A beszéd formai oldalának fejlesztését szolgáló gyakorlatok · Web viewgyakorlatok Az e csoportba tartozó gyakorlatok végzése a tanulóktól készségszintű tevékenységet

3. A beszéd formai oldalának fejlesztéseFazekasné Fenyvesi Margit – Papp Gabriella

Új utak az anyanyelvi fejlesztésben a tiszta beszéd és a helyesírás megalapozásáért

Bevezető

A beszédartikuláció és a helyesírás a beszédészlelés és a beszédmegértés műveletei közé tartozik. Mindkettő a hallási elemzésre épül, és mindkettő sikeres fejlesztésének függvénye a beszédhanghallás készségének szintje. A beszédhanghallás segítségével a beszédhangokat különböző hangkörnyezetben is észlelni tudjuk. Az elkülönítést a hangok tulajdonságai (komponensei) alapján tesszük meg. A beszédhangok különbözhetnek egymástól a képzés jellemzőiben: abban, hogy hol a képzés helye (pl. t-k), milyen a képzés módja (pl. r-l). Továbbá a hangszalagok rezgésének különbözőségében (zöngés – zöngétlen ejtés), az ejtés időtartamában (nagyon hosszú, hosszú, rövid, félrövid és nagyon rövid időtartam), és a hangkihallás folyamatában. Utóbbi egy akusztikus szeriális folyamat, aminek során egy szóban levő valamennyi hangot helyes sorrendben idézünk fel.

Az artikulációs folyamat szabályozásában a beszédhanghallás kontroll szerepet tölt be, így az anyanyelv képzési szabályai szerint képzett beszédhangok egyik feltételévé válik. A beszédhanghallás minősége befolyásolja a beszédhangok képzését, a beszédészlelés és megértés folyamatát, az olvasást és a helyesírást. A beszédhangok megkülönböztetésének sérülése egyik oka lehet bizonyos beszéd-rendellenességeknek (a beszéd alaki képzésének zavarainak), és akár a tiszta hangképzés ellenére az olvasás-helyesírás gyengeségeinek, illetve zavarainak.

A tanulásban akadályozott tanulók akusztikus percepciós bázisának zavartalan kialakulását, működését számos tényező akadályozhatja. A tanulásban akadályozott gyermekek többségének a beszédhanghallása jelentős fáziskésést mutat (Fazekasné és Józsa, 2009). Az otthoni szociokulturális környezet, a szülői nevelés a beszédhanghallás fejlődését is befolyásolja. A rendezetlen, elhanyagoló körülmények között élő, tanulásban akadályozott gyermekek beszédhanghalló készsége szignifikánsan elmarad társaikétól. (Fazekasné és Józsa, 2009). Mindez a tanulásban akadályozott gyermekek oktatásában és nevelésében a prevenció fontosságára hívja fel a figyelmet. Az időben kezdett és hatékonyan végzett beszédhanghallást fejlesztő gyakorlatokkal a beszédartikuláció és a helyesírás javulása várható.

Beszédhiba és tanulási akadályozottság

A tiszta beszéd, az anyanyelv ejtési szabályai szerinti hangképzés megtanulása az átlagosan fejlődő gyermekek többségénél öt éves korra befejeződik. Az öt éves kor alatti beszédzavar élettani, azaz a természetes fejlődési állomás, de utána már beszédhibának számít (Gerebenné, 1995). A beszédhiba egyike a torzítás, az anyanyelv ejtési szabályaitól eltérő képzésmód. Ezt a beszédhibások főleg a sziszegő hangok képzésénél teszik meg, amikor a hangok ejtésénél nyelvük a két fogsor között van. További beszédhiba még a hangcsere, amikor adott hang helyett másik hangot használnak. Leggyakoribb cserék: a g,k hangokat d-t hanggal cserélik fel (igen helyett azt mondják, hogy iden), a r hang helyett l/j hangot ejtenek (répa helyett, hogy lépa/jépa). Tipikus hangcsere még az ö/ő, ü/ú helyett o/ó, illetve u/ú ejtés (tök helyett tok, tűz helyett túz), a gy,ty,ny helyett a d, t, n hangok használata (gyufa helyett dufa, kutya helyett

1

kuta, anya helyett ana). Ezek a cserék konzekvens váltások akkor, ha adott hang helyett mindig ugyanazt a másik hangot ejtik, pl. a g hang helyett mindig a d hangot. A beszédhiba további jellemzőjeként kihagynak hangokat, mert nem tudják képezni azokat (pl. három helyett azt mondják, hogy háom.). A tanulásban akadályozott gyermekek nagyobb arányban kezdik beszédhibásan az iskolát, mint többségi kortársaik (Horsch, 2003; Méreiné, 1967, 1969, 1972; Schröder, 2000; Vassné, 1989). A felsorolt beszédhiba típusok közül sajátosak náluk az inkonzekvens cserék. A beszédhangok differenciálási zavara miatt adott hangot azzal helyettesítenek, amit az adott hangkörnyezetben éppen hallani vélnek. Pl. a gy hangot a hangkörnyezettől függően d, vagy t hanggal váltják fel: fagyi helyett fadi, de gyufa helyett tufa. A másik jellegzetesség, hogy hiába képzik tisztán pl. a d hangot, a nadrág szót nagrágnak ejtik, a tarhonyát targonyának. Ezek a helytelen ejtések nem organikus oki tényezőkből, hanem akusztikus figyelmetlenségből, a hallási benyomások hiányos pszichikus feldolgozásából adódnak.Az alaki képzés hibái nem korrigálódnak nehezebben, mint a többségi beszédhibás gyermekeknél, az automatizálás mégis több időt igényel. A tanulásban akadályozott gyermekek a korrekció utáni, tisztán képzett hangot jóval később kezdik használni, mint ahogyan az kialakul, és beszédükben még sokáig tipikus a tévesztés. A hangejtési eltérés tudatosságában három fokozat van (Montágh, Montághné és Vinczéné, 1993; Penner, 2000; Vassné 1989). Az első (szenzoros) szinten a gyermekek sem a saját, sem a másik ejtésének minőségét nem tudják megítélni (Ez jépa? Igen, ez jépa). A második (kondicionált) szinten már a másik ejtésében észlelik a különbséget, de a sajátjukban még nem (Ez jépa? Nem, ez nem jépa, hanem jépa). A tudatosság harmadik fokozatában már a saját ejtési eltérésüket is észlelik (Tudom, hogy nem Csipkejózsika, mert a Józsika az fiúnév, de csak így tudom mondani). A beszédhanghallás készsége akkor a leggyengébb, amikor a gyermek sem a saját, sem a kívülálló beszédében nem veszi észre az ejtési eltérést. A tanulásban akadályozott gyermekek sokáig maradnak az első (szenzoros) vagy a második (kondicionált) fázisban. Sem saját, sem mások ejtésében nem veszik észre a beszédhibát, helyesnek vélik a hangejtést. Amennyiben tudatában vannak saját beszédhibájuknak, mégsem ejtik helyesen a hangokat, akkor a beszédhiba valamilyen organikus tényező és nem a beszédhanghallás felelőssége. A megkülönböztetési zavar további jellegzetes esete, amikor a gyermek képes a megkülönböztetésre, de csak akkor, ha a megkülönböztetés előtt lehetősége van a beszédhang vagy hangkapcsolat kiejtésére. A beszédhanghallás bizonytalansága miatt saját artikulációs mozgássor megerősítésével sikerül csak a megkülönböztetés. (Gósy, 1995) A beszédpercepció fejlődését akadályozhatják átmeneti hallászavarok (Gerebenné, 1996; Gósy, 2004, 2006; Schneider és Simon, 2007). Az elhanyagoltan nevelt gyermekeknél ellátatlanul maradhatnak fülgyulladások, a rendszeres tisztálkodás hiányából fakadó füldugulások. További ok lehet még a beszédhang képzésében közreműködő beszédszervek valamelyikének organikus sérülése (pl. nyelvizomzat renyheség, fogsorzáródási eltérés, szájpadhasadék stb.). A nyelvi zavar mögött állhat még nyelvi tapasztalathiány és/vagy kognitív működési zavar (Vassné és Subosits, 1993; Ramus, 2003; Csépe, 2006: Lukács és Kas, 2008). Leszámítva a felsorolt tényezőket, a beszédhibák egy részének a hátterében a fejletlen, sérült beszédhanghallás húzódik meg. Ha a beszédhibánál biológiai vagy szociális ok nem mutatható ki, akkor okként a beszédhanghalló készség sérülése vagy elmaradása is feltételezhető. A gyermek hangképzési módja azért más, mert a beszédhangok tulajdonságait vagy nem észleli, vagy nem tudja az adott szituációban a hangok tulajdonságaira épülő fonémadöntését meghozni.Az elhúzódó beszédzavar nem csupán esztétikai hátrány, hanem a tanulás egyik komoly akadálya lehet. A torzan ejtett hangoknál differenciálási nehézségek adódnak. Hangcseréknél

2

a fonémadöntés bizonytalanná válik. Hangkihagyásnál a kihagyott hangok tulajdonságai nem rögzülnek. A tanulásban akadályozott tanulók esetében a beszédhanghallás fejlesztésének, ezáltal a tiszta beszéd kialakításának a logopédiai kezelés mellett a pedagógiai fejlesztés feladatai között is szerepelnie kell. A beszédhanghalló készség fejlesztése jól integrálható a pedagógiai tevékenység folyamatába.

A beszédartikuláció fejlesztését szolgáló (direkt) gyakorlatok

Az e csoportba tartozó gyakorlatok végzése a tanulóktól készségszintű tevékenységet kíván. A beszédlégzés, az artikuláció, a beszéd ritmusa és tempója stb. a beszédhelyzetek döntő többségében nem tudatos irányítás eredménye, hanem a beszéd akaratlagos megindítása után automatikusan működik. A gyakorlatok lefolytatásakor ezen automatikus működéseket tudatosítjuk minta megfigyelésével, saját tevékenységeink megfigyelésével és kontrolljával, a szükséges változtatások eredményesebbé tétele érdekében.A beszéd formai oldalának elemeit nem egymástól elszigetelten alkalmazzuk a beszédhelyzetekben – mint ahogy a gyakorlatok során tesszük -, hanem együttesen. Ahhoz, hogy beszédünk az adott szituációban a leghatásosabb lehessen, a formai eszközök együttesének használatát tudatosan is tervezhetjük. Például különböző személyekkel és különböző helyzetekben kommunikálva más-más hangerőt alkalmazunk; az eltérő érzelmi tartalmú közleményeket különböző hangszínnel, beszédtempóval mondjuk; megtervezhetjük tudatosan a beszédfolyamat váltásait, a szüneteket és hangsúlyokat stb. Az utóbbi gyakorlatok az egyes részterületek fejlesztésén túl a nyelvi működések tudatosításával ezt a tervezőmunkát is segíthetik.Mielőbb a gyermekekkel elkezdenénk végeztetni az egyes gyakorlatokat, tájékozódnunk kell az adott gyermekcsoport fejlettségi szintjéről e területeken.

A beszéd formai oldalának fejlesztését szolgáló gyakorlatok1

A helyes beszédlégzés kialakítása. A légzőgyakorlatok fokozatai, típusai

Légzéstechnikai gyakorlatokkal alakítjuk ki a hasi légzést (vegyes mélylégzés). Ehhez kapcsolódik a helyes testtartás elsajátítása, az orron-szájon át történő hangtalan és láthatatlan belégzés megtanulása, illetve az alap- és pótlevegővétel módjának, különbségének kialakítása.Elsőként a helyes légzéstechnikát figyeltetjük meg. Elsajátítása mintakövetéssel történik.

1. Először mutassuk be a helyes légzéstechnikát. A hasfal emelkedését, a mellkas mozdulatlanságát a tanulóknak oldalt állva szemléltetjük, míg a vállak mozdulatlanságát szembefordulva.A tanulók helyezzék kezüket kissé szétterpesztett ujjakkal a hasfalra úgy, hogy hüvelykujjuk a szegycsonthoz illeszkedjen. Helyes levegővétel esetén a hüvelykujj mozdulatlan kell hogy maradjon, a hasfal emelkedését a többi ujj érzékeli. Másik megoldás lehet, hogy a kezeket előreálló, ugyancsak kissé szétterpesztett ujjakkal a csípőre helyeztetjük – így azonban csak a hasfal emelkedése

1 A gyakorlatok forrásai:Gaál Éva, Hámor Jánosné és Papp Gabriella (2000): Anyanyelv és irodalom. A tantervtől atanítási óráig. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.Zsolnai J. (1979): Beszédművelés kisiskolás korban. Tankönyvkiadó, Budapest.Zsolnai J. (szerk.) (1991/a): Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés. Tanítási program, 1. osztály. Tankönyvkiadó, Budapest.Zsolnai J. (szerk.) (1991/b): Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés. Feladatgyűjtemény, 1. osztály. Tankönyvkiadó, Budapest

3

érzékelhető, a mellkas, mozdulatlanságát egymás vállára tett kézzel figyelhetik meg a tanulók. Ha társuk válla emelkedik, szóban figyelmeztessék, ne nyomják le a vállat. A gyakorlatokat legjobb álló testhelyzetben végeztetni. Kis terpeszállásban, lazán helyezkedjenek el a tanulók. Ügyeljünk arra, hogy a lazaság végig megmaradjon. Ha ülve végzik a gyakorlatokat, helyezkedjenek el kényelmesen és természetesen, dőljenek hátra, talpuk nyugodjon a talajon. Kezüket lazán ölbe tehetik, vagy a fentiekben már említett módon ellenőrizhetik magukat. Azoknál a tanulóknál, akiknél ezeken a módokon nem sikerül kialakítani a vegyes mélylégzést, segíthet a fekvő testhelyzet – padon, szőnyegen, szivacson. Ugyancsak eredménnyel járhat, ha hasfalukat levegővétel nélkül ki-be mozgatják, majd kifújják a levegőt, és kinyomott hasfal mellett végeznek belégzést. A belégzés történhet orron, illetve orron és szájon keresztül, míg a kilégzést szájon át végeztetjük, hiszen a beszédhez erre van szükség. A feladatutasításokat a teljes mozgássor bemutatását követően mozzanatonként adjuk, később mondjuk el előre az elvégzendő mozgássort, illetve kellő gyakorlottság esetén elegendő arra utalni, hogy légzőgyakorlat következik.

2. Ha az alapvető légzéstechnikát már elsajátították a tanulók, a kilégzéshez kapcsolódóan egyre nehezedő feladatokat adhatunk. Kezdetben egy-egy hangot képezzenek a tanulók Például: „Álljatok laza terpeszállásba! Vállatokat engedjétek le! Jobb tenyereteket tegyétek a hasatokra úgy, hogy hüvelykujjatok a szegycsontot érintse. Bal kezeteket lazán lógassátok le (balkezesek fordítva is végezhetik), az állatokat lazán ejtsétek le, hogy az ajkatok kissé nyitva legyen! (Feladatutasítás később: Helyezkedjetek el légző gyakorlathoz!)A levegőt 3 mp-ig kell beszívnotok, 2 mp-ig visszatartanotok. Kilégzés közben halk sz (f, s, m stb.) hangot ejtsetek 5 (8, 10, 15, 20) mp-ig. A gyakorlatot kilégzéssel kezdjük. A belégzés, visszatartás, hanggal történő kilégzés idejét a kezünkkel jelezzük. Ha minden tanuló együtt dolgozik, olyan hangokat válasszunk, amelyek képzése senkinek nem okoz problémát. (Beszédhibás gyermek lehetőleg ne ejtse a hibásan képzett hangot.)

3. A következő szakaszban olyan gyakorlatokat végeztethetünk, melyeknél a kilégzés során szósorokat, rövid szövegeket, verset mondanak a tanulók. E gyakorlatoknál már más helyesejtési normákat is be kell tartaniuk, mint artikuláció, hangsúly, hanglejtés, időtartam, ritmus. Például: „Álljatok fel! Készüljetek fel a légzőgyakorlatok végzésére! 3 mp-ig szívjátok be a levegőt, 2 mp-ig tartsátok vissza! Kilégzés közben számoljatok közepes tempóban tízig (tizenötig, húszig stb.)!”A tanulók a kilégzés során mondhatják a kettes, hármas stb. számsorokat – növekedve, csökkenve; az ábécét, amikor az tanulják; a hét napjait, az év hónapjainak nevét; nyelvgyötrőket, mondókákat, gyermekverseket. Nehezítésképpen például a hét napjaihoz, a hónapok neveihez cselekvést rendelhetünk.„Hétfőn szőlőt eszem kedden cseresznyét, szerdán szőlőt eszem, csütörtökön cseresznyét…”„Januárban elutazom, februárban megérkezem, márciusban elutazom, áprilisban megérkezem…”„Hétfőn én megyek tehozzád, kedden te jössz hozzám, szerdán én megyek tehozzád, csütörtökön te jössz énhozzám…”A hosszabb vagy többször megismétlendő szövegeknél előre megbeszélhetjük, majd kezünkkel jelezhetjük a pótlevegővétel helyét.A gyakorlatok a magasabb osztályokban olvasási feladatokkal is összeköthetők. A tanulók olvassák el némán az adott szöveget (verset). Beszéljük meg, és jelöljük is be az alap- pótlevegővételek helyeit. Ezt követően közösen vagy nagyon eltérő olvasási tempó esetén egyenként vagy kisebb csoportokban olvassák fel a szöveget.

4

A tanulásirányítás normái IDÁIG NÉZTEM ÁT! november 8. 11 óra

Mindennap végeztessünk légzőgyakorlatokat 3-5 percig.A gyakorlatvégzést kísérje koncentrált figyelem, ne legyen öncélú.Célszerű osztálykeretben gyakoroltatni.Frissítő hatásuk miatt az óra bármely részébe beiktathatók a gyakorlatok.A légzőgyakorlatok előtt szellőztessük ki a termet.A légzőgyakorlatok ne legyenek versenyszerűek! („Ki tudja tovább képezni az f hangot?”)Gyakorlatvégzés közben lehetőleg kézjelekkel irányítsuk a tanulókat. A hibázókat megszégyenítés nélkül figyelmeztessük, ha önkorrekcióval nem sikerül, mintakövetéssel javíttassuk a hibát. A mintát általában a pedagógus adja, ne másik gyerek.A gyakorlatok nehezíthetők a kilégzési idő fokozatos nyújtásával, más gyakorlatokkal való kombinálással; a reprodukálandó szövegek egyre bonyolultabb voltával; az olvasástechnika bekapcsolásával.

Hangadás-technikai gyakorlatok

Megfigyeléseink szerint viszonylag sok tanuló beszél zárt szájállással. Különösen náluk lehetnek eredményesek az alábbi gyakorlatok, de ezeket végeztethetjük az egész osztállyal. Céljuk az állejtés növelési, a biztonságos hangadás.Végzésükhöz az a-á hangpárt, illetve az e hangokat tartalmazó szósorokat alkalmazhatjuk.Például: „Helyezkedjetek el kényelmesen! Légzőgyakorlatot fogtok végezni. Kilégzéskor közepes hangerővel ejtsétek az á-a hangpárt háromszor/ötször. Az á hangnál lazán ejtsétek az állatokat, nyissátok nagyra a szátokat.” (Ne legyen természetellenes!)„Kilégzés közben fokozódó hangerővel mondjátok ötször a máma szót; a máma – vár ma szócsoportot!”A gyakorlathoz a tanulókkal is gyűjtethetünk szavakat, melyeket azután többnyire párosával használhatunk fel (dáma, ráma, pápa, lárma, cápa, lámpa, bába, sárga, zsálya, bálna, málna, árva, illetve barát, lapát, kabát, kanál, sakál, lakás, dagály, apály stb).

A tanulásirányítás normái

A magánhangzók időtartama a szavakban ne változzon, az a mindig rövid, az á mindig hosszú. Kapcsoljuk össze légzőgyakorlattal, a későbbiekben hangerőváltással is.

