HITKÖZSÉGI HÍRADÓ

A LAP ALAPÍTVA 5756-BAN

h́ ́ b158–159.SZÁM

2009. JÚLIUS-AUGUSZTUS – AV 5769. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA VII. REG. ÉVFOLYAM 7–8. SZÁM

NEM AZ A ZSIDÓ, AKINEK A SZÜLEI AZOK VOLTAK, HANEM AKINEK A GYERMEKE IS AZ LESZ! (Simon Peres)

A Komáromi Zsidó Hitközség 2000óta minden évben egésznapos ren-dezvénnyel ünnepli a Zsidó KultúraEurópai Napját. Az idei program köz-ponti témája a zsidó hagyomány, en-nek jegyében állítottuk össze a prog-ramot, melyre minden érdeklődőtszeretettel várunk.

10:00 Zsidó Hitközségek és Kö-zösségek III. Regionális Találkozója

Téma: regionalitás erősítése, együtt-működési lehetőségek, a közösségekjövője

A közösség szerepe napjainkban –Megyes Pál rabbijelölt előadása

Megyes Pál a budapesti OrszágosRabbiképző- Zsidó Egyem hallgatója,2008 óta rendszeresen működik közös-ségünkben

12:30 Kóser ebéd a Menházban (elő-zetes jelentkezés szükséges)

Bina Stiefel rebecen ünnepek előttiételkülönlegességei várják vendégeinket.

13:30 Ünnepváró - gondolatok azőszi Nagyünnepek előtt - Zev Stiefelpöstyéni rabbi

Zev Stiefel rabbi Atlantában született,rabbi és kántor végzettséget az USA-ban szerzett. A Chabad Lubavics kül-dötteként 2004-ben érkezett feleségévelBinával Szlovákiába. 2007-től élnekPöstyénben, három gyermekük van. Ahelyi közösség mellett feladata az or-szágban valamennyi kis hitközség val-lási életének segítése.

14:00 Fűszer és lélek - Bodrogi (Fű-szeres) Eszter bemutatója a zsidó kony-ha rejtelmeiről

Bodrogi Eszter nagysikerű könyve, a„Fűszer és lélek- zsidó konyha itt és

most” a közelmúltban jelent meg, ezenkívül népszerű gasztroblogot üzemeltetaz Interneten. A könyvbemutató mellettaz ételkészítés gyakorlatába is betekint-hetnek az érdeklődők.

14:40 A Tóra díszítőelemeinek ere-dete és szimbolikája - Mgr. Jana Švant-nerova, művészettörténész előadása

Mgr. Jana Švantnerova fiatal pozso-nyi művészettörténész évek óta kutatjaa zsidó tárgyak eredetét és szimboliká-ját. Előadása számos érdekességet ígérminden érdeklődőnek.

15:15 A Kehila és a Kehila Haver dí-jak átadása a zsinagógában

15:30 A Fourtissimo együttes kon-certje a zsinagógában

A négy Kuna testvér által vezetett ze-nekar Budapestről érkezik, különlegeszsidó és izraeli dallamokkal.

„Az immár 15 éves, Príma díjjal jutal-mazott, többszörös versenygyőztes Fo-urtissimo zenekar mára az ország legel-ismertebb és leghitelesebb instrumentá-lis - crossover előadójává vált. Ez időalatt a világ szinte minden szegletét be-járták zenéjükkel”- www.fourtissimo.hu

Helyszín: Menház- Zsidó Kulturálisés Közösségi Központ, 94501 Komár-no, Eötvösa 15, Slovakia, www.men-haz.sk, e-mail: kile@menhaz.sk, tel./fax.:00421-35-7731-224

A belépés díjtalan!Az esemény támogatói: Komárom

városa, Nyitra Megye Önkormányzata,Joods Humanitair Fonds, Pincus Foun-dation, Balassi Bálint Intézet- MagyarNyelv Éve 2009 program, MAZSIHISZ,Szlovákiai Zsidó Hitközségek KözpontiSzövetsége, Ezra Alapítvány.

Zsidó Kultúra Európai Napja2009. szeptember 6., vasárnap, Komárom

Támogatónk

Kehila és Kehila Haver díjak

Átadás a zsinagógában 2009. szeptember 6-án

Kehila díjban részesülnek: dr. Gabriela MencerováA Szlovákiai Zsidó Hitközségek

Központi Szövetsége Szociális ésEgészségügyi Központja vezetője, aHolokauszt túlélők érdekében kifejtettországos munkája elismeréseként.

dr. Oláh JánosAz Országos Rabbiképző- Zsidó

Egyetem docense, a Komáromi ZsidóHitközség ünnepi rendezvényeinekhitéleti vezetése és az egész régiórakiterjedő oktatói és nevelői munkájaelismeréseként

Kehila Haver díjban részesülnek:Ing. František BudaTardoskeddi helytörténész, a köz-

ség zsidósága történetének felkutatá-sa, könyv formájában való kiadása, ahelyi zsidó közösség családfáinakösszeállítása terén végzett önkéntesmunkája elismeréseként

dr. Rudolf KuklovskyA vágsellyei Maceva Polgári Társu-

lás elnöke, a helyi zsidó közösségmúltjának kutatásáért, oktatási és kul-turális tevékenységéért, a zsidó te-mető rendbetételének megszervezé-se elismeréseként

(Folytatás a 8. oldalon)

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti (tá -mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Ko ro na és de vi za szám lák egy aránt!

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Kérjük a támogatását!

Fa li új ságrö vid hí rek

� A HH-t, a Shalom klubot, a KZSH-ttámogatták: Navon család (Bnei Brak),Mondshein család (Ashkelon) és ano-nimitásukat kérő adományozók. Kö-szönjük.

� Dr. Novák Tamás vezetésével kétcsoport - katolikus teológus hallgatók -gyermekekkel látogatott a Menházbajúliusban.

� Új képkereteket szereztünk be, me-lyekben a közelmúlt eseményeit ábrá-zoló fotókat helyezünk el a Menházfolyosóján.

�A Komáromi Zsidó Hitközség 150 dbfeliratos kipát rendelt egy zsolnai cégtől,melyet majd az épület látogatói kapnak.

� A Spitzer Béla Kiskönyvtár magyarés szlovák nyelvű kiadványokkal gaz-dagodott.

� Számos katalógus, ajánlat érkezetthozzánk a nyári hónapokban (pl. a bé-csi Lauder Business School főiskolaképzési ajánlata), az anyagok a KZSHtitkárságán megtekinthetők.

� Debrecenben, a magyarajkú hitköz-ségek konferenciáján Haas Judit iroda-vezető és Paszternák Tamás koordiná-tor képviselték a KZSH-t.

-p-

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát a Ma -gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge (MAZSIHISZ) ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

2 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2009. július–augusztus

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. Lapunk Önnek készült, kérjük ne dobja el! S finanènou podporouMinisterstva kultúry Slovenskej republiky – a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatásával.

AdományokAz utóbbi hónapokban több külföldi olvasónk jelezte, hogy postai levélben kül-dött adományt a KZSH-nak, illetve a HH-nak. Sajnos ezek a küldeményekrendre nem érkeznek meg hozzánk, nem tudjuk hol, de elvesznek.

EZÚTON KÉRJÜK KEDVES OLVASÓINKAT, HOGY LEVÉLBEN NEKÜLDJENEK ADOMÁNYT KÖZÖSSÉGÜNKNEK, MERT AZOK NEM JUT-NAK EL A CÍMZETTNEK.

Ajánljuk a banki átutalást, illetve egyéb kisebb költséggel járó megoldások isléteznek, melyekről a kile@menhaz.sk címen érdeklődhetnek. Támogatásukratovábbra is számítunk.

Szeretettel meghívjuk2009. szeptember 8-án, kedden, 14.30-kor

az ÁCS város zsidótemetőjének újjáépítése alkalmából rendezendő avatásra és emlékülésre.

A rendezvény a temetőnél kezdődik, 14.30-kor.

Bejárat: Ács, Komáromi út 32. sz. ház mellett.

2009. július–augusztus HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 3

A program ára 1200 EURO/ fő. Arészvételi díj az alábbi szolgáltatá-sokat tartalmazza:– utazást Komárnóból Budapestre ésvissza,– repülőjegyet reptéri illetékkel,– 4 éjszaka szállást Jeruzsálemben a4 csillagos Prima Royale Hotelben(kétágyas szobában),– 3 éjszaka szállást Tel-Avivban a 4csillagos Grand Beach Hotelben (két-ágyas szobában),– reggelit és vacsorát,– a programban felsorolt kiránduláso-kat magyar nyelvű idegenvezetővel,– transzfereket légkondicionált buszok-kal,– az autóbuszos belföldi utazásokat Iz-raelben.

Az Utasbiztosítást mindenki egyéni-leg intézi, az Aviv Travel felajánlja aszolgáltatást.

