A hatástól az értésig (prezentáció)

8/13/2019 A hatstl az rtsig (prezentci)

1/41

Oktatskutat s Fejleszt Intzet

Lszl Mikls

A hatstl az rtsig

2013.


2/41

Oktatskutat s Fejleszt IntzetA kutatssorozatrl

1998 ta hetedik kutats: tindzserek s a mdiakapcsolata

2013 kiemelt tma: kzssgi oldalak

dik, tanri ill. szli interjk

2000 fs survey dikok ktalmintjn

adatbzisokmsodelemzse

fkuszcsoportok

MDSZERTAN

nemzetkzi kitekintstartalomelemzs


3/41


4/41


Konferencia Dobogk, 2000.

Fkuszpontok az eladsokban Tartalom, elssorban televzi

Kultivcis elmlet

Mdiahats s tmegkultra-kritika

Dominns paradigmk


5/41


Konferencia Balatonalmdi, 2005.

Fkuszpontok az eladsokban Tartalom, szmtgpes jtkok, Internet szekci

Korltozott hats, befogads vizsglatok megjelenseDominns paradigmk


6/41


A tvzs jellemzi A felntteknl kevesebb idt fordtanak tvzsre

Jellemz a httr-tvzs s a prhuzamos cselekvs

A televzi folyamatosan jelen van, termszetes kzeg

Kedveltek a kereskedelmi adk s a felntt msorok

Szli kontroll gyakorlatilag nincs

Hats kutatsparadigmja

Befogadsvizsglatok

Kommunikcistartalom

Inger, stimulus,

kontextusrl

levlasztott szveg, jel

Szveg, kpi narratva

(sajt kontextusban)

Kommunikcisfolyamat

Inger vlasz,

egyirny (szveg

nz), kld ltal

irnytott

Szveg nz

interakci, szveg

befogad kztti

jelents-alku

Kznsg Passzv, izollt Aktv, trsasKutats

mdszertanaKsrlet, survey Kvalitatv kutats


7/41


8/41


9/41


Szlk

A mdiartshez szksges kpessgek fejlesztse

Mdia Iskola

Az j Alma Mater: Pozitv pldk a mdiarts fejlesztsrl


10/41



Biztonsg egyre fontosabb tma

Eszkzelltottsg 100%-hoz kzeli

Posztmodern mdiakrnyezet megjelense,

Befogads vizsglatokDominns paradigmk

Fkuszpontok az eladsokban


11/41



Biztonsg

Okostelefonok

Posztmodern mdiakrnyezet megjelense,

Befogads vizsglatok, kznsgkutats

Fkuszpontok az eladsokban

Dominns paradigmk


12/41


EGYTT

SZLK

EGYEDL

TARTALOM

EGYTT/EGYEDL

KORTRS

KZSSGEK ,ISKOLA


13/41


sszegzs#1

(s)televzi

Neotelevzi

Ellentelevzi(Facebook)


14/41


sszegzs#2Hats

Befogads(inkbb passzv)

Hasznlati stratgik(inkbb aktv)


15/41

Oktatskutat s Fejleszt Intzet 2013


16/41



17/41


Tv-nzs

2009-ben mg ppen csak,de a tvnzs volt afavorita fiatalok krben,

2011-ben mregyrtelmen a netezsrefordtottak tbb idts eza tendencia tovbbersdtt 2013-ra.

Adatok forrsa:


18/41



19/41


Kedvenc tvadk -szegmentlva


20/41


Egyes csatornkhasznossgnak s

rdekessgnek megtlseTV2 s RTL Klub:Mindkt szempontblpozitvabb rtkelstadtak az ltalnos

iskolsok, mint akzpiskolsok.Tovbb minlalacsonyabban

iskolzottak a szlk,

illetve minl kisebbteleplsen laknak atindzserek, annlhasznosabbnak srdekesebbnek talljkezeket az adkat.


