1 · Web viewVasbeton hidak, Monolit vasbeton hidak fogalma, gerenda hidak keresztmetszeti elrendezése, Közúti és vasúti vasbeton gerendahidak általános elrendezése …

1

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV

az

54 582 02

HÍDÉPÍTŐ ÉS - FENNTARTÓ TECHNIKUS

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

2013.

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

1089 Budapest, Kálvária tér 7.

www.munka.hu

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV

az

54 582 02

HÍDÉPÍTŐ ÉS - FENNTARTÓ TECHNIKUS

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ,

valamint a

XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ

ÁGAZATHOZ

A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, kétévfolyamos szakképzésben az első évfolyamra , előírt tartalom) a Közlekedésépítő ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik:

54 582 05Útépítő és - fenntartó technikus

54 582 06Vasútépítő és –fenntartó technikus

I.A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv

–a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

–a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint

· az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

· az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

–az 54 582 02 Hídépítő és- fenntartó technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó ../2013. (.. . …) xxx rendelet

alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 54 582 02

A szakképesítés megnevezése: Hídépítő és- fenntartó technikus

A szakmacsoport száma és megnevezése: 13 Közlekedés

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XX Közlekedésépítő

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év

Elméleti képzési idő aránya: 60%

Gyakorlati képzési idő aránya: 40%

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra;

2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi végzettség

vagy iskolai előképzettség hiányában

Bemeneti kompetenciák: -

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: -

IV. A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

Tantárgy

Szakképesítés/Szakképzettség

---

---

Tárgyi feltételek

A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (SzVK) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:

nincs

V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

A szakközépiskolai képzésben a kétévfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam

heti óraszám szabadsáv nélkül

éves óraszám szabadsáv nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

9. évfolyam

5 óra/hét

180 óra/év

6 óra/hét

216 óra/év

Ögy.

70 óra

70 óra

10. évfolyam

6 óra/hét

216 óra/év

7 óra/hét

252 óra/év

Ögy.

105 óra

105 óra

11. évfolyam

7 óra/hét

252 óra/év

8 óra/hét

288 óra/év

Ögy.

140 óra

140 óra

12. évfolyam

10 óra/hét

320 óra/év

11 óra/hét

352 óra/év

5/13. évfolyam

31 óra/hét

992 óra/év

35 óra/hét

1120 óra/év

Összesen:

2275 óra

2543 óra

évfolyam

heti óraszám szabadsáv nélkül

éves óraszám szabadsáv nélkül

heti óraszám

szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

1/13. évfolyam

31 óra/hét

1116 óra/év

35 óra/hét

1260 óra/év

Ögy

160 óra

160 óra

2/14. évfolyam

31 óra/hét

992 óra/év

35 óra/hét

1120 óra/év

Összesen:

2268 óra

2540 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

15

1. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítés-specifikus utolsó évf.

9.

10.

11.

12.

1/13

5/13 és 2/14.

heti óraszám

ögy

heti óraszám

ögy

heti óraszám

ögy

heti óraszám

heti óraszám

ögy

heti óraszám

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

0,5

0,5

10472-12 Közlekedésépítő alapismeretek

Műszaki rajz

1

1

2

Műszaki rajz gyakorlat

1,5

1

2,5

Építőanyagok

2

2

Építőanyagok laborgyakorlat

70

70

Talajmechanika

2

2

Talajmechanika laborgyakorlat

105

90

10473-12 Közlekedésépítési ismeretek

Statika és szilárdságtan

2

2

4

Közlekedésépítés

3

3

6

Közlekedésépítés szakmai gyakorlat

140

3

Geodézia alapjai

1

1

2

Geodézia alapjai gyakorlat

1

4

5

Vasbetonszerkezetek

2

2

11499-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás

0,5

11498-12 Foglalkoztatás II.

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

2

10474-12 Hídépítéstan

Hídépítés és fenntartás

7

Minőség-ellenőrzés, műszaki felügyelet, hídrehabilitáció

2

Hídépítés szakmai gyakorlat

10

10475-12 Építésszervezés, gazdálkodás és mérés

Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás

4

Geodéziai mérések

2,5

Geodéziai mérések gyakorlat

3

összes óra

3,5

1,5

70

5

1

105

6

1

140

6

4

20,5

10,5

160

18

13

összes óra

5

6

7

10

31

31

A kerettanterv szakmai tartalma –a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. Törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.

Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

2. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelmény-modul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan

Ágazati szakközépiskolai képzésösszes óraszáma9-12. évfolyam

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül

Szakképesítés-specifikus szakképzésóraszáma5/13. és 2/14.

A szakképzésösszesóraszáma

9.

10.

11.

12.

1/13.

E

gy

ögy

e

gy

ögy

e

gy

ögy

e

gy

e

gy

ögy

e

gy



18

18

18

18

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4


Műszaki rajz

36

36

72

72

72

Síkgeometria

18

18

18

18

Térgeometria

18

18

18

18

Vetületi ábrázolás

26

26

26

26

Síkmetszések

10

10

10

10


54

36

90

90

90

Síkgeometria

27

27

27

27

Térgeometria

27

27

27

27


26

26

26

26

Síkmetszések

10

10

10

10

Építőanyagok

72

72

72

72

Építőanyagok tulajdonságai, jellemzői

20

20

20

20

Természetes kövek, építőipari –faáruk, -fémek, -kötőanyagok

18

18

18

18

Betonok, habarcsok, aszfaltok

18

18

18

18

Műanyagok, szigetelések

16

16

16

16


70

70

70

70

Építőanyagok tulajdonságainak, jellemzőinek meghatározása

20

20

20

20

Természetes kövek, építőipari –faáruk, -fémek, -kötőanyagok vizsgálata

18

18

18

18

Bitumen, aszfalt, betonok, habarcsok vizsgálatai

18

18

18

18

Műanyagok, szigetelések vizsgálatai

14

14

14

14

Talajmechanika

72

72

72

72

Geológiai ismeretek, talajképződés, talajfeltárások

12

12

12

12

Talajok tulajdonságai, szerkezete, osztályozása

20

20

20

20

Vízmozgások, feszültségek, alakváltozások a talajban

20

20

20

20

Alapozások, munkagödrök víztelenítése

20

20

20

20


105

105

90

90

Talajfeltárások, talajfeltáráskor végzett vizsgálatok

21

21

18

18

Talajok fizikai vizsgálatai

28

28

24

24

Vízmozgások, feszültségek, alakváltozások vizsgálatai

28

28

24

24

Eredmények feldolgozása, értékelése

28

28

24

24



72

72

144

144

144

Statikai alapfogalmak

26

26

26

26

Tartók

36

36

36

36

Keresztmetszeti jellemzők

10

10

10

10

A szilárdságtan alapelvei

12

12

12

12

Központosan húzott-, nyomott-szerkezetek méretezése

18

18

18

18

Hajlított tartók méretezése

32

32

32

32

Hajlított tartók rugalmas alakváltozása

10

10

10

10


108

96

204

216

216

Hídépítés alapjai

36

36

36

36

Útépítés alapjai

36

36

36

36

Vasúti pálya alapfogalmai

36

36

36

36

Hidak szerkezeti felépítése

32

32

36

36

Utak szerkezeti felépítése

32

32

36

36

Vasúti felépítményi szerkezetek

32

32

36

36

Közlekedésépítés gyakorlat

140

140

108

108

Ács- állványozó (fa) munkák

46

46

36

36

Vasszerelés (betonacél) készítése, hengerelt idomacélok alkalmazása

48

48

36

36

Hagyományos kőburkolatok és kis teherbírású betonburkolatok építése

46

46

36

36

Geodézia alapjai

36

32

68

72

72

Földméréstani alapfogalmak

16

16

16

16

A vízszintes mérés

20

20

20

20

A magasságmérés

16

16

18

18

Körívek kitűzése

16

16

18

18


36

128

164

180

180

Vízszintes mérés

36

20

56

72

72

Magasságmérés

54

54

54

54


54

54

54

54

Vasbetonszerkezetek

64

64

72

72

A vasbeton szerkezetei

16

16

18

18

Vasbeton tartók méretezése

36

36

40

40

Vasbeton létesítmények

12

12

14

14

11499-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás

16

16

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

11498-12

Foglalkoztatás II.