Tervezett program, amely mégváltozhat:

2010. április 14., szerda /Shalom Iz-rael/5:30 Indulás Komárnóból Budapestre8:00 Találkozó a budapesti Ferihegy2/B terminálon az ELAL légitársaságpultjánál.10:45 Utazás Tel-Avivba az ELAL me-netrendszerinti járatával14:55 Érkezés Tel-AvivbaTranszfer Tel-Avivból Jeruzsálembelégkondicionált busszal17:30 Szállodai szobák elfoglalása (Hotel Prima Royale Jerusalem 4*),cím: 3 Mendele Street Jerusalem, Je-rusalem, Israel, Web: http://www.prima-hotels-israel. com/prima_royale.htm18:00 Délutáni séta Jeruzsálemben20:00 Vacsora21:00 Üdvözlet a Szentföldön – útindí-tó közös beszélgetés Szállás: Jeruzsálem

2010. április 15., csütörtök /A múltnyomában/7:30 Reggeli8:30 Egész napos kirándulás a Massa-dára és a Holt-tengerhez magyar nyel-vű idegenvezetővel.Fürdőzési lehető-ség a Holt-tengerben (szabad stran-don).17:00 Visszautazás Jeruzsálembe.19:30 VacsoraSzállás: Jeruzsálem

2010. április 16., péntek /Közössé-günk története/7:30 Reggeli8:30 Délelőtt látogatás a Yad Vas-hem Múzeumban és Herzl Tivadarsírjánál, az Olajfák hegyének megte-kintése magyar nyelvű idegenveze-tővel. Délután séta Jeruzsálem óvá-rosában.18:00 közös Kabalat Shabat – szom-batfogadás és tanítás az ünnep hagyo-mányairól A szombat és a zsidóságcímmel20:00 VacsoraSzállás: Jeruzsálem

2010. április 17., szombat /Élvezd aShabatot!/Részvétel a reggeli imán (opcionális)9:00 Reggeli10:00 Szombati tanulás: Jeruzsálem,világvallások Szent városa15:00 Élet az új hazában I. - találkozóKomáromból elszármazott hittestvére-inkkel20:00 Yom Hazikaron megemlékezésés A modern izrael története című elő-adásSzállás: Jeruzsálem

2010. április 18., vasárnap /Yom Ha-zikaron – az emlékezés napja/7:30 Reggeli8:30 Egész napos kirándulás, mely so-rán megállunk a Jordán folyó völgyé-

ben, ellátogatunk Tibériaszba, a Gene-záreti-tó partjára, majd felkapaszko-dunk Cfátba, a Kabbala városába, aholtervek szerint megtekintjük a Magya-rajkú Zsidóság Emlékmúzeumát. Cfát-ról a libanoni határhoz, Rosh Hanikrá-ra utazunk. A Földközi-tenger partján,Haifán át érjük el Tel Avivot. Az út so-rán magyar nyelvű idegenvezető kísérminket.18:00 Szállodai szobák elfoglalása Tel-Avivban, (Hotel Grand Beach Tel Aviv4*), Cím: 250 Hayarkon Street, 63113Tel Aviv, Web : http://www.grandbe-ach.co.il19:30 Vacsora20:30 Izrael 62. születésnapjának ün-neplése a Tel Aviv-i Rabin térenSzállás: Tel-Aviv

2010. április 19., hétfő /Yom Haac-maut – a függetlenség napja/9:00 Reggeli10:00 Egy nap Tel-Avivban családi ta-lálkozókra, pihenésre…17:30 Élet az új hazában II. - találkozóKomáromból elszármazott hittestvére-inkkel19:00 Vacsora Szállás: Tel-Aviv

2010. április 20., kedd /A modern Iz-rael/8:30 Reggeli 9:30 Tel Aviv-i városnézés és Yaffóművésznegyedének megtekintése ma-gyar nyelvű idegenvezetővel.17:30 Mit viszek magammal? – útlezá-ró foglalkozás19:00 VacsoraSzállás: Tel-Aviv

2010. április 21., szerda / Ki gépenszáll fölébe…/Reggeli hidegcsomagban 03:30 Transzfer a Tel-Aviv-i Ben Gu-rion repülőtérre07:05 Indulás Budapestre az ELALmenetrendszerinti járatán09:35 Érkezés Ferihegy 2 /B terminál-ra 12:00 Érkezés Komárnóba

-p-

„Jövőre Jeruzsálemben!” 2010 Országjáró oktatási program

A Komáromi Zsidó Hitközség 2010 tavaszán izraeli utat szervez a buda-pesti Aviv Travel utazási iroda közreműködésével megfelelő számú ér-deklődő (minimum 15 fő, maximum 50 fő) esetén. Az egyhetes, önköltsé-ges utazás során terveink szerint végigjárjuk az ország jelentősebb neve-zetességeit, találkozunk a városunkból elszármazottakkal. Az útra bárki je-lentkezhet vallási hovatartozástól függetlenül. Kérjük az érdeklődőket,hogy előzetes részvételi szándékukat minél hamarabb jelezzék akile@menhaz.sk címen vagy a KZSH titkárságán.

�

4 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2009. július–augusztus

Barátaim, Társaim Gyászra és Emlé-kezésre!

Köszöntöm ezen megemlékezésösszes résztvevőjét drága családtagja-ink meggyilkolásának 65. évfordulóján,az embernek álcázott náci vadállatokés hűséges segítőik áldozataként.

Az azóta elmúlt évek nem enyhítet-ték a súlyos gyászt és mélységes fáj-dalmat szeretteink vértanúsága miatt.Emlékük nap mint nap eltölt bennün-ket, reggeltől estig. Megemlékezéseinknyilvános és kollektív kifejezései a nyo-masztó gyásznak, amely mindannyi-unk osztályrésze.

Minden Széder estén nyomatékosanmegemlítjük a zsidógyűlölet történelmét:

„Ez az, ami őseink és a mi segít-ségünkre volt, mert nem csak egy(Fáraó) állt ki ellenünk, hogy el-pusztítson bennünket, hanem min-den nemzedékben kiállnak elle-nünk, hogy elpusztítsanak…“

Nem túlzok, ha az mondom, hogy ami nemzedékünkben, napjainkban is, tá-madt egy új Amalék, Hámán, vagy Hit-ler, aki prédikál és uszít Izrael elpusztítá-sára, amely az új központja, új reményeIzrael egész népének, néhány évtized-del a Holkauszt után, amely az egésznemzet pusztításával fenyegetett. Anél-kül, hogy a nemzetközi politikába me-

részkednénk erről a pódiumról, csak aztremélhetjük, hogy a nagyhatalmak idő-ben megértik, hogy az új Gonosz terveitúllépik a kis Izrael határait és meggátol-ják őt tervei végrehajtásában, amíg azokcsírájukban vannak.

Sajnos, a hírek szerint, Európából,beleértve Magyarországot és Szlová-kiát, az anti-szemitizmus és neofasiz-mus rákja egyre dagad, különböző, ár-tatlanul hangzó nevek mögött. Amintaz Európa Parlament választásánakeredménye mutatja, az antiszemitiz-mus veszélyesen növekszik Európa ál-lamaiban, a Holokausztot – tagadómozgalommal karöltve.

Figyelemre méltó a hír, miszerint az

angol oktatásügyi minisztérium, állító-lag, törölte volna a Holokauszt oktatá-sát a tanrendből, az egyre növekvőmuzulmán lakóinak követelésére, mertazok tagadják a Holokausztot és a tan-tárgy “bosszantotta” őket.

Ezen komor dolgok után, örömmeláttérek biztatóbbakra dolgokra.

A kis komáromi hitközségben, amelycsupán 60-70 lélekbőll áll, élénk kulturá-lis tevékenység folyik, a felújított Menházzsinagógában. Az ünnepeken Budapest-ről meghívott rabbi tart ünnepi beszédetés mond Kaddist, a kántor pedig elének-li az Él Malé Rachamim gyászimát.

A Hitközség évente hagyományosSzédert rendez, amelyben a környék-beli települések zsidó lakói is résztvesznek. Ennek a tevékenységnek aközpontja és zászlóvivője a nyomtatottújság, a Hitközségi Híradó és az inter-net weblapja, a Menház, amelyek a zsi-dó kultúrát és hagyományt hirdetik-ter-jesztik, messze az ország határain túl.

A magva és éltető ereje mindezentevékenységnek a Hitközség elnöke,Pasternák Antal úr, Tamás és András,fiaival, akik önkéntes alapon, “kedvte-lésként”, de magas szakmai színvona-lon végzik, áldásos munkájukat.

Nagymegyeren, ahol már egyetlenzsidó sem lakik, a városháza rendez Áz-kárát, megemlékezés szertartást, a helyizsidók deportálásának évfordulóján(idén vasárnap, június 14-én tartotjákmeg), az Emléktábla előtt. A rendezvé-nyen részt vesz egy rabbi, Budapestről,aki gyászbeszédet tart és Kaddist mond,egy kántor, aki elénekli az Él Male Rac-hamim, gyászimát, a szomszédos hit-községek, Komárom, Dunaszerdahelyés Győr képviselői. A polgármester,vagy a város képviselője is mond gyász-beszédet, egy helyi énekkar zsidóvonat-kozású, vagy akár izraeli dalokat énekel.Majd végül – az Emléktábla megkoszo-rúzása zárja a szertartást. Ezeket a ren-dezvényeket évente Varga László, a vá-ros történésze tervezi és vezeti. Ő min-den tanév eljén Holokauszt emléknapotrendez a középiskolában, ahol mint tör-ténelemtanár működik és a Holokauszttantárgyat is oktatja.

