3mod Ert Fogy

Inkluzív nevelés

Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek, tanulók együttneveléséhezMódszertani intézményi útmutató

ÍrtaKajáry IldikóRuttkai Leventéné

suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.Budapest, 2007

Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1. intézkedés Hát-rányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben központi program-jának „B” komponense (Sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelése) keretében

Szakmai vezetőKapcsáné Németi Júlia

ProjektvezetőLocsmándi Alajos

TémavezetőVargáné Mező Lilla

LektoráltaKapcsáné Németi Júlia

© Kajáry Ildikó, Ruttkai Leventéné, 2007© suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., 2007

Azonosító: 6/211/B/4/mód/3

Borítóterv: Dió StúdióBorítófotó: Pintér Márta

A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja.

Kiadja a suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.Szakmai igazgató: Pála KárolyFejlesztési igazgatóhelyettes: Puskás AurélFelelős kiadó: Pála Károly ügyvezető igazgató1134 Budapest, Váci út 37.Telefon: 06 1 886 3900Fax: 06 1 886 3910E-mail: [email protected]: www.sulinova.hu

Tartalom1. Bevezetés 5

1.1 Az értelmileg akadályozott tanulók képzésének rövid története 51.2 Az értelmileg akadályozott gyermekek együttnevelése 61.3 Az integrációs nevelés szereplői 6

2. Az értelmi fogyatékosság okai, jellemzői 73. Az integráció célja, feladata 8

3.1 Az értelmileg akadályozott gyermekek képzésének során figyelembe veendő legfontosabb szempontok 8

3.2 Általános alapelvek az óvodai nevelés és iskolai oktatás során 84. Az együttnevelés szereplői 10

4.1 A család 104.2 Gyermekek, tanulók közössége 114.3 A pedagógusok és pedagógusközösség 114.4 További közreműködők 12

5. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények (EGYMI) 135.1 Az egységes gyógypedagógiai módszertani központok célja 145.2 Az ellátottak köre 145.3 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szervezeti felépítése 145.4 Óvoda 155.5 Általános iskola (1–8. évfolyam) 165.6 Készségfejlesztő Speciális Szakiskola (9–12. évfolyam) 165.7 Pedagógiai Szakszolgálat 175.8 Pedagógiai szakmai szolgáltatások 185.9 Gyermek- és diákotthoni ellátás 205.10 A módszertani központok tevékenységei 21

Útmutató értelmileg akadályozott gyermekek, tanulók együttneveléséhez 5

1. BevezetésA közoktatási törvény 2003. évi módosítása lehetővé tette az integrációs nevelés és oktatás segíté-

sére a gyógypedagógiai intézmények egységes gyógypedagógiai módszertani intézménnyé válását.Kiadványunk az értelmileg akadályozott gyermekek és fiatalok oktatási és nevelési integrációját se-

gítő egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények bemutatására vállalkozik. A szegregált oktatást és nevelést megvalósító iskolák mellett létrehozott módszertani intézmények

koncentrált pedagógiai tapasztalattal rendelkeznek, ezáltal hatékony segítői lehetnek a különböző for-mában működő és folyamatosan alakuló együttnevelésnek. Az értelmileg akadályozottak inkluzív ok-tatásának nincsenek hagyományai, kialakult keretei, hazánkban csak elvétve akad néhány követésre méltó példa. Az inkluzív nevelés pozitív hatásai és a szülők igényei azonban egyre inkább sürgetik, hogy – megfelelő feltételek megteremtésével és a résztvevők felkészítésével – az értelmileg akadályozott gyermek oktatásában és képzésében az együttnevelés is választható legyen.

Ez a kiadvány segítséget kíván nyújtani azoknak az úttörő munkát vállaló inkluzív intézmények-nek és pedagógusoknak, akik az értelmileg akadályozott gyermek befogadását vállalják, és felelősséget éreznek nevelésük, oktatásuk hatékonyságáért és sikerességéért.

Munkájuk nagy elkötelezettséget és pedagógiai optimizmust kíván.Az útmutatóban megjelenő minden tevékenységhez bővebb segítséget nyújtanak az értelmileg

akadályozottak egységes gyógypedagógiai módszertani intézményei.

1.1 Az értelmileg akadályozott tanulók képzésének rövid történeteAz értelmi fogyatékosok nevelése az európai polgári fejlődéssel együtt jelent meg. A XIX. század ele-

jén orvosok, papok és pedagógusok egyénileg is kezdtek foglalkozni gyenge képességű és sérült gyer-mekekkel, biztatást kapva olyan jelentős pedagógusoktól, mint a két évszázaddal előbb élt Comenius és a kortárs Pestalozzi.

Magyarországon Budapesten a szabadkőművesek támogatásával Frim Jakab szervezett először in-tézetet 1875 őszén. A kezdetben ápoló-nevelő jellegű intézetet 1896-ban az állam vette át. Az államo-sítás fontos lépés az értelmi fogyatékosok intézményeinek történetében, mert ezzel kapcsolódott be a súlyosabban sérültek nevelése a közoktatás vérkeringésébe. Néhány évtizeddel később a gyermekek e csoportjára is kimondták a tankötelezettséget (1921). Kezdetét vette az értelmi fogyatékosok ápoló- és nevelőintézményeinek szétválása, sőt az enyhe értelmi fogyatékosok iskolájának kialakulása.

Frim önálló ápolóintézetet hozott létre, és ezzel megteremtette a mai egészségügyi gyermekottho-nok ősét. Az enyhe értelmi fogyatékosok iskoláit Éltes Mátyás alapította meg, aki maga is dolgozott az államosított intézményben. A század elején (1909) kapta az értelmi fogyatékosok intézete az Álla-mi Gyógypedagógiai Nevelőintézet nevet. Az értelmileg akadályozott gyermekekről való intézményes nevelői gondoskodás további fontos állomása 1910, ekkor Hollandiában a világon először rájuk is ki-terjesztették a tankötelezettséget.

Az 1934–35. tanévben Budapesten két intézet, vidéken további három működött 538 tanulóval.Az 1945 utáni évek először az intézmények számában hoztak változást. A súlyosabban fogyatéko-

sok részére több nevelőintézet létesült. Egyes gyógypedagógiai nevelőintézetek mellett azonban éppen azért, mert a súlyosabban sérültek az iskolai osztályokban nem tudtak kellően haladni, ún. foglalkozta-tó tagozatok létesültek, amelyekben zömében munkaoktatás folyt.

Az ötvenes évek közepén indult meg a felnőtt értelmi fogyatékosok szervezett ellátása, először Bárczi Gusztáv és Illyés Gyuláné kezdeményezésére az állami gazdaságok melletti telepeken (1953). Ezekből fejlődtek ki a mai szociális intézmények.

6 Módszertani intézményi útmutató

Az értelmileg akadályozott gyermekek önálló iskolája Magyarországon az 1961-es oktatási törvény nyomán alakult ki foglalkoztató iskola és nevelőotthon program néven. A kísérleti évek után 1972-től önálló nevelési és oktatási programmal és szervezeti szabályzattal működött ez az iskolatípus.

Már az ötvenes években létesültek gyógypedagógiai óvodák is. A korai fejlesztés jelentősége és el-érhetősége az 1980-as évek közepétől hangsúlyos időszaka az értelmileg akadályozott gyermekek ne-velésének.

A közoktatási törvény 1997 óta teszi lehetővé a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára a készségfejlesztő speciális szakiskolai képzést.