Artikulációs gyakorlatok

A tanulók között elég gyakran fordul elő renyhe artikuláció. (A fentebb említett zárt szájállással kombinálva a beszédet csaknem érthetetlenné teheti – a tanuló „motyog”.) Ezekben az esetekben külön figyelmet szenteljünk az artikulációs gyakorlatoknak, de az előzőekhez hasonlóan valamennyi gyermek számára hasznosak. Céljuk az ajakartikuláció fejlesztése valamennyi magyar magánhangzó tiszta ejtése érdekében. (A kifejezett beszédhibák javítására nem alkalmasak, ez logopédiai feladat.)Az artikuláció hangsorok, szópárok, szókapcsolatok utánmondásával fejleszthető, de kapcsolódhatnak hozzá a ritmusfejlesztésnél ismertetésre kerülő nyelvtörők, mondókák is. Először olyan hangpárokat, rövid hangcsoportokat ejtessünk, amelyek váltogatása élénk ajak- és nyelvmozgást igényel (ajakréses – ajakkerekítéses, elöl képzett – hátul képzett).Például: „Dőljetek hátra kényelmesen a padban! Mondjátok utánam a következő hangokat!

á- a – é (a – á – a, á- a – o – u – o – a – á)

5

e – é – ü (i – ü – i, e – é – i – ü – o – ü – i – é –e)

a magánhangzókat egymás után háromszor mondjátok, először középhangerővel, azután halkan, végül suttogva vagy néma szájmozgással!”Természetesen más hangkombinációk is hangoztathatók, lényeg, hogy intenzív ajakmozgást, artikulációs váltásokat igényeljenek.„Mondjátok utánam nagy szájmozgással a szópárokat!”

a –á a – á –a ö,ő – ü a – é – agalád találgat fürdőjük fazékbanparázs maláta bővülő marékkaldarázs palánta örültök taréjagarázs faláda őszülő karéja

Szópárokat más magánhangzó-kombinációkra is gyűjt(et)hetünk.

„Olvassátok el nagy ajakmozgással a táblán (írásvetítőn) látható szókapcsolatokat!” (Felkészülés után!)

tücskök hegedűje üresen kongó barlangsünök tüskéire fáradtan ballagó koldusbűnök elkövetője éhesen tátogó gólyafióka

A fenti szavak, illetve szószerkezetek egyúttal a hangok időtartamának érzékeltetésére is jól használhatók.


A szópárok tagjainak jelentését a gyakorlás során ajánlatos tisztázni.Az időtartam-gyakorlatokat kisebb csoportokban célszerű végeztetni.A tanulók időtartamhibáit más nyelvi tevékenységek (olvasás, versmondás) során is javítani kell.A gyakorlatok ötvözhetők artikulációs, ritmus- és hangsúlygyakorlatokkal.

A beszédartikuláció fejlesztését szolgáló (indirekt) gyakorlatok (beszédhanghallás)

A beszédészlelés hierarchikus rendszerében a beszédhanghalló készség három fázison keresztül valósul meg. Az akusztikai szint a hallási elemzés elsődleges szintje. Itt történik meg a beérkező akusztikus ingerek első szelekciója, ahol eldől, hogy a további feldolgozás milyen formában folytatódik. Ha ez az akusztikus inger beszédhang, akkor következik a fonetikai és a fonológiai elemzés, a beszédhangok hallási elemzése. A fonetikai szinten valósul meg a spontán vagy irányított tanulással megszerzett információk ismeretében a beszédhangok tulajdonságainak meghatározása. A harmadik szinten, a fonológiai észlelés során fonémadöntéseket hozunk, fonetikai megkülönböztetéseket végzünk.

6

A beszédészlelés szintjei (Gósy, 2000, 23.)

A beszédhanghallást megelőző akusztikus szint fejlesztése

A gyakorlatok felépítése során egyes gyermekeknél a környezet hangjainak megkülönböztetéséig ajánlatos visszamenni. Rendszeres játék lehet a környezet különböző zörejeinek megfigyelése, az előidéző tárgy megállapítása. A zajforrás felismerését a gyerekek jelezhetik rámutatással, a tárgy képének kiválasztásával, a tárgy megnevezésével. Például:

papír tépése, összegyűrése, kulcscsörgés, vízcsobogás – üvegből pohárba vizet töltünk, gally eltörése, kopogás különböző anyagú tárgyakon (fán, fémtárgyon, üvegen), ajtónyikorgás, lábdobogás, csoszogás, taps, tenyerek összedörzsölése, pattintás ujjal, csengő, harang, mogyorótörés stb.

Visszajelzéseink során is – a szókincs bővítése érdekében – használjunk hangutánzó szavakat: a papír zizegett, a kulcs csörgött, az ajtó nyikorgott, a csengő csilingelt, a mogyoró roppant stb.A zörej és zenei hang megkülönböztetése: az előző zörejek egyike és valamelyik hangszer hangja, énekhang (a hangszert nem szükséges megnevezni, de lehet). Legjobb a helyszínen megszólaltatni, nem felvételről.Zenei hangok differenciálása:

hangszer - hangszer hangszer – ember férfi – nő gyermek – felnőtt

Egymás hangjának felismerése.Hol szólsz, kispajtás? Egy gyermek szemét bekötjük, vagy behunyja, a pedagógus vagy egy másik gyermek jelzésére (rámutatással, tekintettel, érintéssel) egy társuk hangot ad.

7

Kezdetben ne próbálja meg elváltoztatni a hangját. Ha már biztosan megismerik egymást a hangjukról, a hangszín vagy hangmagasság enyhe változtatása megengedhető.Csendjáték. Rövid ideig teljesen csendben, lehetőleg behunyt szemmel üljenek a gyermekek és figyeljenek a környezet neszeire. Ki hány hangot figyelt meg, jegyzett meg, és tud azonosítani?Mi történt vele? Érzelmek megfigyelése felnőtt (férfi/nő) és gyermekek beszédében. A pedagógus rövid szituációkat alkot, amiben valamilyen érzelem dominál (fájdalom, félelem, vidámság, bánat, harag). A gyermekek megpróbálják az érzelmi hangulatot megjeleníteni. Nagyon jól használhatók mesék, történetek CD-s felvételei, ahol a gyermekek a szereplők érzelmeit a hangejtésük alapján tudatosíthatják.

Az eddig gyakorlatok a beszédhanghallás megalapozását segítik, általában szolgálják a hallási figyelem és megkülönböztető képesség fejlesztését. Azoknál a tanulóknál, akik kezdettől fogva képesek a beszédhangok differenciálására, a bevezető gyakorlatokat nem szükséges végeztetni.

A hangképzet kialakítása (a fonetikai szinthez a hangok tulajdonságainak megismertetése)

A beszédhangok mindegyike egy-egy képzet, amelyeknek éppen úgy, mint más képzeteknek vizuális, akusztikus, motoros és kinesztétikus tartalma van. A beszédhanghalló készség fejlesztésének első lépése a hangképzetek kialakítása. A beszédhangok hangoztatásával (akusztikus jelzés) egyidőben:

vizuális (betű, vagy a hívókép), motoros (a hang szimbólumához kapcsolható mozdulat) megerősítést alkalmazunk, és a hangejtés során a kinesztétikus élményeket is tudatosítjuk.

Ezzel a komplex megerősítéssel lehetőséget kapnak a szenzoros csatornák szimultán aktivizálására, ezáltal a megerősítést hatékonyabb lesz. A helyes ejtést verbális instrukciókkal segíthetjük. A táblázatban minden hang mellett szerepel egy akusztikus, és egy motoros tevékenységet aktivizáló instrukció. Amennyiben a képzés jellegzetessége megengedi, a kinesztétikus érzékletekre is utalunk. A hang/betű szimbólumokhoz a Hívókép és szókártya gyűjtemény használható (Mozaik Kiadó, Szeged).

A hangoztatáshoz, hangképzet kialakításához javasolt szimbólumok (Fazekasné, 2006. 15)

Hang/betű

A hangutánzás szimbóluma

Vizuális és motoros instrukció Verbális instrukció

a alvás szituációja jobb mutatóujj a kerekre nyitott száj mellett jobbra áll

kerekítsd a szád

á ásítás szituációja jobb mutatóujj az ajak felett áll nagyra nyisd a szád

b babagőgicsélés jobb kézzel a hasat érintjük morogjon a torkod, a baba hangosan gőgicsél.Fogd meg az arcod, érzed, hogy rezeg

c cicahívogatás jobb kéz mutatóujjával cicahívogató mozdulat

szorítsd a nyelved a szájpadlásra

cs csibecsipogás jobb kéz mutató és középső ujjal csőr formálása

szorítsd a nyelved a szájpadlásra, kerekítsd a szád

d dobverés jobb kéz mutatóujjal dobütő mozdulat ütögesd nyelvvel a szájpadlásod, hangosan szóljon a dob

8

e elvevés szituációja jobb mutatóujj vízszintesen a nyitott ajkak előtt

nevetősre húzd a szád

é önmagunkra mutatás jobb mutatóujj először vízszintes, majd függőleges helyzetben

erősen nevetősre húzd szét a szád.

f mérges cica fúj jobb kéz mutatóujjat enyhén begörbítve az alsó ajakhoz érintjük, ráfújunk

harapd be az alsó ajkad, csendesen fújj

g libagágogás liba szárnyának jelzése: jobb kéz vízszintes helyzetben, váll mellett

morogjon a torkod

gy ló biztatás két kézzel test mellett a kantárfogás mozdulata

közelített fogsorral morogj

h kézmelengetés mindkét kéz váltott melegítése

i,í malacvisítás csukott fogsor és nyitott ajak előtt vízszintesen álló jobb mutatóujjat függőleges helyzetben a száj mellé állítjuk

nevetősre húzd a szád, zárd összébb a fogsorod

j jajgatás jobb kéz mutatóujjal jobb szem alá mutatás (könny jelzése)

közelített fogsorral, hangosan jajgass

k kukorékolás jobb kéz hüvelykujj a homlok közepétől felfelé mutat (taréj jelzése)

nyomd a nyelved a torkodhoz

l éneklés, libahívogatás

jobb mutatóujjal nyakra mutatunk (hosszú nyakú liba)

nagyra nyisd a szád, csak a nyelved ugráljon.

m medvemorgás ökölbe szorított, előre nyújtott jobb kéz

csukott szájjal morogj

n mutogatás, döngicsélés,

jobb kéz mutató ujjával az arc mellett felfelé mutatunk

nagyra nyisd a szád

ny nyuszi csámcsogás két mutatóujjal a fej két oldala mellett füleket mutatunk

nyomd fel a nyelved a szájpadlásra

o,ó csodálkozás kerek szánk köré jobb mutatóujjal karikát írunk

kerekítsd a szád

ö,ő mutogatás személyre

jobb kéz begörbített mutató és középső ujjával az ajak fölé mutatunk röviden, illetve hosszan

csücsörítve kerekítsd a szád

p pöfékelés pipafogó mozdulat a száj előtt fújd fel az arcodat, mint a léggömb, és pukkaszd el

r autóberregés kormányzás mozdulata jobb kézzel (ha nem ejt r hangot): nyújtsd ki a nyelved, peregjen az ajkaiddal együtt!

s vonatzakatolás előrenyújtott jobb öklöt hátrafelé húzzuk

kerek kéménnyel, meleg füstöt fújjál, csendesen

sz kígyósziszegés vízszintesen tartott jobb kéz kinyújtott mutató és középső ujjával a kígyó villás nyelvét jelezzük

húzd szét a szád, zárd a fogsort, nyelved tedd a felső fogsor mögé

t óra tik-tak hangja jobb kéz mutatóujjal az inga mozgását jelezzük

ütögess a nyelveddel a fogad mögött

ty bohóccsúfolódás, traktor

két kéz mutatóujjait keresztbe érintve a csúfolódás mozdulatát imitáljuk

nyomd fel a nyelved a szájpadlásra

9

u,ú kutyavonítás, majommakogás

u ejtés közben csésze alakot írunk a száj köré

húzd fel az alsó ajkad, hogy csészét írhass köré

ü,ű ülés mutogatása jobb kéz begörbített mutató és középső ujjával az ajak fölé mutatunk röviden, illetve hosszan

alsó és felső ajakkal kerekítsünk

v kutyaugatás jobb kézzel előre markoló mozdulat harapd be kicsit az alsó ajkad, morogj

z méhecske zümmögés

jobb kéz vízszintes helyzetben a halánték mellett (szárnyrebbenés)

magasan repül a méhecske

zs repülő, motor két kézzel a kormányforgatás mozdulatát utánozzuk

mélyen morog a motor, hangosan

A hangképzet kialakítására még számtalan játékos helyzetet adódik. Az adott hangokat szimbolizáló állatokkal, tárgyakkal, jelenségekkel hangoztathatunk önmagában, vagy szituációs helyzetekben. A komplex megerősítés érdekében a vizuális, akusztikus és motoros információkat szimultán erősítsük meg.

Hangoztatáshoz, hangképzet kialakításához javasolt játékok (Fazekasné, 2006.)

Hang/betű

A hangutánzás szimbóluma

Vizuális és motoros instrukció Verbális instrukció

a Utánzó játék. A nevelő megbeszéli a hangokhoz tartozó mozgásokat:Pl. alvás, ő = mutogatásUtána a gyermekek a tanár által mutatott mozgásra hangadással, illetve hangadására mozgással reagálnak.

á Tréfás éneklés a dal szövege helyett á, í, ú hangokkal. Lehet egy hanggal (á - á) és lehet két hanggal is (a - á).

b A b hang társítása élményhez: babákkal játszunk, vagy a gyermekek papírból babát tépnek/ formáznak. Közben utánozzák a babagőgicsélést (bbb). Szituációs helyzetek a baba főszereplésével: fáj a baba hasa, de eszik, és már boldogan gőgicsél. Anyukáját látja, boldog. Anyukáját hívja, hangos, stb.

c Alszik a macska, cincognak az egerek. Egy sarkot elkerítünk, ez az egérlyuk. Gumiövre erősített textilfarokkal szaladgálnak a terepen az egerek (gyerekek), amíg a macska alszik. Amikor felébred, akkor az egerek elnémulnak, és az egérlyukba futnak.

cs Csipogó csirkék. A gyermekek ujján csibe, az óvónőén kotlós ujjbábu. Szituációs helyzetek a csibék és a tyúkanyó főszereplésével. Együtt csipegetik a kukoricadarát, isznak a csirkeitatóból. Egy csibe eltéved, kétségbeesetten keresi a többieket. Kukacot találtak, veszekednek rajta, stb.

d Keresd meg a dobot! A teremből kimegy egy gyermek, aki elől eldugtuk a dobot. Ha bejövetele után megtalálja, hangosan dobolhat. Utána a csoport utánozza a dobszót, a két mutatóujj a dobverő.

e Utánzó játék. A nevelő megbeszéli a hangokhoz tartozó mozgásokat:é = mutogatás magunkra, e = elvevésUtána a gyermekek a nevelő által mutatott mozgásra hangadással, illetve hangadására mozgással reagálnak. A hangok időtartamát változtatjuk: hosszan, röviden, hosszabban, rövidebben.

é

f A f hangot élményhez társítjuk. Közös keresés: kinek a hangja lehet még? A mérges cica, ahogy a kutyára fúj, vagy a szél hangja, ahogy fújja fákat.Szituációs helyzetek a mérges cica főszereplésével.

g Gyertek haza, ludaim! A játékot az eredeti szabály szerint játsszuk. A libák futás közben hangosan

10

gágognak.gy Lovacska bíztató. A gyermekek párban állnak, egyikük a ló, másikuk a gyeplőt fogja. A játékvezető

jelzésére gyorsabban, lassabban futnak, hangosabban vagy halkabban biztatják a lovaikat.h A h hang társítása élményhez: nagyon fázunk, kezünket lehelgetéssel melegítjük. Közösen készítünk

hóembert (táblára, csomagolópapírra). A gyermekek egyénileg hozzák a hóember részleteit, (változat: ők találják ki, mit rajzolnak vagy készítenek a hóemberhez) és felrajzolás (felrakás) után kezüket melengetik. Hógolyófújást is rendezhetnek vattagolyókkal.

i,í Visítunk, mint a malacok. A nevelő által jelzett szituációkra felelnek a gyermekek rövid vagy hosszú i hang hangoztatásával: éhesek, álmosak, betegek, vidámak, stb. a malacok.

j Egy gyermek jajgat, az arcát fogja. Egy másik odaáll elé, és azt mondja: „Kelj fel Jancsi, ne sírj!” A másik felel: „Nem sírok, ha…..”( és itt valamilyen cselekvés utánzását kéri, pl. leguggolsz, dobbantasz).

k A k hang társítása élményhez: kakasfejet készítünk a gyermekekkel, közben hangoztatunk.Szituációs helyzetek a kakas főszereplésével. Események a baromfiudvarban.

l Libahívogatás szituációs helyzetekben. Események a baromfiudvarban.

m Macik az állatkertben. „Ketrec” mögött állnak a mackó fejdíszes gyerekek. A többi gyermek a látogató. Elmondják sorban, mit hoztak a mackóknak. Ha olyat hoztak, amit a maci megehet és szeret, a mackó fejdíszes gyermekek boldogan morognak, bólogatnak, a hasukat simogatják.

n Fel-leszállás. A gyerekek a dongók, akik virágról virágra (gyermekek által tartott virág szimbólumokra) szállnak, közben „donganak.”Szituációs helyzetek a dongók főszereplésével.

ny A nevelő vendégségbe megy a nyuszikhoz. Visz nekik valami ennivalót: sárgarépát, mogyorót, káposztát, babot, stb. Amit a nyúl szeret, azt boldogan, hangos nyámmogással elfogadja, máskor a fejét rázza. A végén a vendégek együtt falatoznak.

o,ó Csodálkozunk, sugdolózunk, fejet csóválunk, bosszankodunk (o, ó). A hangok időtartamát változtatjuk: hosszan, röviden, hosszabban, rövidebben.

ö,ő Utánzó játék. A nevelő megbeszéli a hangokhoz tartozó mozgásokat:pl. a = alvás, ő = mutogatásUtána a gyermekek a tanár által mutatott mozgásra hangadással, illetve hangadására mozgással reagálnak.

p A gyermekek pöfékelnek mindaddig, amíg vendég nem érkezik. Ha a vendég maga is pöfékel, akkor tovább szívják, de ha kisbaba jön, vagy olyan, aki nem pipázik, akkor leteszik a pipájukat.

r A gyermekek a motorok (kormánykereket imitáló tárggyal vagy mozdulattal). Zöld tárcsa felmutatása esetén szaladgálnak, berregnek tetszés szerint. Piros tárcsa felemelésére azonnal megállnak, elhallgatnak.

s Személyvonat, gyorsvonat utánzása lassú, illetve. gyors hangadásokkal.Hegyre föl, onnan lefelé kanyarog a vonat. Rövid és hangos, illetve rövid és halk sistergések.

sz Napozik a kígyó. Ha a nap kisüt (napot jelképező szimbólum vagy mozdulat), a sütkérező kígyók felállnak, napoznak, tekeregnek, közben hangosan sziszegnek. Amikor a nap elfordul, a kígyók abbahagyják a sziszegést, lefekszenek.

t A t hang társítása élményhez: meghallgatjuk az óra tiktakoló hangját. A motoros mozdulat kialakításához egy ingaóra látványa segít. Utánozható az álló autó hangja is. Autók a piros lámpánál, garázsban, stb. Szituációs játékok a t hangoztatására.

ty Csúfolódó bohóc. Tükör előtt különböző fintorokat utánozunk, csúfolódunk: „én is tudom azt, amit te, bohóc!” és a két mutató ujjunkkal, (közben a ty hangoztatással) a csúfolódás mozdulatát utánozzuk.Szituációs helyzetek a csúfolódó bohóc főszereplésével.

u,ú Tréfás éneklés a dal szövege helyett u - ú hangokkal. Lehet egy hanggal (u vagy ú) és lehet két

11

hanggal is (u - ú).ü,ű Hangutánzás szituációkban: ülünk, rugózunk (ü, ű), magunkra mutatunk (é, é).