Ezeknek a napoknak a zsidó tartal-mát is a Paszternák fivérek nyújtják,miután a napot is velük előre egyezte-tik. A megemlékezés befejeztével, adiákok kivonulnak az Emléktáblához,tisztelegnek az áldozatok emléke előttés megkoszorúzzák a Táblát.

Néhány hónapja Varga Tanár úr, aHolokauszt oktatás kertében egy 80 ta-gú diákcsoportot vezetett Auschwitz-Bir-kenau haláltáborba, néhány szülő rész-vételével, A diákok előzetes kaptak felvi-lágosítást Paszternák Tamás úrtól, a tá-borokról és arról, amit látni fognak.

Lám, Nagymegyer is élvezi a gondosfivérek figyelmét! Varga tanár úr ked-vesen tudat tevékenységéről, rendsze-res e-mail kapcsolatunk keretében.

Remélem, egy év múlva viszont lájukegymást, még több fiatal résztvevő tár-saságában és kellemesebb, vidámabbhíreket örömmel hallgatunk.

Weisz Jehosua, Izrael

Megemlékezés Izraelben2009-ben, az elmúlt évekhez hasonlóan ismét összegyűltek az Izraelbenélő egykori komáromi és környékbeli lakosok, gyermekeik, unokáik ésdédunokáik, hogy megemlékezzenek elpusztított közösségeikről. Az ese-ményen vendége Chava Baruch volt, aki a Holokauszt komáromi vonat-kozásairól tartott előadást.

Weisz Jehosua és családja

2009. július–augusztus HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 5

Jövõnk, ami összeköt – a régió oldala

Túlélő, főjegyző, képviselő, egyetemi ta-nár, civilek, embermentő leszármazottai,gyönyörű muzsika, versek, felrázó mon-datok, ima – kőbevésett nevek, több száz- ártatlanoké, akik más jövőt képzeltek,bíztak hazájukban, a haza vezetőiben. El-

képzelhetetlennek tartották a már érkezőhalálgyárakról szóló híreket, hisz EMBERilyet nem tesz.....

Mégis megtörtént. Vajon lennének mais, akik elkövetnék? Ki merne tiltakozni?Ellenállni? Vagy egyszerűbb sodródni, az„erősebbekhez” tartozni, elfogadni a bűn-

bakképzést, származás, vallás szerint ki-rekeszteni? Vagy egyszerűen közönyös-nek maradni vállrándítva?

- 15 éve minden júniusban megemlé-kezünk a tatabányai Mártírokról.

Megjelölték, bűnbakká tették, ellehetet-

lenítették, kirekesztették, kifosztották, get-tókba zárták, megsemmisítő táborokbadeportálták őket a honfitársaik, az ember-társaik egy gyilkos eszme nevében, amima is erőteljes: ez a gyűlölet.

A józanul gondolkodók, a történelembőlvalamit is tanulók felismerik a pusztításba

torkolló folyamat lépéseit és kötelessé-gükként határozzák meg: tenni kell ellene.

Egy ember a másikra csak akkor néz-het le, amikor kezet nyújt és lehajol érte- emelte ki Molnárné Varga Katalin szer-vező.

Moravcsik Ágnes, Tatabánya Városönkormányzata képviselője elítélte a ki-rekesztő zsidó törvényeket és a zsidó-ság és minden más áldozat értelmetlenelpusztítását.

Krenner Antal a Van Reménység Klubelnöke felhívta a figyelmet a történelemazon hamisítására, amely szerint a Soánem törént meg; továbbá arra az antisze-mita eszmerendszerre és megnyilvánulá-saira, amely a modern Európában ismételharapózott, amely a zsidó állam és pol-gárai létét ma is veszélyezteti.

Fekete János író, szociálpedagógus, túl-élő, aki megjárta a koncentrációs táborokpoklát a Hit Gyülekezete felkérésére szólt:a bibliai igazságokról; az embertelenség-ről, az emberségről. A megemlékezés vé-gén dedikálta Shalom, Barátaim címűkönyvét.

„Megáll a nap a delelőn s dúdolja döngicséli a legeslegnagyobb öröm félelem nélkül élni és ontja ontja sugarát hogy jutna bár egy résnyi oda is ahol nem lehet félelem nélkül élni oda is ahol nem lehet félelem nélkül élni” - szavalta Kányádi

Sándor versét Andódy Adonika.

Davidovics László rabbijelölt beszédezárta a rendezvényt.

Megemlékezés Tatabányán a holokauszt Mártírjairól

Tatán és Tatabányán is mártírjainkra emlékeztek…

Mártírnap Nagymegyeren2009. június 14-én, délután 17 órai kezdettel tartották Nagyme-gyeren a hatodik. Mártírnapot. Ebben az évben is a Nagyme-gyeri Városi Hivatal,a Csemadok Városi Szervezete és a VárosiMűvelődési Központ szervezésében.A meghívott vendégek közül megjelent a Komáromi Zsidó Hit-község nevében : PasternákAntal elnök Dunaszerdahelyről Kornfeld Tibor és Feldmár Tiborelnök urak.A rendezvény fő szónoka Megyes Pál rabbijelölt volt. A vallásiszertartást Biczó Tamás kántor vezette. Mindketten Budapestrőlérkeztek.

A város vezetői közül jelent voltak: Rudicky László polgármes-ter és Mikóczy Dénes al-polgármester. A helyi római katolikus plébános, iskolák igazgatói,aCsemadok vezetőségi tagjai, közel 25-30 polgár. Összesen kö-zel 50-60 személy jelenlétében történt a megemlékezés a városiművelődési központ oldalfalán elhelyezett emléktáblánál.

A program a korábbi évek forgatókönyve szerint zajlott. Beve-zetőben közreműködött a Bárdos Lajos Énekkar és Zakál Gyulaversmondó. A megemlékezést Varga Lászlótanár vezette. Weisz Jehoua Herman az egykori nagymegyeripolgár, a vészkorszak túlélő-je az idén is levélben üdvözölte a megemlékezés résztvevőit.Ebben többek közt megállapította :„Mindezen fájdalmas gondolatok mellet, köszönetemet óhajtomkifejezni Nagymegyer városának és mindazoknak, akik ezt a ko-mor rendezvényt előkészítették és megvalósították, szeretett csa-ládtagjaink emlékére.”

A mártírokról Megyes Pál rabbijelölt emlékezett meg a szertar-tást pedig Biczo Tamás kán-tor végezte. A befejező részben a zsidó hitközségek vezetői, aváros vezetői,a Csemadok,az iskolák és magyar párt (MKP) helyi elnöke tisztelgett az em-léktábla előtt.

A megemlékezés a záróimával, illetve az énekkar fellépésé-vel zárult.

Varga László, Nagymegyer

6 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2009. július–augusztus

A szlovákiai városban a JehudaAszád téren emlékeztek meg a kö-zel 3500 mártírról, valamint az el-múlt esztendő 15 elhunytjáról.

Feldmár Tibor elöljáró üdvözölte amegjelentet a szlovák és az izraelihimnuszok elhangzása után, melye-ket a Bárdos Lajos nagymegyeri ve-gyes kar adott elő, Orsovics Yvett ve-zényletével.

A számos külföldi vendég között ottvolt Cháim Léwy izraeli konzul, DonáthImre, Szlovákiai németországi tiszte-letbeli konzulja, valamint Kubáni Viliam(Nagyszombati megye), Magyaror-

szágról Schweitzer József nyug. orsz.főrabbi és felesége, a Mazsihisz részé-ről az Einhorn László vezette küldött-ség. Az elöljáró üdvözölte Hájos Zol-

tánt polgármestert, az alpolgármeste-reket és a képviselő-testület tagjait. ASzlovákiai Zsidó Hitközségek központiszövetségének képviseletében Franti-sek Alexander jelent meg. Részt vettekmég a történelmi egyházak, a külföldiés a szlovákiai testvérhitközségek de-legáltjai, Gara István győri kántor ésZeev Stiefel pöstyéni rabbi.

A 6 millió áldozat emlékére 6 emlék-fáklyát gyújtottak meg vendégeink és a

legidősebb túlélők. A gyászbeszédekfelváltva szlovák és magyar nyelvenhangzottak el.

Kornfeld Tibor elnökségi tag hangsú-lyozta, hogy drága elődeinkhez és ha-gyományainkhoz mindig hűek mara-dunk, és azokra is hálával gondolunk,akik a rémület idején életüket kockáz-tatva segítették a közösség tagjait. Agyilkosokat pedig semmi sem igazoljagaztetteikért. Beszédet mondott még apolgármester, a megyei önkormányzatképviselője az SZZSH elnöke.

Külön említést érdemel Kertész Lici-ke levele Izraelből, amelyet VadászMagda, a budapesti Bné Brit alelnökeolvasott fel. Írásában a második gene-ráció szemszögéből értékelte szülei el-beszélését városunk zsidó életénekmúltjáról.

