A MODERNITÁS TÉRBELI ARCHITEKTÚRÁJABerger Viktor

A TÉRBELI FORDULAT

• 1980-as évek végétől (többek között Edward Soja, David Harvey művei nyomán)

• Transz-, interdiszciplináris térparadigma igényével lépett fel.

• Igény a perspektívaváltásra: tér kategóriájának nagyobb figyelmet kell szentelni.

A TÉRBELI FORDULAT SOJA SZERINT

• Vom „Zeitgeist” zum „Raumgeist”. New Twists on the Spatial Turn (2008)

• Térbeli fordulat mint a 20. század talán legjelentősebb intellektuális fejleménye.

• Nyugati civilizáció és tudományosság a 19. századtól: térfeledés (idő kategóriája kerül uralomra mindenhol)

• ugyanolyan fontos idő és tér, de mivel eddig az időt privilegizálták, egyelőre a teret kell az előtérbe helyezni, hogy helyrejöjjön az egyensúly

A TÉRBELI FORDULAT SOJA SZERINT

A térbeli fordulat mint „paradigma”:– A társadalmilag létrehozott térre fókuszál (nem a fizika

elméleti terére, nem természeti térre stb.)– A (társadalmi) tér társadalmi termelése (Lefebvre)– Nincsenek nem térbeli társadalmi viszonyok– Társadalmi-térbeli dialektika:• A társadalmi folyamatok térbeli formákat alakítanak

ki, hatással vannak a térre.• A térbeli folyamatok/térbeliség maga is strukturálja

a társadalmi viszonyokat.

PROBLÉMÁK

a) Interdiszciplináris tudomány kíván lenni, de valójában a földrajztudományra és a szociológiára van szabva.

b) Nincs a tér vizsgálatának egységes módja, következésképpen egységes térparadigma sem lehetséges

c) Mást és mást jelent a tér fogalma a különböző tudományokban (városi tér, társadalmi tér, műalkotások tere)

MIT LEHET TENNI?• A szociológia és a geográfia számára, ha a térrel kíván

foglalkozni, megfelelő az a térfogalom, amit Soja kínál (társadalmilag termelt tér).

• A többi tudományra viszont nem kellene megpróbálni ráerőltetni ugyanezt, bontakoztassák ki a saját térfogalmukat.

• Így viszont a térbeli fordulat címkéje válik feleslegessé.• Szociológia: társadalmiság és térbeliség dialektikáját érdemes

vizsgálni, nem szükséges egy sok diszciplínára kiterjesztendő átfogó paradigmává stilizálni ezt a szemléletmódot.

• Érdemesebb ezt a szemléletmódot társadalmi elemzések számára kamatoztatni.

MODERNITÁS ÉS TÉRBELISÉG

• A modernség térbeli alakzatainak vizsgálata népszerű téma a társadalomtudósok körében

• Változatos elgondolások.• A kifejtés menete:– Néhány jelentős és nagy hatást kiváltó koncepció

ismertetése.– Majd annak a kérdésnek a tárgyalása, hogy a

változatosság ellenére lehetséges-e létrehozni belőlük egy értelmes szintézist?

MODERNITÁS ÉS TÉRBELISÉG

• Michel Foucault:– A modernitás térszervezési eljárásai a hatalom és a

fegyelmezés kontextusában értelmezhetők.– fegyelmező terek kialakítása– prototípusa: Jeremy Bentham Panopticon-tervezete

(tökéletes felügyelet)

• a modernitás sajátos fegyelmező terekkel jellemezhető: börtön, iskola, pszichiátria (folyamatos individualizáló felügyeletgyakorlás)

• e térbeli szervezési elvek csupán egy szélesebb diszciplinarizálódási folyamat elemei voltak: apró fegyelmezési technikák elszaporodása az egész társadalomban

MICHEL DE CERTEAU

• A cselekvés művészete (1981)• Nagyvárosi tér mint fegyelmező/felügyeleti tér.– Panoptikusság: átlátható, szabályos struktúrára

törekvés a várostervezés során– Ideális az emberek felügyelete és igazgatása

szempontjából.

