére azokon a helyszíneken, ahol a munkaügyi központok saját kapacitásainem elegendőek az igények kielégítésére. Kivétel ez alól a Dél-alföldi régió, ahol a 2009. évben ki-zárólag saját szakembereik révén oldották meg a feladatot.

56

AAzz ÁÁFFSSZZ kkaappccssoollaattaa aa mmuunnkkáállttaa--ttóókkkkaall ééss aa mmuunnkkaavváállllaallóókkkkaall

A munkaerő-piaci szolgáltatásokat igénybe vevő álláskeresők létszámadatait az alábbi táblázatbanfoglaltuk össze, amely az egyes szolgáltatásokban résztvevők 2007., 2008. és 2009. évi adatait tar-talmazza.

Legnagyobb létszámban a tavalyi évben is álláskeresési és munkatanácsadásban részesültek az ügy-felek. Kisebb mértékben csökkent az álláskereső klubfoglalkozás, a pszichológiai tanácsadás pedigközel a felére esett vissza.

A munkaerő-piaci szolgáltatások csökkenésének oka, hogy leszűkült a szolgáltatások nyújtásának ka-pacitása, ugyanakkor az elmúlt évben a gazdasági válság következtében jelentősen megnövekedetta kirendeltségeinket felkereső álláskeresők száma. A regionális munkaügyi központok munkatársaikiemelt figyelmet fordítottak a válság következtében munkahelyüket elvesztő személyek csopor-tos tájékoztatására, tréningeket (álláskereső klub) szerveztek a csoportos létszámleépítésben érin-tettek részére.

57

A munkaerő-piaci szolgáltatásokat igénybe vevő álláskeresők létszámadatai

Szolgáltatások megnevezése

2007 (fő)

2008 (fő)

2009 (fő)

Munkatanácsadás (egyéni) 66 507 108 396 81 325

Pályatanácsadás (pályaválasztásiés pályamódosítási tanácsadás)(egyéni)

11 325 11 325 15 117

Álláskeresési tanácsadás (összesen) 182 129 279 667 203 930

Egyéni álláskeresési tanácsadás 171 105 266 948 191 676

Álláskeresési technikák oktatása(csoportos) 10 033 11 541 9 842

Álláskeresési klub (csoportos) 991 1 178 1 328

Rehabilitációs tanácsadás 4 448 9 047 6 999

Pszichológiai tanácsadás 2 391 4 643 2 785

Összesen: 266 800 420 770 310 156

A fiatalok munkaerő-piaci belépésének elősegítése

Az elmúlt években a megváltozott munkaerőpiac újra előtérbe helyezte a pályaválasztási és pálya-módosítási döntés fontosságát. 2009. év III. negyedévében a régiók többsége felméréseket készí-tett, amelyből kimutatható, hogy a munkaügyi nyilvántartásba kerülő fiatalok mely iskolákbanvégeztek, és milyen szakképzettséget szereztek.

Felmérték az egyéb kompetenciákat (nyelvtudás, jogosítvány), a motivációkat, az elhelyezkedéstgátló tényezőket, a pályaválasztás körülményeit, az álláskeresési tevékenység jellemzőit, és azt, hogymilyen segítséget igényelnek a pályakezdők. A tapasztalatok alapján a regionális munkaügyi köz-pontok szükségesnek tartanák egy egységes, minden középiskolára és felsőfokú tanintézményre kö-telezően alkalmazandó nyomon követési rendszer kialakítását.

A regionális munkaügyi központok a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok ülésein rendszere-sen tájékoztatást adtak a munkaerő-piaci folyamatokról – különös tekintettel a frissen végzett tanu-lók munkanélkülivé válási adatairól –, illetve a hiány- és túltelített szakmákról.

Több régióban sor került pályaválasztási módszerek megismertetésére, üzem- és intézménylátogatá-sok szervezésére, hiányszakmák bemutatására, a tanulással kapcsolatos uniós kitekintésre, kiállításkeretében a szakmákat bemutató attrakciók kipróbálására, szakmai fórumok szervezésére, állásbör-zére, konferenciára.

Az e-pálya országos szintű adatokat tartalmazó honlap, amely elérhetővé teszi a pályaválasztáshoz,pályamódosításhoz szükséges információkat, valamint lehetőséget nyújt az új, korszerű tanácsadásiformák bevezetésére és alkalmazására.

A chateléses tanácsadás alapján elmondható, hogy a honlap még mindig nem eléggé ismert. A mű-ködtetés fenntarthatósága érdekében mielőbb szükséges lenne annak szélesebb körű megismerte-tése. Napi szinten a bejelentkezők száma elenyésző, mivel az ügyeletet – munkaidőben – látják ela munkatársak, ami a fiatalok internetezési szokásaival ellentétes.

A 2009. évben érdemben nagyon kisszámú felhasználónak tudtak segítséget nyújtani, pedig a hon-lapot látogatók véleménye szerint az interaktív kérdőívek hasznosak, segítenek a pályadöntés meg-hozatalában.

A munkaerőpiac szereplőinek találkozását, illetve a munkaerő-kereslet és munkaerő-kínálat minélmagasabb színvonalon történő összehangolását az alábbi projektek megvalósításával szeretnénk tá-

58

mogatni és fejleszteni: a TÁMOP 1.3.1. „A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munka-ügyi és szociális rendszer részeként” kiemelt projekt három komponensből tevődik össze.

Kiemelten kell foglalkoznunk a szolgáltatásfejlesztési komponens alprojektjeivel, melyek szervesenilleszkednek az ÁFSZ legfontosabb feladataihoz, célkitűzéseihez. Működésük eredményeként szé-lesedik partnereink köre, bővülnek mind az álláskeresők, mind a munkáltatók által igénybe vehetőszolgáltatások, növelhető a szervezet munkaerő-piaci részesedése.

„Nemzeti virtuális munkaerőpiac kialakítása” TÁMOP 1.3.1.–1.1.3.

A nemzeti virtuális munkaerőpiac összekapcsolja a piaci alapon működő magánközvetítők és az Ál-lami Foglalkoztatási Szolgálat munkaközvetítő rendszerét, amely mindkét esetben javíthatja a szol-gáltatás minőségét, kihasználva a két rendszer előnyeit és kiküszöbölve a hátrányait.

A projekt célja egy olyan informatikai rendszer kialakításának szakmai megalapozása, amelynekmegvalósításával egy kereső felületen el lehet érni az országban található munkaközvetítők, illetveaz ÁFSZ által feltárt állásajánlatokat és a munkát kereső személyeknek az önéletrajzi adatait.

Az informatikai rendszer az ÁFSZ „webes” felületén működne. Ebben a rendszerben ki kell ala-kítani az ÁFSZ „elektronikus” állásbejelentő rendszerét, amelyhez szorosan kapcsolódik az elekt-ronikus foglalkoztatói adatokat rögzítő modul, továbbá az egyéni adatok a rögzítése, illetve azÁFSZ önéletrajz adatbázisa. A kialakítandó informatikai rendszer teremti meg a virtuális mun-kaerőpiacot.

Állásügynök-pilot TÁMOP 1.3.1.–1.3.1.

Az álláskeresést csak akkor tudja az ÁFSZ eredményesen segíteni, ha kellő információja van a mun-kaerőpiacról, a vállalkozások munkaerőigényéről.

Az alprojekt célja mobil állásügynökök munkába állítása, akik bekapcsolódva a regionális munkaügyiközpontok és kirendeltségek munkájába, megfelelő térségi és helyi információ és megfelelő techni-kai háttér birtokában felmérik a munkaerő-piaci igényeket, folyamatokat, felismerik a lehetősége-ket, növelik a bejelentett munkaerőigények számát, elősegítik a kereslet és kínálat összehangolását.

59

„Új szolgáltatáscsomag a mikro-, kis- és középvállalkozások részére” TÁMOP 1.3.1.–1.3.3.

Tapasztalatok szerint a kisvállalkozások jelentős része nehezen tudja követni a jogszabályok válto-zásait. Az alprojekt célja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat rendszerének fejlesztése azáltal, hogyegy olyan szakmai-tanácsadó hálózatot épít ki az ország hét régiójában, amely együttműködve a mun-kaadói érdekszervezetekkel és a kamarákkal meghatározott szakterületeken naprakész informáci-ókat biztosít a célcsoport, azaz a mikro-, kis- és középvállalkozásokat képviselő személyek részére.

Informáltságuk növelését szolgálja majd egy, az ÁFSZ honlapjához kapcsolódó internetes portál is.További cél, hogy a vállalkozók az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal való együttműködésüket erő-sítsék és minél több munkaerőigényt jelentsenek be a munkaügyi központoknál.

Az országos hatáskörű munkaadókkal történő kapcsolattartás TÁMOP 1.3.1.–1.3.4.

A Magyarországon működő nagyvállalatok munkaügyi kirendeltségre bejelentett munkaerőigényei,vagy szolgáltatási igényei általában egyszerre több területi, szervezeti egységet is érintenek. Az or-szág több régiójában telephellyel rendelkező, jelentős létszámot foglalkoztató munkáltatók több-ségének székhelye a fővárosban van, ezért a folyamatos kapcsolattartás érdekében az országoshatáskörű munkaadókkal kapcsolatot tartó team is Budapesten működne.

A projekt általános célja az ÁFSZ szolgáltatási rendszerének fejlesztése, a munkaadókkal történőegyüttműködés hatékonyabbá tétele, a vállalatok és a munkáltatók felé irányuló kapcsolódásokerősítése. A kapcsolattartók segítenék a munkaadók munkáját a foglalkoztatás – beleértve a mobi-litást is –, a szakképzés – felnőttképzés területén, a jelentősebb hazai és külföldi befektetők tájé-kozódását, munkaerő-piaci informáltságuk növelését, gyorsítanák a befektetésekkel kapcsolatosdöntési folyamataikat.

