BEVEZETŐ

Részletek az 1864-ben kiadott Képes Pesti Szakácskönyvből

A magyar gazdasszony kincstára

Előszó

„A magyar gazdasszony kincsestára” Hogy méltán adtuk ezen nevezetet, arról az olvasó, mihelyt a könyvet átlapozza meg fog győződni. Nincs a háztartásban semmi tárgy, nincs semmi oly előforduló gazdasszonyi teendő, amiről meg ne emlékeztünk volna, s mindezekhez mindenütt a legjobb tanácsokat osztogatjuk. … És most, miután elmondtuk azt, hogy tulajdonképpen mit akartunk elérni könyvünkkel és felsoroltuk azt, hogy mennyi mindent találhat abban az olvasó, azon óhajtással bocsátjuk azt a nyilvánosság elébe, hogy azt a közönség ugyan oly szeretettel fogadja s karolja fel, mint aminővel azt mi átdolgoztuk.

Kelt Pesten 1863 Augusztus havában Zemplényi Antónia

A tartalomból

A magyar gazdasszony kincstára

A tartalomból

• A bútorok és házi eszközök tisztítása • A férgek, bogarak, ártalmas állatok kiirtásáról • Fehérneműből és más ruhából foltot kivenni • Házi festő és díszmosónő • Illatos és pipere szappanok készítése • A kendőző szerek készítéséről • Mosdó vizek • Pirosító szerek • Hajkenő készítés • Illatos vizek készítésmódja

• A kályhafénymáz és füstölő szerek készítése • Eczet készítés • Élesztő készítéséről • Különféle étszerek fenntartásáról és megjavításáról • Különféle jegyzetek

Az élesztő

Borsó élesztő

Egy evőkanál borsót megtörünk, egy meszely forróvízbe töltjük. A keveréket egy éjszakára meleg helyre állítjuk. Másnap reggel ennek felszínén hab mutatkozik, mely a jó élesztőnek minden sajátságával bír.

Hermstädt élesztője

Kenyér és kalács sütéshez: 12 font búza, 7 font árpamalátának durván megdarált keverékéből, megkívánandó mennyiségű víz hozzáadásával 30-34 itce fűszeres levet készítünk. Ezt egy üstben addig főzzük el, még csak 17 itce marad belőle. Mielőtt ezen folyadék még annyira megsűrűsödött volna, azaz körülbelül 20 itcényi, 6 lat jó komlót teszünk bele, aztán a mondott mennyiségre elfőzzük. A folyadékot leszűrjük, a visszamaradt komlót kinyomjuk. Most 12 font durva búzalisztet annyi hideg vízzel kavarunk össze, hogy sűrű pép lesz belőle. Ezt a készített folyadékba öntve, avval jól elkavarjuk. Ezen keveréket most 30 óráig 14 °R hőmérsékletű helyen hagyjuk állani, mire az élesztő kész a használatra. Ez nyáron hűvös pincében három hétig, télen két hónapig eláll. Ha új élesztőt akarunk készíteni, ezen élesztővel a keveréket forrásba lehet hozni.

Komló élesztő

Egy marok igen jó komlót 2 font vízzel addig főzünk, hogy abból egy tojás fehérével, fél font búzaliszttel, s fél lat fehér cukorral, tésztát lehet készíteni. Ebből táblákat alakítunk, s a napon gyorsan megszárítjuk. Ez soká eláll.

Burgonya élesztő

1 font főzött, hámozott burgonyát széllyel nyomunk. 4 lat cukrot, s egy evőkanál jó serélesztőt adunk hozzá. Fél meszely hideg vizet öntünk reá, s a keveréket meleg helyen 24 óráig hagyjuk forrni. Ezen élesztő a serélesztőt minden süteménynél kipótolja.

Sajtó élesztő

Ezen élesztőnek állománya kemény. 1/3 rész rozsmalátát, 1/3 rész nyers búza és 1/3 rész árpamaláta darát összevegyítünk. Az egészet finomra megtörjük. 100 font ilyen keverékre 4-5 font burgonyát hámozunk meg, s finomra elreszeljük. A darát és burgonyát egy edénybe tesszük, melybe annyi 50 °R hőmérsékletű vizet öntöttünk, hogy a darát simára eldolgozhatjuk. Folytonos keverés között addig öntünk hozzá 75 °R hőmérsékletű vizet, míg a keverék csak 50 °R hőmérsékletű lesz. 20-24 óra múlva, oly gyorsan amint csak lehet, hideg víz hozzáadása által 20 °R hőmérsékletre állítjuk.

Most 4 font friss élesztőt vízben elkavarunk, s egy külön edényben az élesztő keveréket 20 °R hőmérséklet mellett elvegyítjük. Ha a keverék forrásba jött, 2 lat szódával a dara és a burgonya keverékbe elegyítjük. Ha leülepedett, az élesztőt lemerítjük, vízzel felfrissítjük, egy zacskóban kinyomjuk, s víz alá tesszük. 5-6 óra múlva a vizet lebocsátjuk, egy kettős vászonzacskóba tesszük, kinyomjuk, meggyúrjuk és eltesszük.

Bor élesztő

A must forrásakor a hordó szájára agyagból egy gödröt csinálunk, úgy hogy a kivetett élesztő egy oldalon folyhasson le. Ezen élesztővel kukorica, vagy kása lisztből tésztát készítünk, ezt forrni hagyjuk, s ha forrásban van, cipókat alakítunk belőle. Ezt légen és napon megszárítjuk, így több évig eláll. Használatkor vízben kavarjuk el.

Ha az élesztő jóságát megakarjuk próbálni

Néhány cseppet belőle forró vízbe öntünk, ha felül marad, s hideg vízen mint a zsír megmered akkor jó. Ha leszáll, nem lehet használni.

Gyenge élesztőt megjavítani

Langymeleg vizet, cukrot és lisztet adunk hozzá, s ha teljes forrásban van, akkor használjuk. A megsavanyodott élesztőt friss, édes tej hozzáadása által lehet megjavítani.

Ecet készítés

Minden háztatásban elkészíthetjük a szükséges ecetet, ezáltal nemcsak pénzt takarítunk meg, hanem a hamisított, s az egészségnek ártalmas ecettől megóvjuk magunkat

Az ecetkészítéshez a legjobb kőkorsókat, vagy keményfa hordókat használni. A fenyőhordó nem jó az ecet készítéshez, mivel gyanta tartalma elrontja az ecetet. Érc, vagy mázas cserépedényeket sem kell az ecetkészítésnél alkalmazni, mert az ecet az ércrészeket és a mázat feloldja. Ez könnyen mérgezésre adhat alkalmat.

Az ecetkészítésnél alkalmazott víznek lágynak és tisztának kell lenni. A kemény vizet fel kell főzni. 18-20 °R hőmérsékletet tartunk meg.

Hogy forrást idézzünk elő élesztőt, kovászt, vagy frissen sült erősen kovászozott, ecettel ismételve savanyított kenyeret használunk. A korsót, vagy hordót meleg helyre állítjuk. A melegnek a 28 °R hőmérsékletet nem szabad túlhaladni. Az edényt nem szabad felrázni, s kezdetben be kell fedni. 8-14 nap múlva vesszük le a fedelet róla. Az ecet felszínén képződő hártyát időről-időre leszedjük. Ha a forrás elmúlt, az ecete más edényre húzzuk le.

Hogy igen erős ecetet nyerjünk, mely finom asztali ecetnek használható, télen valódi, vagy mesterséges borecetet annyira fagyasztunk meg, hogy csak a folyadék ¼ része marad meg. Miután csak a víz részek fagynak meg, a visszamaradt folyadék az erősebb egyesített ecetrészeket tartalmazza, melyek nem fagynak meg, mivel szeszes természettel bírnak. Ha a felette lévő jeget áttörjük, az ecetet le lehet önteni. Ha igen erős ecetet akarunk, 1/8 részig elfagyasztjuk.