1.2 Az értelmileg akadályozott gyermekek együttneveléseEgyes nemzetközi szervezetek, mint az UNESCO, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az értel-

mi fogyatékosság tudományos vizsgálatával foglalkozó nemzetközi szervezet (ILSMH) tevékenysége is meghatározó volt az értelmileg akadályozottak iskolai képzése terén. Jelentősek az UNESCO 1960-as genfi 23. nemzetközi oktatásügyi konferenciájának javaslatai, amelyekben az értelmi fogyatékosok spe-ciális oktatására vonatkozó nemzetközi együttműködés követelményeit a legjobban és a legnagyobb következetességgel oldották meg (Zamszkij, 1974). Felhívták a figyelmet a korai fejlesztésre, a differen-ciált oktatás megszervezésére, valamint arra, hogy az értelmi fogyatékos gyermeket nem feltétlenül kell elszakítani az egészséges gyermekek társaságától.

A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók integrált nevelésére ugyanazokat a rendszereket találjuk meg Európa-szerte, mint bármely más fogyatékossági típus esetében. A gyakorlatot áttekintve látha-tunk európai példákat a megvalósítás módjára. Ilyen integrációs modell pl. a kéttanáros modell, amely az egyes tanítási órákon az integrált sajátos nevelési igényű gyermek mellett fejlesztőpedagógus vagy gyógypedagógus egyidejű munkáján alapul. Ezeknek a modelleknek a megismerése lehetőséget nyújt a szakembereknek arra, hogy állást foglaljanak az értelmileg akadályozott gyermekek integrációjának leghatékonyabb módjáról.

A hazai gyakorlatban az értelmileg akadályozottak iskolai integrációja ritkán, gyakran hiányos felté-telekkel valósul meg. A legtöbb követésre méltó példa a bölcsődei és az óvodai nevelésben, valamint a szakiskolai oktatásban és az iskoláskor befejezéseképpen a munkába állítással kapcsolatban tapasz-talható.

Az integrált nevelés és oktatás az értelmileg akadályozottaknál is a sikeres együttnevelés szempont-jainak figyelembevételével egyedi döntéseken alapulhat. Az integráció megvalósítása szempontjából bármely szereplő felkészületlensége meghiúsíthatja a sikert.

1.3 Az integrációs nevelés szereplőiAz értelmileg akadályozottak integrációjának fontos, az együttműködésben részt vevő partnerei: − a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján szemé-

lyiségében és a sérülés mértékében integrációs nevelésre alkalmas SNI-gyermek,− támogató családi vagy nevelői háttér,− jól képzett, többlettudás elsajátítására kész, motivált befogadó pedagógus,− szakterületét jól ismerő, felkészült gyógypedagógus, pszichológus,− gyógytornász stb.


2. Az értelmi fogyatékosság okai, jellemzőiAz értelmi fogyatékosságok egy részének közvetlen okát ismerjük, más részének oka a tudomány

mai állása szerint még felderítetlen.Az ismert okok a károsodás ideje szerint csoportosíthatók:− Örökletes, genetikus adottságok, amelyek előre meghatározzák a születendő gyermek értelmi

fogyatékosságát és olyan állapotok, amelyek a fogamzás pillanatában alakulnak ki.− A magzatot méhen belül károsító tényezők (pl. sugárártalom, külső és belső mérgezések, fertő-

zések).− A szülés körüli történések (koraszülés, túlhordás, koponyaűri vérzések, mechanikai ártalmak, oxi-

génhiány, újszülöttkori betegségek).− Az élet első hónapjaiban elszenvedett betegségek, fertőzések, környezeti hatások, belső elválasz-

tású mirigyek működési zavarai.A Betegségek Nemzetközi Statisztikai Osztályozása (BNO–10) Mentalis retardáció (értelmi elmara-

dás) címszó alatt négy csoportba sorolja az értelmi fogyatékosságot:− enyhe mentális retardáció IQ: 50–69,− közepes mentális retardáció IQ: 35–49,− súlyos mentális retardáció IQ: 20–34,− igen súlyos mentális retardáció IQ: 20 alatt.A hivatalos meghatározással a gyakorló szakember nem tud mit kezdeni. Már óvodáskorban, beis-

kolázáskor, az iskoláztatás és munkára felkészítés egész folyamatában nem pusztán a számokban kifeje-zett IQ a döntő. Ennél sokkal fontosabb a fogyatékos ember össz-személyisége, érzelmi-akarati szintje, szociabilitása, beszéd-, mozgás-, manipulációs fejlettsége, önkiszolgálási szintje.

Az értelmi akadályozottsághoz többnyire társulnak egyéb fogyatékosságok vagy betegségek, első-sorban beszéd- és mozgássérülés, epilepszia, autisztikus magatartás. Az elmúlt években – a többségi iskolába járó tanulókhoz hasonlóan – mind gyakrabban jelentkeznek hiperkinetikus viselkedészavarok és az érzelmi élet különböző sérülései.

Az értelmi akadályozottság gyakran a megjelenés és feltűnő külső jegyek alapján is felismerhető.A sérülés általában közvetlenül a szülés után, de néhány hónapos korban már szinte minden eset-

ben felismerhető. Ezért az első gyanújelek észlelésekor már nagyon fontos a speciális fejlesztés megkez-dése, mert ez az életkor soha vissza nem térő lehetőségeket rejt az agyi funkciók fejlesztésére.

A későbbi életkorban jellemzően mozgás-összerendezettségük a nagymozgások terén is bizonyta-lan, manipulációjuk gyakran ügyetlen, előfordulhatnak sztereotip mozgások. Gondolkodásuk konkrét, beszédük egyszerű, a beszédmegértés hiányos. Sérült a figyelem, a kitartás, a koncentrációs képesség, az emlékezet, a tanulási motiváció.

Az iskolai képzés teljes időtartama alatt arra kell törekedni, hogy az értelmileg akadályozott tanu-ló személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni.


3. Az integráció célja, feladataAz együttnevelés hatására életszerű helyzet jön létre, megalapozódik a társadalmi integráció,

a résztvevők megismerhetik egymás értékeit és megvalósulhat a lakóhelyhez közeli intézményi ellátás, a sajátos nevelési igényű gyermek nem kerül ki a családi környezetből.

A végrehajtás során figyelni kell azonban arra, hogy az integrációban felkészült pedagógusok ve-gyenek részt, lehetőséget kell teremteni a sorstársak megismerésére és a tárgyi feltételeket biztosítani kell. Az inkluzív intézménynek rendelkeznie kell az értelmileg akadályozott gyermek együttneveléséhez megfelelő eszközökkel, módszerekkel és eljárásokkal.

Lehetőséget kell teremteni a tanuló számára a közoktatási törvényben előírtak mellett a tanterem-ben a testi fejlettségének megfelelő bútorzat használatára, az osztályteremben, csoportszobában a megfelelő elhelyezkedésre, a tartalmi és módszerbeli differenciálásra a tananyag, a célok és a követel-mények terén és az egyénre szabott segítségnyújtásra.

Alkalmazkodni kell az egyéni tanulási tempóhoz, biztosítani kell az állandó megerősítést, gyakorlást, értékelést.

Fontos a tanuló folyamatos aktivizálása, a figyelem, az érdeklődés felkeltése és fenntartása.

3.1 Az értelmileg akadályozott gyermekek képzésének során figyelembe veendő legfontosabb szempontok

− Az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés megváltozása− Sajátos tanulási képességek− Egyéni szükségletek− A felnőttkori élet behatárolt lehetőségei

3.2 Általános alapelvek az óvodai nevelés és iskolai oktatás során− A személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása

Ennek érdekében fontos a pozitív visszajelzés a gyermek teljesítményével kapcsolatban, minden te-vékenységbe be kell vonni a befogadott gyermeket.

− A szocializációs képességek kiemelt fejlesztéseFolyamatosan figyelemmel kell kísérni a gyermek kapcsolatainak alakulását, a többségi intézmény szabályaihoz való alkalmazkodás képességét.