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

64

64

témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

10474-12

Hídépítéstan

Hídépítés és fenntartás

224

224

Ideiglenes hidak építése, üzemeltetése

21

21

Végleges jellegű hidak alépítményeinek építése, fenntartása. Boltozott hidak fenntartása

21

21

Acélhidak építése és fenntartása

28

28

Monolit vasbeton hidak építése és fenntartása

35

35

Feszített vasbeton hidak építése és fenntartása

35

35

Állvány nélkül épülő feszített vasbeton szerkezetek

35

35

Hídtartozékok és közlekedési pályák építése, fenntartása

35

35

Hidak forgalomba helyezése, nyilvántartása

14

14

Minőségellenőrzés, műszaki felügyelet, hídrehabilitáció

64

64

Minőségellenőrzés a hídépítésben

24

24

Műszaki felügyelet, hídellenőrzés

20

20

Felújítási munkák, hídrehabilitáció

20

20

Hídépítés szakmai gyakorlat

320

320

Részvétel a hídépítés kivitelezésében

120

120

Hídépítés rajztermi gyakorlat

80

80

Részfeladatok kivitelezése, hídvizsgálat

120

120

10475-12

Építésszervezés, gazdálkodás és mérés

Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás

128

128

A beruházás előkészítése

36

36

Beruházás ütemezése

20

20

A beruházás megvalósítása

36

36

Átadás-átvételi eljárás és használatba vételi eljárás

36

36

Geodéziai mérések

80

80

Vetületi rendszerek, koordináta rendszer, alappont-meghatározás, részletpontok bemérése

28

28

Vízszintes- és magassági felmérés eszközei, módszerei és a mért/számított adatok feldolgozása

24

24

A közlekedésépítés geodéziai munkái

28

28

Geodéziai mérések gyakorlat

96

96

Térképek. Alappont sűrítés, alappontok koordinátáinak számítása

33

33

Vízszintes- és magassági részletmérés

27

27

A közlekedésépítés geodéziai munkái

36

36

Összesen

126

54

70

180

36

105

216

36

140

192

128

738

378

160

576

416

2108

Összesen

180

216

252

320

1283

1116

992

2268

Elméleti óraszámok/aránya

1290/57%

Gyakorlati óraszámok/aránya

985/43%

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

A

11500-12 azonosító számú

Munkahelyi egészség és biztonság

megnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai, témakörei

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák



témakör 1

témakör 2

témakör 3

témakör 4

FELADATOK

SZAKMAI ISMERETEK

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

TÁRSAS KOMPETENCIÁK

MÓDSZERKOMPETENCIÁK

1. Munkavédelmi alapismeretek…óra/… óra*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

1.1. A tantárgy tanításának célja

1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

1.3. Témakörök

1.3.1. Témakör 1…óra/… óra




1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1.6. A tantárgy értékelésének módja

46

A


Közlekedésépítő alapismeretek

megnevezésű



A 10472-12 azonosító számú Közlekedésépítő alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák


Műszaki rajz


Síkgeometria

Térgeometria


Síkmetszések

Síkgeometria

Térgeometria


Síkmetszések

FELADATOK

Szabadkézi vázlatot készít, arányosít, mér, ellenőriz

x

x

x

x

x

x

x

x

Műszaki rajzot készít

x

x

x

x

x

x

x

x

Betartja és betartatja a műszaki előírásokat, szabályokat

x

x

x

x

x

x

x

x

Felelősséget vállal a rábízott eszközökért

x

x

x

x

x

x

x

x

Részt vesz a továbbképzéseken

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK

Műszaki ábrázolás szabályai

x

x

x

x

x

x

x

x

Rajzeszközök és jelölések, szabványírás

x

x

x

x

x

x

x

x

Mértani ismeretek, szerkesztések

x

x

x

x

x

x

x

x

Engedélyezési tervek és kiviteli tervek részletei

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Kézügyesség, rajzkészség

x

x

x

x

x

x

x

x


Térlátás

x

x

x

x

x

x

x

x

Megbízhatóság

x

x

x

x

x

x

x

x

Pontosság

x

x

x

x

x

x

x

x


Kapcsolatfenntartó készség

x

x

x

x

x

x

x

x

Irányítási készség

x

x

x

x

x

x

x

x

Közérthetőség

x

x

x

x

x

x

x

x


Rendszerező képesség

x

x

x

x

x

x

x

x

Problémamegoldás, hibaelhárítás

x

x

x

x

x

x

x

x

Gyakorlatias feladatértelmezés

x

x

x

x

10472 -12 Közlekedésépítő alapismeretek

Építőanyagok


Építőanyagok tulajdonságai, jellemzői

Természetes kövek, építőipari –faárúk, -fémek, kötőanyagok

Betonok, habarcsok, aszfaltok

Műanyagok, szigetelések

Építőanyagok tulajdonságainak, jellemzőinek meghatározása

Természetes kövek, építőipari -faárúk, -fémek, -kötőanyagok vizsgálata

Bitumen, aszfalt, betonok, habarcsok vizsgálatai

Műanyagok, szigetelések vizsgálatai

FELADATOK

Tudja az építőanyagok használhatóságának lehetőségeit

x

x

Ismeri a munkahelyi építőanyagok laboratóriumok eszközeit, gépeit, azok használatát

x

x

x

Betartja és betartatja a laboratóriumi szabályzatot

x

x

x

Előkészíti a laboratóriumi vizsgálatokat

x

x

x

Ellenőrző méréseket végez

x

x

x

x

x

Elvégezteti a mérőeszközök hitelesítését, karbantartását

x

x

x

Ellenőrzi az elvégzett munka mennyiségét és minőségét

x

x

x

Részt vesz a mérési eredmények értékelésében

x

x

x

x

x


x

x

x

x

Intézkedik a laboratóriumi hulladékok előírás szerinti tárolásáról, szállításáról, környezetvédelmi előírások betartásáról