Igen sok különféle ecetnemek vannak, amelyeknek készítésmódja itt következik:

Ecet fajták

Zamatos ecet

Ezen ecet igen hasznos szer, mint megóvó a járványos betegségek ellen Ürmöt, rozmarint, zsályát, borsos mentát, és rutát veszünk, mindenikből 3 latot, aztán levendulavirágot, kalmuszt, fahéjat, szegfűt és szerecsendiót, mindenikből ½ latot. Ezen keveréket 6 font legjobb borecettel enyhe melegen állni hagyjuk. Ezzel kezünket, arcunkat, halántékunkat szorgalmasan megmossuk és szánkat kiöblítjük vele.

Serecet

Romlott sert forralunk fel, s ha kihűlt, hogy a komló keserűségét elvegyük (ami még a forrást is akadályozza), izzó szenet dobunk bele, melyet tüstént kiszedünk, vagy izzó vasat hűtünk ki benne. Jól átsavanyított kenyérhéjat teszünk egy edénybe, melyet jó ecettel előbb kiöblítettünk, s átsavanyítottunk. Ezt reá öntjük, s az edényt enyhe meleg helyre tesszük, naponként néhányszor felrázzuk míg az ecet eléggé megsavanyodott. Ha elég savanyú és csípős, üveg vagy cseréppalackba húzzuk le, amelyet jól bedugózva a pincébe elteszünk. Egy részét az ecetággyal meleg helyen állni

Almaborecet

¼ kanta bort ¼ almaborral vegyítünk, s 6 lat fekete kenyeret adunk hozzá. A keveréket egy meleg helyen állani hagyjuk, s azután megszűrjük.

Gyümölcsecet

A rothadt gyümölcsnek kinyomott nedve tiszta és édes, de rothadt az íze. Miután ezen rothadt íz a megsavanyodás után eltűnik, de tisztasága és édessége megmarad, a rothadt gyümölcsből szép és jó ecetet lehet készíteni. Ezen ecetre rothadt almát, vagy rothadt körtét használunk, melyet ősztől fogva egész télen át a pincében nyitva álló vízmentes hordóban gyűjtünk. A rothadt gyümölcsön kívül mindenféle gyümölcshulladékot és héjat beledobunk ezen hordóba. Tavasszal, vagy amikor időnk van reá, kinyomjuk az összegyűjtött gyümölcsöt, s levét egy tiszta edénybe tesszük, amelyben 2-4 napig hagyjuk állani, hogy a sűrű tisztátalan rész felül összegyűljön, s le lehessen szedni. Azután ezen levet egy ecetes hordóba tesszük, s mérsékelt

hagyjuk. Ha most ismét annyi forralt sert, vagy esővizet öntünk reá, amennyi ecetet lehúztun, kimeríthetetlen ecetforrásunk lesz.

Citromecet

Szép és vékony héjú citromnak sárga héját igen vékonyan lehámozzuk, s apró kockákra vágjuk. Aztán a fehér és igen szívós héjat hámozzuk le. A citromot szeletekre vágjuk, magvát kiszedjük. Most a citromot és annak sárga héját egy üvegpalackba tesszük, borecetet öntünk reá, s bedugva egy ideig a napra, vagy meleg kemencébe állítjuk. Ezen ecet sok ételnek kellemes ízt ad.

Málnaecet

2 lat málnát kissé összenyomunk, s egy palackban 4 font jól felfőzött ecettel összevegyítjük. Ha az ecet már szép veres és kellemes málnaszagú, a folyadékot vigyázva leöntjük róla - anélkül, hogy kinyomnánk- hagyjuk leülepedni, s itatóspapíron megszűrjük. Kis palackokat töltünk meg vele, erősen lekötjük, s a pincébe homokba tesszük.

Malátaecet

Fél véka árpát áztatunk meg vízben. Ha abban felszáll, a padra öntjük, a fenekére rázzuk, befödjük, míg csírázni kezd. Szétterítjük, ismét megszárítjuk, s durván megdaráljuk. A darát néhány óráig langymeleg vízben áztatjuk, aztán forró vízben jól elkavarjuk, majd egy óráig főzzük. Ennyi malátára 57 itce vizet számítunk. Főzés után a folyadékot egy tiszta szitán, vagy vásznon átszűrjük egy edénybe, amelynek aljára előbb szalmát tettünk. Ha felényi meleg mint a tej, egy hordócskába, vagy teknőbe tesszük, 1 itce élesztővel vegyítjük, azután egy meleg helyen befedve állani hagyjuk. Itt nemsokára bekövetkezik a forrás. Ha már többé nem emelkedik és semmi sustorgás nem hallható, a felül lévő élesztőt leszedjük. A kiforrott folyadékot egy csapon át (mely a hordó feneke felett egy-két hüvelyknyire van alkalmazva) úgy húzzuk le,

melegségű szobába állítjuk. Így néhány hét múltán jó erős ecetet nyerünk.

Borecet

Ezt különféle módon lehet készíteni:

• Borecet romlott borból: ezt éppúgy készítjük, mint az ecetet romlott serből, csakhogy izzó parázst nem vetünk belé.

• Borecet éretlen szőlőből: az éretlenül leszakított szőlő kinyomjuk, s a levét egy lábasban a tűzre állítjuk, s fél óráig főzzük, mialatt szorgalmasan lehabozzuk. Azután palackokba töltjük, s néhány napig a napra állítjuk, hogy forrásba jöjjön. Azután egy másik tiszta palackba töltjük, bedugjuk, s a pincébe tesszük. Ezen ecet különösen vagdalékokhoz igen jó.

Hogy a romlott borecetet ismét jóvá tegyük

Fél cseber ilyen ecetre 4-5 még nem egészen érett, csak most puhulni kezdő szőlőfürtöt veszünk. Ráöntjük az ecete és felkavarjuk. Azután a szőlőt egy vászonzsákocskába tesszük, bekötjük és azon hordóba akasztjuk, melyben a borecet van. Az ecet 8-10 nap múlva ismét jó és erős lesz. A romlott ecet rendesen zavaros, azáltal segítünk rajta, hogy vízben feloldott vizahólyagot öntünk bele.

Hogy az ecetet a megromlástól megóvjuk

Üvegpalackokba töltjük, de csak nyakáig. Ezen palackokat vízzel telt üstbe állítjuk úgy, hogy a víz külsőleg hasonló képen ne érjen feljebb,

hogy csak a tiszta ecet follyék ki, az élesztő és más zavaros részek nélkül. Azon hordót, amelybe lehúzzuk, előbb ecettel ki kell öblíteni.

A savanyú forrást ecetágy, ecetbe áztatott kenyérhéj által, vagy a mazsola szárárai által lehet siettetni.

A hordónak csak 7/8-ad részét szabad a lehúzott folyadékkal megtölteni, s nyitott aknával télen a fűtött kemence közelében, nyáron a háznak napnak leginkább kitett oldalán tatjuk. 5-6 hét múlva a keverék jó erős ecetté változott át.

mint az ecet a palackban, azután a vizet félóráig főzvén, kihűtjük. A palackokat kivesszük, teletöltjük, bedugjuk és pincébe állítjuk. Ezen ecet napról-napra jobb lesz.

Folttisztítás

Fehérneműből és más ruhából foltot kivenni

Benzin

Ezen újonnan felfedezett szer a zsírfoltoknak mindenféle szövetből való kivételére megérdemli, hogy első helyen említtessék. Egy tiszta rongyot vagy darabka papírt benzinnel megnedvesítünk, s a foltos helyet addig dörzsöljük, míg a folt eltűnik. A leggyöngébb színek sem szenvednek legkevesebbet sem ezen szer által. A benzin kitűnő szer a kocsikenőcs foltok kivételére is. Az oly szöveteknél, amelyek a nedvesítést eltűrik, a benzinnel dörzsölt helyet, hideg vízzel mossuk le.

Ezen szert minden jól berendezett gyógyszertárban olcsó áron lehet kapni.