Hazánkban a vállalkozások jelentős szerepet töltenek be a gazdasági folyamatokban és az értékte-remtésben. Tevékenységük jelentősen befolyásolja a hazai gazdaság fejlődését, a hazai bruttó hoz-záadott érték meghatározó részét produkálják.

60

A vállalkozások száma évről évre növekszik, 2009-ben is tovább nőtt. A növekedés a bejegyzettvállalkozások (több mint 31 ezer) és nonprofit szervezetek (több mint ezer) számának növekedé-séből és a költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek számának csökkenéséből adódik.

A 2009. év végén 1592,5 ezer vállalkozást tartottak nyilván, 31 ezerrel többet, mint egy évvel ko-rábban. Szerkezetük összetett, az ország térségei között gazdasági áganként és a foglalkoztatott lét-szám nagysága szerint jelentős különbségek figyelhetők meg.

A regionális munkaügyi központok a munkaadók számára készített általános tájékoztatók, szóró-anyagok helyett előnyben részesítik az elektronikus formában készített, és a honlapjukon közzéte-hető információs anyagok alkalmazását. Ehhez négy régió használja fel az Állami FoglalkoztatásiSzolgálat honlapját, három regionális munkaügyi központ a saját honlapján speciális információkatis elérhetővé tesz, így a TÁMOP 1.1.1., vagy a kistérségi fórumok, konferenciák, sajtótájékoztatókanyagait is.

Összességében valamennyi regionális munkaügyi központ esetében elmondható, hogy az internethasználata, valamint a munkáltatói speciális igények kielégítésére való törekvés miatt mindinkábbháttérbe szorul az általános tartalmú írásos tájékoztatók jelentősége.

61

A vállalkozások és a foglalkoztatottak aránya 2009. december 31-én

Vállalatok száma (%) Foglalkoztatottak száma (%)

Magyarország EU Magyarország EU

Mikrovállalkozás 94,7 91,8 35,8 29,6

Kisvállalkozás 4,4 6,9 18,9 20,6

Középvállalkozás 0,7 1,1 16,2 16,2

Kkv összesen 99,8 99,8 71,0 67,1

Nagyvállalkozás 0,2 0,2 29,0 32,9

Forrás: K

SH

Mi az életpálya-tanácsadás?

A „lifelong guidance” (angol rövidítéssel LLG) rendszerének magyarországi megalapozását tűzteki célul a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal vezetésével 2008 végén indult TÁMOP 2.2.2. – „A pá-lyaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” címet viselő kiemelt program.

Az első szakaszban 2010 szeptemberéig tartó, kétmilliárd forintból megvalósuló projekt keretébentovábbfejlesztik, illetve kialakítják az egész életutat támogató pályaorientációs/karrier-tanácsadóirendszer szolgáltatás- és eszközkészletének számos elemét.

Az életpálya-tanácsadás a teljes szakmai életutat támogató szolgáltatás, amely minden életkorbanés élethelyzetben segíti a tanácskérőt. A szolgáltatás – a TÁMOP 2.2.2. projekt keretében – jelen-leg az ország 24 városában érhető el. Célja a tanácskérő és a munkaerőpiac, illetve a tanácskérő ésa képzés világa közötti jobb kapcsolódási pontok kialakítása.

Az életpálya-tanácsadás szakemberei a pályaorientáció különböző területein nyújtanak támogatást,elősegítve a tanácskérők önálló döntéshozatalát. Az életpálya-tanácsadók szolgáltatásai térítési díjnélkül vehetők igénybe. A tanácsadók egyéni és csoportos tanácsadás, csoportos fejlesztés, tema-tikus szakkörök, elérő programokon való részvétel révén – személyes és távtanácsadás kereteinbelül – törekszenek a lehető legszélesebb tanácskérői réteg elérésére, valamint arra, hogy a tanács-kérők minél szélesebb rétege számára biztosítsák a pályaorientációs szolgáltatást.

Nemzeti Pályaorientációs Portál

A projekt hangsúlyos eleme a 2010 szeptemberében induló, a nemzetközi trendekhez és a fejlettinformatikai lehetőségekhez igazodó új Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Az új honlap hasz-nos segítséget tud majd nyújtani az önismeret, a szakmaismeret, a tanulás és a munka világa irántérdeklődő fiataloknak és felnőtteknek egyaránt – valamint a Tanácsadók Virtuális Közössége funk-ciócsoport lehetőséget ad majd arra is, hogy az országban pályaorientációs területen dolgozó szak-emberek egy élő, online közösségé szerveződjenek.

A www.eletpalya.afsz.hu címen elérhetővé váló NPP legfontosabb tartalmai és funkciói:– 48 új online pályaorientációs kérdőív,– FEOR 08 szerinti foglalkozás-struktúra teljes és részletes bemutatása (kb. 500 foglalkozás),– szakképesítések és képzési lehetőségek adatbázisa,– hírek, aktualitások, fogalomtár, gyakran ismételt kérdések, fórum stb.

62

ÉÉlleettppáállyyaa--ttaannááccssaaddááss kkiiééppííttéésseeMMaaggyyaarroorrsszzáággoonn

Szakmai, módszertani fejlesztések – Pályaorientációs mappák és filmek

A TÁMOP 2.2.2. projekt keretében 42 új foglalkozás-bemutató film, száz új foglalkozás-bemutatómappa kerül elkészítésre, valamint 50 korábban publikált mappát újítanak fel teljes mértékben. Azelkészült filmek és mappák elsőként a Nemzeti Pályaorientációs Portálon válnak elérhetővé 2010nyarán. A TÁMOP 2.2.2. projekt jelen szakaszában megkezdett munka a FEOR 08 szerinti teljesfoglalkozás-struktúrát lefedő információs eszközkészlet elkészítésének első lépése.

Regionális Szakmai Hálózat építése

2009 nyarától folyik annak a regionális szakmai hálózatnak az építése, ami egyrészt alapját képeziaz új portál keretében működő Tanácsadók Virtuális Közösségének, másrészt segíti a projekt kere-tében zajló képzések szervezését és bonyolítását. A hálózatépítés keretében munkatársaink többmint kétezer pályaorientációs, vagy azzal kapcsolatos területen dolgozó szakemberrel vették fela kapcsolatot, akiket a személyes adatfelvételt követően rendszeres workshopok és havi elektroni-kus hírlevél formájában érünk el.

Képzések

A program keretében 2010 februárjában indultak azok a 2x3 napos képzések, amelyek egészen a pro-jekt végéig folyamatosan tartanak majd. Az érzékenyítő képzések csoportonként 6–14 fő részvételé-vel zajlanak, a program keretében elkészült tananyagok felhasználásával céljuk, hogy az oktatási,közművelődési, szociális szférában dolgozók tájékozottabbá váljanak az életpálya-tanácsadással, pá-lyaorientációval, karrier-tanácsadással kapcsolatos napi kérdésekben. A képzés teljes költségét aTÁMOP 2.2.2. projekt téríti.

63

Az alkalmazás működésének stabilizálása

Az ÁFSZ alaptevékenységét támogató integrált informatikai rendszer (IR) 2008. januári indulásaután, az év első felében sikerült az IR szolgáltatásaiban észlelt problémák okait azonosítani, valamintintézkedni azok megszüntetéséről, illetve a működést folyamatos rendszermonitorozással stabili-zálni. A központi szolgáltatások átvizsgálását és korrigálását követően a felhasználói munkaállomá-sok felülvizsgálatával folyattuk a munkát, a munkaállomások környezetének egységesítésévelkezelhetővé váltak az év első 3 hónapjában jelentkező egyedi rendszerelérési problémák is.

Az egységes ügyintézői munka támogatásának kialakítása

Az IR átállás 2008. januárban indult II. fázisával az ÁFSZ alaptevékenységet támogató továbbifunkciók üzembeállítása történt meg, így az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások (aktív- és passzíveszközök, szolgáltatások, munkaerő-piaci programok) nyilvántartásának jelentős része egy központialkalmazásban valósult meg. Kiemelten fontos feladatként kezeltük azon rendszermódosításokat,amelyek az ügyintézői munka felhasználó-barátabbá tételét célozták. Az ügyintézők munkájának tá-mogatására kiépítettük a kétszintű ügyintéző támogatási rendszert és működésmódot.

Új funkciók bevezetése

Az IR bevezetése és működtetése lehetővé tette, hogy az IR központi adatbázisára épülő informa-tikai szolgáltatásokat valósítsunk meg. A fejlesztéseket a régiós munkatársakkal közösen webes al-kalmazások irányában folytattuk. A teljesség igénye nélkül néhány az elkészült fejlesztések közül: – az „Út a munkához” program kapcsán elkészült az önkormányzatok és a munkaügyi kirendeltsé-

gek közös, az aktív korúak ellátásához kapcsolódó ügyintézési feladatokat támogató foglalkozta-tási és szociális adatbázis ( EADAT rendszer), amelyet az önkormányzatok interneten keresztülhasználnak, a kirendeltségi adatok az IR-ből automatikusan, kézi rögzítés nélkül kerülnek át aközös adatbázisba,

– a munkáltatók felé internetes szolgáltatást biztosítottunk a csoportos létszámleépítések bejelen-téséhez (ESTAT),

– az ügyfelek kényelmesebb kiszolgálást segítendő elkészült ÁFSZ munkatársak részvételével, belsőfejlesztésben az ügyfél ütemező (UTENIR) alkalmazás,

– kirendeltségi ügyintézői munkát segítő, az IR-ben kezelt ügyek adatait megjelenítő listázó prog-ramok kerültek üzembeállításra (folyamatosan bővülő szolgáltatás), szintén ÁFSZ kollégák meg-valósításában, belső fejlesztéssel.

