235 mm - Tankönyvkatalógus

Kattanj a tudásra!

okosportál.hu JátékvilágMagyar nyelvi munkafüzet 4.

Raktári szám: NT-98524/MTISBN 978-963-19-8090-5

235 mm

165 mm 165 mm

NT-98524/MT Játékvilág Magyar nyelvi munkafüzet 4. SNI BORITO.indd 1 2019. 06. 06. 1:16

Európai SzociálisAlap

A kiadvány 2019. április 9-én tankönyvvé nyilvánítási engedélyt kapott a TKV/65-17/2019. számú határozattal.

A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI-rendelet 11. melléklete 11.1. Magyar nyelv és irodalom megnevezésű kerettanterv előírásainak.

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértők: Takácsné Kiss Anikó, Nagy Károly

Szerző: Hargitai Katalin

Illusztrálta: Borbás Zoltán

A fedelet rajzolta: Faltisz Alexandra

Térkép: Stiefel

Az eredeti kiadás felelős szerkesztője: Remeczné Komár Gabriella

Az átdolgozott kiadást szerkesztette: Simonyi Kata

© Hargitai Katalin, Eszterházy Károly Egyetem, 2018

ISBN 978-963-19-8090-5

Eszterházy Károly Egyetem • 3300 Eger, Eszterházy tér 1. Telefon: (+36-1) 460-1873 • Fax: (+36-1) 460-1822 • E-mail: [email protected]

A kiadásért felel: dr. Liptai Kálmán rektor • Raktári szám: NT-98524/MT Műszakiiroda-vezető: Horváth Zoltán Ákos

Műszaki szerkesztő: Szabóné Szetey Ildikó, Marcsek Ildikó Grafikai szerkesztő: Slezák Ilona, Róth Ágnes

Nyomdai előkészítés: Bánáti János Terjedelem: 7,15 (A/5) ív • A tankönyv tömege: 150 gramm • 1. kiadás, 2019

Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt. Debrecen Felelős vezető: György Géza vezérigazgató

A nyomdai megrendelés törzsszáma:

Ez a tankönyv a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001. számú, „A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tarta-lomfejlesztés” című projektje keretében készült.A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával való-sult meg.

NT_98524_MT_Jatekvilag4_MT.indd 2 2019. 05. 27. 15:45

3

2. Olvasd el a leírtakat! Radírozd ki a hibákat, és írd le hi bát lanul!

1. Ügyelj a pontosságra!

3. Válassz ki három szót, és írj velük mondatokat! Ügyelj a pontosságra!

4. Gyűjts főneveket a következő szempontok szerint!

Jármű:

Élelmiszer:

A főnév s betűvel kezdődjön:

Három szótagú főnév legyen:

Hosszú magánhangzóra végződjön:


4

2. Olvasd el!

A főnév élőlények, élettelen és gondolati dolgok megnevezésére szolgál.

1. Csoportosítsd az alábbi főneveket!

szekrény, öröm, kutya, telefon, bánat, egér, kerék, fazék, kalapács, törölköző, busz, iskolás, hazaszeretet, krokodil, szomjúság, ajtó, cápa, félelem, fogorvos, szarvasmarha, fóka, vidámság, labda, teknő, sütemény, teknős, szorgalom, olló, becsületesség

Élőlényt jelent:

Élettelen dolgot jelent:

Gondolati dolgot jelent:

3. Az 1. feladat szavai közül válaszd ki a megfelelőt, és egészítsd ki a mondatokat!

A olyan négylábú háziállat, amely tejet ad.

Egyik tömegközlekedési eszközünk a . A beteg fogak

kezelésével és pótlásával foglalkozó szakorvos a .

A gömb alakú, és lehet sportszer, valamint játékszer.

A ragadozó tengeri élőlény. Az általában

szürkés vagy barnás színű, kis testű, rágcsáló állat. A kitartó igyekezet,


5

serénység, iparkodás a . A

szomorúságot, lelki fájdalmat jelent. Fából készült, nyitott ládához

hasonló háztartási eszköz a , amelyben régen mostak,

kenyeret dagasztottak. A olyan nyugtalanító érzés,

amelyet valóságos vagy képzelt veszély esetén érzünk. Áldozatokra

kész szeretet a , amelyet az ember

a hazája, a népe iránt érez. A ízesített, nyúlékony

anyag, ame lyet szórakozásból rágni szoktak. A

olyan bútor, amelynek van ajtaja, és ruhaneműt, könyvet, egyéb tár-

gyakat tartanak benne.

4. Az 1. feladat főnevei közül válassz ki ötöt, és írj velük mondatokat! Ügyelj a pontosságra!

5. Olvasd el a mondatokat! Húzd alá az igaz állításokat!

Mindennap kell iskolába menni. A hagymának öt lába van.Nincs minden bögrének két füle. A földigiliszta is élőlény.Van, aki nem szereti a csokoládét. Mindenki hibázhat.Az ollóval óvatosan kell vágni. Az autó nem jármű.A fáknak nincs gyökerük. Az elefánt csak kicsi lehet.Az embereknek segíteniük kell egymásnak.Kétszáz évvel ezelőtt nem volt számítógép.


6

1. Töltsd ki a táblázatot!

2. Gyűjts főneveket! Folytasd a füzetedben!

Élettelen dolgot jelöl:

Élőlényt jelöl:

Gondolati dolgot jelöl:

3. Írj olyan állatokat, melyek tengerben élnek! Készíts róluk rajzot is!

Mi? Mit? Mi? Mit?

kígyó kendő

asztal söprű

kifli szekrény

golyó sütemény

fésű csákó


7



3. Válassz ki öt szót, és írj velük mondatokat! Ügyelj a pontosságra!

4. Olvasd el!

Szépen sütött a nap.Tegnap kevés volt a házi feladat.Lassan ment a busz, sok jármű volt az úton.Nagyon forró volt a tea.A szendvicsre tettem paprikát is.Az órám késett pár percet.Én nem szerettem a kolbászt.Nekem is volt számítógépem.A telefon hangosan csörgött.Mérgesen ugatott a kutyánk.


8

3. Nézd meg a képet, és írj róla főneveket!

1. Írd le a 7. oldal 4. feladatának legalább öt mondatát jelen időben! Úgy, mintha most tör tén ne a cselekmény.

2. Olvasd el!

Ha a cselekvés, történés most történik, most megy végbe, akkor jelen időről, ha a cselekvés, történés már lezajlott, régebben történt, akkor múlt időről beszélünk.

4. Válassz ki két főnevet, és írj velük jelen idejű mondatokat!


9


Mi? Mivel?

golyó

fésű kifli

fogó

kefe

gereblye

kapa

kanna

labda

cseresznye

mese

füzet

motor

nap

banán

telefon

szőnyeg

ablak

víz

kép

hab

szék

kád


10

1. Fejezd be a mondatokat! Ügyelj a pontosságra!

Az alma .