A hangok időtartamát változtatjuk: hosszan, röviden, hosszabban, rövidebben. Utánzó játék. A nevelő megbeszéli a hangokhoz tartozó mozgásokat:é = mutogatás magunkra, ü,ű = ülés, rugózásUtána a gyermekek a nevelő által mutatott mozgásra hangadással, illetve hangadására mozgással reagálnak.

v Kutyuska, adj hangot! A gyermekek körbe ülik nevelőjüket, egy gyermek a nevelő ölébe hajtja a fejét. Egy másik gyermek mögéjük áll. Az eltakart szemű kisgyermek kéri: „Kutyuska, adj hangot!” A háta mögött álló gyermek utánozza a kutya hangját Találat esetén helyet cserélnek.

z Méhecskék vagyunk. Guggolásból (folyamatosan zümmögve) lassan lábhegyre emelkednek, ahogy a méhek a kaptárból a fa tetejére. Ujjaik mozgatásával a repdesést imitálják. Ha süt a nap, boldogan repkednek és zümmögnek a méhecskék. Ha borús az idő, elhallgatnak, elbújnak.

zs Motoros a városi forgalomban: a gyermekek a motorok, változatos módon hangoztatnak: - lassan halad a motor, sok a járókelő- valami baj van a motorral, kihagy- rövideket prüszköl, vigyük szervizbe- gyorsan mehetünk, országúton vagyunk- halkan szól, mert bölcsőde előtt megyünk el.


Minden napra essen egy hangoztató játék, amelynek ideje 5-7 perc. A hangoztatás frontális vagy differenciált formában lehet. Ügyeljünk arra, hogy a hangerő ne menjen az ejtés tisztaságának kárára. Ne kiabálják túl egymást, mert akkor torzan ejtik a hangot. A játékok mindig komplex megerősítéssel záródnak: „ma a…hanggal játszottunk, jele a” (vizuális, akusztikus, motoros megerősítés). A hangok/betűk hangoztatási sorrendjét a betűtanítás sorrendje határozza meg. Óvodáskorú gyermekeknél a hangoztató játékok sorrendje:

hosszan ejthető hangok (z, sz, s, zs, c, cs, f, v, gy, h, j, m, n, ny, l, r, ty) magánhangzók (a/á, o/ó, i/í, e/é, ö/ő, u/ú, ü/ű). zárhangok (p, t, b, d, g, k).

A gyakorolt hangok hívóképeinek rendszeresítsünk egy helyet az osztályban/csoportteremben, ahol a gyermekek állandóan látják azokat.

A hangképzet kialakítása után a beszédhanghalló készség fejlesztésének második lépése a beszédhangok felismerésének gyakorlása. A hangok tulajdonságainak felismerése és a felismerés érvényesítése a fonológiai szint első eleme. A felismerés legkönnyebb fokozata, amikor a gyermek a hangot önmagában észleli, és a ráismerést valamilyen módon jelzi (pl. szimbólumképpel azonosítja, hívóképét felmutatja, hívóképre hangoztat). Második fokozatban egy adott hang azonosítására már hangkörnyezetben is képes: először a szó eleji, majd a szóvégi, végezetül a hangsoron belül lévő hangokat hallja ki. A legnehezebb a hangsor valamennyi hangjának sorozatban történő felismerése, mert ez a feladat a beszédhanghallás készsége mellett a sorrendiség (szerialitás) készségét is feltételezi.

Játékos formában változatos módon gyakorolható a felismerés, amelynek lényege először a beszédhangok, majd a szavak meghatározott hangok szerinti csoportosítása, gyűjtése, rendezése. A beszédhanghallás fejlesztésének ez a fázisa a szókincs gyarapítás eszköze is.

12

A beszédhanghallás fejlődési szintje miatt először a másik ejtésében tudják azonosítani a hang tulajdonságait és felismerni azt (implicit szint), később már a saját ejtésükben is (explicit szint). Az ajánlott játékokon túl hangutánzó kifejezéseket, alliteráló szavakat tartalmazó versek, mondókák kiválóan alkalmasak a felismerés gyakorlására.

A beszédhangok felismerése önmagában implicit és explicit szinten (játéktípusok)

Ha a nevelő hangjaira csak figyelnek, ez az implicit (felismerő), de ha közben ők is hangoztatnak az a felismerés explicit (kiemelő) szintje.Kit hívok? A nevelő a felismerésre szánt hangokhoz tetszés szerinti mozgásos jelzéseket köt. A gyermekek a hangokhoz kötött mozgással reagálnak, Pl. a z, s, sz, zs hangokat hangoztatja, tetszés szerinti sorrendben: z-nél repülnek, s-nél vonatoznak, sz-nél tekerednek, mint a kígyók, zs-nél kormányozva motoroznak a gyermekek. Elbújtak a hangok. A terem különböző részeibe, tárgyaiba rejtett hívóképeket kell a gyermekeknek megkeresni, és hangoztatással azonosítani. Hanggyűjtés. Keressünk és gyűjtsünk adott hangokhoz tárgyakat, állatokat, jelenségeket! Pl. z: porszívó, fűnyíró, sz: szifon, szél, s: szél, suttogás, zs: darázsdongás, repülőgép stb.Kelj fel Jancsi, ne sírj! Egy gyermek jajgat, a szemét dörzsöli. Egy társa elé áll, kérleli: Kelj fel Jancsi, ne sírj! A másik felel: „nem sírok, ha megmondod…” és rámutat arra a hívójelre, amelyiknek a hangját hallani szeretné. Lépegető. A hívóképek közül a gyermekek tetszés szerint választanak 2-3 hívóképet. Hangoztatás közben annyit lépnek, ahány hangot hangoztatnak.Tanuld meg a hangom! A gyermekek kezében egy-egy hang hívóképe. Egymáshoz lépnek, hangoztatják a saját hangjukat, majd mondják: tanuld meg a hangom! És a gyermek utánozza azt a hangot. amit hall, majd ő utánoztatja a saját hívóképe hangját.Visszhang játék. Az eddig tanult hangok hívóképeit egyszerre látják a gyermekek. A nevelő tetszés szerint mond három hangot, és a kiválasztott gyermek ezt a három hangot utána mondja.Automata játék. Dobozból készült automatába játékpénzt dob a gyermek, mire a nevelő kicsúsztat az automatából egy hívójelet. A gyermek megnevezi.Kergető. Minden gyermek kezében két, szabadon választott hang hívóképe van. A nevelő változóan szólítja meg őket. Aki a nála lévő hívókép nevét hallja, hangoztat. Egy gyermeknek két hangra kell figyelnie.Párosával. A gyermekek párban ülnek, mindegyikük kezében egy hang hívóképe (két, vagy több hanggal játszható). A pedagógus hangejtése alapján vagy az egyikük, vagy a másikuk áll fel (hangoztat).Beszédhangok egyeztetése képpel.„Mutasd meg, minek a hangját hallod!”

Sz – kígyóS – szélF – macskaZ – méhR – motorM – mackó stb.


Minden nap legyen egy felismerő játék, amelynek ideje 5-7 perc. A felismerés frontálisan vagy differenciáltan játszható. Ügyeljünk arra, hogy a hangerő ne menjen az ejtés tisztaságának kárára.

13

A játékok mindig komplex megerősítéssel záródnak: „ma a…hanggal játszottunk, jele a” (vizuális, akusztikus, motoros megerősítés).

A beszédhangok felismerése a szóban (elején, végén, szó belsejében, hangtorlódásban) implicit és explicit szinten (játéktípusok)

Ezen a szinten elkezdhetjük a felismert hang helyének meghatározását a szóban. Ilyenkor verbálisan kifejezett téri orientációt és relációszó értést várunk el a tanulóktól. Ezt készítsük elő, és a fokozatosságot teremtsük meg úgy, hogy az adott hang helyének meghatározásához vizuális szemléltetést alkalmazunk. A hang helyének mutatása: 4-6, egy kézzel befogható játék, tárgy, stb. van előttük. Megnevezik, melyik van elől, melyik van a végén, és melyik van a közepén, amit a „sor belsejében” elnevezéssel erősítünk meg. A nevelő az elsőre teszi a hüvelyk, a középső tárgyra a középső, az utolsó tárgyra a kisujját. A többi ujját becsukja. Innen látják a gyermekek, hogy a verbális téri helyzetet az ujjak hogyan jelölik. Amikor a hang helyére kérdezünk, a megfelelő ujjunkat nyissuk csak ki. Pl. milyen hangot hallasz a szó elején – instrukcióval egyidőben zárt öklünk mellett a hüvelykujjat nyitjuk, a kézfej vízszintes tartása mellett.

Implicit (felismerő) szinten a tanulók csak figyelik a nevelő által hangoztatott hangokat, míg explicit (kiemelő) szinten maguk is hangoztatnak.Vásár. Tárgyak (képek) között sétálnak a gyermekek, mindenki egy-egy eddig tanult hang (hívóképpel a kezében, vagy fejdíszként). Ha olyan eszközt (képet) találnak, aminek a neve a hangjukkal kezdődik (végződik, sóban van), azt „megveszik”.Zsákbamacska. A gyerekek kiválasztják a nekik tetsző hívóképeket. A nevelő tárgyakat, játékokat (képeket) húz ki egy zsákból. Aki felismeri, hogy a tárgy neve a hívóképének hangjával kezdődik (végződik, szóban van), hangoztat, és megkapja a tárgyat (képet).Szólabda. A gyermekek sorban állnak, mindenki kezében (vagy fejdíszként) egy-egy hang hívóképe. A nevelő szavakat mond. Az a gyermek mondja ki hangosan, akinek a hívóképe hangjával kezdődött (végződött, benne volt) a szó.Ki mondja ki? A gyermekek kezében hangok hívóképei. A nevelő szavakat mond egymás után. Annak a gyermeknek kell hangoztatnia a hangot, akire olyan szó jut, amelyik a nála lévő hívókép hangjával kezdődik (végződik, benne van).Ki vagy Te? A gyermekek kezében hangok hívóképei. A nevelő neveket sorol egymás után. Annak a gyermeknek kell visszamondani a nevet, akinél a név elején (közepén, végén) levő hang hívóképe van.Kire gondoltam? A gyermekek kezében egy-egy hang hívóképe. A nevelő olyan szavakat mond, amelyik valamelyik hívóképhez tartozik. Annak a gyermeknek kell hangoztatnia (vagy megismételnie a szót), akire vonatkozik a szó.Melyik az enyém? Mindegyik gyermek kap egy hívóképet. A nevelő gyermekenként két/három szót mond. A gyermeknek azt a szót kell visszamondania csak, amelyik a hívóképe hangjával kezdődik (végződik, közepén van).Cserebere. Hangot mondok, adj szót érte! A nevelő által kimondott hangokhoz a gyermekek szavakat gyűjtenek. Szó elején, végén, közepén lehet a hang.Mit visz a hajó? A megbeszélt hang hívóképe van a hajó zászlóján. Ehhez gyűjtenek a gyermekek szavakat. Mi van az osztályban? Több hang hívóképéhez csoportosítható szógyűjtés. Mi van a borítékban? A gyermekek borítékokat kapnak, bennük tárgyképekkel. Hangok hívójeléhez csoportosítják a kapott képeket. Változat: ömlesztve kapott tárgyképeket csoportosítanak hívóképek alá.

14

Gyere hozzám, vendégségbe! Minden gyermek választ magának egy hívóképet. A nevelő szavakat mond. Azok a gyermekek mennek oda hozzá, akiknek a hangja szerepel a szóban. Minden hanghoz tartozik egy gyermek.


Minden nap legyen egy felismerő játék, amelynek ideje 5-7 perc. A felismerés frontálisan vagy differenciáltan játszható. Ügyeljünk arra, hogy a hangerő ne menjen az ejtés tisztaságának kárára. A játékok mindig komplex megerősítéssel záródnak: „ma a…hanggal játszottunk, jele a” (vizuális, akusztikus, motoros megerősítés).Implicit (felismerő) szinten a tanulók csak figyelik a nevelő által hangoztatott hangokat, míg explicit (kiemelő) szinten maguk is hangoztatnak.Tartsuk be gyakorlásnál a fokozatosságot: ha szóban kerestetjük a hangot, az először a szó elején, a végén majd a szó közepén, végül hangtorlódásban legyen.

A beszédhanghallás készség legmagasabb szintje a hangok megkülönböztetése, a fonémadöntés. A beszédhanghalló készség működésének optimum szintje, ha a tanulók úgy differenciálnak két hangot, hogy azok egymástól csak egy tulajdonságban térnek el. Ezek a megkülönböztető jegyek a beszédhanghallás komponenseinek felelnek meg: a képzés helye, a képzés módja, a zöngés-zöngétlen ejtés és az időtartam különbség.

Hosszan ejthető beszédhangok megkülönböztetése előnyösebb gyakorlási helyzetet teremt (pl. s-sz), mint amikor a képzés csak toldalékhang együtt járásával lehetséges (pl. b-d). Az eltérő hangok hallási megkülönböztetése magától a differenciálandó tulajdonságtól is függ: legkönnyebb a képzés módja, ezt követi a képzés helye szerinti különbség megítélése, majd a zöngés, zöngétlen eltérésének megállapítása. Legnehezebb a hangok időtartamának differenciálása. Az utolsó két jellemző igényli a legváltozatosabb bemutatási, gyakorlási formákat, ahol az auditív észlelés újra mellett más észlelési formákat is segítségül kell hívni: kinesztetikus, motoros, vizuális ingereket. Vizuális megerősítést biztosít pl., ha a magánhangzókat nem csak hangokkal, hanem színekkel, vagy ajakmozgás ábrázolásával is jelöljük.

A differenciálás tervezéséhez az egymással szemben összevethető hangpárokat ismerni kell. Az alábbi táblázat a differenciálási játékok során úgy alkalmazható, hogy az adott játékhoz a gyakorlásra tervezett hangpárt kiválasztjuk.

. Egy komponensben eltérő beszédhangpárok (Fazekasné, 2006):

Képzés helye szerint Képzés módja szerint

Zöngésség szerint Időtartam szerint

z-zs

s-sz

m-n

c-cs

k-t

g-d

b-g

sz-c

z-c

s-c

cs-sz

s-cs

gy-ny

j-l

zs-sz

sz-z

s-zs

z-s

cs-zs

cs-z

c-zs

Valamennyi hang rövid és hosszú

változata

15

b-d

n-ny

l-r

t-ty

g-gy

d-gy

u,ú-ü,ű

o,ó-ö,ő

a-o/ó

á-é, á-e, a-e

c-z

f-v

d-t

gy-ty

b-p

g-k

A beszédhangok differenciálása önmagában implicit és explicit szinten (játéktípusok)

A beszédhangok képzésének helye és módja szerinti megkülönböztetéshez a zöngésség, vagy az időtartam differenciálására alkalmas játékokat használhatjuk fel.

A beszédhangok zöngés vagy zöngétlen jellege szerinti megkülönböztetés Cserebere: hangot mondok, adj képet érte! A nevelő által hangoztatott hang hívóképét (zöngés és zöngétlen hangok) adják oda /mutatják meg/ők is hangoztatják. Vendégségbe megyünk. A hívképek mellé tett karikába, vagy kartonlapra lépnek a gyermekek. Mindegyik egy hang háza. Ők is hangoztatnak, torokra tett kézzel ellenőrzik, hogy van-e rezgés, vagy nincs. Kire gondoltam? A megfejtés utáni kérdés: milyen hangot hallottál az elején/végén?Csöndes, vagy morgós ez a hang? Tudod, ki vagyok? A két sor egy-egy hívóképet fogó gyermeknek áll háttal. A nevelő jelzései szerint felváltva hangoztatnak. A gyermekek az elhangzott hang hívóképét emelik fel.Kit hívok? A két hangot váltakozva hangoztatja a nevelő. Pl. A z hangra labdáznak, a sz hangra repkednek.Költöztető játék. Két ház, karika, kartonlap, stb. amelyek pl. a g-k hangok „házai”. A gyermekek szavakat kapnak, és vagy a g, vagy a k hangjelű házba „költöznek”.Szorítsuk meg egymás kezét! A gyerekek körben állnak, egymás kezét fogják. A nevelő zöngés/zöngétlen hangokat ejt. Zöngés hangnál a gyerekek megismétlik a hangot és megszorítják egymás kezét.Kit hívok? Zöngés-zöngétlen hangpárok differenciálása mozgással. A gyermekek a hallott hangok alapján mozognak. Pl. p hangra pipáznak (leguggolnak), a b hangra hasukat veregetik/felállnak.Javíts ki! A nevelő a hívóképek valamelyikével odalép a gyermek elé, és fordítva hangoztat: zöngés hangnál zöngétlenül ejt (pl. d helyett t), vagy fordítva. A gyermeknek javítania kell az ejtést a látott hívókép alapján.Kié a szó? Padsoronként (páronként) játszható. A pár egyik tagja a morgós /zöngés hangfelelős, piros pálcika van nála. A másik a csendes/zöngétlen hangfelelős, zöld pálcikával. A tanító oppozíciós szópárai hallatán vagy az egyik, vagy a másik áll fel.

A beszédhangok időtartama szerinti megkülönböztetés

Gyere hozzám, vendégségbe! A gyermekeknél a rövid és a hosszú magánhangzók hívóképei vannak. A nevelő hangoztat (hosszan/röviden). Az a gyermek megy oda hozzá, aki a hívóképének hangját hallja, és ugyanazzal az időtartammal megismétli azt.

16

Vonatozás. A nevelő által ejtett hangok hosszúságának megfelelően a rövid, vagy a hosszú alagút alatt fut a vonat.Tanító néni játék. A nevelő a magánhangzókat hosszan, röviden mondja, a gyermekek koronggal és pálcikával jelölik az időtartamot.Tréfás éneklés rövid vagy hosszú magánhangzókkal. Ismert dallam éneklése szöveg helyett rövid vagy hosszú hanggal.Tréfás éneklés. Adott dal éneklése szöveg helyett hangokkal (magánhangzókkal). Lehet instrukcióra: énekeljük hosszan! Énekeljük röviden! Lehet megfejtésül adva: hogyan énekeltem? Hosszan? Röviden?Csapatot alkotunk. Két csapatot alkotnak a gyermekek, egyikük a hosszú, másikuk a rövid hang hívóképe köré. Az a csapat jelez valamilyen módon, aki a hangját hallotta. Szorítsuk meg egymás kezét! A gyerekek körben állnak, egymás kezét fogják. A nevelő hangokat ejt hosszan/röviden. Ha a hangokat hosszan ejti, a gyerekek megismétlik és megszorítják egymás kezét.Kit hívok? Padonként (párosával) játszható. Két gyermek közül egyik a rövid, másik a hosszú hang. A pedagógus eltérő időtartamú magán és mássalhangzókat hangoztat, és a két gyermek olyan sorrendben áll fel, ahogy a két hangzó időtartamát hallja.


Minden napra essen egy differenciáló játék, amelynek ideje 5-7 perc. A differenciálás frontálisan vagy differenciáltan játszható. A játékok mindig komplex megerősítéssel záródnak: „ma a… hanggal játszottunk, jele a” (vizuális, akusztikus, motoros megerősítés).Implicit (felismerő) szinten a tanulók csak figyelik a nevelő által hangoztatott hangokat, míg explicit (kiemelő) szinten maguk is hangoztatnak.Kerüljük a toldalékhangos ejtést!

A beszédhangok differenciálása a szóban (elején, végén, szó belsejében, hangtorlódásban) implicit és explicit szinten (játéktípusok)

Kakukktojás. Különböző hangokkal kezdődő képeket kapnak a gyermekek. A képek közül meg kell találniuk azt, amelyik az előzetesen megbeszélt hanggal kezdődik/végződik, és csak ennek a nevét mondják ki hangosan.Kinek jöttek vendégei? Mindegyik gyermeknek van egy hívóképe, hozzájuk jönnek a vendégek, azaz a szavak. A vendégeket az hívja be, akinek a hívóképével kezdődik a nevelő által mondott szó.Feleselő játék. A nevelő szavakat mond. Csak akkor mondják vissza a gyermekek a szót, ha a szó a hívóképe hangját is tartalmazza.Guggoló-ugró. A gyermekek a szavakat guggolással tagolják (ahány hangból áll a szó, annyiszor leguggolnak). Ha hosszú hang van a szóban, azt felugrással jelölik. Ezeknél a szavaknál guggolnak és ugranak is, egyébként csak guggolnak.Szorítsuk meg egymás kezét! A gyerekek körben állnak, egymás kezét fogják. A nevelő szavakat sorol fel. Ha a szóban hosszú mássalhangzó van, megismétlik és megszorítják egymás kezét.Kire gondoltam? A táblázat szavaiból kell megkeresni az előzetesen megbeszélt hangot. A megfejtés utáni kérdés: milyen hangot hallottál az elején/végén? Csöndes, vagy morgós ez a hang? Ellenőrzés torokra tett kézzel.

