BESZÁMOLÓ

a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

2011. évi tevékenységérıl

Budapest, 2012. február

TARTALOMJEGYZÉK

Oldal VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ...................................................................... 1 1. FOGYASZTÓVÉDELMI TEVÉKENYSÉG .................................................. 6

1.1 Az Ellenőrzési és Vizsgálati Programban elrendelt témavizsgálatok .............................................................................. 6 1.2 Soron kívül elrendelt vizsgálatok ..................................................... 25

2. PIACFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG ....................................................... 30 2.1 Vámáruk piacfelügyelete ................................................................. 30

2.2 Termékbiztonsági vizsgálatok ......................................................... 31 2.3 Az Ellenőrzési és Vizsgálati Programban elrendelt témavizsgálatok 33 2.4 Soron kívül elrendelt vizsgálatok ..................................................... 52 2.5 Információcsere a veszélyes termékek kiszűrése érdekében .......... 55

3. HATÓSÁGI ÉS JOGI TEVÉKENYSÉG ...................................................... 58 4. NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYÜTTM ŰKÖDÉS .......................................... 59 4.1 Európai Uniós és nemzetközi kapcsolatok 59 4.2 Határon átnyúló kapcsolatok ápolása 63 4.3 Nemzetközi projektek és pályázatok 65 4.4 Nemzetközi kapcsolódású hazai események 68 5. EURÓPAI FOGYASZTÓI KÖZPONT ......................................................... 72 5.1 Az EFK a határon átnyúló fogyasztóvédelemben ............................ 72 5.2 Az EFK által 2011-ben elvégzett feladatok ...................................... 73 5.3 Néhány sikertörténet ....................................................................... 85 6. LABORATÓRIUMOK TEVÉKENYSÉGE ................................................... 87 6.1 Az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium tevékenysége ................ 87 6.2 A Mechanikai és Villamos Laboratórium tevékenysége .................. 91

7. STRATÉGIAI SZEMLÉLETVÁLTÁS .......................................................... 96 7.1 Tájékoztatás, kommunikációs tevékenység ................................... 96 7.2 Oktatás és konzultáció ................................................................... 100 7.3 Civil kapcsolati tevékenység .......................................................... 101 8. EGYÉB TEVÉKENYSÉG ........................................................................... 103

8.1 Jogszabály-véleményezés ............................................................. 103

8.2 Általános szerződési feltételek véleményezése ............................. 105 8.3 Közérdekű keresetek indítása ........................................................ 106 8.4 A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmával kapcsolatos koordináció ................................................................ 107

8.5 Iránymutatások az egységes jogalkalmazás érdekében, állásfoglalások kiadása ................................................................... 108

MELLÉKLETEK 1.sz. melléklet Az NFH által elrendelt ellenőrzések és vizsgálatok 2011-ben 2.sz.melléklet Az NFH által veszélyesnek minősített termékek 2011-ben

1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Szervezeti változások A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) életében a 2011. év a fogyasztóvédelmi politikában eszközölt szemléletváltásnak köszönhetően rendkívül meghatározó és eseménydús volt. A tavalyi évben bekövetkezett megújulás jegyében és következtében elért számtalan eredmény kézzelfogható visszaigazolása annak, hogy a fogyasztóvédelmi politikában elengedhetetlen volt a változtatás. A területi szervek 2011. január 1-jétől a Kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működtek. Az új rendszerben az NFH határozta meg a szakmai feladatokat – elsősorban a Nemzetgazdasági Miniszter által jóváhagyott éves ellenőrzési és vizsgálati program tartalmának megállításával –, míg a feladatok teljesítése, az ellenőrzések lefolytatása a kormányhivatalokon belül, a felügyelőségek által történt. A zökkenőmentes átállást és a sikeres integrációt követően az új struktúrában a területi felügyelőségek a szakmai irányítás keretében végrehajtották a hatóság 2011. évi Ellenőrzési és Vizsgálati Programjában meghatározottakat és az azokon túl elrendelt aktuális vizsgálatokat. Szintén a szervezetet érintő változás volt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot jelölte ki az Európai Fogyasztó Központ magyarországi szervezetének 2011. január 1-től történő működtetésére. A 2011. év mérlege alapján megállapítható, hogy az EFK az új szervezetben a korábbinál is hatékonyabban végezte munkáját. 2011. január 1. és december 31. között összesen 341 (a 2010. évi adatokkal összevetve 46%-al több) új határon átnyúló panasz érkezett az EFK-hoz, amelyek egy része már megoldásra került, másik része pedig jelenleg is folyamatban van. Az EFK 2011-ben nagyságrendileg 10.000.000,- Ft összegben érvényesítette sikeresen az európai (magyar és más uniós) fogyasztók határon átnyúló ügyletekből eredő vagyoni igényeit, azaz ezen összeg került ténylegesen visszafizetésre az érintett fogyasztók részére az EFK fellépése és közreműködése után. Új hatósági kezdeményezések A 2011. évben a hatóság több új kezdeményezést vezetett be, amelyek közös célja a jogkövető magatartás, illetve a fogyasztói tájékozottság alternatív eszközökkel való növelése volt. A jogalkalmazási politika változásának része volt – 2011 áprilisától – a pozitív lista bevezetése. Az új rendszer szerint amennyiben a hatóság azt állapítja meg, hogy az adott vállalkozás a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek maradéktalanul eleget tett, az erről szóló dokumentumot megküldi az NFH központjának, a központ pedig – egyéb kritériumoknak való megfelelés esetén – az igazolást kiadja a vállalkozás részére, amely az üzletben kifüggeszthető. A jogkövető vállalkozásra vonatkozó, a normáknak megfelelő működést igazoló információk mindemellett megjelennek a hatóság honlapján is. Jelenleg a hatóság honlapján 1254 vállalkozás neve szerepel. Az NFH 2011 augusztusában Fogyasztóvédelmi Konzultációt indított, amelynek célja az volt, hogy a kérdőívben megfogalmazott témakörökben – és attól függetlenül – bárki elmondhassa véleményét az intézményrendszerről, a leggyakoribb problémákról, illetve a jövő lehetséges irányairól. A kérdőívekre közel 70.000 válasz érkezett.

2

2011 novemberében indította útjára a Nemzeti Fogyasztói Termékkosár elnevezésű kezdeményezését, amelynek célja azon – elsősorban Magyarországon előállított és forgalmazott – minőségi termékek összegyűjtése és ajánlása, amelyek a fogyasztók értékelése alapján minőségben és ár-érték arányban kiemelkednek. A programban három modult alakított ki a hatóság a www.termekkosar.hu honlapon, az elsőben minden hónapban egy adott termékről mondhatnak véleményt a fogyasztók, a másodikban összefoglalják a minőségtanúsított díjazott termékeket, a 2012. évben induló harmadikban pedig összegyűjtik azokat az információkat, amelyek alapján a gyermekes családok kalkulálni tudnak. A rendszerben immáron regisztráció nélkül is lehet terméket ajánlani és szavazni a termékekre. A program ismertsége és népszerűsítése folyamatosan nő, mára elérte a havi több mint 10.000 látogatószámot, a 2012. évben a hatóság a kezdeményezés további népszerűsítését tervezi. Ellenőrzések és eredmények A hatóság 2011. évre elfogadott Ellenőrzési és Vizsgálati Programja (EVP) összesen 41 vizsgálatot foglalt magában, amelyből 8 ellenőrzés a fogyasztók fokozott védelme és biztonsága vagy a kereskedelmi forma atipikus jellege miatt kiemelt vizsgálatként került meghatározásra. Az EVP-ben szereplő vizsgálatokon felül 9 ellenőrzés soron kívül került elrendelésre. Ezen vizsgálatok lefolytatásának szükségessége az adott területeken jelentkező fogyasztói panaszok ugrásszerű növekedése miatt, az életkoruk alapján kiszolgáltatottabb helyzetben levő fogyasztók védelmének elősegítése vagy a forgalomban levő veszélyes termékek minél nagyobb arányú kiszűrése és a balesetek megelőzése érdekében merült fel. 2011-ben a felügyelőségek – az NFH szakmai iránymutatásai alapján – 27 548 ellenőrzést végeztek. Az ellenőrzésszámhoz viszonyított hiányosságot feltáró ellenőrzések száma 30,26 %-os kifogásolási arányt eredményezett. Az immáron kormányhivatalok szervezeti keretein belül működő területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek 2011-ben 75 saját kezdeményezésű vizsgálatot folytattak le. A lokális jellegű fogyasztói problémák, illetve helyi szinten előforduló szolgáltatói magatartások következtében elrendelt helyi kezdeményezésű vizsgálatok során a felügyelőségek 3020 ellenőrzést végeztek, amely vizsgálatok kifogásolási aránya 33,9 %-os volt. A hatóság a fogyasztók életének, egészségének és testi épségének fokozott védelme érdekében idén még nagyobb hangsúlyt fektetett piacfelügyeleti tevékenységére , a célból, hogy megakadályozza és kiszűrje az olyan termékek forgalmazását, amelyek veszélyeztetik a fogyasztók biztonságát. Az ellenőrzések és célzott mintavételek során a hatóság 228 termékről állapította meg, hogy a fogyasztók életének, egészségének és testi épségének veszélyeztetése miatt nem biztonságos. A veszélyesnek minősített termékek forgalmazása közlemények útján azonnali hatállyal megtiltásra került.

3

207

275228

0

50

100

150

200

250

300

2009 2010 2011

Letiltott, veszélyestermékek száma

Az NFH a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme érdekében fogyasztóvédelmi tevékenységének keretein belül továbbra is kiemelt figyelmet fordított a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak legnagyobb mértékben kiszolgáltatott fogyasztók védelmére, értve ez alatt a webáruházakban vagy a termékbemutatókon vásárló fogyasztókat. Idén a hatóság a fogyasztók mindennapi életében jelenlévő közszolgáltatási ágazat szinte teljes szereplői körére fókuszált, így ellenőrzés alá kerültek a villamos energia és gázszolgáltatók, valamint az ivóvíz-szolgáltatók is. Mindezek mellett nagy hangsúlyt kapott a turisztikai és idegenforgalmi szektorban tevékenykedő szolgáltatók gyakorlatának vizsgálata is. Ügyfélkapcsolat, tanácsadás A kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő fogyasztóvédelmi felügyelőségeket az év során 85 759 ügyfél kereste fel különböző kommunikációs csatornákon keresztül, így telefonon, Internet segítségével vagy személyesen. Az ügyfélbarát és hatékony tájékoztatás érdekében immáron mind a fogyasztóknak, mind vállalkozásoknak lehetősége van valamennyi felügyelőség Hatósági Tanácsadó Irodáján keresztül is a kapcsolatfelvételre. Az ügyfélorientált Hatósági Tanácsadó Irodák pedig 2011 áprilisától 8 megyében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével együttműködve pénzügyi tárgyú kérdésekkel is fogadják az érdeklődőket. A fogyasztó-kapcsolati rendszer kiszélesítése okán 2011 februárjától az NFH hétvégi telefonos ügyfélszolgálatot is m űködtetett , illetve 2011 novemberétől – kiegészítve és segítve a fővárosi felügyelőség munkáját – a személyes megkereséseket fogadó központi ügyfélszolgálati iroda is nyílt az NFH székhelyén. A kérelmek és bejelentések száma 21 045 volt, ami az előző évekhez képest növekedést mutat. Ez arra enged következtetni, hogy az NFH és az egész állami fogyasztóvédelem szakmai és kommunikációs munkája nyomán a fogyasztóvédelem tevékenysége egyre ismertebb a fogyasztók körében, akik problémájuk kezelése érdekében bizalommal fordulnak a hatóság szakértői segítsége iránt.

4

1749420817 21045

0

5000

10000

15000

20000

25000

2009 2010 2011

Kérelmek,bejelentések száma

Eljárások és intézkedések A vállalkozások jogszabályoknak megfelelő magatartásának kikényszerítése érdekében az I. fokon eljáró fogyasztóvédelmi felügyel őségek 17 649 intézkedést hoztak. A prevenció jegyében lefolytatott vizsgálatok következményeként az intézkedések jelentősebb arányú kötelezést és kisebb arányú bírságkiszabást jelentenek. Az NFH-hoz, mint II. fokon eljáró szervhez 1058 fellebbezés érkezett, az 2011-es év során pedig 2306 döntés született. Idén az NFH másodfokú döntése ellen bírósági felülvizsgálat érdekében peres eljárás 214 esetben indult. Nemzetközi kapcsolatok

A nemzetközi kapcsolatok továbbfejlesztése, valamint a határon átnyúló kereskedelmi tranzakciók során felmerülő problémák hatékony megoldása érdekében az NFH megkötötte, illetve megújította valamennyi határ menti országgal az együttműködési megállapodásokat, az egyezményekben megfogalmazott feladatok teljesítéseként pedig számos közös ellenőrzésre került sor belföldön és külföldön egyaránt.

A kétoldalú kapcsolatok területén hatékony együttműködés alakult ki Ausztriával, Belgiummal, Horvátországgal, Romániával, Szerbiával, Szlovéniával, és Ukrajnával, de fogadott delegációt az NFH Mongóliából is.

A többoldalú kapcsolatok közül kiemelendő a Visegrádi Csoport Fogyasztóvédelmi Fóruma (V4 Fórum), a nemzetközi szervezetekben való részvétel keretein belül pedigkiemelkedő esemény volt 2011 novemberében megrendezett a PROSAFE (Product Safety Forum of Europe - Európai Termékbiztonsági Fórum) konferenciájának a megszervezése. Az Európai Uniós szervezetekkel való együttműködés érdekében az NFH központi szerve felvette a kapcsolatot Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztópolitikai Főigazgatóságának vezetőjével, John Dalli európai biztossal, 2011 februárjában pedig az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságának delegációja járt az NFH-nál.

5

Sikeres pályázatok

Az NFH 2011-ben – a korábbi vezetés gyakorlatában egyáltalán nem alkalmazott módon – számos európai kezdeményezésű pályázaton vett részt. Ezek közül az alábbiak emelhetők ki:

- Az angol OFT (Office of Fair Trading) által koordinált internetes jogsértésekkel szembeni hatékony fellépésről szóló NFH pályázati anyag olyan meggyőzőre sikerült, hogy a konzorcium 123 502 Euro összegű EU támogatást nyert el. A projekt 2012 januárjában indul és 13 hónapon keresztül tart, melyben 15 ország 16 hatósága vesz részt.

- Az EU tagállamok piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hatóságai és a kínai állam hasonló hatáskörrel rendelkező hatósága között – The General Administration of Quality Supervision, Inspection and Quarantine – AQSIQ) elnevezésű pályázati felhívásra az NFH a PROSAFE által vezetett projekt team keretében jelentkezett 8 pályázó ország (köztük a határmenti partnerek) köréhez csatlakozott. A pályázati anyag nyerési esélyei kiemelkedőek, végleges döntés és szerződéskötés 2012 év elején várható.

Laboratóriumi tevékenység

Az NFH két akkreditált laboratóriuma összesen 9451 mintát ellenőrzött az elmúlt év során. A laboratóriumi vizsgálatok egy része a hatóság piacfelügyeleti tevékenységével összefüggésben biztonsági vizsgálat volt, másik része a fogyasztóvédelmi tevékenység alapjául szolgált, mindazonáltal az év során számos termék-összehasonlító vizsgálat is lefolytatásra került. Az előző év tapasztalatai és sikerei alapján idén a fogyasztóvédelmi felügyelőségek közreműködésével a hatóság az ország számos helyszínén Laboratóriumi Nyílt Napot rendezett. A rendezvények során az érdeklődőknek lehetősége volt megismerkedni a hatóság piacfelügyeleti tevékenységével, ennek keretében a helyszínre kitelepült laboratóriumok gyakorlati bemutatókkal szemléltették a vizsgálatok során feltárt jellemző hiányosságokat. Kommunikáció A stratégiai szemléletváltás az NFH kommunikációs tevékenységében komoly változtatásokat követelt. Ennek eredményeként pedig azon túl, hogy a hatóság által folytatott dinamikus sajtókampány következtében még inkább láthatóvá vált a lakosság számára az NFH, számos új kommunikációs csatornán keresztül is elérhetővé vált, lerombolva ezáltal a megközelíthetetlen hatóság képét. A hatóság kommunikációs tevékenységének megújítása következtében immár rendkívül tartalmas honlappal, fórumoldallal és Facebook elérhetőséggel várja az online világban jártas fogyasztókat is. Azok számára pedig, akik a hagyományos megközelíthetőség hívei, hétvégi telefonos ügyfélszolgálatán, illetve Fogyasztóvédelmi Tükör című szakmai lapján keresztül nyújt hasznos információkat. Az NFH stratégiai szemléletváltásának része volt továbbá az a célkitűzés, hogy a fogyasztó mellett – a jogszerű magatartás kifejtése érdekében – a vállalkozások is megfelelő szintű tájékoztatást kapjanak a tevékenységükkel kapcsolatos jogszabályi környezetről. Ennek érdekében a hatóság az ország szinte valamennyi megyéjében a vállalkozások és civil szervezetek számára is hasznos ismereteket nyújtó előadássorozatot tartott.

6

1. FOGYASZTÓVÉDELMI TEVÉKENYSÉG Az NFH fogyasztóvédelmi tevékenysége során a szolgáltatási szektor azon területeire fókuszált, amely ágazatok a fogyasztó mindennapi életében lényeges szerepet töltenek be. Ennek jegyében a közszolgáltatási ágazat valamennyi területe vizsgálat alá került, értve ez alatt a gázszámlák és villamosenergia-számlák tartalmának vizsgálatát, az ivóvíz szolgáltatók szerződési feltételeinek és a villanyórák hitelesítési cseréjének ellenőrzését. A hatóság egyik lényeges célkitűzése, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak leginkább kiszolgáltatott fogyasztót védelmezze, így ebben az évben változatlanul középpontban maradtak az online (web)áruházak, az árubemutatók és a fogyasztók jótállási és szavatossági igényeivel kapcsolatos panaszintézések. Az NFH reklám-monitoring tevékenységét 2011-ben is folyamatosan végezte a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, megtévesztő magatartások, megtévesztő mulasztások, feketelistás tényállások kiszűrésének céljából. A turisztikai szezonra tekintettel a hatóság ebben az évben célul tűzte ki az utazási irodák programfüzeteinek és az idegenforgalmilag frekventált helyen működő vendéglátó egységeknek és a személytaxi-szolgáltatásnak az átfogó ellenőrzését is. A turisztikai ágazathoz szintén kapcsolódó jogosulatlan utazásszervezők tevékenységének ellenőrzése pedig soron kívül elrendelt vizsgálat során történt meg. 1.1 Az Ellen őrzési és Vizsgálati Programban elrendelt témavizsgá latok Árfeltüntetés és árfelszámítás átfogó ellen őrzése A vizsgálat során a felügyelőségek ellenőrizték az üzletekben az általános kereskedelmi feltételek teljesülését, nevezetesen a nyitvatartási időről szóló tájékoztatás meglétét, a vásárlók könyvének megfelelő kezelését, a panaszügyintézés helyéről szóló tájékoztatás meglétét, a kereskedelmi egységekben működő biztonsági szolgálatokra vonatkozó fogyasztóvédelmi előírások érvényesülését, a nyugta-, illetve számlaadási kötelezettség teljesítését, a használt mérőeszközök hitelességét. Tekintettel arra, hogy az NFH komplex, átfogó vizsgálatok lefolytatására törekszik, az ellenőrzések kiterjedtek arra is, hogy forgalomba kerültek-e korábbi hatósági vizsgálat során nem biztonságosnak ítélt és letiltott, vagy más tagállam által a RAPEX rendszerben közzétett és letiltott termékek. Az árfeltüntetés és árfelszámítás ellenőrzése során a felügyelők azt vizsgálták, hogy a termékek, szolgáltatások eladási– és egységáraival kapcsolatos tájékoztatások a jogszabályi előírásoknak megfelelnek-e, illetve nem valósítanak-e meg tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot oly módon, hogy a vállalkozás valótlan tájékoztatást nyújt az eladási árról, egységárról, szolgáltatás díjáról, a kedvezmény létéről, mértékéről, a termékek tömegéről, illetve egyidejűleg több eladási árat tüntet fel.

A vizsgálat során a felügyelőségek összesen 5691 üzletet ellenőriztek, melynek során 2590 alkalommal állapítottak meg kifogást, amely 44%-os kifogásolási arányt jelent. A kifogások alapján 1796 esetben kötelezést, 383 esetben fogyasztóvédelmi bírságot tartalmazó határozat kiadására került sor. A bírságot megállapító határozatokkal összesen 128 485 000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki a felügyelőségek a vállalkozások terhére. Szabálysértési eljárás keretében 36 db bírsághatározatot hoztak a felügyelőségek, a kiszabott szabálysértési bírságok összege 448.000 Ft, 53 alkalommal pedig figyelmeztetés intézkedést tartalmazó határozat született. A felügyelőségek 66 alkalommal éltek a szignalizáció lehetőségével.

7

Elektronikus kereskedelmi tevékenység ellen őrzése A vizsgálat során a felügyelőségek ellenőrizték, hogy a webáruházakat üzemeltető vállalkozások előzetesen tájékoztatták-e a fogyasztókat a szolgáltató nevéről, székhelyéről, címéről, elérhetőségéről, a szolgáltatót regisztráló hatóság, bíróság megnevezéséről, regisztrációs számáról, amennyiben a tevékenység folytatása hatósági engedélyhez kötött, úgy a tevékenység előzetes engedélyezésről, a szolgáltató adószámáról, valamint magatartási kódexhez való esetleges csatlakozásáról. Ellenőrizték továbbá, hogy a szolgáltató előzetes tájékoztatási kötelezettségének eleget tett-e az elektronikus szerződés megkötésére vonatkozóan. Tájékoztatta-e a fogyasztókat az általános szerződési feltételekről, a szerződéskötés technikai feltételeiről, az elektronikus szerződéskötés lépéseiről, a szerződés alakiságáról, iktatásáról és utólagos hozzáférhetőségéről, az adatbeviteli hibák kijavításáról, a szerződés nyelvéről, valamint biztosítja-e az elektronikus szerződéskötés technikai feltételeit. A szolgáltatónak előzetesen tájékoztatást kell nyújtania a szerződés tartalmára és teljesítésére vonatkozóan, a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságairól, az áru vagy szolgáltatás ellenértékéről, a járulékos költségekről, a fizetés, szállítás és teljesítés egyéb feltételeiről. Különösen fontos, hogy a szolgáltató részletes tájékoztatást nyújtson a fogyasztókat megillető elállási jogról, illetve annak hiányáról. Próbavásárlással egybekötött ellenőrzések során további vizsgálati szempontot képezett a nyugta-, illetve számlaadási kötelezettség teljesítése, az írásbeli megerősítés megléte és megfelelő tartalma, valamint a kötelező jótállás hatálya alá tartozó termékek vonatkozásában a jótállási jegy rendelkezésre bocsátása, valamint megfelelő tartalma. A felügyelőségek összesen 316 webáruházat ellenőriztek, melynek során 269 esetben állapítottak meg kifogást, amely 85%-os kifogásolási arányt jelentett. A kifogások alapján 244 esetben kötelezést, 2 esetben fogyasztóvédelmi bírságot tartalmazó határozat kiadására került sor. A bírságot megállapító határozatokkal összesen 110 000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki a felügyelőségek a vállalkozások terhére. Szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások és a vásárlók könyvébe tett bejegyzések intézésének ellen őrzése A vizsgálat ideje alatt a felügyelőségek 388 alkalommal ellenőrizték a bejelentett fogyasztói panaszokról felvett jegyzőkönyvek meglétét, valamint azok tartalmát. 172 esetben került megállapításra valamilyen hiányosság, így a kifogásolási arány 44% volt. A felügyelőségek összesen 654 esetben vizsgálták a jótállási jegy átadásával kapcsolatos kereskedői magatartásokat, melynek során 347 alkalommal tapasztaltak szabálytalanságot, ami 53%-os kifogásolási arányt jelent. A jogsértések nagy része abból származott, hogy a vállalkozások hiányos jótállási jegyet állítottak ki. Sajnálatos módon azonban az idei évben is jelentős volt a jogsértések száma (69 eset) amiatt, hogy a vállalkozások a jótállásköteles termék mellé egyáltalán nem adtak át jótállási jegyet. Az ellenőrzött 585 darab jótállási jegy csaknem fele, 277 darab mutatkozott legalább egy tartalmi elem tekintetében hiányosnak. A jótállási jogok feltüntetése tekintetében az ellenőrzött jótállási jegyek mintegy egyötöde esett kifogás alá. A felügyelőségek a témavizsgálat ideje alatt összesen 1953 esetben vizsgálták, hogy a vállalkozások a jogszabályoknak megfelelő tájékoztatást adnak-e a szavatossági, illetve jótállási jogokról, valamint az ezekhez kapcsolódó igényérvényesítés szabályairól. Ennek során 386 esetben tapasztaltak írásos vagy szóbeli megtévesztést, amely 20%-os kifogásolási arányt jelent.

8

Valamennyi tájékoztatási forma közül a jótállási jegyek kifogásolási aránya volt a legmagasabb, az ellenőrzött dokumentumok 30%-a tartalmazott ugyanis valamilyen félrevezető információt. A szóbeli tájékoztatások – amelyeket a felügyelőségek próbavásárlás keretében vizsgáltak – mintegy 20%-ánál került sor jogsértés megállapítására, míg az üzletekben, ügyfélszolgálatokon kihelyezett feliratok tekintetében a kifogásolási arány 13% lett. A legkevesebb szabálytalanságot a fogyasztók és a vállalkozás közötti levélváltások tanulmányozása során tapasztalták a felügyelők, a vizsgált esetek 6%-ában állapították meg, hogy a vállalkozások megtévesztő módon tájékoztatták a fogyasztókat.

30%

20%

13%

6%

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

Jótállásijegyen

Szóban Üzletbenkihelyezett

Levélváltássorán

A szavatossággal, jótállással kapcsolatban nyújtott tájékoztatások kifogásolási aránya a tájékoztatás formája szerint (%)

A leggyakrabban előforduló jogsértés (122 kifogásolás) abban állt, hogy a vállalkozások a jogszabályban előírtnál rövidebb igényérvényesítési határidőkről tájékoztattak. A témavizsgálat ideje alatt 55 alkalommal került kifogásolásra olyan tartalmú tájékoztatás, hogy bizonyos árucikkekre higiéniai okokból nem vonatkozik a cserelehetőség. A felügyelőségek 44 esetben állapítottak meg jogsértést amiatt, hogy a kötelező jótállást a vállalkozások feltételekhez kötötték. A témavizsgálat második felében 258 ismételt ellenőrzésre került sor, amelyek kapcsán 15%-os kifogásolási arány született. Az adatok alapján tehát megállapítható, hogy a vállalkozások döntő többsége eleget tett a hatósági kötelezéseknek és megszüntette a feltárt jogsértéseket. A kifogásolási arány a jótállási jegyek esetében az ismételt ellenőrzések során is magas volt, csaknem minden negyedik tartalmazott ugyanis valamilyen félrevezető tájékoztatást. A felügyelőségek összesen 963 kereskedelmi egységben ellenőrizték a vásárlók könyvével kapcsolatos jogszabályi előírások betartását, s 88 esetében tártak fel valamilyen hiányosságot, ami 9%-os kifogásolási arányt jelent. Az idei évben a kifogások jelentős része abból származott, hogy a vásárlók könyve nem jól látható (35 darab), illetve nem könnyen hozzáférhető (56 darab) helyre került kihelyezésre. Országosan 76, a témavizsgálat keretében már korábban kifogásolt kereskedelmi egység tekintetében került sor ismételt ellenőrzésre is, melynek során csupán egy üzletben

9

tapasztalták azt a felügyelők, hogy a vállalkozás nem pótolta a korábban feltárt hiányosságot. A felügyelőségek a témavizsgálat ideje alatt 1071 fogyasztói bejegyzés kapcsán ellenőrizték a vásárlók könyvébe írt panaszok jogszabályban előírtaknak megfelelő kezelését, s 101 esetében tártak fel valamilyen szabálytalanságot, ami 9%-os kifogásolási arányt jelent. A kifogások döntő hányada (74 eset) abból származott, hogy a vállalkozások a vásárlók könyvébe tett bejegyzést egyáltalán nem is válaszolták meg. A 76 ismételt ellenőrzés során a felügyelőségek 111 fogyasztói bejegyzés vizsgálatát végezték el. A korábbi hatósági fellépés eredményeként mindösszesen 3 fogyasztói bejegyzés kapcsán kellett a felügyelőségeknek valamilyen jogkövetkezményt alkalmazni a válaszadásra vonatkozó szabályok megsértése miatt. Jogsértés megállapítására az ellenőrzések során 711 esetben került sor. A jogsértések miatt meghozott határozatok egy része kizárólag kötelezést tartalmazott, másik része önállóan vagy a kötelezésen túl fogyasztóvédelmi bírság megfizetését is előírta. A fővárosi, valamint megyei felügyelőségek – a jogsértés súlyára való tekintettel – 266 esetben tartották indokoltnak bírság kiszabását, országosan 85 145 000 Ft összegben. Gazdasági reklámtevékenység átfogó ellen őrzése A vizsgálat során a felügyelőségek ellenőrizték az illetékességi területükön található reklámhordozókat - a közterületi reklámhordozókat, az újságokat, magazinokat, reklámújságokat, szórólapokat, rádióban, televízióban, interneten megjelenő reklámokat, egyéb reklámhordozókat - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, megtévesztő magatartások, megtévesztő mulasztások, feketelistás tényállások kiszűrésének céljából. A felügyelőségek vizsgálták a szerencsejátékok hirdetéseit abban a vonatkozásban, hogy a reklámozott szerencsejátékot az adóhatóságnak engedélyeznie kell, valamint nem szólíthat fel gyermek- vagy fiatalkorúakat szerencsejátékban való részvételre, továbbá nem jelenhet meg gyermek- vagy fiatalkorúaknak szóló sajtótermékben. A vizsgálat kiemelt figyelmet szentelt a gazdasági reklámok azon szempontból történő ellenőrzésének, hogy azok veszélyt jelenthetnek-e a gyermek- és fiatalkorúak egészséges fejlődésére. Az ellenőrzés részét képezte a dohányáruk, az alkoholtartalmú italok, a szexuális áruk és szolgáltatások, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök, kozmetikumok, fogyasztóknak nyújtott hitelek reklámozásának, a jogszabályban meghatározott tilalmak érvényesülésének, az árfeltüntetéssel kapcsolatos és a nyelvvédelmi előírások betartásának a vizsgálata. A vizsgálat keretében a területi felügyelőségek az idén összesen 2562 reklámot vizsgáltak meg, s 690 vonatkozásában állapítottak meg kifogást, amely 27%-os kifogásolási arányt jelent. A kifogások alapján 316 esetben kötelezést, 80 esetben fogyasztóvédelmi bírságot tartalmazó határozat kiadására került sor. Villamosenergia-és gázszámlák tartalmának vizsgálat a A számlákat érintő módosításokból fakadó problémákat – a számlaképek egységesítését, de legalábbis közelítését, és ezáltal az értelmezési nehézségek feloldását – a 2010. évben az ágazatért felelős miniszter a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltató által alkalmazható számlaképről szóló 31/2010. (IV.15.) KHEM rendelettel (a továbbiakban: KHEM rendelet) kívánta orvosolni. Az NFH vizsgálatának elsődleges célja a számlák tartalmának ellenőrzésével az volt, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségei közreműködésével összegyűjtse a KHEM rendeletet érintő tapasztalatokat, melyek a jövőben segítségül szolgálhatnak a jogalkotási folyamat során. Az

10

ellenőrzés ideje alatt a felügyelőségek vizsgálták a beérkezett fogyasztói panaszokhoz mellékelt – 2010. november 1-jét követően az egyetemes szolgáltatók által a lakossági fogyasztók részére kiállított – számlalevelek tartalmi megfelelőségét, ezen belül is a kötelező tartalmi elemek számlákon történő szerepeltetését. Országszerte összesen 475 számlalevél tartalmi megfelelőség szerinti vizsgálatára került sor. A 475 megvizsgált számlából összesen 170 villamosenergia-számlát, és 305 földgázszámlát volt lehetősége a felügyelőségek munkatársainak megvizsgálni. A KHEM rendelettel összefüggésben az NFH általános tapasztalata a vizsgálat tükrében, hogy az érintett egyetemes szolgáltatók számlalevelei rendszerint megfelelnek a rendeletben előírtaknak, azaz a szolgáltatók az előírásokkal összhangban álló tartalommal bocsátják ki számláikat a fogyasztók részére, csupán néhány esetben regisztráltak a felügyelőségek kisebb eltéréseket a KHEM rendelethez képest. Előfordult, hogy a villamosenergia-számlákról hiányzott vagy eltérő módon volt feltüntetve a mérőóra gyári száma, a következő évre becslés alapján készített részszámlák megajánlott mennyisége, esetleg az energiahatékonysággal kapcsolatos információk, illetve azok elérhetősége. Ugyancsak előfordult, hogy hiányzott a számlák első oldaláról az elszámolt összes fogyasztás, illetve az elszámoló számlák további oldalain az elszámolási időszak alapdíjainak összesítése, vagy pedig nem volt teljesen összhangban a KHEM rendelettel a nyilvántartás szerinti folyószámla egyenlegről való tájékoztatás. A földgázszámlák kapcsán ugyancsak elmondható, hogy egyes szolgáltatók számláiról hiányzott vagy nem megfelelő helyen volt feltüntetve például a telefonos, elektronikus ügyfélszolgálatok elérhetősége, a gázszivárgás-bejelentés telefonszáma, a mérő gyári száma, a következő évre becslés alapján készített részszámlák esetén a megajánlott mennyiség (m3/hó és MJ/hó), illetve az energiahatékonysággal kapcsolatos információk. Esetenként hiányzott a mérőn leolvasott fogyasztás mennyisége, a korrekciós tényező, a fűtőérték és az elfogyasztott hőmennyiség kapcsolatáról történő tájékoztatás, a normál m3 kiszámítási módja, valamint a kódolt formában megjelenített adatokhoz tartozó magyarázó információ. Ugyancsak problémásnak volt tekinthető bizonyos esetekben a nyilvántartás szerinti folyószámla egyenlegről való tájékoztatás, hasonlóan a villamosenergia-számlákhoz. Ezen túlmenően arra is volt példa, hogy a részszámlán nem került feltüntetésre az elszámolási időszakon belüli sorszáma vagy, hogy a felhasználó neve nem szerepelt kiemelten a számla első oldalán. A felügyelőségek számlaérthetőséget illető – fogyasztói visszajelzéseken alapuló –megállapításait összegezve elmondható, hogy a KHEM rendelet előírásainak betartása nem feltétlenül vonja maga után az érthetőségi nehézségek megszűnését, azaz a tartalmi megfelelőség még nem jelenti egyértelműen a számlák fogyasztók általi könnyebb megértését. Az érthetőségi problémakör kapcsán a hatóság tapasztalatai nagyrészt megegyeztek a korábbi évek tapasztalataival. Továbbra sem kétséges, hogy nélkülözhetetlenek a közérthető számlamagyarázatok, tájékoztató anyagok, főként egy-egy új díjtétel bevezetése esetén. A felügyelőségek jelzései alapján tapasztalataik szerint az illetékességi területükön működő vállalkozások törekszenek a felhasználók széleskörű tájékoztatására, a számlamagyarázatok fogyasztókhoz való eljuttatására. Bár a villamosenergia-, valamint a földgázszolgáltatás kapcsán a hatósághoz benyújtott összes beadványhoz viszonyítva nem érkezik a számlaérthetőséget érintően jelentős mennyiségű megkeresés illetőleg kérelem, azonban ennek oka feltehetően nem a számlák tartalmi közérthetősége, hanem az, hogy a fogyasztók többsége jellemzően a szolgáltatók által támasztott követelésekkel kapcsolatos problémák miatt fordul a hatósághoz, illetve nagy részük csupán a végső esetben él megkereséssel értelmezési kérdései, kifogásai esetén.

11

676

10

1332

98

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

villamos energia földgáz

A villamosenergia- és a földgázszolgáltatás során k ibocsátott számlák kapcsán benyújtott beadványok száma 2011. I. félévében

Összes beadvány

Számlaérthetőséggel kapcsolatos beadványok

Idegenforgalmilag frekventált helyen m űködő vendéglátó egységek és a személytaxi- szolgáltatás ellen őrzése, különös tekintettel a rendezvényekre és az é jszakai szórakozóhelyekre A témavizsgálat keretén belül országosan 1 676 ellenőrzésre került sor. Ebből 1 565 esetben a vendéglátó-ipari egységek, míg 111 esetben a személytaxi-szolgáltatók ellenőrzését végezték el a felügyelőségek. A vendéglátóhelyek vizsgálata kiterjedt 1281 üzletre és 284 kitelepült egységre.

vendéglátó-ipariszolgáltatás

személytaxi-szolgáltatás

1565

111

565

310

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

A vizsgált és kifogásolt vendéglátó-ipari és személ ytaxi-szolgáltatások országos adatai (db)

kifogásolt

vizsgált

A vendéglátó egységek vizsgálatán belül 33, háromszáz fő feletti befogadó képességű zenés, táncos rendezvény — társhatóságokkal közös — ellenőrzésére is sor került.

12

Az idegenforgalmi vizsgálat alatt összesen 596 esetben tártak fel szabálytalanságot a felügyelőségek, amely így 36%-os kifogásolási arányt jelent. A témavizsgálat során 111 taxiellenőrzést végeztek el országszerte. A drosztokon történt (álló) ellenőrzések körében 31 taxitársasághoz tartozó és 14 taxitársasághoz nem tartozó vállalkozást vontak vizsgálat alá a felügyelőségek, előbbi csoportban lévő vállalkozásokat 22 esetben, utóbbiakat 5 esetben más hatóságokkal közösen eljárva ellenőrizték. A kifogásolási arány a taxitársasághoz tartozó vállalkozások esetében 10%-os, míg a taxitársasághoz nem tartozó vállalkozások esetében 29%-os volt. Próbautazással egybekötött ellenőrzést 40 taxitársasághoz tartozó és 26 egyéni vállalkozásnál (előbbi körben 11-et, utóbbi körben 9-et úgyszintén társhatóságokkal együttműködve) folytattak le a felügyelőségek, a kifogásolási arány 40%-os, valamint 38%-os volt. Az összes ellenőrzés 70%-át (összesen 78 db-ot) a nappali órákban folytatták le, ebből 50 esetben taxitársasághoz tartozó és 28 esetben taxitársasághoz nem tartozó vállalkozást vizsgáltak a felügyelőségek. Kifogásolás az előbbi csoportnál 12 esetben, utóbbinál 6 esetben volt, míg a 33 éjszakai ellenőrzés esetében kifogásolás alá esett 19 taxitársasághoz tartozó és 14 egyéni taxis vállalkozás. A vendéglátó-ipari egységek ellenőrzése körében összesen 1 470 próbavásárlás történt (üzletekben 1 202, kitelepült egységeknél 268 esetben). A próbavásárlások során összesen 254 alkalommal (üzletben 202 esetben, kitelepült egységben 52 esetben) éltek kifogással a felügyelőségek, ami azt jelenti, hogy minden ötödik-hatodik próbavásárlás során találtak valamilyen szabálytalanságot. A próbavásárlások során összesen 3 447 db termék térfogatát, tömegét, valamint a fogyasztói ár megállapításának és az arról való tájékoztatásnak a helyességét ellenőrizték a felügyelők. A próbavásárlások során a felügyelőségek összesen 326 vendéglátó-ipari terméket kifogásoltak (9%). A felszolgált italok visszamérésekor az 1985 termékből 207-nél állapítottak meg szabálytalanságot, azaz minden kilencedik termék térfogata kevesebb volt, mint amennyiért fizettek. Az előrecsomagolt 953 termék próbavásárlása során 56 termék (6%) került kifogásolásra. Elvitel esetén a csomagolásért 172 termék esetében számítottak fel díjat, amelyből mindössze 3 próbavásárlás során vett 15 terméknél merült fel az a kifogás, hogy nem tájékoztatták a csomagolóanyag díjáról a fogyasztókat. A próbavásárlások során megvalósuló szabálytalanságok közül leggyakrabban többletszámolás (174 esetben) került megállapításra, ezt követik az ártájékoztatási szabálytalanságok (111 esetben), továbbá a nem hiteles mérőeszközök használata (68 eset), valamint a nyugtaadás elmulasztása (53 eset). A próbavásárlások során 174 alkalommal (a próbavásárlások 12%-ában) valósult meg többletszámolás, amely a fogyasztók terhére összesen 9 909 Ft összegű eltérést okozott. Ez átlagosan 57 Ft eltérést jelentett egy többletszámolási esetre vonatkoztatva. Összesen 143 hatósági próbavásárlás során tártak fel a felügyelők szabálytalan mérési gyakorlatot az egységekben. A helytelen mérésből eredő többletszámolás oka 27 esetben az volt, amikor a kimérve kínált élelmiszerek tömegébe a vállalkozás a csomagolóanyag tömegét is belemérte, ezzel a kifizetésre kerülő termék tömegének mértékét növelte a csomagoló anyagáéval. A másik esetkör (116 alkalommal) az volt, amikor nem a

13

csomagolóanyag belemérése miatt, hanem pontatlan mérésből kifolyólag (pl. mérlegeknél pontatlan mérlegbeállítás, a mérési eredmény leolvasásánál a mérleg nyelve még nincs nyugvó állapotban, kisebb súlypótló eszköz használata, illetve az űrmércék manipulációja, szakszerűtlen használata) került sor a kiszolgáltnál nagyobb mennyiség megállapítására. Hamis számolásból eredő megkárosítást 31 próbavásárlás során tapasztaltak a felügyelők, ami 12%-os kifogásolási arányt jelent. A próbavásárlások 2%-ában, azaz 32 egységben valósult meg megtévesztő tevékenység, amikor a vállalkozás a termék eladási áraként a ténylegesen fizetendő árnál alacsonyabb árat jelölt meg (pl. külső ártájékoztatón vagy egyéb tájékoztató táblán), és így a fogyasztó számára többletfizetési kötelezettség keletkezett. Az összes próbavásárlás 4%-ában — 53 üzletben — kellett intézkedni a nyugtaadási kötelezettség megsértése miatt. A tömegre, térfogatra értékesített termékeknél minden próbavásárláskor vizsgálták a felügyelők a kiszolgáláshoz használt mérlegek, űrmércék hitelességét. A vizsgált 1170 egységből 41-ben (3%-ban) nem hiteles italmércét, illetve a 340 ellenőrzött egységből 27-ben (8%-ban) nem hitelesített mérleget használtak a termékek értékesítéséhez. A felügyelők minden egységben vizsgálták, hogy a megvételre kínált termékek áráról egyértelműen, könnyen azonosíthatóan, tisztán olvashatóan, forintban tájékoztatták-e a fogyasztókat. Az ártájékoztatási kötelezettségét 145 egység sértette meg (9%), amelyek többségében a helyszínen pótolták a feltárt hiányosságokat. A felügyelők azon vendéglátó-ipari egységeknél, ahol a vendéget felszolgáló közreműködésével szolgálták ki — a jogszabályi kötelezettség értelmében — megkövetelték az üzlet bejáratán kívül is elhelyezendő ártájékoztatást. A témavizsgálat keretében ezen vizsgálati szempont szerint ellenőrzött 519 üzletből 25 egység (5%) esetében került megállapításra a külső ártájékoztatás teljes hiánya, illetve hiányossága. A külső- és belső ártájékoztatók egyezőségét vizsgálva 17 üzlet esetében állapítottak meg eltérést a felügyelők, így összességében az esetek 3%-ában valósult meg ez a jogsértés. Az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat a kereskedő tájékoztatni köteles. 21 vizsgált üzlet esetében merült fel ezzel kapcsolatos szabálytalanság, ami alacsony (alig 2%-os) kifogásolási arányt eredményezett. 80 üzletben a vásárlók könyvét a vállalkozások a fogyasztók számára nem hozzáférhető módon, 51 üzletben nem jól látható helyen helyezték el. 22 üzletnél az üzlet tulajdonosa a vásárlók könyvét jegyző által nem hitelesíttette, továbbá 12 esetben a vállalkozás egyáltalán nem rendelkezett vásárlók könyvével. A dohánytermékek értékesítésére vonatkozó előírás szerint az üzlettéren belül a dohánytermékeket az egyéb termékektől térben egyértelmű módon elkülönítve kell forgalmazni. Az elkülönített elhelyezés 19 üzletben nem valósult meg maradéktalanul. Az egészségvédő figyelmeztetések hiányát 617 dohányterméket forgalmazó üzlet ellenőrzése során 38 egységben (az érintett üzletek 6 %-ában) kifogásolták a felügyelők. Zenés, táncos rendezvények ellenőrzésére 33 alkalommal került sor, melyből összesen 7 esetben állapítottak meg jogsértést, tekintettel arra, hogy a vállalkozók nem teljesítették a rendezvény megtartásához kapcsolódó kötelezettségeiket, azaz nem tették közzé honlapjukon a rendezvény paramétereiről szóló nyilatkozatokat, a biztonsági tervet és a

14

tűzriadó tervet, illetve 6 egység semmilyen, a zenés, táncos rendezvény megtartásához szükséges előírásnak nem felelt meg. A fesztiválokon, rendezvényeken értékesítést folytató vendéglátó egységek körében 40 vállalkozó (10%) valósított meg mulasztást az adataik részleges, illetve teljes hiányával. A vendéglátó- és szórakozóhelyek vizsgálatakor ellenőrzésre került, hogy elhelyezték-e az adott egységben a dohányzásra vonatkozó kötelező jelöléseket (dohányzási korlátozás, nemdohányzó intézménnyé nyilvánítás, dohányzásra kijelölt helyiség, illetőleg, hogy az egységben a dohányzás korlátozás nélkül megengedett). Ebből a szempontból 107 üzlet (11%) esett kifogásolás alá. A vendéglátó-ipari egységek ellenőrzésekor sor került a dohány- és alkoholtermékek reklámjainak vizsgálatára is. Dohányáruk reklámját 181 esetből 3 alkalommal kifogásolták a felügyelők (2%-os kifogásolási arány) dohányáru közvetett reklámozása körében. Az alkoholtartalmú italok reklámozása 315 esetben került ellenőrzésre. A szintén 2%-os kifogásolási aránnyal zárult vizsgálatban 5 esetben közoktatási és egészségügyi intézmény bejáratától 200 méteren belül kihelyezett reklámhordozót (pl. a termék nevét, logóját ábrázoló megállító tábla), 1 esetben egyéb tiltott reklámozást kifogásoltak. A vizsgálat kiemelt szempontja volt a gyermek- és fiatalkorúak védelmét szolgáló rendelkezések érvényesülésének ellenőrzése, azaz a dohánytermékek és az alkoholtartalmú italok tiltott értékesítésének feltárása, ezért a jogellenes kiszolgálás megtörténtének bizonyítására a felügyelőségek fiatalkorú személy bevonásával végeztek alkohol- és dohánytermék próbavásárlást. A vizsgálat során a vendéglátó-helyeken a felügyelőségek által megbízott fiatalok összesen 279 esetben kértek cigarettát és/vagy alkoholtartalmú italt. A próbavásárlások 37%-ában megtörtént a jogsértő kiszolgálás. A felügyelőségek a megállapított hiányosságok, szabálytalanságok tekintetében a jogszabályokban biztosított mérlegelési jogkörüket gyakorolva, a mértékletesség, fokozatosság és méltányosság elvének megtartásával jártak el, melyet a témavizsgálathoz kapcsolódó intézkedések is tükröznek. Az első alkalommal előforduló, kisebb súlyú szabálytalanságok esetén elsősorban a jogellenes magatartás megszüntetésére törekedtek, így sok esetben kizárólag kötelezést tartalmazó határozat került kiadásra. A személytaxi-szolgáltatás ellenőrzése kapcsán összesen 15 kötelezésre szóló határozat került kiadásra, az áttett ügyek száma 9 db volt, 12 alkalommal éltek a felügyelőségek szignalizációval, szabálysértési jogkörben 7 intézkedésre került sor. A vendéglátó-ipari egységek esetében összesen 336 kötelezésről szóló határozat született, kötelezést és bírságot tartalmazó határozat 93 esetben, kizárólag bírságot megállapító határozat 8 esetben került kiadásra. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságok összege 3 165 000 Ft. Az áttett ügyek száma 1 db, szignalizációval összesen 54 esetben éltek a felügyelőségek. Szabálysértési eljárásban 41 esetben történt figyelmeztetés, 7 esetben került sor szabálysértési bírsághatározat kiadására, a kiszabott bírság összege 125 000 Ft volt. Probiotikus étrend-kiegészít ők mintavétellel egybekötött ellen őrzése A felügyelőségek területein összesen 89 üzletben ellenőrizték a probiotikus étrend-kiegészítők forgalmazási feltételeit, s 15 darab termék esetében mintavételre is sor került.

15

A probiotikus étrend-kiegészítőket árusító kereskedelmi egységekben a felügyelőségek munkatársai ellenőrizték a termékek forgalmazásának általános feltételeit. A próbavásárlások során a vizsgálat az árfeltüntetési és áralkalmazási előírások megfelelőségére, valamint a nyugtaadási kötelezettség teljesítésére irányult. Az ellenőrzés részét képezte továbbá az étrend-kiegészítők probiotikus baktériumszámának, valamint a termékek nettó tömegének és darabszámának laboratóriumi vizsgálata, illetve a próbavásárolt termékek címkéjén, továbbá a termékekhez mellékelt szóróanyagokon esetlegesen feltüntetett egészségre vonatkozó, valamint betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó valótlan, félrevezető, megtévesztő tájékoztatások kiszűrése. A laboratóriumi vizsgálatok alapján 9 darab termék probiotikus mikroorganizmus tartalma kevesebb volt a jelölésen feltüntetett, gyártó által vállalt értéknél, tehát a kifogásolási arány 60%-os volt. A termékek feltüntetett nettó tömege, valamint darabszáma tekintetében egyik sem esett kifogás alá. Az ártájékoztatás tekintetében mindössze két üzletben került hiányosság megállapításra azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozások csak az eredeti árról, valamint a kedvezmény mértékéről tájékoztatták a fogyasztókat, a ténylegesen fizetendő eladási árról nem. A megalapozatlan állítások feltüntetésének vizsgálata során megállapítást nyert, hogy sem a próbavásárolt termékeken, sem a hozzájuk kapcsolódó szóróanyagokon konkrét betegségekkel összefüggésben megelőző-, gyógyító-, kezelőhatás nem került feltüntetésre. Továbbá egyetlen terméken, szóróanyagon sem helyeztek el olyan állítást, amely arra utalt volna, hogy a termék fogyasztásának mellőzése hatással lehet az egészségre, illetve, hogy a terméket egyes orvosok, egészségügyi szakemberek ajánlják. Az ellenőrzések során feltárt hiányosságok alapján nyolc közigazgatási hatósági eljárás került lefolytatásra, melynek eredményeképpen nyolc kötelezésre szóló határozat kiadására került sor. Az utazási irodák programfüzeteinek, Általános Szer ződési Feltételeinek és utazási szerződéseinek ellen őrzése Az ellenőrzés során a felügyelőségek munkatársai az utazásszervező vállalkozások programfüzeteinek, alkalmazott Általános Szerződési Feltételeinek a tartalmát vizsgálták. Az ellenőrzés során 81 programfüzet ellenőrzésére került sor, melyek 52 %-a esett kifogás alá abból a szempontból, hogy nem feleltek meg a jogszabályban előírt tartalmi követelményeknek, illetve tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósítottak meg. A vizsgált programfüzetek között négy esetben fordult elő, hogy az utazásszervező nem tüntette fel a nevét, illetve további négy alkalommal nem volt megadva az utas számára az utazási irodához tartozó telefonszám. Tíz alkalommal tapasztalták a felügyelők, hogy a székhelyről szóló tájékoztatás nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Két, vizsgálat alá vont utazásszervező nem tájékoztatta megfelelően az utasokat az úticélról, útvonalról, jelentősebb tartózkodási helyekről. Az ellenőrzött programfüzetek 15 %-ánál tapasztalták azt a felügyelők, hogy az utasok nem kaptak megfelelő tájékoztatást a szálláshely helyére, valamint a komfortfokozatára, főbb jellemzőire vonatkozóan. A szálláshely legfontosabb jellemzőiről, felszereltségéről szóló tájékoztatás hiányát, hiányosságait a programfüzetek 17%-ánál tárták fel a felügyelőségek. 12 alkalommal maradt el a szálláshely komfortfokozatának feltüntetése, s 7%-os arányban estek kifogás alá a szálláshely típusáról (szálloda, panzió, stb.) szóló tájékoztatások. Öt ellenőrzött programfüzetben észlelték a részvételért fizetendő díj összegének nem megfelelő feltüntetését, a díjfizetés rendjéről szóló tájékoztatások pedig hat esetben estek kifogás alá.