64

AAzz IIRR ffeejjlleesszzttééssee ééss mműűkkööddéésséénneekk ttaappaasszzttaallaattaaii

Adattárházi szolgáltatás fejlesztése

Az adattárház szolgáltatás keretén belül érhetők el az alábbi új adattartalmak:– munkaerőigény bejelentés adatai, – felnőttképzési tevékenységhez kötődő adatok, – AM-könyvvel kapcsolatos adatok, – csoportos létszámleépítés adataiMegújított, korszerűsített adattárházi szolgáltatások:– nyilvántartott álláskeresők létszámadatai, – MEV indikátorok, – nemzetközi adatszolgáltatások, – álláskeresőik adatai, – humánszolgáltatások adatai, – Pályakezdő álláskeresők adatai, – megváltozott munkaképességűekkel kapcsolatos adatok.

Jogszabály követési tevékenység gyakorlatának kialakítása

A 2009-es évben igen jelentős jogszabály-módosítások történtek, ezek átvezetését kellett megvalósítaniaz IR-ben. A szociális törvény, az Flt. és Ket. jelentős számú részterületet érintő módosításainak az átve-zetése egyrészt a rövid határidők miatt, másrészt az érintettekkel, így az ÁFSZ szakterületeivel valaminta fejlesztő cég munkatársaival való egyeztetések sikeres lebonyolítása okán jelentett nagy kihívást az in-formatikus munkatársak számára. Az egyeztetett módosítások megvalósítása után az új verzió tesztelése,dokumentálása, majd éles üzembe állítása következett. A jogszabálykövetéseken túl, az IR használata sorántapasztalt hibák javítása, ésszerűsítési javaslatok megvalósítása is időről-időre bekerül az új telepítésekbe.

Az IR-hez kapcsolódó új pénzügyi rendszer kifejlesztésének elindítása

A TÁMOP 1.3.1. projekt keretében kiírásra került az úgynevezett Integrált Pénzügyi InformációsRendszer (FPIR) kifejlesztése, amelynek feladata a Munkaerő-piaci Alapból (MPA) finanszírozottfoglalkoztatáspolitikai eszközök pénzügyi és számviteli nyilvántartásainak vezetése. Az FPIR rend-szer felhasználói a jelenlegi szervezeti struktúrák szerint: régiós alapgazdálkodók, kirendeltségi ügy-intézők, az SZMM és az NSZFI MPA-val foglalkozó munkatársai. A rendszer kifejlesztésérevonatkozó vállalkozói szerződést az év végén megkötöttük, a rendkívül rövid határidőre tekintet-tel a fejlesztési munkák azonnal elkezdődtek. Az üzembe állítás várható időpontja 2011. január.

65

Érdemi változásra a regionális képző központok munkaerő-piaci képzési feladataival kapcsolatbantavaly nem volt szükség. Tevékenységükre a kiszámítható gazdálkodás, a pontos tervezhetőség és amegfelelő rugalmasság volt a jellemző.

Az együttműködés az ÁFSZ különböző intézménycsoportjai – jelesül az rmk-k és rkk-k, valamintaz FSZH – között egy-két régiótól eltekintve problémamentes volt. Az rmk-k és rkk-k közösen ha-tározták meg a képzési kínálatot, rugalmasan alkalmazkodva az időközben felmerülő igényekhez.Nem okozott gondot az együttműködés keretében képzésben résztvevők keresetpótló juttatássaltörténő ellátása.

66

AA rreeggiioonnáálliiss kkééppzzőőkköözzppoonnttookk22000099.. éévvii tteevvéékkeennyyssééggee

* OKJ ** OKJ + Út a munkához program keretében kiképzettek + tréning, nyelvi stb. tanfolyamok létszáma,

(ebből OKJ-s 12 193 fő)

Az rkk–rmk együttműködés keretében megvalósult képzések létszámadatai

Regionális mun-kaügyi központ

Regionális képző központ

Tanfolyamokszáma

Résztvevők tervezett*

Résztvevők tényleges**

megnevezése (db) érintett létszáma (fő)

Közép-Magyarország

Budapesti MIK 23 775 1 328

Kecskeméti RKK 15 140 840

Közép-Dunántúl SzékesfehérváriRKK 112 2 000 2 978

Dél-Dunántúl Pécsi RKK 136 1 900 5 920

Nyugat-Dunántúl Szombathelyi RKK 63 830 2 172

Észak-Magyarország

Észak-magyaror-szági RÁK 85 1 400 3 501

Észak-Alföld

Debreceni RKK 48 850 2 768

Nyíregyházi RKK 54 800 2 107

Dél-Alföld

Békéscsabai RKK 73 1 400 2 916

Kecskeméti RKK 101 1 010 6 200

Mindösszesen: 776 11 150 30 730

Új feladatot jelentett és több – andragógiai, toborzási, szervezési – szempontból nehézséget oko-zott az „Út a munkához” program keretében kötelezően képzésbe vonandó 35 év alatti befejezettáltalános iskolai végzettséggel nem rendelkezők oktatása. Az Észak-alföldi régió kivételével a ter-vezett létszámokat meghaladó mértékű volt a célcsoport tagjainak képzésbe vonása. Múlt év dec-ember 31-ig 3735 főt vontunk be képzésbe, a résztvevők mintegy 40%-a az általános iskolabefejezését célzó képzésen, míg 60%-uk szakmai bemeneti kompetencia képzésen vett részt.

Az rmk-k, rkk-k által közösen kialakított képzési kínálat az adott térség munkaerő-piaci keresletétvolt hivatott kiszolgálni, a monitoring tapasztalatai alapján sikerrel. Bár a kérdőívek visszaérkezésiaránya meglehetősen alacsony, valamivel több, mint 1/3, az elhelyezkedési mutató 57,7% volta válaszolók körében, ez két százalékponttal rosszabb, mint tavaly. A korábbi tapasztalatokat alapulvéve a hiányszakmára kiképzettek esetében ez valamivel magasabb, 65–70% közötti.

Összességében az adott keretből finanszírozott képzésben részt vettek létszáma csökkent a tárgy-évet megelőző évhez képest, valószínűsíthetően a megélhetést szolgáló ellátások (keresetpótló dif-ferenciálása) összegének csökkenése miatt.

Az együttműködés keretében kiképzett 30 730 fő 39,7%-a OKJ-s szakmát sajátított el, a többiektréning, álláskeresési ismeretek, alapkompetenciák elsajátítása, nyelvi képzés résztvevői voltak.A résztvevők nemek közötti megoszlása szerint a nők aránya 4%-os csökkenéssel 46%. 76,8%-ukregisztrált álláskereső (+ 6%pont, 2007-ben 54%). A kiképzettek közel (45%) fele a 19–34 éveskorosztályhoz tartozott. Egyharmaduk legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, ésezen beléül közel 5%-nak nem volt befejezett általános iskolai végzettsége. Erősödő mozzanatkéntjelentkezett hogy a kiképzettek 7%-a értelmiségi/felsőfokú végzettségű, a nők 10%-a, a férfiak 6%-atartozott ebbe a kategóriába (miközben az összes regisztrált álláskereső esetében arányuk 4,5%).

67

Központi ellenőrzési feladatok a szociális intézményekben

2008. január 1-től az FSZH Szociális Főosztályán 15 fő ellenőr végzi a szociális szolgáltatások köz-ponti ellenőrzési feladatait.

Az ellenőrzések egységes szempontrendszerek alapján történnek az ország egész területén, a szem-pontsorok a szolgáltatók által is megismerhetők, elérhetők az ÁFSZ honlapjáról, így akár önellen-őrzéssel is áttekinthetik szolgáltatásaik jogszerű működését.

Az ellenőrzések dokumentálását a SZEPRO szoftver segíti.

2009-ben a minisztériummal egyeztetett ellenőrzési tervünk alapján a következő ellenőrzéseketvégeztük:– az ágazati regiszter ellenőrzése (300 ellenőrző hatóságnál),– falugondnoki és tanyagondnoki ellenőrzés (391 szolgálatnál),

68

AAzz FFSSZZHH sszzoocciiáálliiss tteevvéékkeennyyssééggee

– házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellenőrzése (147 szolgálatnál),– komplex ellenőrzések (23 intézményben, köztük négy minisztériumi fenntartású intéz-

ményben),– célellenőrzések elsősorban az ellátotti jogok vizsgálatára tíz tartós bentlakásos intézményben,– soron kívüli ellenőrzés a szociális foglalkoztatás körében tapasztalt anomáliák miatt 28 intéz-

ményben,– a társulásban működő intézmények ellenőrzése.

2009. év végéig minden tervezett ellenőrzést – közel 1000 helyszínen – sikerült lefolytatnunk.

Az ellenőrzések során feltárt jogsértések szankciójaként 2009. évben összesen 29 esetben, összes-ségében 86 jogsértés miatt, 7,5 millió forint értékű szociális igazgatási bírság került kiszabásra azFSZH által, ennek jelentős részét az érintettek befizették.

A bírság kiszabására okot adó jogsértések megoszlását a 68. oldalon található diagram mutatja.

Szolgáltatásszervezési feladatok

A 191/2008. (VII. 30.) Kormányrendelet szerint, a megváltozott finanszírozási rendszerre tekin-tettel az FSZH látja el 2009. január 1-től két szolgáltatás – a támogató szolgálatok és a közösségiellátások – pályáztatásával, finanszírozási szerződéseinek megkötésével, módosításával, ellenőrzé-sével kapcsolatos feladatokat.