17

huhog a fán (bagoly) hálót sző (pók) felülről süt ránk (nap)

a ház alatt van (pince)

az alma színe (piros) iskolások ülnek benne (pad)

a legnagyobb hal (bálna)

bácsik fejfedője (kalap)

nem kéz, hanem..(láb) nem ott, hanem…(itt) Egy kezünkön hány van? (öt)

hétfő után van a (kedd)

ebben fürdünk este (kád)

délben esszük (ebéd) brekeg a tó partján (béka)

leves van benne (tál)

sok hó esik (télen) magot szór a földbe (vet)

fürdünk benne (kád) hidegben melegít (kabát)

Csapatot alkotunk. A gyermekek kezében a hívóképek vannak. Mindenki kap egy nevet, ami a hívókép hangjával kezdődik/végződik/belsejében van. Sorba állnak, és így alkotják meg a hívóképek alá a csapatokat. Válogatás. Minden gyermek kap egy szót, de csak akkor ismétli meg hangosan, ha a kapott szóban hosszú hangot is hall.Változat: a kapott szó hosszan ejtett hangját ismétli meg hangosan.Szorítsuk meg egymás kezét! A gyerekek körben állnak, egymás kezét fogják. A nevelő szavakat sorol fel. Ha a szóban hosszú mássalhangzó van, megismétlik és megszorítják egymás kezét.Gyere hozzám, vendégségbe! A gyermekeknél a rövid és a hosszú magánhangzók hívóképei vannak. A nevelő szavakat mond. Az a gyermek megy oda hozzá, aki a hívóképének hangját hallja, és ugyanazzal az időtartammal megismétli azt.Okos visszhang. A nevelő szavakat mond. A gyermekek csak akkor ismétlik meg a szót, ha benne van az a hang, amelyiknek a hívóképét kiválasztották.Jól mondom? A nevelő szavakat mond, de időként felcserél benne a rövid és hosszú hangokat. Pl. uborka helyett úborka, stb. A gyerekek javítanak, és ha a szó jó, megismétlik. Játszható bármely más, differenciálható hangpárral. Kire gondoltam? A gyermekek kezében differenciálható hangképpárok vannak. A nevelő olyan szavakat mond, amelyik valamelyik hívókép hangjával kezdődik. Annak a gyermeknek kell megismételnie a szót, akinél a hívókép van.Okos visszhang. A képzés helye és módja szerint eltérő hangok megkülönböztetése: padonként/párokban játszható, egyszerre két gyermek figyel. Mindenki kap egy betűképet. A nevelő szavakat mond. Az a gyermek ismétli a szót, aki a hangját hallja.

cs-zs m-n s-sz z-zs c-cs d-gy s-cs o/ó-u/úCsák-zsák gallom-

gallonkérés-kérész

zsendül-zendül

csípő-cipő bodó-bogyó

síkos-csíkos

forr-fúr

csáklya-zsákja

hazám-hazán

leves-levesz

Zsolti-Zolti

cikk-csikk dalú-gyalu tüske-tücske

rom-rum

cselé-zselé mappa-nappa

másik-mászik

zizeg-zsizseg

ecset-ecet dúr-gyúr társa-tárcsa fotó-futó

18

cseléd-zselés

mégy-négy poros-porosz

máza-mázsa

ciripel-csiripel

vad-vagy tüsök-tücsök

most-must

csendül-zsendül

meszel-neszel

szifon-sifon

zúza-Zsuzsa

harca-harcsa

szed-szegy kenős-kenőcs

rozs-rúzs

Zsiga-csiga

csorba-csorda

segély-szegély

azúr-azsúr tárca-tárcsa

vád-vágy sírás-csírás hoz-húz

sz-c j-r r-l g-gy gy-ny t-ty z-c a-áboszi-boci bojt-bort ablak-

abrakheg-hegy gyom-

nyomBatu-batyu Laca-laza hant-hánt

kósza-koca böjt-bőrt arany-alany

légy-lég gyomor-nyomor

Kátya-Káta

ráz-rác hat-hát

szár-cár pólyáz-póráz

nyírás-nyílás

meg-megy gyúl-nyúl kot-koty zár-cár kar-kár

szívódó-civódó

vájó-váró rakott-lakott

vagon-vagyon

légy-lény pint-pinty zümmög-cümmög

lap-láp

Vácon-vászon

fújta-fúrta regény-legény

vág-vágy meggy-menny

porta-portya

Micó-mizó makk-mák

A beszédhangok sorrendjének észlelése, hangkapcsolat-ejtési gyakorlatok2

A hangok sorrendjének észlelése megosztott figyelmet igényel a tanulóktól. Szimultán észlelniük kell adott hangsor mennyiségét (hangok száma a szóban) minden egyes hang helyét a szóban, és a hangok sorrendjét is: melyik hang után melyik hang következik. A hangkapcsolatok ejtése a gyermekek egy részének különféle nehézségeket okozhat. A szerialitás észlelési hiányosságai következtében hangokat hagyhatnak ki (pl. labda helyett laba), hangokat toldhatnak be (pl. szalámi helyett szalálmi), hangokat, szótagokat cserélhetnek fel (pl. takaró helyett tarakó, hangszóró helyett hangrószó). Két magánhangzó találkozásakor előfordulnak hangbetoldások (fijú, dijó), másrészt két vagy több mássalhangzó kapcsolódásakor hangkiesések (kokodil), harmadrészt – főként a szótagoló olvasás következtében – előfordulhat ún. betűejtés. Ez azt jelenti, hogy a gyermek a szó kimondásakor az egyes mássalhangzókat hiánytalanul kiejti, (a szótaghatárok szerint), nem érzékeltetve beszédében a hasonulások, illetve összeolvadások különböző változatait.A hangkapcsolat-ejtési gyakorlatok elsősorban e legutóbbi típusra irányulnak, céljuk a mássalhangzók találkozásakor fellépő hasonulásnak, összeolvadásnak a helyesejtési normákhoz igazodó hangoztatása.Fejlesztése tőként az említett problémát tartalmazó szavak hangos olvasásával történhet. Eközben mód nyílik arra is, hogy az optikus és akusztikus képet összehasonlítsák a tanulók, megállapítva az írott és kimondott szóalak eltéréseit. Az olvasott szó írott és kimondott alakja


19

közti eltérést a nyelvtani ismeretek bővülésével párhuzamosan utólag magyarázhatjuk, indokolhatjuk is a gyakorlatokkal.Például: „A kivetített (táblára írt) szavakban az aláhúzott betűk hangjai helyett egy új hangot kell ejtenetek. Felkészülés után olvassátok fel helyesejtéssel a szavakat!”

Hallatszik, mulatság, hétszer, áradjon, engedsz, adjatok, illanjon

„A következő szavakban a két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik a kiejtés során megváltozik. Olvassátok fel a szavakat!”

azonban, rongy, gyöngy,tépdes, labda, házszám, jégpályaadta, község, éljen, merészség


A hangkapcsolat-ejtési gyakorlatokat kisebb csoportokban végeztessük. A tanulók közösen és egyénileg is olvassák fel a szavakat.A hangos olvasást előzze meg felkészülés.Az egyéb hangos olvasási feladatokban is javítsuk következetesen a hangkapcsolat hibákat. Ajánlatos az olvasásra felhasznált s így megfigyelt szókészletet beépíteni a helyesírás fejlesztését szolgáló feladatok közé.Az egyes szavak is különálló nyelvi egységek, ejtésükkor a beszéd hanglejtése ereszkedő legyen.

Gyorsasági gyakorlatok3

Céljuk az artikulációs szervek gyors mozgása, a beszédtempó szándékos változtatni tudása – a maximális érthetőség, a tiszta artikuláció megtartása mellett.Ciklikus szótagsorok, nyelvgyötrők változó tempójú mondásával fejleszthető.Például: „helyezkedjetek el kényelmesen! Mondjátok utánam középhangerővel a következő szótagsorokat!” (A megtanítás soronként történhet, a magánhangzók időtartamának betartásával.)be-le-be-le-bábe-le-be-le-babe-le-be-le-bobe-le-be-le-bu

(A szótagsorok megtanulása után). „Ismételjétek el háromszor a teljes szótagsort, egyre gyorsuló tempóban! A gyakorlat kezdése előtt alaplevegőt, az ismétlések előtt pótlevegőt vegyetek. A tempógyorsítást és a levegővételek helyét a kezemmel jelzem.”


20

„Helyezkedjetek el kényelmesen a padokban! Mondjátok utánam középhangerővel, lassú tempóban a következő nyelvgyötrőt.

Egy meggymag meg még egy meggymag.

Ügyeljetek a hangok időtartamának érzékeltetésére!”(Ha megtanulták). „Ismételjétek a nyelvgyötrőt 3-szor (4-szer, 5-ször) fokozódó tempóval! Figyeljétek a tiszta artikulációra!” Hasonló nyelvgyötrők például:

Úton-útfélen úrfiak ugrálnak.Gyere Gyuri Győrbe, győri Gyufagyárba.Répa, retek, mogyoró, korán reggel ritkán rikkant a rigó.Kilenc öles köleskazal.Mit sütsz, kis szűcs? Sós húst sütsz, kis szűcs?Meguntam gyönyörű Győrnek gyöngyvárában laktomat, mert a Duna, Rába, Rápca rákja rágja lábomat.Ádám bátyám pávát látván, száját tátván, lábát rázván pávává vált.Öt török öt görögöt dögönyöz örökös örömök között. Föld bömböl, döbörög, ördögökhöz könyörög.Gyönyörű, gömbölyű gyömbérgyökér.Nem minden szarka farka tarka, csak a tarka fajta szarka farka tarkabarka.Az ipafai papnak fapipája van, tehát az ipafai papi pipa papi fapipa.Sárga bögre, görbe bögre.Jó nyár jár rája.Jobb egy lúdnyak tíz tyúknyaknál.Kis kerekes kerekét kerek keréken kerekíti kerekre.Egy kupac kopasz kukac meg egy kupa kopasz kukac az két kupac kopasz kukac.

A nyelvgyötrőket olvasással is megtanulhatjátok a tanulók, illetve ők is gyűjthetnek hasonlókat.


A tempógyakorlatok előtt célszerű artikulációs, illetve hangadás technikai gyakorlatokat végeztetni.Jó, ha a pedagógus gyors tempóban is be tudja mutatni a nyelvgyötrőket.A beszédtempót csak addig szabad fokozni, amíg a tanulók nem ejtenek egyéb helyesejtési hibákat.A tempógyakorlatok ötvözhetők légző-, artikulációs, valamint hangerőváltási gyakorlatokkal. Könnyebb, ha a tempó fokozásával párhuzamosan a hangerő növekszik, illetve lassulásával csökken, mint növekvő tempóval, de halkuló hangerővel, vagy lassuló tempóval, egyre hangosabban mondani a nyelvgyötrőt.Ugyanazt a nyelvgyötrőt vagy verset többféle nyelvi tevékenység fejlesztésére is felhasználhatjuk:

- néma olvasás fejlesztése, az írásvetítőre vagy táblára írt szöveget olvassák el a tanulók;

- írástechnika, helyesírás (másolás vagy tollbamondás) – az elolvasott nyelvgyötrőt írják le, és onnan tanulják meg,

- a beszéd formai oldalának fejlesztése (lásd fentebb).

21

A beszédhangok sorrendjének észlelésének további fejlesztése implicit és explicit szinten (játéktípusok)

Olvasunk! Hangok hívóképeit instrukció szerint rakják sorba, és olvassák a gyermekek. A sor három - négytagú, és változik. Vagy a táblán cseréljük a jeleket, vagy a hívóképet tartó gyermekek cserélnek helyet egymással. Relációszavak: kezdjük, folytassuk, fejezzük be. Az első és az utolsó helyet ujjal is jelölik (hang helye). Robotok vagyunk. A nevelő a tanult hangokat ejti egymás után. A gyerekek annyit lépnek, ahány hangot hallanak, majd ugyanabban a sorrendben megismétlik a hangsort.Robotok vagyunk. A nevelő hangonként ejti ki szavakat. A gyerekek annyit lépnek, ahány hangot hallanak, majd megismétlik összefüggő ejtésben a szót.Visszhang játék. A tanult hangok hívóképeit egyszerre látják a gyermekek. A nevelő tetszés szerint mond három hangot, és a kiválasztott gyermek ezt a három hangot ugyanabban a sorrendben utána mondja. Érdekesebb a játék, ha a gyermekek adják fel egymásnak a feladatot.Szedjük ujjunkra a hangokat! A nevelő tetszés szerint mond 3-4 hangból álló szavakat. A gyermekek megismétlik, de hangonként ujjukkal egyeztetve.Dobd vissza! A nevelő tetszés szerint mond három szót. Előtte meghatározza, hogy melyik szót kell megismételnie a gyermeknek (az elsőt, a másodikat, vagy a harmadikat).Rakj rendet! Mindenki hall a tanítótól egy szót. Összekeveredett hangokból kell értelmes szót alkotniuk, pl. alam (alma)Detektív játék. A tanító szavakat mond. Van, amikor jól mondja, de van, amikor a szavakból egy-egy hangot kihagy a szó elején, végén, szó belsejében. A gyermekek vagy bólintanak, vagy kiegészítik a szót.Különös állatkert. A tanító összekeverve mondja az állatok nevének hangjait, a gyermeknek ki kell találnia az állat nevét.

acska/kacsa

ikba/bika ígyk/gyík csiacs/csacsi

váap/páva geré/egér laib/liba fárzsi/zsiráf

kéba/béka icca/cica jéha/héja kócsa/csóka

cseib/csibe

élgy/légy sukmó/mókus

abzer/zebra

nisü/süni osagi/csiga

mála/láma

diga/gida akró/róka gyóik/kígyó

kiócs/csikó ktyú/tyúk

kófa/fóka olyga/gólya

lúny/nyúl apcá/cápa arbez/zebra

ópk/pók giór/rigó ukaty/kutya


Minden hétre essen egy hangsorrend észlelését gyakorló játék, amelynek ideje 5-7 perc. A játék frontálisan vagy differenciáltan játszható. Implicit (felismerő) szinten a tanulók csak figyelik a nevelő által hangoztatott sorrendet, míg explicit (kiemelő) szinten maguk is alkotnak.A sorrend, vagy a hanghely meghatározást kérő feladatokhoz motoros megerősítést alkalmazzunk. A hang helyének mutatása: 4-6, egy kézzel befogható játék, tárgy, stb. van előttük. Megnevezik, melyik van elől, melyik van a végén, és melyik van a közepén, amit a „sor belsejében” elnevezéssel erősítünk meg. A nevelő az elsőre teszi a hüvelyk, a középső tárgyra a középső, az utolsó tárgyra a kisujját. A többi ujját becsukja. Innen látják a gyermekek, hogy a verbális téri helyzetet az ujjak hogyan jelölik. Amikor a hang helyére kérdezünk, a

22

megfelelő ujjunkat nyissuk csak ki. Pl. milyen hangot hallasz a szó elején – instrukcióval egyidőben zárt öklünk mellett a hüvelykujjat nyitjuk, a kézfej vízszintes tartása mellett.

A szótagolás/hangtagolás előkészítése és gyakorlása

A hangsorrend észlelés másik megközelítése a szó tagolása szótagokra, hangokra. Írásunk betűíró rendszerű, mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzítő írásjegyek, hanem hangokat jelölő betűk. A tagolási játékok segítik a tanulókat abban, hogy a szó lebontása megtörténjen, minden hang önmagában is észlelhető legyen. Az elválasztásnak is a szótagolás az alapja, ezért a tagolási játékok a helyesírás előkészítésére is szolgálnak.

A szavak hanganalízisének fejlesztése: értelmetlen hangsorok felbontása hangokra

A pedagógus fokozatosan növekvő elemszámú, értelmetlen hangsorokat mond, egy-egy tanuló elkülönítve megismétli az egyes hangokat az eredeti sorrendnek megfelelően. Például: áz, ife, emér, rizon alze, tögacs, kübdaf stb.A nehézségi sorrend megválasztásánál az elemszámon kívül érdemes figyelembe venni, hogy magánhangzót követően vagy két magánhangzó között könnyebb meghallani a mássalhangzót, mint mássalhangzó-torlódásban; könnyebb felismerni a zöngés hangokat, mint a zöngétleneket; a réshangokat, mint a zárhangokat; a hosszú időtartamúakat, mint a rövideket.A hangokra bontást segítheti, ha a gyermekek is megismétlik az adott hangsort.Értelmes szavak felbontása hangsorra. (Az előzőhöz képest ez azért nehezebb feladat, mert a gyermekek jelentős része még az iskoláskor kezdetén is globálisan, egy akusztikus egészként észleli a szavakat, ehhez az egységes hangzású képhez társítja a jelentést.) Például: ás, ásó, ásott (a felbontást segítheti, az eredeti szó mindig csak egy új elemmel bővül); sí, álló, séta, mákos, pilóta, kertész, szerkezet stb.A nehézségi sorrend az előzőekben már említett szempontok figyelembevételével alakítható ki.

A szótagolás és hangtagolás gyakorlása implicit és explicit szinten (játéktípusok)

Összeragadt szavak. A nevelő két – három szót mond egybe, szünet nélkül. A gyermekeknek kell megismételni a szavakat, de már szünettel. Pl. karikalábvíz = karika, láb, víz. Mulatságos összetételek is adódhatnak. Lépjük ki! Szótagokat, szavakat hallanak a gyermekek. Annyit lépnek, ahány hang van a szótagban/szóban. Mutathatják ujjukkal a hang számát, miközben megismétlik.

Guggoló-ugró. A gyermekek a szavakat guggolással tagolják (ahány hangból áll a szó, annyiszor leguggolnak).

Tapsoljuk meg a szavakat! A gyermekek visszamondás közben tapssal jelölik, hogy hány hang van a nevelő által kimondott szavakban.

Szedjük ujjunkra a hangokat! A nevelő tetszés szerint mond 3-4 hangból álló szavakat. A gyermekek megismétlik, de hangonként ujjukkal egyeztetve.

Egészítsd ki! A nevelő szavakat mondd, amiknek a végéről vagy az elejéről lemaradnak a hangok. A gyermekek megismétlik kiegészítve, és értelmessé téve a szót.

Titokzatos beszéd. Találd ki, mit mondtam! A szóból csak a magánhangzókat/csak a mássalhangzókat ejtjük, pl. aaó (kakaó), vz (váza).

23

Elbújtak a gyerekek. Két szó között egy név van, ezt kell a gyermekeknek kitalálniuk. Példa: szamár tanul. A megértés kedvéért lehet hangsúlyosabban mondani a nevet.

kajla cica kéve ragad Kormi lángosa

búzalángos Keferingató kacsabalese

t

mami hájas havi rágó

kottamásoló páran napoznak

Lármázol tán?

szamár tanul

rekesztervező manó ragad

csipet radír mami kilát

esti borozás eladó rab eleven teve nekem manót

olajos kabát élen kever kóbor sikló nyurga birka

gólyakabát Titkon rádióz

hasán dorombol

boka tiszta kópé terít kőben ceruza

vasi monda macim remeg

Elbújtak az állatok. Két szó között egy név van, ezt kell a gyermekeknek kitalálniuk. Példa: galiba. A megértés kedvéért lehet hangsúlyosabban mondani a nevet.

néma cica báli balta másik lószőr

rövid ragozás

odanyúló láda ruha makacs anyó

ette veled

Lajcsi gatyája

móka család

abbé kalapja

kiabál nagyon

bekecskereső

fahéjas farka sáros meglep kertben

kiabál nagyon

néma citrom

kósza márvány

néma kilátó bárki viheti megnyeste zsombék alatt

elbír karban

mama Lacija

sarki gyógyszer

kába golyó rohan gyalog

apró kabát kapával apu marad jópár duci

Robotok vagyunk. A tanító „beledobja” a szót a robotba (gyermek a robot), gombnyomással a robot hangokra szedi szét az adott szót.