21/41



22/41


Az internetezs kezdete

Az ltalnosiskolsok 68%-a 10

ves kora eltt mrinternetezett, akzpiskolsoknakviszont csak 23%-a.

emlts, db emlts, %emlts,

relevns %

2 2 0 0

3 8 0 0

4 21 1 1

5 41 2 2

6 114 5 7

7 172 7 10

8 225 10 13

9 179 8 10

10 399 17 2311 162 7 9

12 206 9 12

13 119 5 7

14 52 2 3

15 27 1 2

16 5 0 0

17 1 0 0

nem tudja, nem emlkszik 598 26 -Total 2331 100 100

Hny vesen hasznltad elszr az internetet?


23/41


Internetes tevkenysgekszrfls, szrakozs


24/41



25/41


Mobilkszlkek

A fiatalok 75%-a 8 s12 ves kora kzttkapta meg elsmobiltelefonjt.

tlagosan legalbb anegyedikmobilkszlkket

hasznljk.

Tz kszlkbl htokostelefon.

Hozzvetlegesentzbl hat telefonkrtys (nemelfizetses)s kzel

minden msodikesetben atarifacsomagbanbenne foglaltatik azinternet hozzfrsis.

emlts, db emlts, %

3 8 0,3

4 6 0,35 29 1

6 101 4

7 165 7

8 298 13

9 287 13

10 566 25

11 252 11

12 310 14

13 135 6

14 101 4

15 31 1

16 3 0,1

17 2 0,1

Total 2294 100

Hny ves voltl, amikor megkaptad az

els mobiltelefonodat?

emlts, db emlts, %

1 139 6

2 331 14

3 573 25

4 425 19

5 355 16

6 192 8

7 103 5

8 48 2

9 vagy tbb 131 6Total 2297 100

Hnyadik az a mobiltelefonod, amit mosthasznlsz?

A 8-14 v kzttigyerekek 59%-a

rendelkezik sajt

mobiltelefonnal, ezaz arny vltozatlan2008-hoz kpest. Azidsebb, 12-14 vesgyerekek krben apenetrci 75%-os,

valamint aztlagosnlmagasabb, 65%-os

Budapesten. A

kszlkek 11%-aokostelefon, 20%-a

egyszeralaptelefon, amelynem kpesmultimdia tartalmaklejtszsra vagyfnykpezsre.

(Forrs: Ipsos)

74% bilt l f j


26/41


74% mobiltelefonjnkeresztl (is) hasznlja a

kzssgi oldalakat.


27/41lmnytrsadalom a Facebook-galaxisban


28/41


A vilg az a hely, ahol a dolognem az, ahogy van, hanem

ahogy hat. A vilgban az embertnem valdi lete, hanemsznszi teljestmnye szerinttlik meg.

Hamvas Bla: Patmosz


29/41

Oktatskutat s Fejleszt IntzetFacebook-hasznlk

Magyarorszgon

A 13-17 ves magyar Facebook-felhasznlk 2/3-a mobileszkzrl (vagymobileszkzrl is) szokta hasznlni az oldalt.


30/41


31/41


Ljkolslnyok: hressgek, mrkk;

fik: politikusok, prtok


32/41

Oktatskutat s Fejleszt IntzetPosztols/kvets


33/41


A Facebook sztrok szmra ugyanannyira fontos,vagy mg fontosabb is, hogy magukrl informcikatosszanak meg, mint az, hogy msok bejegyzseitnzegessk, vagy ljkoljk. k magukrl minimum hetente

tbb alkalommal tltenek fel kpet/videt s vltoztatjkmeg vagy frisstik llapotukat/sttuszukat.

Az rdekldkposztolnak ugyan magukrl, devalamivel jobban dominl kzssgi oldal aktivitsukban

msok kvetse.A csodlkalig-alig osztanak meg magukrl informcitezeken az oldalakon, ket a kvncsisg hajtja msoklete, gondolatai, foti irnt legalbb hetente nhnyszor

nzegetik s ljkoljkmsok bejegyzsei.


34/41

Oktatskutat s Fejleszt IntzetFacebook sztrok s

csodlik

A Facebook sztrok jellemzen offline s online isaktvak (nem csak a kzssgi oldalakon).