16

Összesen két esetben fordult elő, hogy az utazási irodák egyáltalán nem nevezték meg azt a szállítóeszközt, amellyel az utas fuvarozása történik, 20 esetben a szállítóeszköz kategóriájának, jellemzőinek megjelölése teljesen hiányzott, 10 esetben pedig hiányos volt. A vizsgált programfüzetek 17%-ában egyáltalán nem, vagy félreérthetően határozták meg azt a legalacsonyabb résztvevőszámot, amelynek megléte nélkül az utazásszervező nem indítja el az utat. Az étkezés rendjére vonatkozó tájékoztatásokkal kapcsolatos kifogásolási arány 4%-os volt. Négy esetben nem kaptak tájékoztatást az utasok a beutazásra vonatkozó különleges előírásokkal összefüggésben, s hét esetben nem ismertették velük megfelelően az utazás során lényeges egészségügyi előírásokat. A témavizsgálat részét képezte a felügyelőségekhez érkezett 30 darab fogyasztói panasz kivizsgálása is, melyek többsége – 15 darab - azt kifogásolta, miszerint a bejelentésében foglalt vállalkozás engedély nélkül, jogosulatlanul végzi az utazásszervezői tevékenységet. A további panaszokban a fogyasztók nehezményezték az idegenvezetés minőségét, a programban bekövetkezett változást, a többletköltségeket, a szállás körülményeit, valamint az úttól való elállás kapcsán a már befizetett díj vissza nem térítését. Egy utazási irodát pedig a fogyasztókat megtévesztő reklámozás miatt vontak eljárás alá. Villanyórák hitelesítési cseréjének vizsgálata Legutóbb az NFH jogelődje, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a 2004. évi országos vizsgálati programjának keretében végzett – társhatóságokkal közösen – a villamos energia közüzemi szolgáltatók mérőállományának hitelességére és a kötelező mérőnyilvántartás meglétének ellenőrzésére irányuló vizsgálatot. Tekintettel az előző vizsgálat óta eltelt hosszú időre, szükségesnek mutatkozott a 2011. évben egy e témát érintő ellenőrzés lefolytatása. A hatóság az ellenőrzés céljaként határozta meg a joghatással járó mérés és az ez alapján történő számlázás ellenőrzésén keresztül az energiafogyasztók vagyoni érdekeinek védelmét, illetve a hatóság tapasztalatainak bővítését, tekintettel arra, hogy a vizsgálat eredményei által pontosabb kép kapható a szabályozással kapcsolatban esetlegesen felmerülő problémákról, a szolgáltatók vonatkozó gyakorlatáról. Az ellenőrzés fő célja volt felderíteni azt, hogy eleget tesznek-e az elosztói engedélyesek a mérésügyi törvényben előírt hitelesítési kötelezettségüknek, illetve az, hogy a vizsgálat alá vont mérők között milyen arányban találhatók számlázás alapjául szolgáló, lejárt hitelesítésű mérőórák, valamint hogy eleget tesznek-e az elosztók a hitelesítési mérőcserét követően az – SAP-I-SU rendszerben történő, üzletszabályzatban meghatározott – adatrögzítési kötelezettségüknek. A vizsgálat egyik részét képezte a mintavételi eljárás, amely az elosztói engedélyesek által szolgáltatott adatokon alapult, míg a másik része a fogyasztói beadványokon alapuló ellenőrzés volt. A mintavételi eljárás alapját – az előre meghatározott szempontok alapján – a felügyelőségek által kiválasztott településeken (kerületekben) 2010-ben lejárt hitelességű villanyórák elosztói engedélyesektől bekért listája képezte. Az ellenőrzés lefolytatása során a felügyelőségek lépcsőzetes mintavételi eljárást alkalmaztak, annak érdekében, hogy – bár viszonylag kevés számú minta került kiválasztásra – az ország egész területéről releváns megállapítások születhessenek. A mintavételi eljárás keretén belül meghatározott lélekszámú és adottságú települések kerültek kiválasztásra megyénként, majd a felügyelőségek megkérték a hálózati elosztói engedélyesektől az egyes településekhez tartozó azon mérők listáját, amelyek lakossági fogyasztók fogyasztási helyein találhatók és hitelesítési idejük 2010-ben lejárt. A listákról szúrópróbaszerűen kerültek kiválasztásra a település lélekszámától függően előre meghatározott számú és meghatározott paraméterekkel rendelkező fogyasztásmérők. Ezt követően a felügyelőségek bekérték a kiválasztott mérőkhöz tartozó dokumentumokat az elosztói engedélyesektől, majd

17

ellenőrizték, hogy a hálózati engedélyes valóban eleget tett-e mérőóra-hitelesítési és adatrögzítési kötelezettségének. A vizsgálat másik részének alapját a felügyelőségekre a vizsgálati időszakban valamely villamosenergia-szolgáltatással – a hatóság hatáskörében, elsősorban számlázási, mérési tevékenységgel – kapcsolatban beérkezett lakossági beadványok képezték. Az említett fogyasztói beadványok esetében a megindult hatósági eljárásokban a szolgáltatók megkeresése során a felügyelőségek felhívták az érintett szolgáltatókat, hogy nyilatkozzanak, és egyúttal dokumentumokkal igazolják azt, hogy a számlázás joghatással járó mérésre alkalmas, hiteles mérő alapján történik. Előbbiek miatt tehát mintegy véletlenszerű mintavételezéssel bővült az ellenőrzésbe bevont települések száma, és a hitelesítési évek száma is. A mintavételi eljárás keretében országosan összesen 2000 db mérőórát vontak a felügyelőségek vizsgálat alá, melyek közül 271 esetben – amely a megvizsgált fogyasztásmérők 13,55 %-a – nem került sor a 2010. év végéig a hitelesítési cserére. Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér megyében a kifogásolási arány 0% volt, míg Heves, Komárom-Esztergom, Pest, illetve Zala megyében a megvizsgált mérőórák közül mindössze egy volt lejárt hitelességű. Az ellenőrzés adatai alapján megállítható volt, hogy 31 esetben a hitelesítési mérőcsere elmaradása a fogyasztó közreműködésének hiányára volt visszavezethető, amelyek közül több esetben fordult elő, hogy a fogyasztó a tértivevénnyel küldött értesítőt nem vette át, vagy az abban megjelölt időpontban nem jelent meg, valamint előfordult olyan eset is, hogy a hálózati engedélyessel történt időpont egyeztetés ellenére sem jelent meg a felhasználó, így a hitelesítési cserére nem kerülhetett sor. Természetesen e körülményekre a hatóság a fogyasztóvédelmi eljárások során minden esetben figyelemmel volt a mérlegeléskor. A felügyelőségek tapasztalatai alapján általánosságban megállapítható volt, hogy a legtöbb olyan fogyasztási helyen, ahol lejárt hitelességű mérőóra működött – és a hálózati engedélyes magatartására visszavezethető okból nem került sor a hitelesítésre – a fogyasztóvédelmi eljárás megindulását, illetve az adatok megküldését követően az engedélyesek a hitelesítési mérőcserét a legtöbb esetben végrehajtották. A vizsgálat alá vont mérők között előfordultak olyanok, amelyek esetében – a szolgáltató megfelelő igazolása mellett – nem került sor a hitelesítési cserére arra tekintettel, hogy a fogyasztási hely elbontásra került, illetve a szolgáltatás megszűnt, mivel a fogyasztási helyhez tartozó vezetéket a hálózati engedélyes elvágta, a mérőórát pedig leszerelte.

18

A vizsgálat alá vont és le nem cserélt mér őórák száma

2000

271

Vizsgálat alá vontmérőórák száma /db/

Vizsgálat alá vont és 2010.végéig le nem cseréltmérőórák száma /db/

Fentieken kívül fontos kiemelni, hogy 4 mérőóra esetében nem került sor a fogyasztásmérő hitelesítési cseréjére, tekintettel arra, hogy ezek a mérőórák úgynevezett mintavételezési eljárással kerültek hitelesítésre. Az eljárás során a szolgáltatók továbbították a mérésügyi hatóság részére a fogyasztási helyek és a hálózaton lévő készülékek adatait. A mérésügyi hatóság véletlenszerűen választott ki meghatározott számú fogyasztásmérőt, melyet a hálózati engedélyes köteles volt fizikailag leszerelni. A kiválasztott mérőórákat a mérésügyi hatóság pontossági és adatvizsgálatnak vetette alá és mivel a készülékek megfeleltek a jogszabályban előírt hitelesítési követelményeknek, újabb 5 évig hitelesnek tekinthetők. Az NFH ellenőrzés alá vonta, hogy az engedélyesek a mérőcserét követően valóban rögzítették-e a vonatkozó adatokat, mivel ennek elmaradása, illetve elhúzódása esetenként komoly következményeket és fogyasztói problémákat vonhat maga után. A felügyelőségek a vizsgálat alá vont mérőórák felszereléséről kiállított munkalapok másolatait, a mérőórák paramétereit, és azok felrögzítési időpontját tartalmazó kinyomtatott SAP-I-SU monitorképet, vagy a monitorképnek megfelelő adatokat tartalmazó adatlapokat is megvizsgálták. Ennek alapján az ellenőrzés alá vont 2000 mérőóra közül 94 esetben nem került sor 30 napon belül az adatrögzítésre, így a kifogásolási arány 4,7 %. A vizsgálat időtartama alatt összesen 72 esetben került sor valamely fogyasztói beadvánnyal összefüggésben a hitelességi kérdés ellenőrzésére is, melyek közül 2 alkalommal állapította meg a hatóság azt, hogy a számlázás lejárt hitelesítésű fogyasztásmérő alapján történt. Az adatszolgáltatás időpontjáig összesen 8 715 000 Ft fogyasztóvédelmi bírság kiszabására került sor az engedélyesekkel szemben. Nem született kizárólag kötelezést megállapító határozat, azonban összesen 12 olyan döntést hozott a hatóság, amelyben egyaránt alkalmazásra került kötelezés és fogyasztóvédelmi bírság, illetve 2 esetben pedig csak bírság megállapítására került sor. Ivóvíz-szolgáltatók Általános Szerz ődési Feltételeinek ellen őrzése A vizsgálat időtartama alatt összesen 332 közműves ivóvíz-szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói beadvány érkezett az NFH-hoz. Ebből 106 esetben került sor hatósági eljárás

19

lefolytatására. A közműves ivóvízellátás vonatkozásában 58 alkalommal kértek írásbeli tájékoztatást valamilyen kérdéskör, vagy probléma kapcsán.

41

30 30

86

2

11

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

pana

szke

zelé

s

szám

lázá

s

elsz

ámol

ás

mérőcs

ere

hibá

s m

érés

ügyf

élsz

olgá

lati

műkö

dés

egyé

b

Hatósági eljárások száma 2011. els ő három negyedévében (db)

Az NFH négy közműves ivóvíz-szolgáltató üzletszabályzatát tekintette át fogyasztóvédelmi szempontból, s párbeszédet kezdeményezett a fogyasztókat érintő fontos kérdések és kereskedelmi gyakorlatok tekintetében. Az NFH az üzletszabályzatok vizsgálata során kiemelt figyelmet fordított arra, hogy megvizsgálja azt, hogy az egyes rendelkezések összhangban állnak-e az alapvető fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel, valamint azt is, hogy a szolgáltatási területet szabályozó kormányrendelet fogyasztóvédelmi szempontból legfontosabb rendelkezései maradéktalanul megtalálhatóak-e az üzletszabályzatokban. Amennyiben a kormányrendelet rendelkezéseit az üzletszabályzatok hiányosan, ellentétes módon, esetleg a jogszabálytól a fogyasztó hátrányára történő eltéréssel, vagy félreérthetően tartalmazták, akkor az NFH a szolgáltatókkal folytatott párbeszéd során jelezte ezt az érintett cég felé, egyúttal felhívta a figyelmet a hiányosságok megszüntetésének fontosságára, vagy az egyes rendelkezések kiegészítésének szükségességére. Az áttekintett négy üzletszabályzathoz összesen 176 megjegyzést fűzött a hatóság, ebből 147 érdemi és 29 technikai észrevétel volt. A szolgáltatók jellemzően vállalták az üzletszabályzataiknak az NFH javaslatai, észrevételei szerinti módosítását, kiegészítését, pontosítását.

20

A szolgáltatók felé megtett észrevételek megoszlása

84%

16%

érdemi észrevétel(147 db)

technikai észrevétel(29 db)

A vizsgálat alá vont közműves ivóvíz-szolgáltatók között volt olyan, aki arról tájékoztatta az NFH-t, hogy általános szerződési feltételeit nem csupán az ügyfélszolgálatain, hanem a helyi önkormányzatok igen látogatott fogadóirodáiban is elérhetővé teszi a fogyasztók számára, ezáltal elősegítve a mind szélesebb körű hozzáférés lehetőségét. Előbbi gyakorlatot a hatóság is rendkívül pozitív megoldásnak és egyben támogatandónak találta. Az NFH minden esetben felhívta a szolgáltatók figyelmét a fogyasztók tájékoztatásának és előzetes értesítésének fontosságára, különös tekintettel a Kormányrendeletben nevesített esetekre. Célszerűnek és fogyasztóvédelmi szempontból rendkívül hasznosnak mutatkozna az előzetes értesítések rendjét és módját jogszabályban egységesen meghatározni annak érdekében, hogy a fogyasztók megfelelő időben értesülhessenek és felkészülhessenek például egy esetleges karbantartás miatti szolgáltatás-szünetelésre. Az értesítések rendjének egységes és következetes meghatározása által minden bizonnyal megelőzhetőek az esetleges elmaradásukból eredő későbbi fogyasztói panaszok. A szolgáltatással kapcsolatos jogviszony egyik lényeges eleme a fogyasztás ellenértékének megfizetése, mellyel kapcsolatban a Kormányrendelet mindösszesen annyit rögzít, hogy a szolgáltatásért a fogyasztónak külön jogszabály szerinti díjat kell fizetnie, melyről a szolgáltató szolgáltatási helyenként és időszakonként számlát bocsát ki, a fogyasztó pedig a szerződésben meghatározott feltételekkel köteles kiegyenlíteni e számlát. Tekintettel arra, hogy több üzletszabályzatban is némiképp pontatlanul, illetve félreérthető módon került megfogalmazásra a fizetési határidő definíciója, így az NFH szükségesnek látta felhívni a szolgáltatók figyelmét arra, hogy az üzletszabályzatoknak a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelettel összhangban kell a határidőről tájékoztatni a fogyasztókat. A vizsgált üzletszabályzatok fele tartalmazott olyan rendelkezést, hogy a számla csak a befizetést igazoló bizonylattal együtt tekinthető kiegyenlítettnek. Ennek kapcsán az NFH felhívta a szolgáltatók figyelmét, hogy az üzletszabályzatok ezen kitétele fogyasztóvédelmi szempontból aggályosnak minősülhet.

21

A szolgáltatásért fizetendő díjjal kapcsolatos kérdés az árváltozásról való tájékoztatás, illetve a szolgáltatási díjnak az ilyen változással érintett elszámolási időszakon belüli megosztása. Tekintettel arra, hogy a Kormányrendelet nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatónak külön fel kell-e hívni a figyelmet az árváltozásra, illetve az ezzel kapcsolatos fogyasztói jogokra vagy kötelezettségekre, a témavizsgálat keretében a hatóság szükségesnek látta, hogy a szolgáltatók gyakorlatára vonatkozóan tájékoztatást kérjen. Az érintett szolgáltatók válaszai szerint a fogyasztók általában az ügyfélszolgálatokon vagy a társaságok honlapjára kihelyezett tájékoztatókból, hírlevelekből informálódhatnak a szolgáltatási díj esetleges módosításáról. A Kormányrendeletben előírtak szerint a szolgáltatók saját költségükön kötelesek gondoskodni a tulajdonukban levő vízmérőknek a mérésügyi jogszabályokban előírt időszakos hitelesítéséről, amely kötelezettség az elkülönített vízhasználót terheli abban az esetben, ha a mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérő az ő tulajdonában van. Mivel a Kormányrendelet nem tartalmaz kötelező előírásokat a mérőcserét megelőző értesítés rendjével kapcsolatosan, és e kérdést az üzletszabályok sem részletezték, így a Hatóság tájékoztatást kért a szolgáltatóktól az általuk alkalmazott gyakorlatra (a mérőcseréről, illetve annak időpontjáról való értesítés módjára, menetére, a mérőcserét végző munkatársakkal való kapcsolatfelvételre) vonatkozóan. Az NFH javasolta egyúttal az üzletszabályzatoknak a részletszabályokkal történő kiegészítését. A Kormányrendelet a mérők rendkívüli vizsgálatáról úgy rendelkezik, hogy a szolgáltató tulajdonában lévő bekötési vízmérő vonatkozásában a fogyasztó, a szolgáltató tulajdonában lévő és mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérő tekintetében pedig az érdekelt kérheti a szolgáltatótól a vízmérő rendkívüli vizsgálatát és ezt követően a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága által végzett rendkívüli hitelesítését. Ha a rendkívüli vizsgálaton a vízmérő megfelelőnek minősül, a rendkívüli vizsgálat és hitelesítés költsége a fogyasztót, illetőleg az elkülönített vízhasználót terheli. Elkülönített vízhasználó a saját tulajdonában lévő és mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérő rendkívüli vizsgálatáról saját költségére köteles gondoskodni. A rendkívüli vizsgálattal járó költségek megelőlegezésével kapcsolatosan eltérő a szolgáltatók gyakorlata. A vizsgált szolgáltatók között volt olyan, amely a költségek megelőlegezését nem kéri a fogyasztótól, volt viszont olyan szolgáltató is, amely igen, mivel álláspontja szerint a vizsgálat elvégzése olyan munkálatokkal jár részéről, amelynek előfinanszírozására nem kötelezhető. A Kormányrendelet előírja a fogyasztó számára a házi ivóvízhálózat, így a mérőóra ellenőrzésének kötelezettségét is. Tekintettel arra, hogy a mérők jellemzően a fogyasztó tulajdonában lévő ingatlanon kerülnek elhelyezésre, azok sérüléséért elsősorban – az üzletszabályzatok szóhasználata szerint általában felróható magatartása esetén – a fogyasztó felel. Árnyalatnyi különbség mutatkozott az egyes üzletszabályok között abban, hogy mennyiben módosul a fogyasztó felelőssége harmadik személy által okozott rongáláskor, vagy a mérő eltulajdonításakor. A Kormányrendelet jelenleg nem határoz meg a mérők leolvasásával kapcsolatos részletszabályokat, a leolvasás módjára és gyakoriságára vonatkozó információkat a szolgáltatási szerződésben kell rögzíteni. A szolgáltatók válaszait összefoglalva elmondható, hogy a leolvasás meghiúsulása esetében értesítőt hagynak a fogyasztónak a pótleolvasás időpontját megjelölve, mely időpont a fogyasztó és a szolgáltató között lefolytatott egyeztetést követően módosítható.

22

Árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevék enység ellen őrzése Az ellenőrzések alkalmával 81 esetben vizsgálták a felügyelők, hogy a szórólapokon ígértek megvalósultak-e. Kedvezően értékelhető, hogy a szórólapok 80%-ánál a tájékoztatások helytállóak voltak, és mindössze 5 ellenőrzés esetében állapították meg a felügyelők, hogy a program nem a szórólapon meghirdetettek szerint alakult. További 11 esetben fordult elő, hogy nem a szórólapon feltüntetett ajándékokat adták át, vagy azokat nem az ígért mennyiségben kapták meg a résztvevők. Próbavásárlásokra, illetve próbarendelésekre az ellenőrzött árubemutatók alig több mint felében, 47 alkalommal került sor. A próbavásárlások során nyugtaadás tekintetében a jogkövető magatartás volt a jellemzőbb, a vállalkozások ez irányú kötelezettségüknek 36 esetben eleget tettek. A felügyelőknek próbavásárlás vagy próbarendelés során nyílt lehetőségük annak ellenőrzésére, hogy a vállalkozás a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatja-e a fogyasztót az őt megillető elállási jogról, valamint a vállalkozás azonosításához szükséges adatokról. Az elállási joggal kapcsolatban a vállalkozások nem tájékoztatták írásban a fogyasztót 4 esetben annak a személynek a nevéről, illetve címéről, akivel szemben a fogyasztó elállási jogát gyakorolhatja, 8 esetben arról, hogy a fogyasztó az elállási jogát a termék kézhezvételének napjától számított nyolc munkanap elteltéig gyakorolhatja, 7 esetben arról, hogy írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi. 12 esetben elmaradt a tájékoztatás arról, hogy a jogszabály által biztosított elállás esetén a fogyasztó nem köteles megtéríteni a terméknek azt az értékcsökkenését, amely a rendeltetésszerű használat következménye, és nem köteles a termék használatáért használati díjat fizetni, ugyanakkor az átvett termék neki felróható értékcsökkenéséért helytállni tartozik. 7 esetben elmulasztotta a vállalkozás a fogyasztók tájékoztatását arról, hogy a fogyasztó jogszabály által biztosított elállása esetén a vállalkozás nem köteles az átvett vételár után kamatot fizetni, további 8 esetben pedig arról, hogy nem gyakorolhatja a jogszabály által biztosított elállási jogát a fogyasztó, ha a terméket nem tudja teljes egészében visszaszolgáltatni. Ha azonban részben vissza tudja azt szolgáltatni úgy, hogy a megmaradt rész értéke és használhatósága nem csökkent, a vételár arányos részének visszaszolgáltatását követelheti. A témavizsgálat során a felügyelők 4 esetben próbavásároltak olyan termékeket, amelyekhez a jótállási jegy átadását jogszabály írja elő. A jótállási jegy minden alkalommal átadásra került, s azok közül egyet talált az ellenőrzést végző felügyelőség kifogásolhatónak, mivel az hiányos volt. A témavizsgálat keretén belül 3 db, a résztvevőknek ajándékként átadott termék mintavételét tartották indokoltnak a felügyelőségek munkatársai. Az egyik termék esetében a laboratóriumi vizsgálat kimutatta, hogy a termék nem felel meg a forgalomba hozatal és a forgalmazás alapvető feltételeinek, mert áramütés- és égési sérülés-veszélyes, egy másik terméknek pedig a jelölése nem felelt meg a követelményeknek. Az ajándékba adott ágyneműgarnitúra esetén a nyersanyag-összetétele nem felelt meg a címkén feltüntetett értékeknek. Az ellenőrzött árubemutatók többségén (50 db) történt valamilyen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütköző jogsértés, amelyek általában halmozottan fordultak elő. Megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot 39 termékbemutatón tártak fel a felügyelőségek munkatársai. Ebből 29 esetben a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás valótlan információkat

23

tartalmazott, illetve valós tényt olyan formában jelenített meg, amely megtévesztette vagy alkalmas volt arra, hogy megtévessze a fogyasztót az áru lényeges tulajdonságai tekintetében. A vizsgált árubemutatókon elsősorban a termékek árával, illetve az árkedvezménnyel kapcsolatban hangoztak el az említett megtévesztő állítások. További 10 árubemutatón ún. megtévesztő mulasztást tapasztaltak a felügyelők, amelyek során az árubemutató előadást tartó vállalkozások a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgattak, vagy azt félrevezető vagy időszerűtlen módon bocsátották rendelkezésre. A témavizsgálat során 51 esetben állapították meg a felügyelőségek, hogy a bemutatót tartó vállalkozás a jogszabály ún. „Feketelistáján” szereplő magatartást tanúsított. Az ellenőrzést végző felügyelők 20 esetben tapasztalták, hogy az előadást tartó személy valótlanul állította, hogy a bemutatott termék alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarainak, rendellenességeinek gyógyítására. Országosan 12 árubemutatón készítették a résztvevőket azonnali döntéshozatalra annak valótlan állításával, hogy a bemutatott termékhez csak korlátozott ideig vagy mennyiségben juthatnak hozzá a fogyasztók. Mintegy 24 esetben forgalmaztak az árubemutatókon olyan termékeket, amelyek üzleten kívüli értékesítése, illetve ajándékként való átadása jogszabályellenes. A megvásárlásra kínált termékek közül 8 db (elsősorban étrend-kiegészítő), míg az ajándékba átadott termékek közül 12 db (elsősorban alapvető élelmiszerek: kristálycukor, étolaj, ételízesítő, fűszerpaprika) élelmiszer volt. További 4 alkalommal az előadás során gyógyászati segédeszközt értékesítettek. Összesen 3 termékbemutatón forgalmaztak olyan terméket, amelyeken jogosulatlanul került feltüntetésre minőségi jelzés, bizalmi jegy vagy hasonló megkülönböztető jelölés. Szintén 3 esetben fordult elő, hogy az előadó téves tényszerű információkat közölt a piaci feltételekről vagy az áru fellelhetőségéről, azzal a céllal, hogy az előadás résztvevőit rábírja - a szokásos piaci feltételeknél kedvezőtlenebb feltételek mellett - a termék megvásárlására. Egy alkalommal az előadás lebonyolítója olyan hamis benyomást keltett a fogyasztóban, hogy már megnyert egy nyereményt, miközben a nyeremény igénybevétele a fogyasztó számára meghatározott pénzösszeg megfizetéséhez volt kötve. Az ellenőrzés részét képezte a vállalkozások által alkalmazott, általános szerződési feltételnek minősülő kikötések hatóság általi vizsgálata is. Az NFH a vizsgálat során a vállalkozásokat az árubemutatókkal foglalkozó gazdasági szereplők tevékenysége alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezéseket és a hatóság szakmai álláspontját bemutató levéllel kereste meg. Jogellenes kikötés alkalmazása esetén a hatóság határidő biztosításával hívta fel a kikötések alkalmazóit az általános szerződési feltételek jogszabályoknak megfelelő módosítására. Ezen túlmenően az NFH közérdekű kereset indításával kérte a bíróságtól azon szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítását, amely szerint a fogyasztó jogszabályban biztosított elállási joga gyakorlása esetén a termék vételárának 25 %-át bánatpénz jogcímén köteles a vállalkozás részére megfizetni. Szintén közérdekű kereset benyújtására került sor az olyan – árubemutatót szervező vállalkozások által alkalmazott – szerződési kikötések érvénytelenségének megállapítása érdekében, amelyek a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait korlátozzák. A területi felügyelőségekhez 2011. január 1-től a témavizsgálat végéig országosan 379 írásos fogyasztói bejelentés, panasz érkezett az árubemutatókat szervező és lebonyolító vállalkozások tevékenységével kapcsolatban. A termékbemutatón résztvevő és ezeken a rendezvényeken vásárló fogyasztók többsége azért kereste fel a területi felügyelőségek valamelyikét, mert a megvásárolt termék kézhezvételét követően nem tudta érvényesíteni - a jogszabály által biztosított –

24

8 munkanapon belüli elállási jogát. Sok esetben éltek panasszal a fogyasztók azon vállalkozások ellen, amelyek a termékbemutató során, a szerződéskötéskor fizetett foglalót, illetve a megvásárolt termék teljes vételárát nem térítették vissza, amikor a fogyasztó határidőn belül élt elállási jogával. Szintén gyakran előfordult, hogy a bejelentésben megnevezett vállalkozás elfogadta ugyan a fogyasztó szerződéstől való elállását, de azt (jogszerűtlenül) bánatpénz, adminisztrációs díj megfizetéséhez kötötte. A fogyasztói bejelentések között előfordultak olyanok, amelyek az elállási jogról szóló tájékoztatást hiányolták. A panaszok alapján elmondható, hogy még mindig számos olyan vállalkozás van hazánkban, amelyek a termékbemutatót követően már nem érhetőek el, illetve a fogyasztók leveleire nem válaszolnak. A felügyelőségek többnyire kötelezésre szóló határozatot (53 db) adtak ki a feltárt szabálytalanságok miatt. Közigazgatási hatósági eljárásban 2 esetben bírság kiszabására került sor, összesen 250 000 Ft értékben. A vizsgálat során 5 szabálysértési eljárás indult, amelyből egy 50 000 Ft-os pénzbírságot kiszabó határozattal zárult. A megyei felügyelőségek 11 esetben éltek szignalizációval, áttételre pedig 3 ügyben került sor. Különleges táplálkozási célú élelmiszerek mintavéte llel egybekötött ellen őrzése A laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzés a speciális táplálkozási igényeket kielégítő különleges élelmiszerek három termékcsoportját érintette. A felügyelőségek megyénként 3 db „diabetikus”, illetve „cukorbetegek is fogyaszthatják” jelöléssel ellátott élelmiszert, 1 db testtömegcsökkentés, továbbá 1 db testtömegnövelés célját szolgáló élelmiszert vettek le mintaként, így összesen 30 db termék (18 db diabetikus élelmiszer, 6 db testtömegcsökentés célját szolgáló élelmiszer, 6 db testtömegnövelés célját szolgáló élelmiszer) laboratóriumi vizsgálatára került sor. A mintavételezés helyszínei a reform, natura és diétás boltok, illetve a testépítők számára szakosodott üzletek, valamint meghatározott drogéria kereskedelmi láncok egységei voltak. A laboratórium által vizsgált 30 db termékből összesen 5 db termék esetében indult eljárás a fogyasztókat megtévesztő jelölés miatt, amely 17%-os kifogásolási arányt eredményezett. A megtévesztő jelölések 3 esetben a testtömegnövelés célját szolgáló élelmiszereket, míg 2 esetben a diabetikus termékkört érintették. A vizsgálati eredmények alapján megállapításra került, hogy mindhárom, „nagy izomerő kifejtését elősegítő” termék esetében a címkén feltüntetett, illetve a laboratórium által mért fehérjetartalom közötti különbség mértéke alkalmas arra, hogy megtévessze, ügyleti döntésében befolyásolja a fogyasztót. Két diabetikus termék esetében volt megállapítható, hogy a jelölésen feltüntetett összes szénhidráttartalom és a laboratóriumi mérések közötti eltérés olyan mértékű, amely alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. Súlycsökkenés mértékére, ütemére utaló állítás 1 testtömegcsökkentés célját szolgáló termék jelölésén fordult elő. A vizsgálat alá vont termékekből összesen 7 db különleges élelmiszer jelölése tartalmazott tápanyag-összetételre vonatkozó állítást. A laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján azonban valamennyi megfelelt a feltüntetett állításra vonatkozó követelményeknek. Az említett állításokat testtömegnövelés, valamint testtömegcsökkentés célját szolgáló termékek címkéi tartalmazták. A forgalmazás jogszerűségét a felügyelőségek összesen 63 üzletben ellenőrizték. A vizsgált egységekből 29 üzlet esett kifogás alá valamilyen szabálytalanság miatt, így a

25

kifogásolási arány 46%-os volt. A vizsgált üzletek közül 4 egységben fordult elő, hogy az ott működő biztonsági szolgálat nevéről, székhelyéről, működésének vásárlókat érintő szabályairól a fogyasztókat nem tájékoztatták. A vásárlók könyve 3 üzlet kivételével minden egységben rendelkezésre állt, azonban 4 üzletben nem jól látható és nem könnyen hozzáférhető módon került kihelyezésre. Öt üzlet esetében tapasztalták a felügyelők, hogy a vásárlók könyvét a kereskedelmi hatóság nem hitelesítette. A nyitvatartási időről mindössze 1 üzletben nem történt tájékoztatás. A vizsgált termékköröket érintő próbavásárlásokra 63 esetben került sor, amelyekből 11 alkalommal, azaz a próbavásárlások 17%-ában tapasztaltak valamilyen jogsértést a felügyelők. A próbavásárolt 225 db termékből minden tizediknél árfeltüntetéssel kapcsolatos szabálytalanság került megállapításra. Kedvezően értékelhető ugyanakkor, hogy mindössze 1 esetben fordult elő többletszámolás, amelynek mértéke 45 Ft volt. Pozitívumként emelhető ki továbbá, hogy nyugtaadási kötelezettségének valamennyi vállalkozás eleget tett. Az üzletek ártájékoztatási gyakorlatában a legtöbb hiba a termékek egységárához kapcsolódott. Egységár vonatkozásában a felügyelőségek 7 485 db terméket vontak vizsgálat alá. Ebből 630 olyan esetben tapasztalták az egységár hiányát, amelyeknél annak feltüntetését jogszabály teszi kötelezővé. A vizsgálat ideje alatt 5 üzletben, összesen 22 termék esetében állapították meg a minőségmegőrzési idő lejártát a felügyelők. A felügyelőségek közigazgatási hatósági eljárásban a jogsértő magatartás megszüntetését előíró, 20 db kötelezésről szóló határozatot hoztak, valamint 9 esetben, összesen 1 600 000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartották indokoltnak. A lejárt minőség megőrzési idejű termékek vonatkozásában 6 alkalommal történt szignalizáció az illetékes élelmiszerbiztonsági szerv felé, további két alkalommal pedig a vásárlók könyve jegyzői hitelesítésének elmaradása miatt történt jelzés a helyi település önkormányzatának jegyzője felé, s három esetben került sor áttételre a hatáskörrel rendelkező hatósághoz az élelmiszer nem megfelelő jelölése miatt. 1.2 Soron kívül elrendelt vizsgálatok

Szórakozóhelyek soron kívül elrendelt vizsgálata

Az NFH 2011 januárjában kezdte meg a 18 éven aluliak által kedvelt szórakozóhelyek ellenőrzését. A vizsgálatok lebonyolítására több társhatóság részvételével került sor. A társhatóságokkal folytatott ellenőrzések mellett a fővárosban egy hónapig tartó rendkívüli vizsgálatra is sor került február hónapban, melynek kiemelt célpontjai azok az éjszakai szórakozóhelyek voltak, amelyek elsősorban ezen korosztály kedvelt találkozóhelyei. A felügyelőségek a diszkók, éjszakai szórakozóhelyek, zenés rendezvények nagyobb részét (67%) január és március között ellenőrizték. Áprilistól további 227 egységet vontak vizsgálat alá, így május 15-ig összesen 693 ellenőrzésre került sor. A vizsgálatok alkalmával az általános kereskedelmi feltételekre vonatkozó rendelkezések, valamint az árfeltüntetési kötelezettséggel kapcsolatos jogszabályi előírások betartását ellenőrizték a felügyelőségek. Kiemelt vizsgálati szempont volt továbbá annak ellenőrzése, hogy az adott egységben a jogszabály tiltása ellenére kiszolgálják-e dohánytermékekkel, illetve alkoholtartalmú italokkal a fiatalkorúakat. A társhatóságok közreműködésével folytatott vizsgálatok jelentős része jogsértés megállapítása nélkül zárult. Fiatalkorúak szeszesitallal, illetve dohánytermékkel történő kiszolgálása 1-2 esetben fordult csak elő, kisebb szabálytalanságot azonban több esetben is

26

tapasztaltak a felügyelők az ellenőrzés időtartama alatt, amelyek elsősorban a vásárlók könyvének kezelésével, árfeltüntetési, valamint nyugtaadási kötelezettség elmulasztásával voltak kapcsolatosak. Jogosulatlan utazásszervezés ellen őrzése

Az ellenőrzés a nemzetgazdasági miniszter által soron kívül került elrendelésre. Az engedély megadására hatáskörrel rendelkező hatóság az NFH rendelkezésére bocsátotta az engedéllyel rendelkező utazási vállalkozások nyilvántartásából törölt vállalkozások listáját annak érdekében, hogy az ellenőrzések során megállapítást nyerhessen, hogy a listán szereplő vállalkozások a valóságban is felhagytak-e korábbi tevékenységükkel. A megadott nyilvántartás alapján az ellenőrzések során a felügyelőségek munkatársai országosan összesen 67 esetben keresték fel a korábbi utazási irodáknak helyt adó üzleteket, azonban egy esetben sem állapították meg a helyszínen jogosulatlan utazásszervező tevékenység végzését. A felügyelők a helyszíneken többnyire bezárt, üres, kiadó vagy eladó üzlethelyiséget találtak, illetve azt tapasztalták, hogy ott már más, nem utazással kapcsolatos tevékenységet folytató vállalkozás működik. A felügyelőségek a fentieken túlmenően a helyi érdekeltségű médiumokban megjelenő, utazási ajánlatokat tartalmazó hirdetéseket is minden esetben megvizsgálták. A hirdetések közül 34 esetben merült fel a gyanú, hogy a hirdető jogosulatlanul szervezett utazásokra keres jelentkezőket. A felügyelők valamennyi gyanús reklám jogszerűségét megvizsgálták, amelyből 3 esetben került sor jogsértés megállapítására. Az ellenőrzés tárgyát képezte a felügyelőségekhez érkező, illegális utazásszervezést bejelentő, vagy ennek gyanúját felvető beadványok vizsgálata is. A kivizsgált 14 bejelentés közül a felügyelőségek 3 esetben állapítottak meg jogszabálysértést. A tapasztalatok azt mutatták, hogy általában nyugdíjas klubok, iskolák, egyesületek szerveznek utakat a szükséges regisztráció megszerzése nélkül. Ilyen esetekben is inkább az a jellemző, hogy alapvetően a tagjaik, diákjaik részére hirdetik meg az utakat, de ha marad szabad hely, azt „külsősökkel” töltik fel. Az utazásokra azonban rendkívül ritkán kerül sor, ugyanis évente csupán 1-2 busznyi csoportot indítanak el. Kérdéses továbbá az is, hogy ezekből az utazásokból a szervezőknek származik-e egyáltalán, és ha igen, mekkora mértékű bevétele. A felügyelőségi beszámolók alapján alig kimutatható mértékű az illegális utazásszervező tevékenység, ezért az a jogszerűen működő vállalkozások piaci pozíciójára nézve káros hatással nem járhat.

Gazdaboltok rendkívüli ellen őrzése Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatósággal közösen lefolytatott vizsgálat időtartama alatt összesen 297 üzletet ellenőriztek a felügyelők, amelyek több mint felében (162 egységben) tapasztaltak valamilyen jogsértést. Valamennyi ellenőrzött üzletben – összesen 25 474 db értékesítésre kihelyezett termék esetében – kiemelt szempontként vizsgálták a felügyelők az eladási- és egységár feltüntetésére vonatkozó előírások megtartását, amelynek során 6 593 db (26%) termékkel kapcsolatban állapítottak meg hiányosságokat, szabálytalanságokat. Eladási ár tekintetében 66 üzletben, összesen 1 687 db termékre vonatkozóan nem tájékoztatták a fogyasztókat azok eladási áráról. Kettős árfeltüntetést egy üzletben, 52 db terméket érintően észleltek az ellenőrzést végzők. „X Ft +25% ÁFA” típusú eladási

27

ártájékoztatást két gazdaboltban tapasztaltak a felügyelők, amely miatt 121 db termék árkiírását kifogásolták. Az ellenőrzés alá vont üzletekből egységár feltüntetésének hiányossága miatt, több mint kétszer annyi egység (144 üzlet) esett kifogás alá, mint eladási ár jelölésének szabálytalansága miatt. A vizsgált termékek közel fele (11 864 db) volt egységár feltüntetésére kötelezett termék, amelyekből összesen 2 857 db esetében állapítottak meg jogsértést a felügyelők.

A felügyelők akciós árfeltüntetéssel mindössze két üzletben találkoztak, ahol azt kifogásolták, hogy az akciós termékeken (3 001 db) csak az eredeti eladási árat és a kedvezmény mértékét jelölték, míg a ténylegesen fizetendő akciós eladási árat nem. Az elvégzett 134 próbavásárlásból az ellenőrök 27 esetben állapítottak meg jogsértést, amelyek során a próbavásárolt 298 db termék negyedét (74 db) kifogásolták. Pozitívumként kell azonban megemlíteni, hogy fogyasztói többletszámolás/megkárosítás a próbavásárlások alkalmával nem történt, továbbá az ellenőrzés alá vont üzletek alkalmazottai minden esetben eleget tettek nyugtaadási kötelezettségüknek is. Az általános működési feltételek vizsgálata során a felügyelők azt tapasztalták, hogy a nyitvatartási időről – egy üzlet kivételével – minden vállalkozás tájékoztatta a fogyasztókat, valamint minden egység rendelkezett vásárlók könyvével. Hiányosságok leginkább a vásárlók könyvének hitelesítésére, elhelyezésére vonatkozó előírások megszegéséből származtak. 20 üzletben a fogyasztók részére kihelyezett vásárlók könyvét nem látták el jegyzői hitelesítéssel, 10 esetben nem jól láthatóan, 7 esetben pedig a fogyasztók számára nem könnyen hozzáférhető módon helyezték ki a vállalkozók, s mindössze két üzemeltetőnél fordult elő összesen 3 esetben, hogy a bejegyzett vásárlói panasz nem került megválaszolásra. Gyakori hiányosság volt (17 üzletben) továbbá, hogy a joghatással járó mérésekhez már lejárt hitelesítésű mérlegeket használtak, ezért az ellenőrzést végzők kötelezték az üzemeltetőket a tömeg alapján értékesített termékek érvényes hitelesítéssel rendelkező mérlegen történő mérésére. A felügyelőségek a tapasztalt szabálytalanságok miatt összesen 184 db határozatot adtak ki, amelyekben kötelezték az adott vállalkozót az ellenőrzés idején megállapított hiányosságok, mulasztások megszüntetésére, illetve 1 esetben, 100 000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére. Áruházláncok soron kívüli hatósági ellen őrzése A vizsgálat során 3 nagy áruházlánc 135 db kereskedelmi egysége került ellenőrzés alá. A vizsgált egységekből összesen 85 üzletben tártak fel hiányosságot, szabálytalanságot a felügyelőségek, a kifogásolási arány 63%-os volt. A nyitvatartási időről és a panaszügyintézés helyéről minden vizsgált üzletben tájékoztatták a fogyasztókat. A vásárlók könyve minden üzletben rendelkezésre állt, a fogyasztók számára jól látható és könnyen hozzáférhető módon került kihelyezésre, 3 üzletben azonban azonban nem rendelkezett a kereskedelmi hatóság általi hitelesítéssel. A vásárlók könyvébe tett bejegyzésekkel kapcsolatos panaszkezelési gyakorlatot vizsgálva egy üzletben nem tudták a helyszínen igazolni, hogy a bejegyzésekre mikor és milyen tartalmú választ adtak. A biztonsági szolgálatok nevéről és székhelyéről négy üzletben nem adtak tájékoztatást a fogyasztók számára, míg a szolgálat vásárlókat érintő szabályairól szóló tájékoztatót minden esetben kihelyezték az üzletekben. Nyugtaadási kötelezettségének minden ellenőrzés alá vont üzlet eleget tett. A joghatással járó mérés elvégzéséhez szükséges hiteles mérőeszközzel minden egység rendelkezett. A KPIR, illetve RAPEX rendszerben nyilvántartott terméket a vizsgált egységekben nem találtak a felügyelők.

28

Hamis mérésből, illetve hamis számolásból adódó vásárlói megkárosítást kilenc esetben, mindhárom áruházlánc üzleteiben tapasztaltak a felügyelők. Az ellenőrzések során 135 üzletben összesen 79 729 db termék árfeltüntetését vonták vizsgálat alá, melyből 65 üzletben 10 369 db terméknél állapítottak meg a felügyelők valamilyen szabálytalanságot. Az ellenőrzött áruházláncok kereskedelmi egységei összesen 9 101 db termék eladási áráról nem tájékoztatták a fogyasztókat. Ez a hiányosság túlnyomóan ugyanazon üzletlánc egységeiben – 15 egység, 8 524 db termék – fordult elő. Az összes vizsgált termékből 28 879 db termék volt egységár feltüntetésére kötelezett, melyekből 23 üzletben 269 db termék vonatkozásában állapítottak meg jogsértést, a kifogás oka 225 db terméknél az egységár feltüntetésének elmulasztása volt. Akciós eladási ár feltüntetésének megfelelőségét több mint huszonötezer terméknél vizsgálták a felügyelők és a kifogások többsége jellemzően abból adódott, hogy az ellenőrzés alá vont üzletekben csak az akció mértékét jelölték meg, míg az akciós termékért ténylegesen fizetendő akciós eladási ár jelölését 218 db terméknél elmulasztották. 152 db termék vonatkozásában pedig kettős árfeltüntetést tapasztaltak a felügyelők. Az akciós egységár feltüntetéséről 310 db termék esetében nem tájékoztatták a fogyasztókat, 12 db termék vonatkozásában nem a megfelelő mértékegységben tüntették fel az adott termék egységárát. A vizsgált 135 üzletben 166 próbavásárlás során összesen 4380 féle termék megvételére került sor, amelyből 2962 db volt akciós termék. Az elvégzett próbavásárlásokból 62 próbavásárlás esett kifogás alá, amely 37 %-os kifogásolási arányt jelent. A legtöbb kifogásolt próbavásárlás ugyanazon áruházlánc 24 egységében történt. A próbavásárlások alkalmával a kifogásolt 370 db termékből 138 db terméket árfeltüntetési hiányosság érintett. Elmaradt az akciós egységár feltüntetése, vagy összegszerűen hibásan számított, illetve nem megfelelő mértékegységre számított, vagy nem az ajándékkal növelt mennyiségre számított volt. A próbavásárlások során 35 alkalommal történt többletszámolás, amelyek során 28 db termékért nem a közölt akciós eladási árat számították fel a pénztárban, illetve a feltüntetett és felszámított akciós eladási ár nem felelt meg a közölt kedvezmény mértékével csökkentett összegnek. Mindezek következtében a többletszámolások összege összesen 4 016 Ft volt. A megállapított jogsértések miatt, illetve azok megszüntetése érdekében három vállalkozással szemben 46 db, összesen 10 480 000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot tartalmazó határozat, valamint 12 db kötelezésre szóló határozat került kiadásra. Egy esetben került sor szabálysértési bírság kiszabására 10 000 Ft összegben. A felügyelőségek 18 esetben jelezték a lejárt minőségmegőrzési idejű termékek forgalmazását az illetékes élelmiszer-ellenőrző hatóságok részére, s egy esetben éltek szignalizációval az illetékes jegyző felé. Karácsonyi szezonális ellen őrzés Az ellenőrzések során összesen 454, valamely áruházlánchoz tartozó üzlet ellenőrzésére került sor, melynek során a felügyelőségek 248 esetben tártak fel hiányosságot, amely 55%-os kifogásolási arányt jelent. Az ellenőrzések során lefolytatott 488 próbavásárlásból 256 esetében állapítottak meg jogsértést, amely 52%-os kifogásolási arányt jelent. A próbavásárolt 12 743 darab termékből 1028 vonatkozásában állapítottak meg a felügyelők szabálytalanságot. Eladási ár tekintetében a fogyasztók hátrányára történő eltérés 174 alkalommal nyert megállapítást, melynek okai között szerepelt, hogy a vállalkozás valótlanul tájékoztatta a fogyasztókat a kedvezmény meglétéről, illetve mértékéről, tömegre értékesített termékek esetében a csomagolóanyag tömege is bemérésre került, illetve 4 alkalommal hamis számolás következtében került sor a fogyasztók megkárosítására. Összesen 65 950 Ft értékben állapítottak meg az eladási árak tekintetében a fogyasztók hátrányára történő

29

tisztességtelen kereskedelmi magatartást a felügyelőségek, amely üzletenként átlagosan 379 Ft-ot jelentett. Összesen 38 ellenőrzött üzletben 90 féle, 382 db lejárt minőségmegőrzési idejű terméket találtak a felügyelők. Az ellenőrzések alapján 126 alkalommal került sor kötelezést tartalmazó határozat, 114 alkalommal pedig fogyasztóvédelmi bírságot tartalmazó határozat kiadására. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírság összege 59 285 000 Ft volt. 12 szabálysértési eljárás keretében 6 alkalommal szabtak ki bírságot, 100 000 Ft összegben, 6 alkalommal pedig figyelmeztetést alkalmaztak. 35 alkalommal éltek a felügyelőségek szignalizációval az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság felé, valamint 2 alkalommal áttételre került sor.

30

2. PIACFELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG Az NFH piacfelügyeleti tevékenységének alapvető célja annak biztosítása, hogy ne kerülhessenek forgalomba olyan élelmiszernek nem minősülő termékek, amelyek veszélyeztetik a fogyasztók életét, egészségét, illetve vagyoni biztonságát. Abban az esetben, ha mégis megjelennek ilyen termékek a forgalomban, akkor ezek minél gyorsabb, hatékonyabb kiszűrése megvalósuljon és a forgalmazott termékek megfeleljenek a vonatkozó közösségi harmonizációs jogszabályokban megállapított követelményeknek. E munkához kapcsolódó ellenőrzések során külön figyelmet fordított az NFH arra is, hogy a gyártók, importálók, forgalmazók megadnak-e minden tájékoztatást a fogyasztóknak ahhoz, hogy a termékek biztonságosan és rendeltetésszerűen használhatók legyenek. Az áruk biztonságosságával kapcsolatos ellenőrzések tervezéséhez megfelelő kiindulási alapot szolgáltat az EU gyorsinformációs rendszere (RAPEX), valamint az NFH által működtetett Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer (KPIR). A piacfelügyeleti munka éppúgy kiterjed a gyártók és a vámhivatalok telephelyeire, mint a fogyasztóknak árut eladó vásárokra, piacokra és kereskedelmi egységekre. 2.1 Vámáruk piacfelügyelete 2011-ben 220 terméktípusra vonatkozó vámriasztást kapott az NFH a vámhivataloktól. A beérkezett riasztások során 203 esetben okmányhiányt állapítottak meg az illetékes felügyelőség munkatársai, 2 esetben társhatóságot érintő riasztás érkezett, míg 15 értesítés indokolatlannak bizonyult.

A riasztások terméktípus szerinti megoszlása (db)

332

3 15

167

Villamossági termék (NFHhatáskör)

Játék (NFH hatáskör)

Vegyi-épít őipari termék (NFHhatáskör)

Egyéb termék (NFH hatáskör)

Társhatósági hatáskörbe tartozótermék

31

2.2 Termékbiztonsági vizsgálatok Műszaki termékek 2011-ben 98 műszaki terméktípusnál történt mintavétel. Kiemelkedő számban kerültek vizsgálat alá a különböző fajta lámpatestek (kézilámpák, akkumulátoros tölthető lámpák, díszvilágítási füzérek), villamos kéziszerszámok, akkumulátor-töltők, háztartási készülékek, amely termékköröknél a többi tagállam is számos nem biztonságos terméket talált. A vizsgálati eredményeket a következő diagram szemlélteti:

Vizsgálati eredmények megoszlása

20

9

48

21

0 10 20 30 40 50 60

Megfelelő terméktípusok száma

Nem biztonságos terméktípusok száma (kis v.mérsékelt kockázatú)

Nem biztonságos terméktípusok száma (súlyoskockázatú)

Vizsgálat, vagy eljárás alatt lévő terméktípusokszáma

A nem biztonságos terméktípusoknál áramütés, égési sérülés és/vagy tűzveszély/balesetveszély indokolta az intézkedést. Könny űipari termékek 2011-ben 266 db könnyűipari terméktípust vont az NFH vizsgálat alá. A vizsgált terméktípusok a következők voltak: öltözékkiegészítő termékek, járókák, bébikompok, játékok (játék mobiltelefon, mágneses játékok, babák), síelés során használt védőeszközök, csecsemő- és kisgyermek ruházati termékek. A vizsgálati eredmények megoszlását a következő diagram szemlélteti:

32

Vizsgálati eredmények megoszlása

25

5

230

6

0 50 100 150 200 250

Megfelelő terméktípusok száma

Nem biztonságos terméktípusok száma (nagy v.közepes kockázatú)

Nem biztonságos terméktípusok száma (súlyoskockázatú)

Nem megfelelő termék (minőségi kifogás vagynincs kockázat)

Vegyipari és egyéb termékek A vegyipari és egyéb termékek körében 82 terméktípust vizsgált a hatóság, melyek közül 19 db festék és lakk, 10 féle gyermekeknek szánt arcfesték, 18 féle arcpakolás, 12 féle cement és 23 féle háztartási vegyi termék laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése történt meg.

Vizsgálati eredmények megoszlása

73

2

3

4

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Megfelelő terméktípusok száma

Nem biztonságos terméktípusok száma (közepeskockázatú)

Nem biztonságos terméktípusok száma (súlyos v.nagy kockázatú)

Nem megfelelő (minőségi kifogás vagy nincskockázat), hiányosság pótlására kötelezett termék

Termékvizsgálati eredmények A nem élelmiszer terméktípusok termékbiztonsági vizsgálatának hatékonyságát szemlélteti a következő diagram, amelyet 446 db mintavételezett (illetve a gyermekruhák tekintetében a felügyelőség által megvizsgált) termék befejezett vizsgálatainak eredményeiből állított össze a hatóság.