− A tanulói aktivitás serkentése folyamatos motivációvalAz értelmileg akadályozott tanulóknál gyakran találkozunk a tevékenységek iránti alacsony kész-tetéssel, a tanulás erőfeszítése iránti közömbösséggel. A gyermek passzivitását a tevékenységek kö-vetelményszintjének helyes megválasztásával és a dicséret folyamatosságának biztosításával lehet elkerülni.

− Gyakorlatorientált képzésAz értelmileg akadályozottak elvont gondolkodásának sérülése következtében a tanulási mechaniz-mus sikeresebb tevékenységbe ágyazva, a gyakorlati megvalósítások során. A tevékenykedtetés és a gyakoroltatás a megtartás elsődleges biztosítéka.

− Az életviteli technikák elsajátításaAz értelmileg akadályozott gyermeket és fiatalt az önálló életvitel kialakulása terén is folyamatosan támogatni kell. Minden, a társadalmi normák által elfogadott viselkedési és magatartási forma, a hétköznapi élet szokásai és praktikus eljárásai a tananyag részét képezik, és folyamatos fejlesztésre, korrigálásra szorulnak. Ezért fontos nevelési és képzési színtér a napköziotthon is.


− Egyénre szabott terápiás eszközök és eljárások alkalmazásaMinden értelmileg akadályozott gyermek fejlesztése más és más kiegészítő terápiát igényel. Ezeket a tanórákon és a tanórán kívüli nevelésben is szükséges figyelembe venni, ha lehet, az egyéni habili-tációs és rehabilitációs foglalkozásokon koncentrált módon kell alkalmazni.

− Az épen maradt részképességek feltárása és fejlesztéseAz értelmileg akadályozott gyermek értelmi sérülése soha nem terjed ki tökéletesen egyenletes módon a teljes intellektusra. Mindig vannak olyan képességek, amelyek kevésbé sérültek. Ezeket a képességeket a fejlesztés során fel kell tárni, mert fejlesztésükkel más képességek is hatványozottab-ban fejlődnek.

− A személyiségfejlődés és az érzelmi élet fejlődése érdekében a követelményszint nem teljesítése ese-tén is meg kell tartani a korosztályi csoportban maradástAz értelmileg akadályozott gyermek és fiatal személyiségfejlődése ugyanazokon az állomásokon megy át, mint ép társaié. A harmonikus személyiségfejlődés biztosítása érdekében a befogadó intéz-ménynek elsősorban ezt, és nem az intellektuális szintet vagy az ismeretek szintjét kell figyelembe vennie a tanulócsoportba való illesztéskor.

− A képzés során el kell sajátíttatni a tanulókkal az egyéni képességekhez illeszkedően minden olyan tevékenységet, amellyel az iskolai oktatás befejezése után találkozhatnak.

Az értelmileg akadályozott tanulók oktatásának és nevelésének legalapvetőbb célja a szociális beillesz-kedés megvalósítása.− A tanulók értékelése során nem pusztán a tananyag elsajátításának mértékét kell figyelembe venni,

hanem főleg az önmagához mért fejlődést, a tanulás attitűdjét. Az értékelés fontos feladata a kész-ségek és képességek folyamatos diagnosztikus felmérése, ennek alapján a legmegfelelőbb fejlesztési eljárás és terápia kiválasztása.

− Az értelmileg akadályozott gyermek számára kiválasztott fejlesztőeszközöknek, taneszközöknek és tankönyveknek speciális igényeknek kell megfelelniük.A taneszközök, tankönyvek legyenek a lényeget mutatóak, figyelemfelkeltőek, színesek, érthetőek, igényes kivitelűek. A tankönyvek ne legyenek zsúfoltak, kívánatos a kapcsos, lapokra szedhető meg-oldás, a szövegek legyen jól olvasható, nagyobb méretű betűtípusból szedve. Célszerű kiegészítő a tankönyvhöz kapcsolódó hang- és képanyag. A tanulást segítő kézikönyvek törekedjenek sok kép-pel a megfigyelés segítésére, a folyamatok megértésére.Az értelmileg akadályozott tanulóknak lehetőleg olyan füzetet kell használni, amely a figyelem, a koncentráció és az esetleges észlelési zavarokat kompenzálja. A konkrét eszköz- és tankönyvválasztást rá kell bízni a gyermeket legjobban ismerő pedagógusra.A nagyfokú értelmi fejlődésbeli lemaradás indokolja, hogy taneszköznek minősülnek a játéktárgyak és a mindennapi élet használati tárgyai is.


4. Az együttnevelés szereplői4.1 A család

Értelmileg akadályozott gyermek születése érzelmi traumát jelent a családnak. Számos kutató be-hatóan tanulmányozta az elfogadáshoz vezető utat és annak állomásait. Ezek alapján a következő mér-földköveket határozhatjuk meg:

1. A szülőben tudatosodik, hogy a gyermekkel kapcsolatban valami nagy baj van.2. Megismeri a problémát, és megérti annak természetét.3. Energiáit a probléma okainak kiderítésére összpontosítja.4. Figyelme a megoldási lehetőségek felé fordul.A szülői hozzáállást a szülő saját személyisége, képzettsége, családi körülményei, korábbi tapasztala-

tai mellett az is befolyásolja, hogy az elfogadás melyik mérföldkövénél tart. Ennek megfelelően fogadja vagy utasítja el, túlozza vagy kicsinyíti az észlelteket és azok jelentőségét.

Az integrációt támogató háttér rendkívül hatékony, ha az szülői elfogadással párosul, és jól integrál-ható személyiségű és szociális érettségű értelmileg akadályozott gyermek érdekében munkálkodik.

Az értelmileg akadályozott gyermek integrált nevelésének legfőbb oka lehet, hogy a sérült gyerme-kek szórt elhelyezkedése miatt a szegregált és a speciális fejlesztés minden eszközével és módszerével rendelkező intézmények messze vannak a lakóhelytől, ezért vagy napi több órás utazással vagy diák-otthoni elhelyezéssel lenne csak megvalósítható a speciális intézményi fejlesztés.

Fontos indok lehet azonban az integrált nevelés pozitív hatásainak várható bekövetkezése is.A sikeres integráció megvalósításához a családdal folyamatos együttműködésre, konzultációkra,

kapcsolattartásra van szükség. A szülők odafigyelése, példája segíthet a többségi pedagógusnak és az osztálytársak szüleinek az elfogadó magatartás kialakulásában.

Fontos a kiegészítő terápiák igénybevétele a hatékony fejlesztés szempontjából is. Az értelmileg aka-dályozott tanulók számára ilyen lehet a gyógytestnevelés, a gyógyúszás, a logopédiai ellátás és egyéb, a szakértői és rehabilitációs bizottság által javasolt tevékenységek.

Különösen oda kell figyelni a szülők integrációs törekvéseire olyan esetben, ha az nem párosul az elfogadással, és nem egyértelműen szolgálja a gyermek érdekét. Az értelmileg akadályozott gyerme-kek között sokan vannak, akik nagyon sokféle terápiás fejlesztésre szorulnak. Ezek alkalmazása a leg-hatékonyabb a korai fejlesztés időszakában, az óvodás- és a kisiskolás korban. Jellegüknél fogva csak befogadó intézmény és egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény együttműködése keretében valósíthatók meg.

A szakértői bizottságok és a befogadó intézmények komoly felelőssége, hogy minden körülményt körültekintően vizsgáljanak és folyamatosan ellenőrizzenek az integrált gyermek érdekében.

Az értelmileg akadályozott gyermek teljes tanulói életútja folyamán szükséges a szülők mentálhigi-énés megsegítése, folyamatos odafigyelés a családi kapcsolatok alakulására, a szülő–gyermek és testvér kapcsolatokra. Szükség esetén a család számára terápiás megsegítés is szóba kerülhet, de sok esetben az empatikus, támogató konzultációs beszélgetés is megfelelően hatékony.

