A líra átalakulása a 19. század második felében

Előzmény

• Romantika (18. sz. vége, 19. sz. eleje)• Realizmus ( 19. század első harmada)• Színtér:

– Franciaország– Oroszország

• Műfajok:– Többszólamú regény– Drámaiatlan dráma– Analitikus dráma

19. század második fele / modernizmus

• Háttér:– Ipari forradalom második hulláma– Gépiesített munka (egyhangúság)– Polgári társadalom

↓

A kor jellemzői• Szenvtelenség, illúzióvesztés• Pesszimizmus• Tagadták a művészet társadalmi szerepét – a világ nem Tagadták a művészet társadalmi szerepét – a világ nem

„mutatható be” hitelesen„mutatható be” hitelesen• Keserű, ellenséges szembefordulás társadalommal, Keserű, ellenséges szembefordulás társadalommal,

közélettel, politikávalközélettel, politikával• Az írók magukra maradtak: magányosak, elszigeteltekAz írók magukra maradtak: magányosak, elszigeteltek• Egyetlen érték: művészetEgyetlen érték: művészet• Vissza kell vonulni a „tiszta művészet” elefántcsont-Vissza kell vonulni a „tiszta művészet” elefántcsont-

tornyába: művészet a művészetért: L’art pour l’arttornyába: művészet a művészetért: L’art pour l’art

• FORMAI TÖKÉLETESSÉGFORMAI TÖKÉLETESSÉG

Líra

• témája: „lelki táj” (nem a tárgyról szól, tárgyát kívánja megszólítani)

• cél: lényeg megragadása, felszínre hozatala

• a versek titokzatossá, sejtelmessé váltak, a versek titokzatossá, sejtelmessé váltak, sugalmazó szerep → megértés bonyolultsugalmazó szerep → megértés bonyolult

• az érzelmekre, képzeletre hatnakaz érzelmekre, képzeletre hatnak

• metaforikus, jelképes nyelvi kifejezésmódmetaforikus, jelképes nyelvi kifejezésmód

• Stabilitás helyett → változás (akár meghökkentés is)

Líra

Szakaszai

• 1910-es évekig: KLASSZIKUS MODERNSÉG 1910-es évekig: KLASSZIKUS MODERNSÉG (naturalizmus, szimbolizmus, (naturalizmus, szimbolizmus, impresszionizmus, szecesszió)impresszionizmus, szecesszió)

• 1920-30-as évek – 1960-70-es évek: KÉSŐ 1920-30-as évek – 1960-70-es évek: KÉSŐ MODERNSÉGMODERNSÉG

• 1960-70-es évektől: POSZTMODERN1960-70-es évektől: POSZTMODERN

Claude Monet: Impresszió, a felkelő nap

Impresszionizmus

• szakít az akademizmus formai merevségével, kimódolt kompozíciójával, természetellenes színvilágával

• pillanat megragadása

• gyors ecsetkezelés, a kontúrok elmosása, a szabadtérben történő festészet

• Monet, Manet, Renoir, Pissarro, Degas

Gauguin: Tahiti nők

Posztimpresszionizmus

• szakít a természetelvű festészettel,

• bölcseleti tartalommal gazdagítja a piktúrát

• Van Gogh, Cezanne, Gauguin

• Irodalomban:– állóképszerűség– nominalitás– pillanat megragadása

Naturalizmus

• irodalmi, képzőművészeti és színházi irányzat

• valósághű, aprólékos részletekre kiterjedő ábrázolás

• bemutatja a szokványosnak, hétköznap-inak nem mondható, riasztó, taszító elemeket

• Próza• Maupassant, Bródy Sándor, Móricz Zs.

Szimbolizmus

• görög szün + ballo = együttlátni szóból

• törekvése, hogy a jelenségek mögött meghúzódó lényeget jelképek segítségével érzékeltesse

• a jelkép egyértelműen föl nem fejthető, inkább jelentéseket, képzeteket sugall

• Rimbaud, Verlaine, Mallarmé, Baudelaire

L’art pour l’art = művészet a művészetért

• a világ haszonelvű → a költő nem lehet vátesz, próféta; nem állhat helyt a polgári világért, csak önmagáért

• a művészet öncélúságát vallja, a létét önnön szépsége indokolja,

• nem kell semmilyen társadalmi, politikai, vallási, erkölcsi vagy gazdasági célt szolgálnia, az igazi művész feladata az örök szépség ábrázolása

• Mallarmé, Csók István, Renoir

Kund Abigél ledöbben (Tetemrehívás)

Historizmus

• elmúlt korok emlékének felidézése

• történelmi, mitológiai témák (festészet)

• Munkácsy Mihály, Zichy Mihály

Gaudí

Sagrada FamíliaGüell park

Szecesszió

• latin ‘kivonulni’ szóból• háttere: polgári lét unalmából,

egyhangúságából való elvágyódás• erős díszítettség, a növényi és állati

ornamentika*, a keleti és folklórelemek használata, a motívumok indázó gyűrűzése, az erőteljes színek (arany, vörös, méregzöld, fekete)

• építészet, iparművészet

*díszítőművészet