Elbújt a szó. A tanító szavakat mond, amelyekben egy másik szó is fellelhető. A gyermekek feladata a szóban levő további értelmes szó megtalálása. Pl. lapát /apát

bútor /tor csivitel/vitel fázik/ázik gyurma/ma zászló/ló rakomány/rak

járda/jár nyúlvány/nyúl

lakoma/koma

cserél/cser gyakori/kor hajó/jó karácsony/rács

lakoma/koma

kaparó/kap barakk/rak

virág /rág darab/rab gyártó/árt(ó)

kalapács/alap

Szeged/szeg acél/cél telel/lel kaszál/szál

kémény /kém

farkas/far gyilkos/kos kimenő/nő szőlő/lő dalárda/dal Kenéz/néz beszél/szél

Csináljunk egyből kettőt! A tanító szavakat mond, amelyek további szavakra szedhetők szét. A gyermekek feladata a szóban levő további értelmes szavak megtalálása. Pl. kormány: kor, ormány. Egyéb találatok is lehetségesek.

testülettest, ül

területterül, ül

hatalomhat, alom

feleselfele, les(el)

gombolyaggomb, oly

kormánykor, ormány

napontanap, ont

szemérmesszem, érme

24

halászhal, ász

karácsonykar, rács

fejezetfej, fejez

gyártmánygyárt, árt

házalóház, ló

létesüllét, sül

párolpár, ár

padláspad, ás

létesüllét, sül

tudománytud, tudom

győzelemgyőz, elem

csalócsal, ló

kalaposkalap, lapos

máskor(m)ás, kor

részegesrész, szeg,

babonabab, na

körtekör, te

sorompósor, sorom

látótérlát, tér

farkasfa, kas

kémlelőkém, lő

érdeklődésér, lő

rutinosrutin, nos

Bácsinálbácsi, csinál

Ritmusgyakorlatok4

A magyar beszéd ritmusát egyrészt a hangsúlyos és hangsúlytalan beszédelemek váltakozása, másrészt a hosszú rövid szótagok változása adja. (Egy szótag akkor rövid, ha rövid magánhangzót tartalmaz, illetve ezt a magánhangzót legfeljebb egy mássalhangzó követi a beszédfolyamatban. A szótag mindig hosszú, ha hosszú magánhangzót tartalmaz, illetve ha a benne lévő magánhangzót két vagy több mássalhangzó követi a beszédfolyamatban, azaz nemcsak az aktuális szótagban.)Az iskolába lépő gyermekek között vannak olyanok, akik hajlamosak a hosszúszótagot is röviden ejteni, ezt a ritmushibát pattogásnak nevezzük. Más gyermekekre éppen az ellenkezője érvényes, minden szótagot elnyújtva, vontatottan beszélnek, a rövid szótagot is hosszan ejtik, ennek neve leppegés.A ritmusgyakorlatok célja a helyes beszédritmus fejlesztése, az enyhe ritmushibák (lásd fentebb) korrekciója. A logopédiai kezelést igénylő, beszédhiba mértékű ritmuszavarok korrekciójára nem alkalmasak.A beszédritmus észlelését is segítik azok a gyakorlatok, amelyek az egyenletes lüktetés (az ún. metrumérzék) fejlesztését szolgálják. A metrum az az időmérce, amely az időarányok észlelését lehetővé teszi. A metrumérzék, az egyenletes lüktetés érzetének megalapozását leginkább mondókákhoz, gyermekversekhez és gyermekdalokhoz kapcsolódó egyenletes mozgásokkal végezhetjük. A gyermekek a mozgásokat utánzással, mintakövetéssel sajátíthatják el. A játékos mozgások kapcsolódhatnak a mondókák, versek, dalok szövegéhez. A kísérő mozgások egy része csak vizuális-kinesztéziás (bólogatás, hajladozás, karok lendítése, széttárása, hintáztatás), más része vizuális-audítitív-kinesztéziás (kopogtatás, kalapálás, tapsolás, lépegetés stb.). A gyakorlatok végzése folyamatos ellenőrzést igényel, mert csak akkor fejlesztik ténylegesen a metrumérzéket, ha valóban a dal vagy a szöveg ritmusára, pontosan végzik őket a tanulók. Egyes tanulóknál célravezetőbb, ha a pedagógussal párban végzik az egyenletes mozgást, mint ha csak társaik mozgását utánozzák.A további gyakorlatok utánmondással vagy olvasással végezhetők. Az olvasva végzett feladatok előtt a tanulókkal meg kell ismertetni a rövid, illetve a hosszú szótag jelölési módját:

Például: „Olvassátok el a táblán (írásvetítőn) látható szótagokat! Amelyik alatt ezt a jelet látjátok , azt röviden, amelyik alatt ezt: - , azt hosszan ejtsétek!”

ad ez fa ok öt ül


25

sár tűz bőr kék sír gőz

hold majd zöld gyöngy bojt csont

gally hull kinn kedd ujj rossz

„Mondjátok utánam a szavakat, ügyeljetek a helyes ritmusra!”(Olvassátok el szavakat a jelölésnek megfelelően!)

talán határ tatár szamár kenyér virít

óvja páva szálka tűri béka gólya

barátja helyébe virágpor saláta kitágul

tévedés gőzhajó télapó nyírfaág ballagás

„Jelölés nélkül, erősen ritmizálva olvassátok fel a mondatokat!”

Nincs a fazékban ebéd.Szemtelenül vigyorogtak a fickók.Öt kicsi néger ballag sorban előttünk.Egy árva petákot sem lelt a zsebében.

„Olvassátok fel a jelölés alapján a vers(szöveg)részletet!”

„Jelölés nélkül, erősen ritmizálva olvassátok fel a mondatokat!”

A muzsikus macskaKertünkbe szaladt.Két duda nyekergetta hóna alatt.

„Olvassátok fel a jelölés alapján a vers(szöveg)részletet!”

Sardó gyüjjön,Hozzon meleget!Micsoda meleget?Nyári meleget.


26

A ritmizált versmondást mindig kövesse az adott vers helyes, norma szerinti elmondása is. A ritmusgyakorlatok összekapcsolhatók légző-, időtartam-, artikulációs gyakorlatokkal.

Hangsúlygyakorlatok5

A hangsúly egy-egy szótagnak a többihez viszonyítottan nagyobb nyomatékkal (hangerővel) történő ejtése. A hangsúly alkalmazásával a beszélő (1. személy) a hallgató (2. személy) számára a közlés fontos részét emeli ki. Megkülönböztetünk szó-, szakasz-, illetve mondathangsúlyt. A magyar nyelvben a szóhangsúly mindig a szó első szótagjára kerül. A szó azonban nem biztos, hogy a mondaton belül hangsúlyos.A gyakorlatok során a szó-, szakasz-, illetve mondathangsúly helyének megállapítását, érzékeltetését tanítjuk, valamint hangsúly lényegkiemelő szerepének alkalmazását.Szószerkezetek, mondatok, szövegrészek mintakövető utánmondásával, illetve jelölés utáni olvastatásával fejleszthető.Például: „Szókapcsolatokat mondok. A szókapcsolat egyik tagját nagyobb nyomatékkal ejtem. Ismételjétek meg a szókapcsolatot középhangerővel, úgy, ahogy én mondom!”

megüti a bokáját bebújik a híd alámegadja az árát fut a szarvas utánkihúzza a gyufát verekedett játék közbenkiteszi a lelkét csavargott tanítás után

„Olvassátok el a szókapcsolatokat! A kétszer aláhúzott (főhangsúlyos) részt nagyobb nyomatékkal ejtsétek, az egyszer aláhúzott (mellékhangsúlyos) rész kisebb hangsúlyt kapjon!” (Ehhez természetesen meg kell tanítani a jelölési módot: kétszer aláhúzott szótag – főhangsúly, egyszer aláhúzott – mellékhangsúly.)

Az orkán üvöltése nesztelenül surran

A juhászbojtár furulyája fojtottan suttognak

Mondatot, verset, szöveget lehet megbeszélést követően hangsúlyjelekkel ellátni, majd a jelölésnek megfelelően felolvasni.Például: „Jelöljétek a főhangsúlyos szót a mondatban! Mit lehetne még kiemelni? Hogyan változik a mondat jelentése?” (Minden lehetséges változatot érdemes kipróbálni. Szükség esetén a szórend változtatható.)


27

Az emberek gátat emelnek az áradó folyó útjába.Az emberek emelnek gátat az áradó folyó útjába.Az emberek az áradó folyó útjába emelnek gátat.


Az olvasással kombinált hangsúlygyakorlatok előtt a tanulók olvassák el némán a szavakat, szókapcsolatokat vagy mondatokat!Az olvasás, esetenként a beszéd közben elkövetett hangsúlyhibákat javítsuk és javíttassuk!

Hanglejtésgyakorlatok6

Felméréseink tanulságai szerint a tanulók egy részének beszéde monoton, hanglejtésük nem elég változatos. Előfordulnak a magyar nyelv normáitól eltérő hanglejtéssel beszélők is. Rajtuk segíthetnek a hanglejtésgyakorlatok.A hanglejtés az egymást követő beszédhangok magasságának változása, a beszéd dallama. Elsősorban az érzelmi töltés kifejezésére szolgál. A hanglejtés alapegysége a szakasz: hangsúlytól hangsúlyig terjed.Megkülönböztetünk:

ereszkedő

emelkedő

eső hanglejtést, illetve ezek kombinációit.

szökő

lebegő

A magyar nyelv alapvető hanglejtésformája ereszkedő. Emelkedő-esőhanglejtésűek az eldöntendő kérdések, melyekben nincs a kérdésre utaló nyelvi elem:

Nem láttad a tollam?

A többi mondat esetében leggyakoribb az eső-ereszkedő hanglejtés. Ez a beszéddallam érvényes a kérdőszót tartalmazó kérdő mondatokra is:

Kinél van a tollam?


28

Helytelen tehát, amikor az iskolában az utolsó szótagnál a beszéddallam felfelé ívelésére késztetjük a tanulókat: „Vidd fel a hangot a kérdőjelnél!” Ez a hanglejtés magyartalan. Szerencsére az olvasásórákon kívül nem is szokták alkalmazni a gyermekek.A gyakorlatok során korrigáljuk az élőbeszéd hanglejtéshibáit, kialakítjuk az olvasás, felolvasás során a helyes hanglejtés alkalmazását, a beszéddallam kifejezőeszközként való alkalmazását.A gyakorláshoz bármely mondat vagy szöveg felhasználható, amit a tanulók némán el tudnak olvasni. Szükség esetén a tanár mintát is adhat.Például: „Ismételd meg az általam mondott mondatot! Pontosan úgy, ahogyan hallottad!„Olvassátok el néma olvasással a szöveget! Készüljetek fel a hangos olvasásra! Olvassátok el a mondatokat középhangerővel, megfelelő hanglejtéssel!”A hibás hanglejtés javítása történhet mintaadással („Ismételd meg a mondatot úgy, hogy én mondom!”), vagy a hiba megnevezésével („Nem zártad a mondatot. Ismételd meg ereszkedő hanglejtéssel!”).


A pedagógus minden esetben javítsa-javíttassa a tanulók hibás hanglejtését. A beszédhibás tanulóknál ezt csak akkor tegye meg, ha a tiszta hangejtésre már képesek, de a tisztán ejtett hang használata még nem rögzült.Szósorok, szópárok olvasásakor az egyes szavakat szintén ereszkedő hanglejtéssel mondják a tanulók!

Hangerőváltási gyakorlatok

Az iskoláskorba lépő gyermekek – gyakran már az óvodások is – több esetben indokolatlanul nagy hangerővel, csaknem kiabálva beszélnek. A helyzethez képest túlzott hangerő használatának többféle oka is lehet:

- felfokozott közlési vagy, érzelmi, hangulati töltés; - rossz szokás, - annak sajátos rögzülése, hogy az óvónő, az iskolai pedagógus a leghangosabbakra

mindenképpen figyel, míg a halkabban beszélők háttérbe szorulnak,- a környezetében lévő felnőttek – szülők, pedagógusok – rossz mintája; - a környezet viszonylag magas háttérzajszintje (tv, rádió, magnó folyamatos hallgatása)

stb. Ezzel sokszor öngerjesztő folyamat indul be: a gyerekek egyre hangosabban beszélnek, aki magára akarja irányítani a figyelmet, még inkább növeli a hangerőt, amire a többiek ugyancsak hangosítással válaszolnak. Nem ritka, hogy a pedagógus is belesétál ebbe a csapdába, és már az átlagos helyzetekben is nagy hangerőt használ.E rossz szokásnak több hátránya is van. Egyrészt egyik jelentős kifejezőeszközünk – a hangerő szabályozása – vész el, másrészt a gyermekek figyelme, érzékenysége csökken, hallásuk, hangképző szervrendszerük túlterhelődik, harmadrészt környezetük számára kellemetlenné válhatnak, és akkor még a pedagógust érintő negatívumokat nem is említjük.Mindezek alapján fontos, hogy tanulók képesek legyenek hangerejüket a közlési helyzetnek, a hallgatóságnak, a mondanivaló érzelmi-indulati töltésének megfelelően szabályozni.

29

A gyakorlatok során a tanár mutassa be és nevezze meg a hangerőbéli fokozatokat: suttogó, halk, középerős, hangos. A tanulók ismételjék meg a szósort (mondókat, nyelvgyötrőt, verset) más-más hangerővel a suttogástól a hangosig, vagy fordítva.Például: „Egy kilégzésre soroljátok fel a hét napjait! Háromszor ismételjétek meg először halk, majd közepes hangerővel, végül hangosan. Az ismétlések előtt vegyetek pótlevegőt!”


A pedagógus hangereje minta a tanulók számára. Ezért kisebb csoporthoz halk, az osztály egészéhez legfeljebb középerős hang szóljunk.A hangerőváltási gyakorlatokat kombináljuk légzéstechnikai, artikulációs, hangadás-technikai, ritmusgyakorlatokkal.

A helyesírás és a tanulási akadályozottság

Orosz (1974) szerint a helyesírás operatív (alkalmazó, végrehajtó) tevékenység. Benne eszközként használjuk a nyelvtani és helyesírási ismereteket. Nyelvtani ismereten mindazokat a grammatikai fogalmakat, tényeket és törvényeket kell érteni, amelyek a helyesírás megtanításának előfeltételei; helyesírási ismeret pedig minden olyan szabály, amely konkrét helyesírásai művelet leírását adja. Orosz megállapítja, hogy a tudatosítást megelőzően is törekednünk kell a hibátlan helyesírásra. Ennek eszköze – a nyelvtani ismertek elsajátítását megelőzően – a helyes globális szóképek rögzítése megfigyeltetéssel és utánzáson alapuló gyakorlással. Eszerint tehát a helyesírás tudatos tevékenység, mely a már elsajátított nyelvtani ismeretekre épül.Egy másik meghatározás (Zsolnai, 1991/a) alapján a helyesírás azoknak a normáknak az összessége, amelyekhez valamely nyelv szavainak, szókapcsolatainak, mondatainak leírása közben igazodni kell. A helyesírás során kétféle módon lehet alkalmazkodni a szabályokhoz: az írónak egyes helyesírási normákat nem kell felidéznie írás közben, ugyanis a gyakorlás eredményeképpen automatikusan helyesen írja le az adott nyelvi egységet. Más helyesírási problémák esetében azonban fel kell idéznie az azokra vonatkozó helyesírási szabályokat, tehát tudatosan kell irányítania a helyesírást. Zsolnai szerint az írást és a helyesírást kezdettől fogva párhuzamosan kell tanítani. Minden írásos tevékenység egyúttal helyesírási tevékenység is, az írástechnika fejlesztését szolgáló nyelvi anyagnak a helyesírás fejlesztését is szolgálnia kell.A hivatkozott szerzők – és rajtuk kívül még számosan – megemlítik, hogy a helyesírás gyakoribb esetekben automatizálódik. A szakirodalomban ennek megfelelően gyakran találkozunk a „helyesírási készség” megnevezéssel. A készség tárgyfüggő, de közegfüggetlen struktúra, azaz egy adott szituáció nem váltja ki automatikusan a készség működését (az írószerszám és papír látványa nem késztet minket tudatos döntés nélkül írásra), a készség típusú tevékenység megindítását el kell határoznunk. Ennek alapján a helyesírási tevékenységet a gyakoribb esetekben inkább szokásnak tekintjük, amely közegfüggő, azaz a megfelelő szituációban automatikusan kiváltódik. Az, hogy helyesen fogunk-e írni, nem elhatározásunktól függ elsősorban (sajnos), hanem attól, hogy a leírandó szó helyes alakja váltódik-e ki, hívódik-e elő automatikusan egy leírási helyzetben, vagy valamely hibás változatot sikerült-e rögzíteni. A ritkább esetek valóban igénylik a helyesírási helyzet tudatos elemzését, és ha van tanult szabály, minta, analógia, annak alkalmazását.A leíró nyelvtant tanító iskolai gyakorlat többnyire arra számít, hogy a mondjuk 5. osztályban megtanult helyesírási szabály „visszamenőleg” korrigálni fogja, korrigálni tudja az addig esetleges hibásan rögzített szóképeket. A valóság ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja: a

30

szokásjelleg miatt a szabállyal nem is foglalkozva az automatikusan előbukkanó változat fog szerepelni az írásműben. Tulajdonképpen a kiinduláson kellene fordítani: a jó helyesírásra, a hibátlanul rögzített szóalakok, nyelvi egységek tömegére építve lehetne azok írásmódjából utólag következtetni a helyesírási szabályra, az általánosításra.

A beszédhanghallás szerepe a helyesírás folyamatában

A magyar nyelvben az auditív összetevők általában megfelelnek a látás, beszédmozgás és írásmozgás összetevőinek, azaz ugyanazon betűket írjuk le, és ugyanolyan sorrendben, amint amilyen hangokat hallunk és ejtünk. Ezek a homomorf szavak: úgy írjuk, ahogy ejtjük. A szavak másik csoportját eltérően halljuk és ejtjük, mint írjuk. Itt nincs meg a szó összetevőinek előbb vázolt egysége. Az ilyen szavak helyes írásának tanítása azért okoz gondot, mert az összetevők közül csak a szó látott képe épülhet be az automatizálásba. Ezek a heteromorf szavak, leírásuk okozza a helyesírási hibák nagy részét. Fejletlen/sérült beszédhanghallással még a homomorf szavak helyesírása is nehéz, mert a beszédhangokat alkotó összetevők nem segítik a hallott és az írott forma összevetését. A hangok egymásra hatása következtében előforduló különböző módosulások, és az időtartam változások gyakran igénybe veszik a hangok egyéni észlelésének készségét.A helyesíráshoz pontosabb hangzódifferenciálás kell, mint az olvasáshoz. Az olvasásnál sokat segíthet a kontextus, de írásban a gyermeknek minden hangot fel kell fognia, és a sorrendet is pontosan kell észlelnie. Az olvasás során kevesebb információ is elég az olvasott szó megértéséhez, kimaradhatnak betűk, az olvasott szó jelentését mégis felfogjuk. A helyesírászavar okainak meghatározásánál kiemelt helyet foglal el az auditív percepció fejletlensége, mint oki tényező. Ez érthető, hiszen a beszéd, olvasás illetve az írás minősége jelentősen különbözik a tiszta megjelenítés szempontjából. Vannak hangok, amelyek a szóban szinte némák, de írásban ezeket is meg kell jeleníteni (pl. juh), más esetben meg hiába hallunk egy köztes hangot, nem írhatjuk le (dió). Olvasásban kevésbé zavaró a zöngétlenítés, a hasonulás szerinti kiejtés, mert ilyenkor az egységfelismerő rutin működik (Nagy, 1998). Ugyanakkor az eredményes írás alapja a „beszédhangnak megfelelő betű (betűk, betűkombináció) nélkülözhetetlen elsajátítása” (Nagy, 1998. 7.). A tanulásban akadályozott gyermekek helyes írásra tanításakor kell a legnagyobb kompromisszumot meghoznunk, mert kevés az esély, hogy ők jó helyesíróvá váljanak. A motoros kivitelezés elmaradása mellett (Józsa és Fazekasné, 2006), még a beszédhanghallás sérülésének/fejletlenségének nagyobb kockázatával is számolnunk kell.

A helyesírás fejlődése az iskolában

Ékné Csengey (1985) az eltérő általános iskolába járó felső tagozatos tanulókat vizsgálva azt állapította meg, hogy a tanulók átlag minden 4,8 szóban követnek el valamilyen hibát. Orosz (1974) 5. osztályos általános iskolai tanulóknál minden 5-6 leírt szóban talált helyesírási hibát. A tanulók tollbamondás utáni írásában kb. feleannyi helyesírási vétség fordul elő, mint az önálló mondat- vagy szövegalkotásokban, hasonló módon mindkét iskolatípusban.Érdekes jelenség volt a vizsgált mintában, hogy míg az 5-7. osztály között fejlődés mutatkozott a helyesírási teljesítményben, addig a 8. osztályosoknál visszaesést lehetett regisztrálni. A szerző külön elemezte azoknak a nyelvi egységeknek a helyesírását, melyekről szabályt tanultak a gyermekek, illetve amelyekhez kapcsolódóan nem szerepelt szabály a tananyagban. A két csoport helyesírási szintje között nem volt kimutatható különbség. Ez is azt látszik igazolni, hogy nem szabályokra épülő tudatos helyesírási tevékenység dominál a tanulóknál, hanem a szokásjellegű.