Ehhez kapcsolódtak 2009. szeptemberétől a foglalkoztatási támogatás és a jelzőrendszeres házi se-gítségnyújtás finanszírozásának átalakításával kapcsolatos előmunkálatok is.

E feladatkörében a Szociális Főosztály:– megkötötte a 2008. év végén sikeresen pályázó támogató szolgálatokkal és közösségi ellátásokkal

a finanszírozási szerződéseket (532 szerződés).– a fenntartókkal, szolgáltatókkal rendszeresen kapcsolatot tartott, számukra tájékoztató anya-

gokat készített, szakmai konzultációkat, felkészítőket, konferenciákat szervezett.– elvégezte a negyedévente aktuális feladatmutató módosításból adódó feladatokat.– pályázatokat bonyolított a támogató szolgálatokkal és közösségi ellátásokkal kapcsolatban az

ellátatlan területekre, a befogadott fenntartók számára (tárgyi eszköz) fejlesztésre. A foglal-koztatási támogatás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás tárgyában az előminősítő és álta-lános pályázat kiírására is sor került 2009-ben.

69

E tevékenységeket a regiszterhez kapcsolódó informatikai fejlesztések (feladatmutató módosításiigény rögzítése, elektronikus pályázati rendszer) is segítik.2009. év végén a befogadott szolgáltatások számát az alábbi diagram mutatja:

Első- és másodfokú hatósági feladatok

Elsőfokú hatósági ügyek a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcso-latban, valamint 2009. november 21-től a szakértői névjegyzékekkel kapcsolatban keletkeztek a hiva-tal Szociális Főosztályánál, számuk 2009-ben nem volt jelentős. 2009-ben az FSZH volt a szociálisszolgáltatások, intézmények ügyeiben fellebbezés elbírálására jogosult és felügyeleti szerv a szociális ésgyámhivatalok gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatás engedélyezésével kapcsolatos hatósági ügye-iben, és a Magyar Államkincstár területi szerveinek egyes hatósági ügyeiben, a szociális, gyermekjólétiés gyermekvédelmi intézmények egyházi és nem állami fenntartóinak normatív állami hozzájárulásá-val, egyházi kiegészítő támogatásával, és szociális foglalkoztatási támogatásával kapcsolatosan. A Ma-gyar Államkincstárral kapcsolatos felügyeleti jogkörünk és vele a fellebbezési hatósági jogkör 2009.november 1. napján megszűnt azzal, hogy a 2009. október 31-ét megelőzően hozott elsőfokú dönté-

70

sek tárgyában a hivatal jár el. A jogorvoslati jogkör a Kincstár Központhoz került át. A Magyar Állam-kincstár területileg illetékes szervei által hozott elsőfokú döntések kapcsán 162 fellebbezést bíráltunkel 2009-ben. A szociális és gyámhivataloktól származó ügyekben 77 jogorvoslati kérelem érkezett a hi-vatalhoz, amelyek sorában egyre gyakoribb az engedély nélkül működő szolgáltatókat tevékenységükabbahagyására, és adott esetben emellett bírság kiszabására vonatkozó határozat. Az FSZH-nak a Szo-ciális Főosztály kompetenciájába tartozó ügyekben 2009-ben 52 közigazgatási pere volt alapeljárás-ban, és hét felülvizsgálati eljárásban. Ezek közül összesen 30 per zárult le 2009-ben, ebből mindösszeegy végződött a felperes pernyertességével. A legszembeötlőbb jelenség a perek számának drasztikusemelkedése volt, már az első negyedévben keletkezett ügyek száma elérte a korábbi éves perszámot.

Nyilvántartások vezetése

a) Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények országos nyilvántartásaAz FSZH szociális feladatkörében látja el a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók,intézmények ágazati azonosítójával és országos nyilvántartásával összefüggő, külön jogszabálybanmeghatározott feladatokat. A szociális regiszter web alapú felületen működik, amelyhez minden en-gedélyező hatóságnak és valamennyi fenntartónak külön jelszava van, és ennek felhasználásával képesés köteles a rendszer megfelelő felületén adatokat rögzíteni, módosítani. A szociális regiszter egy-részt az engedélyező hatóságok által rögzített intézményi nyilvántartásból, másrészt a fenntartókáltal működtetett jelentési rendszerből áll, amelyhez kapcsolódik az engedélyesek egyedi azonosí-tására alkalmas úgynevezett ágazati azonosító képzése. Ez utóbbi az FSZH feladata. Az engedélyezőhatóságok száma 281 kijelölt városi jegyzőből és 19 szociális és gyámhivatalból áll, ez összesen 300szociális hatóságot jelent, míg a fenntartók száma meghaladja a 3700-at, a regiszterben rögzítettszolgáltatások száma közel 36 400, közülük 9900 a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgál-tatások száma. 2008. december 5-től az addig csak zárt felületen elérhető adatállomány publikussávált, így bárki információt kaphat a szolgáltatásokról, intézményekről internet elérhetőség birtoká-ban a www.afsz.hu oldalon „Szociális regiszter” menüpont alatt, vagy http://szocialisregiszter.afsz.huelérhetőséggel. A szociális regiszter működtetése – funkcióbővítéssel – az eddigieknek megfelelőentörtént 2009-ben is. 2009. január 1-től módosult a regisztert szabályozó kormányrendelet, és bizo-nyos fenntartók számára negyedéves jelentési kötelezettséget írt elő. A jelentéstétel biztosításáhozszükség volt a nyilvántartás módosítására, amely a jelentési időszak kezdetére elkészült.

b) Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék és Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegy-zék vezetéseA 25/2009. (XI. 13.) SZMM rendelet hatályba lépésével a névjegyzékek hatósági nyilvántartássáváltak, a jelentkezés elbírálása hatósági ügy. A tevékenység engedélyezése, mint új elem mellett

71

a nyilvántartás vezetése változatlanul a hivatal feladata, ez 2009. októberétől kiegészült a szakér-tés, mint szolgáltató tevékenység szolgáltatási törvény szerinti felügyeletének ellátásával. A név-jegyzékeket 2009-ben is folyamatosan aktualizáltuk, adattartalmát frissítettük, így biztosítvaegyebek közt a szakértők elérését a megrendelők által. 2009. december 31-én a szociálpolitikaiszakértői névjegyzéken 194 főt, a gyermekvédelmi szakértői névjegyzéken 243 főt tartottunk nyil-ván. Jogszabályi kötelezettségnél fogva 2009-ben a szakértőknek szakmánként 3-3 továbbképzéstszerveztünk, majd 2010-re szakmai tanácskozást akkreditáltattunk, amelyet a Nemzeti Szakkép-zési és Felnőttképzési Intézet a szakértők számára 5-5 pont értékben befogadott.

c) A hivatal 2009-ben is eleget tett a hivatásos gondnokok és képzésük nyilvántartására vonatkozókötelezettségének. December 31-én 1085 gondnok szerepelt a nyilvántartásban, közülük 289 vettrészt továbbképzésben és 132 fő alapképzésben.

Központi szociális információs fejlesztések (TÁMOP 5.4.2.)

A projekt pályázati felhívása 2008 decemberében jelent meg. Az erre benyújtott projektterv po-zitív elbírásáról 2009 júliusában született döntés, így a projekt, amelyet az FSZH konzorcium-ban valósít meg az SZMI-vel, a TÁMOP 5.4.1. kiemelt projekt kedvezményezettjével – 2009novemberében indulhatott el. A megvalósítás időtartama a 2009. november 1.–2011. október 31.közötti 24 hónap, költségvetése 1,279 milliárd forint. A projektbe az FSZH Szociális Főosztályá-nak munkatársai mellett, a hatóságokat érintő feladatokban a Szociális és Gyámhivatalok és az ön-kormányzatok szakemberei, valamint olyan külső szakértők is bevonásra kerülnek. A szakmaivégrehajtók mellett, a Szociális Főosztály keretein belül működik a TÁMOP 5.4.2. projektirodája,amely a megvalósítással kapcsolatos menedzsment feladatokat látja el. A projekt célja a szociális ága-zat működésének modernizációjához, a szociális szolgáltatások átlátható működéséhez, ellenőrzé-séhez, tervezéséhez, a döntéstámogatáshoz szükséges elektronikus szolgáltatások központi fejlesztése.A projekt a különböző tevékenységek és célcsoportok figyelembe vételével négy alprogramra tagoló-dik, melyek a működési engedélyezés központi elektronikus rendszerének fejlesztése, az önálló szo-ciális ágazati portál létrehozása; a szolgáltatástervezési koncepciók elektronizálása és az információkszabad áramlását, a tudásalapú társadalom kialakulását elősegítő adatbank, eseménynaptár és Szoci-ális Füzetek feladatai köré csoportosulnak. A projekt kidolgozásakor azokból a tapasztalatokból in-dultunk ki, amelyeket az FSZH a szociális hatósági munka szakmai felügyeletéből, a szociálisellenőrzésekből, az önkormányzati igazgatás nehézségeiből, a szakemberek és az állampolgárok tá-jékoztatási igényeiből merített. A szociális szolgáltatások modernizációs folyamatában elengedhe-tetlen egy korszerű elektronikus információs rendszer használata, amelynek kialakításához ésműködtetéséhez jelentős mértékben hozzájárul az uniós fejlesztés.