A teherautóra .

Az iskola .

Egy kacsa .

Az asztalon .

Egy mackó .

A villamos .

A szünetben .

4. Írj névelőt a főnév elé!

trombita, kifli, autóbusz,

év, eper, pohár, vetítővászon,

dugó, kukorica, buborék, lámpa,

telefon, éjszaka, ablak, ágy

2. Olvasd el!

A főnév előtt álló a, az, egy szócska a névelő.

3. Az 1. feladat mondataiban karikázd be zölddel a névelőket!

5. Válaszolj a kérdésekre!

Mikor értél ma reggel az iskolába?

Hol voltál kirándulni legutóbb?

Miért voltál legutóbb mérges?

Milyen süteményt szeretsz?


11



3. Válassz ki négy szót, és írj velük mondatokat! Ügyelj a pontosságra!

4. Írj kérdő mondatokat!

Mikor lesz ?

Hova megy ?

Miből áll ?

Kinek a biciklije ?

Hol van ?

Kié a ?

Ki az a ?

Min van rajta ?

Mit csinál ?

Mivel lehet ?


12

3. Olvasd el!

Gondolatainkat általában mondatokkal fejezzük ki.Véle mé nyün ket, megállapításainkat kijelentő mondatokkal kö zöl jük. A ki je len tő mondat végére pontot teszünk. (Például: Hat óra után értem haza.) Ha szeretnénk megtudni valamit, akkor kérdő mondatokat al kot ha-tunk. A kérdő mondat végére kérdőjel kerül. (Például: Honnan tudod?) Érzéseinket felkiáltó mondatokban fo gal maz hat juk meg. A felkiáltó mondatokat felkiáltójellel zárjuk. (Például: Jaj, de szép ez a virág!) Kéréseinket, utasításainkat felszólító mondatok segítségével kö zöl het-jük. A felszólító mondatok végére fel kiál tó je let teszünk. (Például: Állj el az útból!) Vágyainkat, kívánságainkat óhajtó mondatokkal is közölhetjük. Az óhajtó mondatok végére felkiáltójel kerül. (Például: Bárcsak kap nék egy biciklit!)

2. Válassz ki két szót, és írj velük mondatokat! Ügyelj a pontosságra!

1. Írd a szavakba a hiányzó szótagokat! A karikákba írd azt a számot, ahány szótagból áll a szó!

ko, ta, cse, ték, la, gye, nyeg, pír, e, so, ró, szó, gyű, asz, pa, mí, gasz, a, dő, la, or, ab, csi, u

szeren , ku rica , bal , rű ,

he ző , ta , borí , vil mos ,

sző , lem , mo gató , csa ,

var gép , ját tér , tal , szág ,

pucs , ra tó , szá tógép , te ,

a tóbusz , für kád , kamil , lak


13

1. Olvasd el a mondatokat, és írd utánuk, melyik mondatfajtáról van szó!

Ne állj elém!

Jaj, de megnőttél!

Ma sem kaptam levelet.

Bárcsak szünet lenne már!

Téged hogy is hívnak?

Olyan jó lenne, ha felhívna anyukám!

A mi lakásunk elég nagy.

Tedd le a ceruzát!

Hány órakor jössz haza?

De szép ez az aranyhal!

Három kiflit vettem.

Hű, de megijedtem!

Miért lettél mérges?

Ne kapkodj!

De finom ez a sütemény!

Honnan vetted azt a labdát?

De jó volt ez a meccs!

2. Nézd meg a képet! Írj róla a füzetedbe négy-négy kijelentő, kérdő és felszólító mondatot! Ügyelj a mondatvégi írásjelekre!


14

1. Mit szeretnél, mire vágysz? Írj óhajtó mondatokat! Ügyelj a mon dat vé gi írásjelre!

Bárcsak

De jó lenne

Úgy szeretném

2. Válassz kettőt az előző feladat mondatai közül, és készíts rajzot hozzájuk!


15




4. Olvasd el!

Az élőlényeknek, élettelen dolgoknak lehet saját, tu laj don ne vük. Ez a tulajdonnév. Többek között a személyeknek, állatoknak, földrajzi helyeknek, intézményeknek lehet saját, tulajdon nevük. Ez a személynév, az állatnév, a földrajzi név, az intézménynév. A tulajdonneveket nagy kezdőbetűvel ír juk.


16

1. Csoportosítsd az alábbi tulajdonneveket!

Kölcsey Ferenc, Győr, Óbuda, Bodri, Paksi Atomerőmű, Morzsa, Foltoska, Kukori, Budapest, Tisza, Visegrád, Kotkoda, Tibike, Vígszínház, Duna, Erzsi, Ausztria, Brumi, Arany János,Magyar Tudományos Akadémia, Vuk, Vakarcs, János

Személynév:

Állatnév:

Földrajzi név:

Intézménynév:

2. Gyűjts földrajzi neveket! Használj földrajzi atlaszt, térképet a gyűjtő- munkához! Ügyelj a pontosságra!

Ország neve:

Város neve:

Folyó, tó neve:

Hegy neve:


1. Állítsd betűrendbe az alábbi főneveket!

kacsa, hóember, iskola, dió, vonalzó, majom, ebéd

hálószoba, szomorúság, törölköző, fenyőfa, vakáció

szem, hó, cár, tűz, jég, dal, fék, víz, fa, kád, fű, zsák, vér, bab

golyó, mazsola, alma, szünet, cápa, asztal, kapa, apa, ásó

szóda, csákó, béke, düh, csacsi, káposzta, merőkanál, katona

gyurma, sziget, baba, zsiráf, gyógyszer, zsineg, szalma, bárány

tüzelő, telefon, tál, takaró, tégla, tigris, tulok, tombola, tök

baba, barát, banán, babona, balzsam, baj, barka, bakkecske

a á b c cs d dz dzs e é f g gy h i í j k l ly m n ny o ó ö ő p q r s sz t ty u ú ü ű v w x y z zs


18

1. Gyűjts intézményneveket!

Múzeum neve:

Iskola neve:

Színház neve:

Kórház neve:

Könyvkiadó neve:

2. Ki segített a gyűjtőmunkában? Honnan gyűjtötted az adatokat?

3. Írj négy mondatot egy múzeumlátogatásról! Ügyelj a pontosságra!


19




4. Egészítsd ki a mondatokat a megadott igékkel!

lemossa, Visszamegyek, megmosta, felmászott, Kiveszem, Bemegyek, szétrágta

a boltba kenyeret venni.

Apa az autót, mert nagyon koszos.

a fiókból a kanalakat.

A macska a háztetőre.

Mindenki a kezét ebéd előtt?

A kutyám a papucsot.

az osztályba a tornazsákomért.