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK

Építőanyagok fizikai és szilárdsági jellemzői

x

x

x

x

x

Természetes kőanyagok, agyagáruk tulajdonságai, felhasználási területei

x

x

x

Építőipari faáruk, alkalmazási területük, faanyagok védelme

x

x

Acél jellemző tulajdonságai alkalmazása az építő gyakorlatban

x

x

Kötőanyagok jellemzői

x

x

x

x

A beton összetevői, azok vizsgálata, a beton készítése, utókezelése

x

x

x

x

Előregyártott beton és vasbeton termékek, azok felhasználása

x

x

Aszfaltok jellemzői, előállításuk

x

x

Műanyag gyártmányok, alkalmazásuk a közlekedésépítésben,

x

x

Georácsok, geotextiliák

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Munkavédelmi jelképek értelmezése

x

x

x

x

x

x

x

x

Számítógép használat

x

x

Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése és megértetése

x

x

x

x

x

x


Térlátás

x

x

x

x

Megbízhatóság

x

x

x

x

x

x

Pontosság

x

x



x

x

x

x

x


x

x

x

x

Közérthetőség

x

x



x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

Gyakorlatias feladat értelmezés

x

x

x

x


Talajmechanika


Geológiai ismeretek, talajképződés, talajfeltárások

Talajok tulajdonságai, szerkezete, osztályozása

Vízmozgások, feszültségek, alakváltozások a talajban

Alapozások, munkagödrök víztelenítése

Talajfeltárások, talajfeltáráskor végzett vizsgálatok

Talajok fizikai vizsgálatai

Vízmozgások, feszültségek, alakváltozások vizsgálatai

Eredmények feldolgozása, értékelése

FELADATOK

Biztosítja, biztosíttatja a munkaterület balesetmentességét

x

x

Betartja, betartatja a munkabiztonsági, és tűzvédelmi előírásokat

x

x

x

Ellenőrzi az egyéni munkavédelmi eszközöket és azok használatát

x

x

x

Közreműködik a veszélyforrások és az egészségre ártalmas tényezők felmérésében

x

x

x

x

Baleset, vagy vészhelyzet esetén előírásszerűen intézkedik

Környezetvédelmi tervet készít, azt betartatja

x

Szabadkézi vázlatot készít, arányosít, mér, ellenőriz

x

x

x

x

Műszaki rajzot készít

x

Irányítás mellett tervrészleteket szerkeszt számítógéppel segített tervezői program alkalmazásával

x

Tudja az építőanyagok és talajok használhatóságának lehetőségeit

x

x

Ismeri a munkahelyi építőanyagok- és talajmechanika laboratóriumok eszközeit, gépeit, azok használatát

x

x

x

x

Betartja és betartatja a laboratóriumi szabályzatot

x

x

x

x

Előkészíti a laboratóriumi vizsgálatokat

x

x

x

Ellenőrző méréseket végez

x

x

x

x

Elvégezteti a mérőeszközök hitelesítését, karbantartását

x

x

x

Ellenőrzi az elvégzett munka mennyiségét és minőségét

x

x

x

x

Részt vesz a mérési eredmények értékelésében

x


x

x

x

x

Intézkedik a laboratóriumi hulladékok előírás szerinti tárolásáról, szállításáról a környezetvédelemi előírások betartásáról

x

x

x

x

Felelősséget vállal a rábízott eszközökért

x

x

x

x

Részt vesz a továbbképzéseken

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK

Munkabiztonsági és balesetvédelmi előírások

x

x

x

x

Egyéni védőruhák, védőfelszerelések

x

x

x

x

Tűzveszélyes anyagok raktározása, szállítása, kezelése

x

x

x

Veszélyes anyagok, munkafolyamatok, technológiák

x

x

x

Műszaki ábrázolás szabályai

x

Rajzeszközök és jelölések, szabványírás

x

Mértani ismeretek, szerkesztések

x

x

x

x

Engedélyezési tervek és kiviteli tervek részletei

x

Építőanyagok,- talajok fizikai és szilárdsági jellemzői

x

x

x

x

x

x

x

x

Talajfeltárás, vízmozgások -, feszültségek a talajban, alakváltozások, tömörség

x

x

x

Alapozások: síkalapok, mélyalapok, munkatér víztelenítése, dúcolások

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Munkavédelmi jelképek értelmezése

x

x

x

x

Kommunikációs eszközök használata

x

Kézügyesség, rajzkészség

x

Számítógép használat

x

x

x

x

Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése és megértetése

x

x

x

x

x

x

x

x


Térlátás

x

Megbízhatóság

x

x

x

x

Pontosság

x

x

x

x



x

x

x

x


x

x

x

x

Közérthetőség

x

x

x

x



x

x

x

x


x

Gyakorlatias feladatértelmezés

x

x

x

x

1. Műszaki rajz72 óra*



A tantárgy tanításának célja, hogy a szakmai tantárgyak tanulása során képes legyen egyszerű alaprajzokat, metszeteket készíteni és értelmezni a hídépítés területén. Az út és vasútépítés szakmai tantárgynál a vízszintes és magassági vonalvezetésnek, valamint a keresztszelvények rajzolvasási és térlátási feladatainak értelmezésére. Ehhez szükséges a műszaki rajz tantárgyban a rajzkészség fejlesztése, a rajzolvasás és a térlátás kialakítása. A szerkesztési feladatok alkalmával kialakítja a pontos és precíz rajzolás módszerét.


Közismereti tartalmak: matematika: (alapműveletek, geometria)

1.3. Témakörök

1.3.1. Síkgeometria18 óra

Alapszerkesztések:

Szakasz és szög felezése

Nevezetes szögek szerkesztése (60°, 30°,90°)

Kör érintője

Szakaszok részekre osztása

Szabványos sokszögek szerkesztése (körbe szerkesztett négyszög, nyolcszög, hatszög, háromszög, ötszög

Ellipszis szerkesztése

Egybevágóság: szögek másolása, síkidomok másolása

Nagyítás, kicsinyítés

1.3.2. Térgeometria18 óra

Első és második képsík felállítása és befordítása (K1 K2 és az x12 tengely)

Térelemek: pontok, egyenesek, síkok

Két pont által meghatározott egyenes

Három pont által meghatározott sík

Párhuzamos egyenesek, metsző egyenesek, kitérő egyenesek

Párhuzamos síkok és merőleges síkok

Hasábok és gúlák származtatása, rajzolása

Kúpok és hengerek származtatása, rajzolása

1.3.3. Vetületi ábrázolás26 óra

Képsíkrendszer felállítása: a harmadik kép az oldalnézettel

különböző egyenesek ábrázolása

A kocka, hasáb, gúla, három képsíkos szerkesztése

A kúp és henger három képsíkos ábrázolása

Különböző testek csoportos ábrázolása, hogy a csoportok az első képsíkon állnak x távolságra a x12 tengelytől

A különböző testek ábrázolása, ha a testek az első képsík felett y távolságra vannak

A különböző testek ábrázolása, ha a testek rajta vannak az x12 tengelyen

1.3.4. Síkmetszések10 óra

Síkmetszések fogalma és szerkesztése

Síkalapú testek síkmetszése (kocka, hasáb, gúla)

Henger, kúp síkmetszések

A síkmetszések valódi nagyságának megszerkesztése

Axonometrikus ábrázolás fogalma, és a különböző tengelyek fajtái

Kocka és hasáb csonkolása és első, második és harmadik képének szerkesztése

Az első, második, és harmadik képből rekonstruálja a kocka vagy hasáb axonometrikus képét






A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

2. Műszaki rajz gyakorlat90 óra*



A műszaki rajz elméleti tantárgyban tanult ismeretek alkalmazása. Kialakítsa, fejlessze a rajzkészséget, rajzolvasást, a térlátást, és a szerkesztést. Ezek ismeretében képes legyen a szakmai tantárgyaknál az út, híd és vasútépítés területén alaprajzokat, metszeteket, vízszintes és magassági vonalvezetésének, valamint keresztszelvények rajzolási feladatára, illetve értelmezésére.