A Facebook sztrok pldakpei gyakran

mdiaszereplk. A csodlk a hs-vr emberekreszavaznak, az tlagosnl gyakrabban tartjkkvetend szemlynek ismerseiket.

A Facebook sztroknak kevsb fontosak a

bartaik. Jellemzbb rjuk, hogy a reklmok hatsaalatt llnak.

A Facebook sztrok fele elkpzelhetnek tartja,hogy rkre klfldre kltzzn.


35/41


A szp let projektjea bizonytalansg s kibrndulsproblematikus kvetkezmnyeivelegytt olyan dinamikus motivcisegyttess ll ssze, amelybl

j kollektv struktrk

kpzdnek.

Gerhard Schu lze


36/41



37/41



38/41


Mennyire hiszed el az albbiaktl

szrmaz hreket, informcikat:

szinte

sose

hiszem el

tbbnyire

nem

hiszem el

tbbnyire

elhiszem

szinte

mindig

elhiszem

szinte

sose

hiszem el

tbbnyire

nem

hiszem el

tbbnyire

elhiszem

szinte

mindig

elhiszem

amit a szleimtl hallok 2 2 36 61 2 4 37 58

amelyeket az iskolai oktats sorn atanraimtl hallok

3 5 57 36 3 10 59 29

amit a Wikipedin olvasok 6 13 48 33 7 13 45 36

amit a kzszolglati televzikban hallok

(pl. Magyar Televzi, Magyar Rdi) 7 17 49 26 11 17 48 24

amit a kzszolglati rdikban hallok (pl.

mr1 Kossuth Rdi, mr2 Petfi Rdi) 9 19 48 24 12 17 51 21

amit a bartaimtl hallok 2 11 72 15 3 16 64 18

amit a kereskedelmi rdikban hallok 13 25 49 13 14 25 46 16

amit a kereskedelmi TV-kben (pl. TV2,RTL Klub) ltok

16 27 46 11 12 28 42 18

amit az interneten olvasok (ltok, hallok)

ltalban 6 39 50 6 9 38 46 8

amit az ismerseim megosztanak a

Facebook-on (vagy ms hasonl

oldalakon)

12 44 40 5 13 46 35 6

amit a reklmokban hallok 46 36 15 3 40 37 18 5

Mennyire hiszed el az albbiaktl szrmaz hreket, informcikat, annak fggvnyben, hogy tanultak-e mr valamilyen

tanrn a tartalmak hitelessgrl: (%)

tanultak rla nem tanultak rla


39/41


szinte mindig

elhiszem

tbbnyire

elhiszem

tbbnyire nem

hiszem el

szinte sose

hiszem el

2009 33 49 12 6

2011 35 49 9 6

2013* 30 58 9 3

2013: Mennyire hiszed el az albbiaktl szrmaz hreket,

informcikat?/ 2009,2011: Mennyire hiszed el azokat a dolgokat,

amiket

amelyeket az iskolai oktats sorn a tanraimtl hallok/amit a tanraid

mondanak


40/41


szinte sose

hiszem el

tbbnyire nemhiszem el

tbbnyireelhiszem

szinte mindig

elhiszem

tanultak rla 2 8 59 31nem tanultak rla 5 16 50 29

Mennyire hiszi el azokat a hreket, informcikat, amelyeket az iskolai oktats sorn atanraitl hall annak fggvnyben, hogy tanultak-e mr valamilyen tanrn az

internetrl s a mdirl ltalban?

Azok a dikok, akik tanultak mr a mdirl s/vagy az internetrl aziskolban jobban hisznek oktatiknak, mint akik mg nem tanultak ilyentmkrl.Elgondolkodtat, hogy ennek mi az oka?Azrt mert a tanrok ilyen dolgokat mondanak (pl. a vals letben is jlhasznosthat) hitelesebb vlnak, vagy mert azok a tanrok tantanak ilyet,akik foglalkoznak a gyerekekkel, s ezltal nekik jobban hisznek


41/41


Documents

A hatástól az értésig (prezentáció)