Pénzügytan MBA

Dr. Széles Zsuzsannaegyetemi docens

2009. november 6.

I. Pénzügyi politika

A pénzügyi politika a gazdaságpolitika szerves része. Olyan állami intézkedések összessége,

amelyeknek fő célja az áru- és pénzmennyiség makroszintű összehangolása.

Felépítése:- Monetáris politika- Költségvetési politika- Devizapolitika

II. A pénzügyi rendszer szerepe a gazdaságban

A pénzügyi rendszer a pénzeszközök forgalomba hozatalát, azok ideiglenes és végleges átcsoportosítását, elosztását, újraelosztását, a pénz- és tőkepiaci mozgásokat, valamint a nemzetközi pénzfolyamatokat foglalja magában.

A pénzügyi rendszer főbb elemei: az állami költségvetés (a fiskális szféra), amely a

központosított jövedelmek elosztását és újraelosztását jelenti, a pénz- és hitelrendszer (a monetáris szféra), amely a

meglévő pénzeszközök kezelését, átcsoportosítását, a pótlólagos pénzmennyiség kibocsátást végzi,

a nemzetközi pénzügyek (deviza ügyletek), amely a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő elszámolásokkal, a valuta- és deviza árfolyamokkal foglalkozik.

A pénzügyi rendszer összetevői azok az intézmények, szervezetek, amelyek megvalósítják az állam pénzügyi politikáját a pénzügyekre vonatkozó jogszabályok, törvények, rendeletek irányítása mellett.

II.1. A gazdaság és a pénzügyi rendszer

A gazdasági rendszer

Föld és egyéb természeti erőforrások

Termékek áramlása

Pénz áramlása

Áruk és szolgáltatásokMunkaerő és vállalatvezetési ismeretek

Tőkejavak

A csere a pénz közvetítésével jön létre.

II.1 A gazdaság és a pénzügyi rendszer

Erőforrások allokációja a leghatékonyabb -> direkt gazdaságirányítás

A tökéletes piac ismérvei:- A piaci szereplők tökéletes informáltsága,- A piaci szereplők közül mindenki árelfogadó- Nincsenek eladók, vámok és egyéb torzító külső hatások stb.

II.1 A gazdaság és a pénzügyi rendszer

A gazdasági körforgás

Termelés (üzleti ésKormányzati szféra)

Fogyasztás (háztartások)

Fogyasztási kiadások

Termékek és szolgáltatások

Jövedelem

Munkaerő

II.1 A gazdaság és a pénzügyi rendszer

A csere helyszíne a piac. Az ár a piaci helyzet és alku pozíció kérdése.

A gazdasági rendszerben 3 piaci típus van:- az erőforrás piac,- a termékpiac,- a pénzügyi piac.

II.2 A pénzügyi piac és a pénzügyi rendszer

Megtakarítás

-> a jövedelemnek a fogyasztásra el nem költött része

-> a jelenbeni pénzüket jövőbeni pénzre szóló követelésre cserélik a pénzügyi piacon

A pénzügyi rendszer

A megtakarítások felhasználói(üzleti és kormányzati szféra)

Megtakarítók(háztartások)

Pénzáram

Pénzügyi eszközök, jövedelmek és pénzügyi szolgáltatások árama

II.2 A pénzügyi piac és a pénzügyi rendszer

Amikor a megtakarítás befektetéssé válik 3 utat különböztetünk meg:

- A megtakarítás a befektetőnél képződik (önfinanszírozás)- A megtakarítók pénze újraelosztással kerül a befektetőkhöz (végleges,

ideiglenes)- Hitelrendszerben – ker.bankok pótlólagos pénzteremtése

II/3 A megtakarítás és befektetés kapcsolata

Jövedelem = Y Megtakarítás = S Fogyasztás = C Befektetés = I Kormányzati kiadás = G Nettó export (X-M)

Y=C+I+G+(X-M)

S=Y-C

S-I=G-T (adó)

II.4 A pénzügyi piacok csoportosítása

Pénzügyi piacokat négyféle szempont szerint csoportosíthatjuk: Pénz és tőke piacok. Nyílt és zárt piacok. Elsődleges és másodlagos piacok. Azonnali és határidős piacok.

