1. A médiaművészet két párhuzamos története

Embed Size (px)

DESCRIPTION

1. A médiaművészet két párhuzamos története 2. A médiaművészet(i kategóriák) halála( i ) – nekrológok 3. Élet a halál után: köztér és média. Ars Electronica Linz 1986- (archívum). 1999 ÉletTudomány 2000 Az új Nem 2001 Hatalomátvétel 2002 Kikapcsoltan 2003 Kód – Korunk nyelve - PowerPoint PPT Presentation

Text of 1. A médiaművészet két párhuzamos története

  • 1. A mdiamvszet kt prhuzamos trtnete 2. A mdiamvszet(i kategrik) halla(i) nekrolgok 3. let a hall utn: kztr s mdia

  • Ars Electronica, elektronikus mvszeti fesztivl, 1979 ta mkdik, 1987 ta tematikus,az vek sorn tbb, mint 40.000 mvszeti projektet nyjtottak be1999 letTudomny2000 Az j Nem2001 Hatalomtvtel 2002 Kikapcsoltan 2003 Kd Korunk nyelve2004 Ideltolds - A vilg huszont v mlva2005 Hybrid Paradoxonban lve2006 Egyszersg Az sszetettsg mvszete2007 Isten veled magnlet 2008 j kulturlis gazdasg2009 Emberi termszet2010 Javts

    1987 Szabad Hang 1988 A hely(szn) mvszete1989 Rendszerek hlzatban1990 Digitlis lmok Virtulis vilgok1991 Elszabadulva (Out of Control)1992 Endo Nano1993 Mestersges let Genetikai mvszet1994 Intelligens krnyezet1995 Isten hozott a Hl Vilgban 1996 Memesis - Az evolci jvje1997 A hs-tnyez 1998 Info-hborArs Electronica Linz 1986- (archvum)

  • Transmediale Berlin1988- (VideoFilmFest - Transmediale)1988-1999 Videofest(A Berlin Biennale trsrendezvnye) 1999 Archv2000 Transmediale 00 2001 Csinld magad (Do It Yourself)2002 Lpj a nyilvnossgba! (Go Public)2003 Jtsz globlisan! (Play Global)2004 Replj utpia! (Fly Utopia)2005 Alapok (Basics)2006 Valsgfggsg (Reality Addicts)2007 Befejezetlen (Unfinish!)2008 Konspirlj (Conspire)2009 Deep North2010 Jvbeli jelen (Futurity now)2011 Response:ability2012 In/kompatibilis (in/compatible) Gabriel Shalom: The Future of art, 2011

    Daito Manabe: Face visualizer 2008

  • Nekrolgok: 1995. Bruce Sterling Halott mdia kiltvny1996. Lev Manovich A szmtgp-mvszet halla1998. Vuk Cosic: A Net-art halla2006. Armin Medosch A mdiamvszet szrevtlen halla

  • 1995 Bruce Sterling: A halott mdia kiltvnya(hardver-szoftver-taktika)Man Ray: Jacqueline Goddard ,1932Egy knyvre van szksgnk, ami a mdia kudarcairl szl, az sszeomlsairl, bekebelezseirl s fojtogatsrl, egy knyvre, amely rszletezi az sszes szeszlyes s frtelmes mdiahibt, amelyeket ismernnk kellene, hogy ne ismteljk meg ket. Egy knyvre a mdirl, amely a technolgia szgesdrtjn lelte hallt, a mdirl, amely nem lte tl, a mrtrmdirl, halott mdirl. A HALOTT MDIA KZIKNYVE. ()A munkval tlttt nap utn a mvszek el akartak menni a mtermeikbl, el akartak szakadni alkotsaiktl. Mindannyian a kvzkban tallkoztak, ahol errl-arrl vitztak, beszlgettek a munkjukrl, a politikrl s a filozfirl. A La Coupole brba mentk, ahol Bob, a pultos iszony j fej volt mivel azokban az idkben nem volt telefon s mindenki nla hagyta zeneteit. A Dome-ban, az ajt mgtt szintn volt egy hely az zeneteknek. A telefon jelentette a Montparnasse hallt. /J. Goddard/Dead Media Project (Dead media levelezlista)

  • Garnet Hertz: In Memory of the Dead Media Handbook, 2009Mdia-archeolgia 1Mdia-archeolgia 2

    Form Follows Format Tensions, museums, media technology and media artRudolf FrielingFormtumhbor Az j technolgik fejleszti ltal a tartalomkzlkre (publiklkra) gyakorolt politikai s pnzgyi nyoms(pl. MPEG- Motion Picture Experts Group, tbb, mint 350 rsztvev, 20 orszgbl)

  • Lev Manovich A szmtgp-mvszet halla

    Amit nem szabad elvrnunk a Turing-land-tl, az olyan mvszet, amelyet a Duchamp-land is elfogad. A Duchamp-land mvszetet s nem az j mdia eszttikai lehetsgeinek kutatst akarja. Az egybeolvads nem fog megtrtnni.Turing-landA Turing-land trgyait ellenkez tulajdonsgok jellemzik:

    1) Tartalom helyett a legjabb szmtgp-technolgira irnyul. (algoritmusok, komputergrafika, CDROM, interaktivits, stb.)2) Egyszer" s rendszerint irniamentes3) A Turing-land legfontosabb trgyai az ltaluk felhasznlt technolgit minden esetben komolyan veszik.

