A 2014 és 2020 közötti közvetlen és vidékfejlesztési támogatások várható alakulása hazánkban

A 2014 és 2020 közötti közvetlen és vidékfejlesztési

támogatások várható alakulása hazánkban

A 2013 utáni Közös Agrárpolitika - tájékoztatási célú összeállítás a rendelkezésre álló források (AK, AKI, EU) kivonata alapján

GAK Gyakorlati Szaktanácsadási és Képzési Fórum, 2013. április 10. Szent István Egyetem / GAK Nonprofit Közhasznú Kft

DG Agri: Lényegesen nem csökken a szektor támogatottsága

• Érvek: • az agrártermelés az élelmiszerek előállítása mellett számos környezetvédelmi szolgáltatást is

nyújt• hozzájárul a globális klímaváltozás elleni harchoz,• segít megőrizni a vidéki területek ökológiai változatosságát, az élhető, tiszta környezet

fenntartását.

• Hangsúly: „zöldítés” (angolul: „greening”), további ökológiai teljesítmények igénye

• 2013 második felére várható a végleges struktúra, indulás?


A bizottsági javaslat 10 kiemelt prioritása 1-3• A jövedelemtámogatások igazságosabb és hatékonyabb elosztása

• Aktív termelők fogalma (közvetlen tám 5%>= nem mg.-i árbevétel, 5000euró felett; vagy elvégzi földjén az alaptevékenységeket)

• Capping• Regionális eltérések

• A támogatási rendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele• Kölcsönös megfeleltetés (18-ról 13-ra), HMKÁ (16-ről 8-ra) egyszerűsítése, bár

vízgazdálkodás és növényvédőszer fenntartható használat irányelvek bekerülnek• Kistermelői előírások

• Az alaptámogatások „zöldítése”• Közvetlen kifizetések 30 %-át kössék a természeti erőforrások megóvását szolgáló

tevékenységekhez; pl. növénytermesztés diverzifikálása, állandó legelőterületek fenntartása, ökológiai tartalékok megóvása


4-7

• Reagálóképes piaci válságkezelés és biztonsági háló• Új biztosítási konstrukciók és kockázati alapok létrehozását

• A termelők alkupozíciójának javítása az élelmiszerláncban• Ágazati szakmaközi szervezetek támogatása• Termelők és a fogyasztók közti rövid (kevesebb közvetítőt tartalmazó)

értékesítési csatornák kialakítása

• A fiatal gazdák integrációja• A mezőgazdaság tudás alapú fejlesztése

• Megkétszerezi az agrárkutatás és innováció költségvetését• Erősebben támogatja termelőknek nyújtott tanácsadást


8-10

• A vidéki munkahelyteremtés és a helyi vállalkozások serkentése• LEADER megerősítése

• Kedvezőtlen adottságú térségek (KAT) fokozott támogatása• Kiegészíti a P2-t, max P1 5%-a, M.o-n nem tervezik, többi rovására menne.

• Agrár-környezetvédelem ösztönzése• éghajlatváltozás elleni küzdelem• ökoszisztémák védelme• erőforrások hatékonyabb felhasználása


ÚJ KAP struktúra

• Pillér fő összegek hasonlók• Közvetlen kifizetések – nem lesz flat rate, de mivel Magyarország nem éri el

az EU-27 átlagát, de meghaladja annak 90 %-át, így nominál értéken alig változik a támogatás (reálértéken igen)

• Közvetlen kifizetések 30%-át az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös kötelező intézkedésekre kell szánni

• A vidékfejlesztést más uniós alapokkal együtt közös stratégiai keretbe kell foglalni


0

10

20

30

40

50

60

70

1980

1981

1982

1983

1984

1985

1986

1987

1988

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

mill

iárd

€

export visszatérítés egyéb piaci intézkedések termeléshez kötött támogatás termeléshez nem kötött támogatás

piaci intézkedések közvetlen kifizetések vidékfejlesztés

EU-10 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27

forrás: AKI / DG Agri, 2011


forrás: AKI / DG Agri, 2011


KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK (1. PILLÉR)1. Kötelező támogatások2. Önkéntes támogatások3. Kistermelők leegyszerűsített rendszere• Fő feltételek:

• Aktív gazdálkodónak minősülő igénylők• Kölcsönös megfeleltetés előírásainak teljesítése (a kistermelői kört leszámítva)• Max 100 euró, 1ha / igénylő (egyszerűsítés része)

• A mezőgazdasági tanácsadói rendszert az EU elérhetővé teszi minden termelő számára.