20

1. Olvasd el!

Az igékhez kapcsolódó, kötődő szócskák az igekötők. Mó do sít hat ják, megváltoztathatják az igék jelentését. Például: megvesz, elvesz, átvesz, kivesz, bevesz, visszavesz, levesz, felvesz. Gyakori igekötők: be, ki, le, fel, meg, el, át, rá, ide, oda, szét, össze, vissza. Ha az igekötő az ige előtt áll, akkor a két szót egybeírjuk, egy szó lesz belőlük.

2. Karikázd be az igekötőket a 19. oldali 4. feladatban!

5. Nézd meg a képet! Ki mit csinál? Gyűjts róla igekötős igéket!

3. Írj igekötőket a következő igékhez!

lát, ül, vásárol,

alszik, ugrik, fázik,

kopog, szalad, sír,

hajózik, vezet, lép

4. Válassz ki öt igekötős igét, és írj velük mondatokat!


21

2. Válassz öt múlt idejű igét az 1. feladat táblázatából, és írj velük mondatokat!


Most Tegnap Most Tegnap

főz zokog

mos sorakozik

ás hápog

lép jajgat

kap cincog

néz vezet

győz ballag

ráz nevet

tép mászik

dob gágog

küld remeg

fagy fizet

lop segít


22

1. Rendezd a mondatokat! Írd le őket helyesen!

Megmentem az úttesten, mert nem jött autó.Átgyújtottam a sütőt, mert süteményt akarok sütni.Bekaptam a képeslapot a barátomtól.

Összehívtak a teremből, mert jött értem anyukám.A kisöcsém teljesen lekente magát csokival.Kivágattam a hajam, mert a rövid jobban áll.

Kicsit törtem a fejem, és visszajöttem a megoldásra.Felkértem a radírt, mert nekem is kellett.Rávette a fürdőruháját, mert úszni akart.

2. Válassz kettőt az előző feladat mondatai közül, és készíts hozzájuk rajzot!


23



3. Válassz ki három szót, és írj velük mondatokat! Ügyelj a pontosságra!

4. Folytasd az igék ragozását (ül, olvas, megy, vesz, figyel)!

én , te , ő ,

mi , ti , ők .

én , te , ő ,

mi , ti , ők .

én , te , ő ,

mi , ti , ők .

én , te , ő ,

mi , ti , ők .

én , te , ő ,

mi , ti , ők .


24

1. Olvasd el!

A személynév helyett más szavakat is használhatunk. Ezek a sze mé lyes névmások: én, te, ő, mi, ti, ők. A magyar nyelvben a sze mé lyes név-másokat általában nem mondjuk ki, ugyanis az ige ra go zásból pontosan megtudhatjuk, ki végzi a cselekvést. (Például: írok = én írok, én végzem a cselekményt. Futottatok = ti futottatok, ti vé gez té tek a cselekményt.)

2. Ki végzi a cselekvést? Írd a ragozott igék elé a személyes név má sokat (én, te, ő, mi, ti, ők)!

állok, ballagnak, várakoztok,

nevetsz, kiabál, énekelünk,

sietek, pihenünk, sírtatok,

fázik, festenek, csomagolsz,

olvastak, trappol, zokogsz,

számoltok, nézegetünk, kirándulok,

jajgatok, mostok, kelepel,

repülsz, főznek, szánkózunk

3. A 2. feladat igéi közül válassz ki kettőt, és írj velük mondatokat!

4. Pótold a hiányzó betűket (ly, sz)!

zsámo , omorú, mu a, iget, ke tyű, em,

kese ű, fo osó, alámi, ko orú, pocso a,

tartá , csere nye, nyava a, mi en, me elő,

halá , dere e, tava , má ik, cso og, ti ta


25


Most Tegnap Most Tegnap

kapál énekel

ül dülöngél

emel pakol

töröl rajzol

un gázol

indul vásárol

sír kiabál

fúr lángol

jósol borul

árul mesél

ír kukorékol

cipel pucol

nyel számol

2. Válassz öt múlt idejű igét, és írj velük mondatokat!


26

1. Gyűjts rokon értelmű igéket! (Használd a Magyar szókincstár című kötetet!)

2. Cseréld ki a személyes névmásokat, és írd le helyesen a mon datokat!

Te elmegyek a boltba, én megpucolod a zöldséget.

Mi kirándultatok, ti itthon pihentünk.

Ő nem hoztál ceruzát, de te adott egyet.

Ők jöttünk korábban, mi késtek egy kicsit.

Mi olvastál, te tévét néztünk.



27




4. Gyűjts igéket!

Három szótagú:

Egy szótagú:

Két szótagú:

Négy szótagú:


28

1. A 27. oldali 4. feladat szavainak felhasználásával írj mondatokat a megadott minták szerint!

Jelen idő:

Most vásárolunk, mert nincs itthon kenyér.Most megy az iskolába, mert előbb kell beérnie.

Most

Most

Most

Most

Most

Múlt idő:

Tegnap vásároltunk, és mindent megvettünk.Tegnap ment iskolába, és sokat tanult.

Tegnap

Tegnap

Tegnap

Tegnap

Tegnap

Jövő idő:

Holnap fogunk vásárolni, pedig kevés időnk lesz.Holnap fog nyaralni menni, pedig még beteg.

Holnap

Holnap

Holnap

Holnap

Holnap


1. Állítsd betűrendbe az alábbi igéket!

kocog, ballag, mesél, cincog, dörmög, sétál, ül, ásít, zokog

hemzseg, zsong, fordít, mozdul, áll, él, ír, ring, csüng, hord

muzsikál, vezényel, bodorít, olvasgat, csomagol, kémlel

szomorkodik, ápol, szigetel, dörög, szaggat, veszekszik

fizet, dörmög, haragszik, vet, berreg, fenyeget, farag, fényez

lelkendezik, sajnálkozik, cselekszik, hazudozik, kanyarog, penget

hord, kap, lép, mos, fűz, ráz, vesz, bont, cseng, küld, küzd, űz

megy, mos, meszel, mászik, mér, merít, mérgez, muzsikál



30

1. Olvasd el!

Ha a cselekvés, történés most történik, most megy végbe, akkor jelen időről, ha a cselekvés, történés már lezajlott, régebben történt, akkor múlt időről beszélünk. Ha a cselekvés, történés ezután lesz, ezután történik, akkor jövő időről beszélünk.

2. Milyennek képzeled a jövődet? Mit fogsz dolgozni, hogyan fogsz élni? Írj legalább öt jövő idejű mondatot!

3. Válaszolj a kérdésekre!

MIKOR ÉRTÉL MA REGGEL AZ ISKOLÁBA?

HOL VOLTÁL KIRÁNDULNI LEGUTÓBB?

MILYEN SÜTEMÉNYT SZERETSZ?

MIÉRT VOLTÁL LEGUTÓBB MÉRGES?