    Duchamp-landA Duchamp-landben elfogadott tipikus trgy:

    1) Tartalomra irnyul [...]2) Bonyolult." [kulturlis kdok, vlozatos attitdk, irnia, stb ltal meghatrozott]3) Irnikus, nmagra mutat s gyakran sz szerint rombol megkzeltse sajt anyagszersgnek, legyen az technolgia, vszon, veg, motor elektronika, stb. [...]1996M. Duchamp (1887-1968)Alan Turing (1912-1954)Manapsg sokan a szmtgpek, a kommunikci s a televzi egybeolvadsrl beszlnek. Ez valszn meg is fog trtnni.

  • 1998 Az ASCII-ptszet ltalnos emlete

    A technolgia- s szrakoztatipar (miknt a mvszet rendszere is) egy hipermedilt s kzvetlen dicssges spektkulum forgatknyvt grik, amely remlhetleg interaktv, gynyr s fennsges is lesz.

    Ezen gretek a modemek s processzorok gyrtitl szrmaznak, s a mvszek szmra VLASZTS krdse, hogy rszt kvnnak-e venni az jvjkben vagy sem.

    Manapsg a kurtori dntsek tlsgosan sok mvszeti helyen irnyulnak a hardver-befektetsek igazolsra.Vuk Cosic: A Net-art hallaVuk Cosic: ASCII ptszet, 2000 (egy plet felletnek bebortsa ugyanazon fellet kpnek ASCII-kdolsval.)Net art: olyan mvszet, amely az Internetet hasznlja elsdleges mdiumknt, platformknt

  • Armin Medosch A mdiamvszet szrevtlen halla /Transmediale/

    ... Vlemnyem szerint a mdiamvszet hallrl beszlni olcs s konceptulisan lusta hzs.

    Amennyiben a mdiamvszetet fknt a technolgik ltal meghatrozottnak tekintettk, az mindenek eltt egy konceptulis hiba volt. Hiszen az mindig is a technolgia, kultra s trsadalom metszspontjairl szlt.

    Azokrl a terletekrl, ahol e klnbz rtegek tallkoznak s olyan rdekes trspontokat eredmnyeznek, ahol a mvszek kritikus beavatkozsai megvalsulhatnak. A technolgik vltozhatnak, ami viszont nem vltozik, az a velk val kritikus foglalkozs, amely a trsadalomban betlttt szerepket kutatja. 2006Armin Medosch Henri Lefebvre szociolgus A tr ellltsa cm knyvt olvassa a londoni Trafalguar Square-en Amint az ipar egyre gyorsabb temben termeli az jabb s jabb szoft- s hardvereket, valamint az zlet s hbor nagy gpezetei vltozatlanul letnk meghatrozsra s ellenrzsre hasznljk e technolgikat, szksgnk van olyan terek beazonostsra, ahol megakaszthatjuk a gpezetet. Elktelezettsget, vals rszvtelt s vals virtualitst teremthetnk, nem a virtulis valsg res greteit, hanem az utpisztikus vltozs lehetsgt a valdi vilgban, brmennyire is tszvi azt a technolgia.tri fordulat (spatial turn)

    *1. Az ASCII angol betsz: American Standard Code for Information Interchange) egy karakterkszlet s karakterkdolsi szabvny, amely a latin bcn alapul s az angol nyelvben s sok nyugat-eurpai nyelvben hasznlatos betket tartalmazza. Wiki2. This project is intended as a means of initiating a debate and dialogue about arts and technology from the position conventionally called New Low Tech Media. http://archive.fact.co.uk/index.php/objectui/type,vra.vrawork/id,26

    **Novk Veronika: A varosi ter elmeletben es gyakorlatban Henri Lefebvre A ter eloallitasa cimu munkaja 1971-bol, amelynek egyik alaptetele, hogy a ter tortenelmileg eloallitott valosag, nem pedig eleve adott keret. Ebbol fakad, hogy a ter nem egyszeru szinpada, hattere az emberi eletnek, mivel maga a tarsadalom, annak hatalmi pozicioban levo resze alkotja meg, hozza letre az altala hasznalt teret, az igy eloallitott ter pedig hatast gyakorol a tarsadalomra: erositi az elit helyzetet az altala kinalt szimbolumok felhasznalasa reven. Ez azt is jelenti, hogy a terek ellenorzese, felhasznalasa hatalmat jelent, igy rivalizalo csoportok vetelkednek azert, hogy ok formalhassak kornyezetuket, ok hasznaljak fel azt ritualis celokra, adhassanak neki uj jelenteseket vagy sajatithassak ki a regieket. Lefebvre masik fontos megallapitasa, hogy a ter nem csupan a kezzel foghato kornyezetet, a targyi valosagot jelenti, hazakat, koveket, hegyeket, hanem a ter felhasznalasanak modjait, a terre vonatkozo jelenteseket, elkepzeleseket, ideologiat, beszedmodokat is. Lefebvre elkuloniti egymastol a mindennapi elet tevekenysegeihez, munkahoz, utazashoz, eveshez stb. kapcsolodo terbeli gyakorlatokat, szokasokat (pratiques de lespace); a ter reprezentacioit, megjeleniteseit, a terbeliseghez kapcsolodo elvont fogalmakat es hordozoikat, mint a varostervezes elmelete, a terkepek, szabalyozasok (representations de lespace); vegul pedig a ternek gyakran ontudatlan megjeleniteseit szimbolumok, muveszeti alkotasok altal (espace de representation). http://epa.oszk.hu/00800/00861/00041/pdf/138-150.pdf