31

A vizsgált mintában az alábbi helyesírási, illetve íráshibák fordultak elő (gyakorisági sorrendben):

Íráshibák: betűkihagyásékezet elhagyása (nem időtartam-jelölés)betűtévesztés

Helyesírási hibák: mondatvégi írásjel elhagyásavessző alkalmazásamúlt idő jele magánhangzó utánteljes hasonulás jelölésenem összetett szavak egybeírásaidekötős igék helyesírásafelszólító módú igealakokidőtartam-jelölések

Brezovszki (1985) 3-5. osztályos, tanulásban akadályozott tanulók helyesírásáról gyűjtött adatokat tollbamondás és hibajavítási feladatok végzése során. A tollbamondásban 70%-os, a hibajavításban 53%-os teljesítményt értek el a tanulók.A vizsgált gyermekcsoport leggyakoribb hibái:

Íráshibák: ékezet elhagyása (nem időtartam-jelölésnél)betűkihagyásbetűcsereszókihagyásszóbetoldás

Helyesírási hibák: időtartam-jelölés mássalhangzóknálelválasztási hibáknagy kezdőbetű tévesztéseegybeírandók különírásaírásjelek hiánya vagy tévesztéseösszeolvadás jelölése

Az általános iskolások a már idézett Orosz szerint átlag 22-féle helyesírási hibát követtek el, melyek közül érdemes volt kiemelni a legtipikusabbakat. A leggyengébb teljesítményt a mássalhangzók időtartamának jelölésében, a kezdőbetűk és szóelemek írásában, a múlt idejű igealakok írásában, a tárgyrag jelölésében, a közép- és felsőfok jelében nyújtották a tanulók. Viszonylag jó eredmény mutatkozott a központozásban és a különírásban, a magánhangzók időtartamának jelölésében.A fentiek alapján – bár a hibatípusok, főleg sorrendjükben nem minden osztályfokon és iskolatípusban azonosak – úgy véljük, egyetérthetünk Ajtony (1988) megállapításaival, miszerint nincsenek külön az EÁI tanulóira jellemző helyesírási hibák. Ezért a helyesírás fejlesztésben sincs szükség csak az EÁI-ban alkalmazandó eljárásokra.A nyelvi, irodalmi és kommunikációs program adaptációja során magunk is vizsgáltuk a tanulók helyesírási teljesítményét tollbamondásban és akaratlagos (emlékezet utáni) írásban. Az 1-2. osztályos kísérleti csoportok teljesítményátlaga 93,3%-os, míg a kontroll- (az érvényes kisegítő iskolai tanterv szerint tanuló) osztályoké 84,2%-os volt. 3-4. osztályban a kísérleti csoportok 61,6%-os, míg a kontrollcsoportok 47,2%-os átlagot érték el. Ebből arra következtethetünk, hogy a helyesejtéssel és írással kezdettől szorosan összefonódó, nem szabálycentrikus, hanem a szokások kialakítására törekvő, a taxonómiai grammatikától eltérő nyelvi megközelítésmódokra építő anyanyelvi fejlesztési rendszerben a helyesírási teljesítmények a jelenleginél magasabb szintre emelhetők.

32

A helyesírás fejlesztését szolgáló (indirekt) gyakorlatok

A felsorolt hibatípusok egy része a vizuális, míg jelentős részük az auditív percepció fejletlenségéből, sérüléséből adódik. Jelen tanulmányunknak a beszédhanghallásra épülő helyesírási nehézségek javítása az egyik cél. A beszédhanghallás készség szintjei közül elsődleges az akusztikai szint, amikor egy hallási elemzéssel eldől, hogy a hallott hang beszédhang, vagy pedig más kategóriába tartozik (hangszer, természeti elem, vagy valamilyen eszköz hangja). A következő lépcső a fonetikai azonosság, a fonetikai szint. Ez a hangokról tudott valamennyi információ elméleti szintje. A spontán vagy irányított tanulással megszerzett információk ismeretében a harmadik szinten, a fonológiai észlelés során fonémadöntéseket hozunk, fonetikai megkülönböztetéseket végzünk.

A beszédprodukció és a beszédpercepció elméleti összefüggése (Gósy, 2002, 279.)

A fonémadöntést elbizonytalanítja, ha nem alakul ki a hang konstancia, a tanulók nem ismerik a beszédhangok tulajdonságait. Az alábbi helyesírási hibákat a beszédhanghallás fonetikai és fonológiai szintjének működési deficitje okozza.

A teljes és a részleges hasonulások helyesírásához a szótőállandóság kialakítása Egybeírás, különírás, tagolás, hangkihagyás, hangbetoldás A felszólító módú igealakok egyes szám második, és többes szám második személyű

igealakja A beszédhangok tulajdonságainak észlelése: zöngésség, képzéshely és mód, időtartam

alapján Szeriális észlelés: hang helye a szóban, hang és szósorozat megtartása és

reprodukálása

A beszédhangok egymásra hatásának megfigyelése, a szótő állandóság kialakítása

33

Akusztikai feldolgozás

Artikulációs program

Fonológiai reprezentáció

Artikulációs tervezés

Fonológiai észlelés

Fonetikai azonosítás

Artikulációs kivitelezés

Jelentés reprezentáció

Fonetikai megkülönböztetés

Artikulációs mozgások

A szótőhöz kapcsolt toldalékok módosítják az ejtést, ezzel részleges, illetve teljes hasonulást okozhatnak. A szótőállandóság kialakításával a tanulók az alapszót és annak végét figyelik, ezáltal észreveszik a hangok egymásra hatásának következményeit.

Feleselő játék. Két variációban játszható, ezeket variálni érdemes: a pedagógus mondja egybe a szót, a gyermek külön, és fordítva. A szóösszetétel külön értelmének vizsgálata. Kérjük a szótő nyomatékos, erőteljesebben artikulált ejtését. Szókártyákkal gyorsabb a játék.

szén+por ön+gyújtó nád+cukor kis+szerű bot+ja kürt+je nagy+ság alá+állazon+ban szín+nyoma

tegész+ség any+ja híd+ja kín+juk barát+ság pimasz+ság

tan+menet át+csap át+cipel báty+ja kard+juk

turbán+ja egy+szer hagy+ja

van+még jegy+csalás száraz+zsömle kert+jük part+ja költ+ség kéz+ fogás

kaland+ja

Megváltozott a szó. A nevelő fonetikusan mondja ki a szót, ahogy halljuk. Annak a gyermeknek kell kijavítva elismételni a szót, amelyik a zöngés / vagy a zöngétlen hangot képviseli, és a hasonulásban a zöngésség megváltozott. Pl. kapdos szó ejtése: kabdos, így a zöngétlen hangot képviselő gyermek javít. Szókártyákkal gyorsabb a feladat.

kapdos dobta hátba vadkan mákdaráló vágta nehézkes városban döfd darázsfészek, képben fogódzkodik kontyban tárgytól hívta foghat

rézhuzal zabpehely megkap távfűtés házszabály

garázssor galambpár rangkór

pénzszegény tavaszból táncban kapva enyvfőzés csapda habpor jégkorszak

Ragadd meg a szót! A nevelő szóösszetételeket mond, amelyekben részleges hasonulás van. A gyermekeknek a szótőt kell megismételniük. Hangoztató ejtéssel érzékeltetjük a szótő végét. A szótő kihangsúlyozását a gyermekek végzik el.

kapdos (kabdos)

fedte repdes hagyta küldte védte haladt rúgta

adta hídtól szabta engedte hordta rögtön maradt fogtadobta kalapba mondta védte szakadt fűzte fáradt rakodtaszedte szidta tudta fáradt aludt hozta hadtáp érints

Ragadd meg a szót! A tanító olyan szóösszetételeket mond fonetikus ejtéssel, amelyekben részleges hasonulás van. A tanulóknak csak a szótőt kell megismételniük. A szótő állandóság figyelése a feladat.

nehézkes rangkór dobta foghat hívta bízta megkap vágtavadkan adta engedte fogta hagyta gondozta névtelen gáztólhíztak köztársaság kéztő engedte kiadta megbízta kezdte repdeshabpor végezte csapda riadt ijedt keresd pénztelen fizetség

Kiegészítő. A nevelő mondja az igét ragozás nélkül. A gyermekek az igét többes sz. első személyben kiegészítik: először fonetikusan, majd a szótő+ tárgyas igerag (juk) külön ejtésével, pl. szeret: szerettyük, szeret+jük. A szótőt hangsúlyos ejtik.

34

tud ragad támad mond porol tilt veszít csinállapít borogat beszél nevet remél vadász nyit darálimád mesél kiabál nyal szitál vezet csodál nyerítszeret kapkod küld párol tol véd csapol vét

Szétszedjük a szavakat. A nevelő fonetikusan ejtett szavait szótő+ toldalékra szedik szét a gyermekek, vagy fordítva. Teljes ejtésnél mindig fonetikusan, tagolt ejtésnél mindig hangoztatva ejtik.

bíz+ta fogódzkodik kapdos nehézkes darázsfészek galambpár pénzszegény távfűtésdobta garázssor képben vadkan vágta házszabály városban foghathívta nézte rúgták csapda rágta légtér rágtuk szedtesúgta rágták vízszívó sózták húzták háztér kéztő kezdte

Keresd meg a tövét. Minden tanuló kap egy szót fonetikus ejtéssel. Feladata, hogy a szótőre téve a hangsúlyt, tagolva mondja vissza a kapott szót. Változat: a tagolást tapssal, lépéssel, vágó mozdulattal, stb. erősíti meg.

bíztat kétség magház csúszda pezsgő község biztonság fogságsegítség egészség utca központ hordta gazság meztelen ebkapor

adta fogta légkör megkel megtűr hagyta főzte fogtadobta átcipel nádcukor kisszerű botja kürtje nagyság pimaszság

szénpor öngyújtó biztos csendtől edz egyszerű fokhagyma garázstólazonban színnyomat gyógyszer anyja hídja kínjuk barátság hagytatanmenet átcsap fáradt bátyja kardjuk turbánja egyszer hagyjaegyforma jegycsalás megtéved kertjük partja költség kézfogás kalandjanehézkes rangkór dobta foghat hívta bízta megkap vágta

Egybeírás, különírás, tagolás, hangkihagyás, hangbetoldás

Titokzatos beszéd. Találd ki, mit mondtam! A szóból csak a magánhangzókat ejtjük, pl. aaó (kakaó). Összeragadt szavak. Névelővel együtt mondjuk a szavakat (vagy írjuk), amit a gyermekeknek szét kell választaniuk. Pl. aváza, azóra stb. Összeragadt szavak. Olyan szavakat mondunk egybe, amelyek nem alkotnak összetételt pl. árukapa, fanéz stb. Felépítés. Szótag téglát kapnak a gyermekek, ki mit tud építeni belőle? te = teve, tetőzés, tetőfedő stb.) Ugyanez lehet szóvégi szótaggal is: te = vette, teremtette, letette, léte stb.Lebontás. Hosszú szót kapnak a tanulók, ki tudja lebontani? (pl. népköztársaság: nép, ép, köz, társ, társa)Játék baba. Gombnyomásra működik, egyszerre csak egy hangot tud kiadni.Indiánjáték. A szóból csak magánhangzókat, vagy csak mássalhangzókat kapnak, ki kell találniuk a szót. Több változat is lehetséges, pl. eé: egér, edény, kenyér, stb. Robotember. Hangokból szavakat, szavakból hangokat képez. Szótagolva mondom, egybe mondja visszaHangonként mondom, egyben mondja vissza.Robotparancsnok. Tagolva mondunk utasításokat. E-meld meg a jobb ke-ze det. Mit jelent? Szóösszetételek jelentése egyben és külön. A tanító mindkét esetben elmondja az összetételt, a gyermekek értelmezik a jelentést.

35

jelzőlámpa-jelző lámpa élenjáró-élen járó tűzrőlpattant-tűzről pattant

szóbeszéd-szó beszéd

gyorsírás-gyors írás tízórai-tíz órai másvilág - más világ Hatökör-hat ökörtenyerestalpas-tenyeres

talpaskétforintos-két forintos rúgkapál-rúg kapál Ezermester-ezer mester

napsütötte-nap sütötte melegágy-meleg ágy hidegvér-hideg vér szempilla-szem pilla

Elbújt a szó. A nevelő szavakat mond, amelyekben egy másik szó is fellelhető. A gyermekek feladata a szóban levő további értelmes szó megtalálása. Pl. lapát /apát

bútor /tor csivitel/vitel fázik/ázik gyurma/ma

zászló/ló rakomány/rak

járda/jár nyúlvány/nyúl

lakoma/koma

cserél/cser gyakori/kor hajó/jó karácsony/rács

lakoma/koma

kaparó/kap barakk/rak

virág /rág darab/rab gyártó/árt(ó kalapács/alap

Szeged/szeg acél/cél telel/lel kaszál/szál

kémény /kém

farkas/far gyilkos/kos kimenő/nő szőlő/lő dalárda/dal

Kenéz/néz beszél/szél

Különös áruház. A nevelő összekeverve mondja a vásárolt áruk nevének hangjait, a gyermeknek ki kell találnia az áru nevét.

efke záva micu peer gyiaf gyje cskul zsaórhura gmob ebcsi péra afgyu alypó mala évtésztia piőc ikcso főde ójha abli vökny upkaótaj teec ókcsá egvü imgu colp utyka ulgya

Különös állatkert. A nevelő összekeverve mondja az állatok nevét. 4 hangnál hosszabb állatnév ne legyen. Csiga, cica, csacsi, fóka, gyík, kutya, liba, kacsa, rigó, pele, róka, süni, kígyó, teve, tyúk, csóka, hal, héja, láma, nyúl, rák, bika, béka, őz, páva, rák, ürge, rája, puma.Összekevert hangok. Mire gondoltam? ö p c iTitkos nyelv. A szótagokat felcseréljük a szóban, pl. tya-ku. Nyeld le az elejét (végét, közepét)! A tanító szavakat mond a gyerekeknek, akik a szót megismétlik az első hang nélkül. Pl. tanító: bakancs, gyermek ismétli: akancs. Megfordítható a játék: a tanító mondja az első hang nélkül, és a gyermekek egészítik ki. Szó végi és szóban lévő hangok elhagyására, kiegészítésére is játszható. Építsünk szavakból várat! A tanító rövid szót mond, amelyekből további szavak képezhetők. A gyermekek feladata a szóból további értelmes szavak variálása. Ez lehet ragozással, szóösszetétellel, igekötők hozzáadásával is.

test ül hat les gomb kor ont szemhal rács fej árt ház sül pár áslét tud elem csal lapos más szeg, bab

kör, sor lát kas lő ér nos bácsi

Fűzzük az ujjunkra a hangokat! Először rövid szavakat bontanak hangokra a tanulók. Minden hang egy ujjnak felel meg, az ujjait a jobb, majd a balkéz mutatóujjával érinti. Később a mássalhangzó torlódást, illetve azonos magánhangzókat egymás mellett tartalmazó szavakat kell hangokra bontania a tanulónak. Pl. beenged, szint, mind, csend, aláás, szekrény.

36

Toldd meg az elejét! A nevelő a szavakat az első hang ejtése nélkül mondja (ezek vastagon jelöltek a táblázatban). A tanuló értelmes szóvá kiegészíti, megismétli. Több találat is lehetséges.

Klári krokodil krémes (d) Prága présel trambulin ablak állványbocskor kredenc érdekes festék trágya iroda igazgató javaslat

ostor kréta őzike plédes mérték uborka üzenet akasztóágyikó élénk ikra sajtos ritka szoknya próbál Trabant

Toldd meg a végét! A nevelő a szavakat az utolsó hang ejtése nélkül mondja (ezek vastagon jelöltek a táblázatban). A tanuló értelmes szóvá kiegészíti, megismétli. Több találat is lehetséges.

kobold Ferenc varangy molnár kacska lármáznak fejt lármaTrabant derült mikro keresd Lacika golyva hajtás prés

sajt gyöngy langyos macska kormos gyárba jérce dalárdabakancs gyanús kampó érints Manyika cetli kezdi szent

Mondok egy szót, adj számot hozzá! A tanító mond egy szót. Feleletként a szóban előforduló hangok számát kapja meg a tanulóktól. pl. szem. Válasz: 3. 2-4 hangot tartalmazó szavakkal játsszuk. Játék a szavakkal. Szólánc közben a megadott szóra koppintani, pl. a harmadikraMinden szóra egy pálcika: annyi pálcikát raknak le, ahány szót hallanak. Melyik a hosszabb? A szópárok közül kell dönteniük. Van-e nád a tornádóban? Hosszabb szóból a rövidebben kell azonosítania. Pl. zivatar-tar, stb. Mit hallasz először? Meg kell mondaniuk, melyik hanggal kezdődik a szó. Mit hallasz utoljára? Mire gondoltam? A szó első és utolsó hangját mondjuk ki a tanulóknak, és ezekből kell értelmes szót alkotniuk. Változatos szógyűjtemény kerekedhet belőle. Változat: a tanulók spontán adják meg az első és utolsó hangot, bár ez nem mindig vezethet találathoz.Vágd el a szót! Minden tanuló kap egy igekötős igét. Visszamondja, de mondás közben az igekötő után egy félbevágó mozdulatot tesz. Pl. beenged, kitalál, leáll, ellök, áttér, kiismer.A felszólító módú igealakok egyes szám második, és többes szám második személyű igealakjaSzólj az osztálynak, a szólj a szomszédodnak! Olyan igéket mondunk, ahol az igeragozás rendhagyó. A tanító mondja a szótövet, a gyermekek ragozzák kijelentő mód, egyes sz. 2., tsz. 2. személyben. A szótő hangoztató ejtéssel történik, ehhez kapcsoljuk a ragot.Tanító: ad. Gyermek: adj, adjatok. Majd fonetikus ejtéssel: aggy, aggyatok.Mondd meg nekik! A nevelő olyan mondatokat alkot, ahol a felsorolt igék egyes sz. 2. vagy többes sz. 2. személyben szerepelnek. A ragozást fonetikusan teszi meg. Aki kapja a szót, szótőre és személyragra bontja. Pl. a nevelő mondja: Aki nehezet cipel, annak segíccs! Tanuló: segít+s. A ragozott szóalak lehetőleg a mondat végén legyen. Berekedt a tanító néni. Az egyes sz. 2. és a többes sz. 2. személy jelölését közösen megbeszélik. Ezek után a nevelő egy szókártyát ad a tanulónak, a táblázat valamelyik igéjének szóképével. A jelelés alapján a tanuló az igét egyes sz. 2. vagy többes sz. 2. alakra változtatja. Kiejtés után leírja a táblára a helyes szóalakot.