Zsír foltok

Ha a fehérneműből a régi zsírfoltok, közönséges lúggal mosva nem mennek ki, hamuzsírból készült lúggal, s azután meleg vízzel mossuk ki.

A tarka ruhában és gyenge, vagy hamis színű szövetekben a zsírfoltokat, tojás sárgájával dörzsöljük, amelyet ökör epével, vagy pálinkával vegyítünk. Ha a folt eltűnik, annak helyét tiszta vízzel öblítjük le.

Olyan selyem szövetnél, amelyeket nem lehet megnedvesíteni, a zsírfoltokat beszívódás által vesszük ki. Ezen célra veszünk 3-4 új agyag pipát, egy mozsárban porrá törjük, ezt fél lat éppen oly finomra tört szerecsendió virággal, s fél lat szegfűszeggel összevegyítjük, a foltot késfok vastagságnyira ezen porral behintjük. Fehér papírt teszünk reá, s egy perczig meleg

vasalót nyomunk reá. Ha a folt még erre sem húzódott volna ki, még egyszer behintjük ezen porral, s ismételjük az eljárást. Ezen por a posztóban és bársonyban lévő foltoknál is hatással bír.

A selyemből borfoltot kivenni

A bortól foltos selyem szövetet, folyó vízzel kell megnedvesíteni, mire száradni árnyékos, szellős helyre akasztjuk. Mihelyt megszáradt, visszanyeri előbbi színét.

Csizma fénymáz és firnász foltokat

Marhaepével lehet eltávolítani. Ezzel mint szappannal bekenjük, azután hideg, vagy langymeleg vízzel kimossuk.

Rozsda folt fehérneműben

Finomra tört borkőt nedvesítünk meg, s a foltot vele bekenjük, s gyengén dörzsöljük. Gyenge szöveteknél sóslóromsót veszünk, s éppen úgy járunk el.

Czitrom levét nyomjuk egy ezüst kanálba, gyertya felett felforraljuk, s ha forr, a foltot beletartjuk.

Bor, eczet, vizelet foltok

Két üveg vízbe 2 krajczár ára szűzlány tejet öntünk, jól felrázzuk, s a foltokat megnedvesítjük vele. Zöld, veres, vagy viola színnél ellenben, egy mogyorónyi nagyságnyi hamuzsírt teszünk friss vízbe, abba felolvasztjuk, a foltokat bekenjük vele, azután a ruhát vászonkendő közé tesszük, s leszárítjuk. Ha a foltok még nem mentek volna egészen ki, ismételjük ezen eljárást, míg a valódi szín teljesen helyre állott.

Illatok

Az illatos vizek készítésmódja

Ámbravíz

15 meszely 70%-os tisztított borlélre és 5 meszely vízre 2 nehezék ámbrát, 8 lat czitromhéjat,

s ugyanannyi fahéjat, egy és fél nehezék vaniliát, 2 nehezék bergamoi olajat, s 10 csepp rózsaolajat veszünk. A borszeszt és a vizet az összetört fűszerekre öntjük, emésztetjük, s azután az illatos olajokat adjuk hozzá.

Bergamoi víz

15 meszely 72 bomefokos borszeszben 10 lat bergamoi olajat oldunk fel, valamint egy lat czitromolajat, s fél lat jázminolajat is, s annyi narancsvirágvizet adunk hozzá, hogy a szesz 50 bomefokos legyen.

Bouquét víz

15 meszely erős borszeszben 1 nehezék szegfűolajat, 1 nehezék szegfűlélt, egy nehezék bergamoi olajat, s egynegyed nehezék thymian olajat oldunk fel. 2 lat rózsalélt, 2 lat narancslélt, 2 lat fahéjlélt, 2 lat rezedalélt, 2 lat jázminlélt, 2 lat jonquillalélt, 2 lat violalélt, 2 lat tubarózsalélt, egynegyed nehezék ámbra eszenciát, fél nehezék pézsmaeszenciát adunk hozzá, s jól felrázzuk.

Kölnivíz (Eau de Cologne)

15 font rozmarin lélt 2 font méhfűléllel folytonos rázás közt elegyítünk. 18 font tisztított, sűrített borszeszt adunk hozzá. Ezen keveréket- ha jól felkavartuk-néhány óráig állni hagyjuk. Ezen idő alatt egy palaczkban 5 font tisztított, sűrített borszeszt, 22 lat czitromolajat, 2 nehezék rozmarin olajjal vegyítünk. Ezen keveréket néhány óra múlva az elsővel folytonos erős keverés által egyesítjük. Az egész keveréket 24 óráig hagyjuk állani, s még 5 font borszeszt, 2 nehezék rozmarin olajat, 5 nehezék nero olajat csepegtetünk bele, folytonos kavarás közt. A keveréket 15 perczig rázzuk, s 36 óráig állani hagyjuk. Ezen idő alatt, minden 12 órában 15 perczig felrázzuk. Minden rázás előtt még 5 font borszeszt öntünk hozzá, tehát összesen 15fontot. A végén még 5 font borszeszt és 1 terecs szegfűolajat adunk a keverékhez, s emésztetni hagyjuk.

Narancsvirág, narancshéj, cédrus, bergamoi, rozmarin olajat, mindenikből 1 és fél nehezéket, 3 font tisztított borszeszben feloldunk, s emésztetni hagyjuk. 3 font méhfűlélt, 3 font rozmarinlélt jól összerázunk, azután 6 óra múlva 5 font tisztított, sűrített borszeszt, 6 lat bergamoi olajat, 3 mehezék czitromolajat, s 2 nehezék rozmarin olajat adunk hozzá. Jól felrázzuk, a felrázást 6 óra után ismételjük, miután még 5 font borszeszt adunk hozzá. 12 óra múltán még 5 font borszeszt teszünk bele és 10-15 perczig jó erősen rázzuk. Újabb 12 óra múlva még 5 font borszeszt, 1 nehezék neroli olajat adunk hozzá, jól felrázzuk, s a keveréket palaczkokba szedjük.

A kölnivíz mint szagolandó illatszer használtatik, fejfájdalomnál, ideggyengeségnél, ájulásoknál és a ruhán szagosításra.

Jázminvíz

15 meszely 70 bomefokos borszeszbe 4 font friss jázminvirágot, egy nehezék bergamoi olajat, 2 lat porrá tört fahéjat teszünk, s emésztetjük.

Rózsavíz

Veszünk egy cseréptálat, egy kendőt terítünk reá, s erre egy jó rész szép rózsaleveleket teszünk. Egy reá illő tortafedővel befedjük, melynek szélén falacska van, s jó erősen zár. Most a fedőre izzó szenet rakunk, s a tüzet addig tartjuk fel, míg a levelek megszáradnak. Ezen módon a valódi lé kiég a levelekből és a kendőn átcsepeg a tálba. Ha a levelek megszáradtak, a kendőt levesszük, a szárított levelektől megtisztítjuk, a vizet egy edénybe tesszük, amelyet jó erősen bedugunk. Az eljárást friss levelekkel folytatjuk.

Vaniliás víz

Három lat jó vanilia héjat, 4 lat peruviai balzsamot, 2 lat fahéjt, 1 nehezék bergamoi olajat, 4 meszely 72 boméfokos borszesszel, s 1 meszely vízzel leöntjük, s emésztetjük.

Jegyzetek

Különféle jegyzetek

Elővigyázati szabályok a lámpa meggyújtásánál

A lámpát nem szabad annyira megtölteni, hogy az olaj kifusson. A belet használat után mindig egyenesre kell vágni, s azt mi megnedvesedett eltávolítani. Ha friss belet teszünk bele, az olajba lecsavarjuk, hogy az jól magába szívja, aztán ismét felhúzzuk. Hideg időben meggyújtás előtt meleg helyre állítjuk a lámpát. A meggyújtásnál a belet nem szabad gyorsan feltekerni, nehogy az üveg bekormosodjék és szétpattanjon. Mindig gyufával, nem pedig gyertyával kell meggyújtani. A lecsepegő olajat nem kell a tiszta közé vegyíteni, hanem a konyha lámpába kell felhasználni.