A pénzpiacon a pénzek cseréje az alábbi közvetítő szerepet betöltő eszközök segítségével bonyolódik:

rövid lejáratú betétek és hitelek, rövid lejáratú állami értékpapírok, váltók, egyéb rövid lejáratú értékpapírok

A tőkepiacok eszköztárába a következő eszközök tartoznak: hosszú lejáratú hitelek és betétek, kötvények, részvények, záloglevelek, egyéb hosszú lejáratú értékpapírok

III. A pénz időértéke

A pénz időértékét a kamatlábbal fejezzük ki.

A modern pénzügyek talán legfontosabb két alapelve: Egységnyi mai pénz értékesebb, mint egységnyi

jövőben esedékes pénz. Ezt az elvet a pénz időértékének elveként is szokták emlegetni.

Egységnyi biztos pénz értékesebb, mint egységnyi kockázatos pénz.

A jövőbeli érték azt mutatja meg, hogy a ma befektetett egységnyi pénzösszeg mekkora összegre növekszik egy előre meghatározott időtartam végére a számításba vett kamatláb alapján.Kamat összegének meghatározása: k= az éves kamat összege, PV = a betétként elhelyezett

pénzösszeg; r = a kamatláb.

Kamatlábidő: azt az időtartamot, amelyre a kamatláb vonatkozik, kamatlábidőnek nevezzük.

A pénz jövőbeli értékét egyszerű kamatozással, vagy kamatos kamatozással számíthatjuk.

Kamatos kamat: FV = PV × (1+r)n

FV= jövőbeli érték; n = évek száma; r = éves kamatláb; PV = kezdő pénzösszeg.

Az (1+r)n tényezőt kamattényezőnek is szokták nevezni.Összességében megállapíthatjuk, hogy annál nagyobb ugyanakkora

összegű jelenlegi pénz jövőbeli értéke, minél magasabb a kamatláb, és minél hosszabb a pénzösszeg lekötési ideje.

III.1 Jövőérték

A jelenlegi pénz jövőbeni értékét a következő tényezők befolyásolják:

a jelenlegi pénzösszeg nagysága, a pénzlekötés időtartalma, a kamatláb, valamint a kamatszámítás módja, a kamatfizetés gyakorisága

III.2 A pénz jelenértéke

A jövőbeni pénz jelenlegi értékét úgy kapjuk meg, hogy a jövőbeni pénzösszeget egy kamatrátával diszkontáljuk.

A diszkontálás a kamatszámítás ellentétes művelete, vagyis jövőbeni pénzek átszámítása jelenlegi pénzre. PV = Ö × 1/(1+r)n

Az „n” év múlva esedékes pénzbevétel jelenértékén azt a pénzösszeget értjük, amely, ha ma rendelkezésünkre állna „n” év alatt olyan összegre növekedne, mint a jövőben ugyanezen idő alatt esedékes összeg.

A jövőbeli bevétel mai értékét a következő tényezők befolyásolják:

a jövőbeli pénzösszeg nagysága, a diszkontráta mértéke, a bevétel jelentkezésének időpontja.

A jelenérték annál nagyobb, minél nagyobb a jövőbeni pénzösszeg, minél kisebb a diszkontáláskor alkalmazott kamatláb, s minél kevesebb idő telik el a jelenidőpont és a jövőbeni pénzbevétel felmerülésének időpontja között.

III.3 Nettó jelenérték

Fogalma: a jövőbeni pénzáramlás jelenértékeinek és a jelenbeni pénzáramlásnak a különbsége

Jövedelmezőségi index:

01 )1(

PVr

FVNPV

n

it

0

1 )1(PV

rFV

PI

n

it

III.4 A kockázat hatása

III.5 Annuitás

Az olyan pénzáramlásokat, amelyekben az egyes évek jövedelmei, illetve pénzkiadásai azonos nagyságúak, annuitásnak nevezzük.

Annuitás (évjáradék) jelenértéke

Örökjáradék

A pénzáramlás minden eleme megegyezik, valamint végtelen számú tagból áll.

Az olyan annuitást, amelynek nincs lejárata, örökjáradéknak nevezzük.

PV=C/r

Növekvő örökjáradék

Végtelen számú elemből áll, és az egyes elemek értéke állandó növekedést mutat.

PV=C/(r-g)