33

A nem élelmiszer terméktípusok biztonsági vizsgála tainak eredménye

Veszélyes terméktípusok

száma (297)70%

Hiányosság pótlására kötelezett

terméktípusok száma (10)

2%

Megfelel ő terméktípusok

száma (118)28%

A veszélyes termékeknél a mérsékelt kockázatúaknál minden esetben a forgalomból történő kivonásra, míg a súlyos kockázatúaknál a kivonáson túlmenően általában a fogyasztóknak eladott termékek visszahívására is történt intézkedés. Reklamációs vizsgálatok Az NFH Piacfelügyeleti Főosztálya szolgáltatási tevékenysége keretében végzi a reklamációs fogyasztási termékek minőségvizsgálatát. A szavatossági ügyek intézésével kapcsolatosan a hatósághoz 2011-ben 467 megkeresés érkezett szakvélemény készítése céljából. A vizsgált termékek körét az alábbi táblázat részletezi: Bőripari termékek (lábbeli, táska, bőrkabát) 386 db Textilipari termékek (felsőruházati cikkek) 81 db Összesen: 467 db

2.3 Az Ellen őrzési és Vizsgálati Programban elrendelt témavizsgá latok Gyermekeknek szánt arcfest ők laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügy eleti ellenőrzése Az ellenőrzés célja a gyermekek számára készült arcfestők és kozmetikai játékok jogszerű forgalmazásának és termékbiztonságának ellenőrzése, valamint a laboratóriumi vizsgálatok alapján veszélyesnek bizonyult termékek forgalomból történő kiszűrése volt. Az értékesítési körülmények vizsgálata során a felügyelők mindössze az ellenőrzött üzletek 8%-ában állapítottak meg hiányosságot. Ez az eredmény vélhetően az elmúlt évek során végzett folyamatos vizsgálatok kedvező következménye. Termékellenőrzési szempontok vonatkozásában már több kifogással éltek a felügyelők. Az ellenőrzés során nyolc megyei felügyelőség munkatársai 83 kereskedelmi egységben összesen 1876 db (322 féle) arcfestő és kozmetikai játék terméket vizsgáltak meg, melyből

34

az ellenőrzött termékek közel 45%-a, 842 db (137 féle) termék címkézése nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

A kifogásolt termékek 59%-ánál (497 db) a gyártási tételszám feltüntetésének hiányát állapították meg a felügyelők, ez volt a leggyakoribb hiányosság. A minőségmegőrzési idő feltüntetése a kifogásolt termékek 47%-ánál (398 db) hiányzott. További hiányosságok adódtak a használati útmutató, a jelölés, az összetevők és a gyártó neve, címe feltüntetése tekintetében is. A tapasztalt hiányosságok többsége a kozmetikumokra vonatkozó címkézési előírásoknak való nem megfelelésből származott. A magas hibaszázalék visszavezethető arra, hogy az arcfestők és kozmetikai játékok átfogó vizsgálatára eddig nem került sor. A laboratóriumi vizsgálatok alapján veszélyesnek minősült 1 féle termék mikrobiológiai tisztaság szempontjából nem bizonyult megfelelőnek. A veszélyes arcfestő készlet forgalomból történő kivonásáról a területileg illetékes megyei felügyelőség intézkedett. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján, a magas kifogásolási arány csökkentése érdekében, a kozmetikumokat tartalmazó játékok esetében a kozmetikai termékekre előírt forgalmazási feltételek vizsgálatát a továbbiakban is fontosnak tartjuk. Festékek és lakkok illékony szerves vegyület tartal mának monitoring vizsgálata A monitoring program keretében végzett ellenőrzés célja a kereskedelmi forgalomban kapható festék termékek illékony szerves oldószer tartalmának (VOC tartalom) laboratóriumi vizsgálatokkal történő ellenőrzése volt, annak megállapítása érdekében, hogy a forgalmazott termékek VOC tömegkoncentráció értéke mennyiben felel meg a termékcsoportra vonatkozó kormányrendeletben előírt határértékeknek. Cél volt továbbá a feltüntetett VOC tartalom valódiságát igazoló dokumentációk meglétének ellenőrzése, valamint a festéktermékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások dokumentációs kötelezettségének ellenőrzése. Az ellenőrzés az év során két ütemben zajlott. Az első negyedév folyamán 19 féle termékminta laboratóriumi vizsgálatára került sor. A mérési eredmények alapján a meghatározott követelményeknek valamennyi vizsgált minta megfelelt.

35

Az év második felében az ellenőrzés a vonatkozó rendelet hatálya alá tartozó termékek kereskedelmével foglalkozó vállalkozások dokumentációs kötelezettségének ellenőrzésére irányult. A vizsgálat során a felügyelők a termékek VOC tartalmára vonatkozó dokumentumok meglétét vizsgálták, továbbá azt, hogy a bemutatott dokumentum ténylegesen az ellenőrzött termékre vonatkozik-e, illetve a termék címkéjén feltüntetett VOC értékekkel megegyező adatok szerepelnek-e a dokumentumban, valamint ellenőrizték a termék címkézésére vonatkozó jogszabályi előírások betartását. Megállapítható, hogy a gyártó telephelyén végzett ellenőrzések során a vállalkozások valamennyi gyártott termék vonatkozásában rendelkeztek a termékekre vonatkozó dokumentációkkal, ugyanakkor az importálók, első belföldi forgalmazók esetében a szükséges dokumentációk nem minden esetben álltak magyar nyelven a vállalkozások rendelkezésére. Címkefelirat tekintetében 53 féle terméket vizsgáltak meg az ellenőrök, ezek közül 26 féle hazai, míg 27 féle külföldi gyártótól származott. A szúrópróbaszerűen kiválasztott termékek közül 22 féle termék (41%) címkézési szempontból kifogásolt volt. A kifogásolt termékek 86%-a külföldi gyártású termékek köréből került ki. Az ellenőrzésből egyértelműen megállapítható, hogy a hazai gyártók többnyire ismerik, és be is tartják a vonatkozó jogszabályi előírásokat. Öltözék-kiegészít ő termékek, apróbb divatcikkek azoszínezék tartalmán ak laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyel eti ellen őrzése A kémiai biztonság fontos kérdése a különösen veszélyes, pl. rákkeltő, mutagén, allergizáló, utódkárosító anyagokkal kezelt termékek forgalmazásának megtiltása, illetve mennyiségének korlátozása a lakosság egészségének megóvása érdekében. A vizsgálat célja az öltözék-kiegészítő termékek jogszerű forgalmazásának és termékbiztonságának ellenőrzése, valamint a laboratóriumi vizsgálatok alapján veszélyesnek bizonyult termékek forgalomból való kiszűrése volt. A felügyelőségek összesen 148 kereskedelmi egységben ellenőrizték a kereskedelmi feltételek teljesülését. Az ellenőrzött egységek 13,5%-ánál (20 egység) kifogásolták a forgalmazás feltételeit. Az általános ellenőrzési szempontok kapcsán a hiányosság minimális volt. A nyugtaadási kötelezettségének – egy egység kivételével – valamennyi kereskedelmi egység, míg ártájékoztatási kötelezettségének a kereskedelmi egységek döntő többsége eleget tett. E vonatkozásban megállapítható tehát, hogy az elmúlt évek során végzett rendszeres ellenőrzések eredményesek voltak, a kereskedők tisztában vannak a vonatkozó jogszabályokkal és alkalmazzák is az azokban foglaltakat. A felügyelőségek munkatársai az ellenőrzött 148 öltözék-kiegészítő terméket forgalmazó üzlet 76,3%-ánál (113 egység) tártak fel valamilyen címkézési hiányosságot. A témavizsgálat során 6.873 db (1.734 féle) öltözék-kiegészítő terméket ellenőriztek a felügyelőségek, és azok 32,0%-a, 2.197 db (371 féle) termék címkézése nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Míg a korábbi textiltermék vizsgálatoknál a kifogások elsősorban a terméken hiányosan, vagy nem egyértelműen feltüntetett tájékoztatókra vonatkoztak, addig az öltözék-kiegészítő textiltermékeknél gyakrabban fordult elő a tájékoztatások teljes hiánya. Ez alapján

36

egyértelműen megállapítható, hogy a vállalkozások az öltözék-kiegészítő termékek esetében kevésbé figyelnek a vásárlók alapvető tájékoztatására.

A gyártók sokszor nem tartják be a jogszabályi előírásokat, nem tüntetik fel termékeiken a nyersanyag-összetételt, a kezelési jelképsort és az azonosításra alkalmas jelölést. A kereskedőnek utólag kell ellátni a termékeket megfelelő jelöléssel. Gyakran erre nem figyelnek, vagy nincs rá módjuk, hiszen bizonyos adatok az előállításról nem állnak rendelkezésükre. A jogszabályi előírások megszegése esetén elsődlegesen a gyártóknak kellene felelniük, azonban felelősségre vonásuk számtalan esetben akadályba ütközik, mivel a bemutatott számlák alapján - az azonosító jelölés hiánya miatt – a termékek pontos beazonosíthatósága sok esetben lehetetlen. A mintavételezett 16 féle női sálból és kendőből 6 féle termék (37,5%) esetében a címkén megadott nyersanyag-összetételre vonatkozó információ nem felelt meg a valóságnak, vagyis megtévesztették a fogyasztókat. A laboratórium a vizsgált 2 terméknél állapította meg az egészségre káros mennyiségben (a határértéket jelentősen meghaladó) felhasznált tiltott azoszínezék alkalmazását. A veszélyes termékek forgalmazásának megtiltása, forgalomból történő kivonása és a súlyos kockázat miatt e termékek visszahívásának elrendelése megtörtént. A többi termék esetében a címkézési hiányosságok pótlására a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségek intézkedtek. Mivel a textilruházati termékek a RAPEX rendszerben rendszeresen megtalálhatóak, és az NFH az évenkénti vizsgálatai során is igen sok termék további forgalmazását tiltja meg, a fogyasztók egészsége és biztonsága érdekében az ilyen jellegű rendszeres ellenőrző vizsgálatok végzése továbbra is szükségesnek mutatkozik. Kézilámpák és akkumulátoros tölthet ő lámpák laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellen őrzése A témavizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a kereskedelmi forgalomban árusított, elsősorban harmadik országból importált kézilámpák és akkumulátoros lámpatestek forgalmazási körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak, különös tekintettel a termékek jelöléseire, magyar nyelvű használati-kezelési útmutatóira, valamint megfelelőség-értékeléseire. Az ellenőrzés további célja az volt, hogy laboratóriumi vizsgálatokkal egybekötve kiszűrjük az előírásoknak nem megfelelő, veszélyes termékeket. Az ellenőrzés 36 áruházláncot, 359 egyéb kiskereskedelmi üzletet, 28 vásár/piaci árust, továbbá 4 esetben nagykereskedelemmel is foglalkozó egységet érintett. Az összesen 427 kereskedelmi egységből 220 esetében került megállapításra valamilyen hiányosság, ami 52%-os kifogásolási arányt jelent. A témavizsgálat keretében összesen 290 próbavásárlás lefolytatására került sor, melyek alig egytizedénél tártunk fel jogsértést. A nyugtaadási kötelezettség teljesítésével, az árfeltüntetés meglétével és megfelelőségével, az árfelszámítás megfelelőségével, valamint a beszerzési bizonylatok meglétével kapcsolatban csak minimális, 1-4%-os kifogásolási arány adódott. Vásárlói megkárosítás két esetben történt, összesen 562 Ft értékben. A vizsgálat során összesen 729 féle, 2459 db kézilámpa és akkumulátoros tölthető lámpa került ellenőrzésre, melyek közül 318 féle, 1025 db esett kifogás alá valamilyen szempontból. Az egységekben az akkumulátoros tölthető lámpatestekhez képest nagyobb

37

arányban árusítottak kézilámpákat, azonban ez utóbbiakról is elmondható, hogy a legtöbb esetben csak egy-két fajtát, azokból pedig csupán egy-egy darabot tartottak kínálaton. Elmondható, hogy a kifogásolt termékek esetében általában egyszerre több is hiányzott a jogszabály és a vonatkozó szabványok által kötelezően előírt jelölések közül. Egyetlen jelöléssel kapcsolatban sem lehetséges kiugró eredményről beszámolni, a kifogásolási arány valamennyinél 10% körüli, illetve ez alatti volt. Ugyanez jellemezte a megfelelőség igazolással kapcsolatos hiányosságok mértékét. A magyar nyelvű használati útmutatók tekintetében került megállapításra valamivel több kifogás, azonban ennek aránya is 20% alatt van. RAPEX rendszerben bejelentett veszélyes terméket a témavizsgálat során a felügyelők kereskedelmi forgalomban nem találtak, ellenben egy féle, KPIR riasztásban szereplő veszélyes terméket – egy akkumulátoros tölthető fejlámpát – több egységben is árusítottak. A témavizsgálat keretében szemrevételezés során felmerült gyanú alapján 23 féle kézilámpából és akkumulátoros tölthető lámpatestből került sor mintavételezésre. Az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma által elvégzett vizsgálatok valamennyi terméknél feltártak szabványkövetelménytől való eltérést. Az elvégzett kockázatértékelések alapján 18 lámpatest áramütés-veszélyes, amelyek közül 9 féle termék baleset- (égési sérülés) veszélyes is, melyekre vonatkozóan a termékek súlyos kockázatot jelentenek a felhasználók részére. 5 termék a megállapított veszélyek szempontjából nagy kockázatot jelent a felhasználók számára. További 143 féle kézilámpa esetében került megállapításra, hogy a hálózati csatlakozóvezeték szigetelőanyaga PVC, a szabvány által előírt gumi helyett. Az ilyen termékek áramütés-veszély szempontjából nagy kockázatot jelentenek a fogyasztók számára. A feltárt hiányosságok alapján – az arányosság elvét figyelembe véve – az eljáró felügyelőségek megtették a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a hiányosságok pótlásra, javításra kerüljenek. A veszélyes termékek forgalomból való kivonásáról, szükség esetén visszahívásáról minden esetben intézkedtek. A témavizsgálat az előzetes várakozásoknak megfelelő eredménnyel zárult. A mintavételezett és veszélyesnek minősített termékek nagy száma indokolja a termékkör további rendszeres ellenőrzését. Építési fóliák megfelel őség igazolásának ellen őrzése A vizsgálat célja az építési fóliák jogszerű forgalmazásának ellenőrzése, valamint a más célra gyártott fóliák építési fóliaként történő értékesítésének kiszűrése volt. Összesen 307 helyszínen 16 734 db építési fólia forgalmazási körülményeit ellenőrizték a felügyelők. A vizsgált fóliák 52%-a (8 778 db termék) került kifogásolás alá. A leggyakoribb szabálytalanság az átadott szállítói megfelelőségi nyilatkozatok tartalmi hiányossága volt, ami az összes vizsgált termék 48%-át (8 022 db) érintette. A felügyelők a vizsgált termékek mindössze 3%-ánál (439 db) állapították meg, hogy egyáltalán nem állt rendelkezésre megfelelőség igazolás. Jelentősebb szakmai hiányosságokat az elvégzett próbavásárlások derítettek fel. Az építési termékek forgalmazásához szükséges megfelelőség igazolások tartalmának, átadásának ellenőrzése több éve ismétlődik, évente más-más termékkörben. A jelenlegi termékkört többségében olyan üzletek forgalmazzák, amelyekben már történt ellenőrzés. Ennek ellenére 80 termékhez nem adták át a forgalmazásához szükséges megfelelőség igazolást a próbavásárlást végző felügyelők részére. A próbavásárlások során 4 esetben nem adtak

38

nyugtát, vásárlói megkárosítás 3 esetben, összesen 9 927 Ft összegben történt. A gyártó által egyéb célra javasolt fóliát egy megyében árusítottak építési célra. Összegzésként megállapítható, hogy az építési termékek forgalmazásáról szóló jogszabály előírásainak betartása továbbra is gondot okoz a gyártóknak a megfelelőségi nyilatkozatok kiállítása során, illetve a kereskedőknek a termékek értékesítésekor. A megfelelőség igazolások átadásával, hiányosságával kapcsolatos szabálytalanságok nagy része azonban megszüntethető a gyártóknál és forgalmazóknál végzett folyamatos, következetes ellenőrzésekkel, ezért az építési termékek körében további ellenőrzések tervezése indokolt. Gyermekek tömegét hordozó játékok laboratóriumi viz sgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellen őrzése Az ellenőrzés célja a széles választékban kínált, gyermekek tömegét hordozó játékok körébe tartozó játék járművek biztonságának vizsgálata a gyermekek testi épségének megóvása érdekében. További cél az egyes biztonsági szempontoknak nem megfelelő, valamint a RAPEX bejelentésekben szereplő veszélyes játék járművek megtalálása, a termékek biztonságos használatára utaló figyelmeztető feliratok, használati útmutatók meglétének és tartalmának ellenőrzése, a jogellenes forgalmazás feltárása, és jogsértés megállapítása esetén a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében a szükséges intézkedések megtétele volt. Az ellenőrzés tárgyát a játékokhoz sorolható háromkerekű, alacsony ülésmagasságú triciklik és a legfeljebb 435 mm ülésmagasságú játékkerékpárok, valamint a játéknak nem minősülő, 435 mm és 635 mm közötti ülésmagasságú fiatal gyermekek számára készült kerékpárok képezték. A vizsgálat során összesen 178 kereskedelmi egységben ellenőrizték a felügyelőségek a kereskedelmi feltételek teljesülését, és ezek 10,1%-ában (18 üzletben) kifogásolták a forgalmazás feltételeit. A próbavásárlások során nyugtaadási kötelezettségének valamennyi kereskedelmi egység eleget tett. Az ártájékoztatás tekintetében 5 esetben (2,8%) állapítottak meg hiányosságot a felügyelők. Az ellenőrzések során nem tapasztaltak valótlan tájékoztatást az eladási árról, míg hamis számolás útján megvalósult fogyasztói megkárosítás (3.000 Ft értékben) miatt 2 esetben (1,1%) intézkedtek a felügyelőségek. Az áru eredetét igazoló bizonylatok meglétének vonatkozásában 5 esetben (2,8%), míg a vásárlók könyvének kezelésével kapcsolatosan a vizsgált egységek közül 6 üzletben (3,4%) tártak fel hiányosságokat a felügyelők. A forgalmazás feltételeinek viszonylag alacsony kifogásolási arányában jelentős szerepet játszik a hatóságok által végzett rendszeres és folyamatos ellenőrzés. A vizsgálat során 440 fajta, összesen 964 db tricikli és kerékpár ellenőrzését végezték el a felügyelők, amelyek közül 146 fajta, 353 db (36,6%) termék esett kifogás alá a tájékoztatók és azonosító jelölések tekintetében. A vizsgált termékek között 146 fajta, összesen 342 db tricikli, 36 fajta, összesen 55 db játékkerékpár, és 258 fajta, összesen 567 db fiatal gyermekek számára készült kerékpár volt. A tricikliknél 51 fajta, 135 db (39,5%), a játékkerékpároknál 5 fajta, 10 db

39

(18,2%), míg a gyermekkerékpároknál 90 fajta, 208 db (36,7%) termék esetében állapítottak meg a felügyelők valamilyen hiányosságot. A játékokhoz sorolható termékek esetében az azonosító jelölés részleges vagy teljes hiányát 15 fajta, 21 db (6,1%) triciklinél és 3 fajta, 8 db (14,1%) játékkerékpárnál tapasztalták a felügyelők, míg a gyermekkerékpároknál e tekintetben 5,6% volt a kifogásolási arány (22 fajta, 32 db gyermekkerékpár). Az ellenőrzött triciklik közül 20 fajta, 25 db (7,3%) termék esetében hiányzott a

megfelelőségi jelölés, míg 9 fajta, 23 db (6,7%) triciklinél nem volt megfelelő annak formai kialakítása. A játékkerékpároknál a megfelelőségi jelölés hiányát 2 fajta, 2 db (3,6%) terméknél kifogásolták felügyelők, a formai kialakítás pedig 1 db (1,8%) kerékpárnál nem felelt meg az előírásoknak. A gyártó adatainak feltüntetése 13 féle, 19 db (5,6%) tricikli és 1 db (1,8%) játékkerékpár esetében hiányzott. A vizsgált termékcsoportok biztonságossági követelményeinek teljesülésénél általános probléma volt a figyelmeztető feliratok, illetve a használati útmutató hiánya (a gyermekkerékpároknál 8,5%), továbbá, hogy az magyar nyelven nem állt rendelkezésre (tricikliknél 6,7%). A tájékoztatás tartalmi megfelelőségét igen magas, 24,0%-os arányban kifogásolták a felügyelők triciklik esetében és 35,1%-os arányban a gyermekkerékpároknál. Ezek az információk a biztonságos használatot befolyásoló körülmények veszélyeire hívják fel a fogyasztó figyelmét, ezért nagyon fontos a megadásuk. Az ellenőrzés során 3 db tricikli és 7 db gyermekkerékpár mintavételére került sor laboratóriumi vizsgálat céljából, melynek eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a biztonsági követelményeket a mintavételezett termékek nem elégítik ki, mind a triciklik, mind a gyermekkerékpárok a használat során veszélyeztetik a gyermekek egészségét és biztonságát. A veszélyes termékek forgalomból történő kivonásáról és visszahívásáról – a megállapított nagy, illetve súlyos kockázat miatt – a területileg illetékes megyei felügyelőségek intézkedtek. Az ellenőrzések rávilágítottak arra, hogy a vizsgált termékkör jogszabályi, szabványi előírásokkal jól leszabályozott, mely rendelkezések azonban nem kellően ismertek a kereskedelmi tevékenységet végzők körében. A gyermekek biztonsága elsődleges, így joggal várható el, hogy a számukra készült termékek megbízhatóak, tartósak, biztonságosak legyenek. Mindezek figyelembevételével, valamint a biztonsági követelmények teljesülése terén tapasztalt magas kifogásolási arány miatt szükségesnek látjuk a következő években a termékkörre vonatkozóan újabb ellenőrzéseket végezni. Villamos kéziszerszámok (fúrógépek, sarokköször űk, körf űrészek, gyaluk) laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyel eti ellen őrzése Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a kereskedelmi forgalomban árusított, elsősorban harmadik országból importált, leggyakoribb villamos motoros kéziszerszámok forgalmazási körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különös tekintettel e termékek jelöléseire, figyelmeztető felirataira, használati útmutatójára és megfelelőség-értékelésére. Az ellenőrzés további célja volt, hogy laboratóriumi vizsgálatokkal egybekötve kiszűrjük az előírásoknak nem megfelelő, veszélyes termékeket. Az ellenőrzés 18 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységet, 273 kiskereskedelmi szaküzletet, 7 piacot és 5 esetben nagykereskedelemmel is foglalkozó egységet érintett. A felügyelők hiányosságot 8 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységnél, 126 kiskereskedelmi szaküzletnél, 4 piacnál és 1 nagykereskedelemmel is foglalkozó

40

egységnél (összesen 139 üzletben) állapítottak meg, melynek alapján a kereskedelmi egységek teljes kifogásolási aránya 45,87%-os volt. A témavizsgálat során a felügyelőségek összesen 303 kereskedelmi egységben ellenőrizték a kereskedelmi feltételek teljesülését. A legnagyobb nem megfelelőséget a beszerzési bizonylatok hiánya okozta, mivel 2 kereskedelmi egységben az áruk eredetét sem a helyszínen, sem utólag, hitelt érdemlően igazolni nem tudták (1,44%-os kifogásolási arány). A felügyelőségek ellenőrzéseiket azokban a boltokban, ahol még nem ismerték őket, minden alkalommal próbavásárlással kezdték, melynek során a nyugta minden termék esetében átadásra került. A felügyelőségek összesen 198 próbavásárlást végeztek. A 303 kereskedelmi egységben összesen 1557 fajta, 3392 db villamos kéziszerszámot ellenőriztek a felügyelők 22 különböző szempont alapján. Az ellenőrzési eredményekről összességében elmondható, hogy 404 fajta, 893 db termék esett kifogás alá, ami termékfajtára vonatkoztatva 25,95%-os (illetve darabra vonatkoztatva 26,33%-os) kifogásolási arányt jelent. A nem megfelelőségek szempontjából a gyártó neve és címe (termékfajtára vonatkoztatva 5,27%-os (darabra vonatkoztatva 6,19%-os) kifogásolási arány), valamint a termékmegnevezés hiánya (20,20%-os (illetve 17,96%-os) kifogásolási arány) volt számottevő. A felügyelők a biztonsági vizsgálatok elvégzéséhez összesen 3 db gyanús és 1 db fogyasztói bejelentés alapján kifogásolt kéziszerszámból vettek mintát, amelyek vizsgálatára az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriumában került sor. A laboratóriumi vizsgálatok során a kiválasztott jellemzők tekintetében a biztonsági követelményeket mind a 4 villamos kéziszerszám kielégítette. A témavizsgálat az előzetes várakozásoknál jobb eredménnyel zárult. A kéziszerszámok rendszeres ellenőrzése kapcsán a jogkövető termékforgalmazási gyakorlat megvalósulni látszik, ezért a jövőben a hangsúlyt a termékkör többi tagjára javasolt helyezni. Járókák és bébikompok laboratóriumi vizsgálattal eg ybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése A vizsgálat célja a járókák és bébikompok biztonságosságának és forgalmazásuk jogszerűségének ellenőrzése, valamint a veszélyes járókák és bébikompok forgalomból történő kivonása, súlyos kockázat esetén a már eladottak vásárlóktól történő visszahívásának elrendelése volt. Összesen 73 helyszínen 209 db járóka és 161 db bébikomp forgalmazási körülményeit ellenőrizték a felügyelők. A járókák 16%-a (34 db), a bébikompok 33%-a (53 db) került kifogás alá a nem megfelelő jelölések, tájékoztatók és használati utasítás miatt. Az ellenőrzés során 3 db biztonságossági szempontból gyanúsnak vélt bébikompból, illetve 2 db járókából történt mintavétel. A laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján a termékek veszélyesnek bizonyultak, ugyanis a nem megfelelő kialakítás miatt azok fizikai sérülést okozhatnak. A veszélyes termékek forgalomból történő kivonása és visszahívása, a megállapított súlyos kockázat miatt egyaránt elrendelésre került. Arc- és testpakolások laboratóriumi vizsgálattal eg ybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése A vizsgálat célja az arc- és testpakolások címkézésének, jelöléseinek vizsgálata, valamint annak ellenőrzése volt, hogy a mintavételezett arc- és testpakolások egészségbiztonsági szempontból megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak.

41

A vizsgálatot az indokolta, hogy az utóbbi években ezek a kozmetikumok egyre nagyobb választékban jelentek meg a piacon, és hatóságunk ezt a termékcsoportot ez idáig még nem ellenőrizte. A témavizsgálat keretében nyolc megyei felügyelőség munkatársai összesen 90 kereskedelmi egységben ellenőrizték az általános kereskedelmi feltételek teljesülését, melyeknek 32%-ában állapítottak meg jogsértést, elsősorban az ár és egységár feltüntetésének hiánya miatt. Az ellenőrzött kereskedelmi egységekben a felügyelőségek összesen 1039 db (218 féle) arc- és testpakolás terméket vizsgáltak meg, ebből a termékek 16%-a, 167 db (27 féle) termék címkézése nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Leggyakoribb hiányosság a gyártási tételszám feltüntetésének hiánya volt, ezt a kifogásolt termékek 52%-ánál (87 db termék) állapították meg a felügyelők. Az elővigyázatossági előírások magyar nyelvű feltüntetése a kifogásolt termékek 41%-ánál (68 db termék) hiányzott. A minőségmegőrzés szempontjából szükséges tárolási előírások hiánya a kifogásolt termékek 37%-ánál, 62 db termék esetében fordult elő. A laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján a biztonsági követelményeknek mikrobiológiai szempontból valamennyi vizsgálati minta megfelelt. Egy vizsgálati mintában a laboratórium ólom tartalmat mutatott ki. Jogszabályi előírás hiányában hatósági eszközökkel eljárni az NFH-nak nem állt módjában, de a tapasztalt esetről, valamint az ólomtartalom veszélyeiről a fogyasztók számára a hatóság honlapján tettünk közzé tájékoztatást.

27 167

9 87

2

8

13 62

14 68

0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200

Összes kifogásolttermék

Gyártási tételszám

Minőség meg őrz. idő

Tárolási körülmények

Elővigyázatosságielőírás

Fellelt jel őlési hiányosságok (féle/db)

féle db

Játszótéri eszközök piacfelügyeleti ellen őrzése A játszótéri eszközök piacfelügyeleti ellenőrzésére először 2005-ben, nem sokkal a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet

42

2004. február 1-jén történő hatályba lépését követően került sor. Az akkori – csak a gyártók, importőrök és forgalmazók körében lefolytatott – ellenőrzések pozitív eredménnyel zárultak, hiszen a részt vevő négy felügyelőség által vizsgálat alá vont tíz játszótéri eszköz gyártóból 9, valamint 10 forgalmazóból 8 a termékeinek biztonságosságát megfelelően igazolni tudta. A 2011. évben lefolytatott témavizsgálatnak a célja nemcsak a gyártók és forgalmazók ellenőrzése, hanem annak megállapítása is volt, hogy a közterületi játszótereken található, már telepített játszótéri eszközök üzemeltetési körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályban és szabványokban foglaltaknak. A témavizsgálat keretében összesen 58 egység ellenőrzésére került sor, melyből 10-ben valamilyen hiányosság került feltárásra. A vizsgált 1.266 féle, 2.247 db játszótéri eszközből 386 féle, 389 db esett kifogás alá, amely termékféleség szempontjából 30%-os, darabszám tekintetében pedig 17%-os kifogásolási arányt jelent. A tapasztalatok szerint a játszótéri eszközök forgalmazása jellemzően katalógusból történik, a speciális, nagy méretű és értékű termékek megrendelés alapján kerülnek legyártásra, ezért azonnal megvásárolható és elvihető készleten játszótéri eszközt csak egy-két egység tartott. A kereskedelmi tevékenység vizsgálata során próbavásárlások lefolytatására nem került sor, csupán az árfeltüntetés meglétét és megfelelőségét, valamint az értékesítésre kihelyezett, kifogásolt és jegyzőkönyvezett játszótéri eszközök beszerzési bizonylatainak meglétét és megfelelőségét ellenőrizte a hatóság. Az általános kereskedelmi szempontok kapcsán vizsgált 46 egységből 4-nél került megállapításra kifogás, valamennyi árfeltüntetés nem megfelelősége miatt. A játszótéri eszközök forgalmazási körülményeinek ellenőrzése a megfelelőségi tanúsítványok, a jelölések, valamint a dokumentáció meglétére és megfelelőségére irányult. Ezen szempontokból a vizsgált 1.266 féle, 2.247 db termékből 384 féle, 386 db esett kifogásolás alá. A megfelelőségi tanúsítványok meglétével kapcsolatban csak minimális hiányosság került megállapításra. A kifogás oka minden esetben az volt, hogy a játszótéri eszközhöz nem állt rendelkezésre kijelölt szervezet által kiadott megfelelőségi tanúsítvány vagy azzal egyenértékű külföldi megfelelőségi tanúsítvány. Jelölések szempontjából is csak minimális kifogás került megállapításra, hiszen a vizsgált termékek mindössze néhány százalékánál nem adtak tájékoztatást a szabványban és a jogszabályban meghatározott módon. A játszótéri eszközök dokumentációjának meglétét és megfelelőségét jellemzően abból az okból kifogásolták a felügyelőségek, hogy a játszótéri eszköz általános terméktájékoztatója, telepítési, szerelési, karbantartási, felülvizsgálati és használati utasítása magyar nyelven nem állt rendelkezésre, vagy hiányos volt. A telepített játszótéri eszközök és üzemeltetőik körében összesen 333, közterületen található, jellemzően önkormányzati tulajdonban és üzemeltetésben lévő játszótér ellenőrzésére került sor. A vizsgált több mint kétezer telepített eszköz közel felénél tárt fel a hatóság valamilyen hiányosságot. Megállapításra került, hogy a vizsgált telepített játszótéri eszközök egynegyede, valamint az alkalmazott ütéscsillapító játszótéri gumitalajokból minden tizedik nem rendelkezett megfelelőségi tanúsítvánnyal. A tulajdonosok, illetve üzemeltetők a kötelezően előírt karbantartási és ellenőrzési tervvel az eszközök 32%-ánál egyáltalán nem rendelkeztek, vagy azok hiányosak voltak, mivel nem

43

tartalmazták azoknak az alkatrészeknek a jegyzékét, amelyeket a különböző ellenőrzésekkor meg kell vizsgálni. A biztonságos üzemeltetés egyik biztosítékaként a játszótéri eszközt a tulajdonosnak/üzemeltetőnek legalább kétévente kijelölt szervezettel is meg kell vizsgáltatnia. Ezt az időszakos ellenőrzést az eszközök 27%-ánál nem végeztették el. A visszakereshetőség érdekében a tulajdonosnak vagy üzemeltetőnek a játszótéri eszközzel kapcsolatos intézkedésekről nyilvántartást kell vezetnie, ezeket a nyilvántartásokat és az intézkedést igazoló dokumentumokat legalább 10 éven keresztül meg kell őriznie. A 2053 db ellenőrzés alá vont eszközből 623 db-nál nyilvántartást nem vezettek, vagy nem rendelkeztek az intézkedéseket igazoló dokumentumokkal. Kiemelt szempont volt annak vizsgálata, hogy a kijelölt szervezetek által az időszakos vizsgálatok során felvett ellenőrzési jegyzőkönyvekben megállapított nem megfelelőségek, illetve balesetveszélyességek esetén a tulajdonosok/üzemeltetők – dokumentált módon – megtették-e a szükséges lépéseket a hibák kijavítására. 365 olyan játszótéri eszköz volt, melyek esetében a kijelölt szervezet nem megfelelőséget vagy balesetveszélyességet állapított meg, azonban ezek 62%-ánál a felelősök a hibákat nem szüntették meg, vagy az intézkedéseket igazolni nem tudták. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek eljárásaik során megtették a megfelelő lépéseket és intézkedéseket a hiányosságok megszüntetése érdekében. Ennek keretében jellemzően kötelezésre szóló határozatok kerültek kiadásra. Az ellenőrzési tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy a gyártók/forgalmazók – egy-két kivételtől eltekintve – a GKM rendelet előírásainak megfelelően végzik a termékkörre vonatkozó kereskedelmi tevékenységüket. Azonban a Magyarországon fellelhető játszótereken telepített játszótéri eszközök üzemeltetése kapcsán még nagyon sok a hiányosság. Tekintettel arra, hogy a két hónapig tartó témavizsgálat keretében mindössze kétezer eszköz vizsgálatra nyílt lehetőség, ezért indokolt a témavizsgálat jövőbeni kiterjesztése, valamint hosszabb időtartamban történő megismétlése, folytatása. Cement és zsákos kiszerelés ű építési termékek megfelel őség igazolásának ellenőrzése a cement oldható krómtartalmának laboratórium i vizsgálatával egybekötve A visszaesett építőipari megrendelések miatt jelentősen mérséklődött az ellenőrzött termékkör forgalma. A kisebb vállalkozások lecsökkentették a raktárkészletüket, sok esetben a szűkített termékkörből is fajtánként csak néhány darabot tartanak az üzletekben. A készletek kisebb száma mellett szélesíteni próbálják a forgalmazott termékcsoportok körét. Összesen 506 helyszínen 382 700 db zsákos építési termék forgalmazási körülményeit ellenőrizték a felügyelők. A vizsgált építőanyagok 15%-a (58 233 db termék) került kifogásolás alá. Szállítói megfelelőségi nyilatkozat 173 689 db termékhez volt szükséges, ebből 6 368 db termékhez (4%) nem állt rendelkezésre, 2 375 db termék (a rendelkezésre álló nyilatkozatokra vonatkoztatva 1,4%) esetében a bemutatott nyilatkozat hiányos volt. Tanúsítványt 209 011 db cementhez követeltek meg a felügyelők, ennek 2%-ához (4 753 db) nem tudták bemutatni a szükséges dokumentumot. A CE jelölés az ellenőrzött habarcsok és ragasztók mindössze 1%-ánál nem került feltüntetésre, míg az ellenőrzött cementek 3%-ánál a CE jelölés formai kialakítása miatt merült fel kifogás.

44

A megfelelőség igazolások átadása próbavásárlással bizonyítható. A 458 próbavásárlás során 145 termékhez nem adták át a forgalmazáshoz szükséges megfelelőség igazolást a felügyelők részére. A próbavásárlások során 4 üzletben nem adtak nyugtát, vásárlói megkárosítás 5 üzletben történt, összesen 1 175 Ft értékben. Az ellenőrzés során 12 féle cementből történt mintavétel a vízoldható Króm (VI.) tartalom vizsgálata céljából. A vizsgálati eredmények alapján 3 féle cement nem felelt meg az előírásoknak. A megengedettnél magasabb Króm (VI.) tartalmú, veszélyes cementek forgalomból történő kivonásának elrendelése megtörtént, a forgalomból való kivonásról tájékoztatás közleményen keresztül történt. A megfelelőség igazolások hiányával, átadásával kapcsolatos szabálytalanságok aránya csökkent a forgalmazóknál végzett folyamatos, következetes ellenőrzések hatására. Az ellenőrzés tapasztalatai rámutattak arra, hogy építési termékek körében az ellenőrzések tervezése továbbra is indokolt, ezáltal is elősegítve a jövőbeni pozitív eredményeket. Akkumulátoros kerékpárok, robogók, rollerek akkumul átortölt őjének laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellen őrzése A témavizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a kereskedelmi forgalomban árusított, elsősorban harmadik országból importált elektromos kerékpárok, rollerek, robogók akkumulátorainak töltésére szolgáló akkumulátortöltők forgalmazási körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különös tekintettel e termékek jelöléseire, megfelelőség-értékelésére és használati útmutatójára. Az ellenőrzés további célja volt, hogy laboratóriumi vizsgálatokkal egybekötve kiszűrjük az előírásoknak nem megfelelő, veszélyes termékeket. Az ellenőrzés 11 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységet, 62 egyéb kiskereskedelmi üzletet, továbbá 4 nagykereskedelemmel is foglalkozó egységet érintett. Az összesen 77 kereskedelmi egységből 45 esetében került megállapításra valamilyen hiányosság, ami 58%-os kifogásolási arányt eredményezett. Az általános kereskedelmi szempontok tekintetében minimális jogsértést tártunk fel. A 37 próbavásárlásból négy során került megállapításra ártájékoztatási hiányosság. A nyugtaadási kötelezettség teljesítésével, az árfelszámítás megfelelőségével, valamint a beszerzési bizonylatok meglétével kapcsolatban kifogásolás nem történt. A vizsgálat során összesen 115 féle, 274 db akkumulátortöltő került ellenőrzésre, melyből 67 féle, 144 db esett kifogás alá valamilyen szempontból. Az egységekben a témavizsgálat tárgyát képező készülékekből legtöbb esetben csak egy-két fajtát, azokból pedig csupán egy-egy darabot tartottak kínálaton. Az akkumulátortöltő készülékek gyártójának jelével, a termékazonosítóval, valamint a CE megfelelőségi jelöléssel kapcsolatban jellemzően alacsony – 10% körüli – kifogásolási arányról számolhatunk be. Az alapvető műszaki jellemzők tekintetében már több kifogás adódott, hiszen átlagban minden ötödik terméknél megállapításra került valamilyen, a vonatkozó szabványok által előírt, a termék biztonságos használatát meghatározó adat, jelölés, figyelmeztető felirat vagy szimbólum hiánya. A termékek megfelelőségét igazoló dokumentáció a termékfajták 14%-hoz nem állt rendelkezésre, vagy a bemutatott dokumentumok a termékek megfelelőségének igazolására nem voltak alkalmasak. Az ellenőrzött készülékek egyötödéhez nem biztosítottak magyar nyelvű használati-kezelési útmutatót, a rendelkezésre álló utasítások egyharmada pedig tartalmilag nem volt megfelelő.

45

RAPEX rendszerben bejelentett, vagy KPIR riasztásban szereplő veszélyes terméket a témavizsgálat során a felügyelők kereskedelmi forgalomban nem találtak. A témavizsgálat keretében szemrevételezés során felmerült gyanú alapján 3 féle akkumulátortöltőből került sor mintavételezésre. Az NFH akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriuma által elvégzett vizsgálatok 1 terméknél tártak fel szabványkövetelménytől való eltérést. Az elvégzett kockázatértékelés alapján a termék áramütés-veszélyes, mely veszély szempontjából súlyos kockázatot jelent a felhasználók részére. A feltárt jogsértések alapján – az arányosság elvét figyelembe véve – az eljáró felügyelőségek megtették a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a hiányosságok pótlásra, javításra kerüljenek. A veszélyes termék forgalomból való kivonásáról és visszahívásáról az illetékes felügyelőség intézkedett.

77

45

115

62

37

4 3

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Összesen Áruházlánc /üzletlánc

Egyéb kisker.egység

Nagyker. egység

Az ellen őrzött és kifogásolt egységek megoszlása

Ellenőrzött

Kifogásolt

Játék mobiltelefonok laboratóriumi vizsgálattal egy bekötött piacfelügyeleti ellen őrzése Az ellenőrzés során 16 féle, biztonságossági szempontból gyanúsnak vélt játék mobiltelefonból történt mintavétel. A játékok 75%-ának (12 db) jelölései kerültek kifogásolás alá. Legnagyobb számban a villamos játékoknál előírt útmutatások hiányát, és a gyártó/importőr nevének és címének feltüntetését kifogásoltuk (62,5 %). A korcsoportjelölés esetében 56%-ban, az azonosító jelölésnél 31%-ban tártak fel jogsértést a felügyelőségek. A

megfelelőségi jelölés vonatkozásában 81%-os volt a kifogásolási arány. A vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a 16 termékminta közül egy minta felelt meg az alapvető forgalmazási követelményeknek. További 13 db játék mobiltelefon esetén megállapításra került, hogy azok súlyos veszélyt jelentenek a gyermekek számára. A veszélyes termékek forgalomból történő kivonásáról és visszahívásáról a területileg illetékes fővárosi vagy megyei felügyelőség intézkedett. Az ellenőrzés tapasztalata alapján megállapítható, hogy a termékkör forgalmazói gyakran nincsenek tisztában a jogszerű forgalmazás feltételeivel, valamint a gyártók is sok esetben a biztonságossági követelményeknek nem megfelelő terméket helyeznek a piacra, így a termékkör jövőbeni ismételt vizsgálatát indokoltnak tartjuk.

46

Energiahatékonysági címkézés piacfelügyeleti ellen őrzése Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a kereskedelmi forgalomban árusított, leggyakoribb villamos háztartási fényforrások, hűtőszekrények, fagyasztók, hűtő-fagyasztó kombinációk, mosógépek, mosogatógépek, szárítógépek és mosó-szárítógép kombinációk forgalmazási körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különös tekintettel e termékek energiahatékonysági címkézésére. Az ellenőrzés további célja volt a RAPEX rendszeren keresztül érkező bejelentésekben szereplő, súlyos veszélyt jelentő termékek nyomon követése a magyar forgalmazóknál, és az ilyen termékek megtalálása esetén a jogkövető magatartás kikényszerítése a gazdasági szereplőktől. Az ellenőrzés összesen 16 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységet és 17 kiskereskedelmi szaküzletet érintett, tekintettel a témavizsgálat széles termékskálájára. A felügyelőségek hiányosságot 11 áruházlánchoz/üzletlánchoz tartozó egységnél és 10 kiskereskedelmi szaküzletnél (összesen 21 üzletben) állapítottak meg, melynek alapján a kereskedelmi egységek teljes kifogásolási aránya 64%-os volt. A témavizsgálat során a felügyelőségek összesen 33 kereskedelmi egységben ellenőrizték a kereskedelmi feltételek teljesülését. A legmagasabb arányú kifogásolás a beszerzési bizonylatok és az árfeltüntetés hiánya miatt történt. A kifogásolási arányt ezen ellenőrzési szempont vonatkozásában különösen egy kereskedelmi egységben tapasztalt jogsértések száma növelte, ahol az ellenőrzés alá vont áru eredetét sem a helyszínen, sem utólag, hitelt érdemlően igazolni nem tudták (5,0%-os kifogásolási arány). 14 termékfajta (összesen 141 db termék) esetében pedig nem tüntették fel az eladási árat (0,4%-os, illetve 0,2%-os kifogásolási arány). A 33 kereskedelmi egységben összesen 3283 fajta, 67 008 db villamossági termék energiahatékonysági címkézését ellenőrizték a felügyelők 52 különböző szempont alapján. Az ellenőrzési eredményekről összességében elmondható, hogy 333 fajta, 829 db termék esett kifogás alá, ami átlagosan 10,1%-os (1,2%-os) kifogásolási arányt jelent. A legnagyobb nem megfelelőségek a hűtőkészülékeknél (12,5%-os kifogásolási arány), a mosógépeknél (15,0%-os kifogásolási arány), a mosogatógépeknél (14,5%-os kifogásolási arány) és a mosó-szárítógépeknél (22,2%-os kifogásolási arány) fordultak elő. A nem megfelelőségek szempontjából a címke hiánya (termékfajtára vonatkoztatva 6,7%-os átlagos kifogásolási arány), valamint a címke formai kialakítása és nyelvi megfelelősége (3,9%-os átlagos kifogásolási arány) volt kiemelkedő. Az ellenőrzések során a felügyelők a RAPEX rendszeren keresztül beérkező bejelentésekben szereplő terméket nem találtak. A témavizsgálat eredményeit figyelembe véve az energiahatékonysági címkézéssel kapcsolatos ellenőrzések további folytatását indokoltnak tartja a hatóság. Háztartás-vegyipari termékek laboratóriumi vizsgála ttal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése A háztartás-vegyipari termékek piacfelügyeleti ellenőrzése során a termékek értékesítésére, címkézésére, jelölésére, zárásmódjára, és a veszélyes besorolású termékek forgalomba hozatali feltételeinek teljesülésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségek teljesülését vizsgálta a hatóság. Az utóbbi években a háztartás-vegyipari termékek egyre nagyobb választékban jelentek meg

47

a piacon, a veszélyes keverékek folyamatos ellenőrzése a jogszabályi előírások betartatásán túlmenően a fogyasztók maximális biztonsága érdekében is indokolt. A témavizsgálat keretében a felügyelők összesen 129 kereskedelmi egységben ellenőrizték az általános kereskedelmi feltételek teljesülését, melyeknek 2,3%-ában állapítottak meg jogsértést, elsősorban az egységár feltüntetésének hiánya miatt. Pozitív megállapítás az ellenőrzés során, hogy a próbavásárlások alkalmával a kereskedők minden esetben eleget tettek a nyugtaadási kötelezettségüknek, és vásárlói megkárosítás sem történt. A felügyelők az ellenőrzött egységek 44,2%-ában (57 egységben) kifogásolták a háztartás-vegyipari termékek címkézését, a kötelező feliratok és a speciális jelölések meglétét tekintve. Az ellenőrzött kereskedelmi egységekben összesen 7304 db (590 féle) háztartás-vegyipari termék vizsgálatára került sor. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján a termékcímkék és a kötelező jelölések megfelelősége nagyon változó képet mutatott. A termékek 18,5%-a, 1353 db (118 féle) termék címkézése nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Leggyakoribb hiányosság az R és S mondatok nem megfelelő feltüntetése volt, ezt az ellenőrzött termékek 9,2%-ánál, 644 db termék esetében állapították meg a felügyelők. Az összetevők jegyzékét tartalmazó weboldal feltüntetésének hiányával kapcsolatban 6,2%-ban (453 db) tártak fel jogsértést. Az összetételi adatok nem megfelelő feltüntetését 5,4%-ban (391 db), a veszélyes anyagtartalom hiányát 3,9%-ban (269 db) kifogásolták a felügyelőségek. A veszélyjelölés és a veszély nem megfelelő magyar nyelvű megnevezése a vizsgált termékek 4,5%-ánál (312 db) fordult elő. A termékek 2%-a (152 db) a gyártó/forgalmazó adatainak hiánya miatt, 1,5%-a (103 db) az összetételről szóló adatlap elérhetőségének hiánya miatt került kifogásolás alá. Az ellenőrzés alá esett „maró” besorolású termékek mindegyikét gyermekbiztos zárral látták el, és csomagolásukon megtalálható volt a kitapintható veszélyjel. A felügyelők több esetben is azt tapasztalták, hogy forgalomban vannak olyan termékek, amelyeknél nem kötelező a gyermekbiztos zár, de a gyártók a nagyobb termékbiztonság érdekében ezt a megoldást választják. Az ellenőrzés során 23 db háztartás-vegyipari termék mintavételére került sor. A termékminták 47,8%-ának címkefelirata (11 minta) nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Egyes mintáknál a fellelt hiányosságok halmozottan is előfordultak. A vizsgált termékek mindegyike rendelkezett biztonsági adatlappal. A veszélyes osztályba sorolt termékek 18,2%-ánál került sor a bejelentést igazoló szelvény bemutatására. A laboratóriumi vizsgálatok alapján az ellenőrzött termékek mért összetételi adatait – két kivételtől eltekintve – a gyártó által a címkén vállalt, és a biztonsági adatlapban deklarált értékekkel egyezőnek találták a felügyelőségek. Két termék esetében a vizsgáló laboratórium hiányos töltöttséget mért. A vizsgált termékek zártsága minden esetben biztonságos volt. Az eredmények azt mutatják, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható háztartás-vegyipari termékek termékbiztonság szempontjából megfelelőnek mondhatók. Ugyanakkor megállapítható, hogy a gyártók a termékek vállalt minőségére nagyobb figyelmet fordítanak, mint a címkézésre vonatkozó jogszabályi előírások betartására.

48

Mágneses játékok és játék babák, baba szettek labor atóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellen őrzése A vizsgálat célja a mágneses játékok, játék babák és baba szettek biztonságosságának és forgalmazásuk jogszerűségének ellenőrzése, valamint a veszélyes, ilyen típusú játékok forgalomból történő kivonása, súlyos kockázat esetén a már eladottak vásárlóktól történő visszahívásának elrendelése volt. Összesen 91 helyszínen 912 féle, 5685 db mágneses játék, játék baba és baba szett forgalmazási körülményeit ellenőrizték a felügyelők. A mágneses játékok 1,2%-a (11 féle, 42 db), a játék babák és szettek 18%-a (113 féle, 400 db) került kifogás alá az elégtelen jelölések, feliratok és figyelmeztetések miatt. Az ellenőrzés során 3 db biztonságossági szempontból gyanúsnak vélt mágneses játékból, illetve 8 db játék babából történt mintavétel. A laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján 1 db mágneses játék és 7 db játék baba veszélyesnek bizonyult. A mágneses játék a mágnesek lenyelhetősége és erőssége miatt, a játék babák a megengedettnél nagyobb ftalát tartalom miatt jelentenek súlyos egészségügyi kockázatot. A veszélyes játékok forgalomból történő kivonása és visszahívása egyaránt elrendelésre került. Betonacélok és el őregyártott betonelemek piacfelügyeleti ellen őrzése Összesen 245 helyszínen 1 731 944 db betonacél és előregyártott betonelem forgalmazási körülményeit ellenőrizték a felügyelők. A vizsgált építőanyagok kiugróan magas százaléka (82%) került kifogásolás alá. A leggyakoribb szabálytalanság az előregyártott betonelemek vonatkozásában az átadott szállítói megfelelőségi nyilatkozatok tartalmi hiányossága volt, ami az összes vizsgált előregyártott betonelem termék 67%-át (1 078 487) érintette. A felügyelők a vizsgált termékek mindössze 0,2%-ánál (3 247 db) állapították meg, hogy egyáltalán nem állt rendelkezésre szállítói megfelelőségi nyilatkozat. Tanúsítvány rendelkezésre bocsátása 122 552 db betonacél esetében volt szükséges, amelyek 63%-ában a szükséges dokumentumot a vállalkozások nem tudták bemutatni a felügyelők számára. A megfelelőség igazolás és a nyugta átadása, valamint a vásárlók megkárosítása próbavásárlással bizonyítható. A 223 próbavásárlás során 528 termékhez nem adták át a forgalmazáshoz szükséges megfelelőség igazolást a felügyelők részére. A próbavásárlások során 1 üzletben nem adtak nyugtát, vásárlói megkárosítás 4 üzletben történt, összesen 19 952 Ft értékben. A tapasztalt hiányosságok ellenére a tájékoztatásra, figyelemfelhívásra összpontosító ellenőrzések hatása már érzékelhető, így maximális együttműködési készség tapasztalható mind a gyártók, mind pedig a forgalmazók részéről. Műanyag rekeszek, raklapok környezetvédelmi megfelel őségének ellen őrzése A műanyag rekeszeket és raklapokat gyártó vállalkozások székhelyén végzett felmérés jellegű vizsgálat legfontosabb célja a tapasztalatszerzés és adatgyűjtés volt a későbbi vizsgálatok megalapozása érdekében. A vizsgálatot az indokolta, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési hatásköre részjelentés készítés kötelezettségével jár a 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról készítendő tagállami jelentéshez.

