1. A médiaművészet két párhuzamos története

2. A médiaművészet(i kategóriák) halála(i) – nekrológok

3. Élet a halál után: köztér és média

Ars Electronica, elektronikus művészeti fesztivál, 1979 óta működik, 1987 óta tematikus,

az évek során több, mint 40.000 művészeti projektet nyújtottak be

1999 ÉletTudomány2000 Az új Nem2001 Hatalomátvétel 2002 Kikapcsoltan 2003 Kód – Korunk nyelve2004 Időeltolódás

- A világ huszonöt év múlva2005 Hybrid – Paradoxonban élve2006 Egyszerűség

– Az összetettség művészete2007 Isten veled magánélet 2008 Új kulturális gazdaság2009 Emberi természet2010 Javítás

1987 Szabad Hang 1988 A hely(szín) művészete1989 Rendszerek hálózatában1990 Digitális álmok

– Virtuális világok1991 Elszabadulva (Out of Control)1992 Endo Nano1993 Mesterséges Élet

– Genetikai művészet1994 Intelligens környezet1995 Isten hozott a Háló Világában 1996 Memesis - Az evolúció jövője1997 A hús-tényező 1998 Info-háború

Ars Electronica Linz 1986- (archívum)

Transmediale Berlin1988- (VideoFilmFest - Transmediale)

1988-1999 Videofest

(A Berlin Biennale társrendezvénye)

1999 Archív

2000 Transmediale 00

2001 Csináld magad (Do It Yourself)

2002 Lépj a nyilvánosságba! (Go Public)

2003 Játsz globálisan! (Play Global)

2004 Repülj utópia! (Fly Utopia)

2005 Alapok (Basics)

2006 Valóságfüggőség (Reality Addicts)

2007 Befejezetlen (Unfinish!)

2008 Konspirálj… (Conspire…)

2009 Deep North

2010 Jövőbeli jelen (Futurity now)

2011 Response:ability

2012 In/kompatibilis (in/compatible)

Gabriel Shalom: The Future of art, 2011

Daito Manabe: Face visualizer 2008

Nekrológok:

1995.Bruce Sterling

„Halott média kiáltvány”

1996. Lev Manovich

„A számítógép-művészet halála”

1998. Vuk Cosic:

„A Net-art halála”

2006. Armin Medosch

„A médiaművészet észrevétlen halála”

1995 Bruce Sterling: A halott média kiáltványa

(hardver-szoftver-taktika)

Man Ray: Jacqueline Goddard ,1932

„Egy könyvre van szükségünk, ami a média kudarcairól szól, az összeomlásairól, bekebelezéseiről és fojtogatásáról, egy könyvre, amely részletezi az összes szeszélyes és förtelmes médiahibát, amelyeket ismernünk kellene, hogy ne ismételjük meg őket. Egy könyvre a médiáról, amely a technológia szögesdrótján lelte halálát, a médiáról, amely nem élte túl, a mártírmédiáról, halott médiáról. A HALOTT MÉDIA KÉZIKÖNYVE.”

(…)

„A munkával töltött nap után a művészek el akartak menni a műtermeikből, el akartak szakadni alkotásaiktól. Mindannyian a kávézókban találkoztak, ahol erről-arról vitáztak, beszélgettek a munkájukról, a politikáról és a filozófiáról. … A La Coupole bárba mentük, ahol Bob, a pultos iszonyú jó fej volt… mivel azokban az időkben nem volt telefon és mindenki nála hagyta üzeneteit. A Dome-ban, az ajtó mögött szintén volt egy hely az üzeneteknek.A telefon jelentette a Montparnasse halálát. /J. Goddard/”

Dead Media Project (Dead media levelezőlista)

Garnet Hertz: In Memory of the Dead Media Handbook, 2009

Média-archeológia 1

Média-archeológia 2

Form Follows FormatTensions, museums, media technology and media art

Rudolf Frieling

Formátumháború Az új technológiák fejlesztői által a tartalomközlőkre (publikálókra) gyakorolt politikai és pénzügyi nyomás

(pl. MPEG- Motion Picture Experts Group, több, mint 350 résztvevő, 20 országból)

Lev Manovich A számítógép-művészet halála

„Amit nem szabad elvárnunk a Turing-land-től, az olyan művészet, amelyet a Duchamp-land is elfogad.