Már hagyományosan a nap fény-pontja Schweitzer professzor beszédevolt, aki figyelmeztetett, hogy a múltnem felejthető tanulság, a véres való-ság és az erkölcsi mocsok világárólnem szabad hallgatni! Végül megáldot-ta a gyászmegemlékezés mindenrésztvevőjét, felekezetre és nemzeti-ségre való tekintet nélkül.

A Kél máé ráchámim és a Kádis utána gyászolók megtekintették az „Emlé-kezés a dunaszerdahelyi zsidóság tör-ténetére” című kiállítást, majd a meghí-vott vendégek részt vettek a polgár-mester fogadásán.

Feldmár Tibor, Kornfeld Tibor

A dunaszerdahelyi hitközségmegemlékezett

Emlékezők Dunaszerdahelyen

Látogatók a MenházbanA nyár folyamán Vép város nyugdíjas klubjának tagjai keresték fela Menházat, Varga Gyula, polgármester és Mezei Péter vezeté-sével. Az érdeklődőket Paszternák András köszöntötte a zsina-gógában, majd a Schitzer Ármin Mikromúzeumban és a Wallen-stein Zoltán teremben kalauzolta vendégeinket. A nyugdíjas klubegy barches takaróval ajándékozta meg közösségünket.

Július elején Ágnes és Smuel Navon, a szarvasi tábor egykorikósersági felügyelői, Ági néni és Smuel bácsi látogatott el Komá-romba. A város környékét és a belvárost bejárva vendégeinkmegnézték, hogy szépül hitközségünk székháza a Menház felú-jítását örömmel nyugtázták. Két kóser mezüzét kaptunk tőlükajándékba. Köszönjük!

Turai János kitüntetésePodmaniczky-díjat kapott Turai János, a Váci Zsidó Hit-község elnöke a helyi zsinagóga felújításáért. Az elisme-réshez ezúton gratulálunk!

Vépiek a Menházban

Ági néni és Smuel bácsi PaszternákAndrás társaságában a zsinagógában

2009. július–augusztus HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 7

STETL – a Hitközségi Híradó kulturális oldalaAz oldal a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatásával jött létre!

Ünnepélyes keretek között 2009. április24-én Budapesten, az „Együttélés –Kisebbség és többség a Kárpát-meden-cében” címmel a zsidó–magyar együtt-élésről rendezett szimpóziumon mutattabe Sólyom László köztársasági elnök amagyarországi zsidóság történelmét éskultúráját bemutató Hágár országa c.reprezentatív kötetet, amely eredetilegangol nyelven jelent meg Izraelben2002-ben, a Tel Aviv-i Diaszpóra Mú-zeum kiadásában.

Fontos hangsúlyoznunk, hogy akönyv kiadásának egyik kezdeménye-zője a néhai Antall József, Magyaror-szág rendszerváltás utáni első szaba-don választott miniszterelnökének fia, saz édesapjáról elnevezett alapítványnakköszönhetően jelenhetett meg ilyenszép kivitelben. (A néhai miniszterelnökédesapja, id. Antall József a második vi-lágháború idején lengyel és zsidó me-nekültek ezreit mentette meg, míg aztán1944-ben ő maga is a Gestapo fogsá-gába került).

A könyv címe: Hágár országa a „Dunamentén elterülő Magyarországot” jelen-ti. Az Európa-szerte szétszórtan élő zsi-dóság körében a középkorban az volt aszokás, hogy az ott élő népek nevét egyószövetségi személy nevéhez kapcsol-ták. Hágár Ábrahám első gyermekének,Izmaelnek volt az anyja, s hangzásbannagyon közel állt hozzá a Hungária.

A gazdag képanyagot tartalmazó kö-tetben több mint harminc írást olvasha-tunk több neves szerző tollából. A zsi-dóság történetét több időszakasz tükré-ben tárgyalja a kötet: a kezdetektől1849-ig (Haraszti György: A Kárpát-me-dencei zsidóság rövid története a kez-detektől a középkori magyar állam bu-kásáig, valamint A magyarországi zsi-dóság rövid története a török hódoltságés az újratelepülés korában (1541–1790), Slomo Spitzer: A hét[az Ester-házy birtokhoz tartozó Kismarton, Nagy-marton, Sopronkeresztúr, Boldogasz-szony, Köpcsény, Lakompak és Kabold]község zsidóságának krónikája, PrepukAnikó: A felvilágosodás, a liberalizmusés a nacionalizmus hatása a magyaror-

szági zsidóságra), 1849-től 1920-ig(Rafael Vágó: Antiszemitizmus a sza-badságharc bukásától az Osztrák-Ma-gyar Monarchia bukásáig), a két világ-háború közti évek (Rafael Vágó – Froj-movics Kinga: Antiszemitizmus a két vi-lágháború között), valamint a másodikvilágháború utáni időszak (KovácsAndrás – Andor Eszter: Zsidók a máso-dik világháború utáni Magyarországon,Nomi Gur: Egy nemzedék szembesülidentitásával). Külön tematikus blokkotalkot a Holokauszt (Rafael Vágó – Froj-movics Kinga: A holokauszt Magyaror-szágon), valamint a közösségi élet ésoktatás (Felkai László: A magyarorszá-gi zsidó iskolák, Arie Lewy: A magyaror-

szági zsidó iskolák héber nyelvkönyvei,Cvi Moskovits: A 19. és 20. századi ma-gyarországi jesivák, Frojmovics Kinga:Egy megvalósult ígéret: a haszidizmusrövid története Magyarországon, vala-mint Hármas út: a magyarországi zsidó-ság irányzatai szétválásuktól kényszerűegyesülésükig, Schweitzer József: Rab-biképzés Magyarországon és az Orszá-gos Rabbiképző Intézet, Frigyesi Judit:„Zene” a hagyományos zsidó vallásiéletben, Klein Rudolf: Magyarországizsinagógák, rövid áttekintés a közép-kortól napjainkig), a cionizmus (HajaHarel: Herzl és magyar barátai Párizs-ban, 1891–1895, David Giladi: A ma-

gyarországi zsidók és Erec Izrael, No-vák Attila: Cionizmus a két világháborúközti Magyarországon, Rafael Vágó:Zsidó önvédelmi szervezet az első vi-lágháború végén), valamint a kultúra(Gazda István: Néhány neves múltbelimagyarországi zsidó tudósról, Bíró Ró-bert: Magyarországi zsidó sportolók,Buzinkay Géza: A zsidóság jelenléte amagyar újságírásban, Szalai Anna: Zsi-dó írók és zsidó témák a magyar iroda-lomban a 19. század negyvenes éveitőla holokausztig, Gajdó Tamás: Tháliaszolgálatában, Simon Mihály: Zsidófényképészek Magyarországon, Ne-meskürty István: A mozgókép bűvöleté-ben, Frigyesi Judit: Világi zsidó zené-szek Magyarországon, Porscht Frigyes:A magyarországi zsidó képzőművé-szet). Ugyancsak két külön blokkba so-rolta be a szerkesztő a Budapest (Ka-rády Viktor: A budapesti zsidó polgár-ság, Dov Landau: A budapesti ortodoxközösség, Klein Rudolf: A magyaror-szági zsidóság és a magyar építészet)és a vidék zsidóságával foglalkozó írá-sokat (Rafael Vágó: Zsidóság a Trianonelőtti nemzetiségi területeken, KarádyViktor: A vidéki zsidóság, Rékai Miklós:Zsidó esketési szokások Kárpátalján,Szabó Vera: A jiddis Magyarországon).

A tartalmi felsorolásból kitűnik, hogy akötet valóban átfogó képet ad a ma-gyarországi zsidóságról, ezt a könyv –ahogyan azt Sólyom László köztársasá-gi elnök is hangsúlyozta a bemutató al-kalmával – elsősorban a nemzsidóknakszól. Komárommal kapcsolatban Ha-raszti György: A Kárpát-medencei zsi-dóság rövid története a kezdetektől aközépkori magyar állam bukásáig c. ta-nulmányából megtudhatjuk, hogy az el-ső komáromi zsidó közösség a 13. szá-zad során alakult ki (14. o.). Gazda Ist-ván: Néhány neves múltbeli magyaror-szági zsidó tudósról c. írásában említi aKomáromban született Arányi Lajos(1872 - 1887) orvost, a Magyar Tudo-mányos Akadémia tagját, aki a kór-bonctan első oktatója és meghonosítójavolt Magyarországon s egyben kiválóművelődéstörténész és régész is volt(217. o.).

(Folytatás a 8. oldalon)

Szalai Anna (szerk.): Hágár országa. A magyaror-szági zsidóság – történelem, közösség, kultúra.

Budapest: Antall József Alapítvány – Kossuth Kiadó 2009, 306 o., ill.

8 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2009. július–augusztus

Hágár országa

(Folytatás az előző oldalról)A komáromi Klapka téren álló sarokházfalán a Szlovákiai Magyar Egészségü-gyi Társaság és a Magyar Egészségü-gyi Társaság e neves orvost ábrázolódomborművet is tartalmazó emléktáblátavatott születésének 195., s halálának120. évfordulója évében, 2007-ben.Ekkor szervezték meg első alkalommalaz Arányi Lajos nevével fémjelzett két-napos nemzetközi tudományos tanács-kozást. Bizonyára kevesen tudják rólaKomáromban, hogy ő is zsidó szárma-zású volt.