Matematika: alapműveletek, geometria

2.3. Témakörök

2.3.1. Síkgeometria27 óra

A műszaki rajz tantárgyhoz szükséges eszközök: körző, vonalzók, görbe vonalzó megismerése és használata, valamint begyakorlása

A műszaki rajz szabványainak ismerése magyar és európai Uniós szabványok

A rajzoláshoz szükséges vonalfajták és vonalvastagságok ismerete

Méretarányok használata a közlekedésépítés szakterületén

Síkgeometriai alapszerkesztések

Az elméleti órán tanult alapszerkesztések begyakorlása és rajzfeladat készítése:

szakaszok és szögek felezése

nevezetes szögek szerkesztések (60°, 30°, 90°)

kör érintőjének szerkesztése

szakaszok részekre osztása

szabványos sokszögek szerkesztése, körberajzolható négyszög,

nyolcszög, hatszög, háromszög, ötszög

ellipszis szerkesztése

Egybevágóság: szögek másolása, síkidomok másolása

Nagyítás, kicsinyítés

2.3.2. Térgeometria27 óra

Térelemek megismerése: pontok, egyenesek, síkok

Első és második képsíkrendszer értelmezése

Pont ábrázolása a képsíkrendszerben

Képsíkrendszer egybeforgatása

x12 tengely felvétele

Két pont által meghatározott egyenesek szerkesztése az első és második képsíkon

Pont és egyenes illeszkedése: a pont rajtavan a térbeli egyenesen, vagy nem

Különleges helyzetű egyenesek: pl.: az egyenes merőleges a K1 képsíkra

Egyenesek kölcsönös helyzete: párhuzamos egyenesek, metsző egyenesek, kitérő egyenesek

Általános helyzetű síkok ábrázolása

Síkra illeszkedő pontok és egyenesek ábrázolása

2.3.3. Vetületi ábrázolás26 óra

Vetítési módszerek

Képsíkrendszer felállítása: felülnézet, elölnézet és oldalnézet

Kocka három képsíkos szerkesztése: a kocka rajta fekszik az első képsíkon és x távolságra van az x12 tengelytől

A kocka y távolságra fekszik az első képsíktól és x távolságra az x12 tengelytől

A kocka rajta fekszik a második képsíkon és x távolságra van az első képsíktól

A fenti szerkesztéseket el kell végezni hasáb, gúla, kúp, és henger esetében is

Több testet elhelyezünk különböző alakzatban, és annak meg kell szerkeszteni a vetületét három képsíkban

2.3.4. Síkmetszések10 óra

Síkmetszések fogalma, és módszere

Síkalapú testek síkmetszése: kocka, hasáb, gúla, kúp, henger

Axonometrikus ábrázolás: kocka, hasáb axonometrikus szerkesztése

Kocka, hasáb csonkolása, és a három képsíkos ábrázolás úgy, hogy vagy a képsíkok ismertek, és abból kell a kockát rekonstruálni, vagy fordítva


Lehetőség szerint rajzterem






3. Építőanyagok72 óra*



A tantárgy tanításának célja a tanulók műszaki érzékének kialakítása, fejlesztése. A tanultak alkalmazása a speciális tantárgyak tanulása során, például: szilárdságtan, vasbeton szerkezetek, hídépítés, útépítés, vasútépítés. Az építőanyagok tanításának távolabbi célja és feladata: olyan szilárd tudás biztosítása, amely alkalmassá teszi a közlekedésépítő technikust a leendő munkahelyén az építőanyagok helyes kiválasztására, alkalmazására, minőségének megállapítására.


Matematika: geometria, % számítás, alapműveletek, egyenletrendezés

Kémia: atomok és molekulák, a periódusos rendszer, kémiai folyamatok fontosabb vegyületek

Fizika: erők, szilárdságok, alakváltozások

3.3. Témakörök

3.3.1. Építőanyagok tulajdonságai, jellemzői20 óra

Az építőanyagok fontosabb tulajdonságai: Fizikai tulajdonságok (halmazállapot, sűrűség, tömörség, testsűrűség), Hidrotechnikai tulajdonságok (víztartalom, vízfelvétel, vízzáróság, fagyállóság, nedvesség felvétel és nedvesség vezetés), Szilárdsági tulajdonságok (nyomó-, húzó-, hajlító-, nyíró szilárdság, alakváltozás, fáradás)

Hőtechnikai tulajdonságok (hővezetés, hőtágulás, tűzállóság

A témakör lényeges eleme a mérések, mértékegységek és mennyiségek,

a súly és a súly mérése, a tömeg és a tömeg mérése, térfogat és térfogat

mérése (szilárd anyagok térfogat mérése , folyékony anyagok térfogat mérése), Sűrűség: testsűrűség, halmazsűrűség, tömörség és porózusság meghatározása

A témakör feldolgozása során minél több feladatot, számpéldát kell megoldani, ügyelve a nagyságrendek és mértékegységek helyes alkalmazására. Az előírások betartása kötelező, erre már most szoktatni kell a tanulókat!

3.3.2. Természetes kövek, építőipari -faáruk, -fémek,18 óra

-kötőanyagok

A kövek keletkezés szerinti csoportosítása, fajtái, A kövek legfontosabb fizikai és mechanikai tulajdonságai, A hazai kőzetek, A kőzetek szilárdsági tulajdonságainak vizsgálata, A Los Angeles vizsgálat, A Deval vizsgálat

A kőzetek alkalmazása a közlekedés,- mély,- és magasépítésben

Az építési kerámiák

Az építési faárúk, fa anyagok csoportosítása, A fa jellemzői, a faanyag szilárdsági tulajdonságai, vizsgálatai, Favédelem, fűrészáruk, lemezipari termékek, Az építési fa alkalmazása a közlekedésépítésnél

Építőipari acélok és egyéb fémtermékek, Az acél szilárdsági jellemzői, meghatározása, ábrázolása, Szerkezeti acélok, nagy szilárdságú, -hídépítési acélok, Betonacélok, betonacélok keresztmetszeti kialakítása, a munkahelyen, A betonacél átvétele, tárolása, Acélokra vonatkozó előírások

Fémek védelme

Kötőanyagok. Kötőanyagok fogalma, fajtái, Cementek, Cementek osztályozása, jelölése, térfogat állandósága, Kötési idő. Cementek szilárdsági tulajdonságai, Cementekre vonatkozó előírások

Bitumen: útépítési bitumen, hígított bitumen, bitumen emulzió

A tananyag egység tanítása a gyakorlatias jelleggel párhuzamosan biztosítsa, hogy a tanulók a vonatkozó szabványokat, előírásokat megismerjék, majd a laboratóriumi gyakorlatokon azok alkalmazását gyakorolják.

3.3.3. Betonok, habarcsok, aszfaltok18 óra

Az építőiparban használt víz jellemző tulajdonságai, alkalmazási lehetőségek

Adalék anyagok. Adalékanyagok fajtái, tulajdonságai, vizsgálatok, Szemeloszlás

A beton. A betonok osztályozása, jelölése, tulajdonságai, A beton alkotóelemei: kötőanyagok, víz, adalékanyag, adalékszerek, A beton összetételének meghatározása, betontervezés, A beton keverése, szállítása, bedolgozása, utókezelése, A friss beton tulajdonságai, azok vizsgálata. Mintavétel, konzisztencia vizsgálatok. Bedolgozási tényező meghatározása

A megszilárdult beton tulajdonságai, ezek vizsgálata. Próbatest

Nyomószilárdsági vizsgálat töréssel, roncsolásmentes nyomószilárdság vizsgálat. Hajlító-húzószilárdsági vizsgálat, húzószilárdsági vizsgálat

Betonkorrózió

A vasbeton, Vasbeton tulajdonságai, Feszített vasbetonszerkezetek, Beton és vasbetonszerkezetek előregyártása, A betonok adalékszerei, azok hatásai

Vasbeton, -feszített vasbeton szerkezetek alkalmazása a közlekedésépítésben

Habarcsok. Habarcsok osztályozása, -összetevői (kötőanyagok, adalékanyagok, keverővíz, adalékszerek), Habarcsok elkészítése, keverése, feldolgozása és utókezelése

Aszfaltok. Aszfaltok tulajdonságai, keverékek csoportosítása, Aszfalt keverékek élőállítása, Aszfalt anyagok újra felhasználása