4. Dolgozzatok párban! Beszélgessetek az egyik kirándulásról! Két kérdést és a válaszokat írjátok is le!


31




4. Írd a melléknevek mellé az ellentétes jelentésű párjukat!

kicsi –

okos –

bátor –

kemény –

lusta –

szép –

fáradt –

világos –

szomorú –

keskeny –

rendes –

kövér –

szorgalmas –

hangos –

fiatal –

meleg –


32

1. Nézd meg a képet, és gyűjts róla mellékneveket!

Milyen? Milyennek látom (külső tulajdonságok)?

Milyen? Milyennek gondolom (belső tulajdonságok)?

3. Gyűjts mellékneveket!

Milyen az iskolatáskád?

Milyen az osztályterem?

2. Olvasd el!

A főnév mellett annak kiegészítő tulajdonságát jelentő, mellékes szó, név a melléknév.


33

1. Olvasd el a dátumokat!

1848. március 15. 1956. X. 23. 1849. okt. 6.

2. Írd át színessel a dátumokban a pontokat!

3. Válaszolj! Írd le a következő dátumokat! Ügyelj a pontosságra!

MIKOR SZÜLETTÉL?

MIKOR VAN KARÁCSONY?

MIKOR VAN MIKULÁS?

MIKOR VAN SZILVESZTER?

4. Válaszolj a kérdésekre, és egészítsd ki a mondatokat!

A diákok (MIT?) írnak.

A gyerekek nagyon várják a (MIT?) .

A focisták sokat gyakorolják a (MIT?) .

Anyuka nagyon sok finom (MIT?) süt.

A strandon sok (MIT?) vettem.

Apukám hozott nekem egy (MIT?) .

Nálunk a vacsora általában (MIKOR?) van.

Lacival (MIKOR?) voltam moziban.

A babot (MIKOR?) szokták elültetni.

A tej (MIBEN?) van az asztalon.

A lábam megfájdult a (MIBEN?) .

A szarvas elbújt az (HOL?) .

A (MIBEN?) él a bálna.

A (MIBEN?) nincs ceruza.

(MIKOR?) nem szoktunk iskolába járni.


34


A gonosz mostoha ott élt a törpék házában.A szomorú királyfi a tükörben nézegette magát.A szelíd Hófehérke nem mozdult el az üvegkoporsó mellől.

Az illatos virág jó jegyeket kap.A szorgalmas tanuló nyeri a versenyt.A leggyorsabb futó a méhek kedvence.

Az emeletes tea nagyon finom.A citromos embereket sokan szeretik.A kedves házban lift is van.



35




4. Gyűjts rokon értelmű mellékneveket! (Használd a Magyar szókincstár című kötetet!)


1. Állítsd betűrendbe az alábbi mellékneveket!

különös, dühös, edzett, ravasz, erős, olcsó, bőkezű, fáradt

álmodozó, jóságos, tökéletes, unalmas, konok, szívós

rokonszenves, egyenletes, goromba, tudatlan, sötét

nagy, kicsi, jó, rossz, szép, nyers, víg, sok, vén, torz, agg, friss

sok, sovány, selymes, síkos, sudár, silány, sokszínű, sápadt

árnyas, boldog, aranyos, buta, apró, békés, zsémbes

csodálatos, kedves, csúnya, könnyű, csillogó, kerek

iszonyatos, gyalázatos, megbízható, tekintélyes



37

1. Nézd meg a képet, és írj róla 3-3 kijelentő, felkiáltó, felszólító, kér dő, óhajtó mondatot! (Segíthet a 12. oldal 3. feladata.) Ügyelj a pon tos ság ra és a mondatvégi írásjelekre!

Kijelentő mondatok:

Felkiáltó mondatok:

Felszólító mondatok:

Óhajtó mondatok:

Kérdő mondatok:

2. Olvasd el újra a mondatokat! Radírozd ki a hibákat, és írd le a szöveget hibátlanul!


38

1. A 37. oldali 1. feladat kérdő mondataira válaszolj írásban!

2. Gyűjts mellékneveket!

Egy szótagú:

Három szótagú:

Két szótagú:

Négy szótagú:

3. Írj mondatot a megadott jelzős szerkezetekkel!

A balatoni nyaralás jó volt,

A budapesti közlekedés

A bakonyi erdők

A dunai hajók

A kecskeméti kirándulás

Az olaszországi ismerősöm

A bécsi cukrászda


39




4. Csoportosítsd a következő személyneveket!

Ádám, Orsolya, Melinda, Tamás, Dénes, Laura, Viola, Mátyás, Lilla, Borbála, Ferenc, Kálmán, Anna, Csilla, István, Vince, György, Hanna, Eszter, Katalin, István, Szabolcs, Kelemen

Lánynév:

Fiúnév:


40

1. Olvasd el!

Az élőlényeknek, élettelen dolgoknak lehet saját, tulajdon ne vük. Ez a tulajdonnév. Többek között a személyeknek, állatoknak, földrajzi helyeknek, intézményeknek lehet saját, tulajdon nevük. Ez a személynév, az állatnév, a földrajzi név, az intézménynév. A tulajdonneveket nagy kezdőbetűvel írjuk. A művek címe is tu laj don név. A több szóból álló címekben az első szót írjuk nagy kez dő be tű vel. Az újságok, folyóiratok nevében minden szó nagy kez dő betű.

2. Csoportosítsd az alábbi tulajdonneveket! Ügyelj a pontosságra!

József Attila, Amerika, Cirmos, Budapest, Alpok, Morzsi, A koppányi aga testamentuma, Ráró, Kecskemét, Mázli, Magyar Állami Operaház, Tüskevár, Esztergom, Ibolya, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Jolán, Ferencváros, Kópé, Ady Endre, Kodály Zoltán, Visegrád, Brummogó, Imre, Fürge, Nyolcvan nap alatt a Föld körül, Emma, Maros, Lengyelország, Buksi, Magyar Tudományos Akadémia, Magyar szókincstár, Kormoska, Dorottya, Kolozsvár, Illyés Gyula, Fényeske, Fővárosi Állat- és Növénykert, Karácsonyi ének, Debrecen, Tibor, Nemzeti Múzeum, A két Lotti, Párizs, Klára, Rába, Géza, Magyar értelmező kéziszótár, Aranka, Cirmi

Személynév:

Állatnév:


41

Földrajzi név:

Intézménynév:

Mű címe:

4. Milyen felszólításokkal találkoztál már közterületen, köz in téz mé nyek - ben? Gyűjts minél többet!

5. Te mire hívnád fel az emberek figyelmét? Mire figyelmeztetnéd őket? Írj legalább három felszólító mondatot!



42

1. Találd ki, mi volt a kérdés! Írd a válaszok fölé!

Este hét órakor a mozi előtt.

Inkább a csokisat kérem.

Már csak a környezet van hátra.

A negyedik óra után.