37

Mindegyik játékra alkalmas szógyűjtemény: véd él fél ad üzen borít hagy öntront szed bánt lát enged küld véd dönthord áll ül mond kínál ragad hord költment mond ken tud gyűjt szakad marad halad

ad talál küzd tud kínál borít küld hagymelegít örül száll üzen gyűjt óhajt ragad hánymond ül kezd kapcsol tanul gyógyul hord fagykészít dönt kapál enged emel kerül szakad ítél

fogódzkodik segít téved hord cipel téved hagy kezdindul ad mond riad ijed tol rakod enged

ejt fed ásít hagy küld alud érint haladgondol szid gőzöl enged hord izzad szed maradlovagol tart igazol indul ékel áll társul fárad

A beszédhangok tulajdonságainak észlelése: zöngésség, képzéshely és mód, időtartam

Időtartam-gyakorlatok7

Ez a gyakorlattípus szerepel a beszédhanghallás differenciálási szintjén is, amikor a beszédhangok időtartamát, mint tulajdonságot figyeljük. Az időtartam megkülönböztetése igen szoros kapcsolatban van a helyesírás fejlesztésével. A magyar helyesírás egyik alapelve a kiejtés szerinti írásmód. Az ellene vétők nagyon gyakran éppen időtartam-jelölési hibát követnek el, többnyire a hosszú hangokat nem jelölik megfelelően. Sokkal ritkábban fordul elő, hogy rövid hang helyett hosszút jelölnek, illetve ejtenek.Az időtartam- gyakorlatok célja tehát a beszédhangok időtartamának tudatos megkülönböztetése s ezzel a helyesejtés mellett a helyesírás fejlesztése.A fejlesztésre olyan szópárokat lehet alkalmazni, melyek egymástól csak egy-egy hang időtartamában különböznek, illetve az egyes szavakban a hangok időtartamának megfigyelésére-rögzítésére alkalmasak.Például:”Szópárokat fogok mondani. A két szó között csak egy hang időtartamában van különbség. Ismételjétek meg pontosan a szavakat!”

kor-kór hurok-húrok füzet-fűzetvar-varr ülő-üllő szelő-szellő

„Olvassátok fel a szavakat, ügyeljetek a hangok időtartamára!”

zsibbad roggyant állandó azonnalfaggat faggyú dallam uzsonnafüggöny éjjel állomás ennyiguggol széjjel csillogó dinnye


38

„Olvassátok fel a szókapcsolatokat helyes artikulációval és időtartam-érzékeltetéssel!”

többen is látták csendben szunnyadebből válasszatok szennyes ruhákreggeli újság ballagó vándorzümmögő méhecske számmal írd


Az a-á párhoz hasonlóan az e mindig röviden, az é mindig hosszan ejtendő.A gyakorlatokat kössük össze légzőgyakorlattal. Jól kombinálhatók időtartam-gyakorlatokkal, ritmusgyakorlattal, hangerőváltással.A hangsorokat a tanulók mindig utánmondással tanulják meg. Célszerű osztálykeretben végezni.Az olvasáshoz kötött feladatoknál a hangos olvasás előtt olvassák el a szavakat vagy szöveget. Lehetőleg csoportokban kerüljenek sorra, a hasonló olvasástechnikai szinten lévők kerüljenek egy csoportban. A felolvasás történhet csoportosan egy vagy egyénileg.A szavak, szószerkezetek ejtésekor ügyeljenek a megfelelő hangsúlyra, hanglejtésre és időtartamra is.A gyakorlatvégzések során lehetőleg szakszerű megnevezéseket használjunk. (Definíciókat tanítani nem kell!) Például: artikulációs gyakorlat következik; magánhangzósort mondok; elöl képzett v. magas magánhangzósor, hátul képzett vagy mély magánhangzósor; ismételjétek meg a szópárokat; olvassátok fel a szókapcsolatokat vagy szószerkezeteket stb.

Időtartamot differenciáló további játékok, gyakorlatok:

Tanító néni játék. A tanuló implicit (hallás után differenciál: figyeld és jelöld!), és explicit (saját ejtése alapján differenciál: mondd és jelöld!) formában. Változatok: hangok önmagában, szavakban (elején, végén, közepén). Jelölés: rövid és hosszú gyufaszál / pont-vonal. Kiegészítés. Különböző időtartamú szavakat kell kiegészíteniük. Szó eleji és végi hangoknál alkalmazható, pl. zászl…(és a hangoztatással egyidejűleg a hang hosszúságát is jelzik pálcikával, illetve koronggal)Utánozd a csengőt (sípot, stb.)! Ha hosszan szól, hosszú hangot mondjál (keress szót)! Öltöztetés. Öltöztesd fel a betűket (hangokat) értelmes szavakká! Ó, pp, ű, ss, stb. (ezt csak írásban lehet).Szógyűjtés létrára. Három (öt) intervallumú skálára keresünk szavakat: (pl. u hang időtartam eltérései)

lyuk furcsa túltöm zöld tőrhisz visz tízfül tüll tűr

Idegenből jöttem. A szövegben időtartam hibák legyenek: „mesze kelett menem, mert nem találtam semit” Víszek magamal tiz tójást, stb. Kivételezzünk! Akinél a pálcika van, akkor ismétli meg a szót, ha abban hosszú hangot hall. Akinél a korong van, akkor ismétel, ha abban rövidek a hangok. Mókus, pont, jó, korom, erre, olló, bab, róka, kutya, kalap, lapát, tör, pipa, leves, Jenő, duda, süni, sál, szita, szín, rigó, zene, Peti, őr, anya, ül, éles, vatta, nap, megy, kér, les, épít, óra, rugó, kap, folyó, ujj, láb, béka.

39

Ellenkező. Mondd rövidebben, mint én! Mondd hosszabban, mint én! Hangokkal játsszuk: ha én röviden mondom, a gyermek hosszan ismétli, és fordítva. Szavakkal, szótagokkal is lehet játszani, ilyenkor a szavak értelme nem számít. Okos visszhang. (A képzés helyének és módjának differenciálása.) Padsoronként, vagy párban egyszerre két gyermek figyel. Mindegyik kap egy betűképet a táblázat hangpárai szerint. A tanító szavakat mond. Az a gyermek ismétli a szót, aki a hangját hallja.

cs-zs m-n s-sz z-zs c-cs d-gy s-cs o/ó-u/úCsák-zsák gallom-

gallonkérés-kérész

zsendül-zendül


síkos-csíkos

forr-fúr

csáklya-zsákja

hazám-hazán

leves-levesz

Zsolti-Zolti


rom-rum


másik-mászik

zizeg-zsizseg


cseléd-zselés


máza-mázsa

ciripel-csiripel


most-must

csendül-zsendül

meszel-neszel

szifon-sifon

zúza-Zsuzsa

harca-harcsa


rozs-rúzs

Zsiga-csiga

csorba-csorda

segély-szegély



Hibajavítások írott szövegben. Szókártyán hibásan írt szavak vannak, hosszú magánhangzók ékezet nélkül. A tanulók elolvassák a szót, és értelmessé teszik. A végén a hibát kijavítják: a hosszú magánhangzóra ékezetet tesznek. Szómorze. A nevelő által mondott szavakat morzejelekkel írják a táblára/lapra/levegőbe. A rövid hangok karika, a hosszú hangok pálcika jelet kapnak. Példa: ól Kéttagú szavakkal, szótagokkal kezdjünk. Mutasd az időt! A nevelő által mondott szavakat a gyermekek hangokra bontva lemutatják: a rövid hang jele a két mutatóujj összeérintése, a hosszú hang jele a tapsmozdulat.Okos visszhang. A tanító a mondott szóban a hosszú hangot röviden, a rövid hangot hosszan ejti. A gyermekek javítják, és helyesen megismétlik a szót. Először magánhangzókkal, majd mássalhangzókkal játsszunk. Kit hívok? Padonként játszható. Két gyermek közül egyik a hosszú magánhangzó, a másik a hosszú mássalhangzó. A tanító egy szót mond, és a két gyermek olyan sorrendben áll fel, ahogy a szóban a magánhangzó és a mássalhangzó időtartamát hallja. Ha a szóban nincs hosszú hang, mindegyik ülve marad.

bukta bosszú ősszel előtt sóz főz dug fűtünk

műhely abban hosszú hórukk hattyú tolat lottó bízza

forgattyú leves gőz forma kosár Eszti rigó Ottó

dél ősz sima izzó fiú libben rúzs lassú

gőzzel retek csoki Emma guruló éles buta vassal

roppan bús hússal erre felett hőssel fújja húzza

gólya lábbal fejjel felhő bőr Anna káddal mákkal

40

Felelgető. A nevelő mondja a szót. A gyermeknek meg kell ismételnie ugyanazt a szót, de röviden kell mondania a szóban a hosszú hangot. Kitalálja, hogy van-e így is a szónak értelme (az időtartam tartalommódosító hatásának felismerése).

hassal (hasal) zúg (zug) add (ad) állom (álom)várrom (várom) esett (eset) védd (véd) nővel (növel)lapp (lap) menny (meny) könyvvel (könyvel) őrök (örök)meggy (megy) hall (hal) elleped (eleped) szűret (szüret)őt (öt) írt (irt) rakódik (rakodik) őrök (örök)száll (szál) kassza (kasza) dunna (Duna) vassal (vasal)erre (ere) húzat (huzat) toll (tol) hídra (hidra)pirít (Pirit) késsel (késel) zsebbel (zsebel) géppel (gépel)

Fordítva: a nevelő olyan szót mond, ahol a hangok rövidek. A szóismétlésnél a tanulónak hosszan kell ejtenie a szóban a hangot. A feladathoz megkapja azt a hangot, amit hosszan kell ejtenie. Figyeljük a szó megváltozott jelentését.

ebédel (ebéddel) fiuk (fiúk) rugó (rúgó) mos (moss) les (less)szerel (szerrel) füzet (fűzet) szögel (szöggel) foka (fóka) fejel (fejjel)tör (tőr) ere (erre) szájal (szájjal) fülel (füllel)var (varr) hurok (húrok) tejel (tejjel) öt (őt) csip (csíp)ágyuk (ágyúk) eleped (elleped) földel (földdel) halom (hallom) nyulunk

(nyúlunk)rakodik (rakódik) kel (kell) fed (fedd) koros (kóros) tejel (tejjel)örök (őrök) szelő (szellő) megy (meggy) hasal (hassal) lécel (léccel)irt (írt) Duna (dunna) elemel

(elemmel)szájal (szájjal) baba (babba)

zug (zúg) agyal (aggyal) nyirok (nyírok) tolat (tollat) térdel (térddel)álom (állom) épen (éppen) földel (földdel) fejel (fejjel)hal (hall) len (lenn) szál (száll) örül (őrül) lábal (lábbal)szemel (szemmel)

közel (közzel) tisztel (tiszttel) szint (színt) székel (székkel)

Zöngés-zöngétlen hangejtést differenciáló játékok, gyakorlatok:

Ellentétpárok. Adott betűpárral játsszuk. Mondunk egy szót, pl. b hanggal kezdődőt. Akinek a labdát dobjuk, p-vel kezdődőt kell keresnie. Betűképek segítsenek a játékban. Jól mondtam? Zöngés/zöngétlen hangot tartalmazó szavak helyes, illetve torz ejtése: szászló, biros, stb. Egészítsd ki! A szavakból hiányzik a zöngés, illetve zöngétlen hang. A gyermek hallás után kiegészít, és a zöld, illetve piros pálcikával megerősíti a kiegészítést. Pl. .irágÉrtelmező játékok. Ugyanazt a szót próbálják meg a zöngétlen párral behelyettesíteni, és döntsék el, van-e értelme, pl. piros-biros, de fele-vele. A hangpárokat mi adjuk meg. Csoportosítás. Szavakat gyűjtenek a piros, illetve a zöld pálcika alá. Változat: képeket gyűjtenek a pálcikák alá. Padsoronként. A padban ülők egyik a morgós /zöngés hangfelelős, piros pálcika van nála. A másik a csendes/zöngétlen hangfelelős, zöld pálcikával. A tanító oppozíciós szópárai hallatán vagy az egyik, vagy a másik áll fel.

41

Jól mondtam? A gyermekek piros, illetve kék koronggal jelölik, hogy helyesen hangzott-e el a szó. Hibatípus: zöngés hang behelyettesítése adott szóban zöngétlennel, és fordítva. Lehet szó eleji és szü végi hangcserékkel, mert a szó értelme segíti a korrekciót. Kifordított játék. A szógyűjtés most nem a megadott hanggal, hanem annak ellentétpárjával folyik. Pl. mondok egy szót, ami z hanggal kezdődik közben sz hanggal kezdődő szót hallanak a tanulók. A zöngés-zöngétlen hangpárok mindegyikével játszható. A csere a szó elején történik. Kié a szó? A padban ülők egyike a zöngés hangfelelős, másik a zöngétlen hangfelelős. A tanító helytelenül ejti a szó elejét (felcseréli a zöngés-zöngétlen hangokat). A tanuló pedig feladatának megfelelően feláll, és értelemszerűen kijavítva ismétli meg a szót.

zerge(szerke) csikó (zsigó)

kalapács cetli dézsa fakó gyár kalap

körte perec pirít pajkos posta sajt szánkó szoknya

szánt tollas tető tilos váza kettő vonalzó zsenge

pajta szita kerék perc Matyi kutya víz kés

tojás bál duda gólya kincs perec zsemle vörös

fül dal zsák szél zongora golyó kémény zsiráf

szőlő varr fogy bél dohány cérna citrom pipacs

Felelgető. Ha én csöndes vagyok, te legyél hangos! Ha én hangos vagyok, te legyél csöndes! A tanító az oppozíciós szópárok valamelyikét mondja, a gyermek a párját találja ki, és hangosan mondja. Nem baj, ha nem ismeri a szót, mert nem az értelmezés, hanem az akusztikus differenciálás a feladat.

pajor-bajor

zsákja-csáklya

kéz-kész seb-zseb kép-gép fáj-váj tél-dél pánt-bánt

Pál-bál cselé-zselé eszek-ezek

sebes-zsebes

kéz-géz vonó-fonó

toboz-doboz

lompos-lombos

pánik-bánik

zsendül-csendül

faszék-fazék

sír-zsír kém-gém

veri-Feri hold-holt láp-láb

bánt-pánt

Bécs-Pécs mázol-mászol

mázsa-mása

rák-rág fér-vér tér-dér pompa-bomba

papa-baba

pólya-bója mész-méz

zsaru-saru

lék-lég fonal-vonal

hat-had pompon-bonbon

Beszédhangok egyéb tulajdonságait (képzés helye, módja) differenciáló játékok, gyakorlatok

Okos visszhang. Adott betűpárokkal játszható. A gyermekek akkor mondják vissza a szó, ha a saját hangjukat hallották benne. Cseles visszhang. Padonként játszható, egyszerre két gyermek figyel. Mindenki kap egy betűképet. A tanító szavakat mond. Az a gyermek ismétli a szót, aki a padtársa hangját hallja.

b-g c-sz cs-sz d-g b-d j-l k-t o/ó, ö/őballon-gallon

boszi-boci ács-ász Buda-buga dűne-bűne ajak-alak bokor-botor

csorog-

42

csörög

bomba-gomba

félsz-férc csepeg-szepeg

gomb-domb

csorda-csorba

bajom-balom

kenyér-tenyér

Dorog-dörög

liba-liga kósza-koca bocsi-boszi lugas-ludas ládikó-lábikó

fejem-felem

kerítő-terítő

hó/hő

zuboly-zugoly

szint-cint csipog-szipog

szegés-szedés

szedd-szebb

páholy-páhol

szikár-szitár

korzó-körző

cs-zs m-n s-sz z-zs c-cs d-gy s-cs o/ó-u/ú

Csák-zsák gallom-gallon

kérés-kérész

zsendül-zendül


síkos-csíkos

forr-fúr

csáklya-zsákja

hazám-hazán

leves-levesz

Zsolti-Zolti


rom-rum


másik-mászik

zizeg-zsizseg


cseléd-zselés


máza-mázsa

ciripel-csiripel


most-must

csendül-zsendül

meszel-neszel

szifon-sifon

zúza-Zsuzsa

harca-harcsa


rozs-rúzs

Zsiga-csiga

csorba-csorda

segély-szegély




abrakheg-hegy gyom-



légy-lég gyomor-nyomor

Kátya-Káta

ráz-rác hat-hát


nyírás-nyílás


szívódó-civódó


vagon-vagyon


lap-láp

Vácon-vászon



porta-portya


o,ó-ö,ő u,ú-ü,ű o,ó-u,ú a-e á-e á-é e-é a-ehorog-hörög

begyújt-begyűjt

kapós-kapus

dala-dele bánt-bent márt-mért kemény-kémény

csak-csekk

kopik-köpik

gyúl-gyűl foga-fúga hatan-heten

szám-szem nyal-nyál kerek-kerék

csal-csel

potty-pötty kurt-kürt most-must kardja-kertje

csálé-cselé vagy-vágy vesz-vész fala-fele

torok-török szúr-szűr szór-szúr kalap-kelep

hágy-hegy hant-hánt nyel-nyél kalap-kelep

korod-köröd

hús-hűs rozs-rúzs vatta-vette nyár-nyer karó-káró keres-kérés kart-kert


abrakheg-hegy gyom-



lég-légy gyomor-nyomor

Káta-Kátya

ráz-rác hat-hát

43


nyírás-nyílás


szívódó-cívódó


vagon-vagyon


lap-láp

Vácon-vászon



porta-portya


Szeriális észlelés: hang helye a szóban, hang és szósorozat megtartása és reprodukálása

Detektív játék. A tanító szavakat mond. Van, amikor jól mondja, de van, amikor a szavakból egy-egy hangot kihagy a szó elején, végén, szó belsejében. A gyermekek vagy bólintanak, vagy kiegészítik a szót. Hangokat fogok felsorolni: milyen sorrendben hallottad őket? (Labdadobással összekötve)Hangokat hallasz: hányszor hallottad az (pl.) ó hangot?Mit visz a kishajó? A szekrénybe (erdőbe, Afrikából mit hoz stb.): az előzőét is kell mondani, 4-5 szó terjedelemig. Álljatok sorba. Születési hónap, házszám, névnap, ruhaszín (mi mondjuk meg, melyik szín milyen sorban követi egymást).Szétszóródtak a betűk. Lapon a szó betűi szétszórva: mellé kell írni a sorszámokat.Varázsoljunk! Egytagú (később kéttagú) szavak első hangját elvesszük. A gyermekek tetszés szerint tesznek hozzá egy hangot, és eldöntik, értelmes szót kaptak-e. Szóismétlés csendben, zajban. Háttérzaj. Két tanuló egyszerre mondja ki azt a szót, amit előzőleg megkapott. Célszerű a melléklet valamelyik táblázatát a kezükbe adni, így két táblázatot használunk fel. A harmadik tanulónak mindkét szót el kell ismételnie. Intésre mondják ki a szót, ne kiabálják túl egymást.Idegen szavak ismétlése.Rakj rendet! Mindenki hall a tanítótól egy szót. Összekeveredett hangokból kell értelmes szót alkotniuk, pl. alam (alma)Varázsolj! A tanító olyan szavakat mond, amelyekből másik szót is lehet alkotni.

bál (láb) cél (léc), lány (nyál) abba (baba) gól (lóg) karó (róka) lédi (déli) Bali (liba)

elé (éle) csiki (kicsi) busa (suba) inad (Dani) Tisza (szita) aró (óra) érce (réce) lóg (gól)

rém (mér) tál (lát) lét (tél) lény (nyél) óda (adó) tusa (satu) Róma (maró)

hepi (pihe)

láp (Pál) sav (vas) java (vaja) jelt (lejt) ló (ól) suli (Ilus) rak (kar) rák (kár)

Szereld össze! A tanító szavakat mond hangonként, a gyermekeknek egyszerre kell kiejteniük a hallott szót.Szóláncból mondat. A nevelő (vagy gyermek) által meghatározott hanggal mond egy szót. A következőnek is azzal a hanggal kezdődően kell szót mondania. Az ötödik gyermeknek kell megismételnie az első négy szót. Soroló. Elkezdjük a témát, a tanulók a tartalomnak megfelelően folytatják, mindig megismételve az előtte kapott szót. Az utolsó gyermek már öt szót ismétel.

Becsomagolom a hátizsákom. Teszek bele…

Kitakarítom a szobámat. Kiviszem a…..

Berendezek egy játéksarkot. Előre teszem a…

Éhes vagyok, kinyitom a hűtőt. Kiveszem a…

44

Hideg van, fázom. Felveszek…

A rajzfilm figurák közül ismerem a….

A rock énekesek közül a fiatalokat szeretem….

Délután pihenek. Olvasok….

Sétálok az utcán. Elmegyek…

Bevásárolok a zöldségesnél. Veszek…

Az állatkertben voltunk. Megnéztük a….

Olvastam egy könyvet. Volt benne…..

A barátaim neve B-vel kezdődnek……

Beteg vagyok, fekszem. Nem szabad….

Amikor az uszodában vagyok,….

Rajzórán….

A tornaórán….. Eltévedtem a városban. Bekerültem egy…

A barátnőim neve K-val kezdődik…

Anya ebédet főz…..

A boltban vettem…. A piacon, a zöldségesnél veszek banánt….

Láttam, hogy jön a menyasszony, a….

Szünetben az udvaron…..

Kifestem a rajzomat, használok…….színt.

Az osztályban a polcon van…..

Egy játszótéren lehet…. Villannyal működik a….