72

2009-ben az FSZH fejlesztésében készült el az az egységes nyilvántartási rendszer (Foglalkoztatásiés Szociális Adatbázis), amely lehetővé teszi az elektronikus adatcserét az önkormányzatok és amunkaügyi kirendeltségek között, a közös ügyfélkörre vonatkozóan, biztosítva a két szervezet kö-zötti naprakész adatcserét, és kiváltva a papíralapú ügyintézést.

Az adatbázis fejlesztése a 2009. január 1-jén hatályba lépett Szt. alapján átgondolásra került, azönkormányzati döntések és értesítések rögzítéséhez szükséges felületek kiegészítése az új szabályokszerint megtörtént. A fejlesztők részt vettek a multiplikátorok felkészítő képzésén, amelyhez fel-használói kézikönyvet készítettek és aktívan közreműködtek az adatbázis gyakorlati oktatásában.2009. március első felében elindult az adatbázis külső helyszíneken történő tesztelése, az önkor-mányzatok – szociális igazgatási mintahelyek – ügyintézőinek részvételével, akik multiplikátorkéntis részt vettek az önkormányzati ügyintézők felkészítésében.

Az adatbázisra vonatkozó kormányrendelet április 8-án jelent meg. Ebben igen jelentős a Foglalkoz-tatási és Szociális Hivatal szerepe, működtetési feladata, az önkormányzati alkalmazás segítése,a 3178 települési önkormányzati jegyző felé a felhasználói név és jelszó kiadása, az éles indítás és al-kalmazás szakmai segítése. A jegyzők részére az adatbázis indításához szükséges információkkal tájé-koztató küldtünk januárban. Márciusban a 3174 önkormányzati jegyzőnek tájékoztató levelet küldtünkaz adatbázis éles indulásához szükséges hozzáférési jogosultság érdekében. A rendszeradminisztrátorokkijelöléséről szóló visszaérkező értesítések feldolgozása és a jelszóképzések megtörténtek.

Április közepétől a települési önkormányzatok rendszeradminisztrátorai a Foglalkoztatási és Szo-ciális Hivatal által kiküldött felhasználói név és jelszó segítségével beléptek az adatbázisba, és el-kezdték használni a programot. Az ügyintézők a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal munkatársaitóltelefonon és e-mailen is segítséget kérhetnek. A program használata során bekövetkezett esetlegesfennakadásokról bejelentést az adatbázis nyitó oldalán elhelyezett hibabejelentő lapon tehetneka felhasználók.

A 73/2009. (IV. 8.) Kormányrendelet szerint 2009. szeptember 30-ig kellett az önkormányzatok-nak az adatbázisba az aktív korú ellátott ügyfelek adatait január 1-ig visszamenőleg rögzíteni. AzFSZH az aktivitási kimutatások révén az indulástól kezdődően nyomon követte az adatbázis fel-töltöttségének szintjét. 2009. szeptember 30-án még 494 önkormányzat nem rögzített az adatbá-zisban, a rögzített ügyféladatok aránya a MÁK adatokhoz képest 68% volt.

2009. augusztusban az FSZH Szociális Főosztálya 1100 önkormányzat részére küldött ki újabb ér-tesítő levelet az adatbázis használatáról, illetve kérdőíves felmérést végzett az adatbázisban addignem rögzítő önkormányzatok körében a nem rögzítés okairól.

73

AA FFooggllaallkkoozzttaattáássii ééss SSzzoocciiáálliiss AAddaattbbáázziiss bbeevveezzeettééssee

A 2009. november–december hónapokban szervezett képzést követően a rögzítések száma folya-matosan nőtt, 2009. év végére az adatbázis feltöltöttsége a MÁK adatokhoz képest 84%-os volt.

Nagyobb szociális programfejlesztők részvételével 2009. év folyamán kialakításra került a Foglal-koztatási és Szociális Adatbázis és a szociális programok között egy interfész kapcsolat. Az önkor-mányzatok részére az adatbázis interfész kapcsolaton keresztüli eléréséhez tanúsítvány szükséges.Ezen tanúsítvány egy szoftver, amit azokon a gépen kell lefuttatni, amelyiken a szociális programonkeresztül szeretnék használni a Foglalkoztatási és Szociális Adatbázist.

A tanúsítványok kiadásáról a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal gondoskodik. Az első interfész ta-núsítványok kiadására 2009. december végén került sor. A tanúsítványok igénylése az önkormányzatioldal részéről egyre növekszik, aminek köszönhetően az adatbázis feltöltöttsége is folyamatosan nő.

74

A 2008. január 1-jével bevezetésre került komplex rehabilitáció rendszere jelentősen kibővítetteaz ÁFSZ feladatkörét. Az érintett, szakértői bizottságok előtt megjelent ügyfeleknek a munkaügyikirendeltségekre történő beáramlásának ugrásszerű növekedése a 2009. évben volt megfigyelhető.A szakértői bizottságok a 2008. évi 5946 főhöz képest 2009-ben 19 506 főt javasoltak rehabilitá-ciós járadékra, amely 3,28-szoros növekedést jelent.

A kirendeltségeken megjelentek száma közel hétszeresére, míg a megállapodást kötöttek számatöbb mint tizenegyszeresére növekedett 2009-ben 2008 decemberéhez képest. 2009. június 19-énkiadásra került a TÁMOP 1.1.1. kiemelt projekt keretében nyújtható támogatásokat szabályozókormányrendelet (132/2009 (VI. 19.)), amelynek hatására jelentősen növekedett a programbavontak száma. Míg 2009. április hónapjában 1714 fő programba vonása történt meg, addig 2009. de-cember 31-én a bevontak száma már 8005 fő volt.

A kormányrendelet egyben kibővítette a bevonható célcsoportot a 40–79%-ban egészségkárosodottszemélyekre, amely kiemelt fontosságú volt a projektindikátorok teljesíthetősége szempontjából.

75

AA ffooggllaallkkoozzáássii rreehhaabbiilliittáácciióó ttáámmooggaattáássaa

Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

A rehabilitációs járadékban részesülő személyek azonban továbbra is csak kis részét képezik a meg-változott munkaképességűek csoportjának. Azon réteg számára, akik nem kerültek be a korábbi-akban említett támogatási rendszerbe, több támogatási forma is rendelkezésre állt 2009-ben,amelyek nagyban segítették elhelyezkedésüket.

A 2009. évben a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedést segítő program érintett létszáma48 729 fő volt, amely közel 18%-kal haladta meg a 2008. évi adatot. Az elhelyezkedés esetszámaközel 10%-kal csökkent 2008-hoz képest, amelynek fő oka, hogy a gazdasági válság miatt jelentő-sen, 27%-kal csökkent a támogatás nélkül elhelyezkedettek esetszáma. 2009-ben a támogatással el-

helyezkedettek esetszáma több mint 38%-kal volt magasabb, mint a támogatás nélkül elhelyez-kedetteké. A program 2009. évre vonatkozó főbb adatait a fenti grafikon szemlélteti:

A rehabilitációs költségvetési bértámogatás vonatkozásában a 2009. évben az érintett létszám eseté-ben minimális csökkenés, míg a kifizetések esetében stagnálás volt tapasztalható. A támogatás fel-használásának alakulását jelentősen befolyásolta a 177/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet 2009. január1-től, illetve 2009. szeptember 1-től történő módosítása. 2009. augusztus 31-ét követően az új ké-relmek befogadása szünetelt, a támogatási idő lejárata után az alaptanúsítvánnyal rendelkezők nem ad-hattak be új kérelmet, ami ezeknél a foglalkoztatóknál foglalkoztatott – támogatott – létszám csök-kenését okozta.

76

Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

A jogszabályi változások hatása a támogatás felhasználásának alakulásánál nem egyszerre jelentkezett.Ennek elsődleges oka, hogy a változások fokozatosan léptek életbe, amelyeket csak a pénzügyi köte-lezettségvállalások lejáratát követően lehetett érvényesíteni a korábbi ügyekben.

A munkáltatók egy része nem elbocsátásokkal, hanem a munkaidő csökkentésével próbálta ellensú-lyozni a válság hatását.

A munkaadók a 2008. évvel ellentétben 2009-ben nem pályázhattak a megváltozott munkaképességű,fogyatékkal élő munkavállalók részére új munkahelyek létrehozásának, átalakításának támogatására,mivel a Munkaerő-piaci Alap Rehabilitációs Alaprészének decentralizált keretéből forrás nem álltrendelkezésre.

Összességében megállapítható, hogy a várakozásoknak megfelelően jelentősen növekedett a rehabi-litációs járadékos rendszerbe beáramlók száma, amellyel párhuzamosan ugrásszerűen megnőtt aTÁMOP 1.1.1. kiemelt projektbe vontak száma is, amely nagyban köszönhető annak, hogy a prog-ramhoz kapcsolódó jogszabályi háttér tisztázottá vált. A további támogatások eredményadatai mini-mális csökkenést mutatnak, amelynek legfőbb oka a gazdasági világválság.

77

Forrás: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

A Társadalmi Párbeszéd Központ (TPK) kezeli az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) mun-kavállalói és munkáltatói érdekképviseleteinek az EU Tagállamként Működés Programjából adódófeladatainak ellátására biztosított forrást. A 2009. évi programok pályázati rendszerben történő tá-mogatása a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM), valamint az OÉT munkáltatói és munka-vállaló oldalaihoz tartozó 15 szervezet között kötött megállapodáson alapul. A programra 2009-benfelhasználható keret 1754,1 millió forint volt.

A program célja a társadalmi párbeszéd megerősödését elősegítő szociális partneri programok tá-mogatása, a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek intézményi és működési fejlesztésé-nek elősegítése. A projektek megvalósítói az OÉT-ben képviseleti joggal résztvevő munkaadói ésmunkavállalói szervezetek, célcsoportja a szervezetek tisztségviselői és tagsága. A szakmai tervek főcélkitűzései erősítik a szervezetek társadalmi párbeszédben való részvételét országon belül és nem-zetközi vonatkozásban is.