A kötethez Elie Wiesel, az 1986-banNobel-békedíjat kapott író írt kétoldalasbeköszöntőt, s ugyancsak az ő tollábólszármaznak a kötet hátsó borítóján ol-vasható sorok: „A magyarországi zsi-dóknak minden okuk megvolt a büsz-keségre. A zsidó könyvek bővelkednekpéldákban. Vallási gondolkodók, társa-dalomkritikusok, tudósok, újságírók, or-vosok, a zsidóság látnokai, a törvényértelmezői, a zsidóság védelmezői, har-cos politikusok, művészek, zeneszer-zők és zenészek voltak közöttük. Eb-ben a könyvben, mely jóllehet, meg-késve, összehozza őket, és kegyletteladózik emléküknek, az őket megilletőhelyre kerülnek.”

A kötethez Pálinkás József, a MagyarTudományos Akadémia elnöke írt elő-szót, többek közt a következő gondola-tokat osztotta meg az olvasóval:

„…az emberi gonoszság és butaság,a hatalom és a mindentudás vágya ésillúziója a bűnbeesés óta kíséri az em-beriséget. Hamis ideológiák áradatával

buzdítja és kényszeríti a népeket, hogykudarcaik, sikertelenségeik okát máso-kon bosszulják meg. (9. o.)….

A kollektív bűnösség, a bűnrehajlásáltalánosítása a történelemben mindigvérfürdőhöz vezetett. A jelzőkkel valódobálózás, a felelőtlen, általános kije-lentések a gyűlölet forrásai, hisz averbális erőszak is megnyomorít. Aszó hatalmával bánni az írástudók fe-lelőssége. Ezért nem kisebbíthetjükazon - elsősorban értelmiségi, politikai- körök felelősségét, akik „árulásukkal”a múltban és a jelenben egyarántokoztak és okoznak óriási károkat fe-szültségek szitásával és fenntartásá-val”. Csak egyetérteni tudunk a Pálin-kás József által leírt gondolatokkal.Valóban itt lenne végre az ideje, hogyaz írástudók és politikusok, s minda-zok, akiknek ez erkölcsi kötelességelenne, nyíltan is elítélnék a Magyaror-szágon egyre erősödő antiszemitiz-must és az egyre hangosabb és me-részebb gyűlöletkeltő csoportosuláso-kat. Az indulatok már nagyon elsza-badultak, hiszen a kötet megjelenéseóta eltelt nagyjából két hónap alatt issokat romlott a helyzet: a feszültségtovább nőtt, s egy bizonyos szélső-jobboldali párt 3 képviselőjét a magyarszavazók bejuttatták az Európai Par-lamentbe. Szeretnénk remélni, hogy aszóban forgó kötetet bemutató köztár-sasági elnök is felemeli végre szaváta szélsőségek ellen, s azt a félkatonaiszélsőséges szervezetet is elítéli vég-re egy nyilatkozatban, amelynek tag-jai az elnöki palota ablaka alatt tettékle esküjüket.

L. Juhász Ilona

AdományokKedves Paszternák Úr,Mellékelem szerény, ünnepi hoz-

zájárulásunkat a Hitközség és aMenház áldásos tevékenységéhez,a zsidó kultúra és az örökéletű zsidóhagyomány terjesztése és ébrentar-tása terén. Kívánunk sok sikert ésegyre növekvő közönséget szép, ta-nulságos rendezvényeikhez és sokhűséges olvasót a Híradónak, az új-jáéledő hitközségi élet közép-euró-pai kétnyelvű szócsövének, mond-hatnám, harsonájának.

Önnek és munkatársainak pedigegy kellemes és vidám Peszachotkivánunk.

Weisz Chaja/Ilonka és Jehosua2009. április

-----------------------------------------------

Dear Mr. Pasternak,Please, receive my modest dona-

tion to the benefit of the Jewish Com-munity of Komárom and the restoredSinagogue, the Menház, where thecultural activity takes place.

I thank you for your devoted workin keeping the memory of the JewishCommunity of Nagymegyer, in coo-peration with Mr. Varga.

My best wishes and my high es-teem for your coworkers in Komárom.

Dr. Avraham Weiss

Fordítás az eredeti, angol szö-vegből

Kedves Paszternák Úr,Kérem, fogadják szerény adomá-

nyomat a komáromi Hitközség és afelújított zsinagóga, a Menház javá-ra, ahol az egész kulturális tevé-kenység folytatódik.

Köszönöm odaadó munkájukat anagymegyeri zsidó hitközség emlé-kének fenntartásáért, Varga tanárúrral karöltve.

Kérem, tolmácsolják legjobb kí-vánságaimat és nagyrabecsülése-met munkatársaiknak Komáromban.

Dr. Avraham Weiss

Kehila és Kehila Haver díjak(Folytatás az 1. oldalról)

L. Juhász IlonaA komáromi Fórum Kisebbségkutató Intézet etnológusa, a régió zsidó te-

metőinek dokumentálása és kutatása, a Hitközségi Híradó könyvajánló rovatavezetése terén végzett munkája elismeréseként

Beró László és Blaskó JózsefA Jókai Mór Gimnázium (Dél-Komárom) történelemtanárai a Holokauszt ok-

tatás, vándorkiállítások fogadása terén végzett többéves, kiemelkedő munká-juk elismeréseként

Ács Városért Társaság - dr. Petrasovits Anna elnök Az ácsi zsidó közösség múltjának példamutató felkutatásáért, a helyi Holo-

kauszt emlékmű felállításának kezdeményezéséért�

2009. július–augusztus HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 9

Kile Kaleidoszkóp

A KZSH titkárságának hírei� Szeptember 1-jén és 15-én (kedd) a KZSH titkársága állami ünnepek mi-att zárva tart.

� Szeptember 18-án (péntek) Erev Rosh Hasanahkor és 28-án Jom Kippur-kor (hétfő) az iroda szintén zárva tart.

� Haas Judit irodavezető hétfőn 15:00-17:00-ig és csütörtökön 10:00-12:00-ig várja az ügyfeleket. Egyéb időpontokat a 00421-35-7731-224-es számon,illetve a menhaz@menhaz.sk címen lehet egyeztetni.

Az Eötvös utca 9hírei

Korábbi számunkban beszámoltunk ar-ról, hogy a KZSH felmondott a ház nemfizető bérlőjének. Az alagsori kárpitosüzem használói július elején távoztaknagy tartozást és még nagyobb rendet-lenséget hagyva maguk után. A helyisé-gek kitakarítása tekintettel a többi lakóraelengedhetetlen volt. 6 konténer szeme-tet szállítottak el a házból. A munkálatok600 EUR előre nem tervezett költségetjelentettek kis közösségünknek. A KZSHmindent megtesz az elmaradt bérleti díjés a felmerült kiadások behajtásáért.

Nyertes pályázatA budapesti Balassi Bálint Intézet támo-gatásban részesítette a KZSH, a MagyarNyelv Éve 2009 program keretében be-nyújtott, „Magyarok voltak ők is…” címűpályázatát,ennek keretében januárig kul-turális programokkal találkozhatnak.

Elhunyt Vadász Ferenc újságíróMély fájdalommal tudatjuk, hogy budapesti olvasónk, a komáromi szár-mazású Vadász Ferenc, életének 93. évében hosszantartó betegségbenelhunyt. 1916. június 22-én született városunkban, fogtechnikusnak tanult,majd újságíróként dolgozott, több könyve is megjelent.

A család gyászában osztozunk!a Hitközségi Híradó szerkesztői

BúcsúzunkZürichben hosszantartó súlyos betegségben elhunyt rendszeres olvasónk,Sebestyén András. Emlékét megőrizzük.

a HH szerkesztői

A Menház felújításának híreiA nyári szünet hónapjaiban új padlót kap a Menház folyosója teljes hosszá-ban. A tervezett mellékhelyiség felújítására a szakemberek nyári szabadsá-golása miatt csak az őszi ünnepek után kerülhet sor. A pályázati támogatá-sok átutalásától függően ekkor folytatódhat a külső felújítás is.

Szukkoti sátorA budapesti Frankel zsinagóga egy 15személyes, jó állapotban levő szukoti sát-rat ajándékoz a KZSH-nak. Az ide szállításnyár végéig megtörténik. Idén hosszabbkihagyás után újra közösen ünnepeljük aSátoros ünnepet Komáromban, a Menházkertjében felállított sátorban. Köszönjük!

10 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2009. július–augusztus

Nurit barátnőm meghívott délutáni ká-véra, ajánlottam, hogy sütök valami fi-nomat. Kis gondolkozás után csokolá-dés lepényt választottam, tudva, hogya csokoládét mindenki szereti. Nemré-gen olvastam, hogy a csokoládébantalálható antioxidáns flavonoidoknakjótékony hatásuk van a szívre, az ér-rendszerre és a hangulatra. Szóval acsokis sütemény jobb, mint akármilyengyógyszer.

