A válság és a társadalmi konfliktusok összefüggései, válságmenedzsment Horvátországban

Lőrinczné dr. Bencze EditGyőr, 2014. május 15.

Társadalmi konfliktusok-társadalmi jól-lét és biztonság

Versenyképesség és társadalmi fejlődés(TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)

A nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatásai

A válság 2008-ig csak kis mértékben érintette;Számottevő visszaesés csak 2009 első felétől;Gazdasága látszólag stabil, valójában strukturális problémák: A növekedés motorjai: magánbefektetések, fogyasztás növekedése, import emelkedése, olcsó nk. hitelek, a külkereskedelem és a pénzpiacok liberalizációja; strukturális reformok hiánya; a folyó fizetési mérleg növekvő hiánya; az államadósság növekedése; külkereskedelmi mérleg hiánya; a csökkenő belső fogyasztás; a beruházások – FDI – visszaesése; munkanélküliség; nagy mértékű külföldi tőkebefektetések hiánya; nem jött létre modern nagyipar;

A nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatásai

a meglévő cégek likviditási gondjai; nem képesek exporttevékenységre; a mezőgazdaság korszerűtlen; a birtokstruktúra az elaprózott; a közlekedési infrastruktúra hanyatlik ; olyan iparágak megerősödése – építőipar, pénzügyi szektor, kiskereskedelem – amelyek termékei nem a kereskedelmi forgalom részeként eredményezték a gazdaság bővülését;Atipikus gazdaság: fogyasztást, a kereskedelmet, az importot ösztönzi és erőteljes külső eladósodást, túlzott költségvetési hiányt, a termelés és foglalkoztatás csökkenését eredményezi.

tovább csökkenő export; a csökkenő belső fogyasztás; a beruházások – FDI – visszaesése (2009-ben -

63%,)Mélyíti a válságot: a válság által érintett államokkal való

kereskedelem, az import és a válság következtében az árak

erőteljes növekedése, a külföldi munkavállalók támogatásának

csökkenése (2009-ben -9%); nehezedő hitelfelvétel;Horvátország makroökonómiai és versenyképességi mutatói negatív irányt vesznek;

A nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság

hatásai

Horvátország fő makrogazdasági mutatói

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

reál GDP % - 0.9 2,9 4,4 5,6 5,3 4,3 4,3 4,8 5,6 2,4 - 6,9 - 2,3 0.0 -2 ,0

infláció % 4,0 4,6 3,8 1,7 1,8 2,1 3,3 3,2 2,9 6,1 2,4 1,1 2,3 3,4

államháztartásegyenlege GDP%

-7,1 - 7,5 - 6,8 - 4,9 - 6,2 - 4,8 - 4,0 - 3,0 - 2,3 - 3,3 - 4,6 - 5,4 - 5,5 - 4,0

folyó fizetési mérleg GDP %

-7,7 - 2,8 -3 ,7 - 8,6 - 7,2 - 5,0 - 6,3 - 7,9 - 8,6 - 9,3 -5 ,1 - 1,1 - 0,9 0,1

munkanélküliségi ráta %

13,6 16,1 15,8 14,8 14,3 13,8 12,7 11,2 9,6 8,4 9,1 11,8 13,5 15,8

GDP növekedés 2008-2013

Prociklikus fiskális politika

2008-ig gazdasági expanzió és gazdaságélénkítés, miközben az állami kiadások növekedtek az adók pedig csökkentek, recesszió idején fiskális megszorítások,.

Tovább növekedett a költségvetési hiány és ennek következtében az állam eladósodása, 2008 (30%) és 2013 között megduplázódott és elérte a GDP 66,8%-át.

Államháztartási hiány

Átlagosan GDP 6%-a.Válságmenedzsment: Államháztartás nagy rendszereinek reformja; (egészségügy - GDP 7,7% nyugdíjrendszer – GDP 11,5%) Jóléti rendszer átalakítása, szociális kiadások csökkentése; Közszolgálati rendszerek szerkezeti átalakítása, részben liberalizációja; Állami garanciák és támogatások csökkentése a közszolgáltatásokban, közlekedési ágazatokban;

0

10

20

30

40

50

60

70

19.823.7

29.435.1 36.5

41.6

10.1

12.9

15.4

16.719.3

24.1

%

Külső és belső államadósság (2008-2013)

2008 2009 2010 2011 2012 2013

külső

belső

Túlzottdeficit-eljárás

2014. január 28.mind a költségvetés hiánya (GPD 3%-a)mind az államadósság – (GDP 60%-a)tartósan átlépi a stabilitási és növekedési paktumban lefektetett értéket.2016 végére eredmény

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

20

8.4

9,1

11,8

13,6

15,8

17,6

Munkanélküliség (2008-2013)%

2008 2009 2010 2011 2012 2013

Horvátország népessége korosztályonként (1990-2050) ezer fő

Szegénység

Válság előtt: 10% alatti, 3 éve munkanélküli, szakképzetlen munkaerőVálság: növekvő szám, aktív munkaképes lakosság, képzettebbek, sok fiatal, oka: tartós munkanélküliség, reál bérek csökkenése,

2009 2010 2011 2012 2013

szegénységi ráta 2,9 3,2 2,8 3,0 3,6

GINI mutató 23,9 23,0 22,1 22,6 22,9

0

1

2

3

4

5

6

7

6.1

2.4

1.1

2.3

3.4

2.2

Infláció (2009-2013)%

2008 2009 2010 2011 2012 2013

2013-14 2012-13 különbsé

g

Montenegró 67 72 5

Macedónia 73 80 7

Horvátország 75 81 6

BiH 87 88 1

Albánia 95 89 -6

Szerbia 101 95 -6

Horvátország és a Nyugat-Balkán államai a versenyképességi rangsorban 2013-

14-ben és 2012-13-ban

Horvátország versenyképessége a Nyugat-Balkán államaival

összehasonlítva 2005-20132005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

0

20

40

60

80

100

120

MontenegróMacedóniaHorvátországBiHAlbániaSzerbia

1 1-2átmenet

2 32-3átmenet

Horvátország fejlettségi szintje (WEF)

tényezővezérelt

hatékonyságvezérelt

innovációvezérelt

intézményekinfrastruktúra

makroökonómiai környezet

egészségügy, alapfokú oktatás

felsőoktatás, szakképzés

árupiaci hatékonyságmunkaerőpiaci hatékonyság

pénz és tőkepiacok fejlettsége

technológiai háttér

piacméret

üzleti, gazdasági kompexitás

innováció

0

5

10

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Lőrinczné dr. Bencze Editlbedit@kodolanyi.hu