A megvalósítás során kiemelt tevékenység volt a helyi szintű érdekegyeztetés fejlesztése, a gazda-sági válság hatásának mérséklése, a munkahelyek megőrzésének módszerei, alkalmazásuk területeia különböző ágazatokban, a rövidített munkaidőről, a munkahelymegőrzésről, az adó- és járulék-törvények változásairól, az aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről való informálás, a szociális ellátástérintő intézkedések s azokhoz kötődő érdekvédelmi feladatok megvalósítása.

A TPK az OÉT munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleteinek a munkaügyi és foglalkoztatásiérdekegyeztetésben történő részvételének megerősítése érdekében támogatja az európai és hazaipárbeszéd intézményeiben résztvevő szociális partnerek képzését, továbbképzését. Ennek kereté-ben 2009-ben a szociális partnerek által delegált 62 fő vett részt angol nyelvtanfolyamon, illetveposztgraduális képzés során a Budapesti Corvinus Egyetem személyügyi (Emberi erőforrás-me-nedzsment) szakirányú továbbképzési szak Munkaügyi kapcsolatok szakirányán 76 fő tanulmányaittámogattuk.

A foglalkoztatási paktumok szakértőinek közreműködésével tréningsorozatot szerveztünk “A szociá-lis partnerek részvételének erősítése a foglalkoztatási paktumokban” címmel az ország hét régiójában(Békéscsaba, Debrecen, Miskolc, Szombathely, Pécs, Budapest, Székesfehérvár) 2009. március-áp-rilisban, majd a tréningsorozatot 2009. május 12-én, Budapesten szervezett konferencia zárta le.A rendezvénysorozaton összesen 122 fő vett részt.

A 2011. évi soros elnökségi feladat sikeres ellátásához kapcsolódó konferencia „Magyarország az EUegyik soros elnöke 2011-ben” címmel került megrendezésre, 58 fő részvételével 2009. május 28-ánBudapesten.

78

AA sszzoocciiáálliiss ppaarrttnneerreekk kköözzööttttii ppáárrbbeesszzéédd eellőősseeggííttééssee

2009. április 28-án sikeresen lezajlott „A gazdasági válság foglalkoztatásra gyakorolt hatásairól” cím-mel szervezett tanácskozás, amelyen 87 fő uniós, külföldi és hazai szakember vett részt.

A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara, a Társadalmi Pár-beszéd Központ és a Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat közös szervezésében került meg-rendezésre a “Húsz éves a sztrájktörvény” című konferencia 2009. június 15-16-án, közel 130 érdek-lődő részvételével.

A TPK szervezetén belül az Ágazati Párbeszéd Központ főosztály támogatja az ágazati párbeszéd bi-zottságok (a továbbiakban: ÁPB) munkáját. Az ÁPB-k kiemelt feladata az ágazat kiegyensúlyozottfejlődésének elősegítése, az ágazati szintű autonóm szociális párbeszéd megvalósítása, az ágazatiszakmai kérdések egyeztetése, amelynek célja a megfelelő munkafeltételek kialakítása, a munka-béke megőrzése, a munkaerő-piaci folyamatok jogszerűségének előmozdítása, több ágazati kollek-tív szerződés és szakmapolitikai megállapodás megszületése.

Az ÁPB-k és az azokban résztvevő ágazati szociális partnerek (munkaadók és szakszervezetek)közös felkészülésére, illetve a szakmai programjaik támogatására szolgáló költségkeret forrásaa költségvetési törvényben meghatározottak szerint a Munkaerő-piaci Alapba a munkáltatók ésa munkavállalók által a tárgyévet megelőző második évben befizetett járulék 0,08%-a. Ez 2009-ben 235,2 millió forint volt.

A tartalmi munka gerincét a közös állásfoglalások kialakítása az ágazatot érintő kérdésekben, jog-szabálytervezetek véleményezése, ágazati megállapodások megkötése (KSZ, bérmegállapodás),szakmai állásfoglalások, részvétel az Európai Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottságok (EÁSZPB)munkájában, valamint az európai nemzetközi kapcsolattartásban adta. Ezt segítették elő a konfe-renciák, oktatások, előadások, workshopok, tanulmányok, szakértők bevonása, részterületek kuta-tása, szakanyagok fordításai, valamint az egyéb rendezvények. Az ezzel kapcsolatos döntésekhelyszínei, keretei az ÁPB-ülések voltak. A felsorolt programok mellett az ÁPB-k tagjai előadáso-kon, képzéseken, szemináriumokon vettek részt. Az ÁPB-k által tervezett 496 program az ÁgazatiPárbeszéd Bizottságok Tanácsának (ÁPBT) Alapelvei szerint, az ÁPBT Szakértői Testület döntésé-nek figyelembevételével teljes egészében megvalósult. A következő táblázat tartalmazza a 2009-benmegvalósított programok, valamint a résztvevők számát.

A TPK honlapján (www.tpk.org.hu) kialakításra került egy rendszerezett dokumentumtár, amely tar-talmazza az ÁPB-k által megrendelt fordításokat, előadásokat és tanulmányokat. A Munkaügyi Köz-vetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) munkatársaihoz 2009 során összesen egy felkérés érkezettközvetítésre. Egy egri vállalkozás kollektív szerződése kapcsán alakult ki kollektív munkaügyi vita,

79

amelyet közvetítő segítségével sikerült megállapodással feloldani. A tanácsadások száma 32 volt.Többségében vállalati szintről jött megkeresés (érdekképviseleti és munkáltató részről egyaránt),de itt is előfordultak ágazati szintű megkeresések. Belső képzési programjaink közül az év soránmegtartott három tréning a leginkább keresett közvetítők továbbképzésére koncentrált, öt egynaposbelső szakmai programunk viszont minden érdeklődő közvetítő továbbképzését szolgálta. A szol-gálat felkészült előadói több érdekképviseleti szervezet oktatási programjába kapcsolódtak be, el-sősorban a munkaügyi kapcsolatokkal foglalkozó előadásokkal, tréningekkel, konzultációkkal.Előadások révén több felsőoktatási intézmény tanrendjébe illesztve lehetőséget kaptunk a munka-ügyi kapcsolatok kultúrájának ismertté tételére. 2009-ben összesen 15 olyan szakmai rendezvényszervezésére vállalkoztunk, amelyeket partnereinkkel, érdekképviseletekkel közösen bonyolítot-tunk le. Partnereink sorában voltak ágazati érdekképviseletek, országos konföderációk regionálisszervezetei, valamint munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek.

A szolgálat szakemberei több országos/szakmai érdekegyeztető fórum munkáját segítik levezető el-nöki szerepben.

80

2009. évEsemények számokban

Megnevezés Darabszám Résztvevő

ÁPB ülések (oldalülés, bizottsági ülés, elnökségi ülés,társelnöki ülés, műhelymunka) 130 1 743

Oktatás 42 1 775

Konferencia 55 3 559

Workshop (részvétel külső szervezésű konferencián) 21 130

Utazások (EU ÁPB ülés, nemzetközi konferencia, szociá-lis partnerek felkészülése) 125 395

Tanulmány 22 -

Szakmai anyag, PR, magazin (9+44+6) 59 -

Fordítás 42 -

Összesen 496 7 602

A MEV rendszer részét képezik a partnerelégedettség szintjét mérő elégedettségi vizsgálatok is, me-lyek összesített értékét a „P” mutatóban fejezzük ki. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően 2009-ben is a Minőségügyi Tanács előírásai alapján bonyolítottuk le a dolgozói, a munkaadói, az ügyfeles ésa két folyamatos ügyfél-elégedettségi felmérést. Ezek összefoglaló eredményeit az alábbi táblázat tar-talmazza.

Az éves minőségirányítási tevékenység, a felmérések alapján megállapítható, hogy bár nehéz éváll a szervezet mögött, a minőségirányítási mutatói jelentősen nem változtak. A partnerelége-dettségi mutató összesített eredménye –2,85 százalékponttal alacsonyabb értéket mutat, minta 2008-as évben. Ugyanakkor 21%-kal többen töltötték ki a kérdőívet a megemelkedett ügyfél-forgalom hatására.

Az elégedettségi részterületek közül 2009-ben is a munkáltatók körében (M) felvett kérdőívekmutatják a legmagasabb értéket, mely a tavalyival azonosan 2009-ben is 95,2%-on áll. Viszonylagmagas, 88% fölötti a dolgozói elégedettség (D) szintje, bár a bázisidőszakhoz viszonyítva –4 száza-kékpontos csökkenést mutat.

Az ügyfelek körében folytatott, évente négy alkalommal felvett folyamatos ügyfél-elégedettség (Y)szintje 2009 teljes évére vonatkozóan 79,5%. Legnagyobb elmaradás –4,6%, az időszakos (Ü) ügy-fél-elégedettségi felmérés eredményében mutatkozik. A megnövekedett ügyfélforgalom, a munkanélkül lévők számának növekedése, az ebből eredő időszakonkénti hosszabb várakozási idő hozzá-járult az ügyfelek elégedettségének kismértékű csökkenéséhez, melyet több módszerrel igyekezteka kirendeltségek mérsékelni (pl. hosszított ügyfélfogadás, időpontra hívás, többletszolgáltatásoknyújtása).