Nuritnál találkoztam Orit barátnőnk-kel. A férje elvesztette munkahelyét,mesélte szomorúan.

A mostani válságos helyzetben ne-héz lesz új munkahelyet találnia. Pró-báltuk megnyugtatni és felvidítani, re-

mélve, hogy a tehetséges emberekmindig találnak helyet.

Az kávé és a lepény az asztalonvárt ránk, de a beszélgetés közbenmajdnem elfeledkeztünk róla. Egypercre csöndben lettünk, nyugat felénéztünk. A tízedik emeleti erkélyéről anaplementében gyönyörködtünk. Amélykék tenger és a tűzszínű napgo-lyó, különlegesen hatott ránk. A világ-szépnek tűnt és a problémák eltörpül-tek. A kávé és a sütemény finomakvoltak. Orit könnyes szemmel, de mármosolyogva vett magának még egyszelet lepényt és Scarlett O'harátidézve mondta:"Elvégre holnap azmár egy másik nap."

Csokoládés lepény: 6 tojás,30 dkg cukor, 15 dkg lágy csokoládé,20 dkg vaj,15 dkg liszt, A 6 sárgáját a lágy csokoládéval és

a cukorral simára keverjük. A fehérjétkemény habbá verjük és a liszttel asárgája-csokoládé keverékhez adjuk.Vajjal kikent tepsibe öntjük vékonyravágott mandulával vagy dióval meg-hintjük. Előre bemelegített sütőben 40percig sütjük.

Jó étvágyat!

Orna MondsheinAshkelon, Izrael

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Csokoládés lepény és a naplemente

Yom JerusalajimKomáromban

2009. május 27-én első alkalommalszervezett összejövetelt Yom Jerusa-lajim – Jeruzsálem Napja alkalmábóla Komáromi Zsidó Hitközség. A zász-lókkal feldíszített Wallenstein Zoltánteremben Paszternák Tamás, koordi-nátor köszöntötte a megjelenteket.Megyes Pál, az OR-ZSE hallgatójaképekkel tarkított előadása soránszámolt be jeruzsálemi élményeiről.Szólt a város múltjáról és jelenéről is.Miriam Neiger-Fleischmann, komáro-mi születésű, Jeruzsálemben élőfestőművésznő a művészet és a vá-ros kapcsolatáról beszélt. Különbözőkorok művészeti alkotásain keresztülismerhettük meg a település történel-mét. A mozaikok, festmények világá-ból az irodalom területén folytattukvirtuális kirándulásunkat.

Gantner Ádám Ősz Jeruzsálembencímű kötetét mutatta be, megosztva amegjelentekkel Izraelben átélt kaland-jait. Előadóink válaszoltak az ér-deklődők kérdéseire. Reméljük, progra-munkkal sikerült közelebb hozni a Sha-lom klub látogatóihoz Jeruzsálemet.

PA

Jeruzsálem egy új bevándorló szemével – Megyes Pál előadása

Miriam Neiger-Fleischmann a művészetekés a város kapcsolatáról beszélt Gantner Ádám saját művéből olvasott fel

2009. július–augusztus HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 11

Júl–August 2009 SPRAVODAJCA 5

Nachádza sa v rekonštruovanom rod-nom dome tohoto židovského historikaa rabína v Dobrej Vode pri Hartmani-ciach - v okrese Klatovy. Je venovanépamiatke 110-tich zaniknutých komunítv západočeskom pohraničí a originál-nou formou zoznamuje so životom ži-dovskej menšiny na Šumave.

Súčasťou expozície je aj rekonštruo-vaná pôvodná košer porážka a interiérpošumavskej krčmy. Predposlednú časťna unikatných exponátoch predstavujenávštevníkovi predevšetkým židovskésakrálne predmety zo zbierok Západo-českého múzea.

Dokumentácia života židovskej rodinyje rozdelená na nejdôležitejšie medzní-ky: narodenie, obriezku chlapcov, bar–

micva, svatba a koniec života. Záver ex-pozície tvorí rekonštrukcia interiéru izby,dokumentujúca každodenný život Židovv danom regióne na prelome 19. a 20.storočia.

Poňatie expozície je prínosom pre po-

znanie mnohonárodnostného obyvateľ-stva Šumavy a ukazuje, že ľudia rôzne-ho vyznania a rôzných národností žijúciv jednom geografickom prostredí môžutvoriť jednotnú komunitu, pokiaľ sa ne-stanú predmetem politickej manipulácie.

Pokiaľ teda budete mať cestu na Šu-mavu a zaujíma vás jej dávna a bohatáhistória, zastavte sa v Dobrej Vode priHartmaniciach a doprajte si prehliadkuMúzea Dr. Šimona Adlera. Návštevnádoba :

Utorok - Nedeľa od 9:00 do 17:00hod. (s polhodinovou obedňajšou pre-stávkou).

V blízkosti Múzea Dr. Š.Adlera( 50m )sa nachádza kostol sv. Vintíře, ktorý akojediný na svete má unikátný sklenený ol-

tár - zhotovený vo forme retabula a krí-žovú cestu taktiež vyhotovenú zo skla.Je to starodávné pútne miesto, do ktoré-ho každoročne prichádzajú mnohí veria-ci z oboch strán hraníc Šumavy. Pri kos-tole je prameň vody, o ktorom sa tradu-

je, že napomáha pri liečení zraku ainých neduhov.

V blízkych Hartmaniciach je možnonavštíviť novozrekonštruovanú Horskúsynagógu.

Ďaľšie informácie nájdete na www.zcm.cz.

Ing. Miroslav Baránek vedúci Múzea Dr. Š. Adlera

Múzeum dr. Šimona Adlera v DOBREJ VODE

Ocenení cenou Kehila Haver

(Pokračovanie zo strany 1.)

Ilona L. Juhász Etnologička komárňanského Fóruminštitútu pre výskum menšín, akouznanie za dokumentáciu a výskumžidovských cintorínov v regióne, zaprácu vykonávanú v oblasti vedeniaknižnej rubriky Spravodajca nábožen-skej obce.

László Beró a József Blaskó Učitelia dejepisu na Gymnáziu MóraJókaiho v Komárome (MR), ako uzna-nie za ich vynikajúcu viacročnú prácuvo vzdelávaní o holokauste a prijíma-nia putovných výstav.

Dr. Anna PetrasovicsPredsedníčka Združenia mesta Ács,ako uznanie za príkladný výskum de-jín židovskej komunity v meste Ács aza iniciáciu postavenia miestneho pa-mätníka Holokaustu.

Správy o UliciEötvösa číslo 9

V predchádzajúcom čísle sme vás in-formovali o tom, že ŽNO v Komárnedala výpoveď neplatiacemu nájomní-kovi. Čalúnnická prevádzka sa s veľ-kým dlhom a ešte väčším neporiad-kom odsťahovala. Vypratanie miest-nosti bolo nevyhnutné s ohľadom naostatných obyvateľov domu. Z budovyodviezli 6 kontajnerov smetí. Prácepredstavovali neplánovaných 600 eurz rozpočtu našej malej komunity. ŽNOv Komárne vykoná všetky opatrenia vzáujme vymáhania nezaplatenéhonájmu a vzniknutých nákladov.

4 SPRAVODAJCA Júl–August 2009

Cieľom podujatia bolo predstaviť od-bornej, ale aj širšej verejnosti, rôzneformy integrácie židovských pamiatokdo života nemeckej a slovenskej spo-ločnosti. Vychádzali sme pri tom z úva-hy, že budúcnosť slovenského židov-ského kultúrneho dedičstva je v plnejintegrácii bývalých synagóg do lokálnejkultúry miest a obcí. Zároveň zapojenienášho kultúrneho dedičstva do vzdelá-vacích aktivít pre mládež je možnosťouako najmladšiu generáciu zoznámiť stragickým obdobím holokaustu na Slo-vensku. A nakoniec treba zdôrazniť, žev mnohých európskych krajinách súpamiatky tohto druhu významným fak-torom turizmu a Slovensko dodnes ne-využíva dostatočne možnosti, ako za-členiť tieto pamiatky do ponuky turistic-kého ruchu. Vzhľadom na zložitý poli-tický a historický kontext je spôsob na-rábania so židovských kultúrnym de-dičstvom v Nemecku pre nás mimo-riadne zaujímavý a podnetný. Seminársme preto pripravili ako platformu navýmenu skúseností a priestor na dialógo možnostiach záchrany židovskéhokultúrneho dedičstva na Slovensku.

Vďaka veľkorysej podpore Goethehoinštitútu sme do Bratislavy mohli po-zvať pracovníkov významných inštitúcií,zaoberajúcich sa touto problematikou,z Berlína a Mníchova. Pomohlo nám ajto, že záštitu nad podujatím prevzalaÚstredná rada židov v Nemecku aÚstredný zväz židovských nábožen-ských obcí v Slovenskej republike. Akoúčastníkov sme oslovili štátne, regio-nálne a komunálne inštitúcie, ktoré súčinné v oblasti kultúry, vzdelávania,údržby pamiatok a cestovného ruchu,

spolupracovníkov mimovládnych orga-nizácií, ale aj konkrétnych ľudí, ktorí sauž na revitalizácii židovských pamiatokaktívne podieľajú.