A témakör tanításánál nemcsak a tényleges tananyaggal foglalkozzunk, hanem próbáljuk a fejlődés útját is megjeleníteni

3.3.4. Műanyagok, szigetelések16 óra

Építőipari műanyag gyártmányok, Építőipari műanyagok jellemző tulajdonságai, felhasználásuk, Műanyagok csoportosítása előállításuk alapján, Műanyagok a beton- és habarcs technológiáknál, Műanyag tartószerkezetek, ezek alkalmazhatósága, szilárdsági jellemzőik, Műanyagok alkalmazása a közlekedésépítésben

Víz elleni szigetelések, Szigetelő anyagok, ezek tulajdonságai, felhasználásuk, Fő szigetelési rendszerek a hídépítésben, Bitumenes vastaglemez szigetelés, Műanyag bázisú kent – szórt szigetelés, Több komponensű műanyag szigetelések, Bentonitpaplan szigetelés az útépítésben

Hő- és hangszigetelés, Hő- és hangszigetelő anyagok fajtái, tulajdonságai, alkalmazásuk

A műanyagok és korszerű szigetelő anyagok térhódítása a közlekedésépítés területén

Rendszerezés, gyakorlás, ismétlés







4. Építőanyagok laborgyakorlat 70 óra ÖGY*



Az építőanyagok elméleti tantárgyban tanult ismeretek gyakorlati alkalmazásának elsajátítása. A tanultak olyan szinten való alkalmazó kész tudása, hogy a munkahelyi építőanyag laboratóriumban a végzettségének megfelelő vizsgálatokat irányítással, majd gyakorlati idő után önállóan, vagy team-ben dolgozva képes elvégezni, jegyzőkönyvet vezetni, a mérési eredményeket számítani, értékelni.





4.3. Témakörök

4.3.1. Építőanyagok tulajdonságainak, jellemzőinek meghatározása20 óra ÖGY

Laboratóriumi berendezés-, eszközök ismertetése, megnevezése, Laboratóriumi rend, -előírások, Laboratóriumi munkákra vonatkozó speciális munka-, tűz-, környezetvédelmi előírások , azok kötelezősége.

Építőanyagok tulajdonságainak mérése, mérőeszközök, mérések, mértékegységek, mennyiségek (alapmennyiségek neve, jele, mértékegységek)

A súly és a súly mérése, mérlegek használata, térfogat mérések (szilárd és folyékony anyagok), sűrűség, halmazsűrűség meghatározása

Tömörség és porózusság (testsűrűség és sűrűség mérése után)

Sűrűség meghatározása aerométer ,- valamint a Mohr-Westphal mérleggel

Tömörség és hézagosság

Építőanyagok hidrotechnikai tulajdonságainak mérése, mérések és számítások

Fagyállóság. Fagyállósági kísérlet

Hőtágulás, feladat megoldás, fajhő, építőanyagok fajhője

Megmunkálhatóság, keménységvizsgálatok Brinell-féle vizsgálat (statikus vizsgálat), Poldi-kalapácsos vizsgálat (dinamikus vizsgálat )

Kopásállóság vizsgálat (Bauschinger-Böhme koptatógép használata )

Építőanyagok szilárdsága. Szilárdsági vizsgálatok, egyszerű kísérletek: nyomó-, húzó-, hajlító-,nyírófeszültségek, szilárdságok meghatározása próbatestek segítségével és számítással.

Alakváltozások. Igénybevétel és alakváltozás összefüggése. (húzás- megnyúlás, hajlítás-lehajlás, nyomás-megrövidülés vagy kihajlás)

Kísérletek, jegyzőkönyv minták kitöltése, számítások, értékelések.

Feszültség-alakváltozás diagrammok, azok készítése

A laboratóriumi gyakorlatokon a tanulók alkalmazzák az elméleti órákon tanultakat A kísérletek ne bemutató jellegűek legyenek, a hallgatók végezzék és vonják le a következtetéseket. A számításoknál 1-1 bemutatott számítás után hallgatói tevékenység legyen a példa megoldás. A mértékegységeket ki kell írni,

A feladatok megoldásához, szabványt, műszaki előírásokat, műszaki táblázatokat, Eurocode előírásokat kell biztosítani, hogy azok használata természetes legyen a számítások megoldásánál

4.3.2. Természetes kövek, építőipari faáruk-, fémek-, kötőanyagok vizsgálata18 óra ÖGY

Kőzetek felismerése, tulajdonságai, azok vizsgálata, Mintavétel, tárolás, próbatestek alakja, -méretei. Kőzetek sűrűség meghatározása (tömeg mérés, térfogat számítás), Kőzetek fagyállóságának megállapítása, Kőzetek szilárdsági tulajdonságainak vizsgálata,( Los Angeles vizsgálat, Deval vizsgálat), előírások, táblázatok használata, jegyzőkönyv vezetés, Időállóság meghatározása, Útburkolókövek

Az építőfa tulajdonságai, azok meghatározása, Nedvességtartalom mérése, A fa mechanikai tulajdonságainak meghatározása (húzó-, nyomó-, hajlító-, nyírószilárdság), Hídépítésekhez alkalmazott fa anyag vizsgálata, előírások használata

Acél és egyéb fémtermékek, Szerkezeti acélok, nagyszilárdságú hídépítési acélok szilárdsági jellemzőinek meghatározása, táblázatok, előírások alkalmazása, diagrammok értékelése, Betonacélok, Betonacélok munkahelyi vizsgálata, Egyéb fémtermékek vizsgálata, Fémek védelme

Kötőanyagok vizsgálatai, hidraulikus kötőanyagok vizsgálatai

A cement vizsgálatai, kötési idő, nyomószilárdság, térfogat-állandóság meghatározása, Kötésidő munkahelyi vizsgálata, a cement szilárdsági vizsgálatai,

térfogat-állandóság (vízpróba, főzőpróba)

Előírások, táblázatok, szabványok használata

4.3.3. Bitumen, aszfalt, betonok, habarcsok vizsgálatai18 óra ÖGY

Bitumen tulajdonságai, azok meghatározása, Fizikai tulajdonságok, penetráció, lágyuláspont, duktilitás, töréspont, A mérés eszközei, azok használata, Bitumenből készített termékek – aszfaltburkolatok, aszfaltok tulajdonságai, azok vizsgálata

Az építési víz minőségi követelményei, azok biztosítása

Adalékanyagok, adalékanyagok fajtái, tulajdonságai, szemeloszlás vizsgálatok, azok értékelése, szemeloszlási görbe szerkesztése, értékelése

Betonok tulajdonságai, jelölése, szabvány-, és az Eurocode előírásai, Beton szilárdsági jellemzői, Friss beton tulajdonságainak vizsgálata: mintavétel, konzisztencia vizsgálatok (a roskadás mérése, Vebe készülék-,vizsgálat, tömörítési mérőszám meghatározása, a terület mérése, A bedolgozási tényező meghatározása, vízcement tényező számítása, A megszilárdult beton tulajdonságainak vizsgálatai, próbatestek

Nyomószilárdság vizsgálat töréssel, roncsolásmentes vizsgálatok,

Hajlító-húzószilárdsági vizsgálat, húzószilárdsági vizsgálat hasítással

A témakör lényege a betonra vonatkozó vizsgálatok önálló végrehajtása, azok értékelése alkalmazókész tudása. A gyakorlaton két, három tanuló 1-1 csoportban dolgozhat úgy, hogy teljesítményük külön-külön is mérhető legyen

4.3.4. Műanyagok, szigetelések vizsgálatai14 óra ÖGY

Műanyagok tulajdonságai: fizikai és mechanikai tulajdonságok, hőtani-, elektromos-, kémiai tulajdonságok, azok meghatározása

Építőipari műanyagok jellemzői, műanyagok a beton-és habarcs technológiáknál, vizsgálatok, Műanyag tartószerkezetek, szilársági jellemzői, vizsgálatok.

