A magyar külpolitika válságkezelő kísérletei a nagy gazdasági világválság

idején(1929-1933)

Dr. Vizi László Tamásfőiskolai tanár, oktatási rektorhelyettes

Győr, 2014. május 15.

Társadalmi konfliktusok-társadalmi jól-lét és biztonság

Versenyképesség és társadalmi fejlődés(TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)

A Bethlen-kormány külpolitikaiaktivitás 1927 után

Walko Lajos külügyminiszter a kiváló külkereskedelmi szakember és gazdasági diplomata

• Mielőtt a külügyminiszteri tárcát a Bethlen-kormányban átvette volna, a Pénzügyminisztérium államtitkára volt, majd 1922. június 16-tól több mint négy éven keresztül a kereskedelemügyi miniszteri posztot töltötte be. Mellette közben egy rövid ideig pénzügyminiszter is volt.

• A külügyi tárcát 1925. március 17-e

és 1930. december 9-e között vezette.

A külügyek élén gróf Károlyi Gyula követte,

aki miniszterelnökként

1931. augusztus végén Walko Lajost

kérte fel a magyar külügyek irányítására.

• Walko ezt a megbízatását

a Gömbös-kormány

1932. október 1-jei hivatalba lépéséig ellátta.

A külpolitikai nagyüzem• 1927. április 5. Róma: magyar-olasz barátsági, békéltető eljárási és

választott bírósági szerződés;

• 1927. december, Genf: tárgyalás Stresemann német külügyminiszterrel;

• 1928. április, Milánó: tárgyalás Mussolinival;

• 1928. október, Varsó: magyar-lengyel békéltető és választott bírósági egyezmény megkötése;

• 1929. június, Párizs.

• 1930. április, Róma: Mussolini-Bethlen találkozó;

• 1930. május, Athén: Magyarország és Görögország békéltető eljárási és választott bírósági szerződést köt;

• 1930. június, London: Bethlen londoni útja!!!

• 1930. július, Budapest: Bethlen és Schober osztrák kancellár találkozója.

• 1930. október, Ankara

• 1930. november, Berlin!!!!

• 1931. január, Bécs

A magyarországi gazdasági válság jellemzői• egyszerre jelentkezett a külpiacokra való erős ráutaltság,

• a nemzetközi konjunktúrától való szoros függés,

• a belső piac elégtelensége és gyengesége,

• a drasztikusan romló cserearányok,

• a szélesre nyíló agrárolló

• és az ország katasztrofális méretű eladósodása

Fontos!

• súlyos hitelválság és termelési-értékesítési válságról volt szó!

• Magyarországot is! felkészületlenül, de nem váratlanul érte.

Külpolitikai válasz:

• külföldi kölcsönök megszerzése, külpiacok megnyitása.

Párizs-London-Berlin• 1929. június 11-12. Bethlen párizsi látogatása.

„Nincs akadálya […] annak, hogy a két országot szívélyes kapcsolatok fűzzék egymáshoz, amelyek majd megnyitják a lehetőséget az előtt, hogy teljes egyetértésben lássanak hozzá az együttműködés munkájához, amelyre […] a világnak ebben a felében gazdasági, de főleg pénzügyi téren hivatottak.”

• 1930. június 15-18. Bethlen Londonban.

Bethlennek be kellett érnie egy jóval kisebb, az eredeti összeg kb. egyharmadát jelentő, mintegy 87 millió pengő értékű, egyévi lejáratra biztosított váltókölcsönnel. A megállapodást 1930. november 20-án Londonban írták alá a felek. Az összeget a Rothschild-bankcsoport, a Speyer, a National City és más, leginkább amerikai bankok biztosították.

• 1930. november 22-24. Bethlen Berlinben.

Vámkedvezmény nyújtása a magyar búzára és kukoricára. Állatállományra nem!!!

• 1931. márc. 21. német-osztrák vámunió terve és a

magyar válaszok.

Károlyi Gyula próbálkozásaiKülügyminiszter: 1930. dec. 9.- 1931. aug. 24.Miniszterelnök: 1931. aug. 24. – 1932. okt.1.

Károlyi francia orientációja

• 1931. tavasza: Párizs 500 millió frankos kölcsönt helyezett kilátásba. DE! el kell távolodni a német-osztrák vámuniótól!

• 1931. augusztus, Párizs: azonnali ötmillió fontos kölcsön Magyarországnak.

• 1931. szeptember 25. Budapest: magyar-francia kereskedelmi szerződés aláírása. (a Franciaországba szállítandó magyar búzának a teljes francia búzabehozatal 10 %-áig kedvezményes vámot biztosít.) A szerződés azonban 1931-ben még nem lépett életbe.

• Nagyhatalmi és közép-európai válságkezelési tervek és azok kudarcai.

(1932. március 2. Tardieu-terv meghirdetése)

• 1932. március 4. Budapest. Magyar-francia áruforgalmi egyezmény megkötése

• 1932. március 30. Budapest. Magyar-belga áruforgalmi egyezmény megkötése

• De vajon miért a francia orientáció???

És a német, osztrák lehetőségek

• 1932. augusztus 3. Magyar-német megállapodás a magyar búzafölösleg Németországban való eladására.

• 1932. augusztus 22. Bécs. Magyar-osztrák árucsere egyezmény megkötése.

• Károlyi Gyula próbálkozásai dicséretesek, de nem elegendők!

• 1932. szept. 3. Bethlen, mint a kormánypárt vezére, levélben szólítja fel Károlyit a lemondásra.

• 1932. szept. 21. Károlyi gyula benyújtja lemondását.

A külpiacok megszerzése Gömbös Gyula miniszterelnökségeidején 1932-1936

Gömbös piacszerzései és a magyar külpolitika• 1932. november. Gömbös római útja. Magyar-olasz-osztrák vámunió

tervének a felújítása, magyar-olasz kereskedelmi szerződés aláírása

• 1932. november 20-22. kereskedelmi tárgyalások Ausztriával (Dollfuss)

• 1932. december 10. Magyar-osztrák kereskedelmi szerződés megkötése Bécsben.

• 1932. december 22. Eredményesen lezárulnak a magyar-cseh kereskedelmi tárgyalások.

• 1933. március 6-18.Bethlen berlini magánútja!!

• 1933. június 17. Gömbös kétnapos látogatása Berlinben.

• 1933. július 22. Berlin: magyar-német kereskedelmi pótegyezmény. A német piacok megnyílnak a magyarországi búza, rozs, árpa és kukorica kivitele előtt.

• 1933. augusztus 1. Ankara: magyar-török kereskedelmi szerződés.

• 1933. augusztus 28. Magyar-osztrák kereskedelmi megállapodás.

• 1933. szept. 1. Magyar-olasz kereskedelmi megállapodás.

1934. február 6. Róma: magyar-szovjet

diplomáciai kapcsolatok felvétele.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Társadalmi konfliktusok-társadalmi jól-lét és biztonság

Versenyképesség és társadalmi fejlődés(TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)