A sérült gyermek születése kihat a családi kapcsolatok alakulására. Nehéz megtalálni a szülőknek azt a szeretetteljes, ugyanakkor reális elvárásokat tartalmazó nevelési utat, amely a sajátos nevelési igényű gyermek számára ugyanolyan fontos, mint bármely ép kortársának. A túlságosan megengedő, teljes kiszolgálást megvalósító nevelés, de a túlzott elvárások támasztása, a túlzott szigor egyformán káros hatással van a gyermek személyiségfejlődésére.

Az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű tanulók családjait is megilletik mindazon szociális ellá-tási formák, amelyek a szegregált intézmények tanulóinak családjait. Gyakran nincs a szülő tisztában az őt megillető jogosultságokkal, azok igénylési és igénybevételi lehetőségeivel. A befogadó intézménynek segíteni kell az érdekelteket az aktuális információk megszerzésében.


4.2 Gyermekek, tanulók közösségeAz integrációt a gyermekek szempontjából két oldalról kell megvizsgálni.

4.2.1 Az integráció előnyei az SNI-gyermek számára− Az értelmileg akadályozott gyermek számára az integrált környezet hatása feltétlenül mintát je-

lent a szociabilitás, a társas viselkedés, az öltözködés és a társadalmi beilleszkedés terén – a társa-dalmilag elfogadott magatartás-repertoárt sajátítja el.

− Fejlődik az alkalmazkodóképessége. − Minél korábbi életkorban valósul meg az integráció, annál korábban lát a gyermek pozitív pél-

dákat.− A korai életszakaszban megvalósuló integráció az értelmileg akadályozott gyermeket hozzásegíti,

hogy fokozatosan ismerje fel saját lehetőségeit, fogadja el önmagát, és próbálja elfogadtatni ma-gát a társakkal.

− Konfliktuskezelési stratégiákat sajátít el, megtanul harcolni az érdekeiért.− Ha a gyermek lakóhelyéhez közeli integráló intézménybe jár, olyan gyermekcsoportba kerül, akik-

kel gyakran találkozhat a mindennapi életben (pl. játszótéren, az üzletekben).A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja esetén nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a

gyermek ne szigetelődjön el társaitól, ne kizárólag az óvónő, tanítónő fogadja el.

4.2.2 Az integráció előnyei a befogadó gyermek-/tanulóközösség számára− A gyermekekben tudatosul, hogy vannak olyan társaik, akik néhány tekintetben különböznek

tőlük, esetenként segítségre szorulnak.− Spontán alakulnak ki olyan morális értékek a személyiségükben, mint a segítőkészség és a tole-

rancia.− Megtanulnak másképp együttműködni társaikkal.− Megtanulják értékelni saját képességeiket.− Önismeretük, önértékelésük erősödik.− Alkalmazkodóképességük, elfogadókészségük fejlődik.

4.3 A pedagógusok és pedagógusközösség4.3.1 A befogadó pedagógus feladatai

A befogadó pedagógus nagy feladatra vállalkozik, amely színvonalas pedagógiai munkája mellett fokozott terhelést jelent.

A pedagógusnak alkalmassá kell tenni magát személyiségében és szakmai felkészültségében a fel-adatra.

A sérült gyermek oktatása többletfeladatot jelent számára:− egyéni fejlesztési terv készítése, az értelmileg akadályozott tanulók oktatásának irányelve és tan-

terve alapján, figyelembe véve a szakértői javaslatot,− differenciált tanóravezetés, egyéni bánásmód alkalmazása,− folyamatos konzultáció szakirányú végzettségű gyógypedagógussal, fejlesztőkkel, terapeutákkal

stb.,− pedagógus-továbbképzésen való részvétel,− rendszeres egyéni kapcsolattartás a sérült gyermek szüleivel,− a szülői közösség összetartása,− kapcsolattartás az intézményben dolgozó más pedagógusokkal,


− tapasztalatok átadása más befogadó pedagógusnak,− a sérült gyermek társas kapcsolatainak alakítása.Jelenleg a többségi iskolák pedagógusai nincsenek kellően felkészülve az integrált nevelésre. Ha nem

kap megfelelő szintű támogatást, a megoldhatatlannak látszó feladatok elvehetik a pedagógus kedvét. Elengedhetetlen ezért a gyógypedagógus szakemberek segítsége a nehézségek leküzdésében.

A sérült gyermek integrációját felvállaló többségi pedagógus szakmai munkájának úttörő jellege, összetettsége és társadalmi tudatformáló hatása mindenképpen példaértékű, nehézsége miatt foko-zott társadalmi megbecsülést kíván.

A sérült gyermek befogadása sok esetben a befogadó pedagógus közösségeken belül is komoly konfliktus forrása lehet. A sikeres együttnevelés feltétele az egységes szemléletű, innovatív, tenni akaró nevelőtestület. A kollégák pozitív attitűdje sok esetben jelenthet plusz erőt a többletfeladatot vállaló pedagógusnak.

4.3.2 Az intézményvezető feladataiA tantestületi szemléletformálásban nagy szerep hárul az intézményvezetőre, akinek feladata és

felelőssége a szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása, a kapcsolattartás módszertani intéz-ményekkel és társintézményekkel.

A befogadó pedagógusközösség számára a szakmai ismeretek bővítése, a példák megismerése (hos-pitálások, konferenciák, továbbképzések, szakirodalmi tájékoztatás, előadások stb.) nagy segítséget nyújt a pedagógiai munka minél magasabb színvonalú végzéséhez.

4.3.3 A gyógypedagógus feladataiA gyógypedagógus és fejlesztőpedagógus személyisége, szakmai kultúrája meghatározó lehet a ne-

velőtestület integrációt elfogadó szemléletének alakulásában, formálásában. A közoktatási törvény lehetőséget ad befogadó intézmény létrehozására abban az esetben is, ha

nem foglalkoztatnak megfelelő végzettségű gyógypedagógust. Az integrációra vállalkozó iskoláknak azonban mindenképpen törekedni kell a gyógypedagógus szakmai ismeretének igénybevételére – az eredményes integráció nem valósulhat meg a gyógypedagógussal való rendszeres kapcsolattartás nél-kül. Lehetőség van gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asz-szisztens alkalmazására.

Az integrált nevelést és oktatást segítő gyógypedagógusnak és fejlesztőpedagógusnak ismernie kell a befogadó intézmény lehetőségeit és adottságait.

Törekedni kell a pedagógus és a segítő gyógypedagógus közötti együttműködő kapcsolatrendszer kiépítésére, a szakmai párbeszéd formájának és kereteinek kialakítására, a kompetenciahatárok meg-világítására, az egymást segítő, konfliktusmentes, a gyermekek érdekében munkálkodó kapcsolat fenn-tartására.

4.4 További közreműködők4.4.1 Intézményfenntartó

Az integrált nevelés és oktatás lehetőségének törvényi háttere ugyan tisztázott, de ez számos köte-lezettséggel jár. Az intézményfenntartó felelősséggel tartozik, a sajátos nevelési igényű gyermekek in-tegrációjához kapcsolódó feltételek megteremtéséért és a tanulmányi idő befejezése utáni helyzetéért. Az intézményfenntartó feladatai:

− A jogszabályi feltételek megteremtéseAz integrált nevelésnek fogyatékossági kategóriákra bontva meg kell jelennie az intézmény alapító

okiratában, helyi pedagógiai programjában és minden iskolai nyilvántartásában.


A befogadó intézmény számára biztosítani kell a habilitációs és rehabilitációs szempontok érvénye-sítéséhez szükséges órakeretet a tantárgyfelosztásban.

− Finanszírozás− Személyi feltételek megteremtéseAz érintett pedagógusok számára továbbképzési lehetőséget kell biztosítani, lehetővé kell tenni a

tapasztalatcseréken, konferenciákon való részvételt. Meg kell teremteni a gyógypedagógus segítség-adásának formáját és lehetőségét.