Úvodné príspevky predniesli Dr. Pe-ter Fischer z Ústrednej rady židov vBerlíne a Dr. Maroš Borský zo Sloven-ského centra židovského kultúrnehodedičstva s tým, že mapovali situáciupamiatok v obidvoch krajinách. Dr. Fi-scher sa pri tom sústredil hlavne napamiatky a pamätníky v bývalej NDR apredstavil rôzne formy lokálnych a ob-čianskych iniciatív, ktoré viedli k rôz-nym formám revitalizácie a využitia ob-jektov. Informoval aj o vývoji názorov vtejto oblasti, o spôsoboch financova-nia, a zvlášť zaujímavé boli skúsenostiso spôsobom posudzovania využitiapamiatok. Slovenskú situáciu priblížil vobsažnej prezentácii Dr. M. Borský.

Seminár potom pokračoval vystúpe-niami troch nemeckých expertov na ži-dovské pamiatky. Dr. Hermann Simon,riaditeľ Centrum Judaicum Berlín a záro-veň šéf Nadácie Novej synagógy Berlín,predstavil históriu Novej synagógy ajobidvoch inštitúcií , ktoré vznikli ešte v ro-ku 1988. Potom sa zameral na informá-cie o ich terajších aktivitách, pričom veľ-mi zaujímavé boli pasáže o činnosti za-meranej dovnútra berlínskej židovskejobce. Ide predovšetkým o prekonanieproblémov spojených so skutočnosťou,že zhruba 70% členov obce tvoria ruskyhovoriaci „noví“ Berlínčania. Riaditeľ Ži-dovského múzea v Mníchove BernhardPurin prezentoval expozície a činnosťtohto najnovšieho židovského múzea vNemecku a veľmi podnetne sa zameralna vývoj „spracovávania“ židovskej his-tórie v Nemecku po vojne a zameranieobsahu a filozofie múzejných výstav ve-novaných židovskej problematike. Infor-moval aj o hľadaní nových foriem komu-nikácie s návštevníkmi. Predstavovanienemeckých skúseností zavŕšila veľmidobre prezentácia Dr. Otto Lohra, z mní-chovského pracoviska pre neštátne mú-zea, ktorý sa venoval problematike revi-talizácie židovských pamiatok na bavor-skom vidieku a ich integrácii do komu-

nálneho života. Zaujal najmä opisomkonkrétnych občianskych aktivít a spôso-bov využitia revitalizovaných pamiatok.

Zo slovenskej strany predstavila skú-senosti, problémy a ďalšie zámery privyužívaní židovských pamiatok vovzdelávaní učiteľov, ako najdôležitej-ších multiplikátorov vo vzťahu k naj-mladšej generácii, Dr. Monika Vrzgulo-vá z Dokumentačného strediska holo-kaustu v Bratislave. Jej vystúpenie vdiskusii veľmi zaujímavo Dr. RuženaKormošová z Gymnázia v Spišskej No-vej Vsi, ktorá predstavila svoje aktivityso študentmi školy. Podujatie vôbecsprevádzala veľmi zaujímavá, a akodúfame aj pre účastníkov prínosná, di-skusia. Týkala sa samozrejme proble-matiky financovania záchrany a revita-lizácie pamiatok, kde na rozdiel od Slo-venska je v Nemecku výrazný podielverejných prostriedkov, ale aj konkrét-nych otázok spolupráce židovských in-štitúcií s občianskymi iniciatívami. Za-ujímavé boli aj názory našich hostí nazamerania expozícií o histórii židov-ských komunít, mieru a spôsoby pre-zentácie obdobia šoa alebo otázky vy-sporiadavania sa so vzmáhajúcim sapravicovým extrémizmom a antisemi-tizmom.

Návštevu vzácnych hosťov sme využi-li aj na to, aby sme ich zoznámili s bra-tislavskými, nielen židovskými, pamiat-kami, ako aj so životom a zariadeniamiŽNO. Počas ich pobytu sme mali mož-nosť viesť celý rad neformálnych rozho-vorov, ktoré vytvorili základ pre ďalšiuspoluprácu Slovenského centra židov-ského kultúrneho dedičstva a Menorah srôznymi nemeckými inštitúciami. Semi-nár však vytvoril aj novú platformu prespoluprácu v rámci Slovenska.

dr. Maroš Borský

Medzinárodný seminár o židovskom kultúrnom dedičstve na Slovensku a v Nemecku

Kultúrne a spoločenské aktivity našej komunity obohatil Menorah, n.f. ži-dovského kultúrneho dedičstva, ktorý usporiadal v Bratislave 25. májamedzinárodný seminár o židovskom kultúrnom dedičstve na Slovensku av Nemecku.

Júl–August 2009 SPRAVODAJCA 3

Poslaním múzea je od jeho vznikuvrátiť na Slovensko židovskú kultúru,ďalej ju uchovávať a propagovať. Uká-zať, čím žila, ako sa rozvíjala. Pracov-níci múzea chceli návštevníkovi priblížiťduchovné bohatstvo židovskej kultúry,ktoré vytvárali aj slovenskí židia. Začí-nali doslova na zelenej lúke, asi 90percent exponátov bolo požičaných zožidovských náboženských obcí na Slo-vensku. V súčasnosti je situácia cel-kom iná, múzeum je vlastníkom takmervšetkých vystavených exponátov a vjeho archíve sa nachádza aj množstvopísomností.

Postavenie múzea však nebolo vždyružové. Mnohí možno ani len netušia oexistenčných problémoch tejto inštitú-cie. Bližšie nám ich priblížia slová riadi-teľa múzea profesora Pavla Mešťana:„Takmer osudovou prehrou mohla byťspráva, ktorú sme dostali pred niekoľ-kými rokmi v Poprade. Dozvedeli smesa, že máme súdnu výpoveď z magi-strátu. Múzeum totiž sídlilo v budove,kde bolo prenajaté jedno poschodie aobjekt sa mal predať. Ocitli by sme sana ulici so všetkým, čo sme vybudova-li. Pre mňa to bol strašný dátum - o vý-povedi mi povedali 25. marca. Právesme organizovali pietnu spomienku naprvú deportáciu židovských dievčat,

ktoré vlak odviezol z Popradu doOsvienčimu. Či sa to niekomu páči ale-bo nie, pocítil som v tej chvíli akúsianalógiu. Práve som išiel prednášať oholokauste, o bratí majetkov. Budovana Židovskej nebola naším majetkom,ale je veľmi symbolická. Ide o jednu zdvoch budov, ktorá zostala v bratislav-skom židovskom gete. Po poslednej"chytačke" sústredili židov práve tu, od-tiaľto odišli do koncentračných táborov.Navyše múzeum na tejto adrese užbolo zabehnuté a v povedomí verej-nosti i v zahraničí. Otázka sa vyriešilaaž po nástupe vlády Roberta Fica.Oslovil som najmä ministra kultúry Ma-reka Maďariča, ktorý bol ochotný ísť dotohto zložitého zápasu a urobil maxi-mum. Došlo k výmene budov medzimestom a štátom, dostali sme aj fi-nančné prostriedky na rekonštrukciu.“

V roku 2008 múzeum zatvorilo svojebrány pre širokú verejnosť. Našťastiesa tak nestalo kvôli výpovedi z budovy,ale rekonštrukcii. Rozšírená expozíciaponúka návštevníkovi dvojrozmerné atrojrozmerné exponáty, ktoré približujúkaždodenný život židovského obyva-teľstva, židovské sviatky, interiér syna-gógy a osobnosti židovského pôvodu,

ktoré preslávili Slovensko. Okrem tohomôže návštevník múzea vzhliadnuťsymbolický židovský cintorín a fotogra-fickú výstavu Viery Kamenickej pod ná-zvom Chatam Sofer. Záver expozícieje venovaný pamiatke približne 70,000obetí holokaustu zo Slovenska. Pribud-la nám aj výstavná miestnosť, v ktorejje v súčasnosti nainštalovaná panelo-vá výstava s názvom Riešenie židov-skej otázky na Slovensku. Vernisážďalšej fotografickej výstavy autora Mi-chala Vaněka pod názvom Azerbaj-džan – Kaukazskí židia sa uskutoční 1.októbra 2009. Zábery k výstave vzniklipočas autorovej návštevy Azerbajdža-nu v roku 2008.

Obnovenú a rozšírenú stálu expozí-ciu v zrekonštruovanej budove SNM -Múzea židovskej kultúry v Bratislaveslávnostne otvorili, 21. mája 2009,predseda Národnej rady Slovenskej re-publiky Pavol Paška, podpredseda vlá-dy Dušan Čaplovič, minister kultúryMarek Maďarič a exprezident Sloven-skej republiky Rudolf Schuster spolu sgenerálnym riaditeľom SNM PetromMarákym. Počas slávnostného otvore-nia si táto jedinečná slovenská kultúr-na inštitúcia zároveň pripomenula 16rokov od svojho založenia.