Kezet a festéktől könnyen megtisztítani.

Olyan szappanos vízben mosakodunk meg, amelyben hamuzsírt oldottunk fel, ezáltal megtisztul.

Ragasz, tört üveg, porczelán, vagy kőedény összeragasztására

Veszünk friss bányavirágot, s egy keveset azon állományból, amelyet összeragasztani

akarunk. Igen finomra törjük, oltatlan meszet vegyítünk közé, s ebből jól elkevert tojás fehérével pépet csinálunk, s ezzel a darabokat összeragasztjuk. Azután néhány óráig szárítjuk, s ami a ragaszból kívül maradt, lekaparjuk.

Ragasz a füstölő kemence bekenésére

Veszünk közönséges meglehetős sűrű szörpöt, finom fehér homokot keverünk bele, a füstölgő helyeket ezzel jó vastagon bekenjük, s kellőleg felnyomjuk.

Parafa dugót palczkból kihúzni

Egy erős fonállal a dugót úgy igyekszünk körülfogni, hogy ha nem is egészen, de legalább a palaczk nyílásához oly közel húzhassuk, hogy azután a dugóhúzóval kivehessük.

Üvegdugót kihúzni

A palaczk nyílásán a dugó körül egy tollal 1-2 csepp faolajat kenünk fel. A paczkot a tűzhöz egy lábnyira tartjuk. Ha a palaczk megmelegedett, egy kis hegyes fácskával körül megyünk a dugó mellett, s megpróbáljuk kihúzni. Ha nem sikerül, az eljárást megismételjük.

Vagy: az üveg nyakát egy kis kulccsal fel s le dörzsöljük, s a dugót gyengén megkopogtatjuk.

A csizmatalpat vízállóvá és tartóssá tenni

1 font lenolajat, 2 font ezüstgelétet, 2 nehezék fehér vitriolt egy kevés kenyérhéjjal enyhe tűz felett addig főzünk, amíg a kenyérhéj kemény és törékeny lőn. Ebbe mártott ecsettel kenegetjük a csizma, vagy czipő talpat addig, míg a kenőcs megáll rajta, mire a bőr igen kemény lesz.

Fekete tinta

4 lat darabos fekete gubacsot, 4 lat berzsenfát, 4 lat sárga czukrot, 24 órát 2 pint vízben áztatunk. Azután jó 2 óráig egy cserépfazékban lassan főzzük, azután 4 lat tört arabmézgát, s 1 lat timsót adunk hozzá. Most a folyadékot egy napig állani hagyjuk, jól felkavarjuk, s megszűrvén palaczkba töltjük.

Füstöt a szobából eltávolítani

Egy nagy faedény állítunk a szoba közepére és vizet öntünk bele.

Festék vagy halott szagának eltávolítása

Egy tálra a szobában naponként friss perkelt kávét teszünk, míg a szag elmúlik.

Szobaárnyékszéket szagtalanná tenni

1 marok zöld vitriolt, 1 és fél pint forró vízben feloldunk, kihűtjük és a belső farészeket evvel megmossuk. A többit az éjjeli edénybe öntjük, melyben egy ideig benne hagyjuk. Ha ezen szert a szobaárnyékszék használata mellett naponként alkalmazzuk, a szag soha be nem veszi magát a fába.

Mértékegységek

1 szemer 0,07 g 1 terecs 1,4 g 1 nehezék 4,2 g 1 lat 17,5 g 1 obony 33,6 g 1 font 560 g

1 meszely 0,35 l 1 itce 0,84 l 1 pint 1,41 l 1 akó 56,59 l 1 véka kb.25-35 l 1 mérő kb. 60-90 l 100 °Celsius (°C) 80 °Réaumur (°R)

100 °Réaumur (°R) 125 °Celsius (°C)

Pipere szerek

A kendőzőszerek készítése

Bár a szerző azon elv mellett tart, hogy minden teremtés, úgy az emberi arcz is természetes

minőségében a legszebb, s annak minden mesterséges szépítését kárhoztatja, mégsem mulaszthatta el, hogy itt néhány ártatlanabb kendőzőszer készítésmódjának leírását ne hozza. Alkalmat akarván ezáltal adni azoknak, kik az arczfestés káros szokásáról lemondani nem tudnak, hogy legalább oly szereket használjanak, melyek minél kevesebb ártalmas anyagokat tartalmaznak. Alig van szépítőszer mely többé-kevésbé mérges anyagokat ne foglalna magában.

Azok számára, akik szépségüket minden áron kendőzőszerekkel akarják magasbítani, szolgáljon utasításul a legjobb, s legártalmatlanabb ilyen szerek készítésére a következő néhány rendelvény.

A mosdóvizekről

Herczegnő mosdóvíz

1 lat benzefestvényt, fél lat borkőolajat, egynegyed nehezék pézsmafestvényt, 1 nehezék kámforlélt, fél font rózsavizet, s egynegyed font narancsvirágvizet jól össze kell vegyíteni.

Mosdóvíz májfoltok ellen

Fél lat benzefestvényt, fél lat levendulalélt, 10 szemer peruviai balzsamot, 8 lat narancsvirág és ugyanannyi rózsavízzel vegyítünk össze. A palaczkot, amelyben tartjuk, használatkor jól felrázzuk.

Magyar mosdóvíz

4 lat búzavirágot, 2 lat borsos mentafüvet, 2 lat levendulavirágot, 4 lat mandulakorpát, s fél lat brgamoi olajat teszünk egy palaczkba, melyet borszesszel félig megtöltünk. Hat napig állni hagyjuk, s akkor a tiszta folyadékot leöntjük róla. Ezen vízből, lágy mosakodni való vízbe mintegy egyhatod résznyit öntünk.

Fehérítőszerek

Fehérítővíz készítés

5 lat finomra kikészített velenczei fagyagot, 5 lat szénsavas halvkenenyt 24 lat rózsavízzel összedörzsölünk, s üvegbe töltjük. Használatkor felrázzuk.

Illatos timsó hajpor

Fél font égetett timsót finom porrá törünk, s 6 lat porrá tört florenczi viola gyökérrel, s 1 lat porrá tört szegfűszeggel összedörzsöljük. Üvegbe töltjük és használatkor felrázzuk.

Arcz-hajpor

Fél font szétdörzsölt keményítőt és 4 lat porrá tört kenenyéleget vegyítünk össze.

Rózsa hajpor

Fél font porrá dörzsölt búzakeményítőt, 3 szemer rózsanedv festéket, 10 szemer rózsaolajat, s 10 szemer szantálfaolajat vegyítünk össze.

Hajpor a fej tisztítására

1 font tetűfűmagot, ugyanannyi halvészt porrá törünk, s egynegyed font veres hajporral vegyítünk össze. Megszárítjuk, míg kemény lesz, mire szétdörzsöljük, s megszitáljuk.

Megjegyzendő, hogy ez nem csak a mondott minőségben, hanem mint hintőpor a gyermekeknél bőrszárító szerül is használható. A bőr kipállásánál, s feldörzsölésénél igen jó szolgálatot nyújt.

Pirosítószerek

Testszín festék

Veszünk 2 szemer bíbor karmint, 1 lat alabástromport, 1 lat legfinomabb keményítőlisztet, 1 nehezék kesrenyt, Összekeverjük, s tetszés szerint megillatozzuk.

Karmin festék

Egy mozsárban 1 nehezék finom, forróvízben eldörzsölt bíbor karmint, 8 lat finom fagyagporral vegyítünk össze. Ehhez még 12 csepp tragantvizet, 12 csepp provencei olajat adunk, s az egészet finom péppé dörzsöljük. Erre kis porczelánlemezekre osztjuk el, melyet

egy nagy érczlemezre tszünk és enyhe parázstűz felett kellőleg kiszárítjuk.