− Tárgyi feltételek megteremtéseA sajátos nevelési igényű gyermekek számára megfelelő tanterem-kialakítást, berendezést, tanesz-

közöket kell biztosítani.A speciális megsegítéshez, a habilitációs és rehabilitációs tevékenységhez kívánatos a csak erre hasz-

nált fejlesztőszoba kialakítása.

4.4.2 Befogadó szülői közösségAz értelmileg akadályozott gyermeket befogadó iskolák tanulóinak szülei komoly segítői vagy ellen-

zői lehetnek az inklúziónak. Nagyon fontos a megvalósítás megkezdése előtt a megfelelő kommuniká-ció, felvilágosítás, a szülők segítségével az osztálytársak támogatásának megnyerése.

Az integráció megkezdése előtt az ép gyermekek szüleit fel kell világosítani a várható eseményről. Tisztázni kell, hogy az SNI-gyermek befogadásával az osztályközösség élete zavartalanul folytatódik, a befogadó közösség tanulmányi színvonala változatlan marad, kiegészítő órakeret biztosítja az SNI-ta-nuló szükséges felzárkóztatását, a sérült osztálytárs jelenléte a szociális érést elősegíti.

Ha sikert akarunk elérni, mindenképpen az integrált nevelés mellé kell állítanunk a szülői közös-séget.

5. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények (EGYMI)

A közoktatási törvény az értelmileg akadályozott gyermekek valamennyi kötelező tanítási óráját habilitációs és rehabilitációs órának minősíti, ezért lehetőség van az egyéni képességelőnyökre építve a haladás egyéni lehetőségeit figyelembe vevő fejlesztési tervek összeállítására és végrehajtására.

A többségi intézmények pedagógusai jelenleg nincsenek felkészülve a sajátos nevelési igényű gyer-mekek, köztük az értelmileg akadályozottak nevelésére-oktatására. Észlelik a gyermekek elmaradásait, az egyéb hátrányokat, de a jó szándék megléte esetén sem tudnak külön felkészülés nélkül, megfelelő módon, differenciáltan segíteni a gyermekeknek.

Az országos gyógypedagógiai intézmények mellett már több éve jelen vannak a pedagógiai szak-szolgálatok. A közoktatási törvény 2003-as módosítása lehetőséget biztosít arra, hogy ezek a gyógy-pedagógiai intézmények egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekké (EGYMI) alakuljanak.

Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények adnak segítséget az integráló iskolának, az ott tanuló sajátos nevelési igényű gyermeknek és szüleinek. Mivel a módszertani központok szakmai kapcsolatban állnak egymással, feladatkörük és működésük hasonló.

A módszertani központok és az utazótanári szakszolgálatok tevékenységének középpontjában a többségi közoktatási intézményekben nevelődő sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének meg-segítése áll. A gyermekek esélyeinek javítása érdekében közelíteni kell a többségi pedagógia és a gyógy-pedagógia képviselőit egymáshoz.


Ennek során:− Meg kell teremteni a kapcsolatot, a tapasztalatcserét, az együttműködés lehetőségét azok között

az intézmények között, amelyekben foglalkoznak értelmileg akadályozott gyermekekkel.− Elő kell segíteni a horizontális tanulás kapcsolatrendszerét, együttműködő teamek létrejöttét és

folyamatos munkáját.− Nyíljon lehetőség a továbbképzésben olyan pedagógusokkal együtt részt venni, akiknek óvodájá-

ban, iskolájában sajátos nevelési igényű gyermeket nevelnek-oktatnak.− Legyen mód minél szélesebb körben terjeszteni az egyénre szabott fejlesztés fontosságát.

5.1 Az egységes gyógypedagógiai módszertani központok célja− A sajátos nevelési igényű gyermek és fiatal integrálódása, boldogulása, az ép gyermekekével

egyenlő vagy ahhoz közelítő esélyének megteremtése érdekében a családban történő nevelésé-nek, fejlesztésének segítése.

− A közoktatás intézményeiben, az épek közösségeiben a sérültségből adódó hátrányok csökkenté-se, kompenzálása, képességei kibontakoztatásának segítése.

− A társadalmi és közoktatási rendszerbe történő beilleszkedés sérülésspecifikus szempontú támo-gatása.

5.2 Az ellátottak köreA gyógypedagógiai módszertani intézmények olyan sérülésspecifikus iskolákból alakultak, ahol je-

len volt a pedagógiai szakszolgáltatás, és felismerték, hogy az inkluzív nevelés és oktatás – a megfelelő körülmények megteremtése mellett – a jól integrálható gyermekeknek hatékony alternatíva a fejlesz-tésre. Ezek az iskolák olyan koncentrált szakmai tudással, tapasztalattal, módszertani kultúrával ren-delkeznek, amely alkalmassá teszi őket az inkluzív pedagógiai lehetőségek segítésére, sokszínű szakmai háttér nyújtására.

5.3 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szervezeti fel-építése

Óvoda Általános iskola

Készségfejlesztő Speciális

Szakiskola

Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Pedagógiai Szakszolgálat

• Gyógypedagó-giai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás

• Logopédia • Gyógytestnevelés

Pedagógiai Szakmai

Szolgáltatás • Gyógypedagógiai

szakmai szolgál-tatás

• Integrációs szak-mai szolgáltatás

Gyermekotthoni és diákotthoni

ellátás • Diákotthoni

ellátás • Állami gondos-

kodás


5.4 ÓvodaAz óvoda feladata az óvodáskorú (3–7 éves), tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitáci-

ós bizottság által gyógypedagógiai óvodába utalt gyermekek óvodai nevelése és iskola-előkészítő fej-lesztése.

A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek óvodai nevelése közvetlenül a korai fejlesztésre épül. A módszertani intézmények óvodái a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve alapján speciálisan kidolgozott nevelési terv szerint végzik fejlesztő munkájukat.

Az óvodai nevelés célja a sokoldalú, harmonikus fejlesztés, melynek során alkalmassá válik a gyer-mek a számára megfelelő iskolatípusba való beiskolázásra.

5.4.1 Az óvodai nevelés feladatai− A helyes szokások, magatartási normák kialakítása− A nonverbális és a verbális kommunikációs képesség fejlesztése− Kognitív funkciók fejlesztése− Alapvető önkiszolgálási technikák elsajátíttatása− Nagymozgások és a finommotorika fejlesztése− Játékformák megtanítása− Egészséges életmód kialakulásának elősegítése

5.4.2 Az óvodai nevelés alapelveiA módszertani intézmények óvodáiba felvett gyermekek értelmi sérülésének súlyossága eltérő,

ezért különös hangsúlyt kap az egyéni fejlesztés és a mikrocsoportban történő foglalkoztatás. Fontos a gyermek számára a legmegfelelőbb fejlesztési eljárás megtalálása.

Az óvodai nevelés során biztosítjuk a nyugodt légkört. A szabályosan ismétlődő események rendsze-ressége megnyugtatóan hat a sérült kisgyermekre. A fejlesztésben nagy szerepe van az utánzásnak és a gyakori ismétlésnek. A megterhelés és a pihenés időszakainak megfelelő megválasztásával alkalmazko-dunk az életkori sajátosságokhoz, a foglalkozások időtartama általában nem haladja meg a 20 percet.