81

AA MMEEVV mműűkkööddééssee,, aazz iinnddiikkááttoorrookkaallaakkuulláássaa,, mmiinnőőssééggüüggyyii tteevvéékkeennyysséégg

MEV partnerelégedettségi mutató 2009. évi adatai

Mutató jele bázis (2008)

tény (2009)

változás (%-pont)

Ü (idsz) 83,40% 78,80% -4,60%

Y (foly) 82,20% 79,50% -2,70%

M 95,20% 95,20% 0,00%

D 92,40% 88,40% -4,00%

Partner elégedettségi

mutatószám „P”* 89,52% 86,67% -2,85%

*A partner elégedettség mutató (P) számítása: P(%) = (30xÜ)+(10xY)+(30xM)+(30xD)

A felmérések alapján megállapítható, hogy bár az ügyfélforgalom növekedésével növekedett a vá-rakozási idő, az elért jó eredmények mindenképpen a kirendeltségen dolgozó kollégák érdeme. A fel-mérések egyértelműen bizonyítják, hogy az ügyfelek által a szakmai megítélésük, a hozzáállásukváltozatlanul magas színvonalat képvisel.

Ugyanakkor a dolgozói felmérésből megállapítható, hogy a kollégák, a teljesítő képességük határáraértek. A tavalyi évhez képest történtek elmozdulások negatív irányba. A dolgozói elégedettség 2009.évi értékelése szerint romlott a kollégák megítélése, általában látható a nem elégedett oldal térnye-

82

rése. Munkatársaink értékelése szerint romlott az elégedettség a munkaszervezés, a szabályozottságmegítélése terén is. Mindenképpen szükséges a kollégák szakmai és erkölcsi megbecsülésének mindjobban való kifejezése, és a feléjük történő visszacsatolások erősítése, legyen szó szakmai kommuni-kációról vagy az általuk végzett munka elismeréséről.

Az éves eredményeket felhasználva meg kell vizsgálni – különösen azon szervezeti egységeknél,ahol jelentősen érzékelhető kedvezőtlen változás – az ok-okozati összefüggéseket, és intézkedési ter-vet kell kidolgozni a kedvezőtlen folyamatok megváltoztatására, a változatlanul magas ügyfélforga-lom miatt célszerű az eddiginél is nagyobb hangsúlyt fektetni a kirendeltségi munka szervezésére,a munkamegosztás esetleges felülvizsgálatára, a várakozási idő és ügyintézési idő alakulására.A komplex elégedettségmérések eredményén a gazdasági válság hatása megmutatkozik a felmérésadataiban: növekvő munkanélküliség, kevesebb állás, növekvő várakozás hatására rosszabbodó meg-ítélés következett be. Összességében jó minőségű, de döntően (növekvő) hatósági munka folyik a ki-rendeltségeken, a várakozás idő erőteljesen megnövekedett. Több és jobb álláslehetőséget, szol-gáltatást várnak ügyfeleink. Továbbá lényegesen kevesebb várakozást szeretnének.

A munkaadói elégedettség eredmények rámutatnak a vállalati kapcsolattartás megerősítésének he-lyes irányára és cégek felé nyújtott információk szükségességére.

83

2005 2006 2007 2008 2009

válasz-adók

száma

mutató értéke

%

válasz-adók

száma

mutató értéke

%

válasz-adók

száma

mutató értéke

%

válasz-adók

száma

mutató értéke

%

válasz-adók

száma

mutató értéke

%

D: dolgozói 918 50,8 1 938 90,6 2 408 81,7 3 099 92,4 3 117 88,4

M: munkaadói 1 359 83,3 3 625 94,2 6 139 94,9 5 940 95,2 5 776 95,2

Ü: ügyfél (munkavállalók) 12 392 69 12 193 82,1 26 967 81,8 27 876 83,4 36 538 78,8

Y: folyamatos ügyfél 14 344 79,9 54 168 80,1 167 293 78,65 176 663 82,24 217 981 79,5

P: partner-elégedettség (összesen)

70,25 88,08 84,77 89,52 86,67

2009-ben a kutatási tevékenység a Társadalmi Megújulás Operatív Program kiemelt projektjeinbelül valósult meg:

TÁMOP 1.3.1. A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszerrészeként – I. fázis. Elkészült tanulmányok:– Munkaerő-piaci politikák komplex értékelése – dr. Frey Mária– Aktív eszközök kontrollcsoportos értékelése – Consulting ’95 Bt., Tercett Bt., Whitesoft Bt.– ÁFSZ munkaerő-forgalmi részesedése, ismertsége, elégedettségvizsgálat – Datafarm Kft.,

Ipsos Zrt., Oso Polar Kkt.– Az ÁFSZ modernizációs stratégiájának nemzetközi tapasztalatokkal való alátámasztása

– dr. Berde Éva, dr. Frey Mária, Kozma Ágnes, Németország: dr. Frey Mária– A vezetési rendszer és a tervezői kapacitások fejlesztése – Borsos Botond, dr.Tóth István János,

dr. Gellén Márton, Cseres-Gergely Zsombor

TÁMOP 2.5.2. A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerősítése, közös kezdeményektámogatás. Elkészült tanulmányok:– Az esélyegyenlőtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka

világában – dr. Gyulavári Tamás, dr. Simonyi Ágnes– A rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályozás hatása a támogatások odaítélése, il-

letve a közbeszerzési eljárások során – Econoquilt Bt. Bedőházi Zita– A középszintű érdekegyeztetés változásai Magyarországon a Phare projekttől napjainkig, és az

Ágazati Párbeszéd Bizottságok kapcsolatai a makroszintű érdekegyeztetés intézményeivel – CivilEurópa Egyesület, Nizák Oktatási Bt. Nizák Péter, Mondolat Iroda Kft. Bogdány Zoltán

– A Munka Törvénykönyve hatása a gazdaság versenyképességére – dr. Kiss György, Berke Gyula– A nemzeti, illetve határokon átnyúló munkaerő-kölcsönzés alakulása, hatása a foglalkoztatásra és

a gazdasági folyamatokra – Human R.D. Tanácsadó Bt. dr.Halmos Csaba, Dél-Dunántúli Huná-nerőforrás Kutató és Fejlesztő K.N.Kft. Kováts Balázs, Biznisz Manager Humán Tanácsadó ésSzervező Kft. dr. Kópházi Andrea

– Az aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök alakulása, hatásuk a munkaerő-piaci muta-tókra – dr. Frey Mária

– A szociális segélyezés szerepe a segélyezettek életminőségének alakulásában – dr. Simonyi Ágnes,dr. Ladányi János, dr. Mózer Péter, Tánczos Éva

– A felnőttképzés hasznosulása a foglalkoztatásban (F) – Studyline Kft. dr. Szép Zsófia, Flex Con-sulting Kft. Hegedűs Dóra, Primarius Bt. dr. Koltai Dénes

– A kkv szektor szerepe a foglalkoztatáspolitikában – fejlesztési lehetőségek – Szabó Gábor– Rendszeres (4 évenkénti) felmérés (survey) kialakítása a foglalkoztatás és a munkaügyi kapcso-

latok mikroszintű helyzetéről, alakulásáról – kapcsolódó felmérés lebonyolítása – Corvinus Egye-

84

KKuuttaattáássii tteevvéékkeennyysséégg aazz FFSSZZHH sszzeerrvveezzéésséébbeenn

tem Közgazdaságtudományi Kar, Emberi Erőforrás Tanszék, dr. Nagy Gyula, Emóció Bt. VajdaJúlia, ÉTOSZ Egyesület, Kisgyörgy Sándor

– A szociális szövetkezetek működési modelljének kidolgozása a foglalkoztatás elősegítése érdeké-ben – Human Control Hungary Kft. Muity György, dr. Baranyi Béla, Bara-Bel Bt., dr. NeumarkTamás, NEGO '96 Bt.

– Az első magyar „Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok” kérdőíves felvétel első adatfelvételéneklebonyolítása – TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt., Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véle-ménykutató Zrt., GfK Hungária Piackutató Intézet

– Gazdasági érdekképviseletek és kamarák – Corvinus Versenyképességi Központ, PPH KözpolitikaÉrtékelő Kft., Balás Gábor, HBF Hungaricum, Felföldi Zoltán

– A munka világába tartozó érdekképviseletek – Compleo Tanácsadó és Kereskedelmi Kft., Szo-bonyáné Szabó Morvai Ágnes, ICEG Európai Központ Kft. Jaksa Renáta, Muníció Bt., SzalaiÁkos

– A jövő munkahelyeiért – általános, átfogó elemzés és javaslatok a magyar foglalkoztatáspolitikamegújítása érdekében – dr. Pulay Gyula, MTA KTI + ÁSZ KUT

– Társadalmi szerződés – közös kezdeményezés a kisfalvak vagyonbiztonságának javítására –PPH Értékelő Kft. Balás Gábor, Pannon Elemző Iroda, Német Nándor, Városkutatás Kft.Ekés András

– KKV-politika ("Reformszövetség") – Láng és Losoncz Bt. prof. dr. Losoncz Miklós, BudapestiCorvinus Egyetem, Versenyképesség Kutató Központ, prof. dr. Chikán Attila, MTA Közgazda-ságtudományi Intézet, dr. Fazekas Károly

– Zöld gazdaságélénkítés – Lélegzet Alapítvány Péterffy Ágoston, Szent István Egyetem Környe-zettudományi Intézet dr. Podmaniczky László, Látens Dimenzió Bt. Szabó Zoltán

85

Hagyományos, két- és többoldalú kapcsolatok

Jelenleg Lettországgal, Litvániával, Mongóliával és Romániával van hivatalos, írásban is rögzítettegyüttműködési megállapodásunk, emellett szorosan együttműködünk Belgium Vallon régiójánakmunkaügyi minisztériumával. A közeljövőben Boszniával és Bulgáriával kívánjuk a sort bővíteni,erre az előkészületek már meg is történtek. Ezek a megállapodások elsősorban kölcsönös szakértőilátogatásokra és a munkaerő-piaci információk, valamint az úgynevezett „Jó gyakorlatok” rendsze-res cseréjére szorítkoznak.