A legfinomabb pirosító

6 nehezék finomra áztatott pecsétföldet, 40 szemer bíbor karminnal vegyítünk jól össze.

Rovarirtás

Férgek, bogarak és ártalmas állatok kiirtásáról

Bolhák

Az uborka kinyomott levével locsoljuk meg a nyoszolyát

Zöld eperfa lombot hintünk az ágyba.

Ürmöt főzünk vízben és evvel a padlót és a nyoszolyát szorgalmasan meglocsoljuk.

A padlót, különösen ennek minden vágányait és hasadékait a sártök főzetével kenjük be.

Cserebogár

Ezeknek összefogdosása legbiztosabban történik a kiröppenés első hetében az által, ha hideg időben jókor reggel a fáról lerázzuk. Legjobb az összefogott cserebogarakat forró vízzel leönteni.

Különféle módon lehet azt felhasználni. Igen jó tápszert nyújtanak a tyúkoknak. Földdel vegyítve, kitűnő kerti trágyát adnak.

A cserebogár bábok kevesbítéséhez már azáltal is hozzá lehet járulni, hogy a kertben azon időben, midőn a cserebogarak párosodnak, igen sok helyen három-négy hüvelyk magas marhaganéj dombocskákat rakunk és háromnegyed rész hüvelyknyi földdel befedjük. A cserebogarak ezekbe rakják tojásaikat. Mihelyt a párosodás ideje elmúlt, szétromboljuk ezeket a dombocskákat.

Csigák

A szegfűtövek körül egy kötet lószőrt teszünk, s ezen eljárást nyáron át 3-4-szer ismételjük.

Fahamut vegyítünk félannyi sóval, s este a harmathullás után a növényekre hintjük. Ha erre pár napig nem esne az eső, a növényeket locsolóval megöntözzük, hogy a hamut leöblítsük róla.

A növények közé gipszet, vagy oltatlan meszet hintünk.

A csigáktól megtámadott helyre egy kevés korpát hintünk. A csigák ebből annyit zabálnak, hogy napkeletekor restek elmászni, így ezeket könnyen lehet összefogdosni.

Frissen meghámozott fűzfavesszőket teszünk a kerti ágyakra. A csigák tömegestől ülnek reá, s reggel könnyen összegyűjthetők.

Este finom szecskát hintünk vékonyan az ágyakra, a csigák ezáltal úgy megsértődnek, hogy elvesznek.

Darázs

Orvosságos üveget vízzel töltünk meg feléig, s a szőlő tőre kötjük. Az üvegnek nyílását és nyakának belső oldalát hígított mézzel, vagy szörppel bekenjük. A darazsak ezáltal becsalatnak az üvegbe, s többet nem jöhetnek ki.

Tűzliliomot ültetünk. Ennek bimbói májusban és júniusban egy nedvet izzadnak ki, mely által a darazsak odacsalatnak és elbódíttatnak, mely állapotban könnyen meg lehet ölni.

Ha a darázsfészek valamely épületben van, kéngőzzel füstöljük, azután levesszük és forró vízbe tesszük.

Egerek

Másfél font zablisztet, 2 porrá tört ebvész magot, s 4 csepp ricinus olajat vegyítünk össze, ezen keverékből egy kis mennyiséget deszkára kenünk, s ezt kiállítjuk.

1 lat finomra tört varjúszemet, 6 lat vagdalt pecsenyét, 2 lat tört czukrot, s annyi disznózsírt vegyítünk össze, hogy a keverék össze álljon. Apró, cseresznye nagyságú golyókat csinálunk belőle, ezeket egy skatulya fedélbe tesszük, s azon helyre állítjuk, ahol az egerek járnak.

Frissen szakított vadmentát hintünk az éléskamrába.

Zsemletésztát felényi avas zsírral, vajjal, vagy apróra vágott szalonnával, egy kis marok reszelt vasporral, s 6 csepp ánizs olajjal jól elgyúrunk. Golyókat formálunk belőle, s ezeket azon helyekre tesszük, ahol az egerek tartózkodnak.

Fatetű

A megtámadott ágakat és leveleket néhány perczre szappanos vízbe mártjuk.

A megtámadott növényeket harmat, vagy eső után pipahamuval hintjük be.

Koromra vizeletet és mészvizet öntünk, s a megtámadott növényt az eső, vagy harmat után behintjük vele.

Földi bolha

Egy rész gipszet és 4 rész fahamut, ürömfőzettel öntünk le, azután megszárítjuk, s a megtámadott növényt behintjük vele.

A növény alatt lévő földet gipsszel hintjük meg.

A növényeket főzött dohánylevelek levével fecskendezzük be.

Fekete szappant oldunk fel vízben, s a növényeket ezzel fecskendezzük be.

Salátát, paréjt és retket vetünk el a tenyésztendő növénnyel. A bolhák amazokat megeszik, ezeket meg kímélik.

Legyek

Az ablakot és ajtót kinyitjuk úgy, hogy a lég jól átjárhasson. A legyek a légvonat által kivetetnek. Azokat, amelyek nem akarnak felrepülni, egy kendővel felreppentjük, mire a többieket követik.

A szobába több helyre tányérokat teszünk, amelyekre meleg tejet öntünk, s ebbe tört borsot és tejet keverünk. A mohó legyek rakásra döglenek ennek élvezése után.

A szobába több helyre boros, vagy seres poharakat állítunk fel, amelyeket félig pálinkával, vagy szappanos vízzel töltünk meg. Mindeniket egy nem egész vékonyra vágott kenyérszelettel fedjük be, melynek közepébe egy kis nyílást készítünk, amelynek oldalára szörpöt, vagy mézet kenünk. A legyek ezen át bemennek, elszédülnek és belefulladnak.

A szobába egy cserép légyölő virágot állítunk fel, amely naponként sok legyet megöl.

A boltban kapható légypapír többnyire mérges !

Lótetű

Néhány darab fokhagymát vetünk ezen bogarak menetébe.

A kert szegletében likakat ásunk, s ezeket lóganéjjal megtöltjük. A lótető mind oda húzódik, hogy a ganéjban kiteleljen. Tél végével aztán a likakat kiássuk, s a lóférgeket a ganéjban találjuk és megölhetjük.

Moly

A prémes bundát egy kis sima pálcikával jól kiporozzuk, s ha lehet száraz időjárásnál hosszabb ideig a levegőre akasztjuk ki. Azután egy egészen frissen mosott kendőbe takarjuk be. Ebbe fenyőbogyót, hosszú borsot, vagy levendula virágot teszünk. Jó ezen ládába, melyben a prémes bundákat eltesszük, még sok fehérneműt is berakni.

Egy forró kőre, vagy vaslapra meleg ecetet öntünk, s gőzét a ruhákon át azon szobák falaira bocsátjuk, amelyekben a moly van.

Árnyékban megszárított kaporlevelet és virágot teszünk a prémes és gyapjúruha közé.

Prémes és gyapjú ruhát minden hónapban szellőztetjük és időnként jól kiporozzuk.

Svábbogár

Buvhelyeikbe forró vizet öntünk.

Kenyeret és főzött hüvelyes magvakat korommal vegyítünk, s ezen keverék jó csalétkül szolgál.

Éjszakán át azon helyekre, melyben svábbogarak vannak, ruczákat zárunk be, melyek a bogarakat mohón felfaldossák.

Szúnyog

Parázstűzön töklevelet gyújtunk meg, s avval füstöljük ki a szobát.

A kezet és arczot egy perczig dohánnyal füstölünk meg. Este a szobát is evvel kissé megfüstöljük.

A lefekvés előtt néhány órával a bezárt ablak elébe égő lámpát teszünk, amelyet előbb kívülről borban, vagy rózsavízben megolvasztott mézzel kentünk be. Ezáltal a szúnyogokat mind odacsaljuk s a lámpára ragadnak, anélkül, hogy elszabadulhatnának.