A szüleimmel és a testvéreimmel.

Karácsonyra a nagypapámtól.

Igen, én egy új társasjátékot szeretnék.

2. Fejezd be a mondatokat!

Eladom a

Most kapom meg a

Ki fogom dobni a

Rávágott a

Vissza is hozta a

Kérj el egy

Mondd fel a

Oda szeretném hívni a

Le is kopott a


43




4. Gyűjts főneveket az iskolával, az osztállyal, a tanulással kap cso lat ban! Írd le őket csoportosítva!

Élőlényt jelöl:

Élettelen dolgot jelöl:

Gondolati dolgot jelöl:


44

1. Olvasd el!

Én nem szeretem a szalámit.Egyél a szalámihoz paprikát is!A szalámira tedd a tojáskarikát!A szalámitól megfájdul a gyomrom.Ebben a szalámiban tartósítószer is van.Ezen a szalámin rajta van a bőre.Többféle húst tesznek a szalámiba.Én ebből a szalámiból is készítek szendvicset.Szalámival is kínáld meg a vendégeket!Erről a szalámiról nem tudok semmit.Ez a másik csoport szalámija, ne nyúlj hozzá!Told a kocsit a szalámiig, és ott várj meg!

3. Olvasd el!

Mondatalkotás során a mondatban előforduló szavakhoz tol da lé kok kapcsolódhatnak. A toldalékokat egybeírjuk a szavakkal, velük egy szót alkotnak.

4. Karikázd be zölddel a toldalékokat a 2. feladatban!

2. Az 1. feladat mondataiból gyűjtsd össze a szalámi szó toldalékos alak jait!

5. A következő szavakhoz tegyél toldalékokat, és az így keletkezett szavakkal alkoss szóban mondatot!

Asztal:


45

Kifli:

Kosár:

Majom:

6. A mondatok közül ötöt írj le!

7. Írd a szavakba a hiányzó szótagokat! Mindegyik szó mögötti karikába írd be, hány szótagból áll a szó!

pa, csony, ko, nán, dír, reg, ví, zso, lá, or, ma, bász, tó, li, ko, ka, ü, ce, asz, szer

kro dil , kol , ku rica , nagy ma ,

szem veg , bicik , merő nál , hadse ,

gyógy , író tal , ra , pa gáj ,

ma la , gona , számí gép , ba ,

ziló , kará , ruza , sza mi

8. Mit csinálsz most? Mi történik körülötted? Írj jelen idejű ki je len tő mondatokat a füzetedbe!


46


A pohárra tedd a tálcát!

Tegyél kályhát a fába, mert elalszik a tűz!

Hozok széket a párnára, hogy kényelmesebb legyen.

Kivettem az összes fiókot a ceruzából.

Három jegyre kérek az esti előadást!

Minden vízbe önts poharat!

Beletettem a könyvembe a táskákat.

Elvittem az állatkertet a gyerekekbe.



47




4. Egészítsd ki a mondatokat!

A fa alatt az árnyékban pihen a .

A ház fölött repül egy .

A tányér mellett van a .

A könyvek között nem találom a .

A bokor mögött bújt meg a .

A tábla előtt van a .

Elvettem a kistestvérem elől a .

Hozd ide a szék alól a !

A ház mögül előkerült a .

A tányér mellől hiányzik a .


48

1. Olvasd el!

A főnév után, utólag kapcsolódhatnak szavak, ezek a névutók. Gya-kori névutók: alá – alól – alatt, fölé – fölül – fölött, elé – elől – előtt, mögé – mögül – mögött, közé – közül – között, mellé – mellől – mellett. A névutót mindig különírjuk a főnévtől.

2. A 47. oldali 4. feladat mondataiban karikázd be a névutókat!

3. Válaszolj a kérdésekre a megadott névutók felhasználásával! alól, fölül, elől, mellől, mögül, közül

Honnan bújt elő a macska?

Honnan került elő a füzet?

Honnan vetted elő a radírt?

Honnan bukkant elő a repülő?

Honnan küldték el a nézőket?

Honnan kellett elmennünk?

4. Válaszolj a kérdésekre a megadott névutók felhasználásával! alá, közé, fölé, elé, mellé, mögé

Hova tegyem a táskámat?

Hova vigyem a széket?

Hova rajzoljam a lepkét?

Hova állítsam a gyerekeket?

Hova rakjuk a tévét?

Hova szereljük fel a táblát?

Hova tegyük a lisztet?

Hova ültessem a szilvafát?


49

1. Válaszolj a kérdésekre a megadott névutók felhasználásával! alatt, fölött, között, előtt, mellett, mögött

Hol van a telefon?

Hol van a táska?

Hol van az űrhajó?

Hol vannak a méhecskék?

Hol van a tanári asztal?

Hol van a tévé?

2. Egészítsd ki a mondatokat!

Holnap el fogok menni

Majd jövőre mi is

Legközelebb a másik osztály fog

Holnap

Majd

Egyszer talán

Majd valamikor

Holnap talán

Nemsokára

A jövő héten

A következő vasárnap

A következő pillanatban

A holnaputáni edzésen

Jövő kedden én is

Pénteken majd


50

1. Olvasd el!

Ha a cselekvés, történés most történik, most megy végbe, akkor je len időről beszélünk. Ha már elmúlt, lezajlott, régen történt, ak kor múlt időről van szó. Ha a cselekvés, történés ezután lesz, ez után történik, akkor jövő időről beszélünk. A jövő időt ki fe jez het jük a fog szócskával és a -ni toldalékkal. Például: el fogok utazni, meg fog sülni, ide fog érni. Lehet úgy is, hogy a jövőre utaló sza va kat használjuk. Például: majd elutazik, nemsokára megsül, holnap ide ér. Van, amikor a szövegből tudjuk meg, hogy jövő időről van szó.

2. Írj jövő idejű kijelentő mondatokat! A mondatokban legyenek névutók is! (Segíthet a 48. oldal 1. feladata.)

Holnap majd a fogas alá teszem a táskámat.El fogok menni a vár mellett is.

3. Húzd alá a 2. feladat mondataiban a jövő időt jelentő szavakat! Karikázd be barnával a névutókat!

4. Fejezd be a mondatokat!

A fa alá

A fa alól

A fa alatt

A szék elé

A szék elől

A szék előtt

A szék mögé


51




5. Két szót válassz ki, és írj velük egy-egy mondatot!

4. Gyűjts szavakat, amelyek a mondatokban a jövő időre utalnak!

6. Írd le a következő szavakat elválasztás nélkül!

ko-szo-rú:

kar-fi-ol:

u-nal-mas:

bog-rács:

haj-sü-tő:

csip-ked:

holnap, legközelebb,


52

csám-csog:

strá-zsál:

kéz-be-sít:

gal-lér:

kop-pan:

kor-nyi-kál:

hó-ri-hor-gas:

job-bágy:

7. Nézd meg a képet, és alkoss mondatokat! (Segíthet a 12. oldal 3. feladata.)

9. Alkoss három-három felkiáltó és óhajtó mondatot! Ügyelj a mon dat vé gi írásjelekre!

Felkiáltó mondatok:

Óhajtó mondatok:

8. Írj három múlt idejű kijelentő mondatot! Ügyelj a pontosságra!