49

A témavizsgálat során összesen 5 helyszínen került ellenőrzésre a termékkör forgalmazásához szükséges, jogszabályban meghatározott kritériumok és követelmények teljesülése. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy az ellenőrzött gyártók termékein a nehézfémtartalomra utaló azonosító jelzés, a csomagolás anyagát jelző azonosítás feltüntetése egy-két kivételtől eltekintve megtalálható. A gyártás során az újrahasználhatóságra, illetve a hasznosíthatóságra vonatkozó lényegi követelmények többsége is teljesül. Ugyanakkor az ellenőrzéssel érintett vállalkozások összességére elmondható, hogy a felhasznált műanyag alapanyagok nehézfém tartalmát a gyártás során nem vizsgálják, és a kész termékek nehézfémtartalmára vonatkozóan sem rendelkeznek pontos információkkal. Egy cég kivételével, az érintett vállalkozások nem tudták bemutatni a felhasznált alapanyagokra, illetve a végtermékre vonatkozóan a 91/2006. (XII. 26.) GKM rendeletben előírt környezetvédelmi minőségi tanúsítványt. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján összességében megállapítható, hogy az uniós előírások teljesítése és a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében további fogyasztóvédelmi ellenőrzések szükségesek. Síelés során viselt egyéni véd őeszközök (szemüvegek, fejvéd ők) laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellen őrzése A vizsgálat elsődleges célja annak ellenőrzése volt, hogy a mintavételezett, síeléshez használt szemüvegek megfelelő UV-védelemmel rendelkeznek-e, valamint az ezekhez, illetve a síelés során viselt fejvédőkhöz tartozó címkék, vásárlási tájékoztatók tartalmilag – különös tekintettel a termékek biztonságos használatára utaló figyelmeztető feliratokra – megfelelnek-e az előírásoknak. További cél volt a nem megfelelően tanúsított, esetlegesen egyes biztonsági szempontoknak nem megfelelő egyéni védőeszközök forgalomból történő kiszűrése, a jogellenes forgalmazás feltárása, és jogsértés megállapítása esetén a szükséges intézkedések megtétele. A síeléshez használt védőeszközök tekintetében első alkalommal került sor átfogó piacfelügyeleti ellenőrzésre, ugyanis ezt a termékkört a korábbi években nem vizsgáltuk. Az ellenőrzés tárgyát az egyéni, szabadidős tevékenységekhez kapcsolható két fogyasztói forgalomba került termékcsoport képezte, a nagy intenzitású, káros UV-sugárzás ellen védő síszemüvegek, és az alpesi sízők, hódeszkások részére készített fejvédők. A vizsgálat során összesen 99 kereskedelmi egységben ellenőrizték a felügyelőségek a kereskedelmi feltételek teljesülését, és ezek 4,0%-ában (4 üzletben) kifogásolták a forgalmazás feltételeit. A próbavásárlások során a nyugtaadási kötelezettségének 2 kereskedelmi egység (2,0%) nem tett eleget. Az ártájékoztatás tekintetében 2 esetben (2,0%) állapítottak meg hiányosságot a felügyelők. Az ellenőrzések során nem tapasztaltak valótlan tájékoztatást az eladási árról, míg hamis számolás útján megvalósult fogyasztói megkárosítás miatt 1 esetben (1,0%) került sor intézkedésre. A forgalmazás feltételeinek alacsony kifogásolási arányában jelentős szerepet játszik a hatóságok által végzett rendszeres és folyamatos ellenőrzés.

50

A vizsgálat során 624 fajta, összesen 3 338 db síelés során viselt egyéni védőeszköz ellenőrzését végezték el a felügyelők, amelyek közül 216 fajta, 882 db (26,4%) termék esett kifogás alá a tájékoztatók és azonosító jelölések tekintetében. A vizsgált termékek között 378 fajta, összesen 1 946 db (58,3%) síszemüveg és 246 fajta, összesen 1 392 db fejvédő (41,7%) volt. A síszemüvegeknél 145 fajta, 490 db (25,2%), míg a fejvédőknél 73 fajta, 354 db (25,4%) termék esetében állapítottak meg a felügyelők valamilyen hiányosságot. Az ellenőrzött síszemüvegek közül 17 fajta, 84 db (4,3%) termék esetében hiányzott az EK-megfelelőségi nyilatkozat, és 3 fajta, 12 db (0,9%) fejvédő nem rendelkezett EK-típustanúsítvánnyal. 8 fajta, 40 db (2,1%) síszemüvegen nem tüntették fel a

megfelelőségi jelölést, míg 3 fajta, 9 db (0,6%) esetében nem volt megfelelő annak formai kialakítása. A fejvédőknél a megfelelőségi jelölés hiányát 3 fajta, 9 db (0,6%) terméknél kifogásolták felügyelők, a formai kialakítás pedig 3 fajta, 10 db (0,7%) fejvédő esetében nem felelt meg az előírásoknak. A megfelelőségi jelölés jogosulatlan használatának gyanúja nem merült fel a vizsgálat során. A síelés során viselt egyéni védőeszközök esetében az azonosító jelölés részleges vagy teljes hiányát 17 fajta, 17 db (0,9%) síszemüvegnél és 2 fajta, 10 db (0,7%) fejvédőnél tapasztalták a felügyelők. A gyártó adatainak feltüntetése 4 fajta, 15 db (0,8%) síszemüveg esetében volt kifogásolható. A vizsgált termékcsoportok biztonságossági követelményeinek teljesülésénél általános probléma volt a gyártói tájékoztató hiánya (síszemüvegeknél 7,6%, fejvédőknél 6,5%), illetve, hogy az magyar nyelven nem állt rendelkezésre (síszemüvegeknél 10,7%). A tájékoztatás tartalmi megfelelőségét 21,6%-os arányban kifogásolták a felügyelők síszemüvegek esetében és 17,6%-os arányban a fejvédőknél. Ezek az információk a biztonságos használatot befolyásoló körülmények veszélyeire hívják fel a fogyasztó figyelmét, ezért nagyon fontos a megadásuk. Az ellenőrzés során 5 db síszemüveg mintavételére került sor laboratóriumi vizsgálat céljából, melynek eredményei alapján megállapítást nyert, hogy a biztonsági követelményeket a mintavételezett termékek kielégítik, a használat során nem veszélyeztetik a felhasználók egészségét és biztonságát. Az ellenőrzések rávilágítottak arra, hogy a vizsgált termékkör jogszabályi, szabványi előírásokkal jól leszabályozott, mely rendelkezések alapvetően ismertek a gyártók, kereskedelmi tevékenységet végzők körében. A fogyasztói szokások változásával a személyi biztonság előtérbe kerül, ezért várható, hogy a jövőben a vizsgált termékek piaca megélénkül. Az egyes követelmények teljesülése terén tapasztalt viszonylag alacsony kifogásolási arány miatt a hatóság nem látja szükségesnek az elkövetkező egy – két évben a termékkörre vonatkozó, újabb ellenőrzéseket végezni. Díszvilágitási fényfüzérek laboratóriumi vizsgálatt al egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a kereskedelmi forgalomban árusított, elsősorban harmadik országból importált díszvilágítási füzérek forgalmazási körülményei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különös tekintettel e termékek jelöléseire, figyelmeztető felirataira, megfelelőség-értékelésére és használati útmutatójára. A jogsértések esetében az arányosság elvét szem előtt tartva és a gazdasági szereplőkkel

51

szorosan együttműködve meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a jogszerűtlenül forgalmazott vagy forgalomba hozott, biztonsági szempontból esetlegesen nem megfelelő termékek forgalomból való kivonására és a feltárt jogsértések, illetve szabálysértések szankcionálására a jogkövető termékforgalmazás elérése érdekében. Az ellenőrzés további célja volt a korábban letiltott vagy a RAPEX rendszeren keresztül érkező bejelentésekben szereplő, súlyos veszélyt jelentő díszvilágítási füzérek nyomon követése a magyar forgalmazóknál (beleértve a forgalomba hozatalért felelős gazdasági szereplők feltárását is), és az ilyen termékek megtalálása esetén a jogkövető magatartás kikényszerítése valamennyi érintett gazdasági szereplőtől. Az ellenőrzés során a felügyelőségek munkatársai 32 db, az útmutatóban előzetesen meghatározott szempontok alapján gyanúsnak ítélt termékből vettek mintát. A laboratóriumi vizsgálatok 27 termék esetében állapították meg, hogy a termék nem felel meg az alapvető biztonságossági követelményeknek. A beszámoló készítésének időpontjáig elvégzett kockázat-értékelések alapján 9 termék az áramütés- és égési sérülés-veszély szempontjából súlyos kockázatot, 1 termék ugyanezen veszélyek szempontjából közepes kockázatot jelent a felhasználók részére. Figyelembe véve, hogy az ellenőrzés alá vont termékkör igen széles, valamint, hogy a termékkínálat évről-évre megújul, a díszvilágítási füzérek ellenőrzésére a jövőben is nagy hangsúlyt szükséges helyezni. A KPIR rendszerben található veszélyes termékek ker eskedelmi és internetes forgalomból történ ő kivonásának ellen őrzése és a RAPEX riasztás keretében érkez ő termékek keresése kereskedelmi egységekben, webáruh ázakban Az ellenőrzés célja a korábban már veszélyesnek ítélt termékek felkutatása – amelyek forgalmazásának megtiltása valamely biztonsági hiányosság miatt történt meg – illetve azon termékek keresése volt, amelyekkel kapcsolatban valamely tagország állapította meg, hogy veszélyezteti a fogyasztók biztonságát. Ezen termékekhez kapcsolódó adatok a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszerben megtalálhatók, illetve a RAPEX riasztásban szereplő termékek esetében azokról heti összefoglaló táblázat készül a keresés hatékonyabbá tételéhez. A felügyelőségek összesen 4784 kereskedelmi egységben végeztek ellenőrzést, amelyek közül 190 egységben találtak korábban már letiltott, illetve RAPEX riasztásban szereplő terméket. Az ellenőrzés során összesen 207 féle (1766 db) veszélyes terméket szűrtek ki a forgalomból a felügyelőségek munkatársai, amelyek termékfajtánkénti megoszlását az alábbi diagram szemlélteti.

52

A KPIR-ben szerepl ő, korábban már veszélyesnek ítélt veszélyes termékek megoszlása [féle]

46

94

44

23

Textil Műszaki Játék cipő

RAPEX rendszeren keresztül bejelentett veszélyes terméket 9 esetben találtak a felügyelők, amelyekről minden esetben pozitív reakció formájában küldtünk értesítést a rendszerbe. 2.4 Soron kívül elrendelt vizsgálatok Mutatványos berendezések piacfelügyeleti ellen őrzése A mutatványos berendezések vizsgálatát azok veszélyessége és a korábbi években tapasztalt hibák indokolták. A fogyasztók biztonsága érdekében a telepített és az alkalomszerűen felállított mutatványos berendezések üzemeltetési körülményeit jogszabály határozza meg. A vizsgálat az előírt dokumentációk meglétére, tartalmi megfelelőségének, érvényességének, és a berendezések kötelezően feltüntetendő jelöléseinek ellenőrzésére terjedt ki. A fővárosi és megyei felügyelőségek munkatársai összesen 250 helyszínen 721 mutatványos berendezést ellenőriztek, amelyből 151 (21%) nem felelt meg az üzemeltetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A legtöbb hiányosság, 90 (24%) a III. veszélyességi osztályba sorolt berendezéseknél került megállapításra, míg 51 (18%) volt a kifogásolt, II. veszélyességi osztályba tartozó eszközök száma. A legmagasabb kockázatú, I. veszélyességi osztályba sorolt eszközöknél 7 (12%) esetben került sor az üzemeltetésre vonatkozó nem megfelelőség megállapítására. A korábbi években végzett vizsgálatok eredményéhez viszonyítva a fenti adatok bár komoly javulást mutatnak, a tavalyi év vizsgálati eredményeihez képest nem tapasztalható változás. 2010-ben az ellenőrzött eszközök 20%-a nem felelt meg az üzemeltetés jogszabályi előírásainak, az idén ez az arány 21% volt. Figyelembe kell venni ugyanakkor azt a körülményt is, hogy 2010-ben az ellenőrzés elsősorban a strandokon, aqua parkokban telepített vízi csúszdákra irányult, jelen vizsgálat pedig valamennyi mutatványos berendezésre kiterjedt, beleértve a kalandparkokban felállított eszközöket is.

53

A mutatványos berendezések csak érvényes megfelelőségi tanúsítvánnyal üzemeltethetők. A 721 ellenőrzött berendezés közül 60 (8%) esetében nem tudta az üzemeltető bemutatni a tanúsítványt. A 661 érvényes tanúsítvánnyal rendelkező eszköz közül 14 (2%) esetben a tanúsítványt nem a kezelő helyiségben, illetve kezelő helyiség hiányában nem az üzemelés helyszínén tartották. Nem tüntették fel 68 (9%) esetben a gyártó nevét és címét, 68 (9%) esetben az azonosító adatot (típus- vagy modellszám), 73 (10%) berendezésen a gyártási sorozatszámot és a gyártási időt, 65 (9%) eszközön a tanúsítványt kiadó nevét és a tanúsítvány számát, 50 (7%) esetben pedig a berendezés terhelhetőségét. A tanúsítványok ezen adatok hiányában is kiadásra kerültek. Az ellenőrzés megállapításai szerint 64 (9%) berendezésnek nem volt üzemeltetési naplója. A bemutatott 654 üzemeltetési naplóból 34 (5%) nem volt megfelelően vezetve, illetve 4 (1%) nem a kezelő helyiségben (vagy az üzemelés helyszínén) állt rendelkezésre. Az ellenőrzött 721 mutatványos eszközből 285 tartozott a II., 58 az I. veszélyességi osztályba, tehát ezeket csak kioktatott személy kezelhette. 21 (6%) személy nem tudott igazolást bemutatni a felügyelőknek arról, hogy az előírt oktatásban részesült. A vizsgált 721 berendezésből 31 (4%) eszközt nem mutattak be időszakos műszaki vizsgálatra. A feltárt hiányosságok, az eszközök veszélyessége, és a túlnyomóan gyermek korcsoport alkotta felhasználói kör indokolja, hogy a mutatványos berendezések előírásszerű üzemeltetését továbbra is folyamatosan, évente ismétlődően ellenőrizze a hatóság. Csecsem ő- és kisgyermek ruházati termékek piacfelügyeleti e llenőrzése Az év során elrendelt rendkívüli témavizsgálat során a felügyelőségek munkatársai összesen 193 féle veszélyes csecsemő és kisgyermek ruházati termék esetében állapították meg, hogy azok a nem megfelelően alkalmazott húzózsinórok, illetve húzózsinór végződések miatt nem felelnek meg a termékbiztonsági követelményeknek, amelyekkel kapcsolatosan december 31-ig 76 db riasztást továbbítottunk a RAPEX rendszerbe. Az elvégzett kockázatértékelések alapján valamennyi termékről megállapításra került, hogy a szabványban nem megengedett módon alkalmazott funkcionális és díszítő zsinórok alkalmazása miatt fojtási és balesetveszélyt jelenthetnek a gyermekek számára. Figyelembe véve, hogy ezen termékek súlyosan veszélyeztethetik a csecsemők és kisgyermekek egészségét, a termékek további forgalmazását a felügyelőségek az ellenőrzést követően az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő időtartamra, minden esetben fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó végzésben azonnali hatállyal megtiltották. A gyermekek biztonsága elsődleges, így joggal várható el, hogy a számukra készült termékek megbízhatóak, biztonságosak legyenek. Ahhoz, hogy ezen korosztály részére valamilyen szempontból veszélyes, nem biztonságos ruházati termékek forgalmazása megszüntetésre, de legalábbis visszaszorításra kerüljön, a hatóság folyamatos kontrollja mellett a fogyasztói tudatosság növelésére is szükség van. Az NFH a jövőben is kiemelt feladatának tekinti a legkiszolgáltatottabb korosztályt érintő termékek biztonságosságának elősegítését, ezért a következő években továbbra is szükségesek a rendszeres, átfogó, hatékony ellenőrzések, termékbiztonsági vizsgálatok és a veszélyes termékek forgalomból való kiszűrése.

54

Felfújható vízi játékok laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése A vizsgálat célja a felfújható vízi játékok biztonságosságának és forgalmazásuk jogszerűségének ellenőrzése, jogsértés megállapítása esetén a jogkövető magatartás kikényszerítése érdekében a szükséges intézkedések megtétele, valamint a veszélyes játékok forgalomból történő kivonása, súlyos kockázat esetén az eladottak vásárlóktól történő visszahívásának elrendelése volt. Összesen 476 féle, 2646 db felfújható vízi játékot ellenőriztek a felügyelőségek. A játékok 26%-ának (694 db) jelölései kerültek kifogásolás alá. Legnagyobb számban (23 %) a figyelmeztető feliratok hiányát, vagy nem megfelelőségét kifogásolták a felügyelőségek. Az azonosító jelölés és a gyártó adatainak hiányával kapcsolatban 3-3 %-ban, a

megfelelőségi jelölés vonatkozásában 4 %-ban tártak fel jogsértést. Az ellenőrzés során 10 féle, biztonságossági szempontból gyanúsnak vélt vízi játékból történt mintavétel. A vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a 10 termékminta közül egy minta sem felelt meg az alapvető forgalmazási követelményeknek, ezek közül 4 db felfújható vízi játék esetén megállapításra került, hogy azok súlyos veszélyt jelentenek a gyermekek számára. A veszélyes játékok vonatkozásában a forgalomból történő kivonás és a visszahívás egyaránt elrendelésre került. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a termékkör forgalmazói gyakran nincsenek tisztában a jogszerű forgalmazás feltételeivel, valamint a gyártók is sok esetben a biztonságossági követelményeknek nem megfelelő terméket helyeznek a piacra, így a termékkör jövőbeni ismételt vizsgálatát indokoltnak tartjuk. Villamossági termékek soron kívüli mintavételezése A témavizsgálat célja az volt, hogy minél több, a kereskedelmi forgalomban árusított, biztonsági szempontból nem megfelelőnek vélt villamossági termékből történjen mintavétel, a veszélyesnek minősített termékekkel kapcsolatosan szükséges intézkedések meghozatalára sor kerüljön, a RAPEX riasztások számának növelése mellett. A témavizsgálat lehetőséget biztosított arra is, hogy az EVP-ben szereplő, a konkrét termékkörök ellenőrzésére irányuló vizsgálatokba be nem sorolható villamossági termékek is köthetőek legyenek egy konkrét témavizsgálathoz és lehetőség legyen azok mintavételezésére, valamint laboratóriumi vizsgálatainak lefolytatására. Az ellenőrzések során 36 féle termékből történt mintavétel (lámpatest: 19 db, háztartási készülék: 11 db, átalakító adapter: 3 db, fázisceruza: 2 db, digitális multiméter: 1 db). A laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján a beszámoló készítésének időpontjáig 23 terméknél került megállapításra valamilyen biztonsági hiányosság. Az elvégzett kockázat-értékelések szerint 20 termék az áramütés- és/vagy égési sérülés-veszély szempontjából súlyos kockázatot, 1 termék nagy kockázatot, 2 termék közepes kockázatot jelent valamennyi felhasználó számára. 9 termék a vizsgált jellemzők tekintetében megfelelt az előírásoknak, míg 4 termék vizsgálata folyamatban van. Tekintettel a nagy arányú (64%) nem megfelelőségre a villamossági termékek átfogó ellenőrzése a jövőben is indokolt.

55

2.5 Információcsere a veszélyes termékek kisz űrése érdekében RAPEX rendszer m űködtetése A termékbiztonság területén az NFH kiemelt tevékenységei körében továbbra is ellátja az Európai Unió tagországaiban működő, a veszélyes, nem élelmiszer jellegű fogyasztási cikkekről adatokat továbbító (RAPEX) gyorsriasztási rendszerben a nemzeti kapcsolattartó feladatát. Ennek keretében gondoskodik a beérkezett információk fogadásáról és folyamatos továbbításáról annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok megtegyék a szükséges intézkedéseket. Az értesítési hálózatba az NFH mellett más, piacfelügyeleti hatáskörrel rendelkező társhatóság bevonására is sor kerül. 2011. évben a RAPEX rendszerben összesen 1474 súlyosan veszélyes fogyasztási termékre vonatkozó riasztást regisztráltak, ez a tavalyi 1804 darabhoz képest 18,3 %-os visszaesést jelent. A riasztások számának egész Európában bekövetkező csökkenése gazdasági okokra, valamint a kockázatértékelési módszer változására vezethető vissza. Magyarország 2011. december 31-ig 172 riasztást küldött a rendszerbe, amelyből az Európai Bizottság – a beszámoló készítésének időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján –154-et hagyott jóvá súlyosan veszélyes termékként. Ezen túlmenően 57 olyan termékről érkezett riasztás, amely nem súlyosan veszélyes terméket érintett. Magyarország 9 nem súlyos veszélyt jelentő termékről küldött értesítést. Azokban az esetekben, amikor a hatóságok súlyos veszélyt állapítottak meg, de nem állt elegendő termékazonosító adat rendelkezésre, a tagországok csak információs céllal kaptak riasztást. Ezek száma 2011-ben összesen 194 darab volt. Magyarországot ebből 5 termék érintette.

A RAPEX riasztások mellett az ágazati irányelvek végzáradéka szerint az NFH külön eljárás keretében 39 esetben a kisfeszültségű irányelv, 22 esetben a játék irányelv hatálya alá tartozó termékről küldött értesítést az Európai Bizottság felé.

Magyarországon az illetékes piacfelügyeleti hatóságok összesen 110 esetben találtak olyan veszélyes terméket, amelyről a tagállamok előzőleg a RAPEX rendszerbe riasztást küldtek. Ebből 18 az NFH hatáskörébe tartozott. Erről az Európai Bizottság minden esetben pozitív reakció formájában kapott értesítést. A magyar kezdeményezésű, súlyosnak minősülő riasztások (154 db) csaknem 50 %-át ruházati termékek, 29%-át villamossági termék, 21%-át játékok és gyermekeknek szánt termékek tették ki.

56

KIMENŐ SÚLYOS RIASZTÁSOK MEGOSZLÁSA

ruházat; 49%

lámpatestek; 19%

játék; 13%

villamossági; 10%

gyermekápolási és felszerelési cikkek;

8% öngyújtók; 1%

ruházat lámpatestek játék villamossági gyermekápolási és felszerelési cikkek öngyújtók

A beérkező riasztások megoszlása tekintetében a ruházati termékek aránya szintén jelentős, a játékok részesedésével megegyező mértékű (27 %). A villamossági cikkek és a gépjárművek kisebb részarányban szerepeltek a korábbi évekhez képest. A veszélyforrásokat elemezve megállapítható, hogy a korábbi évekhez hasonlóan növekvő tendenciát mutat a különféle kémiai veszélyt jelentő anyagok tiltott, illetve az engedélyezettnél nagyobb mértékben mért előfordulása. Jellemzően a gyermekjátékok, kozmetikumok és újabban a ruházati termékek a kifogásolt termékcsoportok. Az is elmondható, hogy sok terméktípusnál a veszélyforrások egyre inkább halmozottan fordulnak elő. Információcsere az NFH és a felügyel őségek között – a KPIR (Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer) m űködtetése Az év során a felügyelőségek felé 1531 RAPEX rendszerből érkező riasztást továbbított az NFH. További 228, NFH kezdeményezésű riasztás került kiküldésre a KPIR rendszeren keresztül. Az NFH által indított 228 riasztás közül 58 db műszaki, 170 db pedig könnyűipari termékre vonatkozott.

57

Elküldött riasztások megoszlása

90%

10%

nemzetközi hazai

Hazai riasztások megoszlása

25%

75%

Műszaki Könnyűipari

Információcsere az NFH és a társhatóságok között A KPIR Társhatósági Modulja az NFH és az egyes társhatóságok, tanúsító intézetek közötti gyors információcserét biztosítja. A modulon belül tölthetők le azok a RAPEX formanyomtatványok, amelyek felhasználásával kell a veszélyes terméket bejelenteni a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság RAPEX kapcsolattartóján keresztül a RAPEX bizottság felé.

2011-ben a Társhatósági Modulon keresztül 2 db veszélyes termék került bejelentésre. A társhatóságok felé összesen 584 riasztás továbbítása történt meg, ebből 378 db párhuzamos hatáskört érintett, így azt tájékoztatásképpen küldte az NFH tovább az érintett hatóságoknak. Az NFH által kiadott letiltó közlemények a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának megküldésre kerültek, amelyekről a veszélyes termékkel kapcsolatos információkat a kamara feltette saját honlapjára. A közlekedésfelügyeleti hatóságnak 184 db riasztást továbbított az NFH. A hatóság a tisztifőorvosi hivatalnak 12 db riasztást küldött meg, illetve tájékoztatásként 376 db tájékoztatást továbbított annak érdekében, hogy az ellenőrzéseik során kiemelt figyelmet fordítsanak az abban szereplő termékekre. További 3 társhatóság részére 13 riasztás és 1 tájékoztatás került megküldésre. A riasztásokra válaszul 2011. évben 103 db pozitív reakció érkezett a társhatóságoktól az NFH felé.

58

3. HATÓSÁGI ÉS JOGI TEVÉKENYSÉG 3.1 Közigazgatási hatósági ügyek Az NFH-hoz, mint másodfokú szervhez a 2011. év során 3.533 ügyirat érkezett, ebből a fellebbezések száma 1.058 volt. Az év végéig meghozott 975 fellebbezést elbíráló döntésből 641 helybenhagyó született, így az elsőfokú döntések jogszerűsége 65,74%-ban volt megállapítható. A helybenhagyó döntéseken kívül 96 megváltoztató, 81 megsemmisítő, továbbá 157 megsemmisítést és új eljárást elrendelő másodfokú, fellebbezést elbíráló döntés született. A döntések jelentős része (330) fogyasztóvédelmi bírságot kiszabó elsőfokú döntés ellen benyújtott fellebbezés folytán került meghozatalra. Kötelezést tartalmazó elsőfokú döntés elleni fellebbezés következtében 50, bírságot és kötelezést is tartalmazó elsőfokú döntés elleni fellebbezés következtében 367 másodfokú döntés született. Jogsértés hiányát megállapító elsőfokú döntést megtámadó fellebbezések alapján indult eljárásban 135 másodfokú döntés került kiadmányozásra. Kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzést elbíráló másodfokú döntés 58 esetben született, eljárást megszüntető elsőfokú végzést elbíráló másodfokú döntés pedig 15 volt a 2011-es év során. Eljárási bírság kapcsán 20 alkalommal került sor másodfokú döntés meghozatalára. A fellebbezéseket elbíráló döntéseken kívül 1.292 egyéb hatósági döntés (felügyeleti jogkörben hozott döntések, eljárási bírság kiszabása, eljárási költség megállapítása, igazolási kérelem elbírálása, technikai jellegű döntések, másodfokon meghozott, eljárást felfüggesztő végzés, alakszerű döntés meghozatalára utasítás, kijelölő végzés, áttétel) került kiadmányozásra. Felügyeleti jogkör keretében 39 esetben vált szükségessé intézkedés megtétele. Az elsőfokú hatóságot 15 esetben utasította az NFH az eljárást lezáró döntés meghozatalára. Az előző évekhez hasonlóan továbbra is kimagasló a közvetlenül a hatósághoz érkezett kérelmek és közérdekű bejelentések száma. A hivatkozott fogyasztói beadványok esetében áttételre került sor a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervekhez. 3.2 Bírósági eljárások, perképviselet A 2011. évben 214 közigazgatási per indult, mely az elmúlt évek tapasztalataihoz viszonyítva folyamatos csökkenést mutat. A folyamatban lévő perek száma 289. A 2011. évben 127 közigazgatási perből 66 végződött az NFH pernyertességével (52 %). A Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelemmel fordult az NFH 25 esetben, a felperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelemmel szemben ellenkérelmet nyújtott be a hatóság 21 esetben. A Legfelsőbb Bíróság hét döntést hozott, két ügy a fogyasztóvédelmi hatóság pernyertességével zárult, öt esetben pedig az elsőfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezésére és új eljárásra kötelezésre került sor.

59

4. NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYÜTTM ŰKÖDÉS 4.1 Európai Uniós és nemzetközi kapcsolatok Kapcsolattartás az Európai Bizottsággal – Elnökségi félév Az NFH 2011-ben aktívan közreműködött az Európai Uniós kötelezettségek teljesítésében, az EU fogyasztóvédelmi kérdésekkel is foglalkozó intézményeivel, szervezeti egységeivel intenzív munkakapcsolatot tartott fenn. A napi szintű hivatali ügymenetet elsődlegesen az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságán (DG SANCO) keresztül bonyolította le. A Bizottság részéről sűrűn, sok esetben akár heti több alkalommal is érkeztek az NFH-hoz megkeresések, megválaszolandó kérdőívek, felmérések, felkérések tagállami szakmai álláspont ismertetésére. Terjedelmes kérdőív megválaszolásában vett részt a hatóság a jogsértés megszüntetésére szolgáló eljárásokról, melyben a jelenleg alkalmazandó 2009/22/EK irányelv alkalmazásának tagállami tapasztalatai felől érdeklődött a Bizottság, és mely más hazai hatóságok álláspontjának koordinálását, összefogását igényelte. Szintén kérdőíves formában jutott el az NFH-hoz a CPC rendszerben kezelt adatokkal, illetve egy kívánatos adatkezelési modellel kapcsolatos megkeresés, melynek érdemi megválaszolásában az Adatvédelmi Biztos Hivatala is közreműködött. Az NFH gondoskodott a DG SANCO honlapján elérhető Country Profile angol nyelvű frissítéséről. Megemlítendő továbbá a fogyasztók oktatását, tájékoztatását segítő bizottsági kezdeményezések értékeléséről szóló felmérés, valamint a légiutas jogokkal kapcsolatos felmérés, melyre szintén részletekbe menő választ adott az NFH. ICPEN Az NFH alapító tagként 1991 óta vesz részt a Nemzetközi Fogyasztóvédelmi Végrehajtó Hálózat (ICPEN) munkájában. A kijelölt hálózati koordinátor közreműködik a hálózaton keresztül érkező megkeresések megválaszolásában és a különböző munkacsoportok munkájának figyelemmel kísérésében. Az ICPEN elnökségét évente rotálódó alapon a tagországok látják el, minden évben az aktuális elnöklő ország hatóságainak feladata minimum egy konferencia lebonyolítása. 2010/11-ben (az ICPEN elnökség átadására minden év júliusában kerül sor, vagyis nem naptári évhez igazodik) Hollandia látta el a hálózat elnökségét, ennek megfelelően Hágában került sor – az elnökség alatt már második alkalommal – konferencia megtartására 2011 áprilisában. Az ülés első napjának központi témáját az átlagfogyasztóval, illetve az on-line fizetési módszerekkel kapcsolatos kérdések képezték. A továbbiakban a szervezeti, működési kérdések megvitatására és az új tagok bemutatkozására került sor. Az elnökséget 2011 júliusában adta át Hollandia Costa Ricának. Mint alapító, több alkalommal szóba került már Magyarország esetleges elnöksége, azonban tárgyi és anyagi források hiányában ez eddig meghiúsult. Több tagállam informálisan jelezte, hogy a következő években örömmel látná Magyarországot a szervezet élén, ennek megfelelően a Gazdasági Versenyhivatallal közösen megkezdődött az elnökség ellátásával összefüggő kiadások és feladatok becslése. Az erről szóló egyeztetések tavasszal megkezdődtek, a társhatósággal pedig közös munkacsoport alakult az elnökség esetleges megszervezésével kapcsolatos feladatok és költségek megosztása érdekében. Július elején döntés született, hogy mindkét hatóság támogatja a 2013/14-es elnökség elvállalását, a feladatok és kiadások arányos megosztását. Az NFH az elnökség ellátására vonatkozó – versenyhatósággal közös – hivatalos felajánlását 2011 novemberében küldte meg az aktuális elnök Costa-Rica és a Titkárság felé. A 2013/14-es elnökség tekintetében hivatalos döntést a soron következő 2012/13-as ciklust elnöklő belga fél által rendezett elnökségi rendezvényen fognak hozni. Magyarország mellett csak a szervezethez frissen csatlakozott

60

Panama adott be jelentkezést a fenti időszakra, így jó esélyekkel várható az NFH szempontjából pozitív döntés. CPC Committee és Workshop Az NFH jelentős feladatot lát el a 2006/2004/EK rendelettel létrehozott fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködési hálózatban (CPC). A rendszerbe érkező információ, illetve végrehajtás iránti kérések teljesítése, összekötő hivatali (SLO) feladatok ellátása mellett a CPC-vel kapcsolatos adminisztratív feladatok koordinálása, az eseti jelleggel külföldi társhatóságoktól érkező megkeresések megválaszolása is a hatóság feladatát képezi. 2011-ben megszaporodtak a rendszer e-mail levelezőlistáján keresztül közzétett szakmai kérések, melyek elsősorban a tagállamok szabályozási modelljeire, egy adott terület jogszabályi környezetére, illetve hatósági joggyakorlatra irányultak. A CPC hálózat a tagállami hatóságok együttműködésén alapul, ezért a hálózat működésével, továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdések megvitatására a vonatkozó Rendelet egy állandó bizottság felállítását írta elő. A CPC Bizottság negyedévente tartja üléseit Brüsszelben, melyeken az NFH részvétele különösen indokolt. A 2011-es ülések februárban, júniusban és decemberben kerültek megrendezésre. A februári ülésen az alábbi kérdések kerültek napirendre: kétévenkénti tagállami beszámolók a hálózat működéséről, 2011. évi közös tevékenységek, projektek, Fogyasztói Piacok Eredménytáblája 5. kiadásával kapcsolatos információk, alternatív vitarendezési rendszerekről szóló konzultáció, ECC és CPC együttműködés lehetősége, workshopok, szakértői csoportok által végzett munkáról és sweepekről szóló tájékoztatás. Az ülésen többek között megjelent és beszédet mondott az Európai Bizottság egészségügyért és fogyasztóvédelemért felelős biztosa is. A júniusi ülésen az alábbi témakörök kerültek megvitatásra: a CPC rendszer adatvédelmi kérdései, kérdőív a jogsértés megszüntetését célzó eljárásokról, prezentáció az európai szerződési jog aktuális fejleményeiről, a UCP Adatbázis bemutatása, konzultáció az elektronikus kereskedelem tárgyában készült – hamarosan publikálásra kerülő – tanulmány megállapításairól. Továbbá megvitatásra kerültek a rendszer működésével összefüggő kérdések, a közös pályázatok és sweepek helyzete, a CPC rendelet módosításával kapcsolatos forgatókönyv. Ugyancsak a júniusi ülés alkalmával a CPC keretén belül került megrendezésre a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv (UCPD) alkalmazásával kapcsolatos workshop, melyen a nemzeti szakértők néhány vitaindító prezentációt követően kis csoportokban, témafelelősök (rapportőrök) koordinálása mellett, hat témakörben folytattak kerekasztal beszélgetést. A szakmai vita célja az irányelv vitás rendelkezései alkalmazási gyakorlatának megismerése és közös álláspont kialakítása volt. A nap végén a rapportőrök ismertették tapasztalataikat és javaslataikat a kritikus rendelkezések helyes értelmezésére, további Bizottsági iránymutatás szükségességére. A 2011 decemberi ülésen került megvitatásra a CPC hálózat 2012-es akcióterve (EAP – Enforcement Action Plan), ennek keretében a 2012-ben megrendezésre kerülő lehetséges workshop témák, illetve a 2012-es sweep területek. Szó volt a közös tevékenységek (joint actions) állásáról, így különösen az ECC-CPC együttműködésről, a CPC rendszer ismertségének növeléséről, a légiközlekedési munkacsoport tevékenységéről és végül, de nem utolsó sorban a folyamatban lévő, illetve 2012-ben tervezett közös projektekről, köztük az NFH részvételével is zajló, az angol OFT által koordinált FUABA projekttel. Mindezek mellett megvitatásra került az alternatív vitarendezésről szóló irányelvtervezet és on-line

61

vitarendezésről szóló rendelettervezet, szó volt a CPC rendszer működésének értékeléséről és informatikai rendszerfejlesztésekről. Single Market Forum – Krakkó Az Európai Unió Tanácsának elnökségét adó Lengyelország, valamint az Európai Parlament és az Európai Bizottság szervezésében került megrendezésre az Egységes Piaci Fórum (Single Market Forum) 2011 októberében Krakkóban. A Fórum, melyen az NFH is képviseltette magát lehetőséget teremtett arra, hogy az egységes piac fennállásának közelgő 20 éves évfordulója kapcsán az európai vállalkozások, a szociális partnerek, a nem kormányzati szervek, nemzeti parlamentek, az egyes európai intézmények, a nemzeti hatóságok, illetve a helyi és regionális kormányzati szervek ismertessék tapasztalataikat a belső piac működéséről. A konferencia hivatalos megnyitóját a lengyel elnökség képviseletében Lengyelország miniszterelnök-helyettese, gazdasági minisztere tartotta. A plenáris szakaszban az Európai Parlament elnöke tartott előadást, kiemelve, hogy az Egységes Piac képes új munkahelyeket teremteni és növekedési pályára állítani az európai gazdaságot. Az Európai Bizottság részéről a belső piacért és szolgáltatásokért felelős biztos szólalt fel. A belső piac működését befolyásoló gyakorlati problémákat workshopokon vitatták meg a résztvevők, melyek többek között az elektronikus kereskedelem, az on-line vitarendezés, az alternatív vitarendezési mechanizmusok, az egyablakos ügyintézés, az uniós közbeszerzési eljárások témakörét ölelték fel. A konferencia zárásaként összegezték a workshopok tapasztalatait, amelyek a rendezvényen elfogadott Krakkói Nyilatkozat szövegébe is beépítésre kerültek. Az NFH számára hasznosnak bizonyultak továbbá az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi bizottsága elnökének, illetve az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökének részvételével folytatott kerekasztal beszélgetések és a konferencia zárásaként mondott értekező beszéd az egészségügyért és fogyasztóvédelemért felelős biztos részéről. Fogyasztóvédelmi Együttm űködési Hálózat (CPCS) A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködési hálózat (CPC) keretén belül az NFH tölti be a nemzeti összekötő hivatali (SLO) és kijelölt hatósági (CA) pozíciót. A hálózaton belül határon átnyúló információ és végrehajtás iránti kérelmek teljesítésére kerül sor, továbbá saját kezdeményezésű riasztások közzététele zajlik a rendszerben. Az elmúlt évben a korábbi évek hasonló időszakával összevetve több új ügy jelent meg a rendszerben. 2011 márciusában került sor a CPC adatbázis frissítésére, ekkor új összekötő és kontaktpont került bejelentésre a rendszerbe. Cél az ügyintézés menetének felgyorsítása, aktívabb jelenlét biztosítása a hálózatban. Az év végéig a folyamatban lévő ügyek jelentős részét sikerült eredményesen lezárni, illetve ennek hiányában az NFH folyamatosan tájékoztatja a megkereső hatóságot a várható intézkedésekről. Az ügyek állásáról az Európai Bizottság a 2011-es open case review alkalmával kapott tájékoztatást és ekkor került sor a felhasználói lista újabb frissítésére is. A rendszerbe felvitt ügyek számát tekintve Magyarország az élbolyhoz tartozik, cél, hogy a jövőben növekedjen a megkeresett hatóságok együttműködési készsége és csökkenjen az ügyek elintézési ideje. EU-s piacfelügyeleti feladatkör – RAPEX rendszer A hatóság kijelölt nemzetközi munkatársa látja el a RAPEX rendszer (Rapid Alert System for Non-Food Dangerous Products) működtetésével és a nemzeti kapcsolattartói minőséggel

62

összefüggő feladatokat. Az Európai Bizottság év közben új kockázati besorolások és termékkategóriák alkalmazását tette lehetővé a rendszerben. A táblázatok lényegesen több kategóriát tartalmaznak a korábban alkalmazottaknál, bevezetésükre június 27-én került sor a hálózatban. Hamarosan várható további besorolások bevezetése is, ez esetben szükség van a megfelelő hatóságok bevonására is. 2011 októberében került sor a RAPEX kapcsolattartó pontok éves találkozójára Brüsszelben (RAPEX Contact Point Meeting), melyen az NFH-t a kijelölt RAPEX kapcsolattartó képviselte. Az ülésen szó volt az éves RAPEX statisztikákról, a termékek nyomon követhetőségének megkönnyítéséről, a GRAS RAPEX IT fejlesztésekről, SANCO-REIS hozzáférés frissítéséről, ellentmondásos kockázatértékelések megvitatásáról. EKTB Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való kormányzati részvétel összehangolásáról és az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságról (a továbbiakban: EKTB) szóló 1169/2010. (VIII. 18.) Korm. határozat értelmében a hatóság szakértőket jelölt ki, nevezetesen a 13. EKTB Fogyasztóvédelem Szakértői Csoportba. Az NFH által kijelölt két szakértő működik közre a Szakértői Csoport vezetője által közvetített szakmai kérdések megválaszolásában, angol és magyar nyelven. AdCo-CPD együttm űködési munkacsoportülés A piacfelügyeleti szervezetek adminisztratív együttműködése során került sor a munkacsoport 9. ülésére, melyen az NFH képviselői is részt vettek (Építési termékek irányelv) 2011 júliusában további 15 EU tagállam képviselőjének részvétele mellett Brüsszelben. WIPO regionális szimpózium A WIPO (Szellemi Tulajdon Világszervezete), a Szerb Szabadalmi Hivatallal és az USA Szabadalmi és Védjegy Hivatalával (USPTO) együttműködésben szervezett szimpóziumon mintegy 30 ország (köztük a 2004-ben csatlakozott EU tagállamok, közép-kelet-európai országok) jogérvényesítéssel foglalkozó szervezeteinek képviselői vettek részt, így elsősorban a vámhatóságok, rendőrségek, piacfelügyeleti hatóságok és egyes szellemi tulajdonvédelmi hivatalok képviseltették magukat. A WIPO által finanszírozott ülésen a hatóság képviselője is részt vett. A 2011 szeptemberében megtartott szimpózium célja a részt vevő országok jogérvényesítési rendszereinek ismertetése, segítségnyújtás az országok szellemi tulajdon védelmi stratégiájának jogérvényesítési szempontjaihoz, valamint best practices kölcsönös ismertetése. E célok érdekében valamennyi részt vevő országnak előzetesen egy országjelentést kellett megküldeni a szervezők részére országuk jogérvényesítési rendszeréről, az illetékes hatóságok bemutatásáról, a jogérvényesítési rendszer problémáiról és a hatóságok közötti együttműködési formákról. A rendezvényen prezentáció formájában került sor a jelentés bemutatására. A rendezvény kulcsgondolata: a hatékony vámvédelem mellett elengedhetetlenül fontos a piacfelügyelet szerepe is a jogérvényesítésben, ezért a piacfelügyeleti hatóságokat be kell vonni a szellemi tulajdonjogok védelmébe és ehhez megfelelő eszközöket szükséges biztosítani számukra, valamint lehetővé kell tenni a jogtulajdonosokkal való stratégiai együttműködést. PROSAFE GPSD Training PROSAFE EMARS II. projekt keretén belül 2011 októberében Hollandiában általános termékbiztonsági (GPSD) workshop került megrendezésre. A projekten belül már korábban

63

is sor került a szakemberek továbbképzését célzó (ún. train the trainer) workshopokra, most azonban a szervezők ki kívánták terjeszteni a résztvevői kört az EMARS II. projekt finanszírozásában részt nem vevő, illetve egyéb EU-s piacfelügyeleti hatóságokra. A rendezvény célja a szakemberek általános termékbiztonsági irányelvvel kapcsolatos ismereteinek bővítése, a frissen kidolgozott e-learning modul megismertetése volt. A workshop a hollandiai Zwijndrecht városában került megrendezésre 2011 októberében. A rendezvény során lehetőség volt megismerkedni a Holland Élelmiszer- és Termékbiztonsági Hatóság akkreditált laboratóriumával is. Tekintettel arra, hogy a PROSAFE éves ülése 2011 novemberében Budapesten, az NFH házigazdai minősége mellett került megtartásra, rendkívül fontos volt a PROSAFE szervezésben megvalósuló rendezvényeken való személyes jelenlét és aktív közreműködés. 4.2 Határon átnyúló kapcsolatok ápolása Hivatalos látogatás a Lengyel Verseny- és Fogyasztó védelmi Hivatalnál A hatóság képviselői 2011 áprilisában hivatalos látogatást tettek a Lengyel Verseny- és Fogyasztóvédelmi Hivatalnál (UOKIK), melynek célja a két hatóság közötti kapcsolatok elmélyítése, legjobb gyakorlatok bemutatása, piacfelügyeleti témában tapasztalatok cseréje, a jövőbeni együttműködés kibővítési lehetőségeinek vizsgálata volt. A látogatás annak a 2010-ben megkezdett kezdeményezésnek a folytatása volt, melynek keretében az NFH felvette a kapcsolatot azon határos országokkal, melyekkel korábban nem volt hivatalos kapcsolata, illetve a meglévő nemzetközi megállapodásokat megújítja. A megállapodások megkötését, megújítását megelőzték a személyes találkozók, ahol a hatóságok vezetőinek lehetősége nyílt a hatóságok működésének, munkájának bemutatására, jövőbeli terveik ismertetésére, az együttműködés lehetséges területeinek feltérképezésére, elmélyítésére. A lengyel féllel folytatott találkozó során sor került a hatóságok szervezetének, feladat- és hatáskörének, működésének bemutatására, a közeljövő célkitűzéseinek ismertetésére, így különösen a V4 megállapodás tervezett megújítására, az együttműködés kibővítésének lehetőségre. Ilyen lehet például tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok cseréje az alábbi területeken: e-kereskedelem, számlaérthetőség, UCP feketelista értelmezése, piacfelügyeleti kockázatértékelési adatbázis, sérülési forgatókönyv, nyomon követési mechanizmus, élelmiszernek látszó tárgyak jogalkalmazói megítélése. A lengyel fél a V4 megállapodás kapcsán a közös akciók, a jogértelmezési és jogalkalmazási együttműködés nevesítését mindenképp fontosnak tartotta, és egy általános, keretjellegű megállapodást javasolt, melynek előnye, hogy nagyobb mozgásteret biztosít a felek tevékenységének. A találkozó befejezéseként az NFH a PROSAFE budapesti közgyűlésén való részvételre hívta meg a lengyel felet. V4 Memorandum megújítása A hatóság a határmenti kapcsolatok rendszerén belül is kiemelten fontosnak tartja a cseh, szlovák, lengyel és magyar hatóságokat tömörítő Visegrádi csoport országai elnevezésű (ún. V4) platformot. A négy ország hatóságai között 2007-ben került sor egy Memorandum aláírására, amely keretjelleggel szabályozta volna a hatóságok közötti együttműködés rendszerét. Sajnálatos módon az elképzelések megvalósítására a gyakorlatban már nem került sor, holott e négy földrajzilag, történelmileg egymással rokon, társadalmi, politikai berendezkedésében hasonló állam közötti együttműködés komoly hagyományokkal rendelkezik, ezért mindenképpen szükséges annak felélesztése és új alapokra való helyezése a fogyasztóvédelem és a piacfelügyelet terén is. Az NFH a 2010-2011 során lefolytatott személyes találkozók és hivatalos levelezések során felmérte az érintettek fogadókészségét és a pozitív visszajelzésekre való tekintettel magára

64

vállalta a Memorandum kidolgozásának – és ezen keresztül az egész együttműködés felülvizsgálatának – feladatát. A hatóság által előkészített és a feleknek megküldött tervezet koncepciója és szerkezete illeszkedik a korábban 2010 során megkötött megállapodások rendszerébe, fő célja a fogyasztóvédelem és piacfelügyelet területén a felek közti együttműködés megerősítése, annak érdekében, hogy a piacokon csak biztonságos termékek legyenek megtalálhatóak, és hogy a lehető legmagasabb szintű védelemben részesüljenek a fogyasztók vagyoni érdekei. A tervezet értelmében a felek lehetővé teszik a kölcsönös tapasztalatcserét, a legjobb gyakorlatok, vizsgálati módszerek bemutatását. Kölcsönösen tájékoztatják egymást a fontosabb megalkotásra került jogszabályaikról, a problémás területekről, a jelentősebb rendezvényekről, a határon átnyúló ügyekben pedig együttműködnek. Az egyeztetések jelenleg is folynak, amennyiben a megállapodás szövegében sikerül megegyezésre jutni, a közösen elfogadott Memorandum ünnepélyes aláírására 2012-ben kerülhet sor. Laborhasználati lehet őség külföldi társhatóságok számára A hatóság 2011 májusában kilenc, határmenti és közép-kelet-európai ország társhatóságának küldött angol nyelvű levelet, melyben az NFH Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma térítés ellenében történő igénybe vételének lehetőségét ajánlja fel. A megkeresésre érkezett válaszok alapján jelentős érdeklődés mutatkozott a kezdeményezés iránt (pl.: osztrák és szlovén hatóságoktól). A laboratóriumi vizsgálatok széles körű, kiemelt on-line közzététele érdekében elkészült az NFH Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumában és Mechanikai és Villamos Laboratóriumában végezhető vizsgálatoknak – az NFH honlapján csak magyarul megtalálható – listája angol nyelven is. EU Fogyasztóvédelmi Nap Szabadkán Nagy érdeklődés mellett került megrendezésre a Szabadkai Nemzetközi és Regionális Gazdasági Vásár 2011 augusztusában. Az eseményen az NFH és a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara „EU Fogyasztóvédelmi Nap” címmel közös pavilonban szervezett tájékoztató rendezvényt a magyar és a szerb fogyasztók részére az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokról. A rendezvény apropóját Szerbia EU-csatlakozásra való felkészülése is jelentette. Tekintettel a fogyasztóvédelemért felelős szerb minisztérium és az NFH között hatályban lévő együttműködési megállapodásra, a rendezvényen megjelentek a Szerb Köztársaság Mezőgazdasági, Vízügyi, Erdészeti és Kereskedelmi Minisztériumának munkatársai is. A helyszínen a Csongrád Megyei Kormányhivatal főigazgatója is jelen volt, a hazai fogyasztóvédelmet az NFH, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének felügyelőség-vezetője és munkatársai, továbbá a Baranya Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének munkatársa képviselték. Horvát - magyar fogyasztóvédelmi találkozó Zágrábba n 2011 novemberében az NFH főigazgatója, valamint a Baranya Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőség képviselői bemutatkozó látogatást tettek a Horvát Állami Felügyelőség frissen kinevezett főfelügyelőjénél. A találkozó célja a 2010 novemberében, Kozármislenyben aláírt együttműködési megállapodás elmélyítése, továbbá a 2012-es év céljainak megvitatása volt. A megbeszélésen kiemelt fontosságú volt a dokumentum aláírása és a további szoros együttműködés szükségessége. Mindkét fél hangsúlyozta az információ - és