A Duchamp-land művészetet és nem az új média esztétikai lehetőségeinek kutatását akarja. Az egybeolvadás nem fog megtörténni.”

Turing-landA Turing-land tárgyait ellenkező tulajdonságok jellemzik:

1) „Tartalom” helyett a legújabb számítógép-technológiára irányul. (algoritmusok, komputergrafika, CDROM, interaktivitás, stb.)2) „Egyszerű" és rendszerint iróniamentes3) A Turing-land legfontosabb tárgyai az általuk felhasznált technológiát minden esetben komolyan veszik.

Duchamp-landA Duchamp-landben elfogadott tipikus tárgy:

1) „Tartalomra” irányuló [...]2) „Bonyolult." [kulturális kódok,

válozatos attitűdök, irónia, stb által meghatározott]3) Irónikus, önmagára mutató és gyakran szó

szerint romboló megközelítése saját anyagszerűségének, legyen az technológia,

vászon, üveg, motor elektronika, stb. [...]

1996

M. Duchamp (1887-1968) Alan Turing (1912-1954)

„Manapság sokan a számítógépek, a kommunikáció és a televízió egybeolvadásáról beszélnek. Ez valószínű meg is fog történni.”

1998

„ Az ASCII-építészet általános emélete

A technológia- és szórakoztatóipar (miként a művészet rendszere is) egy hipermediált és közvetlen dicsőséges spektákulum forgatókönyvét ígérik, amely remélhetőleg interaktív, gyönyörű és fennséges is lesz.

Ezen ígéretek a modemek és processzorok gyártóitól származnak, és a művészek számára VÁLASZTÁS kérdése, hogy részt kívánnak-e venni az ő jövőjükben vagy sem.

Manapság a kurátori döntések túlságosan sok művészeti helyen irányulnak a hardver-befektetések igazolására.”

Vuk Cosic: A Net-art halála

Vuk Cosic: ASCII építészet, 2000 (egy épület felületének beborítása ugyanazon felület képének ASCII-kódolásával.)

Net art: olyan művészet, amely az Internetet használja elsődleges médiumként, platformként

Armin Medosch A médiaművészet észrevétlen halála

/Transmediale/

„ ... Véleményem szerint a médiaművészet haláláról beszélni olcsó és konceptuálisan lusta húzás.

Amennyiben a médiaművészetet főként a technológiák által meghatározottnak tekintettük, az mindenek előtt egy konceptuális hiba volt. Hiszen az mindig is a technológia, kultúra és társadalom metszéspontjairól szólt.

Azokról a területekről, ahol e különböző rétegek találkoznak és olyan érdekes töréspontokat eredményeznek, ahol a művészek kritikus beavatkozásai megvalósulhatnak.

A technológiák változhatnak, ami viszont nem változik, az a velük való kritikus foglalkozás, amely a társadalomban betöltött szerepüket kutatja. „

2006

Armin Medosch Henri Lefebvre szociológus A tér előállítása című könyvét olvassa a londoni Trafalguar Square-en

„ Amint az ipar egyre gyorsabb ütemben termeli az újabb és újabb szoft- és hardvereket, valamint az üzlet és háború nagy gépezetei változatlanul életünk meghatározására és ellenőrzésére használják e technológiákat, szükségünk van olyan terek beazonosítására, ahol megakaszthatjuk a gépezetet. Elkötelezettséget, valós részvételt és „valós virtualitást” teremthetünk, nem a virtuális valóság üres ígéreteit, hanem az utópisztikus változás lehetőségét a valódi világban, bármennyire is átszövi azt a technológia.”

téri fordulat (spatial turn)