Szabadban az által lehet távol tartani a szúnyogokat, ha rothadt fát gyújtunk meg, s ez által gőzt terjesztünk el.

Vakond

Fokhagymát teszünk a menetbe.

2-3 tuczat száraz diót három óráig 8 font lúgban főzünk. Minden frissen felhányt dombocskába egy ilyen diót dugunk, amelyet előbb kettévágtunk. Ha a vakond ezen helyen többé nem dolgozik, meglehetünk győződve felőle, hogy megdöglött.

Minden 12 lábnyira egy fokhagymát ültetünk.

A vakond dombját elegyengetjük, s annyi vizet öntünk bele, hogy az az állat lakásáig elhat.

Szappan

Illatos és pipereszappanok készítése

Ezen szappanoknak jó faggyúszappan szolgál alapul, melyet megolvasztván, illatos részekkel vegyítünk. Ezen czélra a szappant vékony szeletekre vágjuk, s egy rézserpenyőben vízfürdőre állítjuk. Ha a szappan még friss, saját vizében olvasztjuk meg, de ha öregebb, egy kis vizet adunk hozzá. Ha a szappan elolvadott, illatos részeket, mint: rózsa, szegfű, fahéj, bergamoi, s mandulaolajat adunk hozzá. A keveréket mandulaolajjal bekent formába öntjük, s abban kihűtjük.

A leghasználhatóbb pipereszappanok a következők:

Szappan fajták:

Bergamoi szappan

2 font mandulaszappanhoz, melyet már jól megfőztünk, 1 nehezék bergamoi olajat adunk. Jól elkavarjuk és formába öntjük.

Czitromszappan

2 font olvasztott mandulaszappanhoz 1 nehezék czitromolajat adunk. Jól elkavarjuk és formába öntjük.

Pézsmaszappan

2 szemer pézsmát, 1 lat erős borszesszel egy mozsárban jól eldörzsölünk, míg híg pép lesz belőle. Ezt a kész mandulaszappanhoz adjuk, mielőtt a formába öntenénk.

Rózsaszappan

Mézszappan

3 lat finom marseillei szappant finom szeletekre vágunk, s egy kőmozsárban 8 lat mézzel 1 lat tört borkősavval, s 4 lat narancsvirágvízzel jól szétdörzsöljük. Míg teljesen egyenlő állományú tömeg lesz. A folyékony szappant porczelán csészécskékbe öntjük. Hogy illatosabbá tegyük, illatos olajokat vegyítünk bele tetszés szerint.

Levendulaszappan

2 font olvasztott mandulaszappanba 1 nehezék levendulaolajat teszünk. Jól elkavarjuk és formába öntjük.

Mandulaszappan

1 font keserűmandulát 3 font rózsavízzel egy rézmozsárban híg péppé törünk, ezt egy vásznon át erősen kinyomjuk. Az ebből nyert tejet egy rézüstbe tesszük. 1 font fehér faggyúszappant és ugyanannyi marseillei szappant adunk hozzá apró szeletekre vágva. Ezen keveréket folytonos keverés közt addig tartjuk melegen, míg a szappan teljesen feloldódik. A folyadékot vásznon áttörjük, 1 font 6%-os szódalúgot adunk hozzá, s ezt addig forraljuk, míg a keverék sűrű, zsíros szappanpéppé változott át, melyből a kivett próba vastag sugárként húzódik végig a lapáton. 4 lat sót adunk hozzá, amelyet a tömeggel jól elkeverünk. Ismét felforraljuk, anélkül, hogy megkavarnánk, míg a szappan elválik a lúgtól és felül úszik. Ha most a tovább folytatott főzésnél hólyagok mutatkoznak és ha a kivett próba a kihűlés után egészen megmerevedik, az üstöt elvesszük a tűzről, a szappant a lúgtól egy kanállal elválasztjuk, formába öntjük és feldaraboljuk.

5 font jó faggyúszappanhoz 7 és fél font olajszappant, egynegyed lat szegfűolajat, egy és fél lat rózsaolajat, fél lat fehér olajat, s egy és egynegyed lat bergamoi olajat adunk, s az egész keveréket czinóberrel megfestjük.

Windsori szappan

Egészen friss és tisztán kimosott marhafaggyút apró kockákra vágunk, s egy üstben kisütjük. Kétféle sziksós lúgot készítünk. Egy 18 %-ost és egy 8-10 %-ost. A tiszta faggyút egy üstbe tesszük, s minden 5 fonthoz 12 font erősebb lúgot adunk. Felmelegítjük és addig kavarjuk, míg a faggyú elolvad, s forrásba jön. A folyadékot enyhe forrásban tartjuk, s lassanként friss lúgot adunk hozzá. A főzést 24 óráig folytatjuk, azután a gyengébb lúgból adunk hozzá, s még egy óráig főzzük. Ha a szappan elkezd megsűrűsödni, s a folyadékból kiválik, 10 lat konyhasót adunk hozzá, amelyet előbb vízben feloldunk. Jól elkavarjuk és a folyadékot enyhe forrásig melegítjük. Ezt addig folytatjuk, míg a szappan a lúgtól elválik. Most a folyékony szappant az alsó lúgról lehúzzuk, az üstöt megtisztítjuk, a szappant beletesszük, s gyenge lúgot addig adunk hozzá, míg a szappan feloldódik. Még egy óráig főzzük, s aztán a szappant úgy mint először, másodjára is megsózzuk, de csak felényi konyhasóval, míg az alsó lúgtól elválik. A folyékony szappant most formába öntjük, megszárítjuk és táblákba vágjuk.

Szövetfestés

A házi szövetfestő

Előleges megjegyzés

Oly ruhadarabokat, melyeknek színe kiment, vagy megkakódott, de anyaguk még tartós, megfestés által még igen jó helyre lehet állítani. Gondos eljárás és az előadott pontos figyelembevétele mellett, minden nő maga tehet evvel kísérletet.

A festésnek legelső kívánalmai: lágy, minden ásványos és sós alkatrészektől szabad víz. Az ehhez szükséges edények tisztasága, különösen minden zsíranyagnak elkerülése s a festő anyagoknak valódisága.

A megfestendő szövetet előbb szappannal tisztára kell mosni, s friss vízben jól kitisztázni. A festéket egy nagy, lehetőleg veresréz üstben készítjük el. A szövetet a festékbe egészen belemártjuk, s mielőtt az forrásba jönne, néha kiemeljük és újra belemártjuk. A gyapjú és selyemszövetet előbb timsópácban pácoljuk. Mielőtt azonban a szövetet a festékbe mártanánk, a timsó, vagy borkőpácot jól el kell habozni, hogy a szövet foltos ne legyen. Ha a szövet a kellő színt felvette, hideg vízben addig öblögetjük, amíg azt többé nem festi meg. Szárításkor árnyékos helyre akasztjuk fel.

Hogy azonban a már színes anyagok megfestésénél hibát ne kövessünk el, a színekről és azok vegyítéséről némi ismerettel kell bírni. Öt alapszínt fogadtak el, ezek a fekete, a kék, a sárga, a veres és a fehér. Ezeknek összetétele által ismét más színeket és árnyéklatokat nyerünk. Például: a fehér és fekete hamuszürkét, a veres és a fehér rózsaszínt, a kék és a veres violaszínt, a kék és a sárga zöld színt ad. Ha tehát sárga szövetet kék festékbe teszünk, az zöld leend, míg fehér szövet ugyanazon festékben kék lesz. Világos színeket sötétebbre igen de, sötét színeket világosabbra nem lehet festeni.

Színek

Pamut vagy vászon szövetet feketére festeni

Barna tölgyfaforgácsot két óráig főzünk, azután a vizet leszűrjük róla. Ismét a tűzre tesszük, a szövetet bele, s egy óráig főzzük. Azután kivesszük, kifacsarjuk, s lehűtjük. A visszamaradt vizet most a megfestendő szövethez mért mennyiségű makk és rézvízzel vegyítjük, felfőzzük, azután a szövetet addig festjük benne, míg kellő fekete színt nyer.