65

tapasztalatcsere szerepét, a közös pályázatokban való részvétel, valamint a határ menti megyei felügyelőségek együttműködési lehetőségét is. Kétoldalú fogyasztóvédelmi csúcstalálkozó Romániába n Magas szintű kétoldalú találkozóra került sor 2011 novemberében a Romániai Fogyasztóvédelmi Hatóság és az NFH között Nagyváradon. A tanácskozáson, melyen a két hatóság vezetői és helyetteseik mellett szakmai vezetők is részt vettek, számos a két országot egyaránt érintő fogyasztóvédelmi, piacfelügyeleti szakmai kérdés megvitatására sor került, továbbá a felek megvizsgálták az egymás közti jövőbeli együttműködés sarkalatos pontjait, a közös fellépés lehetőségét. Az esemény csúcspontjaként a két hatóság vezetője együttműködési megállapodást írt alá. A megállapodásban foglaltak gyakorlati megvalósításának elősegítése céljából egy munkacsoport fog hamarosan felállni a két hatóság szakembereinek részvételével, mely első ülését várhatóan 2012 februárjában tartja. Az együttműködés számos vetületét sikerült megvilágítani a szakmai megbeszélés során, így például az oktatás, a termékbiztonság, RAPEX és CPC rendszer, szakértők cseréje, laboratóriumok közti együttműködés, határ menti közös ellenőrzések lehetnek azok a területek, ahol a hatóságok szorosabban kooperálhatnak. A szakmai beszélgetés során sor került a hatóságok szervezetének, működésének, hatásköreinek kölcsönös ismertetésére, illetve több aktuális, a fogyasztók széles körét érintő kérdés is szóba került, például a légi utasok jogai, a webáruházak által nyújtott tájékoztatás minősége, szavatosság és jótállás, az Európai Fogyasztói Központ tevékenysége. Bár a két hatóság feladatkörében vannak különbségek, mégis számos olyan terület van, melyek vonatkozásában szükséges a szakmai együttműködés. RAPEX szeminárium Bukarestben A 2011 novemberében Nagyváradon aláírt magyar-román együttműködési megállapodás eredményeként az NFH is részt vett a Román Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által 2011 novemberében Bukarestben megrendezett RAPEX szemináriumon. A RAPEX szemináriumokat az Európai Bizottság a fogadó állam illetékes hatóságával közösen szervezi. Az ilyen jellegű szemináriumok célja, hogy a résztvevőkkel egy tréning keretében megismertesse a fogyasztási cikkek és a veszélyes termékek Közösségi Gyorstájékoztatási Rendszerét (RAPEX), illetve a veszélyes termékek kiszűrésére alkalmazott kockázatértékelési technikát. A képzés résztvevői elsősorban a hatóság területi felügyelőségeinek RAPEX rendszerrel foglalkozó munkatársai, illetve a termékbiztonságért felelős más hatóságok (Egészségügyi és Vámhatóság) képviselői voltak. 4.3 Nemzetközi projektek és pályázatok A szerb élelmiszer és nem-élelmiszer piacfelügyelet i rendszer meger ősítése A hatóság közreműködött a „Szerb élelmiszer és nem-élelmiszer piacfelügyeleti rendszer megerősítése” című, 2010SER01/19/11 EuropeAid/130332/C/SER/RS EU IPA 2010 számú kiírás pályázati anyagának előkészítésében. E kiírásban az NFH az olasz Opera Italy vezette konzorcium tagjaként kifejezetten nem élelmiszer jellegű termékek piacfelügyelete területen szerepelt. A projektben részt vevő kijelölt munkatársak a szakmai tartalom fordításában, lektorálásában, továbbá a benyújtással kapcsolatos adminisztratív teendők ellátásában működtek közre. A konzorcium pályázati anyaga bejutott shortlist-re, azonban a tendert első

66

körben eredménytelennek nyilvánították. A később újból kiírásra került tenderen az NFH ismét indult, a pályázati eljárás jelenleg is folyamatban van. Creator – Biolife INTERREG IVC projekt Az NFH Észak-Magyarországi Regionális Felügyelősége még 2010-ben elnyerte a CREATOR Interreg IVC pályázat keretében a Biolife alprojektet, melynek időtartama 24 hónap, a megvalósítás a fő pályázó AGRIA Lorraine koordinálása mellett, 6 országból 8 partner részvételével (Franciaország, Finnország, Svédország, Spanyolország, Lengyelország egyetemeiről érkezett szakemberek) zajlik. Az 55+ korosztály egészséges táplálkozásának előmozdítását, az egészségügy és fogyasztóvédelem preventív szerepének növelését célzó pályázat megvalósítási fázisában a hatóság is részt vesz. A hatóság a megvalósítás szakaszában az alábbi részletes feladatokat kapta: a nemzeti és az uniós élelmiszerekkel foglalkozó jogszabályok alapján egy összefoglaló elkészítése és a jogszabályok összegyűjtése, egy észak-magyarországi demográfiai jelentés elkészítése, élelmiszerekkel foglalkozó üzletek feltérképezése az észak-magyarországi régióban. A programmal kapcsolatos egyeztető értekezleteken sor került az aktuális félév elszámolási időszakával kapcsolatos határidők és célkitűzések tisztázására, miszerint feladatként kijelölésre került a Fehér Könyv már elkészült részének átnézése, vélemények egyeztetése, régiók erősségeinek és gyengeségeinek áttekintése, a sajtó anyag átnézése, hibák kijavítása. Mindezek mellett valamennyi résztvevő partner eddigi munkájának bemutatása szintén megtörtént, továbbá az idősekhez köthető szolgáltatásokkal kapcsolatos legjobb gyakorlatok megvitatása, a legjobb gyakorlatok más régiókba történő átültetését akadályozó tényezők feltárása, a különböző projektek partnerei közötti együttműködési lehetőségek feltérképezése is szóba került. Szakértők cseréje nem élelmiszer jelleg ű termékek biztonsága terén – Csehország Az EAHC/2011/CP/GPSD-EXO számú, az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Végrehajtó Ügynöksége (EAHC) által kiírt, nem élelmiszer jellegű termékek biztonsága terén szakértők cseréjét társfinanszírozó pályázattal kapcsolatban az NFH megkezdte az érintett társhatóságok, a V4 tagországok hatóságainak megkeresését (cseh, lengyel, szlovák). A pályázatok benyújtására 2011. július 1-jéig volt lehetőség, az NFH júniusban kiküldött felhívására a lengyel és a cseh fél reagált. A lengyelek elvben támogatták a szakértők cseréjét, de a közelgő lengyel EU elnökség terheire tekintettel azt későbbi időpontban tartották realizálhatónak. A cseh fél ellenben teljes mértékben támogatta – az idő hiányában csak egy irányú – szakértőcserét. A cseh féllel folytatott sikeres egyeztetés, valamint az NGM jóváhagyása eredményeként a hatóság munkatársa a későbbiekben részt vesz egy 5 napos szakértőcserében Prágában, mivel a benyújtott pályázatot a Bizottság támogatásra érdemesnek találta. Office of Fair Trading – Follow-Up Action to the BE IEC Activity pályázat A CPC Bizottság 2011 júniusi ülésén az angol Office of Fair Trading (OFT) prezentációt tartott a szervezésükben megvalósuló közös akcióról, melyhez az EAHC által kiírt pályázaton keresztül kívánnak támogatást szerezni (EAHC/2011/CP/CPC-JA). Az OFT júliusban kereste meg a hatóságot azzal, hogy csatlakozzon a projekthez. Gyors előkészítő munka eredményeként az NFH még abban a hónapban hivatalosan is megküldte az OFT részére pályázati anyagát, és csatlakozott a projekthez. Az OFT (Office of Fair Trading) által koordinált internetes jogsértésekkel szembeni hatékony fellépésről szóló pályázati anyag olyan meggyőzőre sikerült, hogy a konzorcium 123 502 Euro összegű EU támogatást nyert el. A projekt 2012 januárjában indul és 13 hónapon

67

keresztül tart, melyben 15 ország 16 hatósága vesz részt. A program egy korábbi hasonló, már megvalósított nemzetközi projektre (Building European Internet Enforcement Capacity) építve folytatja munkáját (follow-up action), melyhez az NFH új partnerként csatlakozik. Az előző programfolyamat eredményeként nyilvánvalóvá vált, hogy a hatóságoknak szakmai jártassággal és magasan képzett felügyelőkkel kell rendelkezni ahhoz, hogy gyorsan tudjanak reagálni az online gazdasági veszélyekre. E cél elérése érdekében a támogatott programban 3 workshop szerepel (dán, portugál és angol szervezésben), „Internet-vizsgálatok”, „digitális bizonyíték”, "fejlett webtechnológiák, webes kriminalisztikai labor létrehozása" témakörökben, valamint célkitűzésként szerepel a know-how weboldal továbbfejlesztése, valamint kulcsfontosságú internetes kereskedelmet érintő, Európai Bíróság által hozott ítéletek kerülnek majd lefordításra a résztvevők nyelvére. Jelen témát érintve nagy szerepet kap a partnerországok közötti kooperáció mértéke, fontos az együttgondolkodás, a közös fellépés, a legjobb gyakorlatok átvétele, hiszen az interneten kötött üzletek a határokon átnyúlva széles réteget céloznak meg. A tapasztalatok átadásán túl speciális tevékenységek megvalósítására is sor kerül majd, mint pl. a műhelymunka–programozás. Az egyes képzési elemek kidolgozásában a partnerhatóságok a workshopokon tárgyalt témakörökre építve vesznek részt, melyből egy akkreditált, modulrendszerű képzési program készül el, mely online e-learning formában lehetővé teszi az önálló tanulást. A program eredményeként várható, hogy a partnerek határon átnyúló sikeresen megvalósított közös ellenőrzéseinek száma nő, létrejön egy európai hálózat az internetes vásárlások felügyelőinek részvételével. A projekt várhatóan hatással lesz azokra az államokra is, amelyek nem tudnak aktívan részt venni ebben a folyamatban. Számos olyan, az EU-s tagállamokból származó bírósági ügy kerül lefordításra, melyek a többi tagállam javára is szolgáltathatnak új, értékes információt. A projekt által létrehozott és megosztott know-how online elérhető lesz. Specific Joint Surveillance Actions (GPSD) - cooper ation with AQSIQ A Bizottság célja a SANCO/2011/B3/GRANT AQSIQ-JA számú, együttműködés a tagállamok piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hatóságai és a kínai állam hasonló hatáskörrel rendelkező hatósága között (The General Administration of Quality Supervision, Inspection and Quarantine – AQSIQ) elnevezésű pályázati felhívással, hogy előmozdítsa a piacfelügyeleti hatóságok Kína vonatkozásában való együttműködését, biztosítani azt, hogy kevesebb veszélyes termék érkezzen Európába. Szakértelem és legjobb gyakorlatok cseréje révén elő kívánja segíteni az európai hatóságok kínai előállítással, exportálással, felügyelettel kapcsolatos ismereteinek bővítését, tájékoztatni kívánja a kínai hatóságokat az európai előírásokról és piacfelügyeleti gyakorlatokról. Az NFH partnerkeresése eredményeként lehetőség nyílt a PROSAFE által vezetett projekt team keretében jelentkezett 8 pályázó ország (köztük határmenti partnerek) köréhez csatlakozni. A PROSAFE koordinálásában megvalósuló projektben a projektgazda Hollandián kívül több tagállam központi szereplőként (core group), míg a csatlakozók nagyobbik része társult tagként vesz részt. A projekt előreláthatólag 10 hónapot ölel fel és négy fázisból áll. A tagállamok rendszeres találkozókon vesznek részt, és az itt végzett munkájukról jelentést készítenek. Ezenfelül előreláthatólag néhány tagállam részvételével egy kínai tanulmányút kerül megszervezésre. A játékok biztonságosságának vizsgálatán keresztül pedig az egyes tagállamok bemutatják piacfelügyeleti rendszerük működését. A kiírás keretében megvalósítandó, határon átnyúló, közigazgatási együttműködésen alapuló közös akcióknak célja az EU-s termékbiztonsági előírások megtartásának felügyelete, végrehajtása, és annak az alábbi területekre kell kiterjednie: tapasztalatcsere, legjobb

68

gyakorlatok kialakítása és cseréje a kockázatértékelés, termékvizsgálat és piacfelügyelet terén, nem élelmiszer jellegű termékek által jelentett veszély értékelése, termékvizsgálatok. A pályázati anyag nyerési esélyei kiemelkedőek, végleges döntés és szerződéskötés 2012 év elején várható. 4.4 Nemzetközi kapcsolódású hazai események IMCO delegáció látogatása Az Európai Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottsága (IMCO) 2011 februárjában hivatalos látogatást tett a hatóságnál. A rendezvényen ismertetésre került a hatóság új szemlélete, jogkövetkezmény-alkalmazási gyakorlata, illetve – szintén e szemléletváltás folyományaként – a pozitív lista és a fogyasztóbarát védjegy kezdeményezések. A bizottság tagjai megtekintették az NFH laboratóriumait is, és nagy érdeklődéssel fogadták a laboratóriumok működési területének, a hatósági munkában, illetve az eredményes fogyasztóvédelemben betöltött szerepének gyakorlati példákkal való bemutatását. Fogyasztók Európai Napja – „Fogyasztás határok nélk ül” Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 1999 óta minden évben megrendezi a Fogyasztók Európai Napját a fogyasztók világnapjához kötődően az Európai Bizottsággal, a Tanács soros elnökségét adó tagállammal együttműködve. A Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalos felkérése alapján az NFH látta el a konferencia lebonyolításával kapcsolatos hazai feladatokat. A budapesti tanácskozás fő témája a határok nélküli fogyasztás volt, amely alapvető jelentőségű az egységes európai piac előnyeinek kiaknázására irányuló törekvések közepette, hiszen az uniós polgárok egyre többet vásárolnak hazájukon kívül. Mongol Szakmai Engedélyezési Hivatal delegációjának látogatása Az NFH kiterjedt nemzetközi kapcsolatainak ápolása keretén belül 2011 áprilisában látogatást tettek az NFH-nál a Mongol Szakmai Engedélyezési Hivatal képviselői. A delegációnak bemutatásra került a hatóság felépítése, tevékenysége. Ezt követően az NFH piacfelügyeleti és nemzetközi tevékenységéről hallgatott meg a delegáció előadást, majd megtekintették az NFH laboratóriumait. Az Ukrán Energia Hivatal delegációjának látogatása Az Ukrán Energia Hivatal delegációja 2011 májusában twinning program keretén belül tett magyarországi látogatása során az NFH-hoz is ellátogatott. A rövid látogatás alkalmával prezentációt hallhattak az NFH felépítéséről, feladat- és hatásköreiről, különös tekintettel az energetikai szektorra, továbbá részt vettek a hazai földgázszabályozás kapcsán kibontakozott szakmai konzultációban. Francia Energiaügyi Ombudsman látogatása A francia energiaügyi ombudsman, aki az Európai Energiaügyi Ombudsmanok Csoportjának tagja és az egyik energiaszolgáltató fő mediátora 2011 áprilisában – magyarországi szakmai útja során – az NFH-nál is látogatást tett, melynek keretében mindkét fél rövid bemutatkozást tartott feladataiknak mibenlétéről, eljárásaikról és intézkedéseikről.

69

Fogyasztóvédelem a Szerb Határon az Uniós Csatlakoz ás Elősegítésére A Fogyasztóvédelem a Szerb Határon az Uniós Csatlakozás Elősegítésére elnevezésű program zárókonferenciáját 2011 májusában rendezték meg Szegeden a Zentai Fogyasztóvédelmi Központ és a szegedi székhelyű Dél-alföldi Regionális Fogyasztóvédelmi Egyesület szervezésében a szerb társhatóság részvételével. A rendezvényen a hatóság informális egyeztetést folytatott a Szerb-magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, illetve a Csongrád megyei felügyelőség munkatársaival a határ menti magyar-szerb együttműködés jövőjéről, fejlesztési irányairól. EUROSAFE konferencia 2011 júniusában Gödöllőn került sor az EUROSAFE két napos konferenciájára. A rendezvény termékbiztonsággal foglalkozó szekciójában az EUROSAFE elnökségi tagja személyes felkérésére az NFH piacfelügyeleti tevékenységét bemutató előadás volt hallható. A Fogyasztóvédelmi Bizottság tájékoztatása az NFH n emzetközi tevékenységér ől 2011 októberében az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottsága az NFH nemzetközi tevékenységének áttekintését tűzte napirendjére. A bizottság tagjai részére ismertetésre kerültek a hatóság jövőbeli nemzetközi céljai. Németország Szövetségi Köztársaság Mez őgazdasági Attaséjának látogatása Németország Szövetségi Köztársaság újonnan kinevezett Mezőgazdasági Attaséja a magyarországi bemutatkozó utazása során az NFH-nál is látogatást tett, tekintettel arra, hogy megkülönböztetett érdeklődést tanúsít a piacfelügyelet és fogyasztóvédelem problémái iránt. Az NFH vezetőségével való találkozás keretében az aktuális fogyasztóvédelmi kérdések, továbbá a magyar és a német fogyasztóvédelmi szervezet sajátosságainak megtárgyalására került sor, valamint a felmerült, konkrét szakmai és eljárási kérdések is megválaszolást nyertek. Magyar-szlovén találkozó A Szlovén Gazdasági Minisztérium Piacfelügyeleti Szervezete, illetve a szlovén társhatóság 2011 novemberében tárgyalt az NFH-val. A magyar és a szlovén hatóság egy éve kötött megállapodást, amelyben rögzítették, hogy a két ország információ- és tapasztalatcsere révén fejleszti és erősíti kölcsönös szakmai kapcsolatait a fogyasztóvédelem és a piacfelügyelet területén. A megállapodás értelmében a felek kölcsönösen tájékoztatják egymást többek között a fogyasztók tájékoztatásának és a fogyasztói tudatosság növelésének általuk alkalmazott új módszereiről, valamint a termékeket és szolgáltatásokat érintő piacfelügyeleti tevékenységük során szerzett tapasztalataikról. Az idei találkozón a hatóságok vezetői értékelték az együttműködés eddigi tapasztalatait, a szlovén fél vezetői különösen a kis- és középvállalkozásokat segítő hazai módszerek átvételének lehetőségei iránt érdeklődtek. A szlovén fél követendő példaként tekint az NFH által bevezetett pozitív listára és megfontolják bevezetését a saját szervezetük részéről is. Ukrán-magyar kétoldalú fogyasztóvédelmi egyeztetés 2011 novemberében az NFH fogadta a Fogyasztói Jogok Védelmének Ukrán Állami Felügyeletét. A két ország közötti regionális szintű együttműködést a felek – az elmúlt egy év

70

eredményeinek tükrében – pozitívan értékelték, és hasznosnak nevezték az információ- és tapasztalatcsere eddigi eredményeit. Mindkét fél fontosnak ítéli a határon átnyúló panaszok gyors elintézését elősegíteni hivatott közvetlen együttműködést, valamint a közös ellenőrzéseket annak érdekében, hogy a piacfelügyeleti tevékenység, a veszélyes termékek másik országba való bejutása, illetve azok kiszűrése a jelenleginél is hatékonyabbá váljon. A kapcsolatok elmélyítésének jegyében várhatóan a közeljövőben kerül sor országos szintű kétoldalú együttműködési megállapodás aláírására. PROSAFE Közgy űlés Budapesten 2011. november 9-10. 2011 novemberében – a közép-kelet-európai országok közül először – Magyarországon, Budapesten, az NFH-nál tartotta őszi közgyűlését a PROSAFE (Product Safety Enforcement Forum of Europe). Az európai országok piacfelügyeleti hatóságai által 1991-ben alapított non-profit szervezet az idén ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Jelenleg 35 ország mellett nemzetközi szervezetek (ANEC, BUSINESSEUROPE, EUROSAFE, EFTA, ORGALIME) is szerepelnek a hivatalos tagok listáján. Az ülésen a PROSAFE vezetősége és a tagállamok képviselői mellett a DG SANCO (Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága) a DG Enterprise and Industry (Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatósága), valamint további meghívott termékbiztonságért felelős nemzetközi szervezetek küldöttei is részt vettek. A közgyűlés során a résztvevők 4 munkacsoportban osztották meg nézeteiket és elképzeléseiket a PROSAFE stratégiájáról. A beszélgetés eredményeként megfogalmazott következtetéseket a kijelölt rapportőrök tárták az ülés résztvevői elé. A megfogalmazott célok között szerepelt a vámhatóságok és egyéb piacfelügyeleti hatóságok közötti együttműködés további erősítése, a már kidolgozott technológiák megosztása, a szabványok minél jobb megismertetése, a laboratóriumok közötti kooperáció, a kockázatértékelési elvek további egységesítése, az eredmények jobb kommunikálása, közös pályázatok benyújtása, további oktatási anyagok kidolgozása és a szakmai adatbázis további fejlesztése. Ezután az Európai Bizottság képviselői ismertették a szakterületen bekövetkezett változásokat és a hosszú távú stratégiát, valamint az aktuális projekteket. A közgyűlésen ismertetésre kerültek az utolsó ülés óta bekövetkezett fontosabb változások és eredmények, valamint néhány veszélyes termék bemutatása is megtörtént (pl. olajlámpák, tűzijátékok, repülő szerencse lampionok, élelmiszerrel összetéveszthető dekorációs termékek stb.). A szakmai rész lezárását követően a résztvevők megtekintették az NFH akkreditált laboratóriumait. Cseh delegáció látogatása A Cseh Fogyasztóvédelmi Hatóság delegációja 2011 novemberében látogatást tett az NFH-nál. A találkozó során mindkét fél ismertette saját hatóságának felépítését, működését. A szakemberek áttekintették a kölcsönös együttműködés lehetőségeit, formáit. A tárgyalások során szó esett arról, hogy az EU direktívái alapján milyen feladatok várhatóak 2012-re, a felek kölcsönösen ismertették az éves témavizsgálati programjaikban szereplő eddigi ellenőrzések eredményeit. Kitértek a hatóságaik új kezdeményezéseire, az NFH részéről ennek keretében bemutatásra kerültek a jogkövető vállalkozásokat tartalmazó pozitív lista céljai és eredményei, a hatóság újonnan indult fórumoldala, a hétvégi telefonos ügyfélszolgálat sikeres fogadtatása, valamint a legújabban bevezetett Nemzeti Fogyasztói Termékkosár jelentősége. Kitértek továbbá a V4 megállapodásban rögzítettek egyeztetésére, valamint részletezték a két hatóság EU-s pályázatokon való együttműködésének kiszélesítési lehetőségeit. Az NFH

71

felajánlotta továbbá a cseh feleknek az akkreditált laboratóriumainak használatának lehetőségét. Szó került a két hatóság közötti együttműködési megállapodás előkészítéséről, valamint egyeztettek a kölcsönös szakmai csereprogramokban való részvétel feltételeiről, lehetőségeiről. A találkozó során a delegáció megtekintette az NFH Élelmiszer és Vegyipari, illetve Mechanikai és Villamos Laboratóriumát. Osztrák kapcsolatok er ősítése A hatóság 2011 nyarán levél útján kereste fel Burgenland tartomány kormányzatának hivatalát egy lehetséges fogyasztóvédelmi együttműködés gondolatával, mely főként a nyári főszezonra kívánt koncentrálni. Sajnálatos módon az osztrák félnél bekövetkezett személyi változások nem tették lehetővé közös tevékenységek folytatását 2011-ben, azonban az osztrák fél új vezetése is nyitott az együttműködésre, így 2012 februárjában kétoldalú találkozóra kerül majd sor, melyen a burgenlandi tartományi kormányzat területért felelős elöljárója is részt fog venni. A szakmapolitikai találkozó lehetőséget teremt a két hatóság személyes találkozójára és a lehetséges közös akciók megvitatására.

72

5. EURÓPAI FOGYASZTÓI KÖZPONT 5.1 Európai Fogyasztói Központ a határon átnyúló fo gyasztóvédelemben Az Európai Unió mind a 27 tagállamában, valamint Izlandon és Norvégiában működnek a határon átnyúló fogyasztói panaszok rendezésének elősegítése és a felek közötti megállapodás elérése érdekében a nemzeti európai fogyasztói központok (European Consumer Centre, rövidítve: ECC), amelyek együtt alkotják az Európai Fogyasztói Központok Hálózatát (ECC-NET), hozzájárulva ahhoz, hogy az európai uniós fogyasztóknak az uniós egységes belső piacba és a határon átnyúló vásárlásokba vetett bizalma növekedjen. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2010. augusztus 9-én az NFH-t jelölte ki a hazai – a korábbi években az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szervezetében működő – Európai Fogyasztói Központ (EFK) 2011. január 1-től történő működtetésére. Az EFK minden naptári évben az Európai Unió felelős szerve (Executive Agency for Health and Consumers, a továbbiakban: EAHC) által jóváhagyott, a szervezeti kereteket biztosító befogadó intézménnyel (host organisation) megkötött, a szakmai, jogi és pénzügyi működési feltételeket rögzítő támogatási szerződés (grant agreement) részét képező részletes munkaprogram és költségvetés alapján végzi tevékenységét. Ez alapján az NFH a 2010. szeptember 10-i határidőig elkészítette és benyújtotta az uniós pályázatot, majd a támogatási szerződés aláírására 2010. december 20-án került sor. Az EFK zökkenőmentes átvétele biztosításának lényeges eleme volt az EFK-s honlap működésének fenntartása. Ennek érdekében az NFH lefoglalta a magyarefk.hu domain nevet, és az NFH munkatársai házon belül, rendkívül rövid idő, mindösszesen 2 hónap alatt egy színvonalas és részletes, fogyasztóvédelmi tudnivalókban gazdag tartalmú új weboldalt készítettek, amely az EFK átadás-átvételének napjától, 2011. január 1-jétől azonnal elérhető volt a fogyasztók számára. Az új, www.magyarefk.hu oldalon elérhető honlap kialakítása kiemelt fontosságú volt abban a tekintetben, hogy az EFK szervezetében bekövetkezett változást a fogyasztók ne érzékelhessék, és ne kerüljön sor az EFK-val történő kapcsolatfelvételt lehetővé tevő csatornák átmeneti működésképtelenségére sem. Az EFK sokrétű tevékenységet folytat a határon átnyúló fogyasztóvédelemben és a fogyasztók határon átnyúló vásárlásokba vetett bizalmának növelése érdekében.

• Az EFK elsődleges feladata a határon átnyúló (amikor a fogyasztó lakóhelye és a kereskedő székhelye különböző országban, az EU valamely tagállamában, Izlandon vagy Norvégiában található) egyedi fogyasztói panaszok és jogviták rendezésében való, hatósági eljáráson kívül történő közreműködés, azaz közvetítés és mediáció a fogyasztó és a vállalkozás közötti megállapodás, egyezség létrehozása, és ily módon egy esetleges határon átnyúló bírósági pereskedés elkerülése érdekében.

• Amennyiben az EFK közreműködése nem vezetne eredményre, az EFK

felvilágosítást nyújt a fogyasztók részére az alternatív vitarendezési (békéltető testületi) eljárások esetleges lehetőségéről és az egyedi fogyasztói jogviták rendezésének bírósági eljáráson kívüli egyéb módjairól, valamint a fogyasztó kérése esetén továbbítja a fogyasztói panaszt a kompetens alternatív vitarendező (békéltető) testület részére. Ehhez kapcsolódóan együttműködést kezdeményez és tart fenn az alternatív vitarendező testületekkel.

73

• Hasznos tippeket és jó tanácsokat ad a különböző határon átnyúló ügyletek,

kereskedelmi gyakorlatok tartalmáról, jellegéről, továbbá azok előnyeiről és kockázatairól is.

• Az ECC-NET tagjaival közös projektekben és felmérésekben, valamint szakmai

tanulmányok elkészítésében vesz részt.

• Tájékoztatást ad a fogyasztók részére a fogyasztói jogok tartalmáról.

• Tájékoztatást ad a fogyasztók részére a hazai és az európai uniós jogszabályok tartalmáról, az uniós intézmények elérhetőségéről.

• Előadások és oktatások szervezése és megtartása útján részt vesz a fogyasztói

tudatosság és a vállalkozások jogismeretének növelésében.

• A hazai és európai uniós jogalkotás keretében a jogszabálytervezetek véleményezése során képviseli a fogyasztóvédelmi szempontokat.

• Szakmai együttműködést kezdeményez és tart fenn más európai uniós, a fogyasztók

tájékoztatását és érdekeinek védelmét szolgáló hálózatokkal (pld: SOLVIT, Europe Direct, Fin-Net, stb.) és a magyar fogyasztóvédelmi rendszer szereplőivel (hatóságok, civil szervezetek, stb.).

5.2 Az Európai Fogyasztói Központ által 2011-ben el végzett feladatok Határon átnyúló fogyasztói panaszok rendezésében va ló közrem űködés és annak módjai Az EFK közreműködésének két módját különböztetjük meg attól függően, hogy a panaszt magyar fogyasztó vagy pedig egy másik uniós országbeli fogyasztó nyújtja be. Amennyiben egy magyar fogyasztónak egy másik uniós tagállamban, illetve Izlandon vagy Norvégiában letelepedett vállalkozással szemben keletkezik határon átnyúló, fogyasztóvédelmi tárgyú panasza, és a külföldi vállalkozás nem válaszol a fogyasztó reklamációjára, illetve a fogyasztó nem fogadja el a vállalkozás válaszát, a fogyasztó a panaszt – a kereskedővel való előzetes kapcsolatfelvétel megtörténtét igazoló, valamint a szerződéssel kapcsolatos dokumentációk (megrendelés, visszaigazolás, szerződés, a fizetést igazoló bankszámlakivonat, beszállókártya, illetve más egyéb, az ügy megítéléshez szükséges és a fogyasztó igényének alátámasztására alkalmas bármely irat, stb.) csatolásával együtt – nyújthatja be a magyar EFK-hoz. A benyújtott panaszt a magyar EFK (amely a konkrét ügyben CONSUMER ECC-ként működik közre) a vállalkozás székhelye szerinti tagállamban működő fogyasztói központhoz (amely a konkrét ügyben TRADER ECC-ként működik közre) továbbítja a kifejezetten erre a célra kifejlesztett, az Európai Bizottság által fenntartott és működtetett elektronikus adatbázis (IT-TOOL) alkalmazása útján. A TRADER ECC a panasz megoldása és a jogvita rendezése érdekében közvetlenül felveszi a kapcsolatot a vállalkozással a fogyasztó igényével, kérésével összhangban. A magyar és a külföldi fogyasztói központ folyamatosan kapcsolatban állnak egymással, és a magyar központ rendszeresen tájékoztatja a fogyasztót ügyének állásáról. Amennyiben az EFK-k közreműködésének köszönhetően a vállalkozás a fogyasztó számára is elfogadható módon teljesíti a fogyasztó igényét és rendezi a panaszt (ennek tényleges

74

megtörténtét a fogyasztónak is meg kell erősítenie), a fogyasztói központok közreműködése sikerrel, azaz a panasz megoldódásával zárul. Ha a vállalkozás nem rendezi a fogyasztó panaszát, illetve a fogyasztó továbbra sem elégedett a panasz rendezésének módjával és a külföldi vállalkozás megtett intézkedéseivel, a fogyasztónak – a jogvita megszüntetése érdekében – lehetősége van adott esetben a vállalkozással szemben bírósági eljáráson kívüli alternatív vitarendezési (békéltető testületi) eljárást kezdeményezni vagy végső esetben bírósághoz fordulni. Amennyiben nem magyar, hanem másik uniós tagállami, valamint izlandi vagy norvég illetékességű fogyasztó fordul magyar vállalkozással szemben keletkezett panasza kapcsán a saját országában működő EFK-hoz, a panasz rendezésének módja megegyezik az előzőekben kifejtettekkel, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben a magyar EFK (mint TRADER ECC) veszi fel a kapcsolatot a magyar vállalkozással a külföldi fogyasztóval való megállapodás létrehozásának megkísérlése érdekében. Az EFK által kezelt határon átnyúló panaszok típusa i A panaszkezelésre vonatkozó európai uniós szabályok szerint az ECC-NET tagjai 2-féle határon átnyúló fogyasztói panaszt kezelnek: „Normal complaint”-nak az a határon átnyúló panasz minősül, amelynek rendezésében a fogyasztó és a vállalkozás országa szerinti EFK is közreműködik, így a panaszkezelés egy négyszereplős folyamatban zajlik (fogyasztó, fogyasztó országa szerinti EFK, külföldi EFK, külföldi vállalkozás). Ez a panasz-típus tekinthető általánosnak, és ez a panasz igényli az EFK-k érdemi közreműködését, így a beszámolóban megadott statisztika elkészítésénél ezt a panasz-típust vettük figyelembe. Kivételes esetben – hatékonysági okokból – előfordulhat, hogy egy „normal complaint” rendezése nem válik négyszereplős folyamattá. Például, ha egy Egyesült Királyságban élő magyar fogyasztónak egy magyar vállalkozással szemben keletkezik panasza, és a felek közötti levelezés is magyar nyelven áll rendelkezésre, ésszerűtlen követelmény lenne a fogyasztótól megkövetelni, hogy a teljes fordítással együtt a lakóhelye szerinti, azaz az angol EFK-hoz forduljon, ezért ilyen esetben – amennyiben a magyar fogyasztó kéri – a magyar EFK az angol EFK közreműködése nélkül végezheti a panasz rendezésének megkísérlését. „Simple complaint”-nek az a határon átnyúló panasz minősül, amely során kizárólag egy EFK, jellemzően a fogyasztó országa szerinti EFK működik közre. Ez esetben a közreműködés érdemi lépések megtétele nélkül, jellemzően a fogyasztó tájékoztatását foglalja magában, így ezen panaszok a beszámolóban csak megemlítésre kerülnek. Ilyen panasznak minősülnek például az ECC-NET közreműködésének módjáról, a fogyasztó által a külföldi vállalkozás előzetes megkeresésének szükségességéről szóló, a panasz lehetséges megoldási módjairól szóló tanácsokat tartalmazó, a lehetséges jogorvoslati fórumokról, vagy egy külföldi céget érintő felszámolási eljárás során a fogyasztói-hitelezői igények bejelentések megtételének módjáról, stb. szóló tájékoztatások. Szükséges kiemelni, hogy az EFK által adott tájékoztatások és tanácsok alapján a fogyasztó sok esetben közvetlenül rendezni tudja panaszát az érintett vállalkozással. Panaszkezelési statisztika Az EFK hivatalos átadás-átvételének időpontjában, 2011. január 1-jén összesen 65 határon átnyúló fogyasztói panasz volt folyamatban, amelyek zökkenőmentes továbbintézése megtörtént. A fogyasztók tájékoztatást kaptak az EFK-t érintő szervezeti változásokról, amelynek érdemi kihatása a panaszügyek intézésére nem volt.

75

Emellett 2011. január 1. és december 31. között összesen 341 (a 2010. évi adatokkal összevetve 46%-al több) új határon átnyúló „normal complaint-nak” minősülő panasz érkezett az EFK-hoz, amelyek egy része már megoldásra került, másik része pedig jelenleg is folyamatban van. Az összes panasz közül 142 (a 2010. évi adatokkal összevetve 45%-al több) került magyar fogyasztók, 199 (a 2010. évi adatokkal összevetve 47%-al több) pedig más tagállami, illetve izlandi és norvég fogyasztók által benyújtásra. A magyar fogyasztók által benyújtott panaszok számának növekedése elsődlegesen az aktív és folyamatos sajtótevékenységnek köszönhető, hiszen ily módon több magyar fogyasztó szerzett tudomást az EFK létezéséről és működéséről, azaz arról, hogy külföldi vállalkozással szembeni panasz esetén is van számukra segítséget nyújtó fórum. Az EFK-hoz a leggyakrabban az alábbi témákban érkezett határon átnyúló fogyasztói panasz 2011-ben:

• Internetes vásárlások; • A légiközlekedésben résztvevő utasok jogai, a légiközlekedés feltételei (késés,

járattörlés, elveszett poggyászok, speciális szolgáltatások, foglalási feltételek, szerződési feltételek, stb);

• Internetes szolgáltatások (online fizetési megoldások, online árverések, stb); • Hagyományos, üzletben történő vásárlások; • Mobiltelefonokra letölthető tartalmak; • Üdülési jog (timeshare); • Utazási szerződések, szállásfoglalás, a szállás minősége; • Lakásbérlés; • Vállalkozási szerződések; • Elektronikus hírközlési szolgáltatások, emelt díjas hírközlési szolgáltatások;

A panaszok többsége a fogyasztói szerződések hibás vagy késedelmes teljesítése, szerződésszegő nem teljesítése, továbbá a felek közötti jogviszony megszűnését követő vitatott elszámolás miatt került benyújtásra. Az EFK a pénzügyi szolgáltatásoktól eltekintve (ezen esetekben a FinNet uniós hálózat áll rendelkezésre) bármilyen határon átnyúló fogyasztói panasz esetén jogosult közreműködni és segítséget nyújtani a fogyasztók részére. A panaszok értékesítési csatornák szerinti megoszlását az alábbi diagram tartalmazza:

76

Normal complaint-ek száma értékesítési csatorna sze rint (db)2011.01.01 - 2011.12.31.

61

11

235

234124

Üzlethelyiségben történt vásárlás

Távollévők között létrejött szerződések (az elektronikus kereskedelem kivételével)

Elektronikus kereskedelem

Piacon, vásáron történt vásárlás

Árverésen történő vásárlás

Házaló kereskedelem

Internetes árverés

Egyéb

Emellett 2011-ben összesen 61 „simple complaint”-nak minősülő határon átnyúló panaszt kezelt az EFK. Az EFK 2011-ben nagyságrendileg 10.000.000 Ft összegben érvényesítette sikeresen az európai (magyar és más uniós) fogyasztók határon átnyúló ügyletekből eredő vagyoni igényeit. A fogyasztók javára sikeresen és érdemben megoldott ügyekből a későbbiekben néhány példa is bemutatásra kerül. Promóciós és tájékoztatási tevékenység a fogyasztók (és közvetetten a vállalkozások) részére (proaktív tevékenység) A határon átnyúló panaszok kezelése mellett az EFK további fontos feladata az általános fogyasztói tudatosság növelése, továbbá ehhez kapcsolódóan egyben a vállalkozások jogismeretének fejlesztése is a magasabb szintű fogyasztóvédelem megvalósítása és a fogyasztói panaszok megelőzése érdekében. Ezen feladata ellátása során az EFK 2011-ben széleskörű tájékoztatási tevékenységet folytatott. Kiadványok készítése Az EFK a fogyasztók tájékoztatása érdekében az alábbi, hasznos információkat és fogyasztóvédelmi jótanácsokat tartalmazó kiadványokat (összesen 10 különböző kiadvány) készítette el magyar, illetve angol nyelven.

• „Fogyasztóvédelem határok nélkül” – az Európai Fogyasztói Központ bemutatkozó kiadványa” (magyar nyelven);

• „A beszállás visszautasítása esetén a légi utasokat megillető jogokról szóló tudnivalók” (magyar és angol nyelven);

• „A légijáratok törlése esetén a légi utasokat megillető jogokról szóló tudnivalók” (magyar és angol nyelven);

• „A légijáratok indulásának késése esetén a légi utasokat megillető jogokról szóló tudnivalók” (magyar és angol nyelven);

77

• A légiközlekedésben résztvevő utasokat megillető jogok gyakorlásának feltételeiről szóló tudnivalók” (magyar és angol nyelven).

• „Határon átnyúló internetes vásárlások – Hasznos tudnivalók és jótanácsok a fogyasztók részére” (magyar nyelven);

A kiadványok terjesztésére a fogyasztóvédelmi felügyelőségek, a civil szervezetek, a kereskedelmi és iparkamarák, a magyarországi Europe Direct irodák, önkormányzatok ügyfélszolgálatai, hotelek, turisztikai szolgáltatók útján került sor. Továbbá a kiadványok a különböző, az EFK részvételével zajló sajtótájékoztatókon, szakmai konferenciákon, rendezvényeken és fesztiválokon is szétosztásra kerültek.

78

Új internetes honlap kialakítása és fenntartása

Az EFK 2011. január 1-jétől a www.magyarefk.hu oldalon elérhető új honlapján sok hasznos tudnivaló és tanács került közzétételre a fogyasztók tájékoztatása érdekében a különböző kereskedelmi és szolgáltatási szektorok fogyasztóvédelmi aspektusairól. A honlap kérdés-felelet formájában, a vonatkozó jogszabályok puszta tartalmánál lényegesen bővebben és gyakorlati szemszögből tájékoztatja a látogatókat az internetes vásárlásokkal, az utazási szerződésekkel, a légi utasok jogaival, az üdülési joggal (timeshare), a mobiltelefonos barangolással (határon átnyúló telefonálás - roaming) és a külföldön történő autóbérléssel kapcsolatos fontos tudnivalókról. Az egyes témakörök nemcsak a belföldi vonatkozású, hanem a határon átnyúló kérdéseket is érintik. Továbbá a honlapon kiemelt hangsúlyt kapnak a fogyasztói jogviták rendezésével kapcsolatos információk is, amelyek az alternatív vitarendezésre (békéltető testületek), a közvetítésre (mediáció) és a bírósági vitarendezés egyes szempontjaira (alkalmazandó jog, joghatóság kérdése, kis értékű követelések európai eljárása) terjednek ki. Az EFK honlapján hozzáférhető egy, a magyar és az európai uniós fogyasztóvédelmi jogszabályokat tartalmazó, folyamatosan aktualizált jogszabálygyűjtemény is. Emellett a honlapon egy 13+1 kérdést tartalmazó fogyasztóvédelmi totó is kitölthető, valamint néhány, az EFK közreműködésének köszönhetően sikeresen megoldott fogyasztói panasz is olvasható. Az EFK az új honlap népszerűsítése érdekében az év folyamán felvette a kapcsolatot a fogyasztóvédelemben érintett szervezetekkel, amelynek eredményeképpen 22 különböző szervezet honlapján került elhelyezésre a www.magyarefk.hu honlapra mutató internetes hivatkozás.

79

Sajtómegjelenések, a nyilvánosság tájékoztatása Kiemelt feladat volt 2011-ben az EFK fogyasztók körében való ismertségének a növelése annak érdekében, hogy a magyar fogyasztók is tudomást szerezzenek arról, hogy külföldi vállalkozással szembeni panaszuk esetén is van hatékony és gyors jogi segítség. Ezen célkitűzés megvalósítása során az EFK a sajtót és a nyilvánosságot különböző témájú, az internetes honlapon magyar és angol nyelven megjelentetett, összesen 24 különböző témájú sajtóközlemény közzétételével tájékoztatta. A sajtóközleményeket elsődlegesen az online médiák vették át. Emellett a különböző témák rendszeresen felkeltették az offline média érdeklődését, amely televíziós, illetve rádiós interjúkat is eredményezett. Az EFK a sajtóközlemények és sajtótájékoztatók mellett egyrészt azokhoz kapcsolódóan, másrészt egyéb témákban számos esetben szerepelt a rádióban, a televízióban, az online médiában, illetve a nyomtatott sajtóban. Az EFK 2011. évi médiamegjelenéseinek számát – saját keresés alapján – az alábbiakban összegeztük:

• Megjelenés televízióban: 24 alkalom • Megjelenés rádióban: 15 alkalom • Megjelenés a nyomtatott sajtóban: 25 alkalom • Megjelenés az interneten (online hírportálok, videó-megosztó portálok): 290 alkalom

Szakmai el őadások tartása Az NFH szakmai előadássorozatához kapcsolódóan az EFK a megyei felügyelőségek, a megyei kereskedelmi és iparkamarák által szervezett, továbbá adott esetben az előbbiek közös szervezésében megrendezésre kerülő szakmai napokon 2011-ben több témában is - így elektronikus kereskedelem, jótállás és szavatosság, az elállási jog specialitásai és az új szabályozás kérdései - tartott szakmai tárgyú előadásokat a fogyasztói tudatosság és a vállalkozások jogismeretének növelése érdekében. Ezen túl az EFK az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület felkérésének eleget téve a határon átnyúló internetes értékesítés témájában tartott előadást a vállalkozások részére szervezett, „Elektronikus kereskedelem” című szakmai workshopokon. Tájékoztatási tevékenység különböz ő rendezvényeken való részvétel útján Az EFK 2011. május 8-án a KSH-val közös sátorral részt vett a Millenáris Parkban megrendezett „Európa Nap 2011” rendezvényen. Az EFK-s sátort nagyszámú érdeklődő kereste fel, akik fogyasztóvédelmi tárgyú kiadványokat kaptak, valamint lehetőségük nyílt egy 13+1 kérdésből álló, a fogyasztóvédelmi ismeretek növelését szolgáló fogyasztóvédelmi totó kitöltésére. A totót összesen 100 érdeklődő töltötte ki. Az EFK 2011. július 7-én az ECC-NET hálózat közös akciója (23 ország 27 repülőtere) keretében egész napos (reggel 6 órától délután 17 óráig) tájékoztatási kampányt tartott a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a légiközlekedésben résztvevő utasokat megillető jogokról a fogyasztói tudatosság erősítése érdekében. A 2A Terminál check-in területén elhelyezett EFK-s pultnál a légiutas jogokról szóló, angol és magyar nyelvű kiadványokat kaptak az érdeklődők. A kampányhoz kapcsolódóan sajtótájékoztató került megrendezésre, amelyet kiemelt médiaérdeklődés követett. A kampány során az EFK együttműködött az Európai Bizottság Közlekedésért felelős főigazgatóságának (DG MOVE) magyarországi partnerével, a debreceni Úton Egyesülettel, amelynek tagjai 2011. július 8-án a debreceni repülőtéren tájékoztatták az utasokat a légiutas jogokról, többek között az EFK-s kiadványok átadása útján.

80

Az EFK 2011. augusztus 10. és 12. között részt vett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság sátrában a Sziget Fesztiválon. Az érdeklődők fogyasztóvédelmi tájékoztatást, tájékoztató kiadványokat kaphattak, valamint lehetőségük nyílt a fogyasztóvédelmi ismereteik ellenőrzésére irányuló totó kitöltésére is magyar és angol nyelven. Augusztus 10-én egy sajtótájékoztató keretében mutatkozott be a közös NFH-EFK sátor. Az EFK első alkalommal vett részt szeptember 17. és 18. között a Főszezon belföldi turisztikai és szabadidő-kiállításon. Az EFK pavilonját több száz érdeklődő kereste fel a két nap alatt. A fogyasztókkal történő tájékoztató elbeszélgetésen kívül játékos hangvételű totó kitöltésére (összesen 119) is sor került, ami azt bizonyítja, hogy a központ kiemelten kezelt témáiról – így pl. a légiutas jogok és a határon átnyúló online vásárlások – szóló ismeretterjesztésre a fogyasztók nagy száma tartott igényt. Együttm űködés más európai uniós hálózatokkal és a magyarors zági fogyasztóvédelmi szervezetekkel Az EFK működésében 2011. január 1-jén életbe lépett szervezeti változások miatt valamennyi uniós hálózattal újra ki kellett alakítani a szakmai munkakapcsolatot, továbbá meg kellett határozni a szakmai együttműködés lehetséges megvalósulási formáit. 2011-ben az EFK kapcsolatba lépett és egyeztetést kezdeményezett a FinNet hálózat magyarországi tagjával (Budapesti Békéltető Testület), a SOLVIT hálózattal, az Europe Direct hálózat magyarországi irodáival. Az együttműködés kölcsönös tapasztalatcserét, informális megbeszéléseket, az EFK kiadványainak terjesztését és a másik szervezet tevékenységének bemutatását foglalta magában. Az EFK honlapján és a határon átnyúló egyedi fogyasztói panaszok rendezésében való közreműködéséhez kapcsolódóan a felek közötti egyezség hiánya esetén tájékoztatást nyújt a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályairól, amely rendelet célja a határokon átnyúló, 2000 eurót meg nem haladó követelésekkel kapcsolatos polgári és kereskedelmi ügyek elbírálásának egyszerűsítése és felgyorsítása. Az EFK a rendelet alkalmazásával kapcsolatos hazai tapasztalatok megismerése érdekében 2011. szeptemberében és októberében összesen 25 helyi bíróságot (budapesti kerületi bíróságokat és megyeszékhelyeken működő városi bíróságokat) mint az Európai Igazságügyi Hálózat tagjait kereste meg levélben. Tekintettel arra, hogy az NFH az EFK befogadó intézménye (host organisation), elengedhetetlen, hogy a tapasztalat- és információcsere hatékony legyen a hatóság más szakmai szervezeti egységeivel. A közös szervezésű oktatási tevékenységek és sajtótájékoztatók mellett a szakmai együttműködés elsődlegesen a légi utasok jogainak védelme (légi utasok jogairól szóló 261/2004/EK rendelet végrehajtása során) és az uniós szintű fogyasztóvédelmi együttműködés (2006/2004/EK CPC rendelet végrehajtása során) területén valósult meg. Az EFK átvételére való előkészületek mellett az EFK átvételét követően 2011-ben is folyamatos volt az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) és az EFK közötti információcsere az Európai Unió részéről érkező, a 2010. évi tapasztalatokkal kapcsolatos megkeresések megválaszolása, valamint a 2010. december 31-én folyamatban lévő panaszok előzményeinek megismerése érdekében. Emellett az EFK együttműködést kezdeményezett, illetve tart fenn a magyarországi békéltető testületekkel, a civil fogyasztóvédelmi szervezetekkel (pld: Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségével), az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH).

81

Az együttműködés kölcsönös tapasztalatcserét, informális megbeszéléseket, az EFK kiadványainak terjesztését, szakmai konferenciákon való részvételt, szakmai előadások tartását és a másik szervezet tevékenységének kölcsönös bemutatását foglalta magában. Tájékoztatás nyújtása közvetlenül a fogyasztók rész ére (reaktív tájékoztatás) Az EFK fontos tevékenységet végez a fogyasztók közvetlen tájékoztatásában, és ezáltal az egyéni fogyasztói tudatosság növelésében is. A fogyasztók az EFK-tól 3-féle módon kérhetnek általános tájékoztatást jogaikról, a fogyasztóvédelmi rendelkezésekről, valamint a panaszuk kivizsgálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar hatóságok elérhetőségeiről. Az EFK-val telefonon, elektronikus úton (e-mail, illetve a honlapon kitölthető formanyomtatvánnyal), valamint személyesen az ügyfélszolgálati irodában lehet felvenni a kapcsolatot. 2011-ben az EFK összesen 1647 esetben nyújtott telefonon, illetve elektronikus úton tájékoztatást a fogyasztók egyedi megkereséseire. A fogyasztók rendszerint az őket megillető jogokról, a jogi lehetőségekről, a különböző kereskedelmi gyakorlatokról és általános jótanácsokról kértek tájékoztatást az EFK-tól. Az információ iránti megkeresések (information requests) döntő többségében (1386 db) belföldi vonatkozású kérdéseket érintettek, azaz amikor a magyar fogyasztók magyar vállalkozással kapcsolatos panaszukat, érdeklődésüket, megjegyzéseiket osztották meg az EFK-val. A határon átnyúló jellegű kérdéseket érintő információkérések száma 261 db volt, jellemzően az EFK működésével és a panaszkezelés módjával voltak kapcsolatosak, amely alapján a fogyasztók be tudták nyújtani határon átnyúló panaszukat az EFK-hoz. Az információkérések tárgy szerinti megoszlását az alábbi diagram mutatja be:

82

Információkérések száma a f őbb kategóriák szerint (db)

2011.01.01-2011.12.31.

78 6

127 241

32

177

163

188171

291

137

630

Élelmiszerek és alkoholmentes italok

Alkoholos italok és dohányáruk

Ruházat és lábbeli, valamint ezzel kapcsolatos szolgáltatások

Lakással kapcsolatos szolgáltatások, víz, vi l lamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok

Lakásberendezés, háztartási készülékek és azok javítása, karbantartás

Egészségügyi termékek és szolgáltatások

Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos termékek és szolgáltatások

Hírközlési termékek és szolgáltatások

Szabadidős tevékenységgel és kultúrával összefüggő termékek és szolgáltatások

Oktatás

Vendéglátással és szálláshellyel összefüggő szolgáltatások

Egyéb termékek és szolgáltatások

COICOP*-n kívül (*COICOP = egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozásának rendszere)

Konzultációkban és jogszabálytervezetek szakmai vél eményezésében való részvétel Az Európai Unió által indított, a tagállami alternatív vitarendezési rendszerek fejlesztésére irányuló nyilvános konzultációt Magyarországon a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége fogta össze. Az EFK részletes véleményét 2011. február 21-i levelében küldte el a FEOSZ részére. Az EFK az NFH útján a Nemzetgazdasági Minisztérium megkeresésére is kifejtette a véleményét. Az Európai Bizottság által az „Egységes Európai Szerződési Jog” témakörében végzett felmérés keretében az EFK 2011. február 28-án egy személyes találkozó során részletesen kifejtette véleményét a kérdéskör kapcsán az adatgyűjtést Magyarországon végző Agrár Alapítvány részére. Az EFK meghívott előadóként részt vett az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottságának az elektronikus kereskedelemre vonatkozó szabályozás megújítása és újragondolása érdekében 2011. április 19-én megtartott ülésén. Az EFK jogszabály-módosítási javaslatokat fogalmazott meg és ismertetett az ülésen résztvevők számára a jogbiztonság növelése, a szabályozás egyértelművé tétele és a magyar fogyasztók érdekeinek védelme érdekében. Az EFK az Európai Bizottság felkérésére 2011. május 27-én véleményt nyilvánított a fogyasztók tájékoztatását és oktatását, valamint a fogyasztóvédelmi civil szervezetek erősítését célul kitűző programok és eszközök (pld: Dolceta, Europe Diary, Trace training) ismertségével, hatékonyságával és továbbfejlesztési lehetőségeivel kapcsolatban.