5.4.3 A csoportszoba kialakításának elvei− Otthonos, barátságos légkör, melyben elegendő hely áll rendelkezésre a nagymozgásos feladatok

elvégzésére.− Minden kisgyermeknek állandó helye van, saját jelével megjelölve az asztalnál a csoportszobá-

ban.− A szabad játékhoz szükséges eszközöknek állandó helyük van a polcokon és a teremben.− Minden gyermeknek ülőpárnát biztosítunk különböző színekben.− Kellő számú, a szabad játékot segítő, a fantáziát megmozgató játék van a teremben.− Minden rendszeres témát vizuálisan megsegítünk képekkel (pl. reggeli, időjárás, hiányzók stb.).− Az óvodában minden játék és használati tárgy, amely figyelemfelkeltő, biztonságos, jól tisztítha-

tó, a fejlesztés eszköze lehet. Különösen fontosak a képeskönyvek, kártyák, az észlelést, figyelmet, mozgáskoordinációt, gondolkodást fejlesztő játékok, a szerepjátékok eszközei, a babák, a bábok, az állatfigurák, a ritmushangszerek.


5.5 Általános iskola (1–8. évfolyam)Feladata a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság döntése alapján tankö-

telezettséget teljesítő értelmileg akadályozott, integrációban részt nem vevő tanulók általános iskolai oktatása, napköziotthoni ellátása.

Az általános iskolai oktatás az óvodai nevelés szerves folytatása, amelynek legalapvetőbb célja a szo-ciális beilleszkedés megvalósítása, az életkori csoportok megtartása mellett a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodó, az önmagához mért fejlődést értékelő, sikerélményt biztosító, a reális életlehetősé-geket folyamatosan szem előtt tartó oktatás és nevelés biztosítása.

Az értelmileg akadályozott tanulók oktatásának és nevelésének módszertani intézményei a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján kidolgozott helyi tanterv szerint végzik fejlesztő munkájukat.

A tanköteles korú értelmileg akadályozott tanulók képzésének során a legfontosabb figyelembe veendő szempontok az érzelmi, testi és értelmi fejlődés menetének eltérése, a sajátos tanulási képessé-gek, az egyénre szabott szükségletek és a felnőttkori élet behatárolt lehetőségei.

5.5.1 Az általános iskolai oktatás feladatai− Az épen maradt részképességek feltárása és fejlesztése− A tanulói aktivitás serkentése, folyamatos motiváció− Gyakorlatorientált képzés megvalósítása− A szocializációs képesség kiemelt fejlesztése− Életvezetési technikák elsajátíttatása− Az eredményes társadalmi integráció feltételeinek megteremtése

A foglalkozások célja a károsodásból eredő lemaradások csökkentése lépésről lépésre, a meglévő képességekre építve, tanórai keretek között, figyelembe véve a harmonikus személyiségfejlődés köve-telményeit.

Nagy hangsúlyt helyezünk a folyamatos gyakorlásra és az ismétlésre. A tantárgyak tananyagánál a lényeg nem az ismeretátadáson, hanem a képességek és készségek kialakításán van, amelyek elősegítik az alapvető célok elérését.

A pedagógiai munka során kiemelkedő jelentőségű az érzelmi motiváció és a játékosság. A tanulási képességek terén mutatkozó nagyfokú eltérések miatt fontos a képesség szerinti kiscso-

portok kialakítása, esetenként az egyéni bánásmód a tanóra keretében, a figyelem felkeltése, a csele-kedtetés, az ismeretek közvetítése és megerősítése differenciált formában.

A habilitációs és rehabilitációs tanórakeretben a cél nem a tananyag átismétlése, hanem a képessé-gek és készségek terápiás fejlesztése.

Az értelmileg akadályozott gyermek iskolai értékelése során a tanuló tudását, attitűdjét, magatar-tását figyeljük meg, az egyénre szabott elvárt teljesítményekhez viszonyítjuk és az önmagához mért fejlődést értékeljük.

5.6 Készségfejlesztő Speciális Szakiskola (9–12. évfolyam)Feladata – a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alap-

ján, pályaalkalmassági vizsgálatot követően – a nem integrálható értelmileg akadályozott fiatalok szak-mai képzése, munkára felkészítése.


5.6.1 Előkészítő Szakiskola (9–10. évfolyam)A középfokú oktatás megszilárdító szakasza: a cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szinteti-

zálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a védő-irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató fejlesztés.

Általános műveltségi és praktikus ismereteket közvetítő funkcióján túl súlypontosan veszi figyelem-be a készségfejlesztő speciális szakiskola gyakorlati évfolyamaira való felkészítést.

5.6.2 Készségfejlesztő Speciális Szakiskola gyakorlati évfolyamai (11–12. évfolyam)A készségfejlesztő speciális szakiskola biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást

lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását.A gyakorlati képzés magas óraszámban történik, a megszerzett ismeretek szinten tartását, lehető-

ség szerinti fejlesztését közismereti órák biztosítják.A jobb képességű tanuló számára újabb szakma megtanulására, valamint munkahelyi gyakorlatok

végzésére nyílik lehetőség.A cél a felkészítés a sikeres társadalmi integrációra. Annak elérése, hogy − a felnőttkori lehetőségekből kiindulva (első vagy második munkapiacon történő elhelyezkedés,

integrált munkavégzés),− a tanulási képesség sajátosságát alapul véve,− a speciális nevelés szükségleteire tekintettel,− az egyéni bánásmód és egyéni haladás elvét alkalmazva,− elsősorban praktikus ismereteket oktatva,− a kommunikációs és szociális képességeket fejlesztve,

az értelmileg akadályozott fiatal felnőtt legyen képes élethelyzeteiben feltalálni magát, vagy segítséget kérni és elfogadni, társas kapcsolatokat fenntartani, egyszerű munkavégzésben sikerélményhez jutni, önmagának reális vágyakat és célokat kitűzni.

Az értelmileg akadályozott készségfejlesztő speciális szakiskolai tanuló önmagához mért fejlődé-sét értékeljük, mérése rendszeres folyamat, amelynek segítségével becsüljük a pedagógiai hozzáadott értéket is.

5.7 Pedagógiai Szakszolgálat5.7.1 Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés

A sajátos nevelési igény időpontjának megállapításától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása.

A korai fejlesztés megkezdéséhez szükséges a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitáci-ós bizottság szakvéleménye és kijelölő határozata. A 0–5 éves korig igénybe vehető szolgáltatás elen-gedhetetlen feltétele az eredményes óvodai nevelés megkezdésének és a gyermekközösségbe történő sikeres beilleszkedésnek.

Az anamnézis és a megfigyelések, majd a szülők korrekt tájékoztatása után egyénre szabott fejlesz-tési terv készül minden kisgyermek számára.

A korai komplex gyógypedagógiai fejlesztő foglalkozásokon nemcsak egy funkciót, hanem a funkció-kat együttesen és egymással összefüggésben fejlesztjük.

A legfontosabb tanulási folyamat otthon zajlik, ezért a családi aktivitást elő kell idézni. A szülőket meg kell tanítani arra, hogyan bánjanak gyermekükkel. Segíteni kell őket abban, hogy reálisan meg-ismerhessék gyermekük állapotát, fejlesztésének lehetőségeit, korlátait, és helyesen értelmezzék gyer-mekük viselkedését.


A programok egyénre lebontottak, a kis lépések elvét, az állandóságot, a folyamatosságot szolgálják. Maximálisan figyelembe veszik a fiziológiás fejlődés menetét. Az otthoni fejlesztés napirendbe illesztve 15-20 perc – a gyermek legaktívabb korszakához igazodva. A program kidolgozásakor az anyával kö-zösen, az igények és lehetőségek ismeretében, figyelembe kell venni a gyermek koncentrációs szintjét, önállóságát, mozgását, érdeklődését, figyelmi állapotát, kitartását.

Az egyéni foglalkozások mindig a szülő jelenlétében zajlanak, lehetőséget adva arra, hogy az adott részfeladatokat megbeszéljék, elmondhassák, mit, miért és hogyan végezzenek.

5.7.2 LogopédiaFeladata az értelmileg akadályozott gyermekek részére beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi,

kommunikációs zavarok javítása, diszlexia megelőzése és gyógyítása.Az értelmileg akadályozott gyermek, azon felül, hogy motivációja gyenge, gyakran nem érzékeli a

hibás ejtést, nem tudja megfelelően kivitelezni az artikulációs mozgásokat, elfelejti a már kialakított hangképet, nincs elegendő türelme, kitartása.

