Embed Size (px)
Citation preview
A kulturális turizmusjellemzői a hazai történelmi városokban
Az előadás felépítése
� Vonzerőfejlesztés, fogadóképesség
� Térségi turizmusirányítás� MarketingkommunikációJAVASLATOK
Veszprémi esettanulmány
A hazai történelmi városok
A kulturális turizmus Európában
A kutatás módszertana
Másodlagos� Szakirodalom� Statisztikai adatok,
térinformatikai adatbázisok feldolgozása
� Turisztikai termékkel, országimázzsalkapcsolatos kutatások
� Releváns ágazati és területi politikák, koncepciók
Elsődleges� KvalitatívMélyinterjúFókuszcsoportos
megkérdezés� KvantitatívOmnibusz kutatásokTelefonos kérdőíves
felmérésKérdőíves megkérdezések
Alapvető fogalmak
� A kulturális turizmus fogalma
� A turistaváros funkcionális terei
� Történelmi városok Magyarországon
� Ismertség és imázs – a „hely szelleme”
A kulturális turizmus fogalma
A turistaváros funkcionális területei
Történelmi városok Magyarországon
� Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Debrecen, Eger, Esztergom, Gödöllő, Győr, Gyula, Kalocsa, Kaposvár, Kecskemét, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Miskolc, Mohács, Mór, Mosonmagyaróvár, Pápa, Pécs, Sárospatak, Sárvár, Siklós, Sopron, Sümeg, Szarvas, Szécsény, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szigetvár, Szombathely, Tapolca, Tata, Tokaj, Vác, Vasvár, Veszprém, Visegrád, Zirc
Imázs: szín, ember, kiváltott érzések
Eredmények I.
A kulturális turizmus európai kitekintésben
A kulturális turizmus európai vizsgálata
� A kulturális turizmus tipikusan mint másodlagos motiváció jelenik meg.
� A kulturális kínálat hely-specifikus (városok). � Éleződő verseny: a kínálat gyorsabban nő, mint
a kereslet.� Kiemelt szerep: megközelíthetőség, imázs, a
„hely szelleme”, az átélhető élmény, a történet.� A szegmentáció felértékelődik.� Információ = internet és ajánlás.
A történelmi városok kínálatának jellemzői – európai kitekintésben
Visszatetsződolgok
Zsúfoltság és biztonság
Tourinform
Különleges élményNyilvános illemhelyÜzletek
A város ajánlásaTájékozódásKonkrét látnivalók
Általános elégedettség
ParkolásÉtkezés
A hely szellemeParkok és utakSzállás
ÉLMÉNYINFRASTRUKTÚRATURIZMUS
Középtávra prognosztizálhatótendenciák
� Populáris szórakozás elemei a kulturális termékekben� Szabadidő-ipar: fenntarthatóság, versenyképesség� Élmény, minőség, ár-érték arány� Tanulás és szórakozás kombinációja� Globalizáció és lokalizáció� Kulturális kompetencia, gazdasági eszközök,
diszkrecionális jövedelem térbeli eloszlása� Speciális igények és motivációk� A kulturális javak fogyasztásának növekedése – divat,
társadalmi státusz, szimbolikus fogyasztás
A kultúra fogalma folyamatosan tágul – tömegfogyasztás / elit kultúra
Eredmények II.
A kulturális turizmus Magyarországon
A hazai történelmi városok turisztikai jelentősége, kulturális turizmussal kapcsolatos elképzelései
A kulturális turizmus Magyarországon
� Budapest� Világörökség
helyszínek� Történelmi
(kis)városok� Kiemelt fesztivál- és
konferencia helyszínek
� Kulturális látványosságok
Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia
Térségi fejlesztési stratégiák
Magyar Kulturális Stratégia
A történelmi városok lehatárolási lehetőségei - Veszprém versenytársai
107
145
237
308
326
364
541
637
650
717
0 100 200 300 400 500 600 700 800
említések száma
Pápa
Szombathely
Győr
Székesfehérvár
Veszprém
Kőszeg
Sopron
Esztergom
Visegrád
Eger
N=975
A történelmi városok lehatárolási lehetőségei – vonzerő alapján
A hazai történelmi városok turisztikai jelentősége:
Szokott Ön belföldön utazni kifejezetten városlátogatás,kulturális rendezvényeken való részvétel céljából?
46 54
14 86
29 71
38 62
55 45
70 30
30 70
47 53
63 37
37 63
48 52
54 46
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
Jövedelmi helyzet
Átlagosan
nincs 8 általánosa
8 általános
szakmunkásképző
érettségi
felsőfokú
átlag alatti
átlagos
átlag feletti
község
város
nagyváros
Iskolai végzettség
részt vett nem vett részt
Település típusa
A hazai történelmi városok turisztikai jelentősége
A rendezvényeken, fesztiválokon való részvételre jellemzői:
� népszerű úti célnak számítanak� kifejezetten e célból általában a lakóhelyhez
viszonylag közeli programokra utaznak el, � ott csak néhány órát, esetleg egy napot töltenek, � sok esetben a nyaralás, utazás során keresnek fel
egy-egy helyszínt, vagy ha útba esik megállnak egy rövid ideig,
� több napra kifejezetten e célból kevesen kelnek útra,� a többség évente egy-egy helyszínt keres fel.
Demográfiai és foglalkoztatottsági jellemzők
2%42%Veszprém
3%39%Pécs
5%33%Sopron
4%40%Eger
(szolgáltató szektor/szállás-vendéglátás)
A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma 1990-2005
A kereskedelmi szálláshelyek megoszlása
Eredmények III.