Martin Korčok

Znovuotvorenie Múzea židovskej kultúry v BratislaveStála expozícia SNM – Múzea židovskej kultúry bola verejnosti prvýkrát sprí-stupnená v máji 1993. Expozícia je inštalovaná v priestoroch Zsigrayovej kú-rie na Židovskej ulici v Bratislave.

2 SPRAVODAJCA Júl–August 2009

Krátke správy� HH, Komárňanskú židovskú nábo-ženskú obec a klub Shalom podporili:rodina Navon (B´nei Brak), rodinaMoundschine (Ashquelon) a darcovia,ktorí si priali ostať v anonymite. Ďaku-jeme!

� V júli navštívili Menház dve skupi-ny poslucháčov katolíckej teológie sdeťmi pod vedením Dr. Vojtecha No-váka.

� Kúpili sme nové rámy na obrazy,do ktorých umiestnime fotografie ne-dávnych podujatí a tie zavesíme nachodbe v Menháze.

� ŽNO v Komárne objednala 150 kskíp s nápismi od firmy zo Žiliny, ktorépotom dostanú návštevníci budovy.

� Malá knižnica Bélu Spitzera bolaobohatená o publikácie v maďar-skom a slovenskom jazyku.

� V letných mesiacoch sme dostalimnožstvo katalógov a ponúk (napr.ponuka vzdelávania od viedenskejvysokej školy Lauder BusinessSchool), materiály si môžete pozrieťna sekretariáte ŽNO v Komárne.

Žiadame Vašu podporuZmena ÈÍSLA ÚÈTU!

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO v Ko-márne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela� peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos� plati� osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Úèty sú v Sk aj v devízach!

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

PríspevkyV uplynulých mesiacoch nám viacero našich čitateľov oznámilo, že poslali prí-spevky ŽNO v Komárne, alebo Spravodajcovi náboženskej obce v listoch po-slaných poštou. Bohužiaľ, takéto zásielky k nám neprichádzajú, nevieme, kde sastrácajú. TOUTO CESTOU ŽIADAME CTENÝCH ČITATEĽOV, ABY SVOJEDARY NEPOSIELALI V LISTOCH, PRETOŽE TIE SA NEDOSTANÚ K AD-RESÁTOVI. Odporúčame bankový prevod, alebo pri menších sumách existujúaj iné riešenia, o ktorých sa môžete informovať na adrese kile@menhaz.sk. SVašou láskavou podporou počítame aj naďalej.

Blahoželámerodine Dr. Františka Alexandra, predsedu Ústredného zväzu Židovských ná-boženských obcí v Slovenskej republike, pri príležitosti narodenia prvého vnu-ka Simona. Mazl Tov!

Sukotový šiatorSynagóga Frankel z Budapešti darujeŽNO v Komárne sukotový šiator pre 15osôb v dobrom stave. Dodávka sa usku-toční do konca leta. Po dlhšej prestávkebudeme tohto roku v Komárne znovaoslavovať Sukot v šiatri postavenom vzáhrade Menházu. Ďakujeme!

Správy o rekonštrukcii

MenházuPočas mesiacov letných prázdnin dos-tane celá chodba Menházu novú podla-hu. Plánovaná rekonštrukcia vedľajšíchmiestností sa kvôli letným dovolenkámodborníkov uskutoční až po jesennýchsviatkoch. V závislosti od prevodov fi-nančnej podpory z projektov sa môžepokračovať aj vo vonkajšej rekonštrukcii.

Správy zo sekretariátu ŽNO v Komárne

1. septembra a 15. septembra (utorok) bude sekretariát ŽNO v Komárne zatvo-rený kvôli štátnym sviatkom. 18. septembra (piatok) v deň Erev Roš Hašana a28. septembra (pondelok) v deň Jom Kippur bude taktiež sekretariát zavretý.

Judit Haasová, vedúca sekretariátu, očakáva klientov v pondelok v čase od15:00-17:00 hod. a vo štvrtok v čase od 10:00-12:00 hod. Iné termíny možno do-hodnúť na telefónnom čísle 00421-35-7731-224, respektíve na adrese men-haz@menhaz.sk.

h́ ́ b

ZALOžENÉ V ROKU 5756 JÚL–AUGUST 2009. – AV 5769. MESAÈNÍK žNO V KOMÁRNE VII. ROÈNÍK 7.-8. ÈÍSLO

SPRAVODAJCA

ŽNO v Komárne už od roku 2000oslavuje každoročne Európsky deňžidovskej kultúry celodenným po-dujatím. Ústrednou témou tohtoroč-ného programu sú židovské tradíciea v ich duchu sme pripravili pro-gram, na ktorý srdečne pozývamevšetkých záujemcov.

10:00 III. Regionálne stretnutie Ži-dovských náboženských obcí a spolo-čenstiev

Téma: podpora regionalizmu, mož-nosti spolupráce, budúcnosť obcí

Úloha obce v dnešných dňoch –prednáška budúceho rabína Pála Me-gyesa

Pál Megyes je poslucháčom Židov-skej univerzity v Budapešti, od roku2008 sa pravidelne zúčastňuje na ak-ciách v našej obci

12:30 Kóšer obed v Menháze (žia-dame záujemcov, aby sa vopred pri-hlásili)

Na našich hostí čakajú predsviatoč-né gastronomické špeciality rabínovejmanželky Biny Stiefel.

13:30 Očakávanie Vysokých je-senných sviatkov – myšlienky pieš-ťanského rabína Zeeva Stiefela

Rabín Zeev Stiefel sa narodil v At-lante, svoje rabínske a kantorské štú-diá ukončil v USA. Na Slovensko pri-šiel so svojou manželkou Binou akovyslanec Chabad Lubavič v roku 2004.Od roku 2007 žijú v Piešťanoch, majútri deti. Okrem pôsobenia v miestnejkomunite je jeho úlohou podporovaťnáboženský život všetkých malých ná-boženských obcí v štáte.

14:00 Korenie a duša – prezentá-

cia Eszter Bodrogi (Fűszeres) o tajom-stvách židovskej kuchyne

Úspešná kniha Eszter Bodrogi Ko-renie a duša – židovská kuchyňa tu ateraz vyšla iba nedávno. Autorka oremtoho prevádzkuje na internete populár-ny gastronomický blog. Popri prezen-tácii knihy sa záujemcovia môžu do-zvedieť aj niečo viac o príprave jedla.

14:40 Pôvod a symbolika okras-ných prvkov Tóry – prednáška Mgr.Jany Švantnerovej, kunsthistoričky

Mgr. Jana Švantnerová je mladá bra-tislavská kunsthistorička, ktorá už rokyskúma pôvod a symboliku židovskýchpredmetov. Jej prednáška bude veľmizaujímavá pre všetkých záujemcov.

15:15 Odovzdávanie cien Kehila aKehila Haver v synagóge

15:30 Koncert skupiny Fourtissi-mo v synagóge

Orchester vedený štyrmi súrodenca-mi Kunovcami príde z Budapešti aprednesie neobyčajné židovské aizraelské skladby.

„Orchester Fourtissimo má už 15 ro-kov, dostal ocenenie Príma, viackrátzvíťazil v mnohých súťažiach a dnes jenajuznávanejším a najznámejším inter-pretom inštrumentálnej-crossover hud-by v krajine. Skupina za celú dobu pre-cestovala so svojou hudbou skoro celýsvet.“ - www.fourtissimo.hu

Miesto konania:Menház - Židovské kultúrne a spo-

ločenské centrum, 94501 Komárno,Eötvösa 15, Slovensko, www.men-haz.sk, e-mail: kile@ menhaz.sk,tel./fax.:00421-35-7731-224

Vstup zdarma!Podujatie podporili: Mesto Komár-

no, Samospráva Nitrianskej župy, Jo-ods Humanitair Fonds, Pincus Foun-dation, Inštitút Balassi Bálint Intézet-2009 program roku maďarského jazy-ka, MAZSIHISZ, Ústredný zväz Židov-ských náboženských obcí v Slovenskejrepublike, Nadácia Ezra

Európsky deň židovskej kultúry6. septembra 2009, nedeľa, Komárno

Ocenení cenouKehila

Dr. Gabriela MencerováVedúca sociálneho a zdravotnéhostrediska Ústredného zväzu Židov-ských náboženských obcí v Sloven-skej republike, ako uznanie za jej ce-loštátnu prácu v záujme tých, ktoríprežili holokaust.

Dr. János Oláh Docent na Židovskej univerzite, akouznanie za vedenie sviatočných po-dujatí ŽNO v Komárne a za jehovzdelávaciu činnosť v celom regióne.

Ocenení cenouKehila Haver

Ing. František BudaRegionálny historik z Tvrdošoviec,ako uznanie dobrovoľníckej práce voblasti výskumu dejín židovstva v ob-ci, ich knižné vydanie a v oblasti zo-stavenia rodokmeňov miestnej židov-skej obce.

Dr. Rudolf Kuklovsky Predseda Občianskeho združeniaMaceva v Šali, ako uznanie za vý-skum minulosti miestnej židovskej ko-munity, za vzdelávaciu a kultúrnu čin-nosť, za organizáciu rekonštrukcie ži-dovského cintorína.

(Pokračovanie na strane 5.)