Szigetelések, jellemzőik, ezek meghatározása, Fő szigetelési rendszerek a hídépítésben, vizsgálatuk, Bitumenes vastaglemez szigetelés, Műanyag bázisú kent- szórt szigetelés, vizsgálata, Többkomponensű műanyag szigetelés készítése, Bentonitpaplan szigetelés az útépítésben

Hő- és hangszigetelő anyagok fajtái, tulajdonságai, alkalmazásuk

A szigetelő anyagok és műanyagok alkalmazásának, fejlődésének lehetőségei a közlekedésépítésben

Az építőanyag laboratórium gyakorlat tanításának, begyakorlásának egy része, csak munkahelyen valósítható meg. Ott is biztosítani kell a korszerű eszközök használatát, a munka-, tűz-, környezetvédelmi előírások szigorú betartását


Lehetőség szerint iskolai építőanyagok laboratórium vagy munkahelyi laboratórium.






5. Talajmechanika72 óra*



A tantárgy tanításának célja a tanulók műszaki érzékének kialakítása, fejlesztése. A tanultak alkalmazása a speciális tantárgyak tanulása során, például: szilárdságtan, vasbeton szerkezetek, hídépítés, útépítés, vasútépítés. Az Talajmechanika tanításának távolabbi célja és feladata: olyan szilárd tudás biztosítása, amely alkalmassá teszi a közlekedésépítő technikust a leendő munkahelyén a talajmechanikai vizsgálatok elvégzésére, eredmények értékelésére.





5.3. Témakörök

5.3.1. Geológiai ismeretek, talajképződés, talajfeltárások12 óra

A kőzetburok szerkezete

A kőzettan alapjai: A magmás kőzetek, Üledékes és amorf kőzetek, Rövid földtörténeti áttekintés, Az ásványi anyagok kitermelése, A víz a kőzetekben, A karsztvíz, A talajvíz helyzetének felderítése, Hulladéktárolók és szigetelésük

A talajok keletkezése

Talajfeltárás: A talajfeltárás célja, módszerei, Közvetlen feltárási módszerek, Közvetett feltárási módszerek

5.3.2. Talajok tulajdonságai, szerkezete, osztályozása20 óra

A talajok fizikai tulajdonságai: A talajok alkotórészei, A talajok alkotórészeinek arányai (tömegarány, térfogatarány), Szemeloszlás, Konzisztenciahatárok (folyási határ, sodrási határ, zsugorodási határ, plasztikus index, konzisztenciaindex)

A talajok szerkezete

A talajok osztályozása, minősítése, A talajok helyszíni felismerése

5.3.3. Vízmozgások, feszültségek, alakváltozások a talajban20 óra

Vízmozgás a talajban: Vízáteresztő képesség, Kapilláris emelkedés

A talajok alakváltozása: Összenyomódás, Roskadás, roskasztás, Térfogatváltozás

Szilárdsági jellemzők: A súrlódás és a kohézió fogalma, Nyomószilárdság

A talajok teherbíró képessége, állékonysága: A teherbíró képesség fogalma, A rézsűállékonyság

A földnyomás: A földnyomás fogalma, nagysága, Támfalak

A talajok tömörsége

5.3.4. Alapozások, munkagödrök víztelenítése20 óra

Az alapozások fogalma, célja: A munkagödör fogalma, kialakítása, Dúcolások (Keskeny munkagödör dúcolása, Széles munkagödör dúcolása, Kihorgonyzás, Berlini vagy Siemens-féle dúcolás, A dúcolások méretezése, A dúcolások anyagai, Munkavédelem)

Szádfalazások (Fából készült szádpallók, Vasbeton szádpallók, Acél szádpallók, A szádpallók verése)

A munkagödrök víztelenítése: Nyílt víztartás (Szivárgók, Gyűjtőaknák, Buzgárképződés) Talajvízszint-süllyesztés (Gravitációs süllyesztés, Vákuumkutas talajvízszint-süllyesztés. A víztelenítéshez használt fő szivattyútípusok), Elektroozmotikus talajvízszint-süllyesztés, Talajfagyasztás, Balesetelhárítási és munkavédelmi szempontok a víztelenítéshez

Síkalapok

Mélyalapok: Cölöpalapozás (Előre gyártott cölöpök, Helyszínen készült cölöpök, A cölöpök teherbírása, Kút és szekrényalapozás (Kút és szekrényalapozás szerkezete, Kút és szekrényalapozás építése, A süllyesztés folyamata, Zárt szekrények, Légnyomásos víztelenítés, keszonozás) Résfalas alapozás, A résfal fogalma, alkalmazási területe







6. Talajmechanika laborgyakorlat105 óra ÖGY/90 óra ÖGY*



Az Talajmechanika elméleti tantárgyban tanult ismeretek gyakorlati alkalmazásának elsajátítása. A tanultak olyan szinten való alkalmazó kész tudása, hogy a munkahelyi talajmechanikai laboratóriumban a végzettségének megfelelő vizsgálatokat irányítással, majd gyakorlati idő után önállóan, vagy team-ben dolgozva képes elvégezni, jegyzőkönyvet vezetni, a mérési eredményeket számítani, értékelni.





6.3. Témakörök

6.3.1. Talajfeltárások, talajfeltáráskor végzett vizsgálatok21 óra ÖGY /18 óra ÖGY

A helyszínen végezhető talajfeltárási eljárások: A talajfelderítés célja, A talajfeltárás közvetlen és közvetett módszerei, Feltárás kutatógödörrel, Talajminták (átlagminták), Zavart minta, Víztartalmi minta, Zavartalan (kiszúróhengeres) minta és kezelése, A kutatófúrásos feltárás célja, A kutatófúrások felosztása rendeltetésük szerint, A fúrófejek kialakítása és felhasználása, Csiga- vagy spirálfúró, Kanálfúró (koronafúró, vésőfúró), Iszapoló vagy szelepes fúró, Béléscsövek laza talaj esetén

Talajfeltáráskor a helyszínen végezhető talajmechanikai vizsgálatok: A talajszelvény feltárása kutatógödörrel, A kutatógödör kialakítása, A szint: a talajok humuszos rétege, B szint: a csekélyebb biológiai aktivitású réteg, C-G szintek: humuszmentes mállott talajkőzet, A talaj színe és színmélysége (Munsen-féle színskála), A talaj nedvességállapotának jellemzői (száraz, friss, nyirkos, nedves, vizes), A talaj mechanikai összetételének jellemzői (kavics, homokos kavics, homok, homokos vályog, vályog, agyag, szerves anyagtartalom), A talaj szerkezete, A talaj tömődöttségének és a talajhibáknak a jellemzői (omlós, laza, tömörödött, erősen tömörödött, tömör, növényi gyökérzet), A karbonáttartalom meghatározása (10%-os sósavval - a pezsgés mértékei), Fenolftalein lúgosság vizsgálata (szín és pH értékhatárok összefüggései)

6.3.2. Talajok fizikai vizsgálatai28 óra ÖGY /24 óra ÖGY

A talajok alkotórészeinek aránya: a talajt alkotó fázisok térfogat- és tömegarányainak meghatározása, Térfogatarányok (S%+V%+L%= 100%), A térfogatszázalékok értelmezése, A térfogatszázalékok ábrázolása háromszögdiagramban, A hézagtényező, Hézagtérfogat, Telítettség, Víztartalom, Testsűrűség. Halomsűrűség (szemcsés talajoknál), Nedves test, Száraz test, Telített test, Víz alatti test, Térfogatsúly