• 10 % átcsoportosító a 2. pillérbe


A közvetlen kifizetések új rendszere (AKI ábra)

kölc

sön

ös

meg

fele

ltet

és

VAGY

alaptámogatás (?%)

„zöld komponens” (30%)

szántóföldi növénytermesztés diverzifikálása állandó legelőterületek megőrzése 7%-os ökológiai célterület kialakítása (EFA)

fiatal gazdák támogatása (max. 2%)

40 évnél fiatalabb gazdálkodók a tevékenység első 5 évében, de maximum 25 hektárra egy hektárra jutó átlagtámogatás 25%-a

kisgazdaságok támogatási rendszere (max.10%)

a kérelmek és az ellenőrzések egyszerűsítése

az átalányösszegű kifizetés (500-1000 euró)

belépés csak egyszer, 2014-ben

a belépésről a gazdálkodó dönt

termeléshez kötött támogatás (max. 5-10%)

meghatározott ágazatokra de nem vezethet

termelésnöveléshez

természeti korlátokra vonatkozó támogatás (max.

5%) a természeti korlátokkal rendelkező területek számára

támogatások progresszív csökkentése és maximalizálása

átalánytámogatás hektáronként új jogosultságok 2014-ben aktív termelő meghatározása, jogosultsági kritériumok


Közvetlen támogatási arányok

alaptámogatási jogosultság összege: kb. 143 EUR/hektár

forrás: AKI APKO, 2012


Kötelező

• Alaptámogatás (kb. 143 euró/ha): • termeléstől függetlenített , terület alapú, új jogosultságok aktiválása, 2011-es

földhasználati bázis• P1 40-70%• Lehetséges, hogy marad a SAPS• ???


Kötelező / Zöld támogatás

• Megemelt ökológiai-fenntarthatósági követelmények• növénytermesztés diverzifikációja: 3 ha felett évben legalább 3 különböző növényt kell

vetni, növényenként a terület minimum 5, maximum 70 %-án – AKI: 35 ezer gazdálkodónak okoz problémát, javasolja 10 hektárra emelni az alsó határt, 10 és 50 hektár között csak 2 növény

• állandó legelőterület megőrzése – AKI: nem okoz problémát• ökológiai célterület (EFA), alaptámogatásra jogosult terület legalább 7 %-át (minusz

állandó gyepterület) ökológiai célokra kell hasznosítani (pl. tájvédelem, teraszok, védőzónák létesítése, erdősítés, területpihentetés). – AKI: jövedelemcsökkenés a gazdálkodók 90 százalékánál, javasolja kötelező 7% helyett a már meglévő EFA területek megtartását. (bio-)

• gazdálkodást folytatók automatikusan jogosultak lesznek erre a kiegészítő támogatásra (NATURA nem)

• P1 30%, kb. 80 euró/ha


A KIFIZETÉSEK FELSŐ HATÁRÁNAK BEVEZETÉSE (CAPPING)• 2014-től sávosan korlátozni kívánja az egy gazdaságnak kifizethető közvetlen támogatások

éves összegét• A támogatás elvonás számítása

• + összes közvetlen támogatás• - zöld komponens összege levonva• - bérek és azok adó-, járulék terhei levonva• = az ezután megmaradó összeget érinti a támogatás elvonás

• Elvonás mértéke• 150 ezer és 200 ezer euró között 20%• 200 ezer és 250 ezer euró között 40%• 250 ezer és 300 ezer euró között 70%• 300 ezer euró felett 100%

• AKI számításai szerint összesen maximum 209 gazdaságot érintene, 11,7 millió euró értékben


Kötelező / Fiatal gazdálkodók kiegészítő támogatása• Közvetlen támogatások max. 2 %-a, max. a támogatási jogosultságok

hektárra vetített nemzeti átlagának 25 %-a lehet• AKI számításai szerint hazánkban

• 65 euró/hektár lesz a támogatás, de maximum 25 hektárig és csak a tevékenység első 5 évében (hazánk a hektár-korlátozás eltörlésében érdekelt)

• Potenciális igénylők száma 9 500 fő (15 800 kedvezményezett 40 év alatti)• Potenciális igénylők 24 százaléka több mint 25 hektárt művel meg, a 25 hektáros

korlát miatt csak 135 ezer hektár támogatható (235 ezer hektár helyett)• Az I. pilléres forrásnak mindössze 0,7 százaléka (9 millió €)

A kötelezőt a választható intézkedések növelhetik, max 260 euró/ha/év-re.