A veszprémi esettanulmány és a belőle levonhatókövetkeztetések, javaslatok
Legutolsó veszprémi látogatása során mennyi időt töltött a városban?
9 33 34 15 9
18 12 40 12 18
14 34 31 14 7
8 34 33 16 9
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
magán célból
magán és üzleti célból egyaránt
üzleti célból
átlag
1-2 órát fél napot egy napot két napot három vagy annál több napot
Veszprémi utazás megítélése összességében (Átlag: 4,41)
0 0 2
54
44
0
10
20
30
40
50
60
%
egyáltalán nemelégedett
inkább nem elégedett elégedett is meg nemis
inkább elégedett teljesen elégedett
osztályzat
Két legnépszerűbb vonzerőszegmentálása
�41-50 éves korosztály,�felsőfokúvégzettségűek,�egyedül élők
�18-24 éves korosztály,�31-40 éves korosztály,�szakmunkások,�3 fős háztartások,�átlag alatti jövedelműek
51%Állatkert
�25-30 éves korosztály,�szakmunkások,�férfiak,�átlag alatti jövedelműek
�41-50 éves korosztály,�egyedül élők,�átlagos jövedelműek
54%Vár
Kevésbé kedveltKülönösen kedveltNevezetes-
ségetfelkeresők aránya
Nevezetes-ség
Kulturális rendezvények ismertsége
3 4 93
4 8 88
5 10 85
9 13 78
10 17 73
14 17 69
13 26 61
17 28 55
21 34 45
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
Veszprémi Ünnepi Játékok
Veszprémi Nyári Fesztivál
Veszprém Rallye
Gizella Napok
Utcazene Fesztivál
A Tánc Fesztiválja
Virágos Veszprém díjkiosztó és gála
Vivace Nemzetközi Kórusfesztivál
Kabóciádé
spontán említés rákérdezésre említés nem hallott róla
KülönbségHasonlóságEmlíté-sek
száma
Verseny-társ
�nagyság (2), �ismertség (2), �vonzóbb úti cél (2), �intenzívebb fejlődés (2)
�történelmi város, történelmi múlt (17),� sok történelmi nevezetesség, sok műemlék (15), �sok látnivaló (8), �történelmi belváros hangulata (7), �csodálatos természeti adottságok(7)
51Pécs
�Budapesthez közelsége (9), �koronázási város (5), �gazdasági fejlettség (3)
�sok történelmi nevezetesség, sok műemlék (15), �történelmi város, történelmi múlt (13), �egyházi múlt, egyházi kötödés (8), �sok látnivaló (7), �a két város közelség (7)
50Székes-fehérvár
�híresebb (3), �sok jó borpince (3), �strand léte (2), �borvidék (2)
�vár (25), �történelmi város, történelmi múlt (14), �sok történelmi nevezetesség, sok
műemlék (10),�sok látnivaló (7)
59Eger
SWOT analízis
� ErősségekVeszprémi várnegyedÁllatkertFesztiválok, rendezvényekEgyetemi város, sok fiatalKedvező fekvés (Bakony,
Balaton)Kisvárosi jellegTörténelmi múlt, gazdag
kulturális örökség
� GyengeségekVároshoz kapcsolódó
propaganda hiányaVároson belüli közlekedés,
parkolásKevés szórakozási lehetőség,
hétvégi programok hiányaA „hely szelleme” kiaknázatlanFürdők, termálvíz hiányaVendéglátóhelyek hétvégi
nyitva tartásaTérségi kapcsolatok
Javaslatok a városközpontú kulturális turizmus fejlesztésére
� Vonzerőfejlesztés, fogadóképesség fejlesztése
� Szervezeti struktúra: térségi szintűturizmusirányítási rendszer kiépítése (TDM)
� Marketingkommunikációs stratégia és eszközrendszer
Térségi projektek:közlekedés, megközelíthetőség, szálláshely
Turisztikai fogadóképesség: látogatóközpont,
információs rendszer,
Történelmi városmag:
közösségi terek, funkcióváltás
Termékfejlesztés és szegmentáció:
aktív turizmus,fiatalok
Együttműködés, partnerség:tematikus utak,
hálózatok, marketing
1. Vonzerőfejlesztés
Veszprém mint multifunkcionális turistaváros térbeli lehatárolása
A kereskedelmi szálláshely-fejlesztés nagyságrendje és területei a Balaton-régióban 2008-2012 között
2. Térségi szintű turizmusirányítási rendszer kiépítése
3. Marketingkommunikáció
� Legfontosabb feladat: elérni, hogy a Balaton és a Bakonyvonatkozásában tényleges turisztikai központtá nője ki
magát.
� „Veszprém több mint félnap” üzenet.
� Célcsoportok szegmentálása – sokszínű Veszprém –elsődleges kutatások alapján.
� Új turisztikai attrakciók, a környező településekkel közös programcsomagok kiajánlása.
� Internet alapú marketing erősítése, monitoring.
Pályázati források és támogatott fejlesztési irányok
2007-2013 között 300 milliárd Ft uniós fejlesztési forrás a turizmusban (ROP), 400 projekt
Az ágazat súlya az ÚMFT alapján: 4,6%
Preferált területek:� Új vonzerők fejlesztése: világörökség
helyszínek, történelmi és kulturális helyszínek� Szálláshelyek fejlesztése� TDM szervezetek létrehozása
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Lőrincz KatalinTourinform Veszprémwww.veszpreminfo.hu