• A városi tér felhasználói nem pusztán elszenvedői a felügyeletnek– Aktivitás– Kreativitás, önkényes jelentésalkotás

HENRI LEFEBVRE

• The Production of Space (1974)• A tér nem valami adott, valóban létező dolog.• A teret létrehozzunk, társadalmilag termeljük, és

fordítva: a tér az a médium, amely strukturálja a társadalmi viszonyokat.

• Minden társadalom saját térbeliséggel rendelkezik.• Ily módon ragadható meg a történelmi változás.

HENRI LEFEBVRE

• A koraújkortól a 19. századig tartó formáció tere a perspektivikus tér volt– Egy koherens egészet képezett a város, amely

megengedte az embereknek, hogy éljenek benne, megértsék és termeljék a várost

– (összhangban volt a tér társadalmi termelésének 3 momentuma: a tér anyagi termelése, a térre vonatkozó tudás termelése és a jelentéstermelés, azaz ahogyan megélték a teret).

HENRI LEFEBVREA 20. században megváltozik a helyzet:• A kifejlett kapitalista társadalom tere az absztrakt tér, mely

egyszerre homogén és fragmentált– Homogén, mert a tér áruvá vált, betagozódott az áruforgalomba

(minden ekvivalens, minden cserélhető)– Fragmentált, mert telkek és parcellák alkotják

• Ez a homogén és fragmentált tér ugyanakkor globálissá is vált.• Összességében: racionális térkoncepciók alapján termelik a

társadalmi teret, de közben kiürülnek a tér megélésének, a jelentéstermelésnek a lehetőségei.

• Ezt a teret úgy szervezik meg, hogy a használói passzivitásra legyenek ítélve (programozott mindennapiság)

POSZTMODERN SZERZŐK

• Deterritorializáció tézise:– A térbeli kötöttségektől való eloldódás a 20. század

második felében– Úgy tűnik, mintha megszűnne a távolság jelentősége– A telekommunikáció, a közlekedés, az információátvitel

fejlődése összepréselte a világot– Paul Virilio: a nagy sebesség felemészti a teret: a tér

átadja a helyét az időnek

POSZTMODERN SZERZŐK• David Harvey:

– The Condition of Postmodernity (1989)– A kommunikáció függetleníteni tudta magát a távolságtól, szállítási

eszközök tökéletesedése: Térbeli akadályok leomlása– A kapitalizmus globálissá válik, létrejön a „globális falu”– Hasonló kettősség, mint Lefebvre-nél:

• Létrejön a termelés térbeli szétszórtsága, amit az azonnali kommunikáció tesz lehetővé

• Mégsem esik szét, hiszen a világ össze lett „préselve”

– Paradoxon: ahogy csökken a földrajzi akadályok jelentősége, úgy válik a tőke egyre érzékenyebbé a helyi különbségek iránt

– Ez versenyt indít be az egyes helyek részéről, hogy vonzóvá tegyék önmagukat mások rovására a tőke számára.

– Kapitalizmus: terek termelésének és rombolásának állandó folyamata

Manuel Castells• Space of flows• A posztmodern információs társadalmat különféle

áramlások uralják: információk, képzetek, tőke, áruk globális áramlása

• Át kell alakítanunk a térről alkotott elképzelésünket:– A hálózatokra és a kölcsönhatásokra kell koncentrálni, ezek

határozzák meg a helyeken keresztül folyó áramlást– Másrészt az áramlások tere helyeken alapszik, ezek az elosztási

központjaik (míg mások, amelyek kiszorulnak az áramlásból, periférikussá válnak)

– Új életstílusok alakulnak ki az áramlások környékén

KÜLÖNBSÉGEK

• Más korszakokra.• Egyesek kiemelik a racionális térkoncepciók

fontosságát (Lefebvre, de Certeau, Foucault)• Mások mintha a tér eltűnéséről szólnának: mintha

már nem is létezne tér

SZINTÉZIS LEHETŐSÉGE?

Martina Löw • Raumsoziologie (2001)• Relacionális térfogalomra van szükség:– tér mint tartály helyett tér mint asszociáció– Az egymással kölcsönhatásban lévő emberek és dolgok

összessége– Nem szükségszerűen egyenlő a területtel vagy hellyel

(egy helyen akár több tér is)

• A divergáló elgondolások összeköthetők.