ÖNKÉNTES

• Termeléshez kapcsolt támogatások P1 5-10 %, TOP-UP helyett• KAT, P1 5 %


A TERMELÉSHEZ KAPCSOLT TÁMOGATÁSOK• P1 max. 10% (130 millió €) • meghatározott ágazatokban, pl. a tejtermelés, kecske-, juh- és

hízómarhatartás, a durumbúza-, rizs-, fehérjenövény-, zöldség- és gyümölcstermelés (sertés, baromfi, dohány nem)

• kérődző ágaztok támogatása: kb. 110 millió euró• termeléshez kapcsolt támogatásokkal a termelés szinten tartását

lehet szubvencionálni, döntő, hogy 2014. január 1-jén mekkora állománnyal rendelkezik majd egy-egy üzem


A KISGAZDASÁGOK EGYSZERŰSÍTETT (átalány)TÁMOGATÁSI PROGRAMJA

• AKI számításai szerint:• 1000 euró/gazdaság összeg hazánkban (max.)• Várhatóan 70 ezer gazdálkodó választhatja az SFS-t• összesen 70 millió euró, ami p1 5,3%-a, a jogosult földterület 3%-a• 33 millió euróval több, mintha a normál rendszerben igényelnének

• Kulcsfontosságú a megfelelő tájékoztatás:• csak egyszeri bejelentkezési lehetőség 2014. október 15-én (kilépni bármikor

lehet), jogosultsági kritérium a 2011. évi SAPS

• támogatási jogosultság nem átruházható, csak örökölhető


PIACI ZAVAROK ELLENI BEAVATKOZÁSI ESZKÖZÖK• A mostani rendszerhez képest alapvető változás, hogy

• a piacszabályozási intézkedések (az intervenciós felvásárlás, a magántárolás támogatása és az export-visszatérítés) kikerülnek az első pillérből,

• finanszírozásuk 2014-től a KAP-forrásokon kívüli Mezőgazdasági Válságtartalékból történik, amelyben évente 500-600 millió euró közötti összeg áll majd rendelkezésre.


II. PILLÉR: VIDÉKFEJLESZTÉS

• Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és a KAP-on kívüli többi EU-s pénzügyi alap (a regionális fejlesztési, a szociális, a kohéziós és a halászati) Közös Stratégiai Keret (CSF) alatt egységes rendszerben, integrált szakpolitikai eszközként fogja kezelni a különböző vidékfejlesztést érintő forrásokat és programokat.

• A vidékfejlesztési programok finanszírozásában megjelenhetnek egyéb alapok forrásai is.

• Tengelyek megszűnnek, alap célok maradnak, keret 10%? csökkenhet • a Bizottság Partnerségi Szerződést köt a tagállamokkal a VF célok

finanszírozására. • temakus célkitűzések,

• beavatkozási prioritások => az egyes operatív programoknak szorosan illeszkedniük kell


• Lehetővé válik, hogy a tagállamok maguk határozzák meg:• a támogathatóság feltételeként szabott küszöbértékeket, kedvezményezetti

kategóriákat, • a mezőgazdasági kisüzemnek minősülő üzemeket, • alsó és felső küszöbértékeket a fiatal gazdák és a mezőgazdasági kisüzemek támogatására

• vidéki térség fogalmát nemzeti irányító hatóság szinten

• Magyarország számára • a gazdálkodói igényekhez jobban illeszkedő, • kibővített intézkedési lehetőségeket, • egyszerűbb megvalósítást kínálnak,


A VIDÉKFEJLESZTÉS 6 EU-S PRIORITÁSA• Az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés”

stratégiájával való összhang megteremtése érdekében:1. a tudástranszfer és az innováció elősegítése a mező- és erdőgazdaságban;2. a mezőgazdaság versenyképességének és a gazdaságok életképességének

erősítése;3. az élelmiszerlánc-szerveződések előmozdítása és kockázatkezelés a

mezőgazdaságban;4. a mező- és erdőgazdaságtól függő ökoszisztémák megőrzése és erősítése;5. az erőforrások hatékony felhasználásának előmozdítása, az élelmiszer-

gazdaság szénkibocsátásának és –felhasználásának csökkentése;6. a társadalmi kirekesztés és a szegénység visszaszorítása, a vidék gazdasági

fejlődésének előmozdítása.


A kevésbé fejlett régiók a jövőben is magasabb társfinanszírozási rátával rendelkeznek


Hangsúlyok

• Az EMVA-források legalább 25%-a • Az éghajlatváltozás mérséklésére• Földgazdálkodásra

• agrár-környezetvédelmi, éghajlathoz, ökológiai termeléshez, hátrányokkal rendelkező területekhez kapcsolódó intézkedések keretében

• Kiemelt terület az innováció, intenzitása egységesen 100%. • P1 Capping-ből erre kell elkülöníteni.