83

Az EFK az Európai Bizottság kérése alapján 2011. október 14-én véleményt nyilvánított a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló „UCP-irányelv” alkalmazásával kapcsolatos nyilvános uniós konzultáció keretében. Az EFK, mint az EFK-Hálózat tagja, az EFK részvétel e közös projektekben, szakmai tanulmányutakon és konferenciákon A tagállami EFK-k igazgatói évente két alkalommal találkoznak Brüsszelben a hálózat feladatainak, tevékenységeinek és aktuális kihívásainak megbeszélése és egyeztetése érdekében. Az EFK 2011. február 24-én részt vett az első féléves igazgatói ülésen. Ezt megelőzően február 23-án részt vettünk a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok közötti együttműködés (CPC) fórumát képező ülésen a CPC és az EFK-Hálózat közötti együttműködés lehetséges irányai és megvalósulási formái megvitatása tárgyában. Az EFK részt vett a 2011. április 11. és 12. között megrendezett European Consumer Summit-on, amely egy minden évben megrendezésre kerülő, a fogyasztóvédelemben érintett érdekeltek (EU tagállami hatóságok, uniós intézmények, fogyasztóvédelmi civil szervezetek, vállalkozások szövetségei, európai fogyasztói központok) közös szakmai gondolkodásának, párbeszédének és eszmecseréjének teret adó általános fórum, amelyből az Európai Unió fogyasztóvédelmi politikájához is merítenek tapasztalatokat és ötleteket a döntéshozók. A Summit közben az EFK-Hálózat egy külön információs standon tájékoztatta az érdeklődőket a hálózat feladatairól és működéséről, amely során a magyar EFK képviseletében aktívan részt vettünk. Az ECC-Net finnországi szervezete mentorként segíti a magyar EFK munkáját, így a határon átnyúló ügyek kezelésével összefüggő gyakorlati tanácsok, javaslatok átadása, a vállalkozásokkal való együttműködés módszereinek megismerése érdekében a magyar EFK 2011. május 2. és 3. között szakmai tanulmányúton vett részt a finn társszervezeténél. A finn kollégák által a tanulmányút során átadott gyakorlati tapasztalatok a mindennapi tevékenység szervezése, a zökkenőmentes ügykezelés, valamint az EFK jövőbeli munkaprogramjának tervezése és az éves jelentés elkészítése tekintetében is rendkívül hasznosnak bizonyultak. Az EFK képviseltette magát a 2011. június 14-én megrendezett, az Európai Bizottság által kifejlesztett úgynevezett UCP adatbázis működésének beindulását bejelentő rendezvényen is. A konferenciát követően a tagállami EFK-k képviselői informálisan egyeztetést tartottak a 2012. évi közös projektek előkészítése és témáinak meghatározása érdekében. Az EFK – tekintettel a két ország közötti határon átnyúló fogyasztói forgalom gyakoriságára – 2011. június 16. és 17. között szakmai tanulmányúton vett részt a szlovák társszervezetnél is a szlovák tapasztalatok és legjobb gyakorlatok megismerése érdekében. A látogatás során az EFK megismerte a szlovák fogyasztóvédelmi intézményrendszert, továbbá számos hasznos tapasztalatot szerzett a panaszkezelés tekintetében. Az EFK képviseltette magát a 2011. június 29. és július 1. között Salzburgban megrendezett „European Travel Law” szakmai fórumon, amelyen a turizmussal kapcsolatos uniós szabályozási és joggyakorlati változások szerepeltek a középpontban. Az EFK 2011. július 14-én részt vett Luxemburgban az EAHC által megrendezett, a tagállami európai fogyasztói központok honlapjaira vonatkozó uniós ajánlásokat ismertető, valamint a 2012. évre vonatkozó pályázat előkészítésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók egyeztetéséről szóló ülésen. Az EFK 2011. szeptember 20. és 21. között a dán EFK-val közösen szintén szakmai tanulmányúton vett részt az osztrák társszervezetnél az osztrák és dán tapasztalatok

84

megismerése érdekében. A látogatás során az EFK megismerte az osztrák és dán fogyasztóvédelmi intézményrendszert, továbbá számos hasznos tapasztalatot szerzett az EFK munkaprogramjának tervezése és az éves jelentés elkészítése tekintetében. Az EFK részt vett 2011. október 11-én a Luxemburgi EFK által már 4. alkalommal megrendezett, az „Európai Fogyasztóvédelmi Jog Aspektusai”-ról szóló nemzetközi konferencián. Az EFK 2011. október 21-én részt vett a szolgáltatási irányelv 21. cikke szerinti munkacsoporti ülésen, amelyen a lakóhely vagy állampolgárság alapján való hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezésekkel kapcsolatos tagállami tapasztalatokról számoltak be a résztvevők. Az EFK 2011. november 16-án részt vett a második féléves igazgatói ülésen is, amelyen az Európai Bizottság és a tagállami képviselők részére egy előadás keretében ismertettük az új szervezeti keretek között működő EFK 2011. évi eredményeit és tapasztalatait. Az év végén, 2011. december 16-án a német EFK kieli irodának képviselője szakmai látogatást tett a magyar EFK-nál a kölcsönös tapasztalatcsere érdekében. Az EFK részt vett a dán EFK által 17 tagállam részvételével szervezett ,,Mystery shopping” elnevezésű közös projektben, mely egyrészről határon átnyúló (más tagállamban székhellyel rendelkező kereskedő által üzemeltetett webáruházban lefolytatott) próbavásárlások végrehajtását, másrészről a webáruházak internetes oldalain található tájékoztatások áttanulmányozását foglalta magában többek között annak megállapítása érdekében, hogy a határon átnyúló internetes vásárlások mennyire biztonságosak a fogyasztók számára, továbbá, hogy a kereskedők betartják-e a fogyasztót megillető, indokolás nélkül gyakorolható elállási jogra vonatkozó rendelkezéseket. A megküldött útmutató alapján az EFK munkatársai fogyasztóként eljárva (saját nevükben) hajtottak végre próbavásárlásokat 18, külföldi vállalkozás által üzemeltetett webáruházból, és a termékek vételárát bankkártya felhasználásával, a termék megrendelésekor fizették meg. A termék leszállítása után a munkatársak éltek a jogszabályban biztosított elállási jogukkal, amelyet követően a termék a kereskedő részére visszaküldésre került. Ezt követően a kereskedők visszautalták részünkre a termékek vételárát, és egyes esetekben a termékek eredeti kiszállításának költségét is. A közös projektben való részvétel során nagyon sok hasznos tapasztalatot nyert az EFK a határon átnyúló internetes kereskedelemmel kapcsolatban, a legfontosabb tapasztalatokról és tudnivalókról pedig az uniós összesített beszámoló elkészültét követően sajtótájékoztató keretében adott számot. A sajtótájékoztató 2011. október 27-én került megtartására, amelyen a közös akció tapasztalatairól való beszámoló mellett bemutatásra került az EFK új, a saját tapasztalatok alapulvételével elkészült a „Határon átnyúló internetes vásárlások – Hasznos tudnivalók és jótanácsok a fogyasztók részére” című magyar nyelvű kiadványa. A sajtótájékoztatót nagy médiaérdeklődés kísérte. A fentieken túl az EFK a társszervezetei által megvalósított más közös projetekben is rendszeresen adatot szolgáltatott a magyar tapasztalatokról. E körben a német EFK által koordinált, a feltöltő-kártyás hitelkártyákkal (prepaid cards) kapcsolatos tagállami tapasztalatok összegző projektet, valamint a svéd EFK által vezetett, a légiutas jogokkal kapcsolatos 2009-2010. évi tapasztalatait összegző felmérést kell kiemelni.

85

Az EFK-Hálózat 2010. évi tevékenységéről készített uniós jelentés elkészültét követően az Európai Bizottság kérésére a magyar Európai Parlamenti Képviselők e-mail útján kaptak tájékoztatást a jelentésről és az EFK feladatairól, valamint az EFK együttműködését ajánlotta fel a határon átnyúló fogyasztóvédelmi kérdésekben. Adatszolgáltatások az Európai Bizottság részére és a hazai tapasztalatok megosztása a társzervezetekkel A társzervezetek az európai gyakorlatok összehasonlítása és a saját tagállami gyakorlatok kialakítása, továbbfejlesztése érdekében számos alkalommal végeztek felmérést az EFK-Hálózat többi tagjánál egyes szabályozási és jogalkalmazási kérdések tekintetében. Az EFK a szakmai együttműködés jegyében a beérkezett megkereséseket részletesen megválaszolta. Az EFK közreműködött az Európai Bizottság által kialakított uniós ECC-NET honlap magyar nyelvű változatának előkészítésében és magyar nyelvű tartalmának összeállításában, valamint az EFK-Hálózatot népszerűsítő, turisztikai honlapokon elhelyezésre kerülő gyorsikonok fordításában. Az Európai Bizottság június 6-án audiokonferencia keretében vitatta meg a tagállami EFK-kal a hálózat működésével és jövőjével foglalkozó uniós jelentés tartalmát, amelyet követően a magyar EFK ezzel kapcsolatos véleménye írásban is megküldésre került. 5.3 Néhány sikertörténet Az EFK 2011-ben számos határon átnyúló egyedi fogyasztói panasz bírósági eljáráson kívüli rendezésében és megoldásában nyújtott érdemi segítséget a magyar és az európai fogyasztók részére, amely lehetővé tette számukra egy esetleges hosszan tartó bírósági eljárás (polgári per) elkerülését. A sikeresen megoldott panaszok közül néhányat a következőkben mutatunk be. Magyar fogyasztók másik európai uniós tagállamban, illetve Izlandon vagy Norvégiában székhellyel rendelkez ő vállalkozásokat érint ő határon átnyúló panaszai Magyar fogyasztó/Német autókölcsönz ő vállalkozás A magyar fogyasztó olaszországi utazásához egy német vállalkozástól bérelt személygépkocsit az interneten. A repülőtérre való megérkezéskor közölték vele, hogy az autót nem tudják biztosítani számára, mivel a fizetéshez használandó bankkártyán nem szerepel elegendő fedezet a biztonsági, az esetleges káresemények fedezetéül szolgáló letéthez. A fogyasztót sem az autó foglalása során, sem a részére megküldött voucher-n nem tájékoztatták a szükséges letét mértékéről, így nem tudta a már kifizetett autókkölcsönzési szolgáltatást igénybe venni. A fogyasztó a foglalás díját, 120,71 EUR-t kérte vissza. Az EFK-Hálózat fellépésének köszönhetően a vállalkozás visszatérítette a teljes összeget (nagyságrendileg: 32.000,- Ft) a fogyasztó részére. Magyar fogyasztó/Norvég internetes jegyértékesít ő vállalkozás A magyar fogyasztó egy franciaországi teniszversenyre interneten rendelt jegyeket. A norvég vállalkozás vállalta, hogy a jegyeket a fogyasztó lakóhelyére szállítja. Miután a jegyek nem érkeztek meg, a fogyasztó megkeresésére azt a választ adták, hogy technikai okokból a helyszínen adják át a jegyeket. Mindezek ellenére a fogyasztó a kiutazás után a verseny helyszínén sem jutott hozzá a jegyekhez. A fogyasztó a jegyek árának és a kiutazással

86

kapcsolatban felmerült költségei megtérítése érdekében kérte az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának közreműködését. A hálózat közreműködésének köszönhetően a vállalkozás visszafizetett 1428 EUR-t és 219 GBP-t (nagyságrendileg: 447.000,- Ft) a fogyasztó részére. Magyar fogyasztó/Osztrák légitársaság A fogyasztó az osztrák légitársaság Budapest-Bécs-Helsinki útvonalra foglalt retúrjegyeket. A fogyasztó beszállását a visszautazás során túlfoglalás miatt visszautasították, majd később azt állították, hogy a fogyasztó későn érkezett a beszálláshoz, ugyanakkor ingyenesen kiállítottak részére egy másik jegyet a másnapi járatra. A fogyasztó állította, hogy nem érkezett későn a kapuhoz, és a beszállás visszautasítása jogtalanul történt. Ezen felül a kiutazás során a kabátját a járaton felejtette, melyet már nem találtak meg, így újat kellett vásárolnia. A fogyasztó 1243 EUR összeg megtérítését kérte. Az EFK megkeresésének eredményeként a légitársaság visszatérített 483 EUR-t (nagyságrendileg: 130.000,- Ft.) a fogyasztó részére. Európai uniós, izlandi, valamint norvég fogyasztók magyarországi székhellyel rendelkez ő vállalkozásokat érint ő határon átnyúló panaszai Német fogyasztók/Magyar légitársaság A német fogyasztók 2010. július 21-én egy utazási ügynökségen keresztül foglaltak repülőjegyet a július 28-án induló Berlin-Budapest-Odessza, valamint a július 30-i Odessza-Budapest-Berlin járatra. A fogyasztókat a berlini repülőtéren tájékoztatták arról, hogy a járatukat törölték. Az utazási ügynökség visszafizette a jegyek árát, azonban a fogyasztók oldalán utazási költség merült fel (27.80 EUR), továbbá az odesszai szállodafoglalás törlésének díját is ki kellett fizetniük (95.55 EUR), valamint a 261/2004/EK rendelet alapján fejenként 250-250 EUR kártérítést kértek. Az EFK közreműködésének köszönhetően a légitársaság kifizette a kártérítést, valamint megtérítette a felmerült utazási költségeket, a fogyasztók így összesen 532 EUR-t (nagyságrendileg: 144.000,- Ft) kaptak. Szlovák fogyasztó/Magyar eladó A szlovák fogyasztó a vállalkozás magyarországi üzletében vásárolt egy otthoni használatú munkagépet 117.900,- Ft-ért. A gép egymás után többször is elromlott, háromszor is javíttatni kellett. A fogyasztó bejelentette az eladó felé, hogy további javítást nem kér, elállási jogát kívánja gyakorolni, és kéri a vételár visszafizetését. A vállalkozás a gép átvételét követően visszafizette a 117.900,- Ft-os vételárat a fogyasztónak. Finn fogyasztó/Magyar utazási iroda A finn fogyasztó magyar utazási irodán keresztül foglalt magának és egy társának jegyet 2010. április 19-re a légitársaság Budapest-Helsinki járatára. A járat a vulkáni hamu miatt törlésre került. A fogyasztó több alkalommal felvette a kapcsolatot az utazási irodával a fel nem használt jegyek 168.000,- Ft-os árának visszatérítése érdekében, azonban az EFK-val való kapcsolatfelvételig minden alkalommal azt a választ kapta, hogy a fizetés folyamatban van. Az EFK megkeresését követően a vállalkozás átutalt 151.530 Ft-ot a fogyasztónak.

87

6. A LABORATÓRIUMOK TEVÉKENYSÉGE A laboratóriumok az év során 9451 db vizsgálatot végeztek el, melyek elsősorban a piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi ellenőrzések műszaki hátterét jelentő vizsgálati feladatokat takarják. Vizsgálat alá kerültek a termékek biztonsági, minőségi jellemzői, valamint a tisztességtelen kereskedői magatartással összefüggő termékjellemzők. A laboratóriumok számára elengedhetetlen az akkreditált státusz fenntartása, melynek érdekében szükség van a minőségirányítási rendszerek folyamatos fejlesztésére. A Mechanikai és Villamos Laboratóriumban ősszel, majd decemberben az Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriumban is sikeresen lezajlott a Nemzeti Akkreditáló Testület által végzett éves felülvizsgálat. Mindkét laboratórium végzett módszerbővítést, mely elősegíti a kitűzött ellenőrzési feladatoknak való megfelelést. Tovább folytatódott a laboratóriumok által szervezett „Nyílt laboratóriumi napok” rendezvénysorozat is az évben. Az előző évek tapasztalatai és sikerei indokolták, hogy a lakosság széles rétegeihez eljutva tegye az NFH laboratóriumai tevékenységét minél ismertebbé. Mivel a fogyasztóvédelemben kiemelt szerepet kapnak a termékek biztonságosságával, illetve ezzel összefüggésben a jelöléssel, használati útmutatókkal, címkézéssel kapcsolatos kérdések, így ezek megválaszolásával, valamint helyszíni vizsgálatok bemutatásával járult hozzá a hatóság a fogyasztók tudatossá neveléséhez. A helyszínen játékok, villamos berendezések, egyes fogyasztási cikkek vizsgálatainak bemutatása történt meg, továbbá ingyenes vizsgálatok keretében napszemüvegek UV szűrése, valamint bőrrel érintkező fémek (bizsuk, testékszerek) nikkel kioldódásának megismerésére volt lehetősége a fogyasztóknak. Vizsgálatok alapján kerültek bemutatásra a legalapvetőbb biztonságossági jellemzők, valamint a biztonságos alkalmazáshoz szükséges tudnivalók. A nyílt napok állomásául Baja, Győr, Nyíregyháza, Pécsvárad, Székesfehérvár, Szekszárd, Veszprém, valamint több budapesti helyszín szolgált. A rendezvényeken a felügyelőségek, a civil fogyasztóvédelmi szervezetek és a média részvételével megtörtént a nyilvánosság bevonása, illetve az információk még széleskörűbb eljuttatása a fogyasztókhoz. Ebben az évben is kiemelt figyelmet fordított a hatóság az iskolás korosztály bevonására, így az NFH laboratóriumi helyiségeiben megrendezett nyílt napra nagy számban érkeztek diákok. Összességében elmondható, hogy a rendezvényeken több ezer fogyasztó érdeklődött a bemutatott vizsgálatok iránt, és kért információt a termékek minőségéről, biztonságáról, valamint a panaszügyintézés módjáról. 6.1 Az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium tevéken ysége Az Élelmiszer és Vegyipari Laboratórium a termékcsoportok széles körére irányulóan rendelkezik megközelítőleg 450 akkreditált vizsgálati módszerrel, amelyekkel kapcsolatosan az akkreditált státuszt – a decemberben lezajlott éves felülvizsgálati eljárást követően – sikeresen megtartotta. Az éves vizsgálati program szerinti témákhoz, valamint az alkalomszerűen adódó, panaszokból és riasztásokból származó megkeresésekhez fűződő vizsgálatokat a laboratórium maradéktalanul teljesítette, a 2-2 saját vállalású témavizsgálatot illetve összehasonlító tesztet a lehetőségek hiánytalan kiaknázásával vitelezte ki. Mindemellett a

88

laboratórium az év során folyamatos tevékenységként végezte a dohánytermékek nyilvántartásba vételével összefüggő feladatokat. A laboratórium fentieken túlmenő kötelezettsége a Magyar Termék Nagydíj Pályázathoz tartozó vizsgálatok teljesítése is, hiszen vizsgálóbázisként szerepel e tevékenységben. A 2011. évben új módszerként került bevezetésre és alkalmazásra a cementek vízoldható Cr(VI) tartalmának meghatározása és a síszemüvegek látható és UV fényáteresztésének vizsgálata, valamint megkezdődött a felkészülés a csökkentett gyújtási képességű (RIP) cigaretták ellenőrzéséhez szükséges vizsgálatok és módszerek bevezetésére. A laboratórium az év során összesen 4151 db vizsgálatot végzett el témavizsgálatok, panaszok, riasztások, összehasonlító tesztek, illetve a Magyar Termék Nagydíj Pályázat vizsgálatainak keretében, melyek termékcsoportonkénti megoszlása a következő:

Termékcsoport Vizsgálatok száma Élelmiszeripari termékek 2115 db Kozmetikai termékek 498 db Vegyipari termékek 826 db Építőipari termékek 24 db Gyermekjátékok és gyermekápolási cikkek 246 db Könnyűipari termékek 208 db Dohányipari termékek 234 db ÖSSZESEN: 4151 db

Vizsgálatok termékcsoportonkénti megoszlása

2115

498

826

24246

208234

Élelmiszeripari termékek vizsgálatainak száma (db)Kozmetikai termékek vizsgálatainak száma (db)Vegyipari termékek vizsgálatainak száma (db)Építőipari termékek vizsgálatainak száma (db)Gyermekjátékok és gyermekápolási cikkek vizsgálatainak száma (db)Könnyűipari termékek vizsgálatainak száma (db)Dohányipari termékek vizsgálatainak száma (db)

A fentiek mellett a laboratórium egyéb vizsgálatok keretében végzett vizsgálatokat külső megbízásra (769 db vizsgálat), valamint jártasságának bizonyítására (1519 db vizsgálat). Mindösszesen tehát a laboratórium 6439 db vizsgálatot végzett a 2011. évben. Élelmiszeripari termékek vizsgálatai Élelmiszerek szempontjából a témavizsgálatok sorában kiemelkedő jelentőségű volt az évben a probiotikus étrend-kiegészítők, a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, valamint a tejfölök vizsgálata. Ezen témavizsgálatoknál a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat (nem megfelelő probiotikus baktériumszám, a jelölésben deklarált összetevők mennyiségének

89

nem megfelelő volta, idegenzsír jelenléte tejtermékben) ellenőrzése és kiküszöbölése érdekében végzett vizsgálatokat a laboratórium.

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

Probiotikusbaktériumszám

Nettó tömeg, dbszám

Cukrok (f ruktóz,laktóz, összes

cukor, stb.)

Fehérje, zsír,szénhidrát,

energia tartalom

Vitamin- éselemtartalom

Tejfölökzsírtartalma

Tejfölökidegenzsírtartalma

Élelmiszerek vizsgálatai

vizsgálatok száma nem megfelelő eredmények száma

Összességében elmondható, hogy az étrend-kiegészítők 53%-a, a különleges táplálkozási célú élelmiszerek 30%-a bizonyult kifogásolhatónak a vizsgált paraméterek alapján, míg a tejföltermékek 5%-ában volt tejzsír melletti idegenzsír fellelhető. Élelmiszer tárgyú összehasonlító vizsgálatként fűszerpaprika teszt szerepelt az év során a laboratórium feladatai között, melynek keretében 23 minta összevetése történt meg számos élelmiszerminőségi és élelmiszerbiztonsági szempontú paraméter alapján a fogyasztók széleskörű tájékoztatása céljából. A teszt eredményeként 2 termék esetén nem volt megfelelő a megkövetelhető természetes összes színanyag tartalom, 2 fűszerpaprika viszont kiemelkedőnek mutatkozott mind a színanyag, mind pedig az egyéb vizsgált jellemzők (nedvességtartalom, hamutartalom, homoktartalom, érzékszervi jellemzők, nehézfémtartalom, toxintartalom és mikrobiológiai tisztaság) szempontjából is. Összesítve az éves élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos vizsgálatokat, elmondható, hogy a vizsgálatok 72%-a irányult minőségi jellemzők mérésére, s 28%-ban biztonsági vizsgálatok elvégzése történt. Kozmetikai termékek vizsgálata Kozmetikai termékek köréből az arcfestők és arcpakolások emelhetőek ki laboratóriumi vizsgálatok szempontjából. E termékeknél elsősorban biztonsági vizsgálatok végzése történt mikrobiológiai tisztasági, valamint – csekély mértékben – mérgező nehézfémtartalom szempontjából. A vizsgálati eredmények alapján mikrobiológiai szempontból – egy arcfestő kivételével (amely az összes élő csíraszám tekintetében volt kifogásolható) – valamennyi termék megfelelőnek bizonyult, míg nehézfémtartalom alapján ugyancsak 1 termékben (arcpakolás) mutatkozott nagyobb mennyiségű ólom érték. Vegyipari termékek vizsgálata A laboratórium által vizsgált vegyipari termékek egyik csoportját képezte a háztartási tisztítószerek köre, amelyeknél minőségi jellemzők mellett (felületaktív anyag tartalom, sótartalom, pH) a biztonsági szempontból jelentős sav, illetve lúgtartalom és zártság paraméterek vizsgálata folyt, melyek alapján a minták 18%-a esett kifogás alá.

90

A fentieken túlmenően a laboratórium ez évben is részt vett a festéktermékek monitoring vizsgálatában, mellyel kapcsolatban 22 festékminta VOC tartalmára vonatkozóan végzett vizsgálatokat. A vizsgálatok szerint a festékek e paramétere minden esetben megfelelőnek bizonyult. Vegyipari termékkörben mindemellett kiemelkedő szereppel bírt a laboratórium tevékenységében az év végén elvégzett mosószerek összehasonlító vizsgálata. Ennek keretében 23 mosószer terméken 440 db minőségi vizsgálat végzése történt meg a következők szerint: térfogat, összes felületaktív anyag tartalom, sótartalom, pH, optikai fehérítőtartalom, halmazsűrűség, folteltávolító hatás. Az összehasonlító vizsgálat meglepő eredményeket is hozott: a folteltávolító hatásban a márkás, drága termékek számos esetben gyengébben szerepeltek, mint a kevésbé ismert és reklámozott társaik. Gyermekjátékok és gyermekápolási cikkek vizsgálata A laboratórium vizsgálatai között évről évre kiemelkedő jelentőségű a gyermekjátékok vizsgálata, figyelembe véve a célcsoport különösen kiszolgáltatott jellegét. A 2011. évben gyermek-arcfestők kioldódó nehézfémtartalmát, valamint úszógumik és játék babák mérgező ftalát típusú lágyítószer tartalmát, illetve babák ruháinak tiltott azoszínezék tartalmát vizsgálta a hatóság. Lágyítószer vonatkozásában a vizsgálatok eredményei alapján negatív következtetést lehetett levonni: a vizsgált játékbabák közel 88%-a, az úszógumik 40%-a tartalmazott egészségre káros anyagokat meg nem engedett mértékben.

10

0

18

11

3

00

2

4

6

8

10

12

14

16

18

elemtartalom lágyítószertartalom azoszínezéktartalom

Gyermekjátékok és gyermekápolási cikkek vizsgálata

mintaszám kifogásolt

Könny űipari termékek vizsgálata Könnyűipari termékek közül az év során öltözék kiegészítők és síszemüvegek vizsgálatait végezte a laboratórium az éves témavizsgálat keretében. Öltözékkiegészítők esetén a vizsgálat azoszínezék tartalom és nyersanyag-összetételre irányult, melynek során 38%-ban volt kifogásolható a termékek nyersanyag-összetétele, 2 termék pedig súlyos egészségkárosító hatással bíró, tiltott azoszínezéket is tartalmazott. Síszemüvegek tekintetében a biztonsági szempontból lényeges paraméterek kerültek vizsgálat alá (lencsék fényáteresztő képessége látható fény és UV tartományban, a két

91

lencse közötti fényáteresztések egyöntetűsége és különbsége), amelyek alapján azok kivétel nélkül megfeleltek a vonatkozó követelményeknek. A könnyűipari termékek vizsgálataihoz kapcsolható az év során a laboratóriumi nyílt napokon elvégzett napszemüvegek (361 db) UV-áteresztésének vizsgálata, valamint testékszerek és bizsuk (282 db) nikkel kioldódásának vizsgálata, melyeknél 15 napszemüveg és 51 bizsu esetében ismerhették meg a fogyasztók termékeik nem megfelelő biztonságosságát. Építőanyagipari termékek Építőanyagipari termékek közül ez évben a cementek vizsgálata szerepelt az ellenőrző vizsgálatok célpontjában. A vizsgálati eredmények szerint a termékek 33%-ban volt kimutatható mérgező Cr(VI) tartalom az előírt biztonsági határértéket meghaladó mennyiségben. Dohányipari termékek A 102/2005.(X.31.) FVM rendelet alapján a laboratórium folyamatosan végezte és koordinálta a cigaretták kátrány, nikotin és szén-monoxid hozamának ellenőrzésével kapcsolatos mintavételt és vizsgálatokat. A megvizsgált 19 minta mindegyike megfelelőnek bizonyult az előbbi paraméterek vonatkozásában mind az említett rendelet, mind pedig a címkén feltüntetett értékek szerint. Magyar Termék Nagydíj Pályázattal kapcsolatos vizsg álatok A laboratóriumi feladatok között szintén kiemelkedő jelentőséggel bír a Magyar Termék Nagydíj Pályázatban való vizsgálóbáziskénti részvétel. Ennek keretében a laboratórium összesen 1133 db vizsgálatot végzett el 162 – főként élelmiszer – mintán egyrészt utóellenőrzések, másrészt (23%-ban) új pályázatok elbírálásának céljából. Akkreditált státusz fenntartásához szükséges vizsgá latok Tekintettel arra, hogy a megbízhatóság igazolására megfelelő számú összehasonlító vizsgálat végzése szükséges, a laboratórium az év folyamán 9 hazai, illetve nemzetközi körvizsgálatban, valamint egy 123 vizsgálati paraméterre kiterjedő, laboratóriumok közötti összehasonlító vizsgálatban vett részt, továbbá 1387 db belső ellenőrző és jártassági vizsgálatot végzett el a kevés számú vizsgálattal érintett területek jártasságának fenntartásához. 6.2 A Mechanikai és Villamos Laboratórium tevékenys ége A Mechanikai és Villamos Laboratórium tevékenységi területén 464 szabványos módszer akkreditált. Kiemelt cél volt a Mechanikai és Villamos Laboratórium MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány szerinti akkreditált státuszának megtartása. A lefolytatott helyszíni vizsgálat során a laboratórium maradéktalanul teljesítette a vele szemben támasztott követelményeket a Nemzeti Akkreditáló Testület felülvizsgálata során, így megőrizte akkreditált státuszát. Az EVP-ben szereplő témákban a laboratórium a villamos termékeken végzett szükséges biztonsági vizsgálatokat, míg a gyermekjátékokon és gyermekápolási cikkeken biztonságossági vizsgálatokat végzett. Az egyéb vizsgálatok külső megkeresésekre, panaszkivizsgálás és az akkreditált státusz fenntartása céljából kerültek elvégzésre. A laboratóriumi vizsgálatok megoszlása:

92

Villamos termékek 1462db Játékok és gyermekápolási cikkek 497 db Egyéb fogyasztási termékek 239 db Egyéb vizsgálatok 445 db

Laboratóriumi vizsgálatok megoszlása

1462

497

239

445

Villamos termékek Játékok

Egyéb fogyasztói termékek Egyéb vizsgálatok

Összesen: 2643

A laboratórium összesen 2643 vizsgálatot végzett. Villamos termékek biztonsági vizsgálatai A laboratórium 1462 vizsgálatot végzett el különböző villamos termékeken. A termékcsoportok közül kiemelkedő számmal szerepeltek a kézilámpák és akkumulátoros tölthető lámpák, villamos kéziszerszámok, akkumulátortöltők (akkumulátoros kerékpárokhoz, robogókhoz, rollerekhez), háztartási készülékek és a fényfüzérek. A különféle villamos vizsgálatok csoportja változatos termékekből áll, melyek hajszárító, szendvicssütő, fázisceruza, forrasztópáka, fázisceruza, multiméter, adapter.

93

Villamos termékek biztonsági vizsgálatainak megoszlása termékcsoportok szerint

574

74 33 212

444

125

Kézilámpák és akkumulátoros tölthető lámpák

Villamos kéziszerszámok

Akkumulátoros kerékpárok, robogók, rollerek akkumulátortöltői

Háztartási készülékek

Fényfüzérek

Egyéb

A villamos biztonsági vizsgálatok általános tapasztalata a termékcsoportoktól függetlenül kimutatott áramütésveszély kockázata.

43

3

04

1 2 5

4

26

4

18

0

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

Kézilámpák ésakkumulátorostölthető lámpák

Villamoskéziszerszámok

Akkumulátoroskerékpárok,

robogók, rollerekakkumulátortöltői

Háztartásikészülékek

Fényfüzérek Egyéb

A nem megfelel ő termékek aránya villamos termékek esetén

Nem felelt meg Megfelelt

Gyermekjátékok biztonságossági vizsgálatai A különféle gyermekjátékokból, gyermekápolási cikkekből és a gyermekek számára készült termékekből a gyermek tömegét hordozó játékok, járókák, bébikompok, etetőszékek, játék mobiltelefonok, mágneses játékok, játék babák, baba-szettek és felfújható vízi játékok termékkörében összesen 497 biztonságossági vizsgálatot végezett a laboratórium.

94

Játékok biztonságossági vizsgálatainak megoszlása termékcsoportok szerint

138

94

69

82

77

37

A gyermekek tömegét hordozó játékokJárókák, bébikompok, etetőszékekFelfújható vizijátékokJáték-mobiltelefonokMágneses játékok és játékbabák, baba-szettekEgyéb

A gyermekeket veszélyeztető kockázati tényező továbbra is a kis alkatrészek okozta fulladásveszély, az ujjak becsípődése, stabilitás, illetve a játék mobiltelefonok esetén a túl magas kibocsátási hangnyomásszint.

10

0

6

010

0

14

3

5

0

5

0

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

A gyermekektömegét hordozó

játékok

Járókák,bébikompok,etetőszékek

Felfújhatóvizijátékok

Játék-mobiltelefonok

Mágneses játékokés játékbabák,baba-szettek

Egyéb

A nem megfelel ő termékek aránya játékok esetén

Nem felelt meg Megfelelt

A különféle játékok csoportjában babakocsik, yo-yo-k, bombazsák és hintaló termékek vizsgálata történt meg.

95

Egyéb fogyasztási termékek biztonsági vizsgálatai A laboratórium 239 vizsgálatot végzett az általános termékbiztonsági direktíva alá tartozó öngyújtók, égi lámpások és gyertyák témakörében.

Egyéb fogyasztási termékek biztonsági vizsgálataina k megoszlása termékcsoportok szerint

181

46

12

Öngyújtók Égi lámpások Gyertyák

A termékeknél a legnagyobb kockázatot a nem megfelelő lángképzési tulajdonságok jelentik.

10

5

0

5

0

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

Gyertyák Öngyújtók Égi lámpások

A nem megfelel ő termékek aránya egyéb fogyasztási termékek esetén

Nem felelt meg Megfelelt

Az akkreditált státusz fenntartásához szükséges viz sgálatok Az akkreditált státusz fenntartásához a folyamatos fejlesztésen, ellenőrzésen kívül az eredmények megbízhatóságának megőrzése érdekében nagyszámú vizsgálat szükséges. A 2011. évben a laboratórium 193 jártassági vizsgálatot végzett el, a minőségirányítási rendszerben pedig 47 pontossági ellenőrzésre került sor műszereken és berendezéseken. Az akkreditálási felülvizsgálat során 128 vizsgálatot végzett a laboratórium a státusz meghosszabbítása érdekében.

96

7. STRATÉGIAI SZEMLÉLETVÁLTÁS 7.1 Tájékoztatás, kommunikációs tevékenység Az NFH hatósági tájékoztatási és információs tevékenységének célja elsősorban az általános állampolgári, fogyasztói tájékoztatás, de a hatóság számára legalább ennyire fontos szempontot képez a vállalkozások tájékoztatása, valamint a hatósággal kapcsolatban álló társellenőrző szervekkel, szakhatóságokkal, intézményekkel, civil érdekképviseleti és társadalmi szervezetekkel történő információcsere is. Az NFH kommunikációs tevékenysége az elmúlt másfél évben folyamatos újragondoláson és fejlesztésen ment keresztül. A sajtókapcsolatok továbbszervezése mellett új típusú kommunikációs csatornákat is igénybe vett a hatóság. Az NFH honlapja (www.nfh.hu) valódi hírportál jellegű információs bázissá alakult, emellett új, a fogyasztók számára a mindennapok során is hasznosítható információk kerültek fel. A portálon új rovat indult, „határon túli hírek”, „pályázatok”, valamint a „hónap kérdése” címmel. Újdonságként jelent meg, hogy az NFH sajtótájékoztatóiról, egyéb eseményeiről saját videó beszámolókat készített. A piacfelügyeleti tevékenységről való jobb tájékozódás elősegítése érdekében a hatóság a veszélyes termékek termékcsoportonként elérhető, letölthető listájával bővítette a honlap funkcióit, a tematikus hírlevelek pedig kibővültek a termékbiztonságot, valamint az angol nyelvű híreket érintő hírlevéllel. Kialakításra került a honlap akadálymentes, a gyengén látók, valamint a hallássérült látogatóknak készült változata is. A hatóság elindította angol nyelvű portálját is, melyen szakmai cikkek és hírek egyaránt megjelennek. A fogyasztóvédelmi információk iránt érdeklődő olvasók részére napi hírlevél is indult, amelyet a hatóság e-mailen keresztül juttat el a feliratkozó látogatóknak, valamint időszaki, pdf formátumban készített hírlevelek is biztosítják a folyamatos információáramlást. Elindult az NFH Facebook oldala, 2011 júliusától pedig új fórumoldalon keresztül kezdeményezhetnek kapcsolatfelvételt a fogyasztók a hatóság szakértő munkatársaival.

97

A hatóság előkészítette, majd júliustól elindította új, a mai kor igényeinek megfelelő fórumoldalát, amely a www.nfhforum.hu oldalon érhető el. Az új online felület lehetőséget biztosít fogyasztóknak és kereskedőknek egyaránt a fogyasztóvédelmi ismereteik bővítésére, emellett pedig segíti a hatóság és az ügyfelek közötti kötetlenebb kapcsolattartást, a fiatalok tájékoztatását, oktatását. Az új oldalon megtalálhatóak friss hírek, videó beszámolók, és a "szigorú" hatósági arculatot mellőzve szórakoztató jellegű fogyasztóvédelmi anyagok (flash animáció, rejtvény, totó, kép galéria, játék, a 20 éves évfordulóra szórakoztató összeállítás stb.) is. A hatóság mára már jelentősnek mondható videó- és hanganyagtára kiszervezésre kerül ezen honlapra, mely kereshető rendszerben a fogyasztók számára is különleges igényt elégít ki. Az NFH 2011-ben négy alkalommal jelentette meg első, saját kiadású hivatalos lapját, a Fogyasztóvédelmi Tükör című kiadványt. A lap a legfontosabb hatósági eredmények mellett beszámol az országos és a helyi eseményekről, valamint hasznos tudnivalókat nyújt az aktuális, illetve problematikusnak mondott ellenőrzési eredményekről és időszakokról.

98

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2011 novemberében indította útjára a Nemzeti Fogyasztói Termékkosár elnevezésű kezdeményezését, amelynek célja azon – elsősorban Magyarországon előállított és forgalmazott – minőségi termékek összegyűjtése és ajánlása, amelyek a fogyasztók értékelése alapján minőségben és ár-érték arányban kiemelkednek. A programban három modult alakított ki a hatóság a www.termekkosar.hu honlapon, az elsőben minden hónapban egy adott termékről mondhatnak véleményt a fogyasztók, a másodikban összefoglalják a minőségtanúsított díjazott termékeket, a jövőre induló harmadikban pedig összegyűjtik azokat az információkat, amelyek alapján a gyermekes családok kalkulálni tudnak.

Az élelmiszer termékek közül novemberben a kenyér, decemberben a szaloncukor volt a hónap terméke, a nem-élelmiszer kategóriában pedig a fényfüzérekre lehetett szavazni. A program népszerűsítésére az idei évben kampányt tervez a hatóság, emellett kéri a helyi sajtó segítségét is annak érdekében, hogy minél több ajánlott termék és szavazat érkezzen a rendszerbe. A hatóság 2011 februárjától kezdődően hétvégén is lehetőséget biztosított arra, hogy a fogyasztók esetleges problémáikra szakemberek segítségével találjanak megoldást fogyasztóvédelmi kérdések felmerülése esetén. A hatóság hétvégi telefonos ügyfélszolgálata keretében három telefonvonalat biztosít, amely fogadja a megkereséseket és tanácsot ad a megoldásra váró probléma kezelésére. A hatóság eddigi tapasztalatai szerint a fogyasztók részéről érkező megkeresések túlnyomó többsége jótállással és szavatossággal kapcsolatos problémák megoldására irányul. A fogyasztó-kapcsolati rendszer kiszélesítése okán 2011

99

novemberétől – kiegészítve és segítve a fővárosi felügyelőség munkáját – a személyes megkereséseket fogadó központi ügyfélszolgálati iroda is nyílt az NFH székhelyén. A jogalkalmazási politika változásának része volt – 2011 áprilisától – a pozitív lista bevezetése. Az új rendszer szerint amennyiben a felügyelőségek azt állapítják meg, hogy az adott vállalkozás a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek maradéktalanul eleget tett, az erről szóló dokumentumot megküldi az NFH-nak, a hatóság pedig – egyéb kritériumoknak való megfelelés esetén – az igazolást kiadja a vállalkozás részére, amely az üzletben kifüggeszthető. A jogkövető vállalkozásra vonatkozó, a normáknak megfelelő működést igazoló információk mindemellett megjelennek a hatóság honlapján is. Jelenleg a hatóság honlapján 1132 vállalkozás neve szerepel. Az NFH 2011 augusztusában Fogyasztóvédelmi Konzultációt indított, amelynek célja az volt, hogy a kérdőívben megfogalmazott témakörökben – és attól függetlenül – bárki elmondhassa véleményét az intézményrendszerről, a leggyakoribb problémákról, illetve a jövő lehetséges irányairól. Az összesítés alapján egyértelművé vált, hogy a fogyasztók nyitottak az alternatív ösztönző eszközökre: a válaszadók közel 80%-a vélte úgy, hogy a vállalkozások pozitív kiemelése is informál, arról tájékoztatja a fogyasztót, hogy hova érdemes menni vásárolni, kivel javasolt szerződést kötni. A válaszokból kiderült az is, hogy az állampolgárok érzékenyek a hazai sajátosságokra, 2/3-uk véli úgy, hogy szükséges lehet befolyásolni az üzletek kínálatát abba az irányba, hogy nagyobb számban legyenek fellelhetők magyar termékek a boltok polcain. A magyar fogyasztók ugyanakkor arra biztatják a hazai hatóságokat, hogy a szlovák példához hasonlóan vizsgálják azt, vajon valós-e az a megállapítás, amely szerint a globális gyártóknak a Magyarországra – és a környező országokba – szánt termékei alacsonyabb minőségűek, mint a Nyugat-Európába gyártott azonos árui. A válaszadók majdnem 90%-a nyilatkozott úgy, hogy elképzelhető ilyen gyakorlat, ezért szükséges az erre vonatkozó ellenőrzések lefolytatása. A szabályozás szigorítása és a hatósági lehetőségek bővítése mellett tette le a voksát a választ adó fogyasztók háromnegyede a szavatossági és jótállási ügyek vonatkozásában,

100

legtöbben úgy vélik, a kereskedők sokszor maguk sem ismerik a szabályokat, kevés a kézzel fogható kötelezettség, új szabályokkal és a hatósági lehetőségek növelésével kell erősíteni a fogyasztók pozícióját. Ugyanígy a jogszabályok módosítását szorgalmazzák a válaszadók a szolgáltatási szektor egyes ágazataiban csakúgy, mint a termékbemutatóval egybekötött kirándulásokra vonatkozó előírások tekintetében. Fontos tanulsága volt a kérdőíveknek, hogy a fogyasztók 80%-a véli úgy: ma Magyarországon még nem tart ott a vállalkozói kultúra, hogy csökkenteni lehetne a szabályok mennyiségén, a hatóságoknak azonban az ellenőrzések során azokra a vállalkozásokra kell koncentrálniuk, ahol szándékosan megtévesztik és megkárosítják az embereket. Az NFH immár 15 éve vesz részt a Magyar Termék Nagydíj Pályázat lebonyolításában, melynek fő célja a minőségtudatos szemlélet, a termékbiztonság elterjesztése, amely segíti az értékorientált fogyasztói magatartást. A díjazott termékek és cégek objektív követelményrendszernek való megfeleltetése és a pályázaton díjazottak rendszeres utóellenőrzése jelenti a rendszer garanciáját. A pályázat a gazdaságélénkítés alternatív programjaként illeszkedik a közvetett gazdasági támogatások rendszerébe, s lehetőséget teremt arra, hogy a fogyasztók egy objektív követelményrendszer minősítése szerint válasszanak a termékek széles kínálatából. A kitüntető cím és tanúsító védjegy használata nem csak erkölcsi elismerést jelent, hanem a tőkevonzó képesség és befektetési potenciálok emelkedéséhez is vezethet. A pályázati rendszer civil vállalkozásfejlesztési eszköz, ugyanakkor hazai termék-gyártói és szolgáltatói verseny is egyben. A Nagydíj az európai regionális tanúsító védjegyek sorába tartozik, jelképezi a kiváló termék és az előállító vállalat versenyképességét, környezettudatosságát, innovációs törekvését, piaci aktivitását. Az NFH 2011-ben a Magyar Termék Nagydíj Pályázattal kapcsolatban számos feladatot ellátott, így részt vett a pályázati rendszer népszerűsítésében a pályázati rendszer híreinek, információinak folyamatos publikálása és a pályázati felhívás, valamint a nyertes pályázatok honlapon történő közzététele által. A pályázat értékeléséhez a hatóság biztosította szakértőinek hozzáértését, ideértve a pályázati felhívásra beérkező termékek, szolgáltatások laboratóriumi vizsgálatát, az eredményről szóló vizsgálati jelentés összeállítását valamint a pályázatok utóellenőrzésének elvégzését. 7.2 Oktatás és konzultáció A fogyasztóvédelem területén bekövetkező szemléletváltás következtében az NFH a vállalkozások megfelelő szintű tájékoztatására is fókuszált 2011-ben. Ez a fogyasztóvédelmi politikában azért nagyon fontos célkitűzés, mert a hatósági vizsgálatok tapasztalata sok esetben az, hogy a vállalkozások sincsenek tisztában az őket érintő kérdések hatályos szabályozásával, így az oktatás a legjobb eszköz a fogyasztókkal szemben alkalmazott jogsértő magatartások megelőzése érdekében. A célkitűzés jegyében az NFH az idei évben a helyi vállalkozásokat tömörítő kamarák és fogyasztóvédelmi civil szervezetek előzetes igényfelmerése alapján különböző szakterületekre fókuszáló előadássorozatot tartott szerte az országban. Az előadássorozat sikeres kezdeményezésnek bizonyult, amely siker a megyei és fővárosi kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségei, a megyei kereskedelmi és iparkamarák, fogyasztóvédelmi civil szervezetek és az NFH közötti együttműködésnek volt köszönhető. A programok helyszínéül a megyék döntő többségében a kereskedelmi és iparkamarák székhelye szolgált, így a megfelelő infrastrukturális hátteret is az iparkamarák biztosították az előadások minél nagyobb sikere érdekében. A helyi vállalkozások mellett jellemzően a fogyasztóvédelmi civil szervezetek képviselői is jelen voltak az érdeklődők soraiban és

101

néhány esetben a békéltető testületek tapasztalataival kapcsolatban előadóként is közreműködtek. A szakmai programsorozat 2011 márciusában vette kezdetét, amely hónapban különböző időpontokban 4 megyében is sor került az előadások megtartására. A tematika rendkívül széles körű volt, így az érdeklődők tájékoztatást kaptak a fogyasztóvédelem állami rendszerében megvalósuló szervezeti átalakulásról, a vizsgálati módszerekben és szankcionálásban érvényesülő változásokról és a pozitív listával kapcsolatos tudnivalókról, valamint a felügyelőségek ellenőrzési tapasztalatairól. Témául szolgáltak továbbá az elektronikus kereskedelem fogyasztóvédelmi aspektusai és követelményei, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal, lakossági gáz- és áramszolgáltatók, valamint hírközlési szolgáltatók elleni fogyasztói panaszokkal és a jótállás-szavatosság jelenlegi szabályozásával kapcsolatos tudnivalók. Mindezek mellett az előadások során az Európai Fogyasztói Központ is bemutatta tevékenységét és a határon átnyúló kereskedelem és vitarendezés kérdéseiről tartott tájékoztatást. Áprilisban még több helyszínre, 6 megyébe jutott el a hatóság. Az előadások tárgya a korábbiakhoz képest kiegészült, tekintettel arra, hogy az érdeklődők a fenti témák mellett a vendéglátóhelyek vizsgálati szempontjaival és a termékbemutatókkal kapcsolatos rendelkezésekkel is megismerkedhettek. Május hónapban 7 megyében is sor került a szakmai előadások megtartására. A korábbiak mellett a prezentációk tárgyául szolgált az áruházakat érintő ellenőrzésekre vonatkozó szabályozás, az NFH piacfelügyeleti tevékenysége, továbbá az építési termékekkel kapcsolatos követelmények. Mindezek mellett az előadássorozatot ebben a hónapban egy helyszínen az NFH mozgó laboratóriumának vizsgálati bemutatója is színesítette. Június hónapban 2 megyében tartott igen széles érdeklődési kört érintő előadást a hatóság az előadássorozat leggyakoribb témáját képező tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma és jótállás-szavatosság tárgykörökben. Mindezek mellett ebben a hónapban a vállalkozásokat legaktuálisabban érintő idegenforgalmi ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési szempontokról és ismeretekről is tájékoztatást kaptak az érdeklődők. A rendezvénysorozat során elhangzottak az NFH számára is rendkívül konstruktívnak bizonyultak, ugyanis a megjelentek számos esetben intéztek olyan kérdést, illetve megjegyzést a szakértő előadókhoz, amelyek elgondolkodtatóak, sok esetben vitaindítóak voltak, különös tekintettel azokra az észrevételekre, amelyek felhívták a hatóság figyelmét az adott területen levő esetleges joghézagra, szabályozási anomáliákra. A hatóság mindenképpen arra törekszik, hogy ezeket a gyakorlatban felmerülő anomáliákat kezelni tudja és a javaslatokat megfontolja, illetve a jogszabály-véleményezési tevékenysége során mindenki számára egyaránt használható, konstruktív módosítási javaslatokat tegyen. 7.3 Civil kapcsolati tevékenység A lakossági rendezvényeken történő közvetlen tájékoztatás és a fogyasztói tudatosság elősegítésének lehetőségét felismerve döntött úgy az NFH, hogy 2011-ben kiállítóként még több lakossági rendezvényen vállal szerepet. A hatóság standjaihoz ellátogató fogyasztó amellett, hogy az esetlegesen felmerülő fogyasztóvédelmi jellegű kérdéseire, panaszaira a rendezvényeken tevékenykedő kollegáktól személyesen vagy az NFH tájékoztató anyagaiból, szórólapjaiból választ kaphat, ezek mellett az érdeklődőknek lehetősége nyílik saját fogyasztóvédelmi ismereteik felmérésére is, ugyanis kisebb ajándéktárgyakért cserébe egy, a mindennapi életben is előfordulható kérdésekből álló oktató-szórakoztató jellegű fogyasztóvédelmi totót tölthetnek ki.

102

Az NFH a 2011. év során kiállítóként részt vett a Főszezon 2011 Turisztikai Kiállítás és Vásáron és a Baba-Mama Expo 2011 kiállításon, továbbá a Szabadkai Regionális és Nemzetközi Gazdasági Vásáron. Mindezek mellett 2011 áprilisában az NFH a Construma Nemzetközi Építőipari Szakkiállításon is képviseltette magát, valamint részt vett a Sziget Fesztivál Civil Szigetén, a Gyerekszigeten, illetve a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége által szervezett, gyermekeknek szóló fogyasztóvédelmi vetélkedőn. Idén a fogyasztóvédelmi felügyelőségek is számos A területi felügyelőségek által a hatóság Mindezek mellett a hatóság Baja Város Önkormányzatának felkérésére szakmai segítséget nyújtott a „Baja - Fogyasztóbarát Város” elnevezésű programnak a gyakorlati megvalósításában. A BEUC (European Consumers' Organisation) megkeresésére az NFH képviselője részt vett a külföldi fogyasztóvédelmi szervezetnek a kérdőívvel kombinált személyes interjúján. A Magyar Energia Hivatallal fennálló hatósági együttműködés keretében az NFH részt vett az Energiafogyasztók Lapjának Szerkesztőbizottságában annak érdekében, hogy a lapban a közüzemi szolgáltatás valamennyi aktuális, jogi és fogyasztóvédelmi szempontból releváns fejleménye publikálásra kerüljön.