A felsoroltak külön-külön, de együttesen is akadályát jelentik a beszédfejlesztésnek.A differenciáldiagnózis igen nehéz, mert az értelmi akadályozottság gyakran elfedi, illetve felerősíti

a tüneteket, valamint a vizsgálati módszerek használata is nehezített.A módszertani intézmények olyan gyakorlott, az értelmileg akadályozott gyermekek logopédiai fej-

lesztésében járatos, sokoldalúan képzett szakemberekkel rendelkeznek, akik a szülőkkel és minden más pedagógussal együttműködve, aprólékos munkával képesek a kommunikációs képesség kialakítására, hiszen bármilyen módszerrel is, de az SNI-gyermek számára elengedhetetlen az önkifejezés képessége.

5.7.3 GyógytestnevelésA tanulók speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha a gyermeket az iskolaorvosi

vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja.A módszertani intézmények a mozgásfejlesztésben jártas, sokoldalúan képzett szakemberek segít-

ségével végzik fejlesztő munkájukat. Nem kizárólag gyógytornász szakemberek, hanem szomatopeda-gógus és konduktor is közreműködik a tartási és mozgási rendellenességek megelőzésében és korrek-ciójában. Minden gyermek számára a legjobb megoldást kell megkeresni a mozgásfejlődés elősegítése érdekében.

5.8 Pedagógiai szakmai szolgáltatások5.8.1 Gyógypedagógiai szakmai szolgáltatás

− Pedagógiai értékelésFeladata mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelő- és oktatómunka ered-

ményességét, és segíteni a helyi, a térségi és az országos közoktatási feladatellátás szervezését.− SzaktanácsadásFeladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése− Pedagógiai tájékoztatásFeladata a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segéd-

letek stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása.− Igazgatási, pedagógiai szakmai szolgáltatásFeladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági, jogi stb. infor-

mációk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program, közreműködés az iskolai és kollégiumi pedagógiai program készítésében.

− A pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése


5.8.2 Integrációs szakmai szolgáltatás befogadó intézmények számára

a) A pedagógiai értékelés

Feladata mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelő- és oktatómunka ered-ményességét, és segíteni a helyi, a térségi és az országos közoktatási feladatellátás szervezését.

b) Szaktanácsadás

Feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése

c) Pedagógiai tájékoztatás

Feladata a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok, (tantervek, tankönyvek, segéd-letek stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása.

d) Pedagógiai program – módosítási javaslatok

A befogadó intézmény pedagógiai programjának átdolgozásához feltétlenül szükséges a módszer-tani intézmény iránymutatása, hiszen a pedagógiai program teljes tartalmában kiegészítésre, bővítésre szorul.

Ezek a változtatások akkor lehetnek hatékonyak és teljes körűek, ha a sajátos nevelési igényű tanu-lókra vonatkozó oktatási és nevelési tapasztalatok és pedagógiai szempontok is megjelennek.

A módosított pedagógiai program végrehajtásához a sajátos nevelési igényű gyermek egyénre sza-bott fejlesztéséhez szükséges eszközök és felszerelések jegyzékét is csatolni kell.

e) Igazgatási, pedagógiai szakmai szolgáltatás

Feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági, jogi stb. infor-mációk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program, közreműködés az iskolai és kollégiumi pedagógiai program készítésében.

f) Tantervek

A módszertani intézmények mindig a hatályos közoktatási törvény alapján frissített, kipróbált és fo-lyamatosan korszerűsített tantervek alapján dolgoznak. Célszerű, hogy a befogadó intézmények előtt ismert legyen a sajátos nevelési igényű tanulóra vonatkozó speciális tanterv.

g) Tanmeneti javaslatok

Az integrált gyermek fejlesztéséhez a tanterven alapuló tanmenetre építve kell az egyéni fejlesztési terveket összeállítani. Ehhez a munkához is ajánlatos megismerni az azonos osztályfokon szegregáltan tanulók tanmeneti javaslatait, melyet a módszertani intézmények összeállítanak, és rendelkezésre bo-csátanak.

h) Útmutató a tanmenetek felhasználásához

A tanmenetek hatékony teljesítéséhez szükséges, hogy módszertani segédanyagok álljanak a peda-gógusok rendelkezésére. Ennek fő területei a tantárgy-pedagógiai, a szabadidő-pedagógiai és a speciális terápiás eljárások. A szegregált fejlesztés hagyományain és tapasztalatain alapuló segédanyagok első-sorban iránymutatásként szolgálnak, és motiválják a pedagógiai rugalmasságot, kreativitást.

i) A pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése

j) Utazótanári hálózat működtetése, feladatai

− Kapcsolattartás a befogadó intézmények vezetőivel és pedagógusaival Az utazótanár

• ha szükséges, napi kapcsolatot teremt telefonon és e-mailben;• segítséget nyújt a befogadó intézmény dokumentációjának át- és kidolgozásában;


• részt vesz a befogadó intézmény rendszeres teammegbeszélésein, figyelemmel kíséri a kiegé-szítő terápiákat (logopédia, gyógytorna stb.);

• javaslatot tesz a tanuló integrációját segítő elengedhetetlen tárgyi, dologi feltételek megte-remtésére (pl. esetleg földszinti osztályterem, a mosdóhoz közeli hely, egyéni pad stb.);

• kapcsolatot tart a gyermekvédelmi felelőssel, az iskolaorvossal és a védőnővel;• szakmailag szükséges információkat ad a rendelkezésre álló dokumentumok alapján.

− Egyénre szabott diagnózisértelmezés és prognózisfelállítás− Módszertani segítségnyújtásAz utazótanár a Szakértői Bizottság által meghatározott évfolyam tanterveit, mintatanmeneteit,

útmutatóit rendelkezésre bocsátja, és segít az adaptálásban, az egyéni fejlesztési terv elkészítésében.− Iskolaválasztási és pályaválasztási tanácsadás − A használandó és készítendő dokumentumok megismertetése− Az ellenőrzési és értékelési formák bemutatása Az utazótanár

• segít az alkalmazásban, a fejlesztési iránynak megfelelő eszközökre, tankönyvekre javaslatot tesz,

• folyamatosan tájékoztat a módszertani intézmény által feltárt és rendszerezett tudásbázisról,• felhívja a figyelmet tanár-továbbképzési alkalmakra, konferenciákra, bemutató tanításokra,

hospitálási lehetőségekre,• alkalmakat teremt konzultációkra és esetmegbeszélésekre a gyakorló kollégák között.

− Kapcsolattartás a fejlesztő pedagógussal− Kapcsolattartás az integráltan nevelt gyermekek családjaival Az utazótanár

• a napi nevelési és gondozási problémák megbeszélésén túl javaslatot tesz mentálhigiénés meg-segítésre, családi programokra, szülőklub foglalkozásokon történő részvételre, a gyermekek párhuzamos foglalkoztatásának biztosításával;

• javaslatot tesz otthoni környezet kialakítására, családot látogat, ha szükséges, gyermekvédelmi és speciális orvosi tanácsra és jogszabályi felvilágosításra kompetens személyhez irányít.

k) Pályaválasztási tanácsadás

− A sajátos nevelési igényű fiatalok segítséget, javaslatokat kapnak a megfelelő intézmény kiválasz-tásához, illetve

− az iskolát befejezők elhelyezkedési tanácsokat kaphatnak, munkakörülményeikre vonatkozó ja-vaslatokat kérhetnek a szakszolgálattól.

l) Gyermekvédelmi tanácsadás

m) Egészségügyi, orvosi tanácsadás

n) Pszichológiai konzultációs lehetőség megteremtése szükség esetén az integrációban részt vevő bár-mely fél számára

5.9 Gyermek- és diákotthoni ellátás5.9.1 Diákotthoni ellátás

Családi háttérrel rendelkező, értelmileg akadályozottak bentlakásos intézményi ellátása.