Sárga

1 font szövetre 1 font berzsenyfát 24 óráig 10 font vízben áztatunk. 5 lat timsóval, 5 lat fehér borkővel egy egész órán át főzzük. A levét leöntjük, a szövetet benne megforgatjuk, s abban egy óráig főzzük. Kitisztázzuk és megszárítjuk. Azután 6 font vízben egy marok festőgyömbért főzünk, levét megszűrjük, s a szövetet fél óráig főzzük benne. Most a tűzről levesszük, s 2 óráig hagyjuk a festékben.

Veres

Kékre festeni

Minden font szövetre 4 lat berzsenyforgácsot veszünk, s egy óráig főzzük. Azután a vizet leöntjük és 2 lat rézgáliccal a tűzre tesszük és jól elkavarjuk. Most a festéket a tűzről elvesszük, a szövetet belemártjuk, s addig hagyjuk benne, míg a festék kihűl. Azután kivesszük, a festéket ismét felforraljuk, s a fentebbi eljárást ismételjük, míg a szövetnek tetszésünk szerint való színe lesz.

Viola

Minden font szövetre 8 lat berzsenyt, 11 lat kék berzsenyt, 4 lat timsót áztatunk 24 óráig esővízben. Azután egy óráig főzzük, elvesszük a tűztől és lehűtjük. E közben 7 pint vizet 4 lat fehér borkővel és 1 lat vitriollal, fél óráig főzzük. A berzsenyfák jól leszűrt levét hozzáöntjük, s még 2 lat festő hamuzsírt vegyítünk bele. Most a szövetet beletesszük, gyakran megforgatjuk, s egy negyedóráig főzzük. Aztán a festéket a tűzről elvesszük, a szövettel együtt egy egész óráig állani hagyjuk, s úgy járunk el, mint az előleges megjegyzésben elmondtuk.

1 font szövetre fél font berzsenyfát veszünk, s ezt egy zacskóban egy éjjen át friss vízben áztatjuk. Ezen vizet a berzsennyel másnap egy teljes óráig főzzük, s azután 3 lat timsóval vegyítjük. Ha az elolvadt és a festék már fő, a szövetet beletesszük, többször kiemeljük, s a festékben kihűtjük.

Rózsaszín

Egynegyed font sáfrányt egy vászonzacskóban esővízzel addig mosunk és szapulunk, míg többé nem fest. Azután a sáfrányt egy nagy üstbe öntjük, egy fél font hamuzsírt adunk hozzá, s egy pint boreczetet öntünk reá. Most a festék elkezd emelkedni és habzani, s mindaddig, míg többé nem habzik, egyik üstből a másikba öntjük. Ha végre megtisztult, a szövetet fél óráig áztatjuk benne.

Zöld

1 font szövetre 7 lat kék berzsenyt, fél lat rézgáliczot vetünk, s mindeniket külön egy éjjel vízbe áztatjuk. Aztán 8 font vízbe 42 font zsoltinát egy óráig főzünk. A zsoltinát kivesszük, a levébe 2 lat festő hamuzsírt teszünk, a szövetet belemártjuk, jól megforgatjuk benne, egy negyedóráig főzzük vele. Kivesszük és kitisztázzuk. A kék fát most azon vízben amelyben eddig áztattuk, egynegyed óráig főzzük, a levét leszűrjük, s az áztatott réz zöldet összevegyítjük vele. A szövetet ezen festékbe bemártjuk, s félóráig hagyjuk benne.

Tartósítás

Különféle étszerek fenntartásáról és megjavításáról

A burgonyát ízletesen fenntartani

A burgonyát a pinczében egy réteg faszénre tesszük. A tapasztalás azt tanítja, hogy így nem csiráznak ki és tavaszig, az új burgonyáig ízletesen elállnak.

Földi epret néhány napig eltartani

A földi epret egy nem nagyon kiégetett tálba tesszük, nem igen halmozzuk fel, s azt egy friss vízzel töltött edényre pinczébe állítjuk. Ezen eljárás mellett a földi epret néhány napig frissen el lehet tartani.

Gombapor készítése élvezhető gombából

A különféle élvezhető gombákat összegyűjtjük, s a napon, vagy tűzön megszárítjuk, eközben többször megforgatván azt. Mihelyt megszáradtak egy mozsárban porrá törjük, s pléh szelencébe tesszük el. Ezen port vagdalékokhoz, levesekhez, mártásokhoz lehet használni. Ha nem éppen a leveshez van szánva, a szelencébe egy kevés fűszert is tehetünk.

Kemény, öreg húst porhanyóssá tenni

Ha vászonba takarjuk be, s 1-2 órára egy láb mélységnyire a földbe ássuk.

Friss és füstölt húst nyáron jól eltartani

Egy hordó fenekére friss szénát terítünk, a füstölt húst rá tesszük, erre ismét szénát és így tovább, míg a hordó tele van és semmi hézag nem maradott benne. Erre a hordót befenekeljük és hűvös helyre állítjuk.

A friss húst a levegőn megszárítjuk, míg mintegy hártyát kap. Az eczetbe való beáztatás, vagy eczetbe mártott kendőbe takarás frissen tartja a húst. Ha friss csalánba takarjuk, ugyanazon czélt érjük el. A czukorral, faszénnel való behintés is ajánlható, s ezen utóbbi szer igen segít, anélkül, hogy valamibe kerülne.

A kenyeret frissen tartani

A kenyereket amint a kemencéből kivesszük, egy lisztes zsákba tesszük, amelyben még egy kevés liszt van, mégpedig úgy, hogy a felső héja mindig egymáson feküdjék. Aztán bekötjük a zsákot és szellős helyre felakasztjuk. Használatkor a kenyeret egy nappal előbb kivesszük, egy vízbe mártott kefével megsimítgatjuk, hogy a héja ismét puha legyen, mire éppen úgy ízlik mint a friss kenyér.

Savanyú tejet megédesíteni

Egy kanna tejbe 8-10 csepp hamuzsír oldatot öntünk. Vagy egy kevés hamuzsírt teszünk a tejbe, felfőzzük, miáltal savanyúságát elveszti.

Igen jó olcsó thea

Földi eperfa levelét gyűjtjük, árnyékos helyen megszárítjuk, s mint minden más theát használjuk

Friss tojást eltenni

A tojást konyhasó oldatba tesszük, s abban addig tartjuk, amíg a fenékre száll. Aztán kivesszük, megszárítjuk, s eltesszük. Ezek évekig elállanak, s keményre főzve jeles íze van.

A vizet rothadástól megóvni

A vas igen jeles szernek találtatott a víz rothadástóli megóvására. A víz czinezetlen vaspléh edényekben tengeri utazás alatt jól eláll. Ha a vizes hordóba vékony vasbotot állítunk, nem rothad. A vegyi folyamat itt a következő. A vízben lévő légnek élenye a rozsda képződés által elraboltatik, s egyszersmind vasélegvízegy képződik. Ennek következtében a víz soha nem rothad, mert a benne lévő állati és növényi anyagok, az őket felbontó éleny helyett, a vasélegvízeggyel jönnek érintkezésbe, s evvel összekötetvén ártalmatlanokká lesznek.

Tisztítószerek

Bútorok és házi eszközök tisztítása

Jeles padló fénymáz

Hamuzsírban finom sárga viaszkot olvasztunk fel, s ehhez berzsenfa és festő bogyó borszesz oldatot adunk. Ezen keverékbe ecsete mártva bekenjük a padlót, megszárítjuk, s lábkefével és posztódarabbal fényesítjük.

Padlat és ablakráma tisztító

Közönséges légköneget (ammoniák-salmiákgeist) hígítunk 8-10-szer annyi eső vagy

folyóvízzel, s a mondott tárgyakat szivaccsal, vagy kefével megtisztítjuk.