103

8. EGYÉB TEVÉKENYSÉG 8.1 Jogszabály-véleményezés 2011-ben az NFH 80 hazai és Európai Uniós – fogyasztókat érintő, illetőleg eljárásjogi – jogszabály tervezetét véleményezte, amely kimagaslóan magas az előző évek adataihoz képest. Ezek közül a legjelentősebbek az alábbiak voltak:

– a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló előterjesztés;

– a turizmusról szóló törvény tervezete;

– az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény módosításáról szóló előterjesztés;

– a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztés;

– az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőség-értékelésének általános feltételeiről szóló Korm. rendelet tervezete;

– a vendéglátás helyzetét javító intézkedésekről szóló Korm. rendelet tervezete;

– a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. Korm. rendelet tervezete;

– a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII.15.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztés;

– az uniós ökocímkéről szóló európai közösségi jogi szabályozás végrehajtásával kapcsolatos egyes szabályokról szóló Korm. rendelet tervezete;

– a dohánytermékek előállításáról, forgalmazásáról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló Korm. rendelet tervezete;

– a kötelező közszolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés;

– a földgáz egyetemes szolgáltatók vagy megbízottaik által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások köréről és díjazásáról szóló NFM rendelet tervezete;

– a dohánytermékek jelöléséről szóló VM rendelet tervezete;

– a gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendelet tervezete;

– a földgáz egyetemes szolgáltatók vagy megbízottaik által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások köréről és díjazásáról szóló NFM rendelet tervezete;

– a földgáz rendszerüzemeltetők által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások köréről és díjazásáról szóló NFM rendelet tervezete;

– a gyermekjátékszerek biztonságáról szóló 2009/48/EK irányelv nemzeti jogszabályba való átültetését célzó NGM rendelet tervezete, illetve a 2010/681/I (termékkód: X00M) bejelentés;

104

– a közlekedésért és az energiapolitikáért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőség értékelő szervezetek kijelölésének szabályairól szóló NFM/ 1116 /2011. sz. előterjesztés;

– a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében a kerékpárokra, a kisgyermekkerékpárokra és a kerékpárok csomagtartóira vonatkozó európai szabványok által követendő biztonsági előírásokról szóló határozat;

– a gyermekruházaton lévő zsinórokra, húzózsinórokra vonatkozó általános termékbiztonsági követelményekről szóló EU-s előterjesztés;

– a kozmetikai termékekről szóló 76/768/EGK tanácsi irányelv II. és III. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló irányelv tervezete; valamint

– az Európai Parlament és a Tanács 2009/140/EK irányelve (2009. november 25.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról.

2011-ben került sor a szabálysértési törvény átfogó felülvizsgálatára, majd módosítására. A módosítás alapját képező koncepció véleményezésében az NFH is részt vett. A hatóság a 11 esetben tartotta szükségesnek, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium felé javaslatot tegyen jogszabályok módosítására. Ezek közül kiemelendő:

– a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során felmerülő egyes eljárási költségekről szóló 212/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet;

– a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott egyes bírságok felhasználásáról szóló 339/2010. (XII.28.) Korm. rendelet; valamint

– a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény.

A Kormány 2012. január 23-ai ülésén fogadta el a Magyarország IV. középtávú fogyasztóvédelmi politikája megvalósítására irányuló, 2011-2014 közötti időszakra szóló feladatterv végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló kormányhatározatot. Az új fogyasztóvédelmi célkitűzések meghatározásában a hatóság is közreműködött. Az NFH állandó jelleggel képviselteti magát az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Bizottságának ülésein, ahol az adott témában hatáskörrel rendelkező hatóságként 2011-ben előadóként is részt vett és jogszabály-módosítási javaslatokat fogalmazott meg a szabályozás egyértelművé tétele és a magyar fogyasztók érdekeinek védelme érdekében. A hatóság szakmai munkával járult hozzá egyes szabályozási kérdések és problémák megoldásához több szakmai bizottságban, munkacsoportban, úgymint az energiaszolgáltatás területén létrejött Okos mérés munkacsoportban, a MAVÍZ értékesítési munkacsoportban, az Élelmiszer-jelölési munkacsoportban, a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság Szakbizottságaiban, a nemdohányzók védelméről szóló törvény végrehajtásának ellenőrzésére felállított munkacsoportban, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület internetes

105

munkacsoportjában, a Higiéniai Bizottságban, a Nemzeti Légügyi Stratégiai munkacsoportban. Az NFH 2011 folyamán számos közszolgáltatással kapcsolatos rendezvényen, egyeztetésen, konferencián vett részt. Jelen volt többek között a fogyasztói elégedettségi vizsgálatok eredményeit ismertető vagy a földgázszolgáltatók által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körével és díjazásával kapcsolatos szakértői vizsgálat eredményeit bemutató előadásokon, valamint a hatóság észrevételeinek és javaslatainak megküldése által részt vett az Európa 2020 megvalósítását szolgáló Nemzeti Intézkedési Terv elkészítése során lefolytatott konzultációban. A tagállami bíróságok 2011-ben számos, fogyasztóvédelmi témájú előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek az Európai Unió Bírósága előtt. A Nemzetgazdasági Minisztérium az NFH álláspontját 7 ügyben kérte ki abból a célból, hogy indokolt-e Magyarországnak az adott ügyben álláspontot képviselnie, és amennyiben igen, akkor milyen álláspontra helyezkedjen. A felmerülő jogértelmezési kérdések között elsősorban a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv, illetőleg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezései kerültek a középpontba. 8.2 Általános szerz ődési feltételek véleményezése Az NFH a 2011. év során az EVP-ben elrendelt vizsgálatainak keretében 49 vállalkozás általános szerződési feltételeit és üzletszabályzatát véleményezte. Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység, valamint az utazási irodák programfüzeteinek, általános szerződési feltételeinek (ÁSZF) és utazási szerződéseinek ellenőrzése elnevezésű országos témavizsgálatok keretében a fogyasztóvédelmi felügyelőségek számos vállalkozás ÁSZF-jét küldték meg a hatóság részére. Az NFH felhívta a vállalkozásokat arra, hogy ÁSZF-jeiket, amennyiben azok jogszabályba ütköző vagy tisztességtelen kikötést tartalmaznak, a jogszabályokkal összhangban módosítsák. Közérdekű keresetek indítására került sor az együttműködést megtagadó vállalkozásokkal szemben. Az árubemutatók szervezésével foglalkozó vállalkozások ÁSZF-jeinek vizsgálata során az NFH jellemzően az alábbi kikötéseket kifogásolta:

– a fogyasztó a jogszabály alapján indokolás nélkül 8 munkanapon belül gyakorolható elállási jogával csak a termék vételárának meghatározott %-át kitevő bánatpénz megfizetése ellenében élhet;

– a 8 munkanapon túl gyakorolt elállási jog esetén arra való tekintet nélkül számítja fel a vállalkozás a vételár meghatározott %-ának megfelelő összegű bánatpénzt, illetve további adminisztrációs költséget, hogy figyelemmel lenne az elállás egyéb, jogszabály alapján (például szavatosság, jótállás) gyakorolható esetköreire;

– a fogyasztó szavatossági igényérvényesítésének a jótállási jegy és a számla együttes meglétéhez kötése;

– az ÁSZF nem szabályozza világosan a termék kiszállításának költségeit; illetve

– álláspontunk szerint több esetben sem vált a szerződés részévé az olyan kikötés, amely a jegybanki alapkamat kétszeresét számítja fel késedelmi kamatként a fogyasztó terhére késedelmes fizetés esetén.

106

Az utazási irodák vonatkozásában különösen az olyan kikötéseket kifogásolta az NFH, amelyek az elállási jog gyakorlásának a határidejét és következményeit a jogszabályban foglaltaktól eltérően, a fogyasztó hátrányára szabályozzák. Kifogásolta továbbá az olyan kikötéseket, amelyek megvonják a fogyasztó hibás teljesítésre történő hivatkozási jogát, ha erre vonatkozó panaszt korábban nem vetetett jegyzőkönyvbe. Az NFH véleményezte egyes villamosenergia-, illetve földgázszolgáltatók, elosztók, közműves ivóvíz szolgáltatást, valamint közösségi közlekedést ellátó társaságok üzletszabályzatait. A fentieken túlmenően számos, más tevékenységet kifejtő vállalkozás ÁSZF-vizsgálatát végezte el a hatóság. 2011-ben így sor került villamosenergia-, gázszolgáltató, hírközlési szolgáltató, személygépkocsikat forgalmazó, internetes értékesítést végző vállalkozás, valamint légitársaság ÁSZF-jének ellenőrzésére is. A hatóság leveleiben egyes költségelemek indokolatlanságára, jogszabállyal ellentétes kikötésre, a szavatossági jogok megfelelő biztosítására, és a külön jogszabályban előírt elállási jogra vonatkozó szabályokra hívta fel a figyelmet. 8.3 Közérdek ű keresetek indítása Az NFH-nak a 2011. év során 14 közérdekű kereset folytán indított pere volt folyamatban. Jogerős bírósági ítélet az alábbi ügyekben született. Egy hírközlési szolgáltató által megszervezett és megtartott kvízjáték játékszabályzatának több, a hatóság megítélése szerint tisztességtelen kikötését támadta meg az NFH 2010-ben. A kvízjátékban a vállalkozás összes előfizetője részt vehetett, amennyiben SMS-ben regisztrált, és válaszolt az SMS-ben feltett kérdésekre 300,- Ft/SMS áron. A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében az NFH keresetét elutasította, az ítélettel szemben azonban a hatóság fellebbezést nyújtott be. A másodfokú bíróságként eljáró Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében megállapította, hogy érvénytelen az a kikötés, amely lehetővé teszi a játék szervezője számára, hogy egyoldalúan, alapos ok nélkül a Játékszabályzatban meghirdetett nyereménytől eltérő nyereményt szolgáltasson ki a nyertes személyeknek. A bíróság megállapította továbbá, hogy tisztességtelen az a szerződési feltétel, amely az érintett játékosok kifejezett hozzájárulása, illetve törvényi felhatalmazás nélkül teszi lehetővé a személyes adatok külföldre továbbítását. Számos, termékbemutatók tartásával foglalkozó vállalkozás ellen állt felperesként perben az NFH 2011-ben. Az egyik árubemutatók tartásával foglalkozó vállalkozás ÁSZF-jében a Fővárosi Bíróság tisztességtelennek minősítette, hogy az ÁSZF 5. pontja ugyan a jogszabályoknak megfelelően tartalmazza a fogyasztó indokolás nélkül nyolc munkanapon belül gyakorolható elállási jogáról szóló tájékoztatást, azonban az ÁSZF-hez fűzött kiegészítés szerint a vevő az említett elállási jogával csak a termék vételárának 25%-t kitevő bánatpénz megfizetése ellenében élhet. Egy másik vállalkozással szemben indított közérdekű perben a Fővárosi Bíróság a vállalkozás közlemény közzétételére kötelezése mellett az alábbi kikötések tisztességtelenségét állapította meg:

107

– a vállalkozás a szavatossági jog érvényesítésére – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény vonatkozó rendelkezésével ellentétesen – csupán egyéves elévülési határidőt biztosít a fogyasztók számára;

– a 8 munkanapon túl gyakorolt elállási jog esetén arra való tekintet nélkül számítja fel a vállalkozás a vételár 25%-ának megfelelő összegű bánatpénzt, illetve további adminisztrációs költséget, hogy figyelemmel lenne az elállás egyéb, jogszabály alapján (például szavatosság, jótállás) gyakorolható esetköreire;

– a fogyasztó szavatossági igényérvényesítését a jótállási jegy és a számla együttes meglétéhez köti; illetve

– az ÁSZF nem szabályozza világosan a termék kiszállításának költségeit.

Egy másik, árubemutatók tartásával foglalkozó vállalkozás ÁSZF-je vonatkozásában a Csongrád Megyei Bíróság az alábbi kikötések tisztességtelenségét állapította meg:

– „Ha a vásárlást követő 3 napon belül történik a meghibásodás és a hiba a rendeltetésszerű használatot akadályozza, a forgalmazó az árut kicseréli.” Ez a kikötés tisztességtelennek minősül, tekintettel arra, hogy az igényérvényesítési határidő tekintetében korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogát a vállalkozás által forgalmazott, kötelező jótállás alá eső termékek hibás teljesítése esetén.

– „A vevő elállási jogát 8 munkanapon belül gyakorolhatja, kizárólag írásban, ajánlott-tértivevényes levélben.” Nincs akadálya annak, hogy a vállalkozás a jogszabályon alapuló elállási jog gyakorlása esetére az egyszerű írásbeli formánál „szigorúbb” alaki formát javaslatként fogalmazzon meg a fogyasztó számára az utólagos bizonyítási nehézségek és jogviták elkerülése érdekében, azonban jogellenesnek minősül az elállási jog gyakorlását ajánlott, illetve tértivevényes levél kötelező alkalmazásához kötni.

A Bíróság megállapította továbbá, hogy nem vált a szerződés részévé az a kikötés, miszerint a fogyasztó késedelmes fizetés esetén az eladó a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét számítja fel késedelmi kamatként. 8.4 A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tila lmával kapcsolatos koordináció A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) végrehajtására hatáskörrel rendelkező hatóságok közül az NFH látja el a UCP Adatbázis működtetésével kapcsolatos feladatokat. Az Adatbázis működtetésének célja annak biztosítása, hogy – a törvényben nevesített értesítési kötelezettség teljesítése útján – a társhatóságok jogalkalmazási gyakorlata kölcsönösen megismerhetővé váljon, továbbá, hogy a hatóságok elkerüljék a hatásköri összeütközéseket, és lehetővé tegyék az esetleges hatásköri viták hatékony rendezését. Az Adatbázis e célokat azáltal teljesíti, hogy lehetővé teszi a társhatóságok számára az Fttv. szerint indított eljárásokról, illetve azok eredményeiről való tudomásszerzést. A 2011. évben a fővárosi és megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségei 1300 értesítést töltöttek fel az Adatbázisba. A joggyakorlat alakulásának áttekintését segíti a társhatóságok kijelölt kapcsolattartóinak részvételével működő Állandó Munkacsoport is, amelynek ülésein lehetőség nyílik a

108

jogértelmezési kérdések tisztázására, illetőleg a folyamatban lévő eljárásokkal kapcsolatos további egyeztetésre. Az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében a felügyelőségek előtt folyamatban lévő Fttv. szerinti eljárások során felmerülő kérdésekkel kapcsolatosan a hatóság a felügyelőségek munkatársaival folyamatosan kapcsolatot tart, szükség esetén a releváns rendelkezések gyakorlati alkalmazásához segítséget nyújtó iránymutatás megfogalmazásával. Az NFH közreműködik az Európai Bizottságtól az UCP Irányelv végrehajtásával kapcsolatban érkező megkeresések teljesítésében. 8.5 Iránymutatások az egységes jogalkalmazás érdeké ben, állásfoglalások kiadása Az egységes jogalkalmazás követelménye folyamatosan alapvető elvárásként fogalmazódik meg az NFH irányába. 2011. január 1-jét követően a fogyasztóvédelmi hatóság területi szervei, a felügyelőségek a megyei és fővárosi kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként kerültek integrálásra. A szakmai munka infrastrukturális hátterét a kormányhivatalok biztosítják, ellenben a szakmai irányítás az NFH feladatát képezi. Az új struktúrából következően kiemelt igényként jelentkezik az egységes joggyakorlat kimunkálása, és ebben a hatóság fokozott részvétele. Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében a felügyelőségek képviselői számára 6 alkalommal került sor jogi értekezlet megtartására, amely fóruma volt az aktuális anyagi jogi és eljárásjogi kérdések megvitatásának, továbbá szakmai konzultációra is lehetőséget adott. A legtöbb kérdés a módosított jogszabályok megfelelő és helyes alkalmazásával volt kapcsolatos. Szintén az egységes jogalkalmazás biztosítását szolgálta az a 41 iránymutatás, amely a fogyasztóvédelmi felügyelőségek részére került megküldésre. Rendszeresen érkeznek a hatósághoz olyan fogyasztói kérdések, megkeresések, amelyek valamely jogról, kötelezettségről, vagy az adott területet érintő szabályozásról kérnek felvilágosítást. 2011-ben – a telefonos megkereséseket figyelmen kívül hagyva – több mint 480 fogyasztói tájékoztató került elkészítésre és kiküldésre. A tapasztalatok alapján a fogyasztókat leginkább az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal, valamint a jótállással és szavatossággal, földgázszolgáltatással kapcsolatos tudnivalók érdekelték. Gyakran érkeztek kérdések az élelmiszerekkel, árfeltüntetéssel, elektronikus kereskedelemmel kapcsolatban. Az év során számos megkeresés érkezett az NFH-hoz olyan vállalkozásoktól, amelyek jogszerű tevékenységük folytatása érdekében a tevékenységükkel kapcsolatos jogszabályi környezet felől érdeklődtek. A vállalkozások megkereséseire az NFH több mint 118 állásfoglalást adott ki. Az állásfoglalások érintették az általános kereskedelmi feltételek, az árfeltüntetés, élelmiszerek, étrend-kiegészítők, vendéglátás, jótállás – szavatosság, elektronikus kereskedelem, reklám, panaszkezelés, közszolgáltatások témaköreit. Az előbbiekben részletezett szakmai munka eredményeinek összegzéseképpen megállapítható, hogy a hatóság egy rendkívül dinamikus és proaktív évet tudhat maga után.

MELLÉKLETEK

1. SZÁMÚ MELLÉKLET

A NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG ÁLTAL ELRENDELT ELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK

2011. ÉVBEN

1

KIEMELT ELLENŐRZÉSEK, VIZSGÁLATOK Árfeltüntetés és árfelszámítás átfogó ellenőrzése Elektronikus kereskedelmi tevékenység ellenőrzése Szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások és a vásárlók könyvébe tett bejegyzések intézésének ellenőrzése Gazdasági reklámtevékenység átfogó ellenőrzése Villamos energia és gázszámlák tartalmának vizsgálata Játszótéri eszközök piacfelügyeleti ellenőrzése Idegenforgalmilag frekventált helyeken működő vendéglátó egységek, és a személy taxi szolgáltatás ellenőrzése, különös tekintettel a rendezvényekre és éjszakai szórakozóhelyekre Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység ellenőrzése

FOGYASZTÓVÉDELMI ELLENŐRZÉSEK, VIZSGÁLATOK

Probiotikus étrend-kiegészítők mintavétellel egybekötött ellenőrzése

Utazási irodák programfüzeteinek, Általános Szerződési Feltételeinek és utazási szerződéseinek vizsgálata

Villanyórák hitelesítési cseréjének vizsgálata Különleges táplálkozási célú élelmiszerek címkézésének ellenőrzése, a testtömeg csökkentés céljára szolgáló, csökkentett energiatartalmú élelmiszerek mintavételével egybekötve Ivóvíz szolgáltatók Általános Szerződési Feltételeinek ellenőrzése Turisztikai szolgáltatók által nyújtott megtévesztő tájékoztatások fogyasztói bejelentéseken alapuló ellenőrzésének tapasztalatai

2

PIACFELÜGYELETI ELLEN ŐRZÉSEK, VIZSGÁLATOK Gyermekeknek szánt arcfestők laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Festékek és lakkok illékony szerves vegyület tartalmának monitoring vizsgálata Öltözék kiegészítő termékek, apróbb divatcikkek azoszínezék tartalmának laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Kézilámpák és akkumulátoros tölthető lámpák laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Építési fóliák megfelelőség igazolásának ellenőrzése A gyermekek tömegét hordozó játékok laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Villamos kéziszerszámok (fúrógépek, sarokköszörűk, körfűrészek, gyaluk) laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Járókák (bébikompok) piacfelügyeleti ellenőrzése laborvizsgálattal egybekötve Arc-és testpakolások laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Cement és zsákos kiszerelésű építési termékek megfelelőség igazolásának ellenőrzése a cement vízoldható krómtartalmának laboratóriumi vizsgálatával egybekötve Akkumulátoros kerékpárok, robogók, rollerek akkumulátortöltőjének laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Iskolai célra használt gyurmák és zsírkréták laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Játék-mobiltelefonok laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Energiahatékonysági címkézés piacfelügyeleti ellenőrzése A háztartás-vegyipari termékek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Mágneses játékok és játékbabák, baba-szettek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Betonacélok és előre gyártott betonelemek piacfelügyeleti ellenőrzése Műanyag ládák, rekeszek környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése Síelés során viselt egyéni védőeszközök (szemüvegek, fejvédők) laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Díszvilágítási fényfüzérek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése.

3

LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK Fűszerpaprika összehasonlító vizsgálat Cigaretták főfüstjének kátrány, nikotin és szénmonoxid hozamának ellenőrzése Tejföl idegenzsír tartalmának ellenőrzése Mosószerek összehasonlító vizsgálata

EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK RAPEX riasztás keretében érkező termékek keresése kereskedelmi egységekben, webáruházakban és a megtalált termékek termékbiztonsági vizsgálata A KPIR rendszerben található veszélyes termékek kereskedelmi és internetes forgalomból történő kivonásának ellenőrzése Dohánytermékek nyilvántartásba vétele

SORON KÍVÜL ELRENDELT ELLEN ŐRZÉSEK Szórakozóhelyek soron kívül elrendelt vizsgálata Jogosulatlan utazásszervezés ellenőrzése Gazdaboltok rendkívüli ellenőrzése Áruházláncok soron kívüli hatósági ellenőrzése Karácsonyi szezonális ellenőrzés Mutatványos berendezések piacfelügyeleti ellenőrzése

Csecsemő- és kisgyermek ruházati termékek piacfelügyeleti ellenőrzése

Felfújható vízi játékok laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése

Villamossági termékek soron kívüli mintavételezése

2. SZÁMÚ MELLÉKLET

A NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG ÁLTAL

VESZÉLYESNEK MINŐSÍTETT TERMÉKEK 2011. ÉVBEN

1

A

NE

MZ

ET

I FO

GY

AS

ZT

ÓV

ÉD

ELM

I HA

TÓ

SÁ

G Á

LTA

L V

ES

ZÉ

LYE

SN

EK

MINİ

SÍT

ET

T

TE

RM

ÉK

EK

20

11. é

v Mő

szak

i ter

mék

ek

Sor

-sz

ám

Ikta

tósz

ám

Ter

mék

meg

neve

zése

G

yárt

ó/fo

rgal

maz

ó S

zárm

azás

i he

ly

Meg

álla

píto

tt ve

szél

y In

tézk

edés

V

onat

kozó

di

rekt

íva

1 M

SO

-4

"100

-500

V W

-Ger

man

y" fe

lirat

ú fá

zisc

eruz

a P

enny

-Mar

ket K

ft.,

MP

F H

oldi

ng Z

rt.

Kín

a Á

ram

ütés

-ves

zély

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s LV

D

2 M

SO

-5

"100

-500

V M

ade

in C

hina

" fe

lirat

ú fá

zisc

eruz

a P

enny

-Mar

ket K

ft.,

MP

F H

oldi

ng Z

rt.

Kín

a Á

ram

ütés

-ves

zély

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s LV

D

3 M

SO

-19

Fod

exim

már

kaje

lő, R

S-T

L-X

Y27

01 m

odel

lszá

mú,

te

knısb

ékát

form

ázó,

ho

rdoz

ható

Tiff

any

lám

pa

Fod

exim

K

eres

kede

lem

i F

ejle

szté

si K

ft.

Taj

van

Ára

müt

és-v

eszé

ly

For

galm

azás

m

egtil

tása

, ki

voná

s

LVD

4 M

SO

-20

Men

tavi

ll m

árka

nevő

, MV

-SC

G1

típus

szám

ú só

kris

tály

lám

pa

(göm

b)

Bau

Max

M

agya

rors

zág

Zrt

. P

akis

ztán

Á

ram

ütés

-ves

zély

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s LV

D

5 M

SO

-21

Hon

g D

a m

árka

nevő

, FS

-40

típus

szám

ú ál

lván

yos

vent

illát

or

TK

-Sze

relv

ény

Arz

enál

Kft.

, "G

loba

l Im

pex

2005

" K

ft.

Kín

a Á

ram

ütés

-ves

zély

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s LV

D

6 M

SO

-22

(MS

O-

231/

2011

)

Men

tavi

ll m

árka

jelő

, LE

RD

88-

28

típus

ú, m

ultif

unkc

iós

fázi

sker

esı

Men

tavi

ll vi

llam

osip

ari

Ker

eske

delm

i és

Szo

lgál

tató

Kft.

, P

rakt

iker

Épí

tési

és

Bar

kács

piac

ok K

ft.

Kín

a Á

ram

ütés

-ves

zély

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s LV

D

2

Sor

-sz

ám

Ikta

tósz

ám

Ter

mék

meg

neve

zése

G

yárt

ó/fo

rgal

maz

ó S

zárm

azás

i he

ly

Meg

álla

píto

tt ve

szél

y In

tézk

edés

V

onat

kozó

di

rekt

íva

7 M

SO

-23

Fiv

e S

tar

már

kane

vő, R

X-6

000

mod

ells

zám

ú ál

lván

yos

vent

iláto

r

Szu

per

Els

zo '5

7 K

ft., S

zilv

ana

Kft.

, Z

emly

anov

a S

zvet

lana

egy

éni

válla

lkoz

ó

Kín

a Á

ram

ütés

-ves

zély

K

ivon

ás

LVD

8 M

SO

-24

Nim

busz

már

kane

vő, S

T-0

6D

mod

ells

zám

ú ko

mbi

nált

szen

dvic

s-, g

ofri-

és

grill

sütı

ké

szül

ék

Nim

busz

Kft.

K

ína

Ára

müt

és-v

eszé

ly

Kiv

onás

LV

D

9 M

SO

-28

Arie

te m

árka

nevő

, 198

/2

mod

ells

zám

ú, M

icke

y eg

eres

sz

endv

ics-

és g

ofris

ütı

Méd

ia M

arkt

B

ékés

csab

a K

ft.

Kín

a É

gési

sé

rülé

sves

zély

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s LV

D

10

MS

O-3

0 S

AL

már

kaje

lő, A

C 2

20/1

10X

típ

ussz

ámú

adap

ter

Méd

ia M

arkt

K

ína

Ára

müt

és-v

eszé

ly

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

LVD

11

MS

O-3

1 S

olde

ring

Iron

meg

neve

zéső

, W

D-4

2 típ

ussz

ámú

forr

aszt

ópák

a-ké

szle

t V

TF

avor

it K

ína

Ára

müt

és-v

eszé

ly

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

LVD

12

MS

O-4

9

a cs

omag

olás

on P

rom

olin

e,

#022

0 típ

usje

lölé

ső, 2

db-

os

fázi

sker

esı k

észl

et (

140-

190m

m-e

s)

Tes

co-G

loba

l Á

ruhá

zak

Zrt

. K

ína

Ára

müt

és-v

eszé

ly

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

LVD

13

MS

O-5

6

a cs

omag

olás

on s

oho

már

kaje

lő,

Luna

(ci

kksz

ám: 6

617)

az

onos

ító je

lölé

ső, h

alog

éniz

zós

aszt

ali l

ámpa

Met

ro

Ker

eske

delm

i Kft.

K

ína

Ára

müt

és-v

eszé

ly

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

LVD

14

MS

O-5

7

Glo

bo m

árka

nevő

, 281

17

típus

szám

ú, te

knısb

ékát

fo

rmáz

ó T

iffan

y as

ztal

i dí

szlá

mpa

KIK

A

Lakb

eren

dezé

si

Kft.

K

ína

Ára

müt

és-v

eszé

ly

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

LVD

15

MS

O-7

0

a cs

omag

olás

on C

asib

ao

már

kaje

lő, C

-319

azo

nosí

tó

jelö

léső

, "Ú

jratö

lthetı lá

mpa

30

Ledd

el"

meg

neve

zéső

ta

rtal

ékvi

lágí

tási

lám

pate

st

Tes

co-G

loba

l Á

ruhá

zak

Zrt

., K

uzm

an +

Kuz

man

K

eres

kede

lmi é

s S

zolg

álta

tó K

ft.

Kín

a É

gési

sér

ülés

-és

áram

ütés

-ves

zély

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s LV

D

3

Sor

-sz

ám

Ikta

tósz

ám

Ter

mék

meg

neve

zése

G

yárt

ó/fo

rgal

maz

ó S

zárm

azás

i he

ly

Meg

álla

píto

tt ve

szél

y In

tézk

edés

V

onat

kozó

di

rekt

íva

16

MS

O-7

5

már

kaje

lölé

s né

lkül

i, H

J-35

L/1F

m

odel

lszá

mú,

35

égıs

dísz

vilá

gítá

si fü

zérr

el s

zere

lt, k

ét

hara

ngot

form

ázó

abla

kdís

z

Eur

ogas

t Bt.

K

ína

Ára

müt

és-é

s ba

lese

tves

zély

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s LV

D

17

MS

O-7

6

TC

C m

árka

jelő

, azo

nosí

tó

jelö

lés

nélk

üli,

35 é

gıs

dísz

vilá

gítá

si fü

zérr

el s

zere

lt,

Mar

ry C

hris

tmas

felir

atot

fo

rmáz

ó ab

lakd

ísz

Eur

ogas

t Bt.

K

ína

Ára

müt

és-é

s ba

lese

t- (

égés

i sé

rülé

s) v

eszé

ly

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

LVD

18

MS

O-8

5

a cs

omag

olód

oboz

on L

D

már

kaje

lő, a

z ad

attá

blán

LD

-07

8C m

odel

lszá

mú,

a mőan

yag

burk

olat

ba s

ajto

lva

CY

-34

azon

osító

jelö

léső

, 9

LED

-es,

kü

lsı a

kkum

ulát

ortö

ltıve

l ellá

tott

fe

jlám

pa

Qua

lity-

Ker

Kft.

K

ína

Ára

müt

és-v

eszé

ly

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

LVD

19

MS

O-8

7 A

r-T

ech

már

kane

vő, W

M07

m

odel

lszá

mú

gofr

isütı

Pin

ther

Kft.

, Alk

at-

Rés

z K

ft.

Kín

a Á

ram

ütés

-ves

zély

For

galm

azás

m

egtil

tása

, ki

voná

s és

vi

ssza

hívá

s

LVD

20

MS

O-1

00

A c

som

agol

áson

Mul

ti F

orce

m

árka

nevő

, a c

som

agol

áson

N

eon

Mun

kalá

mpa

aka

sztó

val

felir

atú,

fény

csöv

es k

ézilá

mpa

(s

zere

lılá

mpa

)

Mul

ti fo

rce

Hun

gary

Kft.

K

ína

Ára

müt

és-v

eszé

ly

For

galm

azás

m

egtil

tása

LV

D

21

MS

O-1

01

GD

LIT

E m

árka

nevő

, GD

-612

LX

mod

ells

zám

ú, 1

5 LE

D-e

s,

tölth

etı a

kkum

ulát

oros

zs

eblá

mpa

Kov

ács

Tam

ás

egyé

ni v

álla

lkoz

ó K

ína

Ára

müt

és-é

s ba

lese

t- (

égés

i sé

rülé

s)ve

szél

y

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

LVD

22

MS

O-1

02

a cs

omag

olás

on B

AO

MA

m

árka

nevő

, a te

rmék

en M

Y-Z

4,

a cs

omag

olás

on B

M-Z

4 m

odel

lszá

mú,

12

Led-

es,

akku

mul

átor

os, t

ölth

etı

zseb

lám

pa

Rac

k Já

nos

Ant

al

egyé

ni v

álla

lkoz

ó K

ína

Ára

müt

és-v

eszé

ly

és tő

zves

zély

For

galm

azás

m

egtil

tása

, ki

voná

s és

vi

ssza

hívá

s

LVD

4

Sor

-sz

ám

Ikta

tósz

ám

Ter

mék

meg

neve

zése

G

yárt

ó/fo

rgal

maz

ó S

zárm

azás

i he

ly

Meg

álla

píto

tt ve

szél

y In

tézk

edés

V

onat

kozó

di

rekt

íva

23

MS

O-1

03

GD

LIT

E m

árka

nevő

, GD

-618

LX

mod

ells

zám

ú, 7

+8

LED

-es,

tö

lthetı a

kkum

ulát

oros

zs

eblá

mpa

Rac

k Já

nos

Ant

al

egyé

ni v

álla

lkoz

ó K

ína

Ára

müt

és-é

s ég

ési

sérü

lésv

eszé

ly

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

LVD

24

MS

O-1

05

a cs

omag

olás

on F

XP

CA

T

IMP

OR

T m

árka

nevő

, YL-

701S

E

mod

ells

zám

ú, b

eépí

tett

fény

érzé

kelı

vel e

lláto

tt, L

ED

-es

éjsz

akai

irán

yfén

y (h

álóz

ati

csat

lako

zóal

jzat

ba h

elye

zhetı

lám

pate

st)

OB

I K

ína

Ára

müt

és-v

eszé

ly

For

galm

azás

m

egtil

tása

, ki

voná

s és

vi

ssza

hívá

s

LVD

25

MS

O-1

09

a cs

omag

olás

on J

inlit

e m

árka

nevő

és

JF21

2 m

odel

lszá

mú,

12+

9 Le

d-es

, ak

kum

ulát

oros

, töl

thetı

zseb

lám

pa

Kov

ács

Ottó

, E

lekt

rote

ch

Ker

eske

delm

i Kft.

Is

mer

etle

n Á

ram

ütés

-ves

zély

, tő

zves

zély

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s LV

D

26

MS

O-1

11

vito

már

kaje

lő, V

T 2

97L

mod

ells

zám

ú 19

LE

D-e

s,

akku

mul

átor

os, t

ölth

etı

zseb

lám

pa

Vio

-Ko

Nur

H

unga

ry K

ft.

Kín

a Á

ram

ütés

-és

bale

set-

(ég

ési

sérü

lés)

ves

zély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

LVD

27

MS

O -

120

Tan

luxi

ng m

árka

nevő

, a

csom

agol

ódob

ozra

rag

aszt

ott

cím

kén

EX

032-

7 típ

ussz

ámú

és

B-3

72 c

ikks

zám

ú, 7

LE

D-e

s,

akku

mul

átor

os tö

lthetı fe

jlám

pa

Elts

zer

Kft.

, Gál

C

saba

egy

éni

válla

lkoz

ó, B

oros

Jó

zsef

egy

éni

válla

lkoz

ó

Kín

a Á

ram

ütés

-és

bale

set-

(ég

ési

sérü

lés)

ves

zély

K

ivon

ás

LVD

28

MS

O-1

21

Ken

nede

már

kane

vő, K

N-4

007L

m

odel

lszá

mú,

7 L

ED

-es,

ak

kum

ulát

oros

, töl

thetı

zseb

lám

pa

Rel

ax K

ft.

Kín

a Á

ram

ütés

-és

bale

set-

(ég

ési

sérü

lés)

ves

zély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

LVD

29

MS

O-1

22

GD

LIT

E m

árka

nevő

, GD

-27

05H

P (

csom

agol

áson

) m

odel

lszá

mú,

5+

24+

4 LE

D-e

s,

akku

mul

átor

os, t

ölth

etı

zseb

lám

pa

Hor

váth

-Mezıdi

K

ft.

Kín

a Á

ram

ütés

-és

bale

set-

(ég

ési

sérü

lés)

ves

zély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

LVD

5

Sor

-sz

ám

Ikta

tósz

ám

Ter

mék

meg

neve

zése

G

yárt

ó/fo

rgal

maz

ó S

zárm

azás

i he

ly

Meg

álla

píto

tt ve

szél

y In

tézk

edés

V

onat

kozó

di

rekt

íva

30

MS

O-1

23

GD

LIT

E m

árka

nevő

, GD

-610

LX

mod

ells

zám

ú, 4

LE

D-e

s, tö

lthetı

akku

mul

átor

os z

sebl

ámpa

Csó

ka Z

solt

egyé

ni

válla

lkoz

ó, N

agy

Mel

inda

egy

éni

válla

lkoz

ó, V

oicu

és

Tár

sa B

t.

Kín

a Á

ram

ütés

-és

bale

set-

(ég

ési

sérü

lés)

ves

zély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

LVD

31

MS

O-1

34

düw

i már

kane

vő, 9

0923

az

onos

ító je

lölé

ső, f

ényc

söve

s ké

zilá

mpa

düw

i Kft.

, Sebık

és

Tár

sa B

t., P

rofil

K

eres

kedı

ház

Kft.

, G

yula

i ÁF

ÉS

Z-

CO

P Z

rt.,

Son

epar

M

agya

rors

zág

Kft.

Kín

a Á

ram

ütés

-ves

zély

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s LV

D

32

MS

O-1

35

a te

rmék

en é

s a

csom

agol

áson

S

OM

OG

YI E

LEK

TR

ON

IC

már

kane

vő, c

sak

a cs

omag

olás

on h

ome

by s

omog

yi

már

kane

vő, P

L 8-

1 m

odel

lszá

mú

fény

csöv

es s

zere

lılá

mpa

T é

s N

Plu

sz K

ft.,

Sar

valy

Zrt

. K

ína

Ára

müt

és-v

eszé

ly

For

galm

azás

m

egtil

tása

, ki

voná

s LV

D

33

MS

O-1

36

Kan

lux

már

kane

vő, a

term

éken

S

olo

Toe

10-2

30V

, a

csom

agol

áson

Sol

o T

oe10

típ

usje

lő, f

ényc

söve

s ké

zilá

mpa

Ele

ktro

Pro

fi K

eres

kede

lmi K

ft.

Kín

a Á

ram

ütés

-ves

zély

K

ivon

ás

LVD

34

MS

O-1

37

düw

i már

kane

vő, 9

0220

az

onos

ító je

lölé

ső, f

ém

védı

rács

os k

ézilá

mpa

(s

zere

lılá

mpa

)

Mar

chio

l Kft.

, S

onep

ar

Mag

yaro

rszá

g K

ft.,

Gie

nger

Tec

hnik

B

udap

est K

ft.,

Big

vill

Bt.,

Dan

iella

K

ft.

Kín

a Á

ram

ütés

-ves

zély

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s LV

D

6

Sor

-sz

ám

Ikta

tósz

ám

Ter

mék

meg

neve

zése

G

yárt

ó/fo

rgal

maz

ó S

zárm

azás

i he

ly

Meg

álla

píto

tt ve

szél

y In

tézk

edés

V

onat

kozó

di

rekt

íva

35

MS

O-1

39

düw

i már

kane

vő, 9

0178

az

onos

ító je

lölé

ső, mőan

yag

védı

rácc

sal e

lláto

tt ké

zilá

mpa

Ste

fani

cs L

ászl

ó eg

yéni

vál

lalk

ozó,

S

open

ar

Mag

yaro

rszá

g K

ft.,

Hus

zár-

Ter

mén

y K

ft., G

azda

fi-E

lect

roni

c K

ft.,

Her

csel

Mih

ály

egyé

ni v

álla

lkoz

ó,

Glo

bál-9

4 K

ft.,

Sebık

és T

ársa

B

t., W

att K

kt.,

Meg

awat

t V

illam

osip

ari K

ft.,

Kay

la s

un K

ft., P

e-V

a E

lekt

ro K

ft.

Kín

a Á

ram

ütés

-ves

zély

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s LV

D

36

MS

O-1

40

JY S

uper

már

kane

vő, J

Y-9

910

mod

ells

zám

ú, 3

LE

D-e

s ak

kum

ulát

oros

, töl

thetı

zseb

lám

pa

Nin

gbo

Jiny

an

Ele

ctro

nic

Co.

Ltd

., A

nte

Eur

opa

Kft.

, B

alog

h G

ábor

eg

yéni

vál

lalk

ozó,

P

alot

ásth

erm

Kín

a Á

ram

ütés

-és

bale

set-

(ég

ési

sérü

lés)

ves

zély

For

galm

azás

m

egtil

tása

, ki

voná

s LV

D

37

MS

O-1

41

a cs

omag

olód

oboz

ra r

agas

ztot

t cí

mké

n A

nte

már

kane

vő, a

cs

omag

olód

oboz

on M

Y-X

5 m

odel

lszá

mú,

a te

rmék

re

raga

szto

tt cí

mké

n X

5 az

onos

ító

jelö

léső

, 18

LED

-es,

ak

kum

ulát

oros

tölth

etı

zseb

lám

pa

Frid

rich

Bél

a Lá

szló

né e

gyén

i vá

llalk

ozó

Kín

a Á

ram

ütés

-és

bale

set-

(ég

ési

sérü

lés)

ves

zély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

LVD

7

Sor

-sz

ám

Ikta

tósz

ám

Ter

mék

meg

neve

zése

G

yárt

ó/fo

rgal

maz

ó S

zárm

azás

i he

ly

Meg

álla

píto

tt ve

szél

y In

tézk

edés

V

onat

kozó

di

rekt

íva

38

MS

O-1

43

a cs

omag

olás

cím

kéjé

n M

enta

vill

már

kane

vő é

s M

L-W

L8W

mod

ells

zám

ú,

fény

csöv

es s

zere

lılá

mpa

Men

tavi

ll K

ft.

Kín

a Á

ram

ütés

-ves

zély

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s LV

D

39

MS

O-1

44

a te

rmék

en é

s a

csom

agol

áson

S

OM

OG

YI E

LEK

TR

ON

IC, c

sak

a cs

omag

olás

on h

ome

by

som

ogyi

már

kane

vő, P

L 10

m

odel

lszá

mú

fém

kosa

ras

szer

elılá

mpa

Som

ogyi

Ele

ctro

nic

Tra

de K

ft., E

ni-v

ill

Kft.

, Ollé

Kft.

K

ína

Ára

müt

és-v

eszé

ly

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

LVD

40

MS

O-1

45

euro

-one

és

W.I.

S. m

árka

nevő

, S

E19

7 m

odel

lszá

mú,

6 d

b-os

fá

zisc

eruz

a ké

szle

t

Eur

o-O

ne H

unga

ry

Kft.

K

ína

Ára

müt

és-v

eszé

ly

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

LVD

41

MS

O-1

46

Men

tavi

ll m

árka

nevő

, a

csom

agol

ásra

rag

aszt

ott c

ímké

n M

V-A

BE

3 ci

kksz

ámú,

a

hasz

nála

ti út

mut

atób

an M

V-

UA

931L

azo

nosí

tó je

lölé

ső, a

te

rmék

en N

O:9

31L

azon

osító

je

lölé

ső á

tala

kító

ada

pter

Men

tavi

ll K

ft.,

Tes

co-G

loba

l Zrt

. K

ína

Ára

müt

és-v

eszé

ly

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

LVD

42

MS

O-1

48

azon

osító

jelö

lés

nélk

üli,

a cs

omag

olás

on "

10M

Mun

ka

Lam

pa"

jelö

léső

, fém

kosa

ras

szer

elılá

mpa

Áre

ndás

Dáv

id

Ado

nisz

egy

éni

válla

lkoz

ó K

ína

Ára

müt

és-v

eszé

ly

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

LVD

43

MS

O-1

52

GD

LIT

E m

árka

nevő

, GD

-611

LX

mod

ells

zám

ú, 7

LE

D-e

s, tö

lthetı

akku

mul

átor

os z

sebl

ámpa

Z

sülie

tt K

er. K

ft.

Kín

a Á

ram

ütés

-és

bale

set-

(ég

ési

sérü

lés)

ves

zély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

LVD

44

MS

O-1

60

Bem

ko m

árka

nevő

, DF

A-7

m

odel

lszá

mú

átal

akító

ada

pter

V

illan

y-S

zer

Kft.

K

ína

Ára

müt

és-v

eszé

ly

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

LVD

45

MS

O-1

61

Pan

oram

a m

árka

nevő

, a

csom

agol

áson

CR

K-1

1-12

m

odel

lszá

mú,

nya

k, v

áll é

s há

t m

assz

íroz

ásár

a al

kalm

as

segé

desz

köz

Car

rick

Kft.

K

ína

Ára

müt

és-v

eszé

ly

For

galm

azás

m

egtil

tása

, ki

voná

s LV

D

8

Sor

-sz

ám

Ikta

tósz

ám

Ter

mék

meg

neve

zése

G

yárt

ó/fo

rgal

maz

ó S

zárm

azás

i he

ly

Meg

álla

píto

tt ve

szél

y In

tézk

edés

V

onat

kozó

di

rekt

íva

46

MS

O-1

67

Ráb

a-Lu

x m

árka

jelő

, 700

2 ci

kksz

ámú

falik

ar

Ráb

a-Lu

x

Ker

eske

delm

i és

Szo

lgál

tató

Bt.

Mag

yaro

rszá

g Á

ram

ütés

-ves

zély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás,

fo

gyas

ztók

sz

éles

körő

tájé

kozt

atás

a

LVD

47

MS

O-1

68

Men

tavi

ll m

árka

nevő

, a

term

éken

DT

-830

B, a

dob

ozon

M

V-D

T83

0B m

odel

lszá

mú

digi

tális

mul

timét

er

Men

tavi

ll K

ft.

Kín

a Á

ram

ütés

-ves

zély

K

ivon

ás

LVD

48

MS

O-2

18

jelö

lése

k né

lkül

i, ké

zzel

gyá

rtot

t kü

ltéri

lám

pa (

hely

hez

kötö

tt lá

mpa

test

)

Sov

ány

End

re

egyé

ni v

álla

lkoz

ó,

Kon

tó G

éza

egyé

ni

válla

lkoz

ó

Mag

yaro

rszá

g Á

ram

ütés

-ves

zély

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s LV

D

49

MS

O-2

41

már

kaje

lölé

s né

lkül

i, M

2000

P

RE

MIU

M tí

pusj

elöl

éső,

újra

tölth

etı, p

iezo

elek

trom

os

gyúj

tóm

echa

nizm

usú,

rög

zíth

etı

nyom

ógom

bos

indí

tósz

erke

zette

l el

láto

tt, u

tóke

veré

ses

égéső,

állít

ható

, önk

ioltó

, nag

ymér

ető,

CH

IN je

lölé

ső g

ázön

gyúj

tó

Szé

kely

Zol

tán

egyé

ni v

álla

lkoz

ó K

ína

Égé

si

sérü

lésv

eszé

ly

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

Öng

yújtó

50

MS

O-2

42

VIP

már

kane

vő, a

zono

sító

je

lölé

s né

lkül

i, új

ratö

lthetı,

piez

oele

ktro

mos

gy

újtó

mec

hani

zmus

ú,

nyom

ógom

bos

indí

tósz

erke

zette

l el

láto

tt, u

tóke

veré

ses

égéső,

állít

ható

, önk

ioltó

, LE

D lá

mpá

s,

nagy

mér

ető, C

HIN

A je

lölé

ssel

el

láto

tt gá

zöng

yújtó

Szé

kely

Zol

tán

egyé

ni v

álla

lkoz

ó K

ína

Égé

si

sérü

lésv

eszé

ly

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

Öng

yújtó

51

MS

O-2

56

Can

e m

árke

jelő

, 400

6727

315

azon

osító

jelö

léső

, vill

amos

se

gédm

otor

ral h

ajto

tt ke

rékp

árok

hoz

szán

t ak

kum

ulát

ortö

ltı

Met

al T

ech

90 K

ft.

Kín

a Á

ram

ütés

-ves

zély

K

ivon

ás

LVD

9

Sor

-sz

ám

Ikta

tósz

ám

Ter

mék

meg

neve

zése

G

yárt

ó/fo

rgal

maz

ó S

zárm

azás

i he

ly

Meg

álla

píto

tt ve

szél

y In

tézk

edés

V

onat

kozó

di

rekt

íva

52

MS

O-2

66

már

kaje

lzés

és

term

ékaz

onos

ító

jelö

lés

nélk

üli,

szar

vasa

ganc

sból

ké

szül

t asz

tali

dísz

lám

pa

(hor

dozh

ató

lám

pate

st)

Dáv

id Z

oltá

n eg

yéni

vál

lalk

ozó,

P

aál é

s T

ársa

Bt.

Mag

yaro

rszá

g Á

ram

ütés

-ves

zély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás,

fo

gyas

ztók

sz

éles

körő

tájé

kozt

atás

a

LVD

53

MS

O-2

71

Tec

hnol

ux m

árka

nevő

, a

term

éken

Typ

199

4 és

Typ

199

5 típ

ussz

ámú,

a c

som

agol

áson

G

ALA

PA

GO

S 1

994

és

GA

LAP

AG

OS

199

5 típ

ussz

ámú

teknısb

éka

form

ájú

aszt

ali

lám

pate

stek

Elte

r K

ft.

Kín

a Á

ram

ütés

-ves

zély

K

ivon

ás

LVD

54

MS

O-2

72

hom

e by

som

ogyi

már

kane

vő,

AC

01

típus

szám

ú, u

nive

rzál

is

utaz

ó-ad

apte

r (á

tala

kító

ada

pter

Med

ia M

arkt

S

zom

bath

ely

Kft

Kín

a Á

ram

ütés

-ves

zély

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s LV

D

55

MS

O-2

73

Men

tavi

ll m

árka

jelő

, a te

rmék

en

WP

-300

, a c

som

agol

áson

MV

-U

A1U

SB

azo

nosí

tó je

lölé

ső,

"Vilá

gras

zóló

uta

zó a

dapt

er"

meg

neve

zéső

biz

tosí

tós

átal

akító

ada

pter

)

Men

tavi

ll K

ft.

Kín

a Á

ram

ütés

-ves

zély

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s LV

D

56

MS

O-2

78

a cs

omag

olás

on P

anor

áma

már

kane

vő, a

term

éken

el

hely

ezet

t cím

kén

LC, a

cs

omag

olás

on S

F-8

05 a

zono

sító

je

lölé

ső, m

ozgó

kép

fóliá

s as

ztal

i lá

mpa

Mes

terc

erem

ónia

K

ft.

Kín

a Á

ram

ütés

-és

égés

i sé

rülé

sves

zély

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s LV

D

57

MS

O-2

95

már

kaje

lölé

s né

lkül

i, JH

.301

m

odel

lszá

mú

és "

Neo

n E

lect

rosc

opes

" m

egne

vezé

ső,

foly

tono

sság

mérı fu

nkci

óval

el

láto

tt LE

D-e

s fá

zisk

eresı

Szı

ke M

árta

eg

yéni

vál

lalk

ozó

Kín

a Á

ram

ütés

-ves

zély

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s LV

D

58

MS

O-2

99

Dia

n D

ian

már

kane

vő, O

J-50

6 m

odel

lszá

mú

15 L

ED

-es,

ak

kum

ulát

oros

, töl

thetı

zseb

lám

pa

Heb

ó Á

dám

egy

éni

válla

lkoz

ó K

ína

Ára

müt

és-é

s ba

lese

t- (

égés

i sé

rülé

s) v

eszé

ly

Vis

szah

ívás

LV

D

10

1

A N

EM

ZETI

FO

GY

AS

ZTÓ

VÉD

ELM

I H

ATÓ

SÁ

G Á

LTA

L V

ES

ZÉLY

ES

NEK

MIN

ŐS

ÍTETT

TER

MÉK

EK

2011. év

K

ön

nyű

ipari

term

ékek

Sor-

szám

Ik

tató

szám

Term

ék m

eg

nevezé

se

Gyárt

ó,

forg

alm

azó

S

zárm

azá

si

hely

M

eg

állap

ított

vesz

ély

In

tézk

ed

és

Von

atk

ozó

d

irektí

va

1

KV

O-3

4

9207

jelö

lésű

Rud

olf

gye

rmek

védő

rács

Pr

akti

ker

Kft

. R

omán

ia

Sér

ülés

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

2

KV

O-1

31

2

69 B

abyO

no je

lölé

sű p

uzzl

e ha

bsz

ivac

s já

ték

szőn

yeg

Ném

ethn

é B

odná

r Z

suzs

a Ild

ikó

egyé

ni

válla

lkoz

ó Ta

jvan

Fu

llad

ásve

szél

y

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

JÁTÉ

K

3

KV

O-3

12

K

E YI

QI m

árka

jelz

ésű,

B-8

15

mod

ells

zám

ú ka

puc

nis

lány

ka k

abát

Euro

Any

i K

eres

ked

elm

i-és

S

zolg

álta

tó K

ft.

Kín

a Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

4

KV

O-3

21

M

onsz

un m

árka

jelz

ésű,

D

EG30

mod

ells

zám

ú sá

l In

terg

o K

ft.

Ind

ia

Egés

zség

káro

sod

ás

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I, V

ESZ

ÉLYE

S

AN

YAG

5

KV

O-3

65

T-

10-1

4 a

zono

sító

jelz

ésse

l el

láto

tt n

ői s

ál

Rai

nbow

Fas

hion

K

eres

ked

elm

i Bt.

K

ína

Egés

zség

káro

sod

ás

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I, V

ESZ

ÉLYE

S

AN

YAG

6

KV

O-3

67

Don

g F

ashi

on S

tyle

m

árka

jelz

ésű,

DH

102

9

azon

osít

ó je

lölé

sű lá

nyka

ka

puc

nis

pul

óver

Lizb

en K

eres

ked

elm

i és

Szo

lgál

tató

Kft

. Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

2

Sor-

szám

Ik

tató

szám

Term

ék m

eg

nevezé

se

Gyárt

ó,

forg

alm

azó

S

zárm

azá

si

hely

M

eg

állap

ított

vesz

ély

In

tézk

ed

és

Von

atk

ozó

d

irektí

va

7

KV

O-3

68

"A

" m

árka

jelz

ésű,

S-1

02

azon

osít

ó je

lölé

sű k

étré

szes

lá

nyka

sza

bad

idő

együ

ttes

Lizb

en K

eres

ked

elm

i és

Szo

lgál

tató

Kft

. Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

szah

ívás

Á

TBI

8

KV

O-3

82

Sp

ring

már

kaje

lű, H

Y-1

02

mod

ells

zám

ú, 7

472

az

onos

ító

szám

ú d

ekor

tö

rölk

öző

Nap

csill

ag

Ker

eske

del

mi é

s S

zolg

álta

tó K

ft.