Adók szót, adjál számot érte! Kettő – négy hangzós szavakkal játsszuk. A nevelő mondja a szót, a tanulónak azt a számot, ahány hangot hall a szóban. Pl. nevelő: köd. Tanuló: 3. Fejre állt szavak. A nevelő fordítva mondja a szót, amit a tanulóknak kell kitalálniuk.

ópa rő vö aró Avé gyá ósá lütti tto gyí né tuj pak táh labrro jju léb gúr gúl pal pol rékkóp dap léf mesz jász lüf sah pénzém lész dap szok lás nüs ós rös

Figyeld a másikat! Minden gyermek kap egy szókártyát, felolvassa a rajta levő szót. A tanító meghatározza, hányan mondjanak hozzá bármit. A gyermeknek a gyűjtés végén fel kell sorolnia, mi jutott eszükbe a többieknek a szóról.

állat játék emlős ital szám név testrész tárgybútor jármű étel ruha forma foglalkozás ágynemű zöldség

takarítószer gyümölcs szín sport hüllő növény evőeszköz fahónap iskolaszer élőlény napok vízi állat mesealak édesség virág

A helyesírás fejlesztését szolgáló (direkt) gyakorlatok

Első osztálytól kezdve a helyesírás fejlesztésének egyik ága tehát a helyesírási automatizmusok kialakítása. Ezzel párhuzamosan el kell kezdeni a helyesírással szembeni beállítódás kialakítását. A tanulóknak legyen igényük a minél hibátlanabb írás, illetve saját szövegeikben törekedjenek az óhatatlanul előforduló helyesírási hibák utólagos korrekciójára. Ebből következik, hogy ugyancsak első osztálytól kezdve tudatosan kell fejleszteni a tanulók önkorrekciós képességét is. Ehhez a tanult helyesírási ismereteket használjuk fel olyan hibajavítási feladatokban, melyek sokszor gyakorolt, ismert szavak hibás alakjait tartalmazzák. Annak elkerülése érdekében, hogy helyes alakokat is „kijavítsanak” a gyerekek, a hibajavítási feladatok előtt beszéljük meg, hogy hány és milyen típusú hibára számíthatnak.Saját írásbeli munkáik javítása, illetve abban a hibák felismerése nehezebb, az önkorrekcióhoz hosszú ideig igénylik a pedagógus segítségét.

A helyesírási szabályok tanítása

A helyesírási szabályok akkor taníthatók eredményesen, ha a megfelelő jó helyesírásból általánosíthatunk. A szabálytanulás olyasfajta korrekciós hatására, hogy mondjuk az 5.

45

osztályban megtanult helyesírási szabály az 1-4. osztály rossz beidegzéseit visszamenőleg ellensúlyozni fogja, kevéssé lehet számítani.A szabályokat a hagyományos nyelvtanításban általában induktív úton ismertethetjük meg a tanulókkal. Alkalmazásukra nyerhetünk időt azzal, ha időnként a deduktív utat választva egyszerűen közöljük – vagy magasabb osztályokban a helyesírási szabályzat szabályrészéből kikerestetjük – az adott helyesírási probléma megoldására vonatkozó szabályt.

A helyesírási szabályok működése

Kevéssé bizonyul hatékonynak az az iskolai gyakorlat, melyben a helyesírási szabályokat elsősorban reprodukáltatják a tanulókkal.„Mit tanultunk az igekötős igék helyesírásáról? Most ilyen szavakat fogok diktálni, figyeljetek a felidézett szabályra!”Eredményesebb lenne, ha először is azt tanítanánk meg a gyermekeknek, hogy ismerjék fel a helyesírási problémahelyzeteket, például a következő módon:

adott szó Biztos vagy-e a leírásban? – igen – Írd le!

nem

Tanultál-e rá vonatkozó szabályt? – igen – Írd le a szabálynak megfelelően!

Ki tudod keresni a szabályzat szótárrészéből? – igen – Keresd ki, írd le!

Nem

Kérj segítséget a pedagógustól!

A döntéssorozat természetesen csak a ritkább szavak esetében fog működni, a gyakoribbaknál a szokásjelleg miatt automatikusan kiváltódik a már rögzült lejegyzési mód.Amennyiben egy tanuló valamilyen helyesírási probléma megoldásához segítséget kér, feltétlenül adjuk meg neki – kivéve, ha felmérést íratunk -, azon a szinten kapcsolódva a tanuló tevékenységéhez, ahol elakadt. Lehet, hogy a probléma elemzésében, lehet, hogy a szabály felidézésében, a segédkönyv használatában kell segíteni, de ha egyik előző szint sem működtethető, egyszerűen mondjuk meg a helyes leírási módot. Azok a válaszok, hogy „Ezt már kéne tudnod!”, nem fejlesztik a helyesírást, viszont a tanuló igényességét – mellesleg bizalmát is – csökkentik.A tanult szabályokat is érdemes lenne a már említett reprodukciós szint helyett működésükben bemutatni, például:Szabály: A mondatot, illetve a tulajdonneveket mindig nagybetűvel kezdjük. Sok pedagógus tapasztalata azt mutatja, hogy már az elsősök is kiválóan fel tudták idézni a szabályt, csak éppen nem tartják be. A tévesztések száma csökkenthető, ha a szabály (a többi helyesírási szabály is hasonlóan átalakítható folyamatábrákká) működésén vezetjük végig a tanulókat. Például:

Szavak kezdőbetűje

adott szó Mondat elején van? Írd nagybetűvel!

46

nem igen Tulajdonnév? Írd nagybetűvel! nem

Írd kisbetűvel!

Múlt idejű igék helyesírása

adott szó Ige? Nem vonatkozik rá a szabály!

igen

Múlt idejű? Nem vonatkozik rá a szabály!

Igen

A múlt idő jele előtt magánhangzó van? Írd egy „t”-vel!

Igen

Írd két „t”-vel!

A helyesírás fejlesztésének gyakorlatai

Az előzőekben már jeleztük, hogy a helyesírás fejlesztése csak az írással együtt történhet. Gyakorlatrendszerük megegyezik: a helyesírást is a másolási, tollbamondási, illetve emlékezetből írási feladatokban fejlesztjük célirányosan. Levezetésük megegyezik az írástanításnál leírtakkal.A hangok időtartamának megkülönböztetésére alkalmazható gyakorlatok, például:

Az előzőekben differenciált hangokat váltakozva röviden, illetve hosszan ejtjük, a gyermekek a hangzás időtartama alatt vonalat húznak ujjukkal a padon, vastag, puha ceruzával a papíron; a hosszan ejtett hangot felállással, a rövidet leguggolással jelzik stb.

o Egy-egy adott beszédhang felismerése szavakban:Eleinte kissé lassúbb, majd normál beszédtempóval szóhalmazt mondunk, szavanként tagolva. Egyes szavak tartalmazzák az elkülönítve már megismert beszédhangot, mások nem. A gyermekek jelzik (tapssal, koppantással, lapra vonalhúzással stb.), ha az adott szóban megtalálható a keresett hang.Szavakat mondunk, melyek az adott beszédhangot különböző fonetikai

helyzetben – szó elején, végén, belsejében – tartalmazzák. A szó elhangzása után a gyermekek megkeresik, hogy hol hallották a keresett hangot, vagy például szóvonalon piros ponttal jelölik a hang helyét. (A fonetikai helyzetek nehézségi fokuknak megfelelően szerepelnek az előző felsorolásban.)

Hangok időtartamának megfigyeltetése szavakban:

47

Olyan szavakat mondunk, melyek egy előzetesen kiemelt hangot hosszan, illetve röviden tartalmaznak. A gyermekek a fentiekhez hasonlóan jelzik a megfigyelt hang időtartamát. Például:

„t” – kattan, kettő, kotor, ott, otthon, tér, csata, kertel, kerttel stb.Nehezítési fokozatok: magánhangzó, réshang, zárhang, zár-réshang, mássalhangzó-

torlódás. Az időtartam a szó belsejében gyakran könnyebben észlelhető, mint a többi helyzetben.

A leggyakoribb hang meghallása szóhalmazban, szövegben:A pedagógus követhető tempóban mondja a szósort/szöveget. A gyermekek nevezzék meg a leggyakrabban/minden szóban előforduló hangot.Fék, fúró, fa, fekete, fizetés, festék, fóka, füst stb.

CserkészkirándulásCsalitban csicsergés, csattogásCsörgedező csermelycsobogás –Csonka cserfán csúf csóka csereg,Cserkészfiúk csapata cseveg.Csokrot csinálnak csillagvirágbólCsípéseket csalnak csalárd csalántól.Csiga csöndben csúszik csicsóka csúcsára,Csipkés cserlevélen cserebogár csápja.(Grätzer, 1957. 40.)A nagyobbakkal megszámláltathatjuk, hányszor fordul elő a kiemelt hang.

Elhangzó idegen nyelvű beszédből a magyar nyelvben is megtalálható (illetve attól eltérő) fonémák kikeresése. A pedagógus idegen nyelv(ek) kiejtéstanulásához használatos magnószalagról szóhalmazt, rövid mondatokat játszik le. A gyermekek keressenek olyan hangokat, melyek a magyar nyelvben is megtalálhatók, illetve meg lehet figyeltetni olyanokat is, melyek a magyar nyelv fonémakészletében nincsenek meg.A fonematikus észlelés (beszédhanghallás) fejlesztésére – az előző gyakorlatokhoz is kapcsolhatóan – jól alkalmazhatók az olyan szópárok, melyek hangsora csak egy helyen tér el egymástól.

A szópárokkal például az alábbi gyakorlatok végeztethetők:- szópár-képpár egyeztetése: a pedagógus megnevezi a képpár elemeit, majd

egyenként mondja azokat úgy, hogy a gyermek ne lássa az artikulációt. A gyermek mutasson rá a megfelelő képre. A szavakat nagyobb csoportokba is lehet rendezni, így a feladat nehezíthető (például: szár – gyár – nyár – vár – sár – zár).

- Szópár elemeinek utánmondása: a pedagógus a gyermek számára nem láthatóan mondja a szópárt, a gyermek megismétli a két elemet az eredeti sorrendben. (A szópár elemeit külön-külön is lehet reprodukáltatni. Az előmondás során a hangerő csökkenthető.)

- Egy hangban különböző szópároknál az eltérés megnevezése: a pedagógus mondja a szópárt, a gyermek megnevezi, hogy a szó mely részén hallott különbséget, illetve mely volt az eltérés.

- Hibakeresés: a pedagógus egy jelentéssel bíró szót mond, majd a hangsort egy elemében megváltoztatja úgy, hogy az új hangsor ne legyen értelmes. A gyermek javítsa ki vagy nevezze meg a hibát, illetve nevezze meg, a két hangsor közül melyik volt értelmes (az értelmes, illetve értelmetlen hangsor sorrendje természetesen felcserélhető).

48

A fonematikus észlelést (beszédhanghallást) fejlesztő gyakorlatok során a szópárok sorrendjét úgy kell megválasztani, hogy a megkülönböztetendő hangpár (ún. oppozíciós hangpárok) kezdetben több, majd fokozatosan csökkentve végül csak egy képzési sajátosságban térjen el.

A képzési sajátosságok magánhangzók esetében:képzési hely (elöl, hátul képzett)nyelvállás (alsó, középső, felső)ajak helyzete (ajakréses, ajakkerekítéses)időtartam (hosszú, rövid)

Mássalhangzók esetében:az akadály helye (ajakhang, foghang, szájpadláshang, gégehang)

a képzés módja (zárhang, réshang, zár-réshang)zöngésség (zöngés-zöngétlen)a kiáramló levegő útja (orrhang-szájhang)időtartam (hosszú-rövid)

A passzív szókincs fejlesztése

A passzív szókincs fejlesztésének leggyakrabban használatos eljárása a szóértelmezés. A gyermekeknek szóló közlések, magyarázatok, illetve a köztük/köztünk folyó spontán vagy irányított beszélgetések során tisztáznunk kell mindazon szavak, kifejezések jelentését, melyeket nem vagy hiányosan, esetleg pontatlanul ismernek. A gyermekeket arra kell szoktatni, hogy jelezzék az elhangzó, számukra ismeretlen kifejezéseket, illetve a pedagógus is kérdezzen rá azon szavakra, melyek feltételezése szerint nem szerepelnek a tanuló/csoport passzív szókincsében.A szóértelmezések történhetnek verbális úton, ez esetben arra kell ügyelni, hogy az értelmezés során felhasznált nyelvi anyag minden eleme ismert legyen a tanulók számára. A leggyakoribb eljárások:

- az ismeretlen szó helyettesítése rokon értelmű szóval (eb – kutya; malajos – mocsár);

- idegen szó esetében a szó magyarra fordítása (éra – időszak, korszag; botanika – növénytan);

- különbség kiemelése, szembeállítás (óbor – minden bor, ami nem idei)- ismert dologhoz való hasonlítás (túzok – testalkatában, méretében a pulykához

hasonló mezei madár);- körülírás (egyke – egyetlen gyermek a családban);- mondatba illesztés (csép – cséppel verik ki a gabonaszemeket a kalászból);- meghatározás (kutya – a ragadozók közé tartozó, ház- és nyájőrzésre, vadászatra

használt vagy kedvtelésből tartott háziállat);- felosztás (inkább felső tagozatban alkalmazható):

a felosztandó fogalom: névmás,a felosztás alapja: milyen szófajt helyettesít,a felosztás tagjai: csak főnevet helyettesít,

Főnevet, melléknevet és számnevet is helyettesít;- gyakran alkalmazható szemléletes a példa (fúvós hangszer: például trombita);- felsorolás (lírai műfaj a dal, az óda, az elégia; gabonafélék: búza, árpa, rozs, zab);- ugyancsak gyakran alkalmazható a felsőbb fogalom alá rendelés (agár – kutyafajta;

rúpia – pénz);- leírás (ácskapocs – kb. 25-30 cm hosszú, ujjnyi vastag fémrúd, melynek két vége

helye és derékszögben visszahajlított, deszkák, gerendák összeerősítésére használják).

49

Egyes esetekben a verbális eljárások csak nehezítik a megértést. A mozgást, arckifejezést jelölő szavakat általában csak nagyon bonyolultan lehet verbális eszközökkel körülírni. Ilyenkor nem verbális eljárásokat alkalmazhatunk. Például:

- bemutatás – eredeti tárgy, jelenség (például: oldódás – szíves kristályok elkeverése a vízben),

- fénykép (székelykapu),- utánzás (összehúzza a szemöldökét, kétrét görbül, kényeskedve beszél).

A passzív szókincs természetesen nemcsak a beszédészleléshez, hanem a beszédértéshez is szorosan kapcsolódik. Fejlesztése mindkét területre kihat.

Irodalomjegyzék

Ajtony P. (1988): Enyhe értelmi fogyatékosok helyesírásának vizsgálata. Bölcsészdoktori disszertáció. Budapest, Kézirat.Brezovszki K. (1985): A helyesírás fejlődése a kisegítő iskolában. Szakdolgozat. BGGYTF, Budapest.Csépe Valéria (2005): Kognitív fejlődés-neuropszichológia. Gondolat Kiadó, Budapest. Ékné Csengey K. (1985): A helyesírás fejlődése kisegítő iskolai tanulóknál. Szakdolgozat. BGGYTF, Budapest.Fazekasné Fenyvesi Margit (2006): A beszédhanghallás fejlesztés a 4-8 éves életkorban.Módszertani segédanyag óvónőknek és tanítóknak. Mozaik Kiadó, Szeged.Fazekasné Fenyvesi Margit és Józsa Krisztián (2009): Tanulásban akadályozott alsó tagozatosgyermekek beszédhanghallása. In: Marton Klára (szerk.): Neurokognitív fejlődési zavarokvizsgálata és terápiája. Eötvös Kiadó, Budapest. 151–176.Gaál Éva, Hámor Jánosné és Papp Gabriella (2000): Anyanyelv és irodalom. A tantervtől atanítási óráig. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.Gerebenné Várbíró Katalin (1995): Szempontok a nyelvi fejlődés zavarának értelmezéséhez.In: Gerebenné Várbíró Katalin (szerk.): Fejlődési diszfázia. Tanulmányok a gyermekkorinyelvi zavarok köréből. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest. 727.Gerebenné Várbíró Katalin (1996): Auditív észlelési és beszédmegértési zavarokgyógypedagógiai pszichológiai megközelítésben. In: Gósy Mária (szerk.): Gyermekkoribeszédészlelési és beszédmegértési zavarok. Nikol Kkt, Budapest. 54-83. Gósy Mária (1995): A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése - Iskolásoknak. Nikol Kkt, Budapest.Gósy Mária (2003): Gyakori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok. Logopédiai vizsgálat. Új Múzsák Kiadó, Budapest.Gósy Mária (2000): A hallástól a tanulásig. Nikol Kkt. Budapest.Gósy Mária (2006): A beszédhangok megkülönböztetésének fejlődése. Beszédkutatás. MTANyelvtudományi Intézet, Budapest. 147–160.Gósy Mária (2007): Az értelmi képesség és a beszédpercepciós folyamatok összefüggései. In:Gósy Mária (szerk.): Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelvelsajátításában. Nikol Kkt. Budapest. 230–246.Grátzer J. (1957): SICC. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest.Horsch, U. (2003): Pädagogische Interventionen bei Beeinrichtung der auditivenWahrnehmung. In: Leonhardt, A. és Wember, F. (szerk.): Grundfragen der Sonderpädagogik.Beltz Verlag-Weinheim, Basel-Berlin. 324–348.Józsa Krisztián és Fazekasné Fenyvesi Margit (2006): A DIFER programcsomag alkalmazási

50

lehetősége tanulásban akadályozott gyermekeknél I. rész. Gyógypedagógiai Szemle, XXXIV. 2. 133-142.

Lukács Ágnes és Kas Bence (2008): A specifikus nyelvi zavar biológiai alapjai.Pedagógusképzés, 1–2. sz. 69–79.Mérei Ferencné (1967): Beszédhibák az óvodai és iskolai otthonokban. In: Hermann Alice(szerk.): Értelmi elmaradás – értelmi fejlődés az óvodás otthonokban. Tankönyvkiadó,Budapest. 166–176.Mérei Ferencné (1969): Az értelmi fogyatékosok beszédhibái. In: V. Kovács Emőke és MéreiFerencné (szerk.): Tanulmányok a logopédia köréből. Tankönyvkiadó, Budapest. 194–209.Montágh Imre, Montághné Riener Nelli és Vinczéné Bíró Etelka (1993): Gyakori beszédhibáka gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Nagy József (1998): A kognitív rutinok pedagógiai jelentősége. Iskolakultúra, 5. sz. 3-16.Orosz S. (1974): A helyesírás fejlődése. Tankönyvkiadó, Budapest.Penner, Z. (2000): Phonologische Entwicklung. Eine Übersicht. In: Grimm, H. (szerk.):Sprachentwicklung. Hogrefe Verlag, Göttingen. 105–136.Ramus, F. (2003): Developmental dyslexia: Specific phonological deficit or generalSchneider Júlia és Simon Ferenc (2007): A beszédhallás diagnosztikája. In: Gósy Mária(szerk.): Beszédészlelési és beszédmegértési zavarok az anyanyelv elsajátításban. Nikol Kkt,Budapest. 104–112.Schröder, U. (2000): Lernbehindertenpädagogik. Kohlhammer Verlag, Stuttgart.sensorimotor dysfunction? Current Opinion in Neurobiology, 13, 212-218.Vassné Kovács Emőke (1989): Logopédiai jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest.Vassné Kovács Emőke és Subosits István (1993, szerk.): A beszéd és zavarai. Nemzetivizsgálatáról. In: Gósy Mária (szerk.): Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértésizavarok. Nikol Kiadó, Budapest. 188-200.Zsolnai J. (1979): Beszédművelés kisiskolás korban. Tankönyvkiadó, Budapest.Zsolnai J. (szerk.) (1991/a): Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés. Tanítási program, 1. osztály. Tankönyvkiadó, Budapest.Zsolnai J. (szerk.) (1991/B): Nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés. Feladatgyűjtemény, 1. osztály. Tankönyvkiadó, Budapest.

51

Documents

A beszéd formai oldalának fejlesztését szolgáló gyakorlatok · Web viewgyakorlatok Az e csoportba tartozó gyakorlatok végzése a tanulóktól készségszintű tevékenységet