Főbb változások a VF pillérben

• a.) Kiigazítások, egyszerűsítések, ésszerűsítések. • kötelezettségvállalási időszak - állatjóléti intézkedésnél egyéves időtartamra

rövidült, az agrárkörnyezetvédelmi és az ökogazdálkodással kapcsolatos intézkedés esetén 5–7 év kötelezettségvállalás után lehetőség van az éves meghosszabbításra.

• Hatékonyabb forrás felhasználási célból a jövőben kizárólag a kkv-nak minősülő termelői csoportok juthatnak támogatáshoz.

• Mezőgazdasági kistermelők akkor részesülhetnek a mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése intézkedés alá tartozó éves kifizetésben, ha csatlakoznak a (DP/2012/EU rendelet V. címe által) létrehozott mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerhez.


• b.) Intézkedések összevonása az egyszerűsítés, valamint a nagyobb hozzáadott értéket képviselő integrált projektek kidolgozása és megvalósítása érdekében

• egyetlen intézkedés hatálya alá tartoznak• tárgyi beruházások, • az erdészeti beruházásokhoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó

támogatások,• a tanácsadási szolgáltatások az üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatásokkal

• kibővült a tanácsadás tartalma, például kiterjedhet az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, a biológiai sokféleséggel, a víz- és talajvédelemmel, az állat- és növénybetegségekkel, de akár az innovációval kapcsolatos tanácsadásra is.


• c.) Intézkedések megerősítése, kiterjesztése horizontális intézkedés formájában.

• Kísérleti projektek, regionális és határokon átnyúló együttműködések• Innováció

• d.) Új intézkedések kialakítása • ökológiai termelés támogatása (AKG-tól független), akik 834/2007/EK tanácsi

rendelet szerint áttérnek, átállás és működés is támogatható• „jelentős természeti hátrányokkal rendelkező terület”. Ha a terület min. 66%-a

megfelel nyolc biofizikai kritérium legalább egyikének. Feltételek teljesülését települési szinten kell biztosítani.

• mezőgazdasági kockázatkezelési, jövedelemstabilizáló támogatások, 65%


Kiemelt területek

• Agrár-környezetgazdálkodásra és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre VF forrásaik 25 %-át kell elkülöníteni.

• Az AKG-n belül csak olyan önkéntes intézkedések támogathatók, amelyek túlteljesítik a zöld komponens és a kölcsönös megfeleltetés kötelező vállalásait

• Ide tartoznak a biogazdálkodáshoz, a NATURA 2000, víz keretirányelvhez kapcsolódó, a környezetvédelmi többletkiadások kompenzálását célzó kifizetések is.


KAT

• a használt mezőgazdasági terület legalább 66 %-a rossz vízelvezető képességű, túl hűvös vagy túl száraz, illetve túl nedves legyen,

• a földeket sekély gyökérzóna, sós vagy savas talaj, vagy minimum 15 %-os lejtés jellemezze.

• szubvencionálása 2014-2017 közzöt fokozatosan megszűnik.


AGRÁR KUTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ - TUDÁSTRANSZFER• A Bizottság szeretne a jelenleginél nagyobb lendületet adni , az

Európai Innovációs Partnerségen (EIP) keresztül, főként • Termelékenységre• Fenntarthatóságra• Kutatási eredmények gyakorlati alkalmazására

• Az erre fordítható VF források a javaslat szerint kiegészülnének az P1 capping miatt felszabaduló összegekkel.


További kiemelt VH intézkedések• termelői csoportok létrehozása;• helyi értékesítés, helyi termékek promóciója;• közvetlen élelmiszer-értékesítési csatornák kiépítése;• agrártermékek és élelmiszerek minőségbiztosítása;• tanácsadási szolgáltatások: a gazdálkodás és a farmmenedzsment

fejlesztését, megkönnyítését célzó információnyújtás;• az alapszolgáltatások fejlesztése és falufelújítás a vidéki térségekben;• LEADER (helyi akciócsoportok működése, támogatása, helyi

vidékfejlesztési stratégiák és támogatásuk).


AGRÁR KOCKÁZATKEZELÉS

• 1) biztosítás a növénytermesztés és állattartás káreseményeire;• 2) kölcsönös biztosítási alapok az állat- vagy növénybetegségek,

környezeti balesetek nyomán jelentkező veszteségek fedezésére;• 3) jövedelemstabilizáló támogatás, ha a gazda jövedelme több mint 30

%-kal csökken előző 5 év valamely hároméves periódusának átlagához képest.

Documents

A 2014 és 2020 közötti közvetlen és vidékfejlesztési támogatások várható alakulása hazánkban