Kín

a Fu

llad

ásve

szél

y Fo

rgal

maz

ás

meg

tilt

ása

ÁTB

I

9

KV

O-3

95

B

eaut

iful p

ram

66

17 je

lölé

sű

játé

k ba

bako

csi

Yao

Yao

Kft

H

arm

adik

or

szág

S

érül

ésve

szél

y K

ivon

ás

JÁTÉ

K

10

K

VO

-41

6

Djd

utch

jean

s m

árka

jelz

ésű,

B

O4F

2 c

ikks

zám

ú ka

puc

nis

gye

rmek

kar

dig

án

Ken

gur

u K

id

Ker

eske

del

mi K

ft.,

Ken

gur

u Fe

hérv

ár

Kft

.

Kín

a Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

11

K

VO

-41

7

Bru

bak

er K

ids

már

kaje

lzés

ű,

B1

D31

mod

ells

zám

ú ka

puc

nis

pul

óver

Ken

gur

u K

id

Ker

eske

del

mi K

ft.,

Ken

gur

u Fe

hérv

ár

Kft

.

Kín

a Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

12

K

VO

-41

8

New

Fac

ts K

ids

már

kaje

lzés

ű, B

3A

15

ci

kksz

ámú

kap

ucni

s p

ulóv

er

Ken

gur

u K

id

Ker

eske

del

mi K

ft.,

Ken

gur

u Fe

hérv

ár

Kft

.

Kín

a Fo

jtás

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

13

K

VO

-42

4

Long

Che

ng m

árka

jelű

, S

W2

007C

29 t

ípus

szám

ú fia

tal g

yerm

ekek

szá

már

a ké

szül

t ke

rékp

ár

C.H

. 20

08 K

ft.,

Sán

dor

és T

ársa

i Já

téká

ru

Ker

eske

del

mi é

s S

zolg

álta

tó K

kt.,

Long

Che

ng H

unga

ry

Kft

.

Kín

a S

érül

ésve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

3

Sor-

szám

Ik

tató

szám

Term

ék m

eg

nevezé

se

Gyárt

ó,

forg

alm

azó

S

zárm

azá

si

hely

M

eg

állap

ított

vesz

ély

In

tézk

ed

és

Von

atk

ozó

d

irektí

va

14

K

VO

-43

1

Six

team

már

kaje

lű, 1

2,5

" ke

rékm

éret

ű, f

iata

l g

yerm

ekek

szá

már

a ké

szül

t ke

rékp

ár

Kal

o-Tr

end

Ép

ítői

par

i, K

eres

ked

elm

i és

Szo

lgál

tató

Bt.

Ism

eret

len

Sér

ülés

, tö

résv

eszé

ly

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

15

K

VO

-43

4

731

021

típ

usú,

tet

ővel

és

mac

ival

fel

szer

elt,

GTN

5

9960

3381

8895

azo

nosí

tó

szám

ú tr

icik

li

Roz

sman

20

00 K

ft.

Kín

a Z

úzód

ásve

szél

y Fo

rgal

maz

ás

meg

tilt

ása

ÁTB

I

16

K

VO

-44

5

Min

nie

már

kaje

lű, B

MX

12

tí

pus

ú fia

tal g

yerm

ekek

sz

ámár

a ké

szül

t ke

rékp

ár

Neu

zer

Kft

., B

aum

ax

Zrt

. M

agya

rors

zág

S

érül

és,

töré

sves

zély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás,

ill

. köt

elez

és

ÁTB

I

17

K

VO

-44

8

Mal

i már

kaje

lű, W

olf

típu

sú,

Mal

i11

-Fw

olf

jelű

, fia

tal

gye

rmek

ek s

zám

ára

kész

ült

keré

kpár

(16

"-os

)

J.P M

ali

Ker

ékpá

rgyá

rtó

és

Forg

alm

azó

Kft

. Is

mer

etle

n S

érül

és,

töré

sves

zély

K

ivon

ás

ÁTB

I

18

K

VO

-44

9

Mal

i már

kaje

lű, D

aisy

típ

usú,

H

DSY

12P

mod

ells

zám

ú fia

tal

gye

rmek

ek s

zám

ára

kész

ült

keré

kpár

Czu

th Z

oltá

n Is

mer

etle

n S

érül

és,

töré

sves

zély

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

19

K

VO

-45

1

Mal

i már

kaje

lű, T

-Rex

típ

usú

fiata

l gye

rmek

ek s

zám

ára

kész

ült

keré

kpár

J.P M

ali

Ker

ékpá

rgyá

rtó

és

Forg

alm

azó

Kft

. Is

mer

etle

n S

érül

és,

töré

sves

zély

Forg

alm

azás

m

egti

ltás

a,

kivo

nás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

20

K

VO

-45

2

SB

L 31

05

GP

típ

usú,

álla

tos

(bék

ás)

tric

ikli

Hác

skó

Ág

nes

egyé

ni

válla

lkoz

ó K

ína

Zúz

ódás

vesz

ély

Kiv

onás

Á

TBI

21

K

VO

-45

5

Hau

ser

már

kaje

lű, K

iwi 1

2"

típ

usú,

fia

tal g

yerm

ekek

sz

ámár

a ké

szül

t ke

rékp

ár

Bri

nga

Fehé

rvár

Kft

., C

apri

-Ne

Kft

. Ta

jvan

S

érül

és,

töré

sves

zély

K

ivon

ás

ÁTB

I

4

Sor-

szám

Ik

tató

szám

Term

ék m

eg

nevezé

se

Gyárt

ó,

forg

alm

azó

S

zárm

azá

si

hely

M

eg

állap

ított

vesz

ély

In

tézk

ed

és

Von

atk

ozó

d

irektí

va

22

K

VO

-45

6

"Ele

ms

játé

k" m

egne

vezé

sű

elem

es já

ték

bab

a K

amb

iel

Ker

eske

del

mi K

ft.

Kín

a Fu

llad

ásve

szél

y,

egés

zség

káro

sodá

s K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s JÁ

TÉK

23

K

VO

-46

0

Yaki

mot

o K

id m

árka

jelű

, B

imb

a tí

pus

ú tr

icik

li Pr

akti

ker

Mag

yaro

rszá

g K

ft.

Kín

a S

érül

ésve

szél

y K

ivon

ás

ÁTB

I

24

K

VO

-47

7

Wal

ly H

ot T

oys

THT2

92

játé

k b

abak

ocsi

A

-Hon

g 2

010

EU

RO

K

Ft.

Kín

a S

érül

ésve

szél

y Fo

rgal

omba

ho

zata

l m

egti

ltás

a JÁ

TÉK

25

K

VO

-47

8

Fart

Bom

b m

árka

jelű

, b

űzb

omb

a el

neve

zésű

, T0

179

9 a

zono

sító

jelö

lésű

"b

omb

azsá

k"

Dili

mán

ia

Ker

eske

del

mi B

t.

Taiw

an

Hal

lásk

áros

odás

, sz

em-

és

orri

rrit

áció

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

JÁTÉ

K

26

K

VO

-47

9

Fart

Bom

b m

árka

jelű

, b

űzb

omb

a el

neve

zésű

, N

TT12

42 a

zono

sító

jelö

lésű

"b

omb

azsá

k"

Dili

mán

ia

Ker

eske

del

mi B

t.

Taiw

an

Hal

lásk

áros

odás

, sz

em-

és

orri

rrit

áció

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

JÁTÉ

K

27

K

VO

-48

1

Dis

ney

Han

nah

Mon

tana

m

árka

jelz

ésű,

DG

FY-6

250

m

odel

lszá

mú

gye

rmek

ka

puc

nis

kab

át

Bea

uty

Dra

gon

Ker

eske

del

mi K

ft.

Kín

a Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

28

K

VO

-51

0

Am

al 1

00

x10

0 c

m-e

s fa

já

róka

J.B.P

. 20

00

Ker

eske

del

mi é

s S

zolg

álta

tó B

t.

Leng

yelo

rszá

g Fu

llad

ásve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

29

K

VO

-53

1

Ale

xis

Bab

y M

ix m

árka

nevű

, LZ

688

-5 t

ípus

szám

ú b

ébik

omp

B

aba-

Ker

Kft

. Is

mer

etle

n S

érül

ésve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

5

Sor-

szám

Ik

tató

szám

Term

ék m

eg

nevezé

se

Gyárt

ó,

forg

alm

azó

S

zárm

azá

si

hely

M

eg

állap

ított

vesz

ély

In

tézk

ed

és

Von

atk

ozó

d

irektí

va

30

K

VO

-53

2

Ber

ber

Kaj

a K

ira

háló

s já

róka

N

émet

hné

Hor

váth

Év

a M

ária

eg

yéni

vá

llalk

ozó

Leng

yelo

rszá

g Fu

llad

ás-

és

sérü

lésv

eszé

ly

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

31

K

VO

-53

6

Zso

l-Cem

CEM

már

kaje

lű,

II/B

-M (

S-L

L) 3

2,5

N

mod

ells

zám

ú K

ompo

zit

Port

land

cem

ent

Köt

ek Z

rt.

Mag

yaro

rszá

g

Egés

zség

káro

sod

ás

Kiv

onás

R

EAC

H

32

K

VO

-54

2

Hon

g m

árka

jelz

ésű,

A79

10

m

odel

lszá

mú,

kap

ucni

s g

yerm

ek k

abát

Bea

uty

Dra

gon

Ker

eske

del

mi K

ft.

Kín

a Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

33

K

VO

-54

9

Am

al II

Wik

tóri

a m

árka

nevű

m

agas

ete

tősz

ék

J.P.B

. 20

00

Ker

eske

del

mi é

s S

zolg

álta

tó K

ft.

Leng

yelo

rszá

g S

érül

ésve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

34

K

VO

-55

1

Hol

cim

már

kaje

lű, C

EM II

/B-

M (

V-L

) 3

2,5

N m

odel

lszá

mú

Ház

épít

ő ce

men

t

Hol

cim

Hun

gár

ia

Zrt

., A

VER

S

Ker

eske

del

mi é

s S

zolg

álta

tó K

ft.

Mag

yaro

rszá

g

Egés

zség

káro

sod

ás

Forg

alm

azás

m

egti

ltás

a,

Kiv

onás

R

EAC

H

35

K

VO

-56

4

Love

ly M

obile

Pho

ne

már

kaje

lű já

ték

mob

iltel

efon

Han

Shu

n K

eres

ked

elm

i és

Szo

lgál

tató

Kft

. K

ína

Hal

lásk

áros

odás

, fu

llad

ás

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

JÁTÉ

K

36

K

VO

-56

5

Nex

e ce

men

t st

and

ard

m

árka

jelű

, CEM

II/B

-M (

P-S

) 3

2,5

R m

odel

lszá

mú

Port

land

cem

ent

Toka

i Lás

zló

egyé

ni

válla

lkoz

ó, W

ebép

ker

Hor

váto

rszá

g

Egés

zség

káro

sod

ás

Kiv

onás

R

EAC

H

37

K

VO

-57

6

Qua

tro

már

kane

vű S

ky

Wal

ker

2 t

ípus

ú b

ébik

omp

Szo

mba

ti Im

re, A

pát

i A

ndre

a eg

yéni

vá

llalk

ozók

K

ína

Sér

ülés

vesz

ély

Kiv

onás

Á

TBI

6

Sor-

szám

Ik

tató

szám

Term

ék m

eg

nevezé

se

Gyárt

ó,

forg

alm

azó

S

zárm

azá

si

hely

M

eg

állap

ított

vesz

ély

In

tézk

ed

és

Von

atk

ozó

d

irektí

va

38

K

VO

-63

5

462

8178

2 c

ikks

zám

ú R

etur

n B

all b

umer

áng

labd

a

Möb

elix

La

kber

ende

zési

Kft

. Á

ruhá

z H

olla

ndia

Fu

llad

ásve

szél

y K

ivon

ás

JÁTÉ

K

39

K

VO

-64

4

Jianl

ing

már

kaje

lzés

ű ús

zóg

umi

Pada

gon

Ker

eske

del

mi K

ft.

Kín

a Fu

llad

ásve

szél

y,

egés

zség

káro

sodá

s K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s JÁ

TÉK

, REA

CH

40

K

VO

-64

7

Sun

& R

ise

már

kaje

lzés

ű,

RT-

082

mod

ells

zám

ú ké

trés

zes

gye

rmek

sz

abad

időr

uha

Bao

Hua

Kft

. Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás

ÁTB

I

41

K

VO

-66

9

Wat

erfu

n m

árka

jelű

, LLR

m

odel

lszá

mú

háro

msz

ög

alak

ú ús

zóg

umi

Gye

rekj

áték

-S

tran

dcik

k B

olt

Kín

a Fu

llad

ásve

szél

y,

egés

zség

káro

sodá

s K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s JÁ

TÉK

, REA

CH

42

K

VO

-71

8

Uni

on-S

tar

már

kaje

lzés

ű,

HF3

290

mod

ells

zám

ú ké

trés

zes

lány

ka f

ürd

őruh

a

Qua

n Lo

ng K

ft.

Kín

a Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

43

K

VO

-71

9

Uni

on-S

tar

már

kaje

lzés

ű,

TH50

27 m

odel

lszá

mú

lány

ka

bik

ini

Qua

n Lo

ng K

ft.

Ism

eret

len

Fojt

ás-é

s b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

44

K

VO

-72

0

Sw

eet

Dew

már

kaje

lzés

ű,

P004

mod

ells

zám

ú g

yerm

ek

esők

öpen

y Q

uan

Long

Kft

. K

ína

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

45

K

VO

-72

1

Sun

-Bea

ch m

árka

jelz

ésű,

az

onos

ító

jelö

lés

nélk

üli

kétr

észe

s lá

nyka

für

dőr

uha

Tóth

Imre

eg

yéni

vá

llalk

ozó

Mag

yaro

rszá

g

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

46

K

VO

-72

2

Bar

bie

már

kaje

lzés

ű, 9

52-

330

mod

ells

zám

ú lá

nyka

fü

rdőr

uha

Kín

ai Á

ruhá

z K

ína

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

7

Sor-

szám

Ik

tató

szám

Term

ék m

eg

nevezé

se

Gyárt

ó,

forg

alm

azó

S

zárm

azá

si

hely

M

eg

állap

ított

vesz

ély

In

tézk

ed

és

Von

atk

ozó

d

irektí

va

47

K

VO

-72

3

Nap

oleo

ne m

árka

jelz

ésű,

A

25 m

odel

lszá

mú

lány

ka

halá

szna

drá

g

Hon

g-K

ong

Áru

ház

Ism

eret

len

Bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

48

K

VO

-72

4

Key

zi m

árka

jelz

ésű,

Pau

la

fant

ázia

nevű

két

rész

es

lány

ka f

ürdő

ruha

H

ong

-Kon

g Á

ruhá

z Le

ngye

lors

zág

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

49

K

VO

-72

5

Key

zi m

árka

jelz

ésű,

Julia

fa

ntáz

iane

vű k

étré

szes

lá

nyka

für

dőru

ha

Hon

g-K

ong

Áru

ház

Leng

yelo

rszá

g Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

50

K

VO

-72

6

Rob

erto

már

kaje

lzés

ű az

onos

ító

jelö

lés

nélk

üli

háro

mré

szes

lány

ka

fürd

őruh

a

Kín

ai Á

ruhá

z M

agya

rors

zág

Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

51

K

VO

-72

7

Twee

ty!

Már

kaje

lzés

ű,

WB

LT-T

SWB

526

9

mod

ells

zám

ú ké

trés

zes

lány

ka f

ürdő

ruha

Kín

ai Á

ruhá

z K

ína

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

52

K

VO

-72

8

Key

zi m

árka

jelz

ésű,

Ani

ta

fant

ázia

nevű

két

rész

es

lány

ka f

ürdő

ruha

K

ínai

Áru

ház

Leng

yelo

rszá

g Fo

jtás

-és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

53

K

VO

-72

9

Life

Bea

ch m

árka

jelö

lésű

az

onos

ító

jelö

lés

nélk

üli

kétr

észe

s lá

nyka

für

dőr

uha

Kai

Lai

Áru

ház

Ism

eret

len

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

54

K

VO

-73

0

Life

Bea

ch m

árka

jelz

ésű,

az

onos

ító

jelö

lés

nélk

üli

háro

mré

szes

lány

ka

fürd

őruh

a

Kai

Li Á

ruhá

z Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

8

Sor-

szám

Ik

tató

szám

Term

ék m

eg

nevezé

se

Gyárt

ó,

forg

alm

azó

S

zárm

azá

si

hely

M

eg

állap

ított

vesz

ély

In

tézk

ed

és

Von

atk

ozó

d

irektí

va

55

K

VO

-73

1

Kiv

eril

(Nob

el)

már

kaje

lzés

ű,

16W

304

mod

ells

zám

ú lá

nyka

ruh

a

Hen

gw

ay

Ker

eske

del

mi é

s S

zolg

álta

tó K

ft.

Euró

pai

Uni

ó Fo

jtás

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

56

K

VO

-73

2

F &

D K

ids

már

kaje

lzés

ű,

715

6 m

odel

lszá

mú

lány

ka

rövi

dna

drág

Hen

gw

ay

Ker

eske

del

mi é

s S

zolg

álta

tó K

ft.

Kín

a B

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

57

K

VO

-73

8

Zal

essk

ell m

árka

jelz

ésű,

8

971

mod

ells

zám

ú lá

nyka

b

ikin

i G

reen

ery

Kft

Is

mer

etle

n Fo

jtás

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

58

K

VO

-73

9

Pow

er F

low

er m

árka

jelz

ésű,

F3

46

mod

ells

zám

ú lá

nyka

b

ikin

i G

reen

ery

Kft

K

ína

Fojt

ás é

s b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

59

K

VO

-74

1

Mog

a m

árka

jelz

ésű,

ML5

180

m

odel

lszá

mú

fiú r

övid

nad

rág

G

reen

ery

Kft

Is

mer

etle

n B

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

60

K

VO

-74

2

Mog

a K

id's

már

kaje

lzés

ű,

TD-0

30 m

odel

lszá

mú

kap

ucni

s sz

abad

idő

fels

ő G

reen

ery

Kft

Is

mer

etle

n Fo

jtás

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

61

K

VO

-74

3

BST

már

kaje

lzés

ű, K

603

6

mod

ells

zám

ú lá

nyka

nad

rág

G

reen

ery

Kft

Is

mer

etle

n B

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

62

K

VO

-74

4

Gol

oxy

Kid

's m

árka

jelz

ésű,

M

Q-1

12 m

odel

lszá

mú

lány

ka

fels

ő Fa

shio

n X

uan

Kft

. Is

mer

etle

n Fo

jtás

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

9

Sor-

szám

Ik

tató

szám

Term

ék m

eg

nevezé

se

Gyárt

ó,

forg

alm

azó

S

zárm

azá

si

hely

M

eg

állap

ított

vesz

ély

In

tézk

ed

és

Von

atk

ozó

d

irektí

va

63

K

VO

-74

5

Zal

essk

ell m

árka

jelz

ésű,

0

811

mod

ells

zám

ú ké

trés

zes

lány

ka f

ürdő

ruha

Fa

shio

n X

uan

Kft

. Is

mer

etle

n Fo

jtás

-és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

64

K

VO

-74

6

Mog

a K

id's

már

kaje

lzés

ű, L

D-

059

mod

ells

zám

ú g

yerm

ek

szab

adid

ő fe

lső

San

dyco

ol K

ft.

Kín

a Fo

jtás

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

65

K

VO

-74

7

Play

bac

k sp

ortw

ear

már

kaje

lzés

ű, N

-201

0014

A

mod

ells

zám

ú g

yerm

ek

szab

adid

ő eg

yütt

es

San

dyco

ol K

ft.

Ism

eret

len

Fojt

ás -

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

66

K

VO

-74

8

Sun

& O

cean

már

kaje

lzés

ű,

500

mod

ells

zám

ú ké

trés

zes

gye

rmek

für

dőr

uha

LXH

Hun

20

11

Ker

eske

del

mi K

ft.

Ism

eret

len

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

67

K

VO

-74

9

Sun

& O

cean

már

kaje

lzés

ű,

432

mod

ells

zám

ú ké

trés

zes

gye

rmek

für

dőr

uha

LXH

Hun

20

11

Ker

eske

del

mi K

ft.

Ism

eret

len

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

68

K

VO

-75

0

Rob

esto

már

kaje

lzés

ű, 4

34

m

odel

lszá

mú

kétr

észe

s g

yerm

ek f

ürd

őruh

a

LXH

Hun

20

11

Ker

eske

del

mi K

ft.

Ism

eret

len

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

69

K

VO

-75

3

F &

D K

ids

már

kaje

lzés

ű,

AD

L-1

850

mod

ells

zám

ú lá

nyka

eg

yütt

es

Rui

Jie

Hun

gar

y K

ft.

Ism

eret

len

Fojt

ásve

szél

y K

ivon

ás

ÁTB

I

70

K

VO

-75

5

Hai

Jing

már

kaje

lzés

ű, 5

03

m

odel

lszá

mú

kétr

észe

s lá

nyka

für

dőru

ha

G-S

even

98

Kft

. Is

mer

etle

n Fo

jtás

vesz

ély

Kiv

onás

Á

TBI

71

K

VO

-75

6

Sun

bes

t m

árka

jelz

ésű,

72

07

mod

ells

zám

ú lá

nyka

rö

vid

nadr

ág

G-S

even

98

Kft

. Is

mer

etle

n B

ales

etve

szél

y K

ivon

ás

ÁTB

I

10

Sor-

szám

Ik

tató

szám

Term

ék m

eg

nevezé

se

Gyárt

ó,

forg

alm

azó

S

zárm

azá

si

hely

M

eg

állap

ított

vesz

ély

In

tézk

ed

és

Von

atk

ozó

d

irektí

va

72

K

VO

-75

7

Cac

tus

Clo

ne m

árka

jelz

ésű,

G

SV

B74

37 m

odel

lszá

mú

lány

ka b

ikin

i S

un H

ui K

ft.

Kín

a Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás

ÁTB

I

73

K

VO

-76

4

Hon

g m

árka

jelz

ésű,

A87

2

mod

ells

zám

ú lá

nyka

sz

éld

zsek

i Li

Qi E

uro

Kft

. Is

mer

etle

n A

rc-

és

szem

sérü

lés-

vesz

ély

Kiv

onás

Á

TBI

74

K

VO

-76

5

Cac

tus

Clo

ne m

árka

jelz

ésű,

G

SW

S76

75 m

odel

lszá

mú

lány

ka f

ürdő

ruha

C

hen

Xia

o K

ft.

Kín

a Fo

jtás

vesz

ély

Kiv

onás

Á

TBI

75

K

VO

-76

6

Uni

on-S

tar

már

kaje

lzés

ű,

TH50

90 m

odel

lszá

mú

lány

ka

bik

ini

Uni

on S

tar

Kft

. Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás

ÁTB

I

76

K

VO

-76

7

Adm

irin

g m

árka

jelz

ésű,

T-

ZK

-10

2 m

odel

lszá

mú

lány

ka

nad

rág

Lu

cky

Lian

g K

ft.

Ism

eret

len

Bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

Á

TBI

77

K

VO

-77

0

Sm

artp

hone

meg

neve

zésű

, 8

0179

6761

8874

von

alkó

dú

játé

k m

obilt

elef

on

Ham

my

Toys

Bt.

K

ína

Hal

lásk

áros

odás

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s JÁ

TÉK

78

K

VO

-77

4

CE-

1269

A c

ikks

zám

ú B

erg

ner

yo-y

o la

bda

Tesc

o H

iper

mar

ket

Kín

a Fu

llad

ásve

szél

y K

ivon

ás

JÁTÉ

K

79

K

VO

-77

6

Qin

g P

al m

árka

jelz

ésű,

72

60

mod

ells

zám

ú já

ték

mob

iltel

efon

V

N D

una

Bt.

K

ína

Hal

lásk

áros

odás

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s JÁ

TÉK

80

K

VO

-77

7

Qin

g P

ai m

árka

jelű

, B

ackb

erry

meg

neve

zésű

, 9

000

mod

ells

zám

ú, já

ték

mob

iltel

efon

VN

Dun

a B

t.

Kín

a H

allá

skár

osod

ás,

illet

ve é

gési

sé

rülé

sves

zély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

JÁTÉ

K

11

Sor-

szám

Ik

tató

szám

Term

ék m

eg

nevezé

se

Gyárt

ó,

forg

alm

azó

S

zárm

azá

si

hely

M

eg

állap

ított

vesz

ély

In

tézk

ed

és

Von

atk

ozó

d

irektí

va

81

K

VO

-77

8

Don

g S

heng

már

kaje

lzés

ű,

Bea

utifu

l cel

lula

r p

hone

m

egne

vezé

sű, 0

068A

-1

mod

ells

zám

ú já

ték

mob

iltel

efon

VN

Dun

a B

t.

Kín

a H

allá

skár

osod

ás é

s to

xici

tás,

ille

tve

fulla

dás

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

JÁTÉ

K

82

K

VO

-77

9

Din

g L

i már

kaje

lzés

ű,

Bea

utifu

l Gir

l meg

neve

zésű

já

ték

mob

iltel

efon

V

N D

una

Bt.

K

ína

Hal

lásk

áros

odás

és

toxi

citá

s, il

letv

e fu

llad

ásve

szél

y

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

JÁTÉ

K

83

K

VO

-78

0

Jin H

e m

árka

jelz

ésű,

No

C-

804

azo

nosí

tó je

lölé

sű,

456

55 c

ikks

zám

ú já

ték

mob

iltel

efon

Yello

w D

ream

s K

ft.

Kín

a H

allá

skár

osod

ás,

égés

i sé

rülé

sves

zély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

JÁTÉ

K

84

K

VO

-78

1

Jin-H

ua m

árka

jelz

ésű,

Mob

ile

Elec

tron

ic P

hone

m

egne

vezé

sű, N

O-3

310

m

odel

lszá

mú,

0

0002

15.0

0/4

548

0

cikk

szám

ú já

ték

mob

iltel

efon

Yello

w D

ream

s K

ft.

Kín

a H

allá

skár

osod

ás

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

JÁTÉ

K

85

K

VO

-78

2

Mei

yu m

árka

jelz

ésű,

1

103

MM

azo

nosí

tó je

lölé

sű,

000

0228

.00

cik

kszá

mú

játé

k m

obilt

elef

on

Veg

-Ye

Kft

. K

ína

Hal

lásk

áros

odás

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s JÁ

TÉK

86

K

VO

-78

3

Qun

xing

már

kaje

lzés

ű,

Nov

elty

Mob

ile P

hone

m

egne

vezé

sű, Q

X-8

688

m

odel

lszá

mú,

86

88S

-1

cikk

szám

ú já

ték

mob

iltel

efon

Petr

ányi

né C

zirk

os

Irén

K

ína

Hal

lásk

áros

odás

, to

xici

tásv

eszé

ly

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

JÁTÉ

K

87

K

VO

-78

4

KE

YI Q

I már

kaje

lzés

ű, K

-1

511

mod

ells

zám

ú ké

trés

zes

szab

adid

őruh

a W

ei 8

88

Eur

ópa

Kft

. Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás

ÁTB

I

12

Sor-

szám

Ik

tató

szám

Term

ék m

eg

nevezé

se

Gyárt

ó,

forg

alm

azó

S

zárm

azá

si

hely

M

eg

állap

ított

vesz

ély

In

tézk

ed

és

Von

atk

ozó

d

irektí

va

88

K

VO

-78

9

T&K

már

kaje

lzés

ű, a

zono

sító

je

lzés

nél

küli

kétr

észe

s g

yerm

ek f

ürd

őruh

a (b

ikin

i)

Gol

den

Jun

KFt

. K

ína

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

Á

TBI

89

K

VO

-79

0

Sun

& O

cean

már

kaje

lzés

ű,

azon

osít

ó je

lzés

nél

küli

kétr

észe

s g

yerm

ek

fürd

őruh

a

Gol

den

Jun

KFt

. K

ína

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

Á

TBI

90

K

VO

-79

2

Uni

on-S

tar

már

kaje

lzés

ű,

HY5

35

mod

ells

zám

ú ké

trés

zes

gye

rmek

fü

rdőr

uha

She

nge

Div

at

Kft

.(K

ínai

Áru

ház

Ázs

ia)

Kín

a Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás

ÁTB

I

91

K

VO

-79

3

twee

ty!

már

kaje

lzés

ű, T

MS

C

War

ner

Bro

s. E

nter

taim

ent

inc

(507

) je

lölé

sű k

étré

szes

g

yerm

ek f

ürd

őruh

a (b

ikin

i)

She

nge

Div

at K

ft.

(Kín

ai Á

ruhá

z Á

zsia

) K

ína

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

Á

TBI

92

K

VO

-80

4

Fun

Toys

már

kaje

lzés

ű,

sup

er M

obile

meg

neve

zésű

, já

ték

mob

iltel

efon

M

akó

Toys

Kft

. K

ína

Hal

lásk

áros

odás

, ég

ési s

érül

és-

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

JÁTÉ

K

93

K

VO

-80

5

Din

g L

i már

kaje

lzés

ű, L

ovel

y B

aby

meg

neve

zésű

játé

k m

obilt

elef

on

Bro

ssen

Kft

. K

ína

Hal

lásk

áros

odás

és

toxi

citá

sves

zély

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s JÁ

TÉK

94

K

VO

-80

8

Fant

asy

Toys

már

kaje

lzés

ű,

Mus

ic p

hone

meg

neve

zésű

, 2

3027

11/M

U a

zono

sító

je

lölé

sű c

ukor

káva

l töl

tött

já

ték

tele

fon

Gul

liver

Kft

. K

ína

Hal

lásk

áros

odás

K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s JÁ

TÉK

13

Sor-

szám

Ik

tató

szám

Term

ék m

eg

nevezé

se

Gyárt

ó,

forg

alm

azó

S

zárm

azá

si

hely

M

eg

állap

ított

vesz

ély

In

tézk

ed

és

Von

atk

ozó

d

irektí

va

95

K

VO

-80

9

Tean

ges

t, F

IFA

már

kaje

lzés

ű,

No-

143

-200

8 m

odel

lszá

mú

játé

k m

obilt

elef

on

Nap

sug

ár S

zig

et K

ft.

Kín

a

Hal

lásk

áros

odás

, to

xici

tásv

eszé

ly,

illet

ve f

ulla

dás-

és

fojt

ásve

szél

y

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

JÁTÉ

K

96

K

VO

-83

4

Aq

uam

arin

e m

árka

jelz

ésű,

C

-01

7 m

odel

lszá

mú

lány

ka

ing

Mod

e R

ivie

ra

Ker

eske

del

mi K

ft.

Kín

a B

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

97

K

VO

-83

5

bad

+m

ad m

árka

jelz

ésű,

2

2665

kód

szám

ú lá

nyka

ru

ha

Jin &

Xu

Kft

. In

dia

Fo

jtás

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

98

K

VO

-83

6

Ting

ba

TQK

0842

9N g

yerm

ek

térd

nadr

ág

Don

gmei

Kft

. Is

mer

etle

n B

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

99

K

VO

-83

7

Bey

ond

már

kaje

lzés

ű,

995

679

mod

ells

zám

ú há

rom

rész

es lá

nyka

fü

rdőr

uha

Don

gmei

Kft

. Is

mer

etle

n B

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

100

K

VO

-83

8

Cai

ba

már

kaje

lzés

ű, N

Y-D

812

mod

ells

zám

ú ké

trés

zes

szab

adid

ő g

arni

túra

Új P

iros

Nap

Kft

. Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

101

K

VO

-83

9

Uni

on-S

tar

már

kaje

lzés

ű,

HY5

06

mod

ells

zám

ú ké

trés

zes

lány

ka f

ürd

őruh

a Ú

j Pir

os N

ap K

ft.

Kín

a Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

102

K

VO

-84

0

Bar

bie

már

kaje

lzés

ű, 9

51-

861

mod

ells

zám

ú eg

yrés

zes

lány

ka f

ürdő

ruha

Ú

j Pir

os N

ap K

ft.

Kín

a Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

14

Sor-

szám

Ik

tató

szám

Term

ék m

eg

nevezé

se

Gyárt

ó,

forg

alm

azó

S

zárm

azá

si

hely

M

eg

állap

ított

vesz

ély

In

tézk

ed

és

Von

atk

ozó

d

irektí

va

103

K

VO

-84

1

Aq

uam

arin

e m

árka

jelz

ésű,

Q

Y09

330

mod

ells

zám

ú g

yerm

ek s

zab

adid

őruh

a Eu

rost

ar L

ai 8

8 K

ft.

Kín

a Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

104

K

VO

-84

2

Aq

uam

arin

e m

árka

jelz

ésű,

Q

Y09

536

mod

ells

zám

ú g

yerm

ek s

zab

adid

őruh

a Eu

rost

ar L

ai 8

8 K

ft.

Kín

a Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

105

K

VO

-84

3

Aq

uam

arin

e m

árka

jelz

ésű,

Q

Y09

340

mod

ells

zám

ú g

yerm

ek s

zab

adid

őruh

a Eu

rost

ar L

ai 8

8 K

ft.

Kín

a Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

106

K

VO

-87

8

Yong

xin

már

kaje

lzés

ű, F

-3

mod

ells

zám

ú (v

onal

kód

: 6

9369

7310

1267

) lá

nyka

b

ikin

i

Zha

oxi K

ft.

Ism

eret

len

Fojt

ásve

szél

y K

ivon

ás

ÁTB

I

107

K

VO

-87

9

F.N

.C. m

árka

jelz

ésű,

az

onos

ító

jelö

lés

nélk

üli

lány

ka r

uha

Zha

oxi K

ft.

Mag

yaro

rszá

g

Fojt

ásve

szél

y K

ivon

ás

ÁTB

I

108

K

VO

-90

3

Qin

g D

a m

árka

jelz

ésű,

no

.978

azo

nosí

tó je

lölé

sű,

Ben

ign

Gir

l meg

neve

zésű

m

űany

ag já

ték

bab

a sz

ett

Che

n Jin

Hao

K

eres

ked

elm

i Kft

. K

ína

Egés

zség

káro

sod

ás

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

JÁTÉ

K, R

EAC

H

109

K

VO

-96

1

"A"

már

kaje

lzés

ű, S

-101

m

odel

lszá

mú

Mon

ella

Ic

eng

le f

elir

atú,

két

rész

es

lány

ka s

zab

adid

őruh

a

Plat

z Lá

szló

eg

yéni

vá

llalk

ozó

Ism

eret

len

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

Á

TBI

110

K

VO

-97

6

"A"

már

kaje

lzés

ű, W

-079

m

odel

lszá

mú

kap

ucni

s g

yerm

ek s

zéld

zsek

i W

.L.Y

Tra

de K

ft.

Ism

eret

len

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély,

ar

c-és

sz

emsé

rülé

s-

vesz

ély

Kiv

onás

Á

TBI

15

Sor-

szám

Ik

tató

szám

Term

ék m

eg

nevezé

se

Gyárt

ó,

forg

alm

azó

S

zárm

azá

si

hely

M

eg

állap

ított

vesz

ély

In

tézk

ed

és

Von

atk

ozó

d

irektí

va

111

K

VO

-97

7

Gol

oxy

már

kaje

lzés

ű, M

Q-

329

mod

ells

zám

ú 2

rés

zes

gye

rmek

sza

bad

idő

együ

ttes

W

.L.Y

Tra

de K

ft.

Ism

eret

len

Bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

Á

TBI

112

K

VO

-97

8

BST

már

kaje

lzés

ű, G

INT

229

0 m

odel

lszá

mú

keng

uruz

seb

es k

apuc

nis

gye

rmek

pul

óver

Pela

mo

Kft

. Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás

ÁTB

I

113

K

VO

-98

0

Glo

-Sto

ry D

isne

y C

amp

Roc

k m

árka

jelz

ésű,

DB

FY-5

744

m

odel

lszá

mú

kap

ucni

s g

yerm

ekka

bát

Nyí

rnat

ion

Kft

. Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás

ÁTB

I

114

K

VO

-98

1

Glo

-Sto

ry m

árka

jelz

ésű,

G

LJT-

6402

mod

ells

zám

ú ké

trés

zes

gye

rmek

sz

abad

idő

együ

ttes

Nyí

rnat

ion

Kft

. Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás

ÁTB

I

115

K

VO

-99

3

New

Sty

le Y

YFY

már

kaje

lzés

ű, Z

-056

m

odel

lszá

mú

bél

elt

kapu

cnis

ka

bát

Ara

ny L

ian

Uni

o K

ft.

Ism

eret

len

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

116

K

VO

-99

5

QiF

eng

már

kaje

lzés

ű, 6

058

C

mod

ells

zám

ú ka

puc

nis

kisg

yerm

ek s

zéld

zsek

i Yi

Lu

Wan

g K

ft.

Ism

eret

len

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

Á

TBI

117

K

VO

-10

00

Sun

sea

már

kaje

lzés

ű, L

Y-02

5

mod

ells

zám

ú há

rom

rész

es

gye

rmek

sza

bad

időr

uha

Sze

nli h

ung

ary

Kft

. K

ína

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

118

K

VO

-10

04

Sun

sea

már

kaje

lzés

ű, C

H-

010

mod

ells

zám

ú, k

étré

szes

g

yerm

ek s

zab

adid

őruh

a S

zenl

i Hun

gar

y K

ft.

Kín

a Fo

jtás

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

16

Sor-

szám

Ik

tató

szám

Term

ék m

eg

nevezé

se

Gyárt

ó,

forg

alm

azó

S

zárm

azá

si

hely

M

eg

állap

ított

vesz

ély

In

tézk

ed

és

Von

atk

ozó

d

irektí

va

119

K

VO

-10

05

Mog

a m

árka

jelz

ésű,

DG

-105

m

odel

lszá

mú

gye

rmek

sz

abad

időr

uha

Nic

e C

loth

es K

ft

Kín

a Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

120

K

VO

-10

27

Dan

din

i már

kaje

lzés

ű,

azon

osít

ó je

lölé

s né

lkül

i b

und

azsá

k A

erar

ium

Kft

. Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

szah

ívás

Á

TBI

121

K

VO

-10

28

F&D

fas

hion

már

kaje

lzés

ű,

332

6 m

odel

lszá

mú

lány

ka

szab

adid

őruh

a A

erar

ium

Kft

. Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

122

K

VO

-10

29

Sw

eet

Dew

már

kaje

lzés

ű,

P006

mod

ells

zám

ú g

yerm

ek

esők

öpen

y

Hen

gw

ay

Ker

eske

del

mi é

s S

zolg

álta

tó K

ft.

Ism

eret

len

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

123

K

VO

-10

30

Get

rich

már

kaje

lzés

ű, x

-02

m

odel

lszá

mú

lány

ka k

abát

Yu

an Q

ing

K

eres

ked

elm

i Kft

. Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

124

K

VO

-10

31

Hap

py

Hou

se m

árka

jelz

ésű,

8

412

mod

ells

zám

ú lá

nyka

m

ellé

ny

Yuan

Qin

g

Ker

eske

del

mi K

ft.

Ism

eret

len

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

125

K

VO

-10

32

FJH

U m

árka

jelz

ésű,

az

onos

ító

jelö

lés

nélk

üli

gye

rmek

sza

bad

idő

fels

ő G

er-N

ik-G

a K

ft.

Ism

eret

len

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

126

K

VO

-10

33

Yeha

ijinc

már

kaje

lzés

ű,

azon

osít

ó je

lölé

s né

lkül

i ké

trés

zes

lány

ka f

ürd

őruh

a G

er-N

ik-G

a K

ft.

Ism

eret

len

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

127

K

VO

-10

37

New

Sty

le Y

YFY

már

kaje

lzés

ű, Z

-055

m

odel

lszá

mú

gye

rmek

kab

át

Nic

e C

loth

es K

ft

Kín

a Fo

jtás

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

17

Sor-

szám

Ik

tató

szám

Term

ék m

eg

nevezé

se

Gyárt

ó,

forg

alm

azó

S

zárm

azá

si

hely

M

eg

állap

ított

vesz

ély

In

tézk

ed

és

Von

atk

ozó

d

irektí

va

128

K

VO

-10

62

C&

S m

árka

jelz

ésű,

201

1-3

0

azon

osít

ó je

lölé

sű f

iú

szél

dzs

eki

Új C

.X.M

. 99

Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

129

K

VO

-10

63

H&

S m

árka

jelz

ésű,

N-3

230

B

azon

osít

ó je

lölé

sű f

iú p

ulóv

er

Új C

.X.M

. 99

Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

130

K

VO

-10

64

H&

S m

árka

jelz

ésű,

XG

L-1

237

az

onos

ító

jelö

lésű

lány

p

ulóv

er

Új C

.X.M

. 99

Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

131

K

VO

-10

65

Mog

a K

ids

már

kaje

lzés

ű, T

D-

531

0 a

zono

sító

jelö

lésű

lá

nyka

pul

óver

Ú

j C.X

.M. 9

9

Ism

eret

len

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

132

K

VO

-10

66

H&

S m

árka

jelz

ésű,

R-5

530

B

azon

osít

ó je

lölé

sű f

iú

szél

dzs

eki

Új C

.X.M

. 99

Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

133

K

VO

-10

91

Glo

Sto

ry (

Dis

ney

fair

ies)

m

árka

jelz

ésű,

DG

LJT-

579

2

mod

ells

zám

ú ké

trés

zes

lány

ka s

zab

adid

ő g

arni

túra

Qia

ng F

eng

Kft

. K

ína

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

134

K

VO

-10

92

Gra

ce m

árka

jelz

ésű,

W

Z80

20

mod

ells

zám

ú lá

nyka

sza

bad

idő

fels

ő Q

iang

Fen

g K

ft.

Ism

eret

len

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

135

K

VO

-10

93

Sun

sea

már

kaje

lzés

ű, L

P-02

2

mod

ells

zám

ú fiú

sza

bad

idő

fels

ő

Qia

ng F

eng

Kft

. K

ína

Fojt

ásve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

136

K

VO

-10

94

East

Wes

t m

árka

jelz

ésű,

M-

080

49K

azo

nosí

tó je

lölé

sű

gye

rmek

kab

át

Gol

den

Wel

l Kft

. Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

18

Sor-

szám

Ik

tató

szám

Term

ék m

eg

nevezé

se

Gyárt

ó,

forg

alm

azó

S

zárm

azá

si

hely

M

eg

állap

ított

vesz

ély

In

tézk

ed

és

Von

atk

ozó

d

irektí

va

137

K

VO

-10

95

Goo

d C

hild

ren

már

ka-

jelö

lésű

, DH

-803

azo

nosí

tó

jelö

lésű

gye

rmek

kab

át

Hon

g Ji

an Y

uan

Kft

. Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

138

K

VO

-10

97

Boc

ska

már

kaje

lzés

ű, B

-15

az

onos

ító

jelö

lésű

gye

rmek

ka

bát

Hon

g Ji

an Y

uan

Kft

. Is

mer

etle

n

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély,

ar

c-és

sz

emsé

rülé

s-ve

szél

ye

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

139

K

VO

-10

98

L&T

már

kaje

lzés

ű, W

A-3

02

az

onos

ító

jelö

lésű

gye

rmek

m

ellé

ny

Hon

g Ji

an Y

uan

Kft

. Is

mer

etle

n

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély,

ar

c-és

sz

emsé

rülé

s-ve

szél

ye

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

140

K

VO

-10

99

Ari

no m

árka

jelz

ésű,

A-0

5

azon

osít

ó je

lölé

sű g

yerm

ek

kabá

t H

ong

Jian

Yua

n K

ft.

Ism

eret

len

Bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

141

K

VO

-11

06

QiF

eng

már

kaje

lzés

ű,

G1

028C

azo

nosí

tó je

lölé

sű

gye

rmek

ove

ráll

Euro

Qi M

eng

Kft

. Is

mer

etle

n B

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

142

K

VO

-11

07

QiF

eng

már

kaje

lzés

ű,

100

65C

mod

ells

zám

ú g

yerm

ek o

vera

ll Eu

ro Q

i Men

g K

ft.

Ism

eret

len

Bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

143

K

VO

-11

08

Sun

& R

ise

már

kaje

lzés

ű,

RT-

081

mod

ells

zám

ú ké

trés

zes

sza

bad

időr

uha

Hai

She

ng K

ft.

Ism

eret

len

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

144

K

VO

-11

09

Sea

gul

l már

kaje

lzés

ű, C

SQ

-1

200

mod

ells

zám

ú fiú

kab

át

Hai

She

ng K

ft.

Ism

eret

len

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

19

Sor-

szám

Ik

tató

szám

Term

ék m

eg

nevezé

se

Gyárt

ó,

forg

alm

azó

S

zárm

azá

si

hely

M

eg

állap

ított

vesz

ély

In

tézk

ed

és

Von

atk

ozó

d

irektí

va

145

K

VO

-11

17

Sun

sea

már

kaje

lzés

ű, C

P-15

az

onos

ító

jelö

lésű

két

rész

es

lány

ka s

zab

adid

őruh

a Yi

ng P

ing

688

Kft

. K

ína

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

Á

TBI

146

K

VO

-11

18

Sea

gul

l már

kaje

lzés

ű, C

SQ

-1

175

azo

nosí

tó je

lölé

sű

háro

mré

szes

fiú

sz

abad

időr

uha

Ying

Pin

g 6

88 K

ft.

Ism

eret

len

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

Á

TBI

147

K

VO

-11

20

H&

S m

árka

jelz

ésű,

A1

667

B

mod

ells

zám

ú ka

puc

nis

kabá

t X

iang

Jian

Kft

. K

ína

Bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

Á

TBI

148

K

VO

-11

21

Hon

g m

árka

jelz

ésű,

B-1

03

m

odel

lszá

mú

kap

ucni

s ka

bát

Xia

ng Ji

an K

ft.

Kín

a B

ales

etve

szél

y K

ivon

ás

ÁTB

I

149

K

VO

-11

22

C&

S m

árka

jelz

ésű,

201

1-0

1

mod

ells

zám

ú ka

puc

nis

kabá

t X

iang

Jian

Kft

. K

ína

Bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

Á

TBI

150

K

VO

-11

23

Yi L

i Fao

már

kaje

lzés

ű, Y

-527

m

odel

lszá

mú

kap

ucni

s fiú

ka

bát

Mex

ana

2500

Kft

. Is

mer

etle

n B

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

151

K

VO

-11

24

Vea

ver

már

kaje

lzés

ű, C

T-30

5

azon

osít

ó je

lölé

sű k

apuc

nis

fiú p

óló

Mex

ana

2500

Kft

. Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

152

K

VO

-11

26

Wan

den

g m

árka

jelz

ésű,

009

m

odel

lszá

mú

gye

rmek

sz

abad

idő

nad

rág

K

un Y

ing

Kft

. Is

mer

etle

n B

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

153

K

VO

-11

27

Wan

den

g m

árka

jelz

ésű,

R-

325

9-N

ZTK

mod

ells

zám

ú g

yerm

ek s

zab

adid

ő na

drág

K

un Y

ing

Kft

. Is

mer

etle

n B

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

20

Sor-

szám

Ik

tató

szám

Term

ék m

eg

nevezé

se

Gyárt

ó,

forg

alm

azó

S

zárm

azá

si

hely

M

eg

állap

ított

vesz

ély

In

tézk

ed

és

Von

atk

ozó

d

irektí

va

154

K

VO

-11

28

Wan

den

g m

árka

jelz

ésű,

A-

188

9-N

TK m

odel

lszá

mú

lány

ka s

zab

adid

ő na

drá

g

Kun

Yin

g K

ft.

Ism

eret

len

Bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

155

K

VO

-11

30

Yixi

nlon

g

(Y.X

.L.)

már

kaje

lzés

ű, C

R-8

28

azon

osít

ó je

lölé

sű k

apuc

nis

gye

rek

kab

át

Hon

g M

a Yi

Kft

. Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

156

K

VO

-11

31

Yixi

nlon

g

(Y.X

.L.)

már

kaje

lzés

ű, C

R-8

29

azon

osít

ó je

lölé

sű k

apuc

nis

gye

rek

kab

át

Hon

g M

a Yi

Kft

. Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

157

K

VO

-11

32

E-Je

ans

már

kaje

lzés

ű, C

QF-

326

7 a

zono

sító

jelö

lésű

fiú

ka

puc

nis

szab

adid

ő fe

lső

Voi

tto

Kft

. K

ína

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

158

K

VO

-11

34

H&

S m

árka

jelz

ésű,

L-1

010

C

mod

ells

zám

ú lá

nyka

mel

lény

H

ung

Qin

g L

i Kft

. K

ína

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

159

K

VO

-11

35

H&

S m

árka

jelz

ésű,

L-8

29B

m

odel

lszá

mú

lány

ka m

ellé

ny

Hun

g Q

ing

Li K

ft.

Kín

a Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

160

K

VO

-11

36

Boc

ska

már

kaje

lzés

ű, B

-16

m

odel

lszá

mú

lány

ka k

abát

Q

.C.Y

.Tra

de k

ft.

Ism

eret

len

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély,

ar

c-és

sz

emsé

rülé

s-ve

szél

y

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

161

K

VO

-11

37

Cro

ss F

ire

már

kaje

lzés

ű, C

S-

112

0 m

odel

lszá

mú,

ké

trés

zes

lány

ka s

zaba

did

ő eg

yütt

es

Q.C

.Y. T

rad

e K

ft.

Ism

eret

len

Bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

21

Sor-

szám

Ik

tató

szám

Term

ék m

eg

nevezé

se

Gyárt

ó,

forg

alm

azó

S

zárm

azá

si

hely

M

eg

állap

ított

vesz

ély

In

tézk

ed

és

Von

atk

ozó

d

irektí

va

162

K

VO

-11

38

Ke

Yi Q

i már

kaje

lzés

ű, B

-814

m

odel

lszá

mú

fiú k

abát

Q

.C.Y

. Tra

de

Kft

. Is

mer

etle

n

Fojt

ás-é

s b

ales

etve

szél

y, il

l. ar

c-és

sz

emsé

rülé

s-ve

szél

y

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

163

K

VO

-11

39

Ting

ba

már

kaje

lzés

ű, Z

ult

645

35 m

odel

lszá

mú

háro

mré

szes

fiú

sza

bad

idő

gar

nitú

ra

Q.C

.Y. T

rad

e K

ft.

Ism

eret

len

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

164

K

VO

-11

40

"A"

már

kaje

lzés

ű, W

-172

m

odel

lszá

mú

lány

ka

kap

ucni

s m

ellé

ny

Dey

i Kft

. Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

165

K

VO

-11

41

Yilis

i már

kaje

lzés

ű, N

Y-B

955

1 m

odel

lszá

mú

bél

elt

kap

ucni

s lá

nyka

fel

ső

Dey

i Kft

. Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

166

K

VO

-11

42

Yilis

i már

kaje

lzés

ű, 9

75

m

odel

lszá

mú

lány

ka

kap

ucni

s ka

bát

D

eyi K

ft.

Ism

eret

len

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély,

ar

c-és

sz

emsé

rülé

s-

vesz

ély

Kiv

onás

és

viss

zahí

vás

ÁTB

I

167

K

VO

-11

43

Ke

Yi Q

i már

kaje

lzés

ű, X

T-9

228

mod

ells

zám

ú lá

nyka

ka

puc

nis

kab

át

Dey

i Kft

. Is

mer

etle

n Fo

jtás

- és

b

ales

etve

szél

y K

ivon

ás é

s vi

ssza

hívá

s Á

TBI

168

K

VO

-11

45

H P

lent

y m

árka

jelz

ésű,

R-

507

azo

nosí

tó je

lölé

ssel

el

láto

tt b

ébi o

vera

ll

Hon

g Y

u H

ung

ary

Kft

. K

ína

Fojt

ás-

és

bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

Á

TBI

169

K

VO

-11

46

Pick

en m

árka

jelz

ésű,

9-B

78

H

cikk

szám

ú g

yerm

ek k

abát

H

ong

Yu

Hun

gar

y K

ft.

Kín

a B

ales

etve

szél

y K

ivon

ás

ÁTB

I

22

Sor-

szám

Ik

tató

szám

Term

ék m

eg

nevezé

se

Gyárt

ó,

forg

alm

azó

S

zárm

azá

si

hely

M

eg

állap

ított

vesz

ély

In

tézk

ed

és

Von

atk

ozó

d

irektí

va

170

K

VO

-11

47

Pick

en m

árka

jelz

ésű,

B-6

9H

ci

kksz

ámú

gye

rmek

kab

át

Hon

g Y

u H

ung

ary

Kft

. K

ína

Bal

eset

vesz

ély

Kiv

onás

Á

TBI