Talajok sűrűségének meghatározása: A sűrűség fogalma, A vizsgálatok minimális száma és elvárható pontossága, A hőmérséklet befolyása a víz sűrűségére, A vizsgálathoz szükséges eszközök és anyagok, A piknométeres sűrűségmérési eljárás, Eljárás kohézió nélküli talaj esetén, Eljárás kohéziós talaj esetén, A sűrűség értékét befolyásoló tényezők, a sűrűség képlete, A magyar homok-, lösz- és agyag tájékoztató (kb.) sűrűségértékei

A talaj víztartalmának, hézagtérfogatának, hézagtényezőjének, térfogatsúlyának és telítettségének meghatározása, A vizsgálathoz szükséges eszközök, anyagminták és azok tárolása, Tömeg-, illetve súlymérések, A térfogatmérések módszerei, A víztartalom meghatározása (eszközei, a végrehajtás lépései, víztartalom számítása), Hézagtérfogat, hézagtényező, térfogatsúly, telítettség meghatározása, Vizsgálat szabályos alakú mintával, A vizsgálathoz szükséges eszközök (kiszúróhenger), A vizsgálat végrehajtása, Száraz-, nedves-, telített-, víz alatti térfogatsúlyok, Vizsgálat szabálytalan alakú mintával, A vizsgálathoz szükséges eszközök és anyagok, A vizsgálat végrehajtása (száraz súly meghatározása, térfogatmérés), Az értékek meghatározásaSzemeloszlás: A szemcsés talajok szemeloszlás meghatározására vonatkozó szabvány MSZ 14043-4:1980, Szemcseátmérő (d: mm), A szemmegoszlási görbe meghatározása és jellemzői, A vizsgálathoz szükséges eszközök, A vizsgálati eljárás általános elvei és végrehajtása (szitálás, hidrometrálás, vegyes eljárás)

Konzisztenciahatárok: Elvégzi a talajkonzisztenciával kapcsolatos vizsgálatokat, azokat feldolgozza és értékeli, A konzisztencia határok fogalma, Vizsgálati eszközök (Casagrande-féle folyás-határ készülék), Casagrande-féle folyási határ és meghatározása, Sodrási (plasztikus) határ és meghatározása, Zsugorodási határ és meghatározása egyszerűsített eljárással, Telítési határ és meghatározása, Folyási-, plasztikus- és konzisztencia indexek számítása, Folyási határ meghatározása Vasziljev-féle készülékkel

Talajok osztályozása: Az agyag iszaptartalom gyors meghatározása, Az agyag iszaptartalom vizsgálatának célja, A vizsgálathoz szükséges eszközök és anyagok, A vizsgálat végrehajtása, Az eredmények mérése, Az eredmények értékelése és jelentősége

6.3.3. Vízmozgások, feszültségek, alakváltozások vizsgálatai28 óra ÖGY /24 óra ÖGY

Megvizsgálja a vízmozgást a talajban állandó és változó víznyomás mellett, és a mérések eredményeit feldolgozza, A gravitáció hatására létrejövő vízmozgás a talajban a Darcy-féle törvény szerinti összefüggések alapján (átfolyási sebesség, hidraulikus nyomáskülönbség, áramlási vonalak hossza, hidraulikus gradiens és az áteresztőképességi együttható), Állandó víznyomásos eljárás (talajtömörség hatása), A vizsgálathoz szükséges eszközök, szemcsés és kötött talajminták (zavart, zavartalan), A vizsgálat végrehajtása és értékelése, Változó víznyomással működő készülék használata általában kötött talajoknál, A vizsgálathoz szükséges eszközök, A vizsgálat végrehajtása és értékelése

Összenyomódás: A talajok alakváltozásának vizsgálatát végzi ödométerrel, és a mérések eredményeit feldolgozza és értékeli, A vizsgálat tárgya a kompressziós feszültségállapot, a konszolidáció és a roskadási képesség, A vizsgálathoz szükséges eszközök, A vizsgálat előkészítése zavartalan és zavart talajmintákkal, A vizsgálati hőmérséklet, Terhelés (lépcsőkben), tehermentesítés és a vizsgálat befejezése, Az összenyomódás és az alakváltozási sebesség mérése, Elsődleges és másodlagos konszolidációs összenyomódás (a szemszerkezet és a vízáteresztő képesség hatása), A roskadás vizsgálata zavartalan mintával, Elárasztás nélküli és elárasztásos vizsgálatok és eredményeinek összehasonlítása a kompressziós görbéken, Az összenyomódási modulus értelmezése

Nyírószilárdság: A talajt alkotó szilárd anyag nyírószilárdsági vizsgálatát végzi, és a mérések eredményeit feldolgozza és értékeli, Nyírási kísérletek (lassú, konszolidált, gyors), Kohéziós és kohézió nélküli talajok, A Coulomb-féle egyenlet és egyenes értelmezése (τ = σ x tgφ+ c), A vizsgálatokhoz szükséges eszközök, A vizsgálat végrehajtása kohézió nélküli talajokon, A talaj tömörítése a nyíródobozba (a hézagtényező meghatározása), Függőleges terhelés (összenyomódás-mérés), A talajminta konszolidációja után a vízszintes terhelés mintára vitele (terhelési lépcsők), A vízszintes elmozdulás mértékének mérése, Az elnyíródott minta víztartalmának mérése, Nagyobb normálerővel terhelt minták nyírása (kb. 3-4x), Vízszintes és normális feszültségek számítása (τ= T/Anyírt és σ = N/A nyomott)

Nyomószilárdság: Egyirányú nyomókísérletet és háromtengelyű (triaxiális) nyomóvizsgálatot végez, a mérések eredményeit feldolgozza és értékeli, Az egyirányú nyomókísérlet értelmezése (a hengeres talajminta-magasság és az átmérő aránya), A törések fajtái és a rugalmassági modulus meghatározása, A vizsgálathoz szükséges eszközök, A vizsgálat végrehajtásának lépései, A nyomószilárdság, a súrlódási szög és a kohézió meghatározása, Háromtengelyű (triaxális) nyomókísérlet, A vizsgálat jellege nyomócellába helyezett zavartalan talajmintán (hidrosztatikus terhelés), A Coulomb-féle nyírási egyenes meghatározása, A vizsgálathoz szükséges eszközök (háromtengelyű nyomócella, terhelő-berendezés), A vizsgálat eredményeinek értékelése

Talajok tömörsége: Proctor-készülékkel elvégzi a talajok tömörségének vizsgálatát, és azt értékeli, A talaj víztartalmának és tömöríthetőségének összefüggései, A Proctor-vizsgálat módszereinek alkalmazhatósági határai, A vizsgálathoz szükséges eszközök, A vizsgálat végrehajtása, A szükséges mérések száma és értékelése

CBR (California Bearing Ratio) készülékkel elvégzi a talajok tömörségének vizsgálatát, és azt értékeli, A CBR görbék értelmezése tömörítés és a víztartalom függvényében, A vizsgálathoz szükséges eszközök, A vizsgálat végrehajtása, A talaj proctor görbéjének előállítása, A földmű kb. 0,50 m-es felső rétegének várható viselkedését meghatározó tényezők, A vizsgálandó talajminta összetétele, A talajminta réteges bedolgozása a CBR edénybe, felső felületének kialakítása, Nyomógépbe helyezés, Terhelés (nyomás) és leolvasásások (időpontok, behatolás mértéke), Grafikus ábrázolás (0,25-s 0,5 N/mm2- hez tartozó behatolásértékek), Újabb vizsgálatok (3x3db, magasabb víztartalommal és más tömörségi értékekkel)