5.9.2 Gyermekotthoni ellátásÉrtelmileg akadályozott, állami gondoskodásban részesülők bentlakásos intézményi ellátása.Az önálló életkezdést és életvezetést előkészítő lakóotthoni körülmények biztosítása.

A fentiek alapján látható, hogy az értelmileg akadályozott tanulók módszertani intézményei a teljes tanulói életutat lefedik.

5.10 A módszertani központok tevékenységeiAz egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények több területen képesek a befogadó intéz-

mények munkáját segíteni.

5.10.1 A sajátos nevelési igényű tanulók speciális tanügyi dokumentációja (ellenőrző, bizonyítvány, tanúsítvány, egyéni fejlesztési napló stb.) összeállításának segítése

A többségi iskolák dokumentációjától eltérő tanügyi dokumentumokat, azok használatát biztosíta-ni kell a befogadó intézmények számára.

− Egységes tartalmak és forma meghatározásaA módszertani intézmények a speciális nevelési igényű tanulókat befogadó iskolák részére egységes szerkezetű és tartalmi ajánlású dokumentációs készletet dolgoznak ki, amelynek használata rugal-masan alkalmazkodhat a helyi igényekhez.Pl. a kapcsolattartások regisztrálása (családdal, pedagógus kollégákkal) jegyzőkönyvekkel, szabály-zati rendszer a teammegbeszélések gyakoriságára, a résztvevők feltüntetésével, a problémakezelés stratégiájának rögzítése.

− Szakértői javaslat és diagnózis értelmezéseGyakran a Szakértői Bizottság a tanulóra vonatkozó megállapításait olyan szakmai kifejezésekkel, megfogalmazásban adja ki, amely a befogadót értelmezési probléma elé állítja (pl. BNO, Down-szindróma, Ayres-terápia stb.).A módszertani intézmények rendelkeznek olyan tudásbázissal, amely lehetővé teszi a szakértői ja-vaslatok és diagnózisok értelmezését és lehetőséget adnak a mélyebb megismerésre.

– Anamnézis összeállításaA befogadó iskolába érkező gyermek megismerésében lényeges szempont a családi háttér, az intéz-ményes, egészségügyi előélet feltárása. Ezáltal feltérképezhető az is, hogy a szülő milyen mértékben vontható be a fejlesztésbe.A módszertani intézmények által kidolgozott anamnézis nyomtatványok pontos és teljes körű út-mutatást adnak a rendszer lényegéről és használatáról.

− Orvosi dokumentumok, tájékozódás a folyamatos gyógyszerszedésről.− Egyéni fejlesztési terv készítésének általános szempontjai. Kiemelten a Szakértői Bizottság által java-

solt kiegészítő terápiák és habilitációs, rehabilitációs tevékenység.Személyre szóló tervek összeállításának módja, tartalma.

− Speciális ellenőrzési és értékelési eljárások kidolgozása, terjesztése, az individualizálás szempontjai-nak rögzítése.

5.10.2 Utazótanári hálózat működtetése L. részletesebben fentebb az 5.8.2 j) pontot


5.10.3 Integrált értelmileg akadályozott gyermekek és inkluzív intézmények felkutatása és regisztrálása

− A módszertani intézmények folyamatosan figyelemmel követik a szakértői bizottságok által in-tegrált gyermekek iskolai beilleszkedését.

− Keresik és nyilvántartják az együttnevelés iránt nyitott intézményeket.

5.10.4 Gyógypedagógiai eszközök, módszerek folyamatos korszerűsítése− A módszertani intézmény birtokában lévő tudásbázis a munkatársak folyamatos innovációja so-

rán korszerűsödik és naprakész.− Figyelemmel kíséri a legújabb fejlesztőeszközök és terápiák hatását és beválását, terjesztésükben

és megismertetésükben aktívan részt vállal.− Ösztönzi a munkatársak szakmai kultúrájának fejlődését, publikációs lehetőségeket biztosít.

5.10.5 Többségi pedagógusok részére szakmai képzések szervezése− Az inkluzív nevelés iránt érdeklődő és abban részt vevő pedagógusok számára előzetes igényfel-

mérések alapján aktuális témakörökben konferenciákat rendez.− Szakmai napokon, kerekasztal-beszélgetéseken tapasztalatcserékre ad lehetőséget.− A pedagógiai optimizmust megtartó, problémamegoldó, konfliktuskezelő tréningeket tart.− Akkreditált tanfolyamokat indít a pedagógusok munkájának segítésére.− Iskolai nyílt napok keretében intézménylátogatásokat, hospitálásokat, tematikus bemutatófog-

lalkozásokat rendez.

5.10.6 Vonatkozó szakirodalom gyűjtése, rendszerezése, a felhasználók számára elérhe-tővé tétele

− A módszertani intézmény olyan szakmai könyvtárat működtet, amely lehetőség szerint tartal-mazza a fellelhető hazai és nemzetközi szakirodalmat.

− Lehetőleg teljes körűen bemutatja a sajátos nevelési igényű gyermekek számára használatos tan-könyveket, munkatankönyveket és munkafüzeteket, feladatlapokat.

− Rendelkezik a pedagógiai munkát segítő videók, hanganyagok, illetve segédkönyvek katalógusá-val.

− Pedagógiai munkát segítő oktatófilmeket készít, beszerez és ajánl (video- és CD-tár).− Intézményi munkát bemutató weboldalt készít, interaktív módon működtet.

5.10.7 Családok számára klub működtetése, tanácsadás− A sorstársaktól elszigetelten élő családok megsegítésére a módszertani intézmény találkozókat

szervez.− Lehetőségeket biztosít különböző korosztályokat nevelő családok számára

• tematikus megbeszélésekre (életviteli szokások, nevelési tanácsok stb.),• orvosi tanácsadásra, • gyermekvédelmi és érdekvédelmi tanácsadásra,• szabadidős és sportprogramokra.

− A gyerekek számára játszóházat, készségfejlesztő foglalkozásokat szervez felügyelettel.− Táborokat szervez, rekreációs alkalmakat nyújt.


− A családok élethelyzetét bemutató, segítő, gondolatébresztő irodalmi műveket és filmalkotáso-kat ajánl és kölcsönöz.

− A gyermekek gondozásához és foglalkoztatásához szükséges és ajánlott eszközöket mutat be és kölcsönöz.

Az értelmileg akadályozott gyermekek integrációjának fontos feltétele a módszertani intézmény hatékony működése. Magyarországon ennek a területnek nincs hagyománya, ezért különös figyelmet érdemel a leghatékonyabb megoldások megtalálása, a kudarcok elkerülése és a kitartó, módszeres cél-ra törő megvalósítás.

Ezek a célok csak jól működő egységes szemléletű, korszerű gyógypedagógiai módszertani intézmé-nyek koordinálásával valósulhatnak meg.

Előnyei Hátrányai

Életszerű helyzet

Az épek intellektuálisan, szociálisan és külső megjelenésben húzóerőt képviselnek

Megalapozódik a társadalmi integráció

A résztvevők egymás értékeit megismerhetik

Lakóhelyhez közeli intézményi ellátás valósul-hat meg, a sérült ember nem kerül ki a család-ból

Felkészületlen pedagógusok is részt vehetnek benne

A sérült elveszítheti a sorstársak közösségét

Kiéleződhetnek a magatartási, tanulási problé-mák

Tárgyi feltételek hiányozhatnak

A sérült ember szegregálódhat az épek közös-ségében

Sikertelen, túlkoros tanulók számára nincs megfelelő életperspektíva

Documents

3mod Ert Fogy