Padlóból zsír és olajfoltot kivenni

A foltos helyet agyaggal sűrűn bekenjük és egy ideig rajta hagyjuk, azután homok, vagy szappan vízzel lemossuk. Erősebb foltokat terpentin léllel nedvesítjük meg, s hamulúggal mossuk fel.

Padlóból téntafoltot kivenni

Ha sok ténta ömlött ki, négy lat vitriol olajat csepegtetünk reá, azután lassanként egy font tiszta vizet öntünk reá, az ezáltal előidézett melegséget elhagyjuk múlni. A foltos helyet meleg vízzel és kevés homokkal jól felmossuk. A folyadékból addig öntünk reá, ameddig a foltok érnek. A foltok néhány óra múlva eltűnnek, azután a padlót még párszor tiszta vízzel átmossuk.

Szőnyeget megtisztítani

A szőnyeget a portól finom kefével megtisztítjuk, azután felülről lefelé kenyérrel megdörzsöljük. Ehhez a két lapos kenyér a legjobb. A gyapjú szőnyeget vízzel lehet mosni, amelybe ökörepét vegyíthetünk.

Gipszalakot megtisztítani

Keményítőből sűrű csirizt főzünk, s ezt egy ecsettel a gipsz alakra felkenjük, mire aztán szellős helyen megszárítjuk. Ezen csiriz azután vékony levelekben leválik, s a piszok mind rajta marad.

Rézmetszetekből és könyvekből mindenféle foltot kivenni

A foltos helyet minkét oldalon finomra kavart agyaggal fedjük be, azután egy levél papírral, amelyre néhány percig meleg vasalót tartottunk. Az agyagot azután ruggyantával dörzsöljük le. Olaj és zsírfoltokat feloldott hamuzsírral, téntafoltot hígított választóvízzel lehet kivenni.

Tükröt megtisztítani

Egy szivacsot fehér boreczetbe mártunk, s az üveget ezzel töröljük le. A szivacsot többször ki kell nyomni és többször megnedvesíteni. Aztán egy fehér vászonkendőt veszünk, s jó

kékítővel bekenjük, az üveget megdörzsöljük vele, s egy más kendővel még egyszer letöröljük.

Ablakot tisztítani

Lágy újságpapírt veszünk, összegyűrjük, s az előbb szivaccsal megnedvesített ablaküveget szárazra és addig dörzsöljük, míg egészen világos lesz. Az igen mocskos ablakok hamar világosak lesznek, ha olyan meleg vízzel dörzsöljük, melybe előbb egy kevés szódát oldottunk fel.

Palaczkokat tisztítani

A palaczkokat, amelyekbe bor rakodott le, gyorsan ki lehet tisztítani, ha apró szegeket dobunk bele, kevés vizet öntünk reá, jól megrázzuk, azután tiszta vízzel kiöblítjük. Palaczkot lehet még tisztítani kavicskővel, széttört tojás héjával és az úgy nevezett vasporral, amelyet sz ember a kovácsműhelyben ingyen kaphat.

Az üveget az eltörés ellen biztosítani

Hogy az üveget meleg italokkal veszély megtölthessük, szalmába betekerve egy üst hideg vízben tűzre tesszük, s egy ideig főzzük. Aztán vízben lassanként lehűtjük. Ugyanezen módon bánunk el a porczelán és kőedényekkel.

Arany és ezüst ékszereket szépen megtisztítani

Tiszta vizet forralunk fel, s aztán szőrszitán hamut szitálunk bele, s az így nyert lúggal egy kefe segítségével megtisztítjuk az arany és ezüst tárgyakat.

Lehet egy meszely vízben egy nehezék szalmiákot feloldani, s a megtisztítandó tárgyakat ebben felfőzni, mi által eredeti szép arany színüket visszanyerik.

Az ezüst tárgyakat legjobban kemence korommal lehet megtisztítani, mi által szép fényesek lesznek.

Fém edényeket megtisztítani és szép tisztán tartani

Mindenféle ércz a legszebb lesz, ha saját maga finom reszelt porával dörzsöljük éspedig agyag vízzel bekent bőrrel, melyet a rézedényhez rézporral, a czin edényhez czin porral hintünk be és megszárítjuk.

A czin hasonló képen igen szép lesz, ha lúggal leöblítjük és krétaporral dörzsöljük.

Lámpát megtisztítani

Forró vizet öntünk reá, melyben hamuzsírt főztünk, s jó erősen felráztunk. Ha a gyantás rész nem akar feloldódni, egy késsel gondosan levakarjuk. Aztán a lámpát szétvesszük, minden egyes részt jól megtisztítunk. A kisebb nyílásokat tűvel, vagy sodronnyal szúrjuk át, mert rendesen ezek eldugulása oka annak, hogy a lámpa füstöl, vagy nem jól ég.

Vegytanszótár

Vegyi elemek és vegyületek a XIX. században Éleny oxigén O2 Alany Nikkel Ni Bányavirág Kvarckristály (hegyikristály)

Bórany Bór B Borkő Káliumhidrotartrát KH(C4H4O6) Borkősav Szőlősav (tartaric acid)

Borlél etilalkohol

Bűzeg Bromid

Cinóber Cinnabarit ásvány HgS+86%Hg Cseleny Mangán Mn Dárdany Antimon Sb Édeny Bárium Ba égvény -hidroxil

éleg dioxid

Erbeny Erbium Er Éreny Platina Pt Esztragon Tárkony(fűszer)

Ezüstany Ezüstnitrát Ag Ezüstgelét Fényes mázanyag (ólomsalak) fagyag fehér ásványfesték

Festvény Folyékony gyógyszer, gyógyital

Folany Fluor F Fösteny Krom Cr Gyapmáz Kollódium-gyapot gyapot+éter+borszesz Halv Klór Cl halvag klorid

halvkeneny bizmutklorid

Hamany Kálium K Hamuzsír Káliumkarbonát K2CO3 Horgany Cink Zn Iblany Jód I

Iblany Jódtinktúra

Imeny Tantál Ta Irany Tellur Te Itélany Palladium Pd Jácany Cirkónium Zr Kadany Kadmium Cd Kékleny Kobalt Co Kéksavas káli Káliumcianid KCN Kemeny Titán Ti kéneg szulfid

Kénégeny Éter C2H5-O-C2H5 Keneny Bizmut Bi Kéneny Kén S Kéneső Higany Hg Keserűsó Magnéziumszulfát MgSO4+7H2O Kesreny Magnézium Mg Kétszerszénsavas szikeny Nátriumbikarbonát NaHCO3 Kovany Szilicium Si Köneny Hidrogén H Latany Lantán La Lavany Litium Li Légeny Nitrogén N Légfelkőnegéleg Ammoniumhidroxid Nh4OH légkőneg Ammónia NH4 Magnézia magnéziumhidroxid Mg(OH)2 Mészeny Kalcium Ca Mireny Arzén As Neheny Iridium Ir Olany Molibdén Mo Ólmony Ólom Pb Ónony Ón Sn pecsétföld ásványokban gazdag agyag

Pikeny Ittrium Y Pirany Stoncium Sr Pokolkő Ezüstnitrát AgNO3 Reteny Szelén Se Rézany Réz Cu Rézgálic Rézszulfát CuSO4 Rózsany Radon Rn Sárgány Urán U Seleny Wolfram W Sulyany Barium Ba Szagany Ozmium Os Széneny Szén C Szikeny Nátrium Na Sziksó Nátriumkarbonát Na2CO3

Szineny Vanadium V Szűzlány tej Loc virginum (benzoe gyanta)

Terbeny Terbium Tb Tereny Tórium Th Timany Aluminium Al Timsó kettőssó NH4(AL(SO4)2+12H2O Választóviz Salétromsav HNO3 Vasany Vas Fe Vasélgvízegy Rozsda(vasoxid,vashidroxid)

Vilany Foszfor P Vitriol Tömény kénsav 98%- os H2SO4 Zsírédeny Glicerin C3H5(OH)3