A formális megállapodásokon alapuló együttműködés mellett sok más uniós országgal ápolunk igenjó, bár nem rendszeres, részben a korábbi formális együttműködésen alapuló alkalmi kapcsolatot.Főbb partnereink: Ausztria, Dánia, Svédország, Szlovákia.

Képviselet nemzetközi szervezetekben

Részt veszünk több brüsszeli munkacsoport munkájában, ezek egyikében előkészítjük az uniós fő-igazgatók évente két alkalommal megrendezett értekezletét, és azokat rendszeresen látogatjuk.A minisztérium felkérésére részt veszünk több vegyes bizottság munkájában.

2009-ben a magyar ÁFSZ-t újabb három évre – immár harmadik alkalommal – beválasztották azÁllami Foglalkoztatási Szolgálatok Világszervezete (WAPES) Irányító Testületének tagjai közé, ez-úttal Boszniával megosztva. (Magyarország 2010 őszétől lesz soros.)

Az EURES rendszer működtetése

A munkaerő unión belüli szabad áramlásának elősegítése és biztosítása érdekében 1993-ban létre-hozták az Európai Foglalkoztatási Szolgálatot (EURopean Employment Services), amelynek a 2004.évi csatlakozásunk után tagjai lettünk.

(Az EURES működteti az Unió információs és állásközvetítő rendszerét. Ez egy olyan internetesadatbázis, amely négy rész-adatbázisból áll. Ezek: a munkakeresők adatbázisa, amelyben napontaáltalában egymillió körüli álláshirdetés található, az önéletrajzi adatbázis, ahová az álláskeresők vi-hetik fel az önéletrajzukat, a képzési adatbázis, ahol az európai képzési lehetőségekről lehet tájé-kozódni és végül az ország-információk adatbázisa, ahol a tagországokról, és az ott érvényesmunkajogi, adózási, tb és egyéb szabályokról lehet informálódni.)

86

AAzz ÁÁFFSSZZ nneemmzzeettkköözzii kkaappccssoollaattaaii

Az EURES hazai működtetése a hivatal, ezen belül pedig a főosztály részét képező EU Integrációs Ki-rendeltségnek feladata. Ezt a munkát, amelynek pénzügyi forrásait nagyrészt az unió biztosítja, az éventekialakított és az Európai Bizottság által elfogadott tevékenységi terv alapján végezzük. A hazai háló-zatot az EURES-menedzser, a koordinátor, a tanácsadók és az asszisztensek alkotják. Jelenleg lénye-gében minden kirendeltségen van kiképzett EURES-asszisztens, a tanácsadók száma közel 30 fő.

Bár a hálózatot már korábban, még a csatlakozásunk előtt létrehoztuk, azt folyamatosan bővítjük,és az Európai Bizottság által meghatározott ütemterv szerint gondoskodunk a munkatársak ki-,illetve továbbképzéséről.

(A tanácsadók létszámának folyamatos bővítésére és képzésére azért van szükség, mert egyre több„régi” tagország nyitja meg az újonnan csatlakozottak előtt a munkaerőpiacát. 2004-ben a velünkegyütt csatlakozott országok mellett csak az Egyesült Királyságban, Írországban és Svédországbanlehetett szabadon munkát vállalni. Az átmeneti időszak első két évének leteltével ezekhez az or-szágokhoz Finnország, Görögország, Portugália, Spanyolország, valamint a nem EU tag Izland is csat-lakozott, majd valamivel később Olaszország is bejelentette, hogy megnyitja munkaerőpiacát. 2007.május 1-jén Hollandia is lehetővé tette a szabad munkavállalást, több más ország pedig lényegeskönnyítéseket vezetett be a munkavállalási engedélyek kiadásának terén. Mára szinte minden uniósországba pályázhatnak magyar munkavállalók több-kevesebb eséllyel, még a munkavállalás enge-délyezését jelenleg is szigorú feltételekhez kötő Németország és Ausztria is fogadhat kormányköziegyezmények keretében magyarokat.)

A tanácsadók feladata a külföldi munkát kereső ügyfelek szakszerű tájékoztatása, segítségnyújtásaz álláskeresésben, külföldi partnereink által szervezett toborzási projektek lebonyolítása és azEURES hazai népszerűsítése állásbörzéken illetve lakossági fórumokon.

Tevékenységek az EURES-rendszer keretében

Mobilitási Nap (4. Nemzetközi Információs- és Állásbörze)

A 2009. október 17-én megjelent nemzetközi börzén mintegy 4200 álláskereső találkozhatott ma-gyar és külföldi EURES-tanácsadókkal, külföldi munkáltatókkal és partnerszervezetek képviselői-vel. Az esemény az országos médiában is nagy sajtóvisszhangot kapott, és igen kedvezően értékeltékmind a kiállítók, mind az érdeklődők. A rendezvény emellett csatlakozott az Európai Bizottság általszervezett „Tudja, hogy mit tehet Önért a szociális Európa?” kampányhoz, amelynek során humo-ros plakátokkal, kiadványokkal mutatták be az EU polgárait segítő programokat.

87

Finn Nap

A Finn Nagykövetséggel és a finnországi EURES-sel együttműködésben megszervezett börzén afinnországi élet- és munkakörülményeket, munkavállalási és továbbtanulási lehetőségeket bemutatóstandok várták a több mint 600 látogatót, de finnországi filmek, videók és kulturális bemutatók isvárták az érdeklődőket. A megjelent álláskeresők 92%-a, míg a kiállítók 100%-a adott legalább „jó”minősítést a rendezvényre, mely első ízben fókuszált egy tagállam részletesebb bemutatására.

Tájékoztató fórumok, állásbörzék, pályaválasztási napok

E tevékenység keretében EURES-standokat állítottunk fel országos, regionális, illetve megyei ál-lásbörzéken, valamint nagy látogatottságú rendezvényeken (EFOTT, Sziget Fesztivál, HVG Állás-börze stb.), ahol EURES-tanácsadóink tájékoztatást nyújtottak a látogatók számára az EURESszolgáltatásairól, az EURES-portálról, az aktuális toborzási projektekről, a tagországok munkaerő-piaci helyzetéről, valamint élet- és munkakörülményekről. Az állásbörzék, amelyek túlnyomórésztaz egyetemek és munkaügyi központok által kerültek megszervezésre, kiváló alkalmat teremtettekaz EURES szolgáltatásainak népszerűsítésére és az érdeklődők tájékoztatására. Az állásbörzéken el-sősorban fiatal, a külföldi munkavállalás iránt érdeklődő, nyelvtudással rendelkező pályakezdők, dip-lomások jelentek meg. Összesen mintegy 200 rendezvényen vettünk részt.

Toborzások

A 2009. évben kiemelt feladatunk volt az álláskeresők Európai Unióban történő elhelyezkedésénekelősegítése, a munkaadók munkaerőigényének kielégítése. Ennek érdekében munkaerő-toborzástvégeztünk Magyarországon, valamint külföldi állásbörzéken is részt vettünk. A legtöbb állásajánlata német nyelvterület országaiban és a mediterrán térségben várta a magyar munkavállalókat, ame-lyek többnyire a vendéglátást, mezőgazdaságot, valamint az építő- és fémipart érintették.

A migráns munkavállalók szociális biztonsága az Európai Unióban

Az uniós és EGT tagállamok szociális biztonsági rendszereinek összehangolása révén a magyar ál-lampolgárokat nemcsak a munkavállalás joga, hanem az egészségügyi ellátások, a nyugdíj, a családitámogatások és a munkanélküli ellátás is megilleti. A szociális biztonsági rendszereket harmonizálóirányelv 39 év után megváltozik, az új koordinációs rendelet 2010. május elsejétől lép hatályba. A mig-

88

ráns hálózat új jogszabály alkalmazására történő felkészítését, és a közvélemény tájékoztatását meg-kezdtük, hiszen a legnagyobb változás a munkanélküli ellátások területét érinti.

A migráns rendszer uniós jogszabályokon és informatikai alapokon nyugszik. Az országos migránshálózat működtetése, a tanácsadók, ügyintézők felkészítése, eljárásrend módosítása, a közvéleménytájékoztatása Magyarországon az FSZH hatáskörébe tartozik.

A migráns munkanélküli ellátásokhoz kapcsolódó nyomtatványok kezelése az új rendelet alapján to-vábbra is részben a kirendeltségeken, részben a Nemzetközi és Migrációs Főosztályon történik.

Határmenti együttműködések

Az Európai Unió kiemelten támogatja a határ menti munkaerőpiacok fejlődését, a határon átnyúlómunkavállalás lehetőségeinek kiaknázását az együttműködés mélyítése, valamint annak érdekében,hogy a partnerek között feltárjuk és elhárítsuk a mobilitás akadályait, és közös tevékenységeketszervezzünk.

A már működő szlovák–magyar együttműködés (EURES-T Danubius) mellett új határmenti tár-sulást kezdeményeztünk az osztrák partnerekkel (EURES-T Pannónia), amely 2009. április 1-jénkezdte meg működését. Románia csatlakozását követően a harmadik, nagy volumenű migrációvalrendelkező határszakaszra is fokozott figyelmet fordítottunk, és közös tevékenységeket (kiad-ványok, állásbörzék, toborzások, szemináriumok) valósítottunk meg.

89