6.3.4. Eredmények feldolgozása, értékelése28 óra ÖGY /24 óra ÖGY

Közreműködik a talajmechanikai szakvélemény készítésében, értékelésében. Az elkészített szakvélemény adatait megadja: A kiindulási adatok, A helyszín leírása, Előtanulmányok, A talajfeltárás javaslata és indoklása, A talajrétegződés ismertetése, A talajfizikai jellemzők, A talajviszonyok és hidrológiai adatok, Számítások (a talaj teherbírásának meghatározása, a talajra ható feszültségek eloszlás, süllyedésszámítás, konszolidáció, a talaj áteresztőképessége), Alapozási javaslat a környezeti feltételek figyelembevételével

Közreműködik a talajmechanikai szakvélemény készítésében, értékelésében. Az elkészített szakvélemény adatait megadja: A kiindulási adatok, A helyszín leírása, Előtanulmányok, A talajfeltárás javaslata és indoklása, A talajrétegződés ismertetése, A talajfizikai jellemzők, A talajviszonyok és hidrológiai adatok, Számítások (a talaj teherbírásának meghatározása, a talajra ható feszültségek eloszlása, süllyedésszámítás, konszolidáció, a talaj áteresztőképessége), Alapozási javaslat a környezeti feltételek figyelembevételével


Lehetőség szerint iskolai talajmechanikai laboratórium vagy munkahelyi laboratórium.






A


Közlekedésépítési ismeretek

megnevezésű



A 10473-12 azonosító számú Közlekedésépítési ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák




Tartók


A szilárdságtan alapelvei

Központosan húzott-, nyomott-szerkezetek méretezése

Hajlított tartók méretezése

Hajlított tartók rugalmas alátámasztása

FELADATOK

A statika és szilárdságtan alapismeretekkel fejleszti műszaki érzékét, felkészül ezek alkalmazására

x

x

x

x

x

x

x

Méretezési részfeladatokat old meg számítógépes programmal

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK


x

Statikailag határozott tartók támaszerői, igénybevételek, belsőerő ábrák

x


x

Szilárdságtani alapfogalmak, homogénanyagú- és vasbetontartók erőjátéka

x

x

Alakváltozások

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Tervrajz olvasása

x

x

x

x

Informatika felhasználói szintű alkalmazása

x

x

x

x

Statikai érzék

x

x

x

x

x

x

x

Gyakorlati készség

x

x

x

x

x

x

x

Információgyűjtés és információtovábbítás

x

x

x

x


Fejlődőképesség

x

x

x

x

x

x

x

Kézügyesség

x

x

Felelősségtudat

x

x

x

x

x

x

x


Meggyőzőkészség

x

x

x

x

x

x

x

Fogalmazó készség

x

x

x

x

x

x

x

Konfliktuskezelés

x

x

x

x

x

x

x


Tervezés

x

x

x

x

Módszeres munkavégzés

x

x

x

x

x

x

x

Áttekintő képesség

x

x

x

x

x

x

x

10473 -12 Közlekedésépítési ismeretek


Hídépítés alapjai

Útépítés alapjai

Vasúti pálya alapfogalmai

Hidak szerkezeti felépítése

Utak szerkezeti felépítése

Vasúti felépítményi szerkezetek

FELADATOK

Megalapozza tudását a közlekedésépítés mindhárom területén

x

x

x

x

x

x

Irányítással részt vesz a híd-út-vasút tervezés előkészítésében

x

x

x

x

x

x

Közreműködik a hatósági engedélyek beszerzésében, alkalmazásában

x

x

x

Tervező asszisztensi munkát végez

x

x

x

Értelmezi és alkalmazza az ágazati szabványokat, előírásokat, utasításokat, az Eurocode-ot

x

x

x

Betartja a híd-, út-, vasútépítéssel szemben támasztott követelményeket

x

x

x

Részt vesz a híd-, út-, vasútépítés egy- egy munkafázisának kivitelezésében

x

x

x

Közlekedésépítési terv részleteket olvas, készít

x

x

x

Terv dokumentációt kezel

x

x

x

Kommunikál, és tervet egyeztet az azonos munkán dolgozó "társ" közlekedésépítőkkel

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK

Hídépítési-, útépítési-, vasútépítési alapfogalmak

x

x

x

Hidak szerkezeti felépítése, jellemző méretek, osztályozása

x

Hidak alépítményei, a híd környezete, áthidaló szerkezetek

x

Hídszabályzatok, előírások, Eurocode

x

x

x

Hatósági eljárások

x

x

x

Számítógépes alkalmazások

x

x

x

Kész tervek, részlettervek

x

x

x

Út- és vasútépítési alapfogalmak

x

x

Vízszintes és magassági vonalvezetés értelmezése az út- vasútépítés területén

x

x

Alépítményi és felépítményi szerkezetek, ismeretek az út-vasútépítés területén

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Tervrajz olvasása

x

x

x

Informatika felhasználói szintű alkalmazása

x

x

x

Statikai érzék

x

x


x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x


Fejlődőképesség

x

x

x

x

x

x

Kézügyesség

x

x

x

Felelősségtudat

x

x

x

x

x

x


Meggyőzőkészség

x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x

Konfliktuskezelés

x

x

x

x

x

x


Tervezés

x

x

x


x

x

x

x

x

x


x

x

x

x

x

x


Közlekedésépítés szakmai gyakorlat

Ács- állványozó (fa) munkák

Vasszerelés (betonacél) készítése, hengerelt idomacélok alkalmazása

Hagyományos kőburkolatok és kis teherbírású betonburkolatok építése

FELADATOK

Megalapozza tudását a közlekedésépítés mindhárom területén

x

x

x

Értelmezi és alkalmazza az ágazati szabványokat, előírásokat, utasításokat, az Eurocode-t

x

Betartja a híd-, út-, vasútépítéssel szemben támasztott követelményeket

x

x

x

Részt vesz a híd-, út-, vasútépítés egy- egy munkafázisának kivitelezésében

x

x

x

Közlekedésépítési terv részleteket olvas, készít

x

x

x

Terv dokumentációt kezel

x

x

x

Kommunikál, és tervet egyeztet az azonos munkán dolgozó "társ" közlekedésépítőkkel

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK

Hídszabályzatok, előírások, Eurocode

x

x

x

Kész tervek, részlettervek

x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Tervrajz olvasása

x

x

x

Statikai érzék

x


x

x

x


x

x

x


Fejlődőképesség

x

x

x

Kézügyesség

x

x

x

Felelősségtudat

x

x

x


Meggyőzőkészség

x

x

x


x

x

x

Konfliktuskezelés

x

x

x


Tervezés


x

x

x


x

x

x


Geodézia alapjai


Földméréstani alapfogalmak

A vízszintes mérés

A magassági mérés


Vízszintes mérés

Magasságmérés


FELADATOK

Alkalmazza a geodéziai eszközöket, műszereket

x

x

x

A mért eredményekről jegyzőkönyvet, számításokat készít

x

x

x

x

x

x

Értékeli a mérési eredményeket, elvégzi az egyszerű kitűzéseket

x

x

x

x

x

x

Értelmezi és használja a térképeket rendeltetésük és méretarányuk szerint

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK

Geodéziai alapfogalmak, eszközök és műszerek

x

Zsinórállvány

x

Vízszintes és magassági mérések, mérési ere

Documents

1 · Web viewVasbeton hidak, Monolit vasbeton hidak fogalma, gerenda hidak keresztmetszeti elrendezése, Közúti és vasúti vasbeton gerendahidak általános elrendezése …