Kijelentő mondatok:


53

1. Írj három kérdő mondatot a képről, és válaszolj is rájuk! Ügyelj a mon- datvégi írásjelekre!

Kérdő mondatok:

2. Olvasd el újra az 52. oldali 8., 9., illetve az 53. oldali 1. feladat monda- tait! Radírozd ki a hibákat, és írd le a szöveget hibátlanul!

3. Írj négy, az iskolával kapcsolatos felszólító mondatot! (Segíthet a 12. oldal 3. feladata.)

4. Gyűjts rokon értelmű igéket! (Használd a Magyar szókincstár című kötetet!)


54

1. Mi mindent csinálunk akkor, amikor főzünk? Gyűjts igéket!

2. Mi mindent csinálunk akkor, amikor utazunk? Gyűjts igéket!

3. Mi mindent csinálunk az iskolában? Gyűjts igéket!

4. Mi mindent csinálunk a strandon? Gyűjts igéket!

5. Készíts rajzot is az előző feladathoz!


55




4. Gyűjts igéket!

Három szótagú:

Egy szótagú:

Zs betűvel kezdődjön az ige:

Legyen benne két mássalhangzó egymás mellett:


1. Állítsd betűrendbe az alábbi igéket!

megy, néz, lát, fél, mos, varr, kap, húz, ráz, tol, dől, csuk, nyit

kopog, zörög, vasal, cipel, ragad, fázik, sorol, számol, búsul

eszik, ázik, ijed, őröl, okol, akad, élez, örül, íjaz, üget, óv

kanyarog, nyikorog, levelez, szimatol, csivitel, gyalogol

ballag, koppan, libben, cukkol, mellőz, csattog, durran

zsugorodik, gyepesedik, keveredik, veszekedik, fo lya mo dik

bérel, fásul, horkol, bámul, fordít, hámoz, fetreng, berreg, húz

csöpög, csenget, csücsül, csügged, csámcsog, csipog, csókol



57

1. Olvasd el!

Ha a cselekvés, történés most történik, most megy végbe, akkor jelen időről, ha a cselekvés, történés már lezajlott, régen történt, akkor múlt időről beszélünk. Ha a cselekvés, történés ezután lesz, ezután történik, akkor jövő időről beszélünk. A múlt időt úgy je löl jük, hogy az ige végére magánhangzó után -tt, más sal hang zó után -t kerül. Pél-dául: ült, olvasott, állt, hozott.


Mostkapar, fog, hoz, rág, néz, töröl, visel, mosogat, ágyaz, sír, remeg, morzsol, szipog, vasal, zokog, épít, világít, mászik, sétál, szédül, bámul, fogy, pakol, dörmög

Tegnap

3. Olvasd el a újra a beírt szavakat! Radírozd ki a hibákat, és írd le hibátlanul!


58

1. Az 57. oldali 2. feladatban a múlt idejű igék végén lévő t vagy hosszú t (-tt) betűt írd át pirossal (kapart, fogott)!

3. Az 57. oldali 2. feladat szavaiból válassz ki négy múlt idejű igét, és írj velük egy-egy mondatot! Ügyelj a pontosságra!

2. Az 57. oldali 2. feladat múlt idejű igéinél a t (múlt idő jele) előtti más- salhangzót írd át barnával, a hosszú t (tt, múlt idő jele) előtti magánhang- zót pedig zölddel (kapart, fogott)!

4. Gyűjts szavakat, amelyek a mondatokban a múlt időre utal nak!

5. Fejezd be a mondatokat! Figyelj a mondatvégi írásjelekre!

Edd

Add

Idd

Küldd

Hidd

Fogadd

Védd

Mondd

Tudd


59




4. Hogyan telt a tavalyi téli szünet? Mit csináltál? Hol jártatok? Írj róla! Ügyelj az igék múlt idejének jelölésére!


60

1. Olvasd el!

Az igékhez kapcsolódó, kötődő szócskák az igekötők. Mó do sít hat-ják, megváltoztathatják az igék jelentését. Gyakori igekötők: be, ki, le, fel, meg, el, át, rá, ide, oda, szét, össze, vissza. Ha az igekötő az ige után áll, akkor a két szót különírjuk. Például: áll ide, néz vissza, hoz be, szól rá, vesz meg.

2. Egészítsd ki a mondatokat a megadott igekötős igékkel!

vedd fel, Hozd ide, Mosd meg, Kapcsold fel, Másold le

a füzetedet, szeretném megnézni!

Légy szíves, a radíromat, odagurult hozzád!

gyorsan a vázlatot,

mert le kell törölnöm a táblát!

, csupa festék lett!

a villanyt, nagyon besötétedett.

3. Egészítsd ki a mondatokat a megadott igekötőkkel! Ügyelj a pontosságra!

át, le, fel, el, ki, meg, ide, szét, rá, vissza

Mosd az autót, mert nagyon koszos!

Add az üzenetet, légy szíves!

Kapáld a virágoskertet, nagyon sok benne a gaz!

Ne szórd a játékokat, nehéz lesz összeszedni!

Varrd a gombot a kabátra, mert leszakadt!

Vidd a könyvet a könyvtárba!

Gyere mellém, ott útban vagy!

Ne engedd Tomika kezét, sok itt az autó!

Gyere az udvarra, neked is kell egy kis friss levegő!

Tedd a mérlegre a húst, szeretném megmérni!


61

1. Nézd meg a képet! Írj róla mondatokat a füzetedbe! Alkalmazz igekötős igéket! Ügyelj a pontosságra!


3. Az 1. feladat mondataiban karikázd be barnával az igekötőket!

4. Pótold a hiányzó betűket (ly, gy)!

moso og, ma aráz, ra og, ukaszt, fo ik,

szé ell, skatu áz, pó áz, fo , urmázik,

orsul, akadá oz, bo ong, nyava og, fa izik,

hü éskedik, bé egez, akorol, pá ázik, omlál,

go ózik, he ez, ke elmez, korcso ázik, szabá oz


62

1. Fejezd be a mondatokat! Ügyelj a pontosságra!

Add rá

Add oda

Add vissza

Add fel

Add be

Add meg

Add el

Add össze

Add le

Add át

Add ki

2. Mi a következő melléknevek, fogalmak jelentéstartalma? Készíts szó- magyarázatot! (Használd a Magyar értelmező szótárt!)

Lassú:

Bátor:

Mély:


63




4. Milyen lehet? Gyűjts mellékneveket!

Oroszlán:

Ünnep:

Kisbaba:

Tél:


64

A kacsa kicsi, a csibe kisebb, a katicabogár a legkisebb.

A tó nagy, a tenger nagyobb, az óceán a legnagyobb.

A füzet vastag, az ol- vasókönyv vastagabb, a szótár a leg vas ta-gabb.

A kéz sáros, a nadrág sárosabb, a ci pő a leg-sárosabb.

A szoba tágas, az osz-tályterem tá ga sabb, a csarnok a leg tá ga-sabb.

A szék magas, az asz-tal magasabb, a szek-rény a leg ma ga sabb.

1. Rajzold le!


65

1. Olvasd el!

A főnév mellett annak kiegészítő tulajdonságát jelentő, mellékes szó, név a melléknév. A mellékneveket összehasonlíthatjuk, és egy részü-ket fokozhatjuk. Például: három ember közül lehet az egyik okos, a másik okosabb, a harmadik legokosabb. Vagy három katona közül lehet az egyik bátor, a másik bátrabb, a harmadik a legbátrabb.

2. Hasonlíts össze! Írd le a mondatokat!

Három dolog közül melyik lehet a színes, a színesebb, a leg szí ne sebb?

Három növény közül melyik a magas, a magasabb, a leg ma ga sabb?

Három ruhanemű közül melyik a kényelmes, a ké nyel me sebb, a legkényelmesebb?

Három bútor közül melyik a drága, a drágább, a legdrágább?

Három állat közül melyik a gyors, a gyorsabb, a leggyorsabb?

3. Olvasd el a újra a beírt szavakat! Radírozd ki a hibákat, és írd le hibátlanul!


66

1. A 65. oldali 2. feladat mondataiban a melléknevek végén lévő hosszú b-t (-bb) írd át kékkel!

2. Írd le többféleképpen a mai dátumot! Ügyelj a pontosságra! (Segíthet a 33. oldalon az 1. feladat.)

3. Válaszolj írásban!

Szerinted mi minden lehet koromfekete?

Szerinted mi minden lehet mézédes?

Szerinted mi minden lehet magyar?

Szerinted mi minden lehet tizenéves?

Szerinted mi minden lehet vadonatúj?

4. Készíts rajzot is az előző feladathoz!


67




4. Írd le a szavakat szótagolás nélkül!

ét-te-rem:

vil-la-mos:

pil-la-nat:

cim-ba-lom:

szuny-nyad:

tüsz-szent:

pety-tyez:

viny-nyog:

rosz-szall:

ál-lo-más:

dur-ran:

hul-la-dék:

mik-ro-fon:

megy-gyes:

recs-csen:

löty-tyen:

pogy-gyász:

bosz-szús:


68

1. Alkoss jelzős szerkezeteket a megadott minta szerint!

lassú

éles

puha

világos

hegyes

tágas

haragos

szelíd

kedves

törékeny

gyors

mérges

tiszta

finom

sós

derűs

4. Írd le betűkkel!

1111 = ,

971 = ,

1526 = ,

10 = , 0 = , 4 =

3. Írd le számjegyekkel!

hatvanhárom = , kilenc = , huszonkilenc = ,

száztizenöt = , ezernyolcszázkilencvenhat = ,

nyolcszázhatvankilenc = , nyolcvannyolc = ,

három = , hatvankettő = ,

ezerötszázkilencvenkilenc =

2. Válassz ki két jelzős szerkezetet, és írj velük mondatokat!


69

1. Olvasd el!

A mennyiséget jelentő melléknevekkel a dolgok, személyek, fo gal mak mennyiségét, számát nevezhetjük meg. A mennyiséget jelentő mel lék-ne ve ket szokták számneveknek is hívni.

2. Írj mondatot a következő jelzős szerkezetekkel!

tengernyi kincs, fél kifli, hat fenyőfa, hét törpe, kevés ennivaló, csipetnyi só, három királylány, rengeteg bosszúság, néhány katona, sok öröm, egy óriás, tizenkét hattyú, maroknyi homok

3. Milyen? Milyennek képzeled a következő állatokat? Írj mel lék ne ve ket!

keselyű,

moly,

bivaly,

gólya,

bagoly,

harkály,

pulyka,

sirály,

gödölye,

sólyom,

karvaly,

bögöly,

fogoly,

ölyv,

seregély,

coboly


70

1. Nézz utána, milyen az ölyv! Írj róla! (Teste, táplálkozása, élet mód ja, szaporodása, élőhelye, jellemző tulajdonságai stb.) Készíts ró la rajzot is!

3. Írd le az adataidat! Ügyelj a pontosságra!

Vezetéknév:

Keresztnév:

Születési hely:

Születési idő:

Anyja neve:

Apa (gondviselő) neve:

Lakcím: ország:

A város vagy a falu neve:

Az utca neve, házszám:

2. Honnan gyűjtötted az adatokat? Ki segített az 1. feladat meg ol dá sá ban?


71



3. Válassz ki hat szót, és írj velük mondatokat! Ügyelj a pontosságra!

4. Olvasd el!

Az élőlényeknek, élettelen dolgoknak lehet saját, tulajdon ne vük. Ez a tulajdonnév. A személynév, az állatnév, a földrajzi név, az intéz-ménynév, a művek címe is tulajdonnév. A termékeknek, gyárt má nyok-nak is lehet saját nevük. Ez a márkanév. Például: Philips, Adidas. A tulajdonneveket nagy kezdőbetűvel írjuk.


72

1. Írj tulajdonneveket! Ügyelj a pontosságra!

Személynév:

Állatnév:

Földrajzi név:

Intézménynév:

Mű címe:

Márkanév:


3. Találj ki márkaneveket! (Ügyelj a pontosságra!)

Új sportcipő:

Új autó:

Új telefon:

Új üdítőital:

Új fogkrém:

Új számítógép:


73

2. Alkoss összetett szavakat! Írd le őket!

hűtő ló

vízi kutya

házi velő

tavi szekrény

csont buli

szoba rózsa

háló húzó

rázó fa

kifolyó kocsi

dugó szita

fog cső

tüzelő krém

pala szűrő

rágó szoba

szőlő gumi

lakó tető

kézi karó

tüdő táska

1. Az előző oldali 3. feladatban szereplő egyik termékről írd le, mitől lehet más, mi lehet benne az új! (Használd a képzeletedet!)


74

1. Gyűjts olyan szavakat, amelyek a mondatokban a jövő időre utalnak! (Segíthet a 49. oldal 2. feladata.)

2. Válassz ki három összetett szót, és írj velük egy-egy jövő idejű mondatot! Ügyelj a pontosságra!

3. Írj műcímeket! (Ügyelj a pontosságra!)

Verscím:

Regénycím:

Zenemű címe:

Festmény címe:

Népdal címe:

4. Válaszolj a kérdésekre a megadott névutók felhasználásával!

alatt, fölött, közé, elé, mellől, mögül

Hol van a telefon?

Honnan vegyem el a biciklit?

Hova tegyem a széket?

Hol van a táska?

Hova ültetjük a virágokat?

Honnan bújt elő a macska?


75

Ismétlés, gyakorlás

1. Gyűjts főneveket az alábbi szempontok szerint! (Segíthet a 4. oldal 2. feladata.)

Élőlényt jelent:

Élettelen dolgot jelent:

Gondolati dolgot jelent:

2. Gyűjts tulajdonneveket! Ügyelj a pontosságra! (Segíthet a 71. oldal 4. feladata.)

Személynév:

Állatnév:

Földrajzi név:

Intézménynév:

Mű címe:

Márkanév:


76

1. Válaszolj a kérdésekre névutók felhasználásával! (Segíthet a 48. oldal 1. feladata.)

Honnan került elő a kanál?

Honnan vetted elő a mozijegyet?

Honnan bukkant elő a lovas kocsi?

Hova vigyem a táskámat?

Hova rajzoljam a szívecskét?

Hova állítsam a padot?

Hol vannak a gyerekek?

Hol van a mosdó?

Hol van a telefon?

Hol van a kenyér? ó

2. Olvasd el a mondatokat, és írd utánuk, milyen mondatfajtáról van szó! (Segíthet a 12. oldal 3. feladata.)

Ne fuss elém!

Jaj, de hosszú lett a hajad!

Tedd le a káposztát!

Ma veszek egy újságot.

Bárcsak nyár lenne!

Téged szoktak becézni?

Olyan jó lenne, ha meghívna a barátom!

Az autónk elég nagy.

Vigyázz a csomagokra!

Mikor indulsz?

De szép ez a ruha!


77

1. Írj igekötőket az igékhez! (Segíthet a 20. oldal 1. fe ladata.)

néz, megy, vesz, kér, üt,

gyúr, kalapál, hajózik, jár,

kukucskál, hegedül, mosogat,

tanul, olvas, kap, ordibál

2. Az 1. feladat igekötős igéi közül válassz ki hatot, és írj velük két jelen, két múlt és két jövő idejű mondatot! (Segíthet a 30. oldal 1. feladata.)

3. Ki végzi a cselekményt? Írd a ragozott igék elé a személyes név má so kat! (Segíthet a 24. oldal 1. feladata.)

állok, faragnak, vágyakoztok,

felelsz, hallgat, kergetünk,

megyek, dolgozunk, nevettetek,

izzad, rajzolnak, pakolsz,

számoltak, fenyeget, mosogatsz

4. Írj tíz olyan szót, amiben ly van! (Használd a Magyar he lyes írási szótárt!)


78

1. Gyűjts mellékneveket a képről!

MILYEN? MILYENNEK LÁTOM? (KÜLSŐ TULAJDONSÁGOK.)

MILYEN? MILYENNEK GONDOLOM? (BELSŐ TULAJDONSÁGOK.)

2. Válaszolj! Írd le a következő dátumokat! Ügyelj a pontosságra!

Mikor születtél?

Mikor van szilveszter?

Mikor van az első tanítási nap?

Mikor van a névnapod?

3. Írd le betűkkel a következő számokat!

476:

1689:

1999:

235: 19:


79

Tartalom

Diktálás, szógyűjtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3Köznevek csoportosítása, mondatkiegészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4Mondatkiegészítés, igaz állítás aláhúzása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5Tárgyrag gyakorlása, köznevek gyűjtése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6Diktálás, mondatok olvasása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7Jelen idejű mondatok írása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8A -val, -vel toldalék gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9Mondatbefejezés, névelő értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10Diktálás, kérdő mondatok írása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11Szókiegészítés, szótagszám jelölése, mondatfajták . . . . . . . . . . . . . . . . . 12Mondatfajták gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13Óhajtó mondatok írása, rajzkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14Diktálás, tulajdonnevek értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15Tulajdonnevek csoportosítása, gyűjtése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16Betűrend gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Intézménynevek gyűjtése, mondatírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18Diktálás, mondatkiegészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19Igekötők értelmezése, gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20Múlt idő gyakorlása, mondatírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21Mondatrendezés, rajz készítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22Diktálás, igeragozás gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23Személyes névmás értelmezése, gyakorlása, szókiegészítés . . . . . . . . . 24Múlt idő gyakorlása, mondatírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25Rokon értelmű igék gyűjtése, mondatrendezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Diktálás, szógyűjtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27Igeidők gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28Betűrend gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29Igeidők értelmezése, gyakorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30Diktálás, ellentétes jelentésű melléknevek gyűjtése . . . . . . . . . . . . . . . . 31Melléknevek gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32Számnevek, dátum gyakorlása, mondatkiegészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . 33Mondatrendezés, rajzkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34Diktálás, rokon értelmű melléknevek gyűjtése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35Betűrend gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36Mondatfajták írása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37Melléknevek gyűjtése, mondatbefejezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38Diktálás, személynevek csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39


80

Tulajdonnevek értelmezése, csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40Tulajdonnevek csoportosítása, felszólítások írása . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Kérdő mondatok írása, mondatbefejezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42Diktálás, szógyűjtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43Toldalékok felismerése, szótő-toldalék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44Szótő-toldalék, szókiegészítés, szótagszám jelölése . . . . . . . . . . . . . . . . 45Mondatok írása, rajzkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46Diktálás, mondatbefejezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47Névutók értelmezése, kérdésekre válasz írása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48Kérdésekre válasz írása, mondatbefejezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49Igeidők értelmezése, mondatbefejezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50Diktálás, szógyűjtés, szótagolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51Szótagolás, mondatfajták gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52Mondatfajták gyakorlása, szógyűjtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53Szógyűjtés, rajzkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54Diktálás, szógyűjtés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55Betűrend gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56Igeidők gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57Múlt idő jelölése, mondatbefejezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58Diktálás, múlt idejű mondatok írása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59Igekötők értelmezése, mondatkiegészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60Mondatalkotás kép alapján, szókiegészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61Mondatbefejezés, szómagyarázat írása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62Diktálás, melléknevek írása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63Melléknév fokozása, rajzkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64Melléknév értelmezése, mondatalkotás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65Dátum írása, kérdésekre válasz írása, rajzkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . 66Diktálás, szótagolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67Jelzős szerkezetek írása, számnevek gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68Számnevek értelmezése, mondatalkotás, szógyűjtés . . . . . . . . . . . . . . . 69Mondatírás, személyes adatok írása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70Diktálás, tulajdonnevek ismétlése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71Tulajdonnevek gyűjtése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72Összetett szavak alkotása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73Műcímek gyűjtése, névutók gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74Ismétlés, gyakorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75


Documents

235